Somogyi Néplap, 1954. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1954-01-09 / 7. szám

Szombat, 1954 január 9. SOMOGYI NÉPLAP 3 •u Tovább fokozzák az elmúlt év eredményeit az Újpesti Cérnagyár nagyatádi telepének dolgozói mm Az Újpesti Cérnagyár nagyatádi fezzel ők is aktív harcosaivá váljanak'Az üzem élenjáró dolgozóinak nevei telepének dolgozói az 1953. évi ter-> a szebb, gazdagabb élet megteremté-[ között találhatjuk Simonies János fonalfestő nevét is, aki az elmúlt évi 159 százalékos átlagteljesítményét az új év első napjaiban 162 százalékra fokozta. íswelési tervüket december 27-én 1'00'séért, a kormányprogramm megváló­százalékra teljesítették és . az év vé- j géig még közel 103 ezer forint értékű fonalat gyártottak terven felül. Eh­hez a nagyszerű eredményhez ko­moly mértékben járult hozzá az üzem •ijíolgozóinak lelkes versenye, s a ■•terv teljesítéséért, illetve túlteljesí­téséért vívott kemény harca. Amel­lett, hogy az üzem dolgozói harcot ‘.maítottak tervük túlteljesítéséért, nem feledkeztek meg 'az üzem termékeinek minőségi javításáról, az üzem önköltségé­nek csökkentéséről ■ és a hülladékanyagokkal való taka­rékosságról sem. Ennek eredményeként a terv túl-, teljesítése mellett az elmúlt tervév folyamán az egá6z évben 100 száza­lékos minőségű fonalat adtak nép­gazdaságunknak s ezen belül me­gyénk és hazánk dolgozóinak is. Az ■ Szem dolgozóinak példás munkáját igazolja az is, hogy az elmúlt terv­•évben jelentős megtakarítást értek el mind a Gazda-mozgalom, mind az újító-mozgalom keretein belül. Az 1953-as tervév feladatainak teljesítése után az üzem dolgozói fo­kozottabb lendülettel fogtak mun­kához, hogy ötéves tervünk utolsó esztendejének tervfeladatait is ma­radéktalanul teljesítsék, hogy ezt a •tervévet még jobb, kiemelkedőbb tel­jesítmények és eredmények elérésé­vel zárják, mint az elmúlt évet. Ell­öklek érdekében elhatározták, hogy 'tervfeladataik rendszeres teljesítése érdekében ebben az évben tovább fokozzák a verseny len­dületét •és fokozottabb figyelmet fordítanak .az üzem termékeinek minőségére és tovább folytatják a harcot az ön­költségcsökkentési és az újító-mozga­lom fejlesztéséért. A Kézimunkafonalgyár dolgozói -eredményekben gazdagon zárták fiz • elmúlt tervevet. Most, amikor alig néhány nappal ezelőtt megkezdték az .új 1954-es tervév feladatainak tel­jesítését, szinte egyhangúlag tettek fogadalmat arra, hogy az elmúlt év ■eredményeit tovább fokozzák, hogy sításáért folyó küzdelemnek. Már az eljnúlt tervévben is szá­mos dolgozó bebizonyította, hogy tervszerű és jól megszervezett mun­kával nemcsak teljesíteni, hanem je­lentősen túl is lehet teljesíteni a ter­vet. Ebből a nemes küzdelemből az elmúlt térvévben és az új tervév első napjaiban is a legjobb munkával Mészáros Mária gombolyagkészítő vette ki a részét. Az elmúlt évi át­lagteljesítménye meghaladta a 190 Ehhez azonban feltétlenül szükséges, százalékot és az 1954-es tervév első ! hogy az üzem vezetősége az elkövet­Ezek az eredmények is világosan mutatják, hogy a nagyatádi telep dolgozói megértették pártunk és kor­mányunk határozatát és jó munkájukkal harcolnák annak maradéktalan megvalósításáért. napjaiban is 197 százalékos átlagtel jesítményt ért el. Megfogadta, hogy ezt a teljesítményt még tovább fo­kozza és kiváló minőségű munka mellett egész évi átlaga eléri a 200 százalékot. Példamutató munkát végzett Horváth Lászlóné dobozfűző is, akinek az elmúlt évi átlgga 173 százalékos volt és az új év első nap­jaiban már 180 százalékot teljesített. kező időben is megadjon minden se­gítséget a dolgozóknak, karolja fel az alulról jövő kezdeményezéseket és a munka helyes megszervezésével já­ruljon hozzá, hogy a dolgozók foga­dalmukhoz mérten valóraválthassák adott szavukat és ebben az évben még jobb munkával járuljanak hozzá ^ szebb, gazdagabb élet kialakításé­hoz. Takarmányozási tanácsadó A téli időszakban az a'.aptakar­mány! nedvdiús 'takarmányokból, szénából, :töme,gtákairmánybó{i úgy állítsuk össze, hogy az léleitreim- tartó szükségletem feliül 8—10 kg tej termelésére legyen elégendő, így nemcsak azt érjük el, bogy nem pazarolunk a tápanyag okkal, hanem azt is, hogy tejtermelő alb- rákot ezen a mennyiségem^ feliül kell csak adagoílnunlk és így az ab rakják arm árny okka# takarékos­kodhatunk. Az 1 kg tejre eső >e21őtáilliítási költséget csökfceinilijíilk, ha 10 kg itejjjg nem 'adunk abiralktakarmáinyit, hamem vizenyős 1 és ipdiiliamgjós ta­karmányok fokozott etetésével állítjuk elő a tej;®t. PC. ha egy 600 kg-oi» tehénnel 4 kg árpaszlatmát, 25 kg takarmány cukorrépát, 4 kg lucernaszénáí, 2 kg búzaipely- vat, 0.5 kg kukoricadarát, 0.5 kg maprafoTgépcig'ácsát «tétünk, ezziell 7 kg ’tejet termelünk, 1 kg 'tej elő­állítási költsége 2.04 forintba ke­rüli. ES'emib&n, ha 4 kg árpaszalmái 25 kg takarmányrépát, 4 kg búza- pdlyvált, 8 kg lucertniasziéináit: élte­tünk, akkor 1 kg tej előállítása költsége csak Í.78 forintba kerül, mert .ezzel1 a takarmány mennyiség­gel 10 kg tejet tudunk termelni. zasoK a ki Ebben az évben a párt- és kor­mányhatározat szel.cinében a kí­sérleti gazdaságúkat is jelentős ■ mértékben fejlesztik, így többek között a szarvasi öntözésit és ta­lajjavító kuiatóiintazet új iLafborató- , riumi épületet, mélyfuratú kutat, ' bekötőutat kap. A sopronbonpácsi kísérleti gazdaságban befejezik az 1.200,000 forintos köü&aággjell épülő sorlerileboratórium építését. A szőlészeti kutatóintézeitneik Baida csonybam és Kecskeméten lévő te­lepein korszerű borpincéket1 éipítii mek. A napraforgóbeit-egségek le­küzdésére irányuló kísérletek cél­jára Igterszemcsén 1,200.000 forin­tos- 'költséggel külön ilaboíiaJtóriu- ’ mo>t építenek és rendeznek be. Megváltoztak a körülmények az Htaroskerényi Úttörő tsz-ben AMIKOR a kormányprogramm el­hangzott, megbolygatott méhkashoz hasonlított az iharosberényi Úttörő tsz. A tagok csoportokra oszlottak, a programúiról ajkotott vélemények is különböztek egymástól. Különösen a később belépő középparaszt-tagok foglalkoztak a kilépés gondo­latával és latolgatták az egyéni gaz­dálkodás lehetőségét. Itt is, mint több más tsz-ben, akadtak olyanok, akik a kilépés mellett kardoskodtak. A tsz tagságának többsége többször megváltoztatta véleményét. Nem is olyan egyszerű dolog azonnal hatá­rozni, mert nemcsak a közeli, hanem a távolabbi jövőről is szó van. ■ A tagság másik része megpróbált jobban előrenézni és meg-megcsil- lant gondolatukban a jövő képe, amit a közös gazdálkodástól vártak és ’ reméltek. Minden alapjuk meg­volt a bizakodásra, mert 1—2 év le­forgása alatt igen komoly közös va­gyonra tettek szert. Nem kevesebb, mint félmillió forintra emelkedett vagyonuk: nv» már 83 darab szarvas- marhájuk, 62*darab anyakocájuk és 9 darab olyan 2.5—3 mázsás kanjuk van, amit az egész község megcsodál. A 36 darab hízottsertésen kívül szép juh- és baromfiállománnyal büszkél­kedhetnek, de nem hiányzanak gazr daságukból a jó jövedelmet biztosí­tó méhcsaládok sem. A gazdag jövedelem és vagyon el­lenére miért foglalkoztak mégis töb­ben a kilépés gondolatával? Kulcsár Lajos elvtárs, a tsz elnöke elmond­ja, hogy, az utóbb belépett középpa­rasztok már a kormányprogramm előtt elégedetlenkedtek és amikor a kormányprogramm feltárta a hibá­kat, amelyektől az ő szövetkezetük sem volt mentes, nem fordítottak kellő gondot a hibák kijavítására s a mind bátrabban elhangzott bírála­tokat nem vették figyelembe. Pedig szövetkezetükben bőven volt hiba, s különösképpen baj volt a szövetke­zeti demokrácia terén. Pl. a nyár fo­lyamán szövetkezeti közgyűlést hív­tak össze, de »-egyéb elfoglaltságra-« avatkozva sem a tsz elnöke, sem az üzemi pártszervezet titkára nem je­lent meg. Amikor a tsz tagjai látták, hogy ennyire lebecsülik a közgyűlés jelentőségét és azon keresztül a tag­ság véleményét, utána maga a tagság sem tartotta fontosnak a megjele­nést. Megyeszerte bebizonyosodott, hogy ahol a nagy termelési tapasz­talattal rendelkező középparasztok véleményét meghallgatták és bevon­ták őket a vezetésbe, ott. jobban ment a'munka, több volt a tagság jövedelme. Az iharosberényi Úttörő tsz veze- tői ezt nem értették meg kellőkép­pen ős nem biztosítottak a később belépő középparasztoknak olyan le­hetőséget, amely osztatlanul szolgál­ta volna az egész tagság közös érde­két. Az is előfordult, hogy a nagyüze­mi gazdálkodásra vonatkozó új agro­technikai módszerek alkalmazását kissé bizonytalanul fogadták az addig egyénileg gazdálkodó középparasz­tok ahelyett, hogy a vezetők meg­győzték volna őket annak helyessé­géről, egyszerűen parancsszóval uta­sították őket e módszerek alkalma­zására. EZEK a hibák az üzemi pártszer­vezet gyenge munkájából fakadtak. A pártszervezet titkára, Varga Sán­dor elvtárs egyben a tsz agronómu- sa volt. Nem fordított kellő gon­dot a felvilágosító munkára. Nem mozgósított az üzemi pártszervezet a kormány célkitűzéseinek megvaló­sítására , és nem is igyekeztek az 1953. évi gazdagabb zárszámadást tudatosítani és egyúttal elmagyaráz­ni azt, hogy a kormány intézkedése mennyivel növeli a. tagság munka­egységére jutó jövedelmet. Pedig er­re annál inkább is szükség lett vol­na, mert 1952-ben nem adtak kész- oénzt a munkaegységek után. Ehe­lyett egyik taggyűlésen azt mondta Varga elvtárs: »5 nem dolgozik munkaegységre, mert abból nem le­j bet megélni-«. Ez a helytelen és a té- j nyekkel homlokegyenest ellenkező megállapítás több tsz-tagot a kilépés útjára vezetett.' Amikor a zárszámadás megtörtént és egy-egy munkaegységre 9.70 fo­rint készpénzt, 3.3 kg kenyérgabonát, emellett takarmányt, burgonyát kap­tak a tsz tagjai, örömmel jött visz- sza Lukács István, Jandzsó János és Garai György — családtagjaival együtt — mert belátták, hogy ekko­ra jövedelmet becsületes munkájuk után csak a közös gazdálkodás biz­tosíthat számukra. Jandzsó János pl. ellető kanász volt és egymaga 680 munkaegységet teljesített; s emellett olyan munkát végzett, hogy a levá­lasztott malacoknál mindössze X szá­zalék volt az elhullás. Jandzsó Já­nos 6600 forint készpénzt, 22.44 má­zsa kenyérgabonát, 4.10 mázsa árpát és ugyanannyi burgonjAt kapott. Ez­zel meggyőződött arról, hogy jól vá­lasztott, amikor visszatért a szövet­kezetbe. A hibákon okulva, ma már közösen beszéli meg a tagság további gyarapodása alapját, a mezőgazda­ság fejlesztésével kapcsolatos határo­zatot. Közgyűlésen elhatározták, hogy 2 holdas halastavat létesítenek, 40 családdal növelik méhészetüket, tehenészetüket törzsállománnyá fej­lesztik és növelik a tejhozamot. Idő­ben elvégzik az ősziekre a feitrágyá- zást és még a télen kihordják az összes istállótrágyát és meszezéssel is javítani fogják a savanyú talajt. Ezeknek a terveknek