Somogyi Néplap, 1953. december (10. évfolyam, 281-306. szám)

1953-12-28 / 303. szám

Héjtf©, 1953 december 23. SOMOGYI NÉPLAP Eredményes munkát végesnek a siófoki gimnáxium-épiikesés dolgozói A Siófoki 71/4. sz. Építőipari Vál]alat gimnázium-építkezésének dolgoziói hatalmas lelkesedéssel kezdték meg a gimnázium alapozá­si munkálatait. Büszkén mondták egymásnak: magunknak, fiainknak építünk és a mi jövőnket ková­csoljuk szebbé, gazdagabbá. Már az építkezés megkezdésénél lelkes szocialista munikaverseny bontakozott ki az építkezésen dol_ gozó brigádok között. Egymással versenyezve harcoltak a dolgozók kiemelkedő teljesítőiényszázalékok éléréséért és a versenyben az első helyért. A harcos munkaverseny eredményeként a dolgozók minidig I túlteljesítették vállalásaikat, s en­nek alapján a decemberi tervüket is a vállait határidő; december 21 helyett három nappal érőbb telje- ; sí tették. j Példamutató és lelkes mubkaver- isennyel vette ki részét ebből a [munkából Markos Gyula kőműves ■és brigádja, mely már hosszabb idő ;óta mindig 100 százalék felett tel- Ijesíti forvét és a legutóbbi érté- ‘ kelés alapján is 145 százalékos tel— jjesíiményt ért el. Markos Gyuia és brigádja ,a harcos munka eredmé­nyeként már szeptember 6-án tel­jesítette évi íervfeladatát. Hasonlóan kiemelkedő teljesít­ményt ért el az Antal ácsbrigád is: évi átlagteljesítménye meghaladta a 150 százalékot és ez a brigád is túlteljesítve évi tervfeladatát, szep- temioer 18-ra befejezte az évi ter­vet. Jó munkájuk jutalmaként di­cséretet érdemelnek Pesti Sándor gépkezelő és gépkarbantartó, An­tal ülés segédmunkás és az Miu-T segédmurJkásbrigád ás. Ezek ter­vük teljesítésévé!, illetve túltelje­sítésével mutatnak példát az épít­kezés dolgozóinak, ,s anyag'akaré- kcssággal és kiváló minőségű mun­kával harcolnak a dolgozók jólétét jelentő kormányprogramm meg­valósításáért. Közszükségleti cikkeket gyárt terven felül a Kaposvári Vas- es Fémipari Kombinat A Kaposvári Vas- é® Fámöpadi Kombinat tMgoizái december 8-án teljesítették éves tervüket és a mai nappal már 6 századikkal teUiúsítelt- •ték tú,í tarüüloet. Az üzem d/cigozói az éves t-irv teilest te se uJan baiaíl- ma-s lakesedifoseJ (tagt-k hozzá a icuitos'auj :köa;aükaág|teií cikkek • gyártásához. Jetenfeg a budaipesitii kályhagyár ré zére készítenek káiiy- haaj^atrés&eke't. Sq mezógautótaáig gépesítésének eiíősiagítésére viszont traktor dugattyúk:.® és különféle traiktor-ai'katrészeket 'gyártásnak. Az 1254-e.s tervév első magyetf- óvéhen sorozatosan (temek át a .fon­tosabb közszükségletit háztartási és mezőg.aüdásá’gi) cikkek gyártása- ra. Többek között az oloő ndgyed- 'ávfctn kezdi mag m. üzem a mező- gazdasági kisgépek, répatógóigép, borona, stb. 'gyártását, ezenkívül húscaróijót, palacsintasütőt és egyéb háztartási cikket készít az üzem. Föméos feladatnak tartjuk az állattenyésztés hozamának növelését A 'íoeyódi járásban i.s, mint me- termést szokott hozni. Pl. a 200 jnem alkalmas, gyenge temelőké- gyén'k többi járásában az utóbbi holdas öreglaki Ifjú Gárda tsz 40 pességű egyedeket kiselejtezzük és éveidben visszaesés volt tapasztal- hold lucernái vetett, majdnem helyettük“jóminőségű és termelő­ben? az éiiatTtemékik hozamánál., ff“7*’ mlnt. amennyit az egész képességű állatokat vásárolunk. Különösen az áilattenyészlés mi- jarasra előirányozták, j Az állatok átteleltetésének si­nőségí és mennyiségi fejlesztésé- j Örömmel olvastam a most meg- ,^ érdek6ben a t6rmelőszövet- benmaraatunKei. Igaz ugyan, hogy jelent párt- és minisztertanácsi :kezetekben lleljesiteitük sliózási terme'i-oszovetkezeiunk, meiy ig,en Jelentős az .. , , .. -wt t ‘ j o } ^ terv ónké *.: 3800 kolometer snota­Kössünk szerződést zöldségtermelésre néhány mint az öreglak!, lengyeltóti, pusz- j mezőgazdaság fejlesztése k ármányt készítettek, tsz-einlk. taszentgyörgyi az utcibfoi övékben' , _____________, __________ ______ jelen ős eredményeket értek el az ;szempontjaiból Mi, a lonyodi íarás (Csupán az etfyéni dolgozó parasz- -állaitenyéeztés területén, de ez .vezetői már eddig is tettünk W-jtoknál van e°zen a téren elmara- meg csak minőig a mennyiségi fej-itézkedéséket a kormány pro- i ,. , ..... ■ jon leszb-VcT mutatkozott metf e mö- ! ., , „ , , . 1 , ; das, de a hátralevő időiben minden i szt-s^en mu a.Ko-o l meg, e ^ grammjának megfelelően a mező-» „ , .... , , gótt azonban eímaradt az ahomany i ,, jUrra alkalmas ídof kihasználunk, minőségi fejleszlése, ami termesze- gazdásági terme.es, valamin az [hogy itt Is biztosítsuk a adózási tesen ,a hozam csökkenésével járt.' állattenyésztés fejlesztése érdeké- j jeuespgS,i{ De ennél is rosszabb volt eddig j ben. Különösen fontosnak tartjuk: '.. .. , a helyzet az egyéni parasztgazda-1 az állattenyésztés fejlesztését és i 1 » o.pomi ' e‘e osc“ cs a mI Ságokban, ahol az utóbbi években ;£imak hozamának növelését, men , j. - r/lszUrLanács most megjelent foatá­11 mindössze 1.5 Uteres a fejési is-tmet jelenti a dolgozóknak, hanem : , ..... bennünket de 82ivós tá^óatlag. A tervibevet: évi 1800 • az «part is íontos nyersanyaggal ‘at- , , t literes iehenenkénti átlaggal szem- ,a c,j_ Ehő fek,dalnak tartottuk es lfflui,kavd' a nehézségek bátor e- ben 1200 liter az évi tejhozom te-: „.. xM.i-xi.u_jt__uu.s.»s : küzdésével az eocöl rániklharulo a mennyiségi fejlesztés is meg-1 _ . tc,«íszüksétiesebtb élei- r02aía a “e^gazdaságí terme.és akadt. Pl. járásunkban jeiemeg . *», ,.a ' fejlesztéséről igen komoly felad?.­_1 c , mp.f íj- rin !<5o7.n'jc,nair. ihanßir i ; j he nenkéut. Ehhez nagyban hozzá járult az is, hogy rossz tervezés miatt járásunkban aránylag kevés takarmányt termeinek. Pl. tavaly j tartjuk az állatállomány íelírissi- ■ tését. Ennek érdekében ezen az őszön 80 darab törzskönyvezett te­! feladatokat minden erőnk és tndá- ; sunk latbavetésével igyekszünk hcneit vásáro(!tünk a tsz-eík száma- i" ó nego.aani. .lőtt ez a mi járásunkban igen jó állatállományt és a tenyésztésre * Jani János, fonyódí járási tanács mez. gazd. oszt. vez. ( fraíieiiej háeii áfni tiz-taq, LM éi A z idén tavasszal egyik márciu­si estén, amikor Francsics •1í-- nos, a kaposvári Szabadságzászló tsz tagja a vetési munkából hazafelé jövet betért a tsz-lrodába, Ya,rga Já" nos. a tsz akkori elnöke fölényesen igy szólt hozzá: — Ide figyeljen, Francsics tagtárs, ha a felesége nem jön dolgozni a csoportba, akkor a maga munkaegységéből év végéig annyiszor 5 munkaegységet fegurnt le, ahányszor a felesége kimarad a közös munkából, megértette. — De iszen — akart magyaráz­kodni védekezőén Francsics bácsi az elnök igazságtalan, lesújtó felszólítá­sával szemben, de Varga durva han­gon közbevágott: — Semmi de ... nincs időm vitatkozni, amit meg­mondtam, az úgy lesz, ha nem tet­szik, apelláljon. Francsics bácsi belseje elszorult, az elnök minden szavát úgy erezte, mintha kést szúrtak volna belé, szót­lanul fordult ki a tsz-iroda ajtaján. A halántéka erősen sajgott, egész hazáig nem tudta gondolatait ren­dezni, vájjon miért bánt vele ilyen lelketlenül az elnök. Már megérte a G5 évet, a múltban sok uradalmi birtokon cselédeskedett, de így még soha nem sértették meg, mint most. Odahaza a feleségének nem szólt afelől, hogy mi történt vele, vacso­rázás nélkül lefeküdt. Egész éjszaka néni jött álom .a szemére, fejében egymást kergették a gondolatok, s mindjobban kikristá­lyosodott emlékezetében, hogy mi­lyen igazságtalanul bánt vele Varga. Igaz, hogy a