Somogyi Néplap, 1954. január (11. évfolyam, 1-26. szám)
1954-01-29 / 24. szám
‘Péntek, 1534 január 29. SOMOGYI NÉPLAP 3 ' Tisztítsuk vefőmagvainkat vetés előtt Tavaszíbúza, tavaazáláíjpa, zab [ seink elgyomosodiását ezen és egyéb tavaszi növények eddig ! reszjűll is eOőmozdrjj'uk. voliért kimagasló ’’erméserediméíiyei ■tanúskodnak a vetés előtti vető- íaagtisztítás ebvégzésénielk szíiksé- igességéről. Számos gyakorlatti példa van azonban még m indig a tavaszi v e tő ma gü i sz ;it ás vonalán •EHömozdítja továbbiakban a ígytomieriőizéisk, iíSetve a gyomok eIhatialmasodását ai tiszti,1 Iá'lan ve- 'ttőm-igviEik között tóáCha'ió sok növényit számész, lörekrász és rö- göoske is. Ha ezekét/ az idegen ‘fennálló hiányosságokról' is. Ezek- agyagokat a vetés előtt mein tísz- aek 'káros hatását leginkább a»- í tatjuk ki, vetésünk mean lesz aak feltételezésével tudjuk szem- j egyenletes, mer! a kúMúrmag a feftehni, hogy te egy gabonatáblán j veíőcsöveken nem tud €gyen%te_ aránvoc és zári- soroMibiam össze . sen lefolyni,, mivel a sok idegen tudnánk az egyik részre gyűjteni ! anyag eltörölheti a vatöc»öveiket kultúrnövényeiinket, a másik rész- j A övefcés matftfarfíWa ce pedi g ugyanígy a -gy oimmovieiny^- f _ ketf aikk-or azt 'lá.'.ihaínáink,, bogy a Oris ,re pedig ugyanígy a gyomnövényé- ! mul^.tása tetemes .ráfizetést ket' hogy a ,d a termelőknek mert a gyogyomnovenyek a gabona lafelanfllk moknak kultúrnövényeik közül csaknem egyhair,maidat fcigiMi.áik el j .-'és csak ké harmad részéin termelünk gabonát. Ez a gyaikoriliatban •maga -legalább 2—3 mázsás ter- anégkiesést jeHent bclMamfkémt. A ‘gyomok azonban term'éscsök- ienstlö hatásukat nemosäk így köz- ve ban okozhatják, hanem közvetve is olyanformáin, hogy küfeiö- ■.sen a gyengébb csírázóképességű kultúi magvakat fej ődésükben elnyomják, ‘késleSiétlk és visszatart,Iák aizok a övekedését. A gyomoknak eitel a&nasodásíát $efenti a üLsztahaiÍBiu vetőmagvakban taJáihaíió sok törött, sérült, aszó lit és gyenge csirája vetőmagvaknak az elve.Őse is. Az ilyen. _ magvak csírázásainak elmaradása j olcsón dolgozik. Mimiden Iközség- iíQiati nagyobb tenyésztarület ma- j ben lehetőség van a vetőmagvak | rád a gyo-mimagvaknak, tehát veié- 1 szeleiktorozásáraj mert a gépáSio- * való {kiirtása 10-®zer annyi költségbe kerül, mintha' a vetőmagot a vetés előtt tisztítják ki. A íiavasiszEíí elveílésre kerülő tavaszi kalászosok, apró- és egyéb vetőmagvak tisztításának is tulajdonképpen a cséplőgépnél: kell kezdődnie. A jclmüködő cséplőigiép rosta- és szeielciberendezése, valamint osztályozó hengere scik gyiommagvat és aszoíli szemet választ' ki, de ez még nem eredmény eizheit tökéletes, tiszta vetőmagot. Ezléfil! tavaszi vefőmagvainkat is a vetés előtt tisztítógépekkel kéül iaz .előírásnak megfelelően kitisztítani. A vei tőm ag tisztítást «£• sősorlban szelektorral végezzük. A szelektor Itlökléletiesen, gyorsául és Eredmények a nagyatádi jár᧠áílalteoyésztésében k!e- mások szelektorai előre meghatározott^ ü.<em.érv szerint^ járják a A nagyatádi járás községei sem a j működő termelőszövetkezetek és • ozseiget. A községi anacsnk 'ka- , felszabadulás előtt, sem a felsza- egyénileg dolgozó parasztok összesen ferdéik a szeVefe'lorok megje feeze- badulás után nem tartoztak az élen- 44 darab bikára kötöttek nevelési serek nzpjat, ezért azúdeig erme- járó állattenyésztő községek közé. ' szerződést és ebből 16 darab a ne-1 ■lOszöve.kezeseink és egyemdeg Volt ugyan néhány községben, mint j gyedlk évnegyedre, tehát az állat-« tenyésztés fejlesztését elősegítő ren-* delkezések megjelenése utáni időre ^ , meg azo- ; téssel foglalkozó gazda, akik biká- j esik. kát. A .szelek torozás mázsánként jkat, kanokat, tenyészüszőket is ne- j Akár a fejlődő tsz-ek, akár az 2.40 fonniiba her®. | veitek, azonban a legtöbb község ál-1 egyénileg dolgozó parasztok állat-* A vetőmagvak tisztül1.teára1 <aT— í lattenyésztése messze mögötte ma-; tenyésztését vizsgáljuk, megállapít-« káimazlhatók 'továbbá a rosták és tradt Somogy megye állattenyészté-1 hatjuk, hogy a fejlődés még tovább riorck is. Ezek a tisztí'ióberende- lsének. (fokozódik, még további eredmények nem végeznek munkát, mint a c.&sik másod®őrzések .azonibaai o’.lyan tökéletes szelektorok, így ban ajánlhatók. A vetómagiisztS'tás előnyének gyakoriak példájáx szolgáltatják a sok közül a répáspusztai Első Ötéves Terv és a szabadi Béke tsz tavalyi terméseredményei. Ezeknél a 'sz-éknél .a vetések elő'tt leúk'jísmeireit'esien végrehajtóéit ÍlS Ez az állattenyésztéssel való nem- várhatók. Emellett tanúskodik az a törődés átragadt az elmúlt évben tény, hogy pl. a mikéi Uj Élet tszalakult termelőszövetkezetekre is. | nél, ahol a közelmúltban még az ál-* Annak ellenére, hogy az 1949—50— 51-es években alakult termelőszövetkezetek nagyrésze «elsőrendű törzsállományt kapott az államtól, eredményeket mégsem tudtak elérni a jó állománnyal sem, legfeljebb any- nyit, hogy a tenyésztés során kiselejtezett anyaállatok hélyétt sajátlatok rohamos leromlása volt tapasz-* talható, ma örvendetes javulás rau« tatkozik az erőbeni állapot és a tej-« termelés terén egyaránt. A tsz fejési átlaga 1.7 kg-ról 3.7 kg-ra emelkedett, amit az állatok 'fokozottabb gondo-* i zásával, jóminőségű siiótakarmány etetésével, a takarmányok helyes előhozzáiárul- I tenyésztésű növendékállatot tudtak j készítésével értek el. A további ered-« ‘ 'tenyésztésbe állítani. Az — ■*----- « ---vet iőmagiisztít-ások -----—. . . ................... l ak ahhoz, hegy Répás-pusztán ■ ten^zfesbe allitam. Az allatte- Idények erdekeben Januar 1 óta kai hoOdanfcént 11.20 mázsa !bú-1 nyfAsztés lIy^ alacsray színvonalon. josteheneKkel abraktakarmányt is zát, 10.50 mázsa árpát 'és 11.20 ^zgss&t kmonbozo okok idéz- j etetnek, valamint a hasasteheneket mázsa zabot, .míg Síz&iba'dDban 12.50 . elő. A legsúlyosabb ok volt, Ugyancsak etetnek abraktakar-* mányt és előkészítést alkalmaznak a csökölyi Béke tsz-nél, ahol a fejési átlag 4 kg-ról 7 kg-ra emelkedett. Az említett tsz-eken kívül még jó kitisztításának .szüksélgassiéigiére, Jászberényi József, növ. term, előadó. Maradéktalanul eleget testünk feladatainknak Téglagyárunk, a aninyaújjaíki téglagyár az elmúlt tervév feladatait .naitídösszie 91 százalélkra tielijiesítöt- ie. Mositi, az új tervév .küszöbén do’lgozbimkikaj kairöltv.e elhatározlak hogy a lemaradást minden koríilmények (között leb -árnötjük •es hiányt'a'lanui te'jcsl'Jök 't&rvíel- .idabainlkát. Mint az üzem teleípvezetője, röviden beszámolok larrióli, mi okoizita az eimiult évben a terviem áradást, aná volt az oík.a annalc, hogy nem Seíjesítihettük .tervünket. Az egyik ■bk az volt, hogy üzemiümikneík nem voilft pártszervezete, nem volt az üzemben egy ol'yan szervezet, •mely példaimuíatáisával biizonyítofö- ía volna be, hogy érdemes versenyezni, mert ezzel minden dolgozó a maga 'és családija életéit iis szebbé, gazdagabbá teszi. A másik ok pedig az volt, hogy az üzemi szdkszervezet alig fogiálkozott a vers-enyszennezéssel, nem volhak i ít!e nélkfflözlhetle'tilen szociaSlstia ha* olyan dcligozóink, akik kiváló te'L f zánk építésében, pártunk és ikor- jesí menye kikel még joihlb ered- mányink program injának megiva.omény elérésére serken.ették volna üzemünk doligozóit. Az eömiuiít év auguszíhisában döntő változás áffloitt be üzemiünkben, metgalakull:) az üzemi párt- szervezet, melynek eflső feliadat'a voűt, hogy a szakszervezettel1 ksr- ölttve megszervezze a szocialista muníkiaverseniyít1, majjdl fokozatosan tért át a dolgozók szakmai és politikai nevelésére is, mely már az edid’lgi időszakiban is komoly ered- míényieikeit hozott. Dolgozóink a jó poll fkai felvilágosító mimika eredményekén! mejgértleittdk azt, hogy sz'O.ciia&ka hazárik építésében milyen nagy jeleni őségé van ,a versenynek, 's megértették azt, hogy a verseny minden nap szebbé, gazdagabbá feszi életüket és szinjís előkészítő abraktakarmányban ré-« ***• <«f f *** 11.50 mazsia znbtermest takanM- jméUé jegtöbbsz8r az áiiattenyésztés- -.ak -be. Ezek az cream,enyek ®ók hez keveset . a más mungyengebb eredményt e pri tsz-nek, !kában kevésbbé has2nálható dolgo_ valammt egyemteg diO'ligozo Pa“ jzókat állították, az állattenyésztési raaZ,no,i sizo*ga.lia teis példáimig dolgozókat gyakran cserélgették és több más tsz-ben is gyökeresen meg-* avaszi ve.crnagvak ve es e oj-u Ugyanakkor elhanyagolták a dolgo- j változott az állattenyésztés lényege, zókat megillető prémiumok kifizeté- ’ Hasonló fejlődés tapasztalható az sét, amiért még a lelkiismeretes ál- : egyénileg dolgozó parasztoknál is lattenyésztők is elkedvetlenedtek és , nemcsak a szarvasmarhatenyésztés, sok esetben önként kérték, hogy más i hanem a sertés- és egyéb állatfajta munkakörbe osszák be őket. j tenyésztése terén is. Természetes, hogy a termelőszö-! Természetes, hogy az eredmények-« vetkezetek belső életén kívülálló kel nem szabad megelégedni és nem okok is hozzájárultak az állattenyész- szabad elsiklani a hiányosságok fe-* tés lemaradásához. Ilyenek voltak j lett sem. Vannak ugyanis olyan pl. a szabadtej és egyéb szabadpiac- tsz-ek, mint pl. a görgetegi Zöldme«* ra kerülő állati termék alacsony ára, ] zö tsz, ahol amikor a körzeti állat-« az 1951—52-es gazdasági év takar- í tenyésztő megjelent ellenőrzésre, mányhiánya, ami az állatárak le- j nem volt, aki a teheneket kifejje, süllyedését eredményezte, valamint a Ha ez megtörtént altkor, amikor hi-< törzskönyvi ellenőrzés elmaradása, \ vatalos ellenőrzés volt, mennyivel sítiásábso. Ennek az eredmény nők az eléréséhez jeleini'.iSs seigítaégiet -ajátiaik a Barcsj Járási Páni foizoitfisáig mun- kátánsaii, 'akik. hetiemilcéihit m*eigil!á'tio- gaittálk üzemünikeit és komoly se- gíhsé'gs't adtak a üehöiMtJieik leküzdéséhez és a hibák, !hiányo.s- sáigok fejszámolásához. Tudatában vaigyuinik annak, hogy ebiben az évben is feszinelk hiányoissága- inik, s Jies'zmelk nehézsége:.mik, de bízíaok .a pártban, s bíziunfk dol- gozóiriik versenylendületebcn .és a hÍányo.sisájgo:kat léküzdv.e, Ihiiányta- Janiul töifleszitjük adósiságuníkáti, s maradiéikfa janmí' eleget teszünk .annak, amit páriáink és kormányunk .miéSíám ef is vár tölünlk. Horváth Gyula telepvezető minek eredményeképpen akár a ter- j inkább megtörténhetik más alka- melőszövetkezetsk, akár az egyéni eg t lommal. Pedig á görgetegi Zöldrnéző dolgozó parasztok az esetlegesen fel- | tsz az ősz folyamán kapott az ál-« nevelt tenyészállatukat alacsony, áriámtól 6 darab jómihőségű tehenet, vásári árnál alig magasabb áron tud- ! amelyeket kötelességük lenne sokkal ták értékesíteni. I jobban gondozni. Ezt a tarthatatlan állapotot — azt! Ezeket az eredményeket és hiá-* mondhatnánk — máról-holnapra meg- • nyosságokat figyelembe kell vennie, változtatta a Magyar Dolgozók minden állattenyésztőnek. Az előb-* Pártja Központi Vezetősége és a bieket mint követendő példát, az Magyar Népköztársaság Miniszterta- j utóbbiakat pedig azért, hogy ilyen-* nácsának a mezőgazdasági termelés | nek nem szabad megtörténnie, mert fejlesztéséről szóló határozata. A ha- akkor, amikor A ®%ői&betegségek elleni védekezésről és védekesősserékről A sző*Dcbetej«ségeik teiillemii vede- j szőülő l'lszitihanmai'ljia is. Áflltialánios kezesnél szereplő anya,golk száma , tapasztalait .az is, hogy nicidves és miennyitséjge mind jobban és ■jobban nő., s úgy igen gyakran elő* io*r.duili, hogy a védekeziás nemes aik nem a helyes időpontban, hanem még nem is a megfelelő szerrel töri >án’ik_ Enneik elkerülése végeitil szükséjgas, hogy a le.tfg-ydkirabiban előfonduió sasőOőbetegBégeíkiet és azok el'lenszereit nregiismérjiűlk. A feülönlbözü betegségűiko.zó gombák és állati kártevőik életviszonyainak ismerete alapján ma már ott vagyunk, hogy .a íegtjohfoan .pusztító parazitákat le tudjuk ikűzidémii. A felületen éllő gomfe.álk, ahova a szőlő tiszitbiairmatja is Itlartöziik, megfelelő védőszerrél még a be- teg&éjg ki'örése után is elég jól leküzdhetők. A szőlő belsejében. éDő Jonubiák (peronoszpora, orbúne. fa- kóroilhadlás, s'tlb.) csak akkor küzd- heit'ölk fe, míg cs'rájuk nem ha'b'l be a növény béDsejéibe. A védekezésnek tehát még akkor keli megindulnia, mikor a tőkén még legcsekélyebb nyomát sem lehet ta- tóöni a betegségnek. Az egyes foetegséjgek erősebb, ra,gy gyengébb fellépését! illetően lém; szabályszerűség is mu'tatko- dk. Olyan években, amikor tavasszal igen sok az eső, a belső parazíták, peronoszpó- ra, crbánc elszaporodása várható. Kz ídkiább meleg és mérsékelvén nedves nyár főként a felületen Hő gombáknak kedvez, amilyen a évjáratokban a gombaibetegségiek, száraz eszi’enldőkben inkább a ro* varkártfóvők az) h'ralkodök. A igombabetiegségek eQlen használatos szerek ilegfonj tosaibb hatóanyaga a réz és a kén. A rovar- kártevők elleni legáKalánosaklban használt hatóanyag az arzén, mint gyomorméreg, nikolin. és néhány más anyag, mint érintési bőrméreg. A riéz-tiaritalmú védeikezősze- rek a szőllőhetegséigek köizt elsősorban peronoszpóra és szőlőor- bántc élűén kiválóak, A védekezés lényege az, hegy a levélen lévő perm étből az esővízben minimális mennyiségű réz oldódik, aeni elegendő arra, hogy a vízcseppfoe került csirát elpuszfí/sa. A réz- gálicból és mészbőí készült hordói lé legjobb védekezőszer a peronoszpóra 'élhen. A bénvegyülef'ek, főkénft a tiszta kén a Esz the irmát gyógyszere. Hatása azon alapszik, hogy meleg idíőben belőüie kenés savgáz fejlődik, ami a felületen élő gombát megfojtja, A kénnek és néznek egyesítés.é- bőil készült rézkénporok a peronoszpóra és a Hsztharmat ellen biztosítanak védelmet, A tiszta kénpermetezSszerek hatóanyaga rendkívül finom eloszlású KoA! oiidáiis kén, amely vízzel kőny- nyen keverheiíő, sőt boiridói ffiéhez is adagolhatjuk. A peronoszpóra elleni védiekezlésre használjjük még a cinkgálicoiX Enneik hatása azonban csak 4 iszázalékois olld'at- fcan muía'kozik. A rovairkártievők elenll védíeke- zöszerek két csopon'iba oszthatóik, éspedig: gyomormérgellc és érintési .bcriTiérgek. Érintési, vagy bőmmé* reg néven különböző Anyagokat ismerünk, melyek külső aikalima- zásániáll háláilbaan ha'nák az álati szervezetre akár azzaS, hogy a bőmti meg'támad)j.ák, akár pedig a jjé&eikziőnyílásoik eltönütése útján. Eyen a nikotin, piretirum, «ferris, szappan, lúg, stb. A bőrmérgek legjobbika a nikotin, minit maró és idegölő méreg, csak tározat megjelenése után az abban közzétett állattenyésztés fejlesztését szolgáló rendelkezések, valamint a már korábban megjelent begyűjtési rendeletben biztosított kedvezmények új szárnyakat adtak a régi állattenyésztőknek, de még az állattenyésztést ezideig elhanyagoló termelőszövetkezeteknek és gazdáknak is. Az eredmények csakhamar megkormányzatunk felismerve a korábbi hiányosságokat, minden segítséget megad az állattenyésztés fellendítésére, bűnt követ el az, aki nemcsak hogy nem él a kormány által biztosított lehetőségekkel, hanem még a meg-* lévő eredményeket is visszafejleszti. Egy a fontos: törődni az állattenyész-* téssel és nem meghátrálni az esetle-* ges nehézségektől. Mi, állattenyész-* tési szakemberek mindent elkövemutatkoztak. így például az állami tiMk> hogy az eredmények fokozód”ÄSÄ!Jaa&k, h°gy állatállományunk meny- nyiségileg és minőségileg egyaránt j gyarapodjék. Ehhez csak azt kérjük az állattenyésztési dolgozóktól, hogy segítsenek bennünket munkánkban azzal« hogy az általunk javasolt állattenyésztési módszereket alkalmazzák a gyakorlatban és saját tapasztalataikat adják át nekünk, hogy azt má’s állattenyésztőkkel is megismertethessük és ha így, kéz a kézben, váltván mellett dolgozunk, akkor az eredmények nem maradnak el: siröviid ideig hat és legjobb akkor j termelését, sakor a járás területén törzskönyvi ellenőrzés alatt állott tsz-eknél 85 darab tehén. Ez a létszám 1954 ja- j nuár 10-ig 170 darabra emelkedett. A 'fejési átlag az állomás megSlakulá- i sakor az ellenőrzött állománynál 2.4 kg volt, jelenleg pedig 3.5 kg. Az állomás működése óta ellenőrzésbe vettünk Segesd és Csököly községekben az egyénileg dolgozó parasztoknál 58 darab tehenet, melyeknél a fejési átlag 8.1 kg. összevonva a tsz-ek és egyénileg dolgozó parasztoknál ellenőrzés alatt álló tehenek épp;m kibújtak a petékből: ha a lenőrzés permet megszárad, hatása elmúl k 1 és azok a hernyók, melyeket nem ért a permet', vagy amelyek a permetezés uíá.n keötek 'ki, elkerülik a veszedelmet. A gyomo.rmérgek jelen/tősége a hosszú ideig tartó ba’óikiépesisé- igülkben rejüliik, ezekkel! tehát meiga járási fejési átlag 6.6 kerre visszük járásunk területén párt es kormány hataroza lattenyésztés nagy ügyét. Csokonai János alkalmaz,uh ha a fetid' hernyók | ^“^4.2“ kg-Mtobb? rninP^ el- és. kormány határozatát, az álo ^o.fUiViS/v' ■ (t,_ n . .... lattenvesztes naív nevet rendszeres megindulása Az állattenyésztés fellendülését bizonyítja az is, hogy a járás területén állattenyésztőállomás Vezető, Nagyatád. IV- __ gőzeit védnöksége! vállárak a pwte lőzcim 'tudunk védekezni, A gyo- j neki: gepáiLomás föl Öté . A III. párt- miorm'érgek legjobban beváült'i ható- | korgresszus tíszttelsttére felaján- enyaga az arzén, s ez,ért ma úgy- i lottóik, hegy február 25-ig kijavít- szólván kizár,óllag arzénba,rtialmú já'k a gépá,13,omlás 5 misgroiagál'ó- szerek vannak a rovapkár'evök f dot't Irak1 órát. Ezenkívül tarlóéi,lem használatiban. Az .arzénes 'Iiéko Ikafirésizeket is hé,szítanak, a szereknek közös tiufllajdloinisóguk, ' gé'pál'lomiás részére, hejgy nem hatnak azciuiiaffl, hanem j A Wjthelm Pieck Vagon- és ha a rovatrotk többmapi táplálkozás Gépgyár kolUfektíivájia a párt és a után bizonyos mennyiségű méngieíü , ko,rmáay mezőgazdáság fejlesztési felvettek. 1" IPARUNK A MEZOGAZDASAG SIKERÉÉRT A borsodnádesdl lemezgyár do®- It,a, hogy 5,000 ekéit, 200 szecskavágót é® 100 boronát1 gyárt' 'tervem feOü'll a falunak. A gyár híd üzeme már meg is kezdte az eke két mintapáMányánalk gyári ás,át. A szombathelyi mezőgazdaságii gépgyár dolgozói "az új év kezdete óta mffnidien nap füliteljiesiteti'iek tervüket!, Edidijg 400 TD 3-as darálót, 454 darab aszltiaili darálót, 15 répavágót 'és 52 szecislkiaryágótt ké---------.:y ------------------S --I “ i határozata mieggeHemie'Sekor vá'llák ' szítelték terven felt®.