a végrehajtása óriási .mértékben fogja növelni a tagság ezévi jövedelmét. A SZÖVETKEZETBŐL kilépett és még kívülmaradt dolgozó parasztok mind többen beszélnek arról, hogy a szövetkezetben megváltoztak a kö­rülmények és most sokkal érdeme­sebb a közös úton tovább haladni, amely a gazdagabb és szebb élethez vezet. — Horváth László — S Hogyan emelhetjük a juhtenyésztés jövedelmezőségét? Megyénk egész területén megvan­nak az adottságok ahhoz, hogy juh­tenyésztéssel eredményesen foglal­kozhassunk. Különösképpen a nagy­atádi, marcali, barcsi és kaposvári járások járnak az élen ezideig mind számbelileg, mind minőségileg a te­nyésztésben. Termelőszövetkezeteink és egyénileg dolgozó parasztjaink rá­eszméltek arra, hogy mily jövedel­mező állattenyésztési ág a juhászat. Erre mutat az a tény, hogy mind több és több termelőszövetkezet adja be igénylését juhnyájra. így a so- mogyaszalói Latinka, a vityapusztai Vörös Sugár tsz adta be igénylését a legutóbbi időben. Egyéni gazdáink is nagy számmal tenyésztenek juhot majd minden járásunkban. A juhtenyészetek, bár szép és nagy jövedelmet biztosítottak tenyész­tőiknek ezideig is, rrihgis azt kell megállapítanom, hogy ez a ■ jövede­lem nincs akkora, amekkorát el le­hetne érni, ha termelőszövetkezete­ink és egyénileg dolgozó parasztjaink jó szakemberek módjára fognának a tenyésztés feladatainak elvégzéséhez. Felvilágosító munkát igyekszem végezni akkor, amikor az alantiakban rámutatok arra, hogy mennyi lehe­tőség van még, amit legtöbb juhá- szatunk eddig nem aknázott ki a jö­vedelmezőség emelésének érdekében. A jövedelmezőség érdekében be kell vezetni a kétévenkénti három­szori elletést. Ennek semmi akadálya nincs. Csekély takarmánytöbblettel biztosítani lehet, hogy eredményesek legyenek fedeztetéseink, melyeken keresztül kétévenként eggyel több bárányoztatást érünk el. Nem kevésbbé fontos a jövedelme­zőség emelése szempontjából, hogy jó legeltetési módszert alkalmazzon a juhok legeltetésével megbízott dol­gozó. A legeltetési idő minél hosz- szabbá tétele a jövedelmezőséget emeli, elősegíti, mivel a legeltetés a legolcsóbb takarmányozás. A gyapjú ápolásával elérhető, hogy több első­osztályú gyapjút tud a tenyésztő be­adni, melynek ára magasabb. Az ápolás abban áll, hogy védjük a gyapjút meleg, párás istállótól, trá­gyától, legeltetés idején poros utak­ból, bogáncs és egyéb tapadós gazok magjától, fák tüskéitől, kutyák szag­gatásától, mely a gyapjú minőségét mind rontja. A jövedelmezőséget főképpen — az eddig megyénkben oly ritkán eszkö­zölt — fejősekkel tudnánk emelni. Megszívlelendő, mily vétkes könnyel­műség a fejősek elmulasztása, pl. csak egy 100 darábból álló juhászai­ban is. A nálunk tenyésztett magyar fésűs nyáj egyedei 36 liter körüli te­jet termelnének még elválasztás után, ha azokat nem hagynánk el­apadni a mostoha tartás következ­tében. Mi kellene áhhoz, hogy ne tartsák a tenyésztők juhaikat . mostohán?. Kissé nagyobb gondozottság és fe­jenként 20 dkg vegyes abrak, semmi egyéb. A juhtej feldolgozva, mint szabadáru literenként 8—10 forint közti áron értékesül. Könnyű a szá­mítás, mert a juhtúró a szalonna árának megfelelő árban értékesül és 5 liter tejből már 1 kg juhtúrót nyer­het a tenyésztő. A fejési időt 100 napról közel duplájára lehet emelni az ikresítés bevezetésével, ami abból áll, hogy két, egy bárányt ellett anya bárányait egy anyával táplál- tatjuk. Igy_már az egyik anya az el« ső napoktól kezdve fejhetővé válik. Az ikresített anyát természetesen jobban kell táplálni — adjunk neki negyedkilónyi abrakot is. A fentieket összevetve olyan ké­pet kapunk, bogy a jövedelmezősé« get még nem használják ki teljesen a legtöbb juhászaiban. Népi demo« kráciánknak még adósai juhászata- in.k sok-sok tejjel, hússal, gyapjúval, melyet a fentiek elmulasztása miatt népünk kénytelen nélkülözni. Álljon tehát harcba a több terme­lésért minden tsz és egyéni juhte­nyésztő, kövessen el minden lehetőt a iuhtenyésztés hozamának emelésé­ért. Hoffer László főállattenyésztő. Egyéves szakosított építőipari szakiskola indul A 'Munika'erőitaría’liélkcik Hrv'aitaía március I-én az ország 8 ta­niu'l'óimlfcézie,télben szakasái'cot't kípítő' .ipari iskolát indít. Az isJooQa Sdö* íiartama egy év, e.z idő eíatt e fiaitailolk megfelelően el&aj.áfíbh al­jáik a kőműves, Illetve az f ács szakmát. A tanulmányi idő alatt állami éffiá'tásíban részesülnék, to­lnát ruhát, lábbelit!, élelmeit kap­nak, .az oitthomban laknak és — tanulmányi előmenetelük arányá­ban — péniabeíi juttatásiban is részesÜLinek. Mindem 16—18 éves fiú, aki az általános iskolának ílbigallláitlb hát' osztályát elvégezte, j elenilikezihiet írásiban, a lakóhelyiéhez legköze­lebb eső MTH ájjaiziöató'Sájgániáiff, vagyis az É s.z y.lkm agy arors záigjt Igazgatóságnál, Miskolc, Htmya- dim. 26, a Kőzéipduimáiatíúiii Igaz- gaitósá^jáll, Székesfehérvár, Lövöf- dle-u. 2. és a DéílniaigyarOirtszági Igazgatóságinál', Pécs, Bercsényi- u. 2. sz. afia'tt. A felvétel! kérelemhez melk- kelni keffil a ilieguitoi’lsó iskolai hí' zonyítványt, & szülői beleegyezést igazoló okiratot és az e céfira szoM- gálló körzeti orvosi bizonyítványt. felél Szegeden s fOszerpapnka lemsAet és leÉlgozásáiiak HSsáil A szegedi városi tanács osütőr- j gok, egyénileg dolgozó parasztok;, •bököm a fűszerpaprika termesizifé- . valamint tudósok é® más szakem- séneík és feldolgozásának kérdíé- berek és a Szegedi PaiprikafefJdcil- seirőj aniké&ot rendezett, amelyen gozó Váiilállait ikéipvűseííői közül a paipricatiermesztiéssel foglalkozó ( több minit 100-an, jelenteik meg. szegedi és szegedkörnyékí tsz-te- { Népünk kulturális színvonala emeléséért A Horizont üzletekbe a Szovjetunióból megérkezett a Nagy Szovjet Enciklopédia XXI. kötete. Ez a kötet tárgyalja az osztály, az osztály­harc fogalmát, részletesen foglalkozik a Kínai Népköztársasággal (közel 288 oldalon), a Kirgiz SZSZK-val, a filmgyártással, filmművészettel, könyvvel, könyvnyomtatással, valamint a mezőgazdaság kollektivizálásá­val. A kötetet többszáz térkép, kép és vázlat szemlélteti. A Nagy Szov­jet Enciklopédia ára a XXI. kötettől kezdve 29 forinttal olcsóbb, köte­tenként 80 forint. , * * *­Az irányító tanmenetek, módszertani útmutatók mellett 1954-be* a »Szocialista nevelés könyvtára« sorozat keretében új, jelentős pedagógiai munkák kiadásával segítik az oktatók gyakorlati munkáját és szakmai továbbképzését. * * * Oktatásügyi szerveink felkészültek az 1954. évi tankönyvkiadás fel­adatának elvégzésére. Kidolgozták a jobb tankönyv alapkövetelményeit: a tankönyv konkrét ismeretanyagot tartalmazzon, de ne legyen bőbeszé­dű, terjengős, alkalmazkodjék a tanulók életkorához és ne terhelje fúl azokat. A Tankönyvkiadó 1954-es tervében a többi között az általános is­kola alsó tagozata számára új tankönyvek elkészítéséről gondoskodik, ^filön kötetben adják ki minden osztály számára a számtant, a második osztály részére a nyelvtant, a negyedikesek számára a földrajzkönyvet. Az elsőosztályosok számára külön betűismertető és külön olvasókönyv! rész jelenik meg. i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom