Somogyi Néplap, 1954. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1954-01-13 / 10. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! ÁRA 50 FILLÉR MEGYE I PÁ R TB IZ O TTSÁG Á; N LA >» ­A majfyar ifjúmunkások Iegnag sztrájkjának 35. évfarc’i; lóját A koreai politikai értekezlet kér Ismerjük meg Zichy Mihály zalai emlékmúzeumát Eredményesen zárlak le az el dekádot a Kaposvári Fűtőház dolgozói Szerda, 1954 január 13. XI. évfolyam, 10. szám. ISMERTESSÉK NÉPNEVELŐINK A PART- ÉS KORMÁNYHATÁROZATOT Amikor a rádió és a sajtó közölte a KV és az MT mezőgazdasági hatá­rozatát, falvainkban a dolgozók szá­zainak és ezreinek érdeklődése a ha­tározat felé fordult. Állami gazdasá­gok dolgozói, tsz-tagok, egyénileg dolgozó parasztok a határozatról be­szélgetnek. A dolgozók már az első napokban azon gondolkoztak, hogy ♦sz-fikben, vagy egyéni gazdaságuk­ban mit és hogyan valósítsanak meg a határozattal kapcsolatban. Hatalmas tervezés indult meg. Vör- sön Tujner János dolgozó paraszt el­mondta, hogy most már — miután tudja, hogy földje nem fog tagosítás alá kerülni — több év alatt össze­gyűjtött trágyáját kihordja földjére. Sok dolgozó komoly javaslatával igyekszik községe vezetőinek segíte­ni. Látványban Kondor János dol­gozó paraszt javasolta a községi ta­nácsnak, hogy szerezzen be lajtot a trágyalé kihordására, amelyet külö­nösen a legelők megjavítására lehet felhasználni. A népnevelők, a köz­ségi tanácsok, pártszervezetek fel­adata, hogy segítsék e helyes kezde­ményezések megvalósítását. Fontos tennivalók most a tervezé­sek, tanácskozások, de a legfonto­sabb mégis az, hogy a falu dolgozói­val megismertessük a határozatot. Jól végrehajtani a feladatokat csak úgy tudjuk, ha alaposan, részletei­ben is ismeri azokat a falu dolgozó népe, Tudja meg minden dolgozó, hogy pártunk és kormányunk intéz­kedéseinek főcélja mezőgazdaságunk fejlesztésével egész dolgozó népünk jólétének és életszínvonalának eme­lése. Alapos és széleskörű népnevelő- munkára van tehát szükség. A falu dolgozói várják és örömmel fogad­ják a népnevelőket, akik tárgyalnak, beszélgetnek velük a határozatokról. A falu dolgozóinak ez a nagy érdek­lődése megköveteli pártszervezete­inktől, hegy valamennyi népnevelő­jüket a határozat ismertetésére, ma­gyarázására mozgósítsák. Pártszervezeteink ne várjanak kü­lön felhívásra, hanem a vezetőség és minden párttag, népnevelő a határo­zatot alaposan megismerve menjen ki a dolgozók közé és ismertesse, ma­gyarázza a határozatot. Igen fontos, hogy pártszervezete­ink a népnevelőgárdát alapos gon­dossággal szervezzék meg. Szenígá- loskéren Somogy vári elvtárs, az alapszervezet titkára a határozat megjelenése után azonnal mozgósí­totta a népnevelőket, azokat kiváló gazdákkal erősítette meg. Lengyel­tótiban igen helyesen megszervez­ték, hegy esténként egy-egy gazdá­nál 5—6 dolgozó paraszt jön össze és ide a pártszervezet kisgyűlési elő­adót biztosít. Göllén újra beosztot­ták a népnevelőket családokhoz. Egy- egy népnevelőpárra 10—12 család jut. Népnevelőmunkánk eredménye nagymértékben a népnevelők alapos felkészülésétől függ. Ezen a téren komoly hiányosságok vannak. Kapos- főn a népnevelőkkel már majdnem két hónapja nem tartattak megbe­szélést. A pártszervezet vezetősége nem fordított gondot arra, hogy a népnevelőket, mielőtt kimennének a dolgozókhoz, -kioktassák. Nem ele­gendő az, hogy a határozatot tartal­maz® brosúrát odaadjuk a népneve­lőknek. Az a népnevelő tud csak komoly, eredményes munkát végez­ni, aki alaposan ismeri részleteiben is a határozatokat. Nagy. jelentősége van tehát a népnevelők felkészítésé­nek. Mezőcsokonyán Ferencz István nárítitkár elvtárs kéthetenként tart népnevelőértekezletet s így a nép­nevelők részleteiben is ismerik a ha­tározatot. Kovács elvtárs Kercselige- ten szintén jól irányítja a népneve­lőmunkát, hetenként tart népnevelő­értekezletet és megbeszélést. Itt a népnevelők a dolgozók kérdéseire jól meg tudnak válaszolni, mert alapo­san ismerik a határozatot.* Az eddigi tapasztalatok azt bizo­nyítják, hogy a dolgozók a népne­velőknek elmondják egyéni tervei­ket a határozattal kapcsolatban, hogy miként lehet a növénytermesztést fo­kozni, vagy az állatállományt nö­velni. Göllén Szabó Pál dolgozó pa­raszt az állatállomány felfrissítése érdekében arról beszélgetett a nép­nevelővel, hogy külföldről kellene minőségi állatokat behozni. Ugyanitt a dolgozók kezdeményezik, hogy a rétek közötti árkokat, a halastóból levezető árkot tisztítsák ki, ezáltal is tudják növelni a takarmánykész­letet. Balatonűjlakon gyümölcsfákat akarnak ültetni az utak mentére. Ezek a tervek, javaslatok igen nagy jelentőségűek. Ezekből az apró .ja­vaslatokból lesznek a községi, járási, megyei tervek. Ezek segítik elő a határozatok megvalósítását. Népne­velőink komoly figyelemmel hallgas­sák meg és jegyezzék fel ezeket a javaslatokat és népnevelőértekezle­teken ismertessék őket. Pártszerve­zeteink vezetősége pedig nagy gon­dot fordítson arra, hogy a dolgozó j parasztoktót érkezett jó és hasznos javaslatok minél előbb megvalósul­janak. Népnevelőinknek a dolgozók el­mondják egyéni, igen sok esetben jogos sérelmeiket is, vagy felvilágo­sítást kérnek egyes dolgokban. Öreg­lakon pl. a dolgozó parasztok a nép­nevelőktől tanácsot kérnek, hogyan és mi módon lehet műtrágyához és minőségi vetőmaghoz jutni. Somogy- zsitfán a dolgozó parasztok elmond­ják, hogy törzskönyvezett tehenei­ket már több mint két éve nem el­lenőrzik. A jó népnevelőmunkához tartozik, hogy a pártszervezetek gon­doskodjanak arról, hogy a felvilágo­sító •munkában felmerült sérelme­ket, vagy kérelmeket orvosolják is. Pártszervezeteink már most úgy irányítsák a népnevelőmunkát, hogy főleg a határozatok azon pontjai végrehajtására mozgósítsanak, me­lyek megvalósításáért már most kell dolgozni. Beszéljenek népnevelőink a helyes trágyakezelésről, a trágyá­nak a földekre való kihordására hív­ják fel a dolgozók figyelmét. A jó tavaszi mezőgazdasági munkák bein­dításához már most szükséges, hogy a tsz-ekben, az egyéni gazdaságok­ban a gépek, felszerelések kijavítá­sára nagy gondot fordítsanak. Gon­dosan készítsék elő a vetőmagot, ter­ményeiket helyesen tárolják, kezel­jék. Az állattenyésztés terén is vannak komoly tennivalók. Népnevelőink a kiváló állattenyésztők jó tapasztala­tait terjesszék el, beszéljék meg a dolgozók között. A népnevelőmunka megjavítása terén még nagy feladat vár pártszer­vezeteinkre. Még mindig vara sok dolgozó paraszt, alti nem ismeri kel­lően a határozatokat. Feladat most, hogy minden kommunista, népnevelő munkahelyén nevelje, mozgósítsa a dolgozókat nagyszerű határozataink végrehajtására, melyek célja a jóiét és bőség megteremtése. Bertalan József MB politikai munkatárs. MEGYÉNK BÜSZKE S-É G EI Nagy Jenő kaposvári dolgozó pa­raszt az elmúlt évben határidő előtt teljesítette beadási kötelezettségét — nem maradt adósa államunknak. Példás magatartásáért egy szép ciga­rettatárcát és négy darab értékes könyvet kapott ajándékba a begyűj­tési minisztériumtól. Megfogadta, hogy ebben az évben, amikor kor­mányunk eg^ sor intézkedéssel segíti további boldogulását, még hamarabb eleget tesz hazafias kötelességének. Gibicsár Istvánná csokonyavison- tai dolgozó parasztasszony, miután az elmúlt évi beadását 1.00 százalé­kig teljesítette, fokozott munkával kezdte az 1954-es esztendőt. Mindig is jó gazdája volt földjének és pél­dát mutatott az egész községnek a törvények betartásában. Elhatározta, hogy ebben az évben méginkább se­gíti valóraváltani a kormány pro- grammját. Most boldogan hallgatja rádióját és olvassa könyvét, melyet Rapolyi Vendel példamutató gaz­da Nagyberóny községben. Felismer­te, hogy az állami fegyelem betartá- ' sa az egész dolgozó nép ügyét viszi ! előre. Ezért sietett beadását határidő előtt 100 százalékig teljesíteni. Pél- • dás magatartását sokan követték a községben. Rapolyi Vendel jó hír- , nevet szerzett az egész megyében, i A dolgozó nép elismerése nem ma­radt el, mert megjutalmazták egr kávéskészlettel, tűzállóedénnyel é» I c-gy értékes könyvvel. Kaposvölgye kiváló állattenyésztőinek ankétjai A ►.Somogyi Néplap« szerkesztősé- . és Fonó község legjobb állattenyész- ge és a Somogymegyei Állattenyész- tői vesznek részt. tési Igazgatóság Gölién január 15-én ! A, ankét cé,ja bogy a Magyar délután 2 órai kezdettel Kaposvölgye Dolgozók. Pártja Központi Vezetősé- Iegjobb állattenyésztőinek és állatte- ; gének És a Magyar Népköztársaság nyésztési szakértőinek részvételével, Minisztertanácsának a mezőgazdasá- ankétot tart, melynek előadója Horn j g. termclés fejlesztéséről szóló ha- ■ Artúr egyetemi tanár, a mezőgazda- ,tórozata szellemében az élenjáró ál­sági tudományok kandidátusa ,tenyésztők bevonásával megvitas­Az anketon Attala, Csorna, »zaba- | J di, Nagyberki, Mosdós, Kazsok, Zi- jsuk Kaposvölgye allaítenyesztesenek mány, Somogyszil, Biissü, ftáksi. Iga! i feladatait. Öníözőtelepet épít két tsz A zamárdi Alkotmány és a kőrös­hegyi Táncsics tsz tagjai elhatároe- ták, hogy az ú j gazdasági évben ön­tözéses kertészetet létesítenek. Az ehhez szükséges öntözőtelep építését a közeljövőben megkezdik mindkét helyen. Terveik szerint Zamárdiban 6 kát. hold, a kőröshegyi Táncsics tsz-ben 4 kát. hold nagyságú lesz az új öntözéses kertészet. Az Állami Faluszínház művészei nagysikerű zenés vígjátékot Kiváló munkát' végeznek a megyei Útfenntartó Vállalat dolgozói mutatnak be megyénkben Az Állami Faluszínház művészei Szigligeti Ede: »Liliomfi« c. zenés A Meteorológiai Intézet jelentésé­ből — rádió és .sajtó útján — nap mint nap /értesülünk az állandó ha­vazás következtében megyénk útjait számos helyen eltorlaszoló hóakadá­lyokról, melyeknek eltakarítása nagy feladat elé állítja az Útfenntartó Vállalat dolgozóit. A hó eltakarításánál kiváló mun­kát végez a somogyvári mintaútsza­kasz két fenntartója:. Szentpál Ist­ván és Nikovitz János. Az Andocs és Kapoly közötti útszakaszon pedig Rentier János útfenntartó gondosko­dik állandóan arról, hogy a hótorla- szök a legsürgősebben megszűnje­nek, ennek érdekében négy méter szélesen letakaríttatja az utat, s így biztosítja annak szabad forgalmát. Tátrai József minden nap végigjárja a Kaposvár és Kaposújlak közötti, rábízott útvonalat s ha akadályt ta­lál, azonnal intézkedik annak elta­karításáról. Ugyancsak lelkiismere­tes, jó munkát végez Hosszú József, a Bonnya-puszta és Andocs közötti útszakasz kezelője is. Az Útfenntartó Vállalat három, hóekével felszerelt motoros kocsija állandóan járja a megyét s tisztítja az utakat. Darázsdi György gépko­csivezető brigádja a minap hajnali 4 óráig tartó munkával, 12 autót men­tett ki a 7-es műutat borító hótorla­szok közül. Az Útfenntartó Vállalat dolgozói nemcsak a gépkocsivezetők, hanem a megye minden dolgozójának elis­merését és megbecsülését is kivívták gyors, ió és lelkiismeretes munká­jukkal. vígjátékával keresik fel megyénk dolgozóit. Január 10-én Lakócsán, 11-én Potonyban, 12-én Tótújfalun szerepeltek, 13-án Kastélyosdornbón, 14-én Darányban, 15-én pedig Drá- vatamásiban szerepelnek. Téli könyvvásár Megyénk földművesszövetvezetei decemberben téli könyvvásárt ren­deztek. A téli könyvvásáron igen sok mezőgazdasági, politikai, szépirodal­mi és főleg ifjúsági könyvet vásá­roltak a falvak dolgozói. A íöldmü- vesszövetkezeti boltok a téli könyv­vásárt január 20-ig meghosszabbítot­ták. Osztopán község dolgozó parasztjai oz elmúlt évben becsülettel helytálltak beadási kötelezettségük teljesítésében Az új begyűjtési rendeletet az osztopániak is nagy figyelemmel olvasgatták és gazdagyűléseken rész­leteiben alaposan megvitatták. Különösen örültek annak, hogy a termény-, hús- és tejbeadási kötelezettsé­get a szántó és rét együttes területe után kell megállapítani és megszűnt a föld, kert ötszörös, illetve négy­szeres feiszorzása. Osztopán dolgozó parasztjainak az elmúlt évben 5030 mázsa kenyérgabonát, 41G mázsa ta­karmánygabonát, 321 mázsa kukoricát, 376 mázsa napraforgót, 937 mázsa burgonyát, 179 mázsa szénát, 58 mázsa tojást, 69 múzsa baromfit, 172 mázsa sertést, 103 mázka vágómarhát és 177.620 liter tejet kellett be- adniok. Az új begyűjtési rendelet szerint az összes terményféleségekből, ha a 10 százalékot vesszük alapul, akkor is 910 mázsával marad több a gazdáknál, amit szabadpiacon értékesíthetnek, vagy állatállományuk fejlesztésére fordíthatnak. Tejből 26.643 literrel vihetnek többet szabadpiacra, aminek értéke közel 80 ezer forintot tesz ki. A rendelet értelmében a község dolgozó parasztságának 47 mázsával csökken a tojás- és baroxnfibeadása. Ennyivel többet vihetnek szabadpiacra. 178 mázsa szénábcadásuk megszűnt. Az új év első napjaiban már több gazda meg is kezdte az új begyűjtési rendelet szerint kötelezett­ségének teljesítését. Január T2-ig több mint 300 kilogramm baromfit vittek az osztopániak a begyiijtőhelyre. Búzsáki Ferenc 14 holdas dolgozó parasztnak tavaly 40 kilogramm baromfit és ugyanennyi tojást kellett be­adnia, az idén csalt 21 kilogramm a kötelezettsége. Január 12-én soványbaromfibeadását egész évre teljesí­tette: 13.5 kilogramm baromfit vitt a begyüjtőhelyre, a hátralévő 8 kilogrammot pedig hízottbaromfiból még a tavasszal teljesíti. Buzsáki Ferenc példáját közel 50 dolgozó paraszt követte, köztük Dolgos József 12 holdas, Maros La­jos 12 holdas dolgozó parasztok, akik szintén teljesítették 1954. évi soványbaromfibeadásukat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom