Somogyi Néplap, 1953. december (10. évfolyam, 281-306. szám)

1953-12-11 / 290. szám

4 SOMOGYI NÉPLAP Péatok, 1953 december 11, Akiknek hangjuk, szívük van és vér folyik ereikben BERLIOZ SZÜLETÉSÉNEK 150. ÉVFORDULÓJÁRA Európai hmmgveryenykörútja során 1846 februárjában francia zene­szerző érkezett Pest városába. Ber­lioz — így hívták a zeneszerzőt — alig, hogy megérkezett. kincset kapott a kezébe, népi zenei hagyo­mányunk mélrjtűzű ékkövét, a IKá" Mczi-induW és ö ezt rendMvüli érzékied, tüneményes gyorsasággal nagy zenekarra éthang pereibe, hogy még tündöklőbb kincsként adja visz- sza. Drcgnmian írja le a bemwtatóelő- adás liangv.iatút, a népünk szívéből fakadt szárnyaló dallamok nagy si­kerét. A meglepetés első /döbbent pillanatai után az ágyúknak és vágtató paripáknak világosan értel­mezhető hangjai történelmi napok­ra emlékeztették' egyszersmind ma- gicUJedl ragadták a hallgdtóságat. Berlioz nlene és a Rákóczi-induló ezekben co percekben fonódott ösz- sze mindörökre. Nem véletlen müve, hanem ter­mészetszerűen köveük'ezip Berlioz művészi elveiből, korábbi munJcds- sággból, hogy a francia uneszet- zö történelmünk nagy napjnimk zenében őrződő tt emlékétől ihlettem olyan jelentős művészi alkotással ajándékozta meg a zeneirodalmat, mint amilyen az ö Rákóczi-induló ja , Kerek 150 \esztendeje, 1803 de­cember 11~én szüléd,ett Berlioz Co­te St■ André-bam Grenoble közelé­ben. Apja szerette volnál ha fia az ő hivatását folytatja, orvos lesz, ezért eltiltotta a zongorától, amely „túlságosan elvonja iái tanulástól Berlioznak azonban a Zene volt mindene. Gluck lphigéniájának ma­gával ragadó előadása után Berli­oz végkép elhatározta, hogy ott­hagyja az orvosi -egyetemet és azontúl apja támogatásáról le­mondva ‘egyedül a zenének él. Ki5" ri.s'kának állt' hogy a betevő falatot biztosítsa magándk. A konúzrvató- riumban tanult, ahol Lesueur keze alá került. Ez a rendkívüli képessé­gű, új utakon haladó tanár a hiva­talos zencmlág minden merevségé­vel dacolva, azt vallotta, hogy a zenét az élethez kell közelíteni és úgy a zene is közeledik ß hallga­tókhoz' Arm vállalkozott, hogy megszólaltassa a forradalmat a ze-J j ne nyelvén és ezzel egyszersmind j forradalmat vilit véghez a zenében- {Az ejvont zenei. formák' az élettől | elvonatkoztatott harmóniák „hiú > játéka” felett a beszédes zene, a j progi'ammzme felsőbbrendűségét | hirdéfiie.: Azt kívánta, hogy vdágo- I sün vezértéma szóljon a hailgidók- Ihoz és a visszatérő motívumok ezernyi változata színezze, magya­rázza, jellemezze a úmekiMő té­máját. Gazdagon merítétlt a népda­lok világából. az ősi fiuncía meló­diák gazdag szövevényéből. Az ö tanításait -'követve jutott fel Berli­oz a francia, zenetödt&nét kimagasló csúcsára. Berlioz fiatal éveiben szólalt meg először fíőthe Faust-ja franciául és akkor játszották franciául először Shakespeare müveit. Berlioz férfi­kor áú vak hajnalán ejtáilbe hatalmá­ba a nézőket Hugo Viktor ..Her- nam'^ja, a forradalmi romantika, remekművé' -éltkor jelent meg Stendhal „Vörös és féke“, Bdtsac „Szmmúrbör° című regénye. Berli­oz. aíki csodálta Beethoven lángel­méjét' Delacroix égő vásznait, for­rón lelkesedett az. élő múlt mgy jói­ért. Vergilivsért és iShakespeare-ért éppúgy, mint a 'kortárs írókért. A zene nyelvén akart szólni arról, amiről imásotk szóval és színnel be­széltek. Vallotta.,, hogy a itiszta ze­ne szó nélkül is alkalmas az érzel­mek tolmácsolására. Hanta$z\tvkus szimfóniájában (Epizód egy mű­vész Setéből) elveit valósítja meg, amikor egy középszerű angol szí­nésznő iránti szerelmét' akit Ophe­lia szerepében látott először és aki a későbbiek során felesége lett. A szimfónia hallatára Daumier fes­tőművész a vihar fekete démonának rajzolta meg Bwliozt. A szimfóniát ‘méltatta Schumann és Heinrich Heine, annál kevésbbé a közönség. A burzsoá \arisztdkrata hallgatóság közömbössége arra kész­tette Berliozt, hogy külföldön ke­resse elismerését. Különösen az orosz művészet nd\gvjai fö,gadták szeretettel. Úgy,amikkor', . amikor bírálataikban rámutattak Berlioz, korlátáira, elismerték a 'szimfoni­kus programmzene kiváltott „ mes­terének' Berlioz ugyanakkor, mint, Liszt Ferenc — felismerte Glinka nagyságát és ö volt \az első a kül­földiek közül, dci mélyenszántó tanulmányában méltatta Glinka műveit, amelyeket ugyancsak ő ver zényett először Párizsban. Berlioz egyenes úton jutott el Glinka népi művészetiének ■megértéséhez. Már ifjú korában megihietle a népek szabadságmozgalma, és ‘ez ,,Harold Haldiában“ című művében jutott kifejezésre' Két kóruism és nagy- zenekarra dolgozta át a francia forradalom dalát, tu nép legszen­tebb énekét, a Marseillaise"-1, 1830 júliusában ot\t tüntetett Pá­rizs utcáin és a népnek a júliusi napok hősei elestem érzett gyászát, egyben erejét is hatalmas zenei al­kotásban szólaltatta meg. A Faust elkárhozása >című ora­tóriumába beledolgozta a Rákóczi- indidót. Mikor felragyogott 1848, a. népek csillaga, Berlioz forradal­mi hangversenyt vezényelt Ver- saUle-ban, Berlioz sohasem lehetett a kon­zervatórium tanára, operáját ki­fütyülték, de ,a zenetörténet \« leg- nagyobbalc között tartja számon. Wagner, a gazdag melódiák és me­rész száguldások e, páratlan zene- költőjét ,,befejezetten csodának’* nevezte is azt írta 1860-ban Liszt Ferencinek: ,.Mi hárman vagyunk méltók egymáshoz e korban: Te, Ferencem, Berlioz, meg én.“ Liszt Ferenc önzetlen tisztelője Volt Ber- tjoznak' .kinek meg nem értett el­gondolásait éppen ő segítette ere­deti tehetségével diadalra. Berlioz MarseiltaisérénfiK parti­túráján olvasható, hogy művét azdVnak ajánlja, akiknek hangjuk, szívük van és vér folyik ereikben. Akiknek hangjuk, szívük van és vér folyik ereikben, a nép fiai, ha­zánkban is mindinkább részeseivé válnak a világ zenei kultúrájának és törekszenek megismerni azt a 150 esztendős, ugyanakkor fiatal, erőteljes zeneszerzőt, tilánek Rend­kívüli a jelentősége az európai ze­netörténelemben, és akinek monda­nivalója van a ma hallgatósága számára is. SPO A társadalmi szövetségek választása Sportolóink, és sportkodvtíőink nagy figye­lemmel kísérték a AfcÍFsadadmi sportszövetsé­gek tagjainak megWlasztásáf. A magyar sport továbbfejlődésében nagy jelentősége van a társadalmi sportszövetségi tagok lelkes munkájának. Olyan sportszerető, áldozatkész \ szakemberek bevonásáról van itt szó, akik Í s napi munkájuk elvégzése mellett társadalmi munkában vesznek részt az egyes sportágak fejlesztésében. Testnevelési és sportmozgal­munk további minőségi és mennyiségi fejlő­dése nem. képzelhető el az ő lelkes önzetlen munkájuk nélkül. A szeptember közepén megkezdődött sport- szövetségi választósok november végéig me­gyénkben is befejeződtek. A cél az voiltt, hogy előbb a sportvonalon élenjáró városok­ban és járásokban történjenek meg a vá­lasztások, hogy az alakuló gyűlések tapasz­talatait leszűrve a gyengébben működőd váro­sokban, illetőleg járásokban ia sikeresen fe­jeződjenek be a választások. Vizsgáljuk most meg bővebben, hogy mi történt a választásokon. Kezdjük talán a városi TSB-vel, mert itt voltak meg a legkedvezőbb feltételek a vá­lasztások sikeres lebonyolításához, mivel a sportkörök általi kijelölt aktíváknak nem je­lentett nagyobb nehézséget az alakuló gyű­lésen való megjelenés. A megválasztott tár­sadalmi szövetségek a következők: atlétika,, labdarúgás, teke és röplabda. Ezek a társa­dalmi szövetségek már megkezdte# működésü­ket és eddigi eredményeik alapján megálla­píthatjuk, hogy jó úton haladnak. A be­választott .aktívák tudatában vannak felada­tuk fontosságának, és ehhez mérten lelki- ismeretesen, jól dolgoznak. Az Atlétikai Tár­sadalmi Szövetség például már elkészítette az 1954. évre szóló tervét, amely azt bizo­nyítja, hogy rendszeres és tervszerű munkával készülnek fel a jövőévi munkára, hogy váro­sunk atlétikai életét fellendítsék. Ugyancsak például állíthatjuk a többi társadalmi szö­vetség élé a Teke Társadalmi Szövetség munkáját. Az eddigi eredmények?» azt bizonyít­ja^ hogy itt is olyan sporttársakat válasz-: toltak be a társadalmi szövetségbe, akik kellő szakértelemmel rendelkeznek és ráter­mettségük melleit nagy igyekezettel végzik­el munkájuk át. Mindent összegezve megállapíthatjuk, hogy kisebb . hiányosságoktól eltekintve a várost l’SB-nél jól sikerűitek a társadalmi szövet­ségek újraválasztásai és reméljük, hogy ezek- uíán városunk sportélete is hasonlóképpen jó^úton fog haladni. Vizsgáljuk meg most, hogyan folytaik Sue* a választások megyénk járásaiban. Tudjuk nagyon jól, hogy a falusi sportélet tovább­fejlesztése érdekében döntői fontosságú a já­rási TSB-k társadalmi szövetségeinek sikeres­megválasztása. Ha általánosságba» nézzük «1 járások eredményeit a választások terén, bi­zony nem nagyon lehetünk megelégedve. Egyes járásokban nem értették meg kellő­képpen a társadalmi szövetségek döntő fon­tosságát szocialista sportunk továbbfejlesz­tésében és ezért nem fordítottak kellő gon­dot a választásokra. Vannak azonban olyan, járások is, amelyek nagyon szépen eleget; tettek e fontos feladatnak. Ezek ' megértették; a társadalmi szövetségek sikeres megválasz­tásának fontosságát. Ezek közé a járások kö­zé tartozik többek között a marcaüi járás- is. Itt a választások teljes létszámmal zaj­lottak le (vagyis a sportkörök által jelölt aktívák mind jelen voltak), sőt amcUetf számos érdeklődő is jeleni volt, akik szív-- ügyüknek tartják a járás sportjának fejlő­dését, és ezt jogosan az újraválasztott! társa­dalmi szövetségek jó munkájában látják. Az alakuló gyűléseken a járási DISZ-tilkár ás jelen, volt, amely azt i bizonyítja, hogy ebben/ a járásban a DISZ is elősegíti szocialista sportunk fejlődését. Ez azonban sajnos a leg­több járásban még nem tapasztalható. A mar­cali járás társadalmi szövetségeinek válasz­tásain csaknem minden egyes falusi sport­kör képvisel tel to magát,, ami nagyba» hozzá­járni ahhoz, hogy a marcali járásban a fa­lusi sportkörök is tovább fejlődhessenek. Szocialista sportunk továbbfejlesztésének egyik fontos láncszeme volt társadalmi szövetsé­gek újraválasztása. Ezzel a jövőévi felada­toknak az alapköveit raktuk le hogy bát­ran építhessük rájuk bástyáinkat, amelyek újabb védőfailak lesznek szocialista sportunk: lcdönthetetlen vára előtt. Szövetkezeteink a vasgyiijtés sikeréért Ifjúságunk boldog, szebb életéért A közeledő téli szünidőben sok szórakozás várja az úttörőket. Téli túráik, sporteseményeik, újévkor, karneválok teszik változatossá az úttörőcsapatok .életiét az ország minden részében. Emellett szerve­zeti életük meiner ő'SÍfcésére is fel­használják az iskolai szünet napijait. December 28-án valamennyi út­törőcsapatban csapatgárdlista-tattáll- •kozók tesznek. Őrsvezetőik, rajve- zetők, ,a csapa ttanács tagjai meg­beszélik azokat a módszereket, kezdeményezéseket, amelyekké! a jövő esztendőiben még eredménye­sebbé telhetik az úttörömunikát. A DISZ megyei bizottságai ven­dégül: látják, egy-egy megye ötvein legjobb csapatgárdistáját. A há­romnapos megyei találkozóik vál­tozatos programmal szórakoztatják &z úttörőket. Ezek a találkozók egyben tapaiszt'aláticseröértekezil'ie- teik is lesznek. A csillebérci úttörőtáborban or­szágos csapa'gárd’sta-találkozót rendeznek. Az ország minden ré­széből 150, jórészt olyan pajtás ad egymásnak találkozót, aki még nem járt a fővárosban. Megismer­kednek Budapest nevezetességei­vel, múzeumaival. A Magyar-Szovjet Társaság a közelgő fenyőfaünnep alikailimálból gyűjteményt állított össze orosz és szovjet. írók gyermeiköknek írott műveiből, a legszebb orosz és szovjet népmesékből. A többi kö­zött Gorkij, Csehov és más nagy írók népszerű meséit gyűjtötték össze a gyermekek szclraikoztatásá- ra. A .mesegyűjtemény a falusi és városi ikultúr cs o port oknak nyújt segítséget az ünnepélyek műsorá­nak összeállításához. A somogymegyei földművesszövet­kezetek 116 százalékra teljesítették vasgyüjtési tervüket. Most folyik a gyűjtött vas- és fémhulladékok el­szállítása. A szállítás ütemét azon­ban fokozni kell. Kétszer ad, aki gyorsan ad* — mondja a közmondás. A .siófoki járás szövetkezetei is ezt tartják, s ezért) szólították versenyre a megye ősz-; szes szövetkezeteit vállalva azt, hogy j az összegyűjtött vasat december 15-ig ] átadják a MÉH-nek. l¥* siófokiak j azonban messze elmaradtak a nagy­atádi járás eredményétől, amely! nemcsak a begyűjtésben, hapem aj szállításban is — az eddigi értékelés j szerint — maga mögött hagyta aj lobbi járást. * A szövetkezetek szép eredményeit azonban elhomályosítják egyes saj­nálatos tények. így pl.: a kaposföi' szövetkezet azóta már leváltott ügy­vezetője hamis jelentést adott a vas- gyűjtésről és 80 mázsa.vassal volt kevesebbjük, mint amennyit jelen­tettek. A nagybajomi, somogyacsai, balatonszentgyörgyi jelentéseknél is találhatók kisebb hiányosságok, eze­ket a földművesszövetkezeteknek a szállítás határnapjáig, december 20- ig pótolniok kell. A mulasztó szövetkezetek pótolják: a hiányosságokat és gyors szállítás­sal tegyék lehetővé, hogy az Össze­gyűjtött ócskavas mielőbb a feldol­gozó üzemek Martin-kemencéihez ke­rüljön. Osztályunkból ma nem hiányzik senki ... — Édesanyám kéreti, tessék megentfedni, hogy hoínap otthon maradjak, mert Julra megy a nagy­mamához krumpliért és nines, aki ai kistestvéremre vigyázzon — majd sietve hozzáteszi még — csak egy napra megy, délután hazajön. — Minden osztályban akad egy-kettő, aki ilyesfélét mond, ha á szöveg nem í® azonos, a tartalom ugyanaz: engedjük el egy napra, hogy ,a csa­lád más tagját helyettesítse. Vagy megesik az is, hogy a tanulót ott­hon tartják, mert beteg .a „kicsi“, st papa, mama dolgozik és nincs, aki őt ápolja. Ha megnézzük az osztálynaplót, ezt látjuk: hiányzott 7 tanuló ösz- szesen 5 napot a nyolcadik héten, vagy két tanuló hiányzott 2 napot a kilencedik héten. Ezek azok a hiányzások, melyeknek okát na­gyon sokszor nem tudjuk, hogy kiben keressük. A taniulökbau-e, a szülőkben-e, vagy a nevelőben? A fenti 'tanulók általában közepes . előmenetelűek, akik nagyon kevés megerőltetéssel hamarosan jó, sőt jeles rendű tanulóik lehetnének, ha egy kis fáradságot vennének ma­guknak. Nekik . azonban münden Jotoipsaibb, mint az iskola. Ha a szülőknek dcilgu’G van, ők rögtön .jelentkeznek, hogy otthon marad­nak segíteni. Sajnos, nem egy szülő szívesen is veszj ezt a segítséget, melyet gyermeke felajánl. Felvettük a harcot a hiányzá­sok, de főleg az egy-két napos hi­ányzások ellen. K:s táblát készí­tettem, melyet azzal mutattam meg az osztálynak, hogy arra töreked­jenek, hogy ezt ikitfüggesztfhiessűk minden nap, A tábla felírása: „Ma osztályúikból1 nem hiányzik 'sen­ki“. Közösen megbeszéltük a ta­nulóikkal, hogy milyen pótolhatat­lan veszteséget jelentenek az egy- egy napos hiányzások, (főleg ajk­kor, ha ezek kéthetenként, vagy hetenként rendszeresem megismét­lődnék, Megáll apadtunk abban, ihurfv az ő munkájuk a tanulás. Ezt őrs,; gyűlésen is melgb©széliték. A szülői értekezleten is felvetettük ezt a témát és kértük a szülőket, hogy ne engedjék meg gyermekeik­nek a mulasztást. A szülők megértették ezt és en­nek eredménye is hamarosan meg- mii'atkozott. Volt egymásután 4'— j 5 nap is, hogy a kis tábla minden | nap kint függött sn osztály ajtaján, | hirdetve: „Ma osztályunkból nem | hiányaik senki“. A tanulók .az óra i előtt Izgatottan várták, megérke- | zik-s mindenki ? Mindem tanuló ! személyes ügyének tekintette, hagy teljes íetgyen a létszám. Még ha valaki komoly ok miatt hiányzott is, haragudtak rá osztálytársai. Elindítottuk a „Gyere vélem is­kolába“ mozgalmat és nem egyszer megtörtént, hogy amikor az egyfe­lől jövő csoport a házunk elé árt, értem is becsengettek, hogy egy­szerre érjünk az iskolába. így azt is elértük, hogy a messzebb lakók éüőlbb indulnak el hazulról., mint a közeliek. Most ismét veszélyben van a „Ma nem hiányz'k senki“ mozga­lom. Sok a köhögős, náthás pajtás az Osztályban. De ez ellen is fel­vettük a harcot. Egy sállal, vagy mellénnyel többet veszünk ma­gunkra, nejm szaladgálunk ki-be, nem futkosunk az udvaron és szám­talan más komoly elhatározás és fogadalom, mind azt szolgálja, hogy ajtónkon ott függhessen a tábla . . . és mind a 47 IV. osztályos tanuló megszokja a helytállást az iskolá­ban. így válnak majd felnőtt ko­rukban az eszterga,pádnál, a trak­toron, a műtőasztal mellett, ahová majd állnak, öntudatos, kötelesség­tudó emberré. Tóth Béláné, Siófok, általános iskola. A rádió műsorából 1953. december 12. szombat KOSSUTH RÁDIÓ 11.3o: Hanglemezek. 12. oo: Hírek. 12.15: Népszerű szórakoztató zene. 13.oo: Operett- részletek. 13.3o: A Belügyminisztérium Köz­ponti' Együttesének i'úv ószenek ara játszik. 14.óo: Időjárás- és vízállásjelentés. 14.15: Ze­nei Újság. 15.15: Hírek szerbül. 15.3o: Szív küldi szívnek szívesen. 15.5o: Készülő köny­vekből. 16.2o: 'Részletek Barbu Ana Lugojana c. operettjéből. 16.4o: Válaszolunk U hozzánk érkezett leveüJekre. 17.oo: Hírek. 17.lo: Gla­zunov: Változatok, és Coda. 17.15: Behár fel­dolgozása. Szánt a traktor.. A Rádió népi zenekara játszik. 17.3o: Szövetkezeti Híradó. 18.oo: Égy falu =— egy nóta. 18.4b: Hírek németül. 19.oo: Tarka szombatesli muzsika. 18.3o: Hírek szerbül. 2o.oo: Hírek. 2o.lo: Mit hallunk holnap? 2o.l5: Láttuk, hallottuk, olvastuk. Vidám szomhatesti zenés műsor. 22.ob: Hírek. 22.2o: Tánc éjféfJig. 24.oo: Hí­rek. PETŐFI RÁDIÓ T.lo—8.2o~ig: Azonos a Kossuth Rádió mű­sorával. 8.2o: Zenekari muzsika. 9 2o: A Gyermekrádió műsora. 9.45: Görög gyerme­kek műsora, lo.oo: Hírek, lo.lo: Schumann: Gyermekjelenetek. lo">28: Szovjet szórakoz­tató/ muzsika. 11.oo: Szimfonikus táncok. 11.3o: Idegennyclvű vízjelzőszolgálat. 11.35: Műsorzárás. 14.oo: A fővárosi népi zenekar játszik. 14.45: Szórakoztató zemq a Moszkvád Rádió műsorából., 15.2o: Mindenki operája. 16.2o: Történelmi előadás. 16.4o: Népek da­lai. 17.lo: Külpolitikai előadás. 17.2o: TainuPk junk énekszóra oroszul! 17.4o: Tánczene. 18.000 Az épülő kommunizmus nagy orszá­gában. 18.25: Hírek szlovénül. 18.45: Szív küldi szivnek szívesen. 19.oo: Hangos Újság. 19.3o: Sporthíradó. 2o.oo: Kedvelt részletek nagy mesterek műveiből. 21.oo: Magyar tájak dalai. 22.00: Híres operarészletek. 23.oo: Műsorzárás. SOMOGYI NÉPLAP Felelős szerkesztő: Zsurakovszki Mihály Felelős kiadó: Tóth István. Szerkesztőség: Kaposvár, Latinka Sándor-u. " Telefon: 9öí, 463, 168. Kiadóhivatal: Kaposvár, Május 1-ntca 13 Telefon: 999. Somogyinegyei Nyomdaipari Vállalat Kaposvár, Latinka Sándor-u. 6. Telefon: 83? Nyomdáért felel: Hidas János. Kultúrotthonigazgafók országos értekezlete A népművelési minisztérium és a Szalkszerveze/Deik Országos Tanácsa december 15—16-én rendezi a ikuiL túroíthonigazgatők országon érté­kértedét Budapesten az EEEDOcZ székházéban. Napirenden azér.epei­nek a kuMűrottboisoiknjak — mint kulturális íközpoiitolknaSk ,]»robié­inál. Előadó: Jánosi Ferenc, a nép- művellési miniszter első helyette­se. A napirendhez hozzászól; Cse- tenki Lajos,, a SZOT titkára. Somogymegyei mozik műsora: Vörös Csillag: Vitorlás titka 1U—1S. Szabad Hiúság: Bátrak Arénája 11—15. Sulatnnboglár: Csodaparipa 12—IS. Barcs: Róma 11 óra 12—13. Csurgó: Az első napok 12—IS. , Iga!: Eladó lány 12—13a Lengyeltóti: Maximka 12—13. Nagyatád: Gyöngyvirágtól lombhuliAsig 12—13. Siófok: Teljes gőzzel 11. Nyugati övezet 12—13. Tab: Róma 11 óra 12—13. Nagy tofónyeremények ! 12 találat 37.125 forint, 11 találat 1.032 forint, 10 találat 106 forint. Érdekes és változatos a Tőié e heti mű­sora. Tippeljen miefőUb! 3 forint 3# * liiüérért Nyerhet! Somogymegyei Vas és Műszaki Nagykor. V. 1953. december 21-től kezdve évvégi leltáro­zást folytat, rendeléseket december 12-ig beérkezőleg intézünk el, leltározás ideje alatt árukiadás szünetel. Vizsgázott fűtőt, gabona raktári munkásokat és zsákolok at felvételre keresünk. Nagy­malom. Uj 125-ös Csepel eladó. Ckn: Szágotvári- lUoa 113. Kétszemélyes rekamié, modern ebéldőasztal eladó. Ilimitrov-u. 86. Jóí képzelt villanyszerelőt Selves* a Kapo1»- vári Mélyfúró Vállalat Kaposvár, Viröshad- sereg-u. 2. no

Next

/
Oldalképek
Tartalom