Somogyi Néplap, 1953. december (10. évfolyam, 281-306. szám)

1953-12-06 / 286. szám

2 SOMOGYI NÉPLAP Vasárnap, 1953. december 6. üt OVI» KÜLFÖLDI HÍREK LOS ANGELES Kemíedly amerikai methodisba püispöaregy losangeltesi egyházi gyű­lés 1^00 részvevőj e előtt ki jelen - ibetbtie, hogy az Egyesült Álflamok- t>a<n 'irta senki sincs biztonságsain a ,,baszó rkányüMözés“ 'és a .yizsigá' Batcfc" miatt. Éppen ezért legfőbb ideje, hogy az egész amerikai nép tiltakozzék ezek eliten a ..nagy ha- zugsáigokina“ támaszkodó üldözések eilen. BERLIN A (bonni parlament csütörtöki ütésen Schubert postaügyi minisz­ter egy 'interpellációra vála-szólVai közölte, hogy a Nyugat -Németor­szágban működő idegen megszálló hatóságok elsősorban, az amerikai é3 az angol! megszállók szervei, rendszeresen cenzúrázzák a léveOe- Icett. és lehallgatják a tdlefonibeszdl'- geté^dket- BERLIN Coudenhove — Kalergi gróf — a koz mopolitiika Pán európa -mozg a - lom kezdeményezője Majna-Frank- furóban tartott sajtóértekezleten kijelentette: „Re ke© ismerni, ihoigy a hideg­háborúnak csaik a Kínai Népköz- társaság részvétedével tartandó öt­hat almi értekezlettel lelhet véget- vetmi. Lehetetlen) figyelmen kívül hagyni hogy egész • Rína Taivan- Szig tének kivételével. Mao Ce- tung fennhatósága alatt áll'.“ LONDON PaSme Dutt, Nagy'-Britannia Kommunista Pártjának aleömöke egy Wembleyben tartott gyűlésen kijelentette, hogy a 2 millió hajó­építő- és gépipari munkás 24 órás sztrájkja jelt adott az egénz mun­kásmozgalomnak . Soha sem volt olyan kedvező a pillanat az egész munkáemoaga- tam Számára az tlőrenyomuláshioz a megbízottai között december 3-án MAGYAR—JUGOSZLÁV TÁRGYALÁSOK A magyar és jugoszláv' kormány bérkérdések és a politikai téren egyaránt, mint most — írja a „Daily Worker”. — A Tory kor­mányt lejárattal a nép életszínvo­nallá elfen intézett támadása és az Egyesült Áramok iránt tanúsított szolgai behódolá&a- Most kitűnő alkalom nyílik arra, hogy felhívjuk a munkáspárt parlamenti csoport­ját, angedeOmeskedjék a tagok kö- v telésének és a nép nevében har­coljon a.z új politikáért. Legyen a munkáspárt a szervezett munkás­ság bérkövetelésének szószólója a parlamentben, hozza összhangba' a parlamenti harcot a munkások akaiój'ával ,az egész országban. Nem kétséges, hogy az olyan politikáért folytatandó egységes harcot,, ame ly t Hány Polliit), Nagy-Britannia Kommmnißlta Pártjának Iföítitikára körvonalazott legutóbbi röpiratá- ban, támogatná az ország túlnyo­mó többsége és meggyorsítaná a Tory kormány bukását. A íjjap végül hangoztatja; ,,Az egész munkásosztály egyesített ere­jével megbuktathatjuk ezt a Tory kormányt és általános választásokat tűnhetünk ki, ameßyek alapján a nép köveieflláseit téljusítő kormányt választanánk. A győzelemhez veze­tő út; Afkcióegység-’4 * * * (MTI). Az „ANA” hírügynök­ség közli az egyiptomi külügymr nisztéróum szóvivőjének pénteki be­jelentését, mely szerint a bermudai ért. (kezdettel egyid'rjben Washing­ton, London, Uj-Delhi és Karaesii iközöftt mégfbesaé léseik folynak az angol-egyiptomi kérdésről. KÉMCSOPORT PERE LENGYELORSZÁGBAN Varsó (TASZSZ). December 3- án a szczecini körzeti katonai bí­róságon m gkezdődött a bonni kor­mánynak alárendelt lés az amerikai titkos szolgálattal ’ együttműködő kémközpont ügynökei egy csoport­jának pere. A vádlottak paján H. Langvoigt, A. Miachura és K- Wruck 'kémek ülnek. December 3-án a vádbeszéd el­hangzása után (elsőnek H. Lang- voigtot hallgatták ki, aki beis­merte bűnösségét Suboticán tárgyalások kezdődtek a megsemmisült vagy megrongáló­dott határjelek helyreállításának kérdéséről A tárgyalásokat Suboticán és Szegeden felváltva tartják. TERJED A NORVÉG HAJÖSTISZTEK SZTRÁJKJA Oslo (TASZSZ) - Tovább szélese­dik a munkabóremelést követelő norvég hajóetisztek sztrájkja. A 150 hajó tisztje bejelentette, hoigy abbahagyja a munkát. A sztrájk miatt Angliával megszakadt a ten­geri összeköttetés, Norvégiából Angliáiba Göteborg svéd! kikötőn keresztül szállítják a rakományo­kat­A Szakszervezeti Világszövetség üdvözlete az osztrák dolgozóknak Becs (TASZSZ). A Szakszerveze­ti Világszövetség titkársága közzé­tette az osztrák ddlígozókihoz inté­zett üdvözletét), amelyben köszönetét mond a ül. Szakszervezeti' Viliág- konigreeszus címére érkezett szá mos jókívánságért. Az osztrák munkásosztálynak. valamint az egész világ munkásosztályának testvéri szoÉdaritása a EH. Szak Szervezeti Világkongresszus rész­vevői iránt, meggyőzően 'bizonyít­ja, hogy a dolgozók egysége erő­södik az életviszonyck megjavítá­sáért, a társadalmi fejlőlésért és a demokráciáért, ,a népek 'közötti bé­kéért vívott közös harcukban - hangzik az üdvözlet­Szavak és tettek írta: G. Morozov, a jogtudományok kandidátusa Az izraeli szovjet követ átnyújtotta megbízólevelét Tel Aviv (TASZSZ). December 4-én A. N. Abramov, a Szovjetunió izraeli rendkívüli és meghatalmazott követe átnyújtotta megbízólevelét Hsr Ben Cvi izraeli elnöknek. NEMZETKÖZI SZEMLE TOVÁBBI ELLENTETEK NYUGATON A SZOVJETUNIÓ JEGYZEKE NYOMÁN és a burzsoá sajtó Az utóbbi napok legjelentősebb eseménye kétségkívül az a jegyzék, amelyet november 26-án intézett a Szovjetunió kormánya az Egyesült hivatalos körök saját szavaival. Jellemző, hogy bizonyos Suydam, az amerikai külügyminisztérium szó­Államok, Anglia és Franciaország; vivője, a tengerentúli első hivatalos kormányaihoz. A jegyzék a béke elő­mozdítását kívánó Szovjetunió újabb lépése a nemzetközi feszültség meg­szüntetése felé vezető úton. Azt mu­tatja: a szocializmus országának kép­viselői halandók tárgyalni a nyugati nagyhatalmak képviselőivel, válto­zatlanul elő kívánják segíteni, hogy a négy nagyhatalom külügyminiszte­rei tanácskozásra üljenek össze. Az amerikai kormány által hangoztatott alaptalan szólamok teljes megcáfolá­sa érdekében a Szovjetunió hozzájá­rult ^ahhoz. hogy a tanácskozás elő­zetesen meg nem szabott feltételek alapján folyjon le. A jegyzék nyomában nyugaton fel­harsanó visszhang arról tanúskodik, hogy a tőkés hatalmak között ismét felszínre kerültek és kimélyültek az ellentétek. Arról tanúskodik, hogy míg az Egyesült Államok uralkodó köreinek jövedelmező a háborús po­litika, addig Anglia és Franciaország már kezd kimerülni a katonai elő­készületek okozta terhek alatt, s en­nek a néptömegek nyomására — hi­vatalos személyiségek is kénytelenek hangot adni. De lássuk ezt a nyugati véleménynyilvánító, így nyilatkozott: «A jegyzék csalódást okozott». A washingtoni külügyminisztérium ez­zel. mint minden esetben, azt akarta bizonygatni, hogy a jegyzékben sze­replő javaslatok elfogadhatatlanok. Ám csalódás mégis történt Amerika vezetőinek körében, mégpedig a szovjet jegyzék nyugateurópai fogad­tatása miatt. Ugyanis az angol kül­ügyminisztérium szóvivője úgy véle­kedett, hogy a megbeszélések gondo­latát el kell fogadni. Az angolok te­hát a_ közvélemény nyomása miatt előnyben részesítik a tanácskozáso­kat. És a franciák? Laniel miniszter- elnök maga jelentette ki, hogy Fran­ciaország hajlandó tárgyalásokat folytatni. Vajmi kevéssé lehet tehát állítani, hogy az amerikai, angol és francia álláspont közös nevezőn van. Szem­léltetően mutatja ezt a «Reuter» an­gol hírügynökség kommentárja: «Az a körülmény, hogy az amerikai kül­ügyminisztérium elítélően nyilatko­zott a négyhatalmi tanácskozásokhoz való hozzájárulásról szóló moszkvai jegyzékről, azt jelenti, hogy az Egye­sült Államok e tekintetben nem ha­lad egy vonalban Nagy-Britanniával és Franciaországgal, ahol a szovjet lépést szemmelláthatőan örömmel fo­gadták». Idézhetjük a londoni «News Chronicle»-1 arról, hogy «Anglia és Franciaország nem fogja magáévá tenni az amerikai álláspontot», vagy a párizsi «Le Monde»-ot, amely ha­tározottan kijelenti: «A Kreml egyet­ért a négy külügyminiszter értekez­letének összehívásával. Ez a fő. En­nélfogva a szovjet jegyzék nem ki­ábrándító, mint azt az amerikai kül­ügyminisztérium sietett megállapíta­ni. Londonban és Párizsban inkább a derűlátás kerekedett felül». A népek békés tárgyalásokat köve­telnek, s ezért nem véletlen, hogy Laniel mellett még Eden angol kül­ügyminiszter és Pelia olasz minisz­terelnök is kénytelen volt úgy nyi­latkozni. hogy a külügyminiszteri ta­nácskozást elő kell mozdítani. Ame­rikában most sűrűn hivatkoznak ar­ra, hogy az ilyenfajta «egyezkedés» a nyugati «védelem» kárára lesz majd. Azonban egyre többen ismerik fel az igazságot: az amerikai mintájú »védelem» nem egyéb az agresszió előkészítésénél. S az új háború mind kevesebb támogatóra talál. A polgári alkotmányok demo­kratikus jogokat hirdetnek. Ezek a nagyhangú deklarációk azonban üres szavak. A polgári alkotmány­ban szó sincs arról, mi biztosítja hogy az állampolgárok valóban élhessenek jogaikkal. A tőkés országokban a nép túl­nyomó többsége gyakorlatilag jog­fosztott. Ma, amikor a burzsoázia már szakított a liberalizmussal, sárbatiporta az emberek és nem­zetek egyenlőségének elvét és el hajította a polgári demokratikus szabadságjogok zászlaját, különö­sen kiáltó az ellentét a polgári al kotmányok hangzatos szavai és a valóság között. Az Amerikai Egyesült Államok 1878-as alkotmánya úgy hangzik, hogy célja a „szabadság jótétemé­nyeinek“ biztosítása az amerikai nép számára. A gyakorlatban ré­gen gúnyt űznek ezekből a sza­vakból. Az Egyesült Államokban a dolgo­zók sokmilliós tömegeit lényegé­ben minden jogtól megfosztották. Üldöznek mindenkit, aki a legki­sebb mértékben is kinyilvánítja elégedetlenségét a vezető körök reakciós politikájával szemben. Az amerikai törvények egész so­ra nyíltan ellentmond az alkot­mány szellemének. Az amerikai alkotmány általá­nos választójogot hirdet az ál- lamnolgárok fajától, színétől, ne­métől stb. függetlenül. Egyes ál­lamok törvényhozása azonban már több mint ötven különböző cenzust létesített, s így sokmillió dolgozót gátol meg a szavazásban. Az alkotmány szerint egyik ál­lam sem adhat ki olyan törvénye­ket, amelyek korlátozzák az Egyesült Államok polgárainak jogait és szabadságát. Mégis sok törvényt hoztak az államokban, sok rendelkezést adtak ki a helyi hatóságok a faji megkülönbözte­tés és elnyomás alapján. Arkan- zas államban például hat hónapig terjedő börtönbüntetés jár annak a négernek, aki az autóbuszon a fehérek részére fenntartott hely­re ül. Oklahoma állam törvényei megtiltják a négereknek, hogy a fehérek részére felállított utcai telefonfülkéket használják. Az Egyesült Államok 30 álla­mában törvény tiltja a fehérek és színesek közti házasodási. 6 lamban például 10 évig terjedő börtönnel büntetik a „vegjreshá­zasságot.“ Ezekkel a törvényekkel azon­ban még távolról sem merült ki azoknak a megalázásoknak so­rozata, amelyekkel a négereket sújtják. A négerek életét, szemé­lyét semmibe sem veszik. Egy né­gert bárki büntetlenül bántalmaz­hat, vagy megölhet — az ame­rikai igazságszolgáltatás ilyen ese­tekben nem tesz semmit. A haladó politikai tevékenység­gel kapcsolatban is nyíltan meg­sértik az amerikai alkotmányt. Az alkotmány szólásszabadságot és sajtószabadságot igér, megtiltja az „alaptalan házkutatásokat és letartóztatásokat.“ Megtiltja, hogy valakit arra kényszerítsenek, hogy önmaga ellen tanúskodjék. A haladógondolkozású emberek börtönbevetése, a Macarren-tör- vény, a lojalitási vizsgálatok, a Macarthizmus, az amerikai bíró­ságok működése fittyet hány mindezeknek az alkotmányos el­veknek. A többi kapitalista országban is gondolkodás nélkül sutbadob- ják az alkotmányos nyilatkozato­kat. Az 1949 május 8-i bonni alkot­mányban sok szó esik az emberi jogokról, a személyi szabadság­ról, ,a politikai meggyőződés sza­badságáról. A bonni alkotmány szerint „minden németnek joga van bé­kés céllal, fegyvertelenül gyüle­kezni anélkül, hogy erre előzőleg külön engedélyt kérnének.“ Ade­nauer mégis rendőrökkel, vagy fasiszta terrorlegényekkel vereti szét a haladó szervezetek gyű­léseit. Olaszországban a reakciós kor­mányzat ugyancsak semmibeveszi az olasz alkotmányt. Kiáltó pél­dája ennek a választási rendszer antidemokratikus „reformja“, amit a kereszténydemokrata párt kényszerített ki 1953-ban. Az olasz alkotmány 2. cikkelye pedig a képviselők különleges jo­gairól szól. 1953 januárjában Pietro Ingrao képviselőt a rend­őrök mégis kíméletlenül megver­ték, miután a képvíselőházban a dolgozók jogait védelmezte. Az alkotmány szerint hadbíró­ság elé békében csak katonákat államban még az alkotmányba is állíthatnak, a rendőrség azonban belevették ezt a tilalmat, hozzá-ima is hadbíróság elé hurcolja a fűzve, hogy négernek számít az! „politikailag megbízhatatlan“ pol is, akinek ereiben egynyolcad- Sári személyeket. VÉGET KELL VETNI A VIETNAMI „SZENNYES HÁBORÚNAK“! Kevés olyan népszerűtlen háború akad a történelemben, mint az, ame­lyet a francia imperialisták indítot­tak Vietnam szabadságszerető népe ellen. Hét éve folynak a harcok, s ezalatt 245,352 főre nőtt a franciák vcszií.i'^e. 245 ezer halott. Egy nem is kis váro.s lakosságának felel meg ez a tiám. E si^m, s a háborúval járó kiadások adatainak tükrében érthe­tő, miért követelik Franciaországban egyre szélesebb körök vietnami «szennyes háború» beszünte lését. Nem csoda tehát, ha széleskörű es pozitiv visszhangot keltett Ho Si Minh-nek, a Vietnami Demc'kratikus Köztársaság elnökének n ovember utolsó napjaiban elhangzott nyilat­kozata. A nyilatkozat — annnk leszo- gezése mellett, hogy a fra™ a kor­mány a francia nép akarata, Jenére ragaszkodik a háború folytatásához — megállapítja: a Vietnami kratikus Köztársaság az ellensegeske- dés beszüntetését kívánja. Alig láttak napvilágot a sajtóban Ho Si Minh szavai, Jacquet, a fran­cia társállamok államtitkára kijelen­tette: «Nem utasítjuk el a tárgyalá­sok megkezdését, ha erre alkalom kí­nálkozik». Ezek a szavak — ha aka­ratlanul is — a közvélemény követe­lését fejezték ki. Ámde néhány órá­val később a francia külügyminiszté­rium is közleményt hozott nyilvá­nosságra, amely sietett hangsúlyozni, hogy «Jacquet véleménye nem a kor­mány álláspontját fejezi ki». A kor­mány ugyanis ígéreteket tett Wash­ingtonban a harcok folytatására, «se­gélyt» is felvett erre a célra, s ezért bedugja a fülét, hogy ne is hallja a tömegek követelő hangját Az amerikai nyomásra folytatott politika azonban éles ellenállásba üt­közik. Még a polgári sajtóban is egy­re több vélemény hangzik el a fegy­verszünet mellett. A «Figaro» például így ír: «Ezeket a javaslatokat tu­domásul kell venni és válaszolni kell rájuk». A «Le* Monde» még éleseb­ben veti fel a problémát: «Nem han- goztatták-e mindig újból és újból, hogy azon okok egyike, amiért nem lehet végetvetni az ellenségeskedés­nek Indokínában az, hogy az ellenfél részéről nincs meg a tárgyalási kész­ség? Nos, most Ho Si Minh félreért­hetetlenül meghazudtolja ezt a kifo­gást». Ilyen egyöntetű visszhang mellett érthető, hogy — mint a «Washington Post» írja — a nyilatkozat «nagy nyugtalanságot keltett Washington­ban». Hiszen az Egyesült Államok a vietnami háborúba való beavatkozást eszköznek tekinti ahhoz, hogy be­avatkozzon a francia unió valameny* nyi ügyébe, hogy dollárjaiért nyo­mást gyakorolhasson a francia kor­mány politikájára. És az . sem meg­lepő, hogy Bao Daj bábcsászári ud­varában úgyszintén elkeseredett zűr­zavar uralkodik. A «segélydollárok» nyújtói hallani sem akarnak fegyver- szünetről, hiszen elviselhetetlennek tartanák, ha Korea után a háború másik tűzfészke is kialudna Ázsiá­ban. A döntő szó azonban nem aa: övéké lesz... részben néger vér folyik. Más államokban az indiánokra, hin­dukra, kínaiakra és japánokra is kiterjed a házasodási tilalom. Ezeknek a szégyenletes törvé­nyeknek megsértését súlyos bűn nek tekintik. Észak-Dakota ál-1 rejlik. Mindezek a tények azt mutat­ják, hogy a polgári alkotmányok hangzatos szavainak semmi kö­ze sincs a valósághoz. A szép szavak mögött a sokmilliós nép­tömegek teljes jogfosztottsá.^a Néhány jellemző hír a tőkés országokból Roma (TASZSZ). Hivatalosam közölitek, (hogy decimben 2-án az olasz minisztertanács ülésén halté* noeatot hoztak a vasúti díjszabás emeléséről; A határozat érteimében a személyszállítási díjszabásit 25 százalékkal, a teherszállítási díjsza­bást pedig 10 száizatllékkail emelik­Párizs (MTI). A francia hivata­los lapban 'közöllt, statisztikai ada­tok szerint novemberben a-z élelmi­szerek nagykere.sk; ddlmii árai újból 2.4 százalékkal' emelkedtek. Párizs (MTI). Párizsiban hiva­talosan közölt adatok szerint no­vemberiben egyedül az európai fize­tési unióban képviselt .országokkal szemben Franciaország bűikére ke­íreskediellimi deficitje 4 miUárd frank (az-aiz 10 millió dollár) volt- Becs (TASZSZ). A közszükségle­ti cikkeket gyártó ipar elsorvasz­tása, valamint a iakásiéptítlkrróa csökkentése Ausztriáiban a munka­nélküliség ,növekedését eredményezi'. így például Karíntiáiham novem­berben a munkanélkülijeik szánna majdnem kétszeresére emeltoedlett. Feltehető, hogy decemberiben a munkanélküliek számai további 8— ÍO ezerrel növekszik. Salzburgban elhanyagolják a Kaprun körzetében uévő vrzwrőmü építkezését- Már bejelentették, hogy ez év végéig itölblb mint 2 ezer mun­kást bocsátanak el. Kiújullak a harcok Vielnamban Az iindöMna'i francia expedíciós 'hadtest egyik szóvivőjének nyilat­kozata szerint péntekre virradó éj­jel Tónkinban ismét fö'.'lángoltak a< hancok. A vietnami (néphadsereg osztagai' több támadást intéztek a franciáik előretolt megerősített ál­lásai ellen. Egy további jelentés közli, (hogy a néphadsereg novem­ber 27-tén meghiúsította az expe- diciós hadtest és Bao Daj fegyve­res erőinek osztagaiból álló kftlö­mítményt Thai’-BMrttíól 20 kilo­méternyire végrehajtott partraszál­lási (kísérik tét- A különítmény 15Ö halottat és sebesültet, valamint több, a amerikaiak által .szállított ■kétlaki partnaszáltító járművet vesztett. A „Pasteur“ nevű hajó Marséi" lesből'jövet Oránban, indokínai ren­deltetéssel. 1400'. francia (katonát vett fedélzetre.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom