Somogyi Néplap, 1953. december (10. évfolyam, 281-306. szám)

1953-12-16 / 294. szám

2 SOMOGYI NÉPLAP Szerda, 1953 december lé. a nyugati nata 11 francia lapal koimnentárjai Párizs (TASZSZ). A párizsi sajtó nagy figyelmet fordít az u'ób- ibi nap óikban Adenauer bonni kám- cellár, valamint Franciaország, Anglia és az Egyesült Államok kül­ügyminiszterei között lefolyt pá­rizsi tárgyalásokra. Mint -ismeretes, Edém angol külügyminiszter és Dul­les, az Egyesült Államok külügy­minisztere azért utazott Párizsba., hogy részt vegyen az A'lantí Ta­nács december 14-én megnyílt ülésszakán. • A „Figaro“ jelenti, bogy Dulles Adenauerra! folytatott megbeszé­lésein ismertette Adenanierral a bermudai értekezllet eredményét, valamint érintette a négy nagyha­talom. értekezletének kérdését. A párizsi lapok kommentár (ad rámutatnak arra, hogy az Egyesült Államok külügyminisztere párizsi tartózkodás át arra használja fel, hogy megsürgesse Franciaország­tól az “európai hadseregről,, szóló szerződés ratifikálását. A szemle- írók cikkeiben érezhető a riada­lom, amelyet a nyugati miniszte­reknek Ademauerral — az „euró­pai hadsereg“ hívével — folytatott tárgyalásai keltettek. Adenauer a Párizsban tartott «aj'óértekezleten arról tájékoztatott bennünket, hogy politikája annak a pánlger- mán politikának folytatása, ame­lyet Bismarck, II. Vilmos császár, S trésem ann és Hitler folytatott“. „Lehetetlen — írta -a „Le Mon­de“ — hqgy Adenauer ne tudlja: a legtöbb francia él'ierte van annak a gondolatnak, hogy az „európai védelmi közösségben“ Franciaor­szág részben .mondjon le szuveré- mitásáróli, ugyanakkor, amikor Né­metország, mint a közösség tágja függetlenséget kapna .. .“ Bidault és Adenauer a Saar- kérdlésről tárgyalt. A tárgyalások után közleményt adtak ki, amely­ben az e kérdésben „elért ered­ményekről“ van szó. Azonban a „France Soir“ című lap kételyeit fej ezi ki ai közleményben kifejezett optimizmust illetően. Olaszországban kedden meg Róma (MTI). Kedden reggel hat órakor megkezdődött 6 millió olasz ipari muníkiás 24 órás országos sztrájkja — jelenti az „AFP“. — A sztrájkot a CGIL 'és a CISL kö­zösen határozta el. A sztrájkot első Figyelmeztetés­ként határozták e], tiltakozásul a kezdődőit az országos sztrájk munkáltatók sz.erveze’teineik a szaksz er v e ze ‘ ék Ikiöv étéi éseivel szemben tanúsított makacs maga­tartása ellen A szakszervezetek követelik a íhé-reik eimeiílését, a bér- kategóriák összevonását, az egyes vidékek közötti fize'.éskülőnibsé- gek megszüntetését. Iráni képviselő tiltakozása Teherán (TASZSZ). A „Sahed“ című iráni lap közli Maki képvise­lőnek a Medzsliszhez és a fő­ügyészihez intézett levelét, A kép­viselő ebiben a levélben Záhiedi tá­bornok kormányára hárítja a fe­Zahedi belpolitikája ellen lelőss'éget a teheráni . egyetemen december 7-én lezajlott véres ese­ményekért és ugyaniakkor más „törvénytelen cselekedeteikkel“ is vádolja/ a kormányt. GYŰLÉS PÁRIZSBAN A FRANCIA-SZOVJET SZERZŐDÉS MEGKÖTÉSÉNEK KILENCEDIK ÉVFORDULÓJA ALKALMÁBÓL Párizs (TASZSZ). December 13- ón a FranoinrSzovjet Társaság szervezésében gyűlést tartottak Pá­rizsban a francia-szovjet szövetsé­gi és kölcsönös siegélynyujhási szerződés megkötésének 9. évfor- d'uíólja alkalmából. A gyűlés el­nökségében Petit tábornok., Weil* Haile professzor, ai francia orvos- tudományi akadémia tagja és Fer­nand Gremier, a Franda-Szovjet Társaság afelnoke, Alain Le Léaip, a CGT főtitkára, továbbá Jean RiteharduBlcch asszony, valamint az ország díimotoratiikus közvélemé­nyének íképviisieiői foglaltok hdyet. A gyűlésen jelén volt Sz. A. Vi­nogradov, a 'Szovjetunió franciaor­szági nagykövete is. RÖVID KÜLFÖLDI HÍREK DÜSSELDORF Mint az ADN hírügynökség je­lentette, a legutóbbi 5 nap alatt :blányaballe6etek követlceztében 5 bá­nyász m gh.ilt és egy súlyosan magfreSbesüIit ja Rubr-videken. A balesetek oika minden eeetben a biztonsági intézScedéseik hiánya és a fokozott kizsíákmányolás volit. STEVENSON, az Amerikai De­mokrata Párt vezetője a londoni rá' dió fbsíszámolé.ja szerint iái napokban -beszédet mondott Phiiladteilphiában, A Demokrata Párt- vezetője a töb bi között ezeket mondta: ,„Az Egyesüilt Államokban 'ma már az a helyzet, hogy a félelmet a sza bad-ág ©Té helyezik. Félünk a ■dl preaszliötől', a kommunizmustól, féllünk saját magunktól, ső-tl még a szabadságtól á;s félünk.’* McCarthy szenátor tudomást sze­rezve Stiver on bed smer esek et tar tailm-tzó beszédéről, rendMwöfli fel­háborodott és nemcsak hogy „le­játszott gramaifon; ©m eznék‘‘ nivez- té a demokratapáiti vezért, hanem .nyomatékül még azt is kijelentette ..Stenvenscn hosszú időn. ált külö­nös érdeklődést tanúsított a kom­munistái fiüoaőfb iránt.“ Végül ezzel toldotta mag d'örgedelim át: „■Meg keli mondanunk, -hogy Ste­venson mam ferneri ifeí a kommu­nistát, ha találkozik velle.’* PÁRIZS December 1'4-én Franciaország- ban megkezdődött a vietnami Ibéké- ért vívott harc hete. A ,.1’Huma- ni'té’* közölt i AMn le Léap, CGT főtitkárának myilakozatát. Akin >le Léap felhívja a francia kormányt, azonnal adjon választ. Ho Si M,inih elnök nyilatkozatára!, aki kifejezte készségét a ibóketár- gyaOásdk .folyjtiátiálsáról Franciaor- szággal. PÁRIZS Gaston Waleweki gaiullista képvi­selő vasárnap Seine megy éh n 'be­szédet mondott, amelyben kijelen­tette: „Adenauer kancellár nyilat­kozati -világosan mutatják, hogy Nyu gat-Némétország 1837ieis hatá­rainak visszaállítására tömikszifc. E;z .pedig nem felei meg Franciaiors^ág érdekeinek sem akaratának. A faliújság az üzemek, műhelyek, kis termelési egységek dolgozóinak sajtója Gyárainkban, termelőszövetkeze- í társ és a párt vezetőszervei sokszor tekben, hivatalokban és intézmé- [ hívják fel a figyelmet erre az ápró- nyekben, iskolákban, üdülőkben, la- j munkára, kóházakban és utcán gyakran látunk faliújságot. 1 Milyen a jó faliújság? A faliújság fából, papírból, karton­ból, esetleg fémből készített táblára erősített cikkekből, rajzokból áll és rendszerint a falra erősítik, vagy fal­Az antifosizmus nagy harcosa 1933 december Í6-án magas, fekete férfi állt á lipcsei «birodalmi tör­vényszék«- náci bírái előtt. Vádlott­ként citálta az osztálybíróság, de Georgi Dimitrov, a bolgár nép nagy fia, a nemzetközi munkásmozgalom kimagasló vezetője vádolt záróbeszé­dében, mint ahogy vádolt ennek a hatalmas, háromhónapos pernek min­den napján, amely a «lipcsei per» né­ven került be a történelembe. Gyalázatosán, hazug módon vádol­ták Dimitrovüt és társait a Reichstag, a német birodalmi gyűlés épületének felgyujtásával. A tárgyalás megkez­déséig a nácik a legbarbárabb eszkö­zökkel igyekeztek megtörni Dimitrov forradalmi harckészségét. Ez természetesen nem sikerült. Minden testi és lelki kínzás ellenére felemelt fővel, a munkásosztály ügyének győzelmébe vetett tö­retlen hittel állt oda «bírái» elé. A háromhónapos hatalmas per első napjától vádlottból vádlóvá vált. Hatalmas felkészült­séggel, ragyogó okfejtéssel zúzta por­rá a fasiszták vádjait._Bebizonyítot- ta, hogy a per éppen úgy a mun­kásmozgalom elleni fasiszta provo­káció, mint a birodalmi gyűlés épü­letének felgyujtása. December 16-án húsz éve, hogy elhangzott a lipcsei tárgyalóterem­ben Georgi Dimitrov «vádlotti vég­szava», ez a kristálytiszta logikával felépített, forradalmi tűztől áthatott vádbeszéd, amely a világ minden be­csületes embere előtt leleplezte az embertelen fasizmust, megmutatta az ellene harcoló kommunisták igaz és nemes céljait. «Védelmezem saját személyemet, mint vádlott kommunista. Védelme­zem forradalmi kommunista becsüle­listák minden emberiességből kivet­kőzött zsoldosai, a fasiszták elleni harcban közös a munkások, parasz­tok és értelmiségiek útja. Egyedül a kommunista párt ve­zette széles népfront képes sike­resen megvédeni a becsületes emberek életét, alkotásait, kul­túráját. A MacCarthyk és Francok, Malá- nok, s a többi Hitler-féle fióka-fa sizmus ma sem kevésbbé válogatós eszközeiben mint húsz év előtti tár saik. Az amerikai pestisbombákkal elpusztított koreai gyermekek, az ár­tatlanul kivégzett szüleiket sirató Rosenberg-árvák, meglincselt nége­rek, bebörtönzött igaz hazafiak, a béke antifasiszta hősei üldözése jelzi a végső pusztulása felé rohanó im­perializmus útját. Ma az óceánon túl világít könyv­máglyák rőt fénye — a sötétség lo­vagjai próbálják kiégetni a tudás és igazság szép fényét az emberek szí­véből — hasztalan. A nyugatnémet kaszárnyákban az új fasiszta német hadsereg zsoldosait tanítják gyilkol­ni a kipróbált tengerentúli és hazai gyilkosok. Amerikai tankok tapossák sárba a sárj adózó életet a parasztok földjén. Nyiltan vagy burkoltan olya­nok állanak a «német szövetségi köz­társaság» nevű bábállam élén, akik a nácizmus mételyét szabadították a világra, akik létüket és gazdagodá­sukat újra milliónyi férfi, nő és gyermek élete, az emberi kultúra el­pusztítása árán akarják biztosítani. Dimitrov beszélt a német szociál­demokratákról, akik álnokul gán­csolták a munkásosztály egységét s döntő szerepük volt a fasizmus ha- talomraiutásában. «A burzsoáziával való együttműködésnek ez a politi­temet. Védelmezem eszméimet, kom- J kája, amely a «kisebbik rossz» poli- munista meggyőződésemet. Védelme-! tikájának neve alatt ismeretes, veze­zem életem értelmét és tartalmát» — mondotta Dimitrov. S ez a hatalmas vádbeszéd utat mutatott az antifasiszta millióknak. Megmutatta, hogy a monopolkapita­tett a gyakorlatban Németországban a fasiszta reakció győzelméhez» — hangsúlyozta. Húsz év telt el azóta és napjaink­ban a német szociáldemokrata vezé­rek új szereposztásban a régi sze­repet játszák. A nyugatnémet vá­lasztások előtt Ollenhauer és a nyu­gatnémet szociáldemokrata párt töb­bi vezetői, miközben látszólag az új háború előkészítése, s a fasizmus fel­támadása ellen szálltak síkra, a va­lóságban tűzzel-vassal küzdöttek a német nép igazi érdeke, a munkás- osztály egysége, Németország egyesí­tése a német békeszerződés megkö­tése ellen. Ezzel ismét hatalomra segítették a népáruló Adenauert, a ma Hitlerjét. Megépült s egyre szélesebb az a fe­hérgalambos kék zászlóktól övezett, öt világrészen át húzódó út, amelyen az emberiség jobbik fele menetel kéz a kézben: a béke harcosai, a fasiz mus legyőzői. A munkásosztály él csapata, a kommunista párt vezeti szerte a világon Dimitrov szavai szelle­mében az új meg új győzelmeket érlelő harcot az új fasizmus ellen. Koreában elhallgattak a fegyverek — százmilliók egységes akarata fogta meg a gyilkosok kezét. A béke meg­védéséről, a nép egységéről beszél­nek szerte a világon a dolgozó nép okos gyülekezeteiben a felszabadult népek boldog fiai s a jobb holnapért kemény csatákat vívó elnyomott mil­liók. Egyre több kéz egyesül a hatal­mas ökölben, amely végleg szétzúzza az emberiség ellenségeit, öt világrész becsületes emberei idézik ezen a na­pon erővel és bizakodással Georgi Dimitrov történelmi szávait: «Mi, kommunisták, ma nem ke­vésbbé eltökélten, mint az öreg Gal- lilei, mondhatjuk: és mégis mozog a föld! A történelem kereke előre mo­zog. S ezt a kereket, amelyet a pro- letáriátus forgat... semmiféle írtó rendszabállyal, börtönbüntetéssel, ha­lálbüntetéssel mozgásában feltartóz­tatni nem lehet. Ez a kerék forog és hoz támasztják. Innen a neve is. A faliújság cikkírói és rajzolói nem «hivatalos» írók, újságírók, raj­zolók. A faliújságnak mindenki mun­katársa lehet és annál jobb a fali­újság, minél szélesebb a szerkesztői, munkatársi, levelezői köre. A faliújság igazi jellegét az adja meg, hogy elsősorban helyi vonatko­zású cikkeket közöl, vagyis annak a körnek közvetlen problémáit dolgoz­za fel, amelyik a faliújságot saját maga számára szerkeszti és kiadja, így például nyilvánvaló, hogy egv gépgyári faliújságon a munkaver- senvről, többtermelésről, a minőség javításáról — ugyanakkor egy egye­temi faliújságon elsősorban a vizsgák jó előkészítéséről lesz szó. Ugyanígy egészen másfajta cikkek lesznek egy élenjáró üzemrész fali­újságán egészen mások ott, ahol a tervteljesítéssel bajok vannak. A fa­liújság visszatükrözi az üzem, a mű­hely, a gyár, a tsz, az állami gazda­ság stb. dolgozóinak egész életét. Fog- lalkozhatik munkájuk eredményeivel és hiányosságaival, kezdeményezé­sekkel, észszerűsítő javaslatokkal, mindazzal, ami dolgozóinkat közvet­lenül érdekli. Kivizsgálja a dolgozók panaszait, bírálatra és önbírálatra nevel. A faliújság a párt-, az ifjúsági és szakszervezeti alapszervezetek, a kis termelési egységek dolgozóinak saj­tója, a helyi közvélemény, az alulról jövő bírálat és kezdeményezések szó­csöve — a legszélesebbkörű demo­krácia kifejezője. Röviden összefoglalva: a faliújság ’egfőbb ismertetője helyi jellege. Ez persze nem jelenti azt, hogy a fali­újság provinciálissá válhatik, vagy más szóval, hogy csak aprólékos, ál­talános érdeklődésre számot nem tartható ügyekkel foglalkozzék. Nem A faliújságot éppen az teszi érdekes­sé, hogy mindaz, amiről ír vagy raj­zol, szerves része egész életünknek és harcunknak, szocializmust építő munkánknak. A faliújság akkor jó, ha a dolgo­zók megszeretik, ha érdeklődéssel olvassák új számát. Akkor jó, ha nélkülözhetetlen nevelőeszköznek tartják a párt, a szakszervezet tag­jai és a műszaki és gazdasági veze­tők is. Akkor jó, ha a párttagok és a pártonkívüliek egyformán sajátjuk­nak érzik. A faliújság-munkát nagyon sok he­lyen még ma sem tekintik politikai munkának. Sok helyen megelégsze­nek egy-egy alkalmi faliújsággal, kampány jelleget adnak munkájának. A faliújság és az üzemi sajtónak, s a szemléltető agitációnak számos ro­konága — mint például a Villám, az asztali újság, a szalagfelirat, a Tüs­ke, a Krokodil stb. •— azokból a röp­cédulákból nőttek ki, amelyeket a múlt század végén és a század elején az oroszországi marxista körök se­gítségével fogalmaztak meg, készí­tettek és terjesztettek a gyárak agyongyötört, kizsákmányolt és el­nyomott dolgozói, a cári hadsereg ka­tonái és a szegényparasztok nyomor­gó milliói között. A faliújságok őseit, az első röpcédulákat a párt legnagyobb harcosai is írták. Lenin és Sztálin elvtárs számos, harcra hí­vó röpcédulát írt és a munkásmoz­galom olyan alakjai mint Halturin, Mojszejenko, Alexejev — szabadsá- uk, életük kockáztatásával ismertet­ték, terjesztették azokat. Lenin elvtárs igen nagy jelentő­séget tulajdonított a faliújságnak. Sztálin elvtárs javaslatára a köz­ponti újságok nem egyszer megdi­csérték, vagy megbírálták a faliújsá­gokat. A faliújság-munka «aprómunka». De hogyan lehetne jó aprómunka nélkül elvégezni a nagy egészet, leg­nagyobb feladatainkat? Rákosi elv­i Miért van az, hogy az egyik fali­újság előtt csoportokba verődnek az emberek, mindenki el akarja plvas- ni, figyelmezteti a társát is, kérdezi tőle, hogy «láttad-e már?», beszélnek róla az ebédlőben — egyszóval, hogy felkelti a dolgozók érdeklődését. A másikra jóformán rá sem, néznek. Nyilvánvaló — a jó faliújság érdekli az olvasót, a rossz nem. Nézzük csak, mi jellemzi a jó faliújságot? A jó faliújság legyen tiszta, ízlé­ses. Helyezzük el úgy, hogy azonnal szembetűnjék, kényelmesen el lehes­sen olvasni. Ne tegyük a műhely leg­sötétebb, legeldugottabb sarkába. Legyenek rajta rövid cikkek, érde­kes címmel, hogy azonnal felkeltsék az olvasó érdeklődését. Ne legyen sűrűn gépelve, hogy jobban olvasható legyen. Legyen ízléses a dekorációja, sok rajzzal és képpel. De sose le­gyen túlzsúfolt, a dekoráció nem ön­cél, hanem a cikkek mondanivalóját kell alátámasztania. A régi megporosodott faliújságot, az elavult cikkeket senki sem olvas­sa el. Rendszeresen váltani kell a fa­liújságot, ugyanúgy szabályos idő­közökben kell «megjelennie», mint bármely más sajtóterméknek. A fa­liújságokat kelettel és sorszámmal kell ellátni. Ne egy ember munkája legyen, hanem kollektív munka ered­ménye. Legyen szerkesztőbizottsága. Legyenek állandó rovatai, dolgozzék munkaterv alapján. Támaszkodjék levelezőire. Bíráljon bátran, karoljon fel és népszerűsít­sen minden helyes kezdeményezést, © tapasztalatot. így például olyant, ami az anyagtakarékosságra, a gé­pek rendbentartására, jobb munka- szervezésre vonatkozik. Á jó faliújság; egyszerű, érthető és tömör. Nem fél nevén nevezni a dol­gokat, nem fél a politikai élességtől, ' a dolgozók ellenségeivel szemben csak egy nyelvet ismer, a kíméletlen leleplezés nyelvét. A 'jó faliújság, alapvető tulajdonsága a dolgozókkal való összeforrottság. A faliújság le­velezői olyan emberek, akik a gazda szemével nézik üzemüket, falujukat, akiket lelkesít építésünk minden új eredménye. A tiszta, ízléses faliúj­ság azonnal felhívja magára a fi­gyelmet. Nincs szomorúbb látvány, mint a sárgult, piszkos, esőverte fa­liújság. A faliújságra csak hibátla­nul, kifogástalanul gépelt, vagy szé­pen, kézzel megírt cikket ragasz- szunk fel. _ Védjük a faliújságot a piszkolódástól. Utcán, szabadban, olyan helyen, ahol eső, korom, festék, olaj, stb, érheti es piszkolhatja, véd­jük üveglappal. Az üveglapot per­sze időnként le kell mosni, törölni és ha betört, kicserélni. Természetesen a szemléltető agitá­ció eszközeit továbbra is korlátlanul lehet alkalmazni. (Versenyjelentés, dicsőség- és szégyentábla, szalagfel­iratok, plakát, MSZT képes híradó stb.) Ezek nagy segítséget nyújtanak a verseny lendület fokozásában, a dolgozók nevelésében. A szemléltető agitáció és faliújság között az a különbség, hogy amíg a szemléltető agitációval valamit köz­lünk, megismertetünk, valamire fel­hívjuk a figyelmet, vagy mozgósí­tunk '— a fa’iújság nemcsak ténye­ket, hanem folyamatokat is leír, vi­tát indít, bírál — vagyis egy-egy kis területre vonatkoztatva, helyi jelleg­gel a sajtó szerepét tölti be. Nem szép az olyan faliújság, ame­lyiknek csak a sarkában búsul egy- egy árva cikk. Ugyanúgy nem helyes a faliújságot túlzsúfolni túlcífrázni sem. Az egyik faliújság-kiállításon például bemutatták a neonfénnyel világított faliújságot, sőt olyat is, amelyiken eleven békegalamb volt. Az ilyesmi elveszi a faliújság igazi jellegét, megfeledkezik a faliújság eredeti hivatásáról. És még valamit elárul: azt, hogy ott a faliújság rendszertelen, kampányszerű — ki­rakateredményekre törekszik csak. A kisbalateni lápterületen árasztás nélküli rizstermeléssel kísérleteznek A keszthelyi mezögiazidlasiáigi kí­sérleti intézet érdekes riasttermxlé- ®i fcíiaér-tetelcet folytatott Keszthely közeiéiben a ikösbalatam Tápterüle­ten- Ezen a vidéken a talajvíz nyá­ron’ sem süllyed 60 cm-nél mé­lyebbre a talajsaint alatt. Ez adta a kutatóknak arst a gondolatot, forogni fog a * kommunizmus végső hogy itt arnsztás nélkül is meg­győzeiméig!» I.toa-emhet a rizs. A kísérlettek még kezdeti állapotban/ vannak, die már találtak a 16 fajta rizs (köziül — amelyekkel, a kísérleteiket végezték — olyan fajtát, amely árasztás nélkül jó termést hozott. Most máSí, ©rre a célba alkalma« rizs- fajtákat keresnek, azonkívül kidol­gozzák az árasztás nélküli rizster­melés agrotechnikáját.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom