Somogyi Néplap, 1954. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1954-01-31 / 26. szám

Vasárnap, 1954 január 31. SOMOGYI NÉPLAF 5 Lelkes munkát végeznek a csökölyi pártszervezet népnevelői Csökölyben megélénkült a! pártélet. A községi alapszervezet j vezetősége és párttagsága lendü-j letesen harcol a Központi Vezető- j ség mezőgazdasági határozatának! végrehajtásáért. Ez a feladat erő­teljes kitartó munkát követel «! község kommunistáitól: fel kell lendíteniük a mezőgazdasági ter­melést, fejleszteni,kell a község állatállományát és növelni kell az állati termékek hozamát. Csökölyben az utóbbi években a kedvezőtlen időjárás miatt elég­gé lecsökkent az állatállomány és a község dolgozó parasztjai úgy­szólván egyhelyben topogtak a mezőgazdasági termelés növelésé­ben: nem dolgoztak kellőképpen a magasabb terméseredmények el­éréséért- Ezt részben befolyásolta az is, hogy olvan növényeket ter­mesztettek, amelyek nem feleltek meg a homokos és középkötött ta­lajú földeknek. Most a községi pártszervezet a felsőbb párt- és gazdasági szervek segítségével a mezőgazdaság fej­lesztéséről szóló határozat szelle­mében akar változtatni ezeken a hibákon. Minden munkát a növényter­mesztés és az állattenyésztés felvirágoztatására a régi „lótenyésztési hírnevük1' visszaszerzésére fordítanak a csö- kölyiek. A pátrszervezet tagsága jól ismeri a párt- és kormányha­tározatokat, már terveket és ja­vaslatokat is készítettek arra vo­natkozólag, hogyan lehetne leg­jobban felvirágoztatni a mezőgaz­dasági termelést, hogyan lehetne növelni gyors ütemben az állat- állományt. A pártszervezet ebbe a munkába, a tervek és javasla­tok készítésébe bevonta a község becsületes, jól dolgozó parasztsá­gát. A pártszervezet vezetősége kü­lönböző értekezleteken és összejö­veteleken alaposan, részleteiben ismertette meg a párt- és kor­mányhatározatot a dolgozó pa-! rasztsággal. Kikérték véleményü­ket, javaslataikat és figyelembe­vették kezdeményezéseiket. A párttagok segítséget nyúj­tanak a pártonkívüli dolgozó parasztoknak gazdasági ter­veik elkészítéséhez. A dolgozó parasztok őszinte öröm­mel és megelégedéssel fogadták azt, hogy a pártszervezet támasz­kodik rájuk, bevonja őket a mun­kába és a kormányprogramm megvalósításáért folyó harcba. A pártszervezet ilyenirányú munkája nagymértékben elősegí­tette a párt és a tömegek közötti szoros kapcsolat megteremtését. Ma már a dolgozó parasztok felke­resik a párttagokat lakásaikon és tanácsokat, felvilágosítást kérnek tőlük egyes kérdésekben. Emellett jó ötleteiket és javaslataikat is elmondják a; pártszervezet veze­tőinek és tagjainak. A január 21- én megtartott népnevelőértekezlet is azt bizonyítja, hogy a község dolgosó parasztjai szívvel-lélekkel résztveszneb a határozatok végrehajtásá­ban, ugrásszerűen akarják előrevinni a mezőgazdaság fejlesztésének ügyét. A községi pártszervezet ei- re a népnevelőértekezletre az egységes népnevelőcsoport 40 tag­ját hívta meg. A meghívott nép­nevelők valamennyien megjelen­tek. Az értekezlet megkezdés» előtt szokatlan dolog történt. 15—20 élenjáró dolgozó paraszt kérte a pártszervezet vezetőségét hogy tegyék lehetővé számukra, hogy résztvehessenek a népnevelő­értekezleten. A dolgozó parasztok megtudták hogy ezen az értekezleten az ő ügyeikről lesz szó, ez ösztönözte őket arra, hogy eljöjjenek. Az értekezlet jólsikerült. Sallai elvtárs, a pártszervezet titkára a következő soronlévő felada­tok megoldására irányította a népnevelők figyelmét. Felhívta a népnevelők figyelmét, hogy az elkövetkezendő napokban a tavaszi mezőgazdasági munkák előkészítésére, a kongresszusi ver seny kibontakozására mozgósítsák a dolgozókat. Az értekezleten sok jó hozzászólás és javaslat hang­zott el­Kispál János kiváló gazdálkodó dolgozó paraszt az állattenyésztés kérdéséről beszélt. Különösen a lótenyésztés és a csikónevelés problémáival foglalkozott. Helyte­lenítette, hogy a ménteleptg 20—22 km-re kell a lovakat el­hajtani, ami nagy munkaidő- kiesést jelent a dolgozó parasztok­nak. Ezenkívül nagyon helye sen foglalkozott a legelők karban­tartásával. Elmondta azt, hogy a legelők gondoztatását már több éve elhanyagolta a község vezető­sége, s ípv a legelők rosszak, tele vannak különböző tüske- és fa­hajtásokkal. így nyáron nagyon nehéz és körülményes a szarvas- marhák legeltetése. A lege­lőkön lévő kutak is na­gyon rossz állapotban vannak A legeltetési idény alatt a szarvas- marhákat a pásztorok napközben egyáltalán nem tudják megitatni Ezek a hibák és gondatlanságok nagymértékben hátráltatják az állattenyésztés kifejlődését és ha­talmas mértékben csökkentik a szarvasmarhahák. tejhozamát. Kis­pál, János javasolta, hogy a község dolgozó parasztjainak közös ősz-- s^efogá^ával tegyék rendbe a lege­lőket és az ott lévő kutakat. Kistóth Lajos aranykalászos gazda a trágyakezelés helytelen módszerének alkalmazásában lát­ja az egyik okát annak, hogy a terméseredmények nem növeked­nek. Súlyos hibának tartja, hogy a- község dolgozó parasztjainak egvrésze még mindig a régi, ross* szokások szerint kezeli és használ­ja fel. a trágyát. Elmondta, hogy még sok esetben tapasztalni lehet hogy a trágyát a leszántás előtt 8—10 nappal szétterítik és így amikor ha leszántásra kerül a sor a gazdálkodó a trágya helyett már csak szalmát szánthat le, mert a szét és nap kiszárította a trágyát és elpárologtatta tápértékét. Kis­tóth Lajos felajánlotta, hogy Emlékezés Bajza Józsefre esténként előadást tart a község dolgozó parasztjainak a helyes trágyakezelésről és fel- használásról. Több dolgozó pa­rasztnak megmutatja gyakorlati­lag, hogy az istállótrágya tápér- tékvesztesége leginkább a szaka­szos trágyakezelés módszerével kerülhető el. Vállalta, hogy elma­gyarázza a dolgozó parasztoknak a trágya kazlakba rakásának és felhasználásának helyes módsze­reit is. Kiss Ferenc a sertéstenyésztés felvirágoztatásáról beszélt: java­solta, hogy a községbe honosítsák meg a jorksehirei fajta hússertést A községben van 180 db. fiatal anyakoca, amelyeknek helyes gondozásával és elletésével, a sza­porulat lelkiismeretes ápolásával rövid időn belül meg lehet valósí­tani a kitűzött feladatot. • Kiss Ferenc a sertéstenyésztésről tart előadást a község dolgozó paraszt­jainak. A népnevelőértekezlet eredmé­nyes volt- Jó szaktanácsokkal lát­ta el a. népnevelőket. A „hívat­lan“ dolgozó parasztok kérték a pártszervezet vezetőségét, hogy őket is osszák be népnevelőknek és bizák meg őket kisgyűlések tartásával. A pártszervezet ezt meg is tette, s az eredmény sem maradt el; a népnevelők egyéni; agitáció ja, á kisgyűlések és szak- j előadások rendszeres megtartása, j — amelyek a népnevelőértekezlet j után teljes erővel megindultak — \ valósággal megelevenítették a fa-' lut­Mindenki tervez és készül a tavaszi munkákra. A dolgozó parasztok javítják gaz-. dasági felszereléseiket és idejében gondoskodnak a vetőmagvakról, j A népnevelőknek ez a lelkes j munkája és a dolgozó parasztok- j hak a munkába való bekapcsoló­dása nagy lépéssel viszi előre . a község lakosságát a kormánypro/*- rarnm megvalósításához vezető úton. A pártszervezet feladata, hogy ezt a lendületet tovább fokozza úgy, hogy a tetőfokát a tavaszi munkák idején érje el, amikor megkezdődik a harc a földeken a többtermésért, a jólét további emeléséért. Wirth Lajos. KíÉzászlót É a Kaposvári Városi Póri a tapsszusi verssor srőzies iizr Eddig a munkaverseny területén komoly eredmények mutat­koznak, ami abból is kitűnik, hogy a kongresszusi munkaverseny csak február 1-ével indul meg és már eddigi több mint 10 vállalat tette meg vállalását. Ezen a téren komoly munkát végeztek az üze­mi pártszervezetek. A vállalások nagyrésze a terv túlteljesítésére, a minőség megjavítására és az anj agtakarékosságra irányultak. A Kaposvári Városi Pártbizottság a III. pártkongresszusi mun­kaverseny tiszteletére vándorzászlót adományoz a munkaver- senyben legjobb eredményt elérő üzemnek. A vándorzászlót a Városi Pártbizottság február 13-án adja át a 10 napos dekádban legjobb eredményt elérő üzemnek. Az üzemek 10 napos dekádtermelését a VB értékeli és a zászlót mindig az az üzem kap.ia meg, amelyik a 10 napos dekádban a legjobb ered­ményt érte el. Az első 10 napos dekádban a legjobb üzemnek a VB adja át a zászlót. Ha a vállalat a következő dekádban nem tudja megőrizni a zászlót, vagyis nála jobb eredményt elérő üzem van, akkor a ván­dorzászlót az üzem igazgatója, párttitkára és ÜB elnöke személye­sen fogja átvinni a náluk jobb eredményt elérő üzemnek. Bódi János-■ VB. term. fel. _______________ • R ákóczi-emlékest Kaposvárott Február 7-én a kaposvári Városi Színházban országoshírű tudósok és kiváló művészek felléptével impozáns műsor kíséretében, nagy Eákóczi-emlékestet rendez a Társadalom- és Termé­szettudományi Ismeretterjesztő Társulat. Az emlékbeszédet Esze Tárná« a történelemtudományok kandidá­tusa, a Rákóczi-korabeli jobbágy vezér. Esze Tamás leszármazottja tartja. A kísérő műsorban szerepek Béress Ferenc, a Magyar Néphad­sereg Művészegyüttesének szólis­tája, Kaposvár dolgozóinak szívé hez nőtt legkedvesebb művésze ki tárogató és énekkari kíséretté’ eredeti kurucdalokat énekel. Fellép Bódi János, a Fővárosi Népizenekar klarinétosa, aki az Állami Népiegyüttessel nemréger érkezett vissza kínai körútjáról. Kaposvár dolgozóinak magas művészi igényének kielégítéséhez járul hozzá kiváló helyi művér „szünk, Váczi Gyula, a Zeneiskola művész-tanára zongoraszámaival melyek nyomán a: hősies kunié­kor hangulata elevenedik meg előttünk. Az egész estet betöltő kiváló műsor elénk varázsolja a 250 év­vel ezelőtti hősi kuruckort. Ezen az ünnepi esten Kaposvár dolgozói méltóképpen róják le hálájukat dicső elődeik iránt. gzázötven évvel ezelőtt 1804 január 31-én született Bajza József ía hevesmegyei Szűcsiben. Olyan író volt, aki nem alkotott századokra szóló művét, mégis a nagyoknak járó tisztelettel emlé­kezünk meg róla, mint tehetséges, jellemes férfiúról, aki mint költő kritikus, színigazgató és szerkesztő harcolt a nép elnyomása ellen, a Habsburg-uralom ellen a haza szabadságáért és függetlenségé­ért. Birtokosnemes apja katonának szánta. Életpályáját azonban csak­hamar meghatározta azi az elis­merés, melyet ifjúkori barátja, Toldi Ferenc hozott számára Kis­faludy Kár oly tói, az akkor ünne­pelt költőtől és irodalmi vezértől: ,„ez a fiatalember egyik elsejévé lesz irodalmi dalköltőinknek. Ez a festés, ez az érzés, ez a nyelv soka tígérő: az egész oly egyszerű és oly megható- Mondd neki ifjú barátom, jöjjön, hadd öleljem meg ezért az édes dalért“—üzente Kisfaludy Bajzához, amikor el­ső versét olvasta. A dal megjelent az Aurórában és ettől kezdve egyre erőteljeseb­ben bontakozik ki Bajza írói egyé­nisége: a magyar kritika és iro­dalmi sajtó megalapítója. Dráma- irodalmunk színvonalának emelé­sére» csakhamar létrehozza a kül­földi játékszínt, majd megindítj» az' első rendszeres kritikai folyó­iratot, a kritikai lapo­kat. 1831-ben a már beteg Kisfa- ludytól átveszi az Auróra szer­kesztését és egyre messzebbmenő szerepet vállal a nemzeti öntudat ébresztésében. A korábban lágy lírikus mint kemény kritikus vé­delmezi álláspontját és az irodal­mi szabadságért bátran száll szembe az uralkodó osztály üres­fejű „grófi kritikusaival'1- Jellem­ző példa erre az Auróra-kör és a Döbrentei-csoport között kiélező­dött vita. Amikor Döbrentei már nem mert válaszolni Bajzának, gróf Dessewffy Józsefet hívta se­gítségül. „Azt reményiette talán jez a csudálatos elméjű író (t. i. Döbren­tei), hogyha méltóság és tekintet égisze alá vonul s tőle koldul me­nedéket, pártfogást, védelmet, megszabadítja magát? Azt hitte, hogy én a polgári világ mágnását, a tudományok világában is mág­násnak fogom ismerni. S mihelyt ő fellép, én arcra borulok, mihelyt ő hallatja szavát, én végkép el­hallgatok? .-. Itt nem érdem, nem születés, nem hivatal többé, egyedül ész adhat elsőséget és én ennek tudok térdet hajtani, nem semmiféle grófi méltóságnak. Jaj akkor a magyar literatúrá- nak, jaj az ész kultúrájának, ha felette mágnási kény diktátoros- kodik, ha az igazság őszinte sza­vát hatalmi szó harsoghatja le.“ Nem kisebb bátorsággal szállt szembe Pyrker érsekkel és gróf Majláthal, akik németül írtak és egyre, mélyebb hazafiúi önérzet­tel támadta a Habsburgok házi lakájait s egyre keményebben vi­tázik a nemzet öntudatának éb­resztéséért, a nemzeti nyelv tisz­taságáért. Ezért küzdött Vörös- matrhyval és Toldyval együtt megindított Athenäum és Figyel- mező hasábjain is. E két lap — különösen az Athenäum — mély hatással volt a költőkre és olva­sókra egyaránt. Emellett áldozatos munkát végzett a pesti magyar színház ügyében is. Szép játékra szép kiejtésre tanította a színé- ■ ; székét mint kritikus, s mint szín- : igazgató is (1837—38-ban, . majd 1847—48-ban több hónapon át a Nemzeti Színház igazgatója). Vi­lágosan látva milyen szerepe van a nemzeti nyelvnek a nemzeti ön­tudat kialakításában, a Habsburg- elnyomás elleni harcban. „A nyelv tükre azon népnek, mely beszéli — mondja a „Nemzetiség és nyelv“ akadémiai beszédében, s kér­lelhetetlenül leleplezi a bécsi ud­var lakájainak, az akkori uralko­dó osztálynak egész rothadtságát: „A legtöbb idő — mondja róluk — a külső miveltség megszerzésében vész el: lovaglás, úszás, tánc . .. miket az előkelők gyermeke ta­nul- Ezt követi egy kis futólagos külföldi (utazást, melyről megtér­vén, a főrangú úrfi, megnyílnak előtte a szóban, gondolatban, ér­zésben teljesen nem-magyar, vagy éppen magyarellenes társalgási termek, s ott keresi rendeltetésé­nek mintegy végcélját. Az így ne­velt és ily körülmények között élő ifjú férfi aztán törvényhozó le­szen és családi pártfogások által, az arisztokrátia országban nagy hivatalokra emelkedik és tartja az ország kormányrúdját. . . Az ilyeneknek hazafiság, nemzetiség nem érzett, nem értett eszmék. Közönyösek a hon legszentebb ügvei iránt és a nemzet nyer ben­nük egv nagy jellemtelen tábort, nemcsak a nemzetiség, hanem még a magyar alkotmányosság romlására is, olyan tábort, mely­nek emberei csak önhasznokat, jólétüket és hiúságukat tatrják szemeik előtt, kényelmeket és gyönyöröket vadásznak-“ A Habsburg-elnyomás ellen küzdött mint kritikus, de mint egvre bátrabbhangú költő is. ..Éb­redj nagy álmaidból, ébredj Ár­pád fia! Fölkelt a nap: hazádnak föl kell virulnia! Mutasd meg, mit vihet ki erős szívláng alatt az elszántság hatalma és az érc­akart“ — szítja a nemzeti öntu­dat lángját. „Ébresztődében és amikor Kossuth kibontotta a sza­badságharc zászlaját, átveszi a Kossuth Hírlap szerkesztését s hazafiúi önfeláldozással segíti a szabadságharc sikerét. Testben és lélekben összetörve bujdosik a szabadságharc bukása után. Földönfutóvá válik, de a nagy ügy iránti lelkesedése, olttia- tatlan szeretete — töretlen. A legsötétebb órákban, amikor az uralkodó osztály győzelme tort ül s amikor az, aki „törvényhez s hazához. •. hű vala, mint az úti rabló, vérpadon hala. s akinek szí­vében nem volt semmi szent, aki rabla, gyilkolt, vére, élte ment“ — akkor kiáltja bele „Fohászko­dásáéban a sötét magyar éjsza­kába: „Légyen népszabadság úr a földtekén“, s akkor jövendöli ..Lesznek a világon népek boldo­gok“. Még erősebb e hang a „Jós­lat“ című versében, amelyben biz­ton érzi: A nép ügye nem bukott el végleg, a jövő a szabadságért harcoló népé: Kelnek újra forradalmak, Megkezdendők a csatát, Bérencek sokezre ellen Küldve milliók hadát, Megdördül a harci orkán S büszke várak, paloták, Tornyok omladoznak össze * * * S a rabszolga újra nép lesz ... jCj most, amikor a jóslat már valóravált, egy felszabadult nép büszkén emlékezik nagy fiára. Az 1953. évi Kürschók József és Schweitzer Miklós matematikai versenyek eredményei A Bolyai János matematikai társulat 1953. évi Kürschák Jó­zsef tanulmányi versenyén az 1953-ban érettségizettek és közép- iskolás diákok vettek részt. A ver­senybizottság döntése alapján ^ a verseny I. díját, hatszáz forintot Burányi Péter I. éves egyetemi hallgató, -a. II. díjat, négyszáz fo­rintot Vigassy József, a Petői! Sándor gimnázium TV- o. tanulója kapta. A társulat 1953. évi Schweitzer Miklós emlékversenyére beadott pályázatok közül — a versenybi­zottság döntése alapján — a há­rom első díjat, egyenként kétszáz forintot —• három szegedi verseny­ző: Hajnal András elsőéves aspi­ráns, Korányi Ádám negyedéves egyetemi hallgató és Pollák György tanársegéd kapta. II. diá­ját, háromszáz forintot nyert Csi- ma József harmadéves egyetemi hallgató.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom