Somogyi Néplap, 1953. december (10. évfolyam, 281-306. szám)

1953-12-22 / 299. szám

a «njvmfivr NÉPLAP Kedd. 1953 december 22. Választási eredmények Bulgáriában Szófia (MTI). A szófiai rádió hétfő déli jelentése szerint a Bolgár Népköztársaságban december 2C-án megtartóit képviselővá­lasztáson összesen 4,964,544 szavazó járult az urnákhoz, vagyis a vá­lasztók 99.53 százaléka ©szavazott. A leszavazottak 99.9 százaléka a Hazafias Arcvonalra adta le szavazatát. Megérkezett- Prögába a magyar motorvonat, ,a béke követe" in Prága (MTI). Pénteken -m'egér- kezstit a prágai pályaudvarra aiz rüijő Maigye'r motonvoinai, a 'buda­pestit Ga-nz-vagoin^átr dolgozóinak remekműve — írja a „Rudié Prá* vó”. — A mcltono® gyarävcmWi a legkorszerűbben rendéztéik be> az utasok legs.sradbbme'nö igényeit is kielégítik. Minden fülkéiben rádió szói, konyha, étkező és könyvtár te­szi fcsltcimfesisíé az ubatoást. Az egyesi kocsikat telefon is összeköti, A mo­torvonat átlagsebessége órámként 125 kilométer. Az utasok plüssel borított, fejítámaissiza,] ellátott, ké­nyelmes fctelakibien, gyönyörű ‘kör­nyezetben!, élvezhetik az utat a »i* mán robogó mctarvoiualton.. A ma. gy r gyártmányú mctorvoiinait a Prága-E r Jn® vonalom közjjelkedik majd. A ,,Rudé Pnávo” végiül kiemeli, liogy a motonvomat joiggeöl kapta „a béke követe1! elnevezést. Ez a 'remitek afltootás a mclgyair nép igyek­vő, tbéikési munkájának büzoaayűifcélka. az 1933. évi ,i népei közi béke messzi! elnevezésű nemzetei Sztálin-dijakat Moszkva (TASZSZ), A „Pravda“ december 21—i száma jelentést kö­zöl arról, hogy december 9 és 12 között Moszkvában D. V, Szik »bel­ein akadémikus elnöklétével meg- tarto'tálk „A népek közötti béke megsz ilárdí t'ás áért “ ein evez é sű nemzetközi Sztál'in-díjaik odaítélé­sére alakult bizottság ülését. A bizottság decemíber 12-én, mi­után megvizsgálta a folyó évi nem­zetközi Sztálin-díjak odaítélésére beérkezett javaslatokat, a kővető keziö határozatot hozta: „A népek közötti béke megszi­lárdításáért“ elnevezésű nemzet­közi Sztálin-díjak odaítélésére ala­kult bizottság 1953 december 12—í határozata: A béke megőrzéséért és megszi­lárdításáért vívott 'harcban szer­zett kiváló érdemeikért, „A népek közötti béke megszilárdításáért“ elnevezésű nemzetközi Sztáln-dí- jakat a következő személyeknek ítélik oda': Pierre Cot nemzetgyűlési képvi­selő (Franciaország); Sir Saihib Színig Scikhi proíesz­szor, vezérőrnagy, az indiai ára­mok tanácstagja; Andrea Gaggero lelkész (Olasz­ország) ; Isabelle Blume parlamenti kép­viselő (Belgium); Howard Fast író (Egyesült Ailr— I mdk); John Bemal, a londoni egyetem 1 professzora (Anglia); j Leon Kruczkowski író (Lengyel- ország); Pa1 aló Neruda író (Chile); Andrea Andreen orvosdoktor, Stockholm város klinikai laborató­riuma- főorvosa (Svédország); Nyina < aszilj-evna Popova, a Szoyjtunió Szakszervzjetei Közpon­ti Tanácsa titkára (Szovjetunió). D, V. Szkobelcin, a bizottság elnöke., Kuo Mo-zso (Kína), Louis Ara­gon (Franciaország), a bizotság elnökhelyettesei, M, Andersen-Nexö (Dánia), Jan Dembowski (Lengyelor­szág), Mihail Sadoveanu (Ro­mánia), A. A. Fagyejev (Szov­jetunió), I. G. Erenburg (Szov­jetunió), a bizottság tagjai“. RÖVID KÜLFÖLDI HÍREK BÉCS V. M. Kraszíkevios. a Szovjet­unió ausztriai helyettes főbiztosa december 19-én bankettéit adott az l:953*ba.n a Szovgelturalóbam járt oszitiráik kü'ööttaé'geik 'tiszteletére. A 'bímkétben megjelentek: az osz- trtáik iku’ittU'rádas' éJiJti képviseliöinek küldöttsége, az Osztrák Szovjet Társasáig küldöttsége ezenkívül az osztrák szakszervezeti, női ifjúsá­gi, sport- és mnnká;küÍdö:tteégok. V. M. Kraezkevics melegen üd1- -iskola“ tenigett-lengett ,a „Ratio vöaölte az -osztrák küldöttségek '. Educafionis“ határozataiként, Mar- tagjaáit ©3 megköszönte nekik a {caíiban próbálkoztak hasonló in- szovjet és az osztrák nép közötti j tézménnyeí, kétszer is kitárta ka- kölcsönös egyetértés és barátság | púját, de a részvétlenség azt is be- míc.geiőeálfcésiét szolgáló nemes!zárta. Mindegyik iskola felekezeti, munkában való részvételüket. j ezek is, a vidéki normáliskolák is, Az Osztrák vendlégek melegen j a katolikus, kisebbrészt a refor- megköszöntték a szovjet szervez®- j mátus egyház kebelében, egy-kettő telkinek a meghívást. Köszönetet { az evangélikusok gyámölításában. mondottjaik azért,, hogy (behatóan Persze sűrűn akadtak községek, Iskoláink régen és ma Csokonai nem hiába itta 1799- ben a „Jövendölés az eilső oskolá­ról Somogybán“ c. versét; valóban csak egy középiskolája volt me­gyénknek, a csurgói, az is egy osztállyal és kLenc diákkal. Mon­danunk is felesleges, egy tanár működött, minden tárgyat egyedül tanított; Csokonai, persze helyet­tesiként, olyan szánalmas éhbérért, hogy még a szállását sem tudta ki­fizetni. Kaposvárott s csak olyan felsőbb elemi iskola féle, „nemzeti megiímerkr:dhettdc a szovjet embe­rek életével. SZÓFIA Bulgáriában a nemzetgyűlési; vá- üaíztás hatriknae örömüraneipkénlt zajlott le. A választásokban nagy ■ aikitiiMiitássiail vettek részt a városok és falvaik dolgozói!. Szófiában 14 óránai a város ösz- Szcs körzeteiben leszavazott a sza­vazóik több mint 90 százaléka. A cservenkovi kerütetb.n erre az idő­re a választók több mint 95 szá'za- .lé'tea, a sztálini kerülietíban több mint 94 százaléka, a koáevszi ke­rületben itölbb mint 91 százalliélkla, a | kirkevi kerületben 94 százaléka ‘ad­ta le szavazatát. ahol alig, vagy egyáltalán nem gon­doltak az iskolázásra, részint a ködsógék, részint megfelelő tan­erők hiányában. Az 1770—71—i összeírás szerint megyénkben 138 iskolát tartottak nyilván, ebből 47 huzamosan üre­sen állott. Ehhez a statisztikai adathoz a következő megjegyzést fűzték: „A jobbágyok barmok mód­jára nevelik gyermekeiket“. Jám­bor statisztikus! Strucc módijára homo-kba dugta fejét, nem akarta észrevenni a rab szolgái ártó nagy­urak, fö'Mesurak kömyör't ellen és nemzetron'ó politikai bűnét: minél alacsonyabb szellemi nívón tartani nllf jobbágyokat, nehogy a „murik a- fegyelem lazuljon“. A Raj o Edu- RÓMA cationis törvényerőre emelkedése Az olasz kepvieelőház december i után Kaposvár szűkös anyagi hely- 19—‘i 'ülésén az olasz kormány vérié- | cetéiben nem iudta felállítani a ká­séget szenvedett az „európai tanács“, valamint az , rópaii szén- és acslközösaíég“ 1 viselőinek megváliaszltiáeia kérdlésié- bfen megnyílott, a német nyelv tá-lsá- gos előtérbe nyomulása miatt — a polgárság részvétlenságe követ­keztében — nemsokára megszűnt. Csak később, 1802-ben nyílott meg újra. Az „elemi főtanoda“ (aüjgim- náziumféle) címet és jelleget csak 1816-ban kapta meg, addig termé­szetesen a kát. egyház fennhatósá­gában működött. 1856-foaa hatosz- tályúvá bővült s csak 1884-be* Mi­nősült; főgimnáziummá. Az 1910—11 iskolai évben mé­gy énkiben a tankötelesek száma — egykorú kimutatás szerint — 44.927, étiből beiratkozoitt 44.167, A tan­kötelesek közül be nem iratkozott 760, de az iskolai év végén már kb. 3000 nem járt islkolába. Ez is csak papiros-kimutatás, a valló helyzet sokkal szomorúbb volt, különösen a falvakban a tavaszi és nyári idő­szakiban. Az elemi iskoláik száma: állami 24, községi 29, róm. íkat. 226, ref. 106, ág. ev. 26, egy (Báoony) egyesült prof., iizraelita 16, társu­lati 1, magán 7, összesen 436. Az osztott iskolák száma 19, a irész- ben osztott iskoláké 121, az osz- 'alanoké 296. Elvben mindegyik hatosztályos, a valóságban a kis-, községekben és tanyákon csak négy. A cselédek, zselléreik gyer­mekei legfeljebb négy elemit a végeznek, korán befogják őket munkára: 8- 10 éves korukban. Az analfabetizmus elszomorító, külö­nösen az idősébbek között. A Horthy-rendszer idején a hely­zet dig változott, legfeljelab any- nyiban, hogy nyolcosztályossá eme­lik az elemi iskolákat, ez is .inkább a városi iskolákat érinti, falvak­ban, tanyákon alig tudják végre­hajtani, De nem js igen akarják, már csak az olcsóbb gyermeki munka miatt sem. Amikor 1938-ban úgynevezett t vént iskolákat, a megyegyűlés út­„eu-Ján földesurához, Esterházy Mik-} az osztatlan és részben osztott is- ikép* dóshoz fordult segítségért. Persze j 'kólák részére is -kötelezővé teszik !ésip_ | a „hercegúr“ ridegen élzáikózott, j a vitt | s így az iskola ügye még hét Pajetta ikcimmunista képviselő ja- I A népi demokráciák gozdesági és műszaki segítséget nyújtanak a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság népgazdaságának helyreáll tájához Phenjan (Uj Kína). Li C?u Jen, a népi idemokrafikus országokban járt koreai kormányküldöttség ve­zetője december 19-én nyilatkoza­tot adott, amelyben ismertette az európai népi demokratikus orszá­gok kormányainak határozatát ar­ról., hogy gazdasági és műszaki se­gítséget nyújtanák a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság háboru- sujto'ta népgazdaságának helyre- állításához. A küldöttség, amely látogatást tett Lengyelországban, Magyaror­szágon, a Német Demokratikus Köztársaságban, Csehszlovákiában, Romániában és Bulgáriában, meg­állapodásokat írt alá ezeknek az országoknak kormányaival ai Kő­Teának nyújtandó ellenszolgáltatás nélküli gazdasági és műszaki támo­gatásról. „A megállapodások értelmében nagymennyiségű gépet, berende­zést, egyéb anyagot és köszükség- leti cikket kapunk, amelyekre ha­zánk helyreállításában, valamint gyáraink és más vállalataink épí­tésében, vagy újjáépítésében szük­ségünk van“ — mondotta Lj Csu Jen. „Ez a testvéri segítség —- tette hozzá — a nagy Szovjetunió és Kí­na támogatásával együtt nagymér­tékben hozzájárul Korea helyreál­lításának és újjáépítésének meg­könnyítéséhez“ . 9 nSisiet nép felivsiaSi. híg? i berlini értskexhten ’ínllgissák meg a Siétnü DeiMkraiikus Köztársaság és Hy$igat-Námeiorazág kénviselftit Berlin (MTI). A Német Demok­ratikus Köztársaeág koiim-ányánaik javaslata, hogy a terlinii értetoezle- iten a német kérdlés tiárgyaaülásákor vegyeo-eik részt a német nép képvi­selői is, egyre erötelijesidbben he­lyeslő visszhangot kelt egész Né- matország lakossága körében. A ne­nnet nép ugyanakkor élesen: -elítéli az Adeniau-er-'klikk üzelmeit. ame­lyeknek célja, hogy a német nép küldöttei ne jelenhessenek meg a négy -küKigym-iná'SZter naigyfontos­ságú loerjtni tamácsk-ozás'án. A Németek Szövetségének Düs­seldorfban megijelent sajtószolgá­lata kijelenti: Most egó z erőnket a némétek egymás közötti megegyezésére kell összpontosítanunk, mert a nóro- tök megegyezése elősegítené a német kérdés megoldását a küszöbönálló berlini értekezleten ,s hozzájárulna la világpolitikai 'eltentétek áthida­lásához. A vietnami akcióhét keretében szombaton és vas'rnap négyszáz nagygyűlést tartottak Franciaországban Párizs (MTI). A vietnami bé­kéért indított aköióbét keretében Franciaországban iSz-ombaton ée va­sárnap 490 nagygyűlést tartottak. ■ A Ven-dée-megj’ei Lm Roche-!' suy-on-ibam tartott gyűlésien számos szervezet képviseltette maigát. A hal Rochej'e-i gyűlésen Gaetan Mon- moueEie-aui, a CgT titkára tairtott) beszédét. Le Havreban a múlt hé* ten több helyen miintofibeszüntetes- s-el tiOtalk óztak a- vietnami háború toválbibfolyítatásia ifiien. A Nord és PlPlsUtfe -— Calais-megyei bánya- medence -döligczói szombation -és va­sár nap ugyancsak felemelték szavu­kat a vietnami béke tárgyalások útjár történő megkötése mel-lettt. V asdba a v-álaszitások elhaia&ztá sít. A .keresztén y' demckraitáflc akarata -eliHenérr. a képviselöhiáz/ 254 szava- zafitial 234 elleraSben úgy határo- zoltt, hagy a -kérdés m-eigcödáeát ja­nuár 12-éré halasztja. Hasonló hcitároaaitot hozott a szenátus ii-s. KEiSZON A Kuominltanig-ügynölkiök az Egye-ült Államok utasitásiára, a tisEinmainislta bsirudávail- összelátsz, va fdkezzák előkészületeiket a hadi* foglyok elhurcolására. Az egyik Kuominitang-hírügynökség decem­ber 19-i szöuffi je).ntése iszeránt Csang Kaj-aek ezöuüdi „paigyllvövete’1 kijelentette, hogy serényen folynak az előkészületek a. hadilfoig%.o;k toéz- rekerítéséi'e és Tajvanrai isziálilításá- ra. * -X* A (koreai-ikínai- fél' állandó erő­feszítésein: k erédményekiént hét­főn- újból megindul Tomgjangniban a 34 nap óta saünetelő fej világosii- tó tevácenyBég. A kínai népi ön­kéntesek 250 fogságbaiasieitt harcosa részieisür h-éílfőn egyéni felvilágosí­tásiban a tomgjangni tábor 3.. szá­mú részlegében. Harry Polliit Indiába érkezett (MTI). Harry Polliit, Nagy- Briitannia Kommunista Pártjának főtitkára szombaton uj-DéMibe ér. kezr.tt: — közli az „AFP“. Polliit szombaton réeztvett egy gyűlésen az 'indiai fővárosban. A gyűlés részvevői határozatot fogadtak el a vietnami háború, valamint az Egyesült Államok és Pakisztán- 'kö­zött tervbevett katonai egyezmény ellen. Németország Szocialista Egység­pártjának Központi Bizottsága ünnepi esten emlékezik meg Németország Kommunista Pártja vn. és VIII. oszsl víg! egyik főispán meg vajúdott, s amikor végre 1787-ben S „'Nem sok ez a parasztnak?!“ feü.á lií'tását, s jegyezte: KÖZNEVELÉSÜNK FEJLŐDÉSE A FELSZABADULÁS UTÁN A felszabadulás terhes örökse- -;re ma jogos büszkeséggel hivatkoz- get vett ál. A második víiágnébo- hatunk, Makarenko, Krupszkája, rú egyik szomorú következménye- Kairov, Goncsarov — hogy csak * ként az iskolai fegyelem igen «tő- j legfőbbeket említsük — művei, sen meglazult, különösen a feleke-! eredményei a legidsebb tanyai is- zeti iskolákban. Az általános is- kóláiban is segítik, vezetik neve- kolai rendszer bevezetése után is lóinkét, ifjúságunk pedig a testvér csak az állami iskoláikban javult a pionir-szervezet és a Komszomol helyzet, a felekezeti iskolákban dicsőséges példáján buzdu va válik majdnem minden a régiben maradt, kitűnő úttörővé, DlSZ-Satal á, s A rerdeieteket a fenntartó ható- majd öntudatos, művelt szocialista ság kijátszotta, az egységes tan- j honpolgárrá. könyveket nem vezette be, az el­rendelt Í9ó tanítási napból a való­ságban a harmadrészét elrabolták. Gyökeres változást az iskolák államosítása hozott, Az első két év ekkor is nagyrészt az egyházi ellenhatás elhárításával telt el. Azért sokat építettünk: a régóta esedékes tatarozásokat kívül-belül elvégeztük, új iskolák, tantermek építését, berendezését az egész megyében megindítottuk, részben cl is végeztük, A tantervi, ta°- anyagváltozások terén nem volt nagy és mélyreható az eredmény, csak 195Äben térhettünk át ma­radéktalanul a szocialista iskola- rendszerre külsőnkben és belsőnk­ben js. Ekkor indítottuk el ® rend­szeres pedagógusképzést, a régi elemi iskolai képesítésű kartársak jórészét fokozatosan főiskolai tan­folyamokra küldtük, majd a levele­ző rendszerre tértünk át- A szak- oktatási rendszert a fe1 sőtegoaat- ban fokozatosan bevezettük, ma már a részben osztott iskoláinkban is mindenütt szakosítva tanítanak, A teljesen osztott iskoláinkban pedig minden tantárgy szakképzett megalapításának 35, évfordulójáról Berlin (MTI). Németország Szó-(nevelők kezében van. Az egyfele­lős igazgatói rendszerrel párhuza­mosan a vezetők részére külön tanfolyamokat rendszeresítettünk. Minden intézkedésünkben az élen­járó szovjet pedagógia vívmányai segítettek. Csak így lehetett, en­nek a mélyreható baráti segítség­nek a következményeként elérnünk azt a gyönyörű eredményt, ®mely­cialfeta Egység-pártjának Központú Bizottsága és Nagylberlini Bizot-t- e-áiga decembea- 39-án a BerŰLnúí Ál­lami Operaháziba«! ünnepi esten emlékezik meg Niémetország Kom­munista Pártja megailaipiításián-ak 35- évfondiulójáróli. Az ünnepi be­szédet Hermann Matern, Német­ország Szodaicita Eigységjpártja PolitlijkialL Bízott ságának tagja­mondja. A múlt évi — 1952—53. iskolai évet véve alapul — megyénkben 339 ált. iskola működött. Ebnői teljesen osztott 42, részben osztott 73, három tanulócsoportos 42, két ivnulócsoportos 100 és osztatlan 82 iskola. Az ált. iskolai nevelők száma 1444, Ebből szakos 304, szakosodó 2S6, alsótagozaíi képesítésű 884. Á megye területén 13 középfokú iskola tnűköd k. Ebből 6 ált. gim­názium, egv tanítóképző, egy óvó­nőképző, két mezőgazdasági tech­nikum, kél közgazdasági techni­kum és egv ipari technikum. Ha a közölt három statisztikai adatot összehasonlítjuk: minden ellogu tság nélkül megállapíthat­juk a szocialista rendszey győzel­mét, Nem szabad elfelednünk, hogy állandóan fejlődünk, hiszen a kom­munizmus! épíjő társadalomba» nincs megállás, hosszú pihenő, vagy éppen hanyatlás. Pártunk, kormányzatunk szakadatlanul őr­ködik iskoláinkon jövő értelmisé­günk fejlődésén. Mutatja ezt a mostani nagyarányú építkezés isi &z újonnan megnyílt tahi és nagyi aíádi gimnázium, a siófoki ált. gim­názium új építkezése, a kaposvári gyógypedagógiai iskola kibővítésé s végül a tanítóképző intézet nagy* szabású új épületterve. Jövő isko­lai évre fejezik be, s ez lesz orszá­gunk legszebb ilyen tanintézete, hogy hirdesse szocialista kultúránk diadalát. Zitás Bertalan tenár*

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom