Somogyi Néplap, 1953. december (10. évfolyam, 281-306. szám)

1953-12-20 / 298. szám

Vasárnap, 1953 december 20. SOMOGYI NÉPLAP 5 oá A balatonszárszói Béke tsz tagjainak szépülő életéből GUZMICS JÁNOS A TSZ PÁRTTITKÁRA SZERÉNY, szűkszavú ember Guz- mics János, a balatonszárszói Béke tsz párttitkára. Nem a sok beszéd, hanem a tettek jellemzik őt. Szereti a pártot, a párt mutatta úton szilár­dan halad előre. A munka, a küzdel­mes élet formálta kommunistává, a párt hűséges harcosává. Magatartá­sa, párt iránti hűsége a, szebb, em­beribb életért való harcban kovácso- lódott ki. A cselédségből sodorta el az első világháború, mely férfivá érlelte, a sorsán gondolkozó emberré tette. Az orosz fogságban, majd a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom tüzében felismerte helyzetét. Fegyvert fogott és a Vörös Hadseregben harcolt a burzsoázia ellen. Az orosz bolsevikok magyarázták meg neki, hogy Orosz­országban saját országa szabadságá­ért is küzd. Kolcsak, Djenyikin ellen harcolt orosz testvéreivel. 1920-ban a fehérek fogságába esett a lengyel fronton, akik kiszolgáltatták a Hor- thy-pribékeknek. Hadbíróság elé ál­lították és 5 évi jogvesztésre ítélték. Mikor visszatért a pusztára, ahol gróf Hunyady József cselédjeként él­te életét, csendőrszemek figyelték minden lépését. Még az újságot sem engedték hozzá eljutni. Láng Antal intéző megtiltotta, hogy neki újság járjon. Guzmics Jánost azonban nem tudták elnémítani. Beszélt az orosz proletárokról, akik megdöntötték a grófok és burzsujok hatalmát, akik a szocializmust építik. Guzmics János­ban élt a remény, hogy egyszer a magyar népnek is sikerül leráznia az urak és a papok hatalmát. És sike­rült. 1945-ben a gróf Hunyady-birtok a volt cselédeké lett. A szovjet haza fiai, a magyar kommunisták azok­nak adták, akik azt megművelték. Guzmics János 6 holdat kapott be­lőle. GU31P.ÍICS János alapító tagja volt a községben a Magyar Kommunista Guzmics János, a tsz párííitkárs küz­delmes életéről, a pártról és a ter­melőszövetkezetről beszél. Párt szervezetének. Mint a község nemzeti bizottságának tagja harcolt a párt célkitűzéseiért, a falu dolgo­zóinak érdekeiért. Amikor a párt a szövetkezeti gazdálkodás útját mu­tatta meg, mint a dolgozó parasztok felemelkedéséhez vezető utat, Guz­mics János termelőszövetkezetet ala­kított. Két tehenével vetették el 1949 őszén először közösen a magot. Jó­formán semmivel kezdték az új éle­tet. Nem veit könnyű dolga Guzmics Jánosnak. A nehézségek leküzdésére kellett nevelnie a tagokat-és a mun­kából is alaposan kivette részét. Ek­kor még egyedül volt párttag a szö­vetkezetben. Mikor növekedett a tsz- tagok létszáma és még két párttag belépett a szövetkezetbe, megalakí­tották a pártszervezetet, melynek Guzmics János lett a párttitkára. A párt módgt adott Guzmics elvtárs­nak, hogy tanuljon, hogy elsajátítsa a marxizmus-leninizmus tanítását, a vezetés tudományát. Háromhetes, majd háromhónapos pártiskolát vég­zett. Az újságot most már minden nap olvassa és politikai iskolán ké­pezi tovább magát. Ahogy fejlődött a ' termelőszövet­kezet, úgy erősödött a pártszervezet is. A szövetkezet felvirágoztatásáért vívott harcban kitűnt tsz-tagokat a pártszervezet felvette tagjai sorába. 1953 nyarán már 17 kommunista véd­te a termelőszövetkezetet az ellenség tjomíasztási kísérlete ellen. Guzmics János, a pártszervezet vezetősége, a kommunisták jó munkát végeztek. A szövetkezet tagjai úgy válaszoltak a kormány programmjára, hogy orszá­gosan elsőnek fejezték be az aratást, cséplést és teljesítették gabonából az állam iránti kötelezettségüket. Guzmics elvtársat szeretik a tsz tagjai. Domokos József elmondja: — ,Ha mindenkiben olyan érzés lenne, mint Guzmics elvtársban, sikkor még szebb lenne az élet. Nem nagybeszé- dű ember, de amikor árról volt szó, hogy harcolni kell a tsz megvédésé­ért,. egyszerű szavakkal meg tudta magyarázni, hogy nekünk mi a kö­telességünk, mit vár tőlünk a mun­kásosztály. — Tagtársai elmondják, hogy bár az 58. évet tiporja, de a munkában a fiatalokkal is felveszi a versenyt. MEGELÉGEDETT, boldog életet él Guzmics elvtárs és családja. Szépen jutott a munkaegységre osztalék. Szép kis háza, háztáji gazdasága van. Két hízót akar vágni hamarosan. Egy kis bora is termett, amely jól esik a jó ebéd és vacsora után. Guzmics János nem harcolt hiába. Az, amiről a múltban a cselédsorban ábrándoztak — kis ház, boldog ott­hon, ne legyen hiány kenyérben, ru­hában — megvalósult és mindig job­ban megvalósul a kormányprogramm végrehajtása nyomán. A TERMELŐSZÖVETKEZET GAZDASÁGA Guzmics elvtárs jó pártmunkájá­nak, a termelésben való példamuta­tásának nem kis része van abban, hogy a tsz gazdasága szépen fejlődik. A tsz tagsága a párt útmutatása nyo­mán, államunk fokozódó segítségével egyre szebbé, gazdagabbá formálja jóléte forrását, a szövetkezetét. A közös vagyon értéke meghaladja az 546 ezer forintot. A taglétszám í2-ről 38-ra, a földterület pedig 76 holdról 233 holdra növekedett. Míg a meg­alakuláskor a tsz állatállománya csu­pán 2 tehén volt, ma már a közös állatállományban 47 szarvasmarha, 48 sertés és 9 ló van. A tsz erősödésével évről-évre nő a tagok munkaegysége után járó jö­vedelem is. Míg az első évben, a kez­deti nehézségekkel küzdve a tagság 220 kg gabonát kapott, a mostani zárszámadáskor 4.5 kg búzát, 1.2 kg rozsot, 1 kg kukoricát, 85 dkg árpát, 2 kg burgonyát, 3 kg takarmányré­pát és 11 forint készpénzt osztottak egy-egy munkaegységre. Szabó Ferenc, aki alapító tagja a tsz-nek és kezdettől fogva becsülete­sen kiveszi részét a közös munkából, az első esztendőben csupán 220 kg kenyérgabonát kapott és 6 ezer fo­rint készpénzt, most pedig hazavitt év végén a tsz-ből 31 mázsa kenyér- gabonát, köze! 5 mázsa árpát, 546 kg kukoricát, 11 mázsa burgonyát, 16 mázsa takarmányrépát és 6 ezer fo­rint készpénzt. De a többi tagnak is gazdagon gyümölcsözött a közös mun­ka. Igyekeztek most ősszel is időben elvetni, sőt búzából és rozsból 40 holdat kerésztsorosan vetettek,- mert jövőre még nagyobb jövedelmet akar­nak, mint az idén volt. A tsz állam iránti kötelezettségé­nek példamutatóan eleget tesz. Tud­ják a tsz tagjai, hogy államunk se­gítségét az állami fegyelem betartá­sával kell viszonozniuk. A balatonszárszói Béke tsz tagsága jó munkával harcol a szövetkezet fel­virágoztatásáért, a még boldogabb életért. Domonkos József, a tsz egyik kocsisa az egésznapi kocsizás után gondosan .megeteti és itatja a két szép pej lovat. De a tsz többi lova sem szenved hiányt a gondozásban. A tsz közös baromfiállományában most, miután az egészévi tojás- és ba­romfi beadási teljesítették, 180 darab baromfi van. A tagság tervbevette a baromfiállomány nagyobb arányú fejlesztését. E munkában nagy, de szép feladat vár Berdán Jánosnéra, a tsz baromfigondozójára. Guzmics elvtárs büszkén mutatja be a tsz legjobb teheneit, köztük a »Szegfű« és a »Tuba« nevű teheneket, amelyek a helyes takarmányozás­sal a 20 liter tejet is megadják naponta. Most a 16 tehén közül alig van néhány, amit fejnek, a legtöbb borjas lesz hamarosan: tovább növekszik a tsz szarvasmarhaállománya. A tsz vezetősége és tagsága nagy gondot fordít az állattenyésztés fejlesz­tésére, az állatoknak egészséges szálláshelyet biztosít. Képünkön egy új, korszerű scrtésfiaztaíó van, amit saját erőből, 24 ezer forintos költséggel épített a tsz. Szabó Ferenc boldogan veszi át a munkaegységére járó pénzt Szabó Jó­zsef elviírstói, a tsz elnökétől. Sok mindenre jutott az idén Szabó Feren­cesnek a szép jövedelemből. A ruha- és lábbeli vásári és mellett 800 forin­tot költöttek arra, hogy lakásukba be vezették a villanyt és vettek egy nép­rádiót és még 870 forintért szép iái:?rákiűzhelyet. Ennyit még egy eszten­dőben sem tudtak vásárolni, mint az idea. de .jövőre még többre szami­Horváth—Szűcs. Horváth Lajos, a tsz sertásgondozója gonddal bánik a reá bízott sertések­kel: naponta kiereszti őket a fűre, ami után jobb étvággyal esznek az állatok.

Next

/
Oldalképek
Tartalom