Somogyi Néplap, 1953. december (10. évfolyam, 281-306. szám)

1953-12-30 / 305. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! ELŐRE A PÁRT- ÉS KORMÁNYHATÁROZAT VÉGREHAJTÁSÁÉRT I PÁRT BíZOTTSÄ.GÄ.N-.AV LA PJ \ ésxméa, 1SS3 december 39, fissácaaEiiasoaaaBasam^^ ­’S3ass8sm&&&3&mms&ifi Hegedős András elvtárs feesséde a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezet őségének illésén Tisztelt, Központi Vezetőség! A Központi Vezetőség október 31-i ülésének határozata leszögez­te, hogy Magyarországon a szocia­lizmus további építésiének fcuLcs- kérdése és egész fejlődélsünk dön­tő Ián esz eme a mezőgazdasági ter- mefe fe^Iíeszitélsie. Ezen fontos meg­állapítás állapján dolgozta Iki a Po­litikai Bizotság a mezőgazdaság fejleszt és ének programmját, ame­lyet ma, mint határozati javaslatot a Központi Vezetőség elé terjeszt. A mezőig,aizdaság általános fej­lesztésiére irányuló nagy célkitű­zéseket — amelyeket a tervezet tártaim az — csak akkor céheit vég­rehajtani, ha egész pártunk és egész népünk megérti, hogy a me­zőgazdasági termelés kérdésének felvetése egyenesen következik .népi demokráciánk egész eddigi gazdasági és politikai fejlődé seb ői, S terv Végrehajtásai ezért nem is szűkén vett parasziiklárdés — mint ahogyan sokan még ma is gondol­ják — hanem egész népünk ügye. dolgozó parasztok érde/keOuségének növelése helyett a 'begyűjtés memy- nyislégéít emeltük, amely mögött nem iá® -a term eléls megfelel’iő nö- vekedlélse. Ez odavezetett, hogy — feüihaiszmáíh'a az ipariban kínálkozó munkád tkalllmialkíalt — nemcsak a oagygazdák, hanem a dolgozó pa­rasztok Iközüi is sóik 'ízezer aján­lotta fel földjét és ment e® dolgoz­ni a városba, ami a ta üifeíték f ölidek ui;5rás!s.zerű megniövie'kedéslét ered- micaiyez'te. A mezőgazdasági térmeííéls fej­lesztésének nap,rendre tűzése és ciz a segítség, amelyet az ipari j új módszer honosodott meg: ia fel- munkásság, fejüiettt szosoirixáíia ipa-j szabadulás előttihez képesít tiöthb- rurik iád & falunak, kedvezőién fog-! szőrösére nőtt a Harftóhánitás,- az ,ja léreztétimi hatását, merit otnegíe- remltli a fekoisság életlkörűítniényei koidjjék a terv maradékt'aiian végre-;eimeliéséhen bátran támaisz'kodha- baitása érdekében. tur.k egész dolgozó parasztságunk­A mezcguzdiaisági termelés álfa- ra, annak Szorgalmára és 'szakér- Sánois felfjeínditésiéb'en', a föildiműtve- j tef,miére, népi demokráciánk, pár- lés és áfiMltenyéisztés kuStúnájának | tűnik egységére, hazafiasságára. Mi jellemzi jelenleg mezőgazdasági termelésünket? Dolgozó parasz'teágjumk a fetszía-1 mások mindössze 47 ezer normál­baduöSs után nagy erőfeszítéssel és • holdnak megídielői, a kedvezőbb heisíieis mUdkáváll gyorsain helyre- | íellliételék mellett ez év őszén már hozta a háború okozta károkat, j300 ezer nommállibűldnak megfelelő Termésátliagain'k és áffialtálj.omá- ' falajmumkát végeztek az egyénileg nyűnk nemeseik elérték, hanem | gazdálkodóknak. Ez azonban a egyik-másik terülie'.em meg is ha- j szükséghez képest még mindig Ha­ladták a felszabadulás ellőttiit, Sok!gyón kevés. Műtrágyát az egyéni­leg gazdálkodók csak a szerződé­őszi mélyszántás. Az eCműift evek­ben cl’.lterjedt a siló zás, új 'kulltúnnö. vény ék honosodtak m-ejg (pH, rizs), s az öntözött terület sokszorosára növekedett. Mindez mutatja, hogy állandó javításának legfontosabb előfeítélteOieiit: az léöelmászérek bő- ségtérti, ugyaniakkor ,a mezcgazdlaisá­igi termeli és felemelése, a virágzó I a dolgozó parasztok és term élő- mezőgazdaság egyben ijómödú, j szövetfcezief'i tagok nagy érdéklő- megelégedetit dolgozó parasztságot j désse.1 fogadják mindazt az újat, is jcfiemt. Mindez miegerőlsíti a műn-j amelynek «Bkefimazásávstl , emelni kásoisztáfy és a dolgozó/ parasztságj liehet a termés átlagokat, az á25at- A mezőgazdasági termelés gyors jieíszakítlhata'tlan szöveltséigét, népi j tenyésztés hozamait és niöveCaii Be- fejlesztésiét nagyon mélyreható demcfcrác'ánk alapját. hat a földművelés kultúráhílságác. gazdasági okok teszik szükségessé, Y.zek ezok a gazdásági és poll- A mezőgazdasági termelés egyes tikiad -ekeik; amelyek miatt egész jterületein megmutatkozó fejlődés népi demokráciánk itováblfclfajl'ődé- ; étiedéire is a t-ermésátljagclk és az einyészfés hozamai — Iküüőnö- égiletek növekedésiéihez — nem emelkednek ikielé- bősódban azlért, mert a Népgazdaságunkban ijelenáieg nagy aránytalanság van az ipar éls a me­ipari termelés a felszabadulás elölt-<. . - H.,., , tibez képest tföfcb mini ihárorúszo­rosára ugyankkor a mező- > 'tcrmeOes. re,Leisau£ise es .mez^azo- I gi ..... . f á'ikk azt möndják, hcigy'az egyéni jmejőszövetkezeteiirijt jeöemtiékeny gaz dasági termelés egyÜ e'.ylben to-! es,„a.“®: k,trc“vSe.t1*T*1 Mr^‘‘ >'paraszígazdasá,<í nem fejKidik to- ! des2e jeftéflíeg még nem Véggé von. 6 ! zcigazdasag közötti reaidkivuli ..veye-sstL puitottudic időre. _ M mde- ; ^aJLL J zó és még mindig elég cPyan á®a­iiság van, ameTtyiík nem mik semmi közük nincs pártunk j muntteildépe, hanem szégyene a szo- vdnaDához“. jcia&ta niEgyüzemű termeíiéisnelk. ses termelés keretiében kaptak. E téren komoly hibát követett el a földművelésügyi rr.inisztér um ős ,a Központi Vezetőség mező­gazdasági osztálya is. A földművelésügyi minisztérium nagyon kevés érdemleges intézke­dést te';t az eigyénlleig gazdálkodó dolgozó parasztok term élésének f ámiogatiásáira. A Központi Vezető­ség mezőgazidaisági osztálya pedig elmulasztötta feltárni a párt Köz­ponti Vezetősége előtt azit a súlyos gazdálkodás iehetőségeá. mrezőgaz- daságur.klban még koránt sjmo&einek ■tedjesen kimeri Ive: ,i nagyüzemi gazdálkodás — mégpedig a szövetkezeti nagy­üzemi gazdálkodás — a fő útja annak, hogy teljesen felszámol­juk mezőgazdaságunknak az ipartól való elmaradását, s megteremtsük a k'zsákmány®- Jástől mentes, jómódú falusi életet. S ok termelő szövetkezőt és áll a­mi gazdaság már eddig is kj.ma- gasló eredményt ért eh Ugyanakikor lUa gy réiszük még nem ipélHiajmntaitó, naigyüzemii gazdaság; itiermésátlla- galiik küllem ösen a kapásoknál ala­csonyak, és nem fcieSégítő az ál- ’íati'enyészlíéis hozama sem. A ter­mel őisző vetkezetek a földművelés- ügyi minisztérium, az láffiami , gaz­daságok, eilsősorhiaín ,a vollt á'lbami gazdaságok és erdők mflinísdtériuma hibájából, kiMőínöisen azok ibűro- kraitilkus vezetési módszere máaltt. nem tudták megfelelőiem hiaszmosí- ■tani a nagyüzemiben rejliö hatallmas t ,a súlyos j lehetőségek kiaknázására azt a se- egyénileg [.gf^ségeí, amit az »Ham mir eddig helyzetéi, amelybe az gazdálkodó doi'gozó parasztok tér- i nyújtotifc rőszükire. Közrejátszott mellese kerüli1!. i ebiben máig az is, hogy sok terme­Szfáiin, a Szovjetjuulló hasonló , lőszövetkezeltben és ádamii gazda- időszakában nagyon élesen Lépett í's-t.ben tűrhetetlen a munkalícigye­fel ezze? ,a hibával — az leigyéini pa- : lem, na,dv a hanyagság é,s me® éiséveili_szemben, i csüliiik meg — sőt elherdláLják ra szteég íehiccsüléisi „Vannak emberek nem be- - a mondotta — í tánsudaíroi tuluidcnt. Enviajt ber­^ iTtn„,ihh«.y laránytakmsáig feüiszámolláisa után ajaiekeilött fcp ■t i Oc.n z - I éj j ■szoosafliamus építcisiíinelk fon1«® ré- a talaj 'bermékeinységénelk fokozd­i tv 1’ hÄa íogja képezni: továbbra isi sáli«. Az eUmúlit évekt-en a tagosí­■ OT» e® ■ m 11- ia m ei j pátiunk políiitjültá-ániak 'előterében ' iás-ck miatt és a termielicszőveifce- ^'.em a tak-owag ele mszerek- Wia.pjáit fogja ké-^ecck faízo ,t ütemű fejlesztése kő­én ,mu- 1 ‘ zn, s u seg-e-ejf, 3“ jpezai, mert ez az egyetlen járható; veíikeztében, a falun itermeHéisi bi- ayek az utó bú! evek ^ ’ z-cuyíAmság lépett fel, amely oda­»vinncfim naitTpU- m.orb isn'IciRiT,;!7C>7.\P.r- i - ’ ^J J t ° 1 , , r , 1 , Z'cl eot, iliogy S'Cik •acslgozio iparaiszt • ^ j , • vabb, azért nem erdeme's tá!mo-170 m vas gondot toirditot'Unk , __, ™; rfnrj,. . .. ° , £ „__- ganr.ii“.........ezeiKnek az eimnerek- mi gaza, nék emvSagenelK. fokosa- a ,, ” „ .. ... . , . I gyorsan nőttek, mert soksizazezer. rét emelkedett a bérből1 és fizetés- j hő! élők száma és merít városiban} és falún egyaránt nőt a dolgozók j jogos igénye több és joibfo élelmi-j szer iránt, j megvalósítsuk gazdaságpoliti­kánk alapvető célkitűzéséi, a do gozók életszínvonalának ál­landó emelését. nemcsak földjeit nem javította, ha nem még a szükséges trágyázást i Az e-múlt évek nagy eredmé- j A. kulákgazdaSágdk tieru’iete ae ny-e, hogy -a dolgozó parasztság! élmút években erősien ieesőkkent. százezred -ineglindultak a szövetke-: Míg 1949-ben -a «zámtóoeirüfet 17 zés útján és ennek folytán jelenleg • százaléka tartozóit kuMikgazdasá- 4677 szövetkezetünk van, 263.700 | gokhoz, jelllenlleg 4.7 százaflélka. Ez taggail, kezükben van az ország !a os-öklkeméis egyben aizti is mura!­sem véigeizife el. Az a] síovetlő agro- ‘ szántót érülteiének mintegy 20 szá- ja, hogy a kújáklki zsákmányolás A Központi Vezeiőislég határozata és a Íkormáinyprograímm — amely új szakaszt nyitott népi demokráciánk tört éne lében —gaz­daságpolitikánk alapvető feiiaöata- ként a dolgozók, elsősoilban az ipa­ri munkások - éle iker Slm-ányeinek állandó javítását jelölte meig. Az « ééCkitűzés elériéise -éírd1 ekéiben ed­dig végrehajtott ánilézkedéisek oisz- teflian örömet okoztak a idöligozók miniden rétégében, de még osa'k ■kezdeti lépésnek tekinthetők. Ah­hoz, hogy tovább íiudjjunlk menni, mindenekelőtt mieg ikeS teremteni az életczínvcnal emeléséinek anyagi fejlőét eleit', els ős ódban a mezőgaz­dasági termelés fejlesztlésének út­ján és biztosítani Ikélj a lakosság bőséges ellátását kenyérre!, hús­sal, . zsírra!1, fejjel, gyümölccsel és borral, valamint más élelmiszerrel, továbbá nagyobb mennyis egű nyersanyagot kell1 blzfosítiainii köny- nyű- és élielmiszeriparunk számára is, bogy a lakosságot johban el tud­juk látni olyan fontos közszükség­leti cikkekkel, mint a cukor, a textiláru, a cipő istíb. A mezőgazdaságnak az ipari termeléssel szemben való el­maradottságának fejszámolása azonban nemcsak gazdasági ©kokból, hanem a munkás-pa­raszt szövetség megerősítése szempontjából is szükséges, A mezőgazdasági' terírueflés -el­hanyagolása gyengítette a patt be­folyását a dolgozó parasztság kö­,, . . j E kérdés nspirendre tűzése 'tehát júniusi! .mgtffie'M1 egész népünk, miudk'áso j táíyunk, doflgozó paraiszfeiáigúnik és értelmiségünk érde'klémek, azédt túlzás nélkül mondhatjuk, hogy or­szágos ügy ez, mélynek meg-O'lídálsá- ra mozgósítani keli pártunk min­dem erejét;, egész dolgozó miétíün- ikeit, méípgazda'ságiU'nk miniden erő- forrását. A mezőgazdasági ‘termellé's áHltia— János feül-endlRésében támiaskkod-. nunik kell országunk vezető erejé­re: ipari m-unlkásság-unikira és fej— Seltt 'szociaHs-tä nagyiparunkra. Az ipari munkásság és a- fejlett szó- ra js rendkívül- élhanyz, ciáksta inagyi'par nálküi a mezőgaz- d;-s-á*i ■termelés fejlesztéséiben ölyan callldltűzésekeit megvalósíta­a kéisedelerp; Ez vonatkozik nem. csak a tarlíóháníásra é,s az őszi mélyszántásra, hanem ai vetésre, a növényiápO'l-áisn és betakarítási mun­káikra is. Nem sikerűit' megterem- t-en.i az állatifanyészt-éis hozama ál­landó niövelkiedc®ének Eegfcinto®ábib éiőfe.BfcéteOét, a szilárd takarmány­ai apót, sőt, szá'lastakarmámyaink veíí-sterüliclte csőikként. A kukori­ca vetésterülete nőtt ugyan, de termé'sátlíaga nem múllja felül Jé- nyeigesem a felszabadulás -előttit, rétjeinlk ás legelőink pedig továb'b­Mándezek miatt meg kelll áJHlapí- tau'unk, hogy mezőgazdasági tér­ni, mint amilyent a Központli Ve- .meilésünk, beleértve a nővényt.er- zetőség-elé terjesztett tervezet tar-1 nte!j-£‘t és az ára tény esz Jest ;i«i íaím-az. -éGkéDz&ÜheteltCen. fari auac?ony színvonalom «j» es a . je­taímaz, eGképzelheteitüen. ipari munkásaink, fejlel't szocialista nagyiparunk 'segítségéve! a mező- gazdaságot gyorsan eil' tudjuk látni gépekkel, a termelés fejlesztéséhez szükséges különféle ópari termé­kekké'.:, és emellett ipari munká­saink nélkülözhetetlen, segítséget tudnák adni a mezcgazd-asaginiak a fejlett k technika álkalmuzásában is. A mezőgazdasági termeliiés feib emelés-é-ben nagy -segítséget kell, Ihogy adjon értélmis égünk: a mező- ,gazdásági szakembereik, miémö kök; -tanárak és tanítók sz-aíkltúdása, ta- pasz'iaílata is féliDételemül szüksége® ahhoz, hetg-v a földművelés kúítu- rálitisáiga rövid idő aJllaft niagy dep­émi-eigi helyzetében nem képes megieleioen kielégíteni népünk egyre növekvő szükség,léteit. A mezőgazdasági íermelés el­maradottságának -egyik 'legfőbb oka, hogy a mezőgazdaság szocia­lista átszervezésére irányuló poii- tikáb-an, Ikülcmöisen a középparaszt- kérdésten, hibáikat követtünk -el. Elhanyagoltuk az egyénileg gaz­dálkodó diofigozó parasztok támo­gatását, 'akiknek kezében van je­lenleg is a iszántóterűl'et 'több mint 60 sziáizeJküka. Ahelyett, hogy nő- vel’ük volna az egyéniiileg gazdál­kodó dcQgcizó paraiszitokikál- a ter- mélési kapcsolatokat., leszűkítettük azokat. A gépálilomásdkon egész itekikel. haladjon előre. A pártszer- -------- __ .„.f—. z ötít. A nehézségeké’! csak fokozta mezeiteknek úgy keil dbllgoznidk, ez év júniusáig olyan ibónrendszer az, hogy a. városi lakosság eMfá- ; ' 'o-uv' régi ért'almiS'ógüirJk zöme a • völt érvényben, amelyik sz'nfe pic­sának biztosítása érdek'beirt az ®1-1 -fiatiailoldloá! vállvetve, ezen ügy j heteklenné telte, hogv ,a gépálío- múl-'t években a mezőgazdasági t®r-j nagy jelentőségét felismerve, lél-; mások egvénáieg gazdállkodáknak meóéis fejlesztésének segítése., a .'késedesse! és odaadássáí munkál- S dolgozzanak. 1952-foep’ a gépáll'o­szánfcó'tsrüíI'eiL'ének 13 százalléka tar­tozik. Ezen fejlődésnek a mezőgaz­daság egész jövője léls a szociaii z- miu's épíüése szempontjából' nagy jelentősége vám. Bár a kisüzemi gazdásági itiermeí’iá's szálnvonaCát, miért a kullláikok (álltai) az áOliamnalk á'ladotifc földek jeltentőis részéi, mint tarltalélkiterületets, nem műveltá/k meg Ikeiliőképpein. A mezőgazdasági termelés felemelésének előfeltétele, hogy pártunk parasztpolitikájában az elmúlt években elkövetett hibákat kijavítsuk. A mezőgazdaisáigi teonieliéis szín- j hozására és kiellégítő meninyiség­vonaiiúnoik eméilése érdeikiéiben min- ben töntérjő szabadforgallomba ho­dem-elkeHÖtt széleskörű termelési és árufcttg,aílinii kiaipcsofaltiokiait kiéli) ki- 'ópíietnd a város -és a faíú, az ipar •éfcs a meizőgazdaság között. Ilyen tajpűsollatolk kiépítése gazda,ságpo- liltilkárjk 'legfointo'salbb feóada'ia: „A nléip fellaldata — állapította meg Le- ; zására; a dolgozó 'parasztságnak ígyiümö-lcsíacseme'.'éveil, szőllőout- váninyai valló ellátására. A népi demokratikus áílam i-Lyen támogatiálsa. 'és segítsége nélkül azok a -cél'olk, 'ameSiyeflcex a mező- , gaiz-dasáiglb-an miagunik -elé tűztünk, nin — döntő, müden egyebet -maga ) nem áirhetlőlk él. alá remdidiő fő fefadatla —- nz,, hogy | ^ termelési kapcsolaitok Ikászé­megt'eremhsúk az -összefogást az *Hksí.t,^ 6s megerősítése a doógozó gazdaság kozott, amelyet '^d-pamszl'sággal, kedvezően hat r^m­között, amely millió és millió pa­raszt mC'géiheltés'é-nek ia®a|pj.a“. Á 'termelőszövetkezeteikét' és az együn.iíeg gazdálkodlá dcCigozó p-srasztiokat a népi demokratikus álElamuaJk kőzveijlenüíl- tenme’Jési te . , - „, , - • 1 , < , - ■ L'a-i'CVOZ*-ocUi'ii.'Clú. IXVX,IL4. V Ui.rfT 'U'VUU­mik epa'eni és a parasztgazdasag, ^ a ^áa2desá# ho2mi nö_ krv7r\f+ ifrni'p'iv mii,í.no ,as nnnLLió Da- _ i i » .vetieiseire, il>anem a mutiikásosz.tary ás a dolgozó DErasztiság viszonyá­ra, a munkás osz tály és a dolgozó parasztság szövetségére is. A termelőszövetkezetekét a me­ázdasági termeié,s Deliem elésére vékanysegükben kell segíteni, hogy j.lráhyitlő pregramm hozzásegíti ah- ,többéit és o-osóbban tudjanak tar- :(t-,02i t-c-ív kibentakoztaihassák a méíé'si kap cs óla toknak ki ikeljll ter- j ^ vetésforgó bevezetésével és ai ;ednd ,a .növénytermelőben a -m-un- j .ioálmazásávaJ olyan magas termés' kék elvégzését elősegítő gépá m-un-. érjenek éli, amilyent panoeÜliáis gaz kara, a do-’igozó parasztságnúa c,s s daságbiEjix nem lehet eflémi, olyat a termélőszövetkezetekinék minő- j -áiliatáT-ohtányi sági vetőmaggal vélő dílá-tására jómimőraéigü apaáTJa-tokikialí váló gon­doskodásra, a műtrágyagy:á.rtás fo­clU!:«!, anak ki, mely nagy hpzemával lényegesen felü'l­{Fclytatása a 2. oldalon.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom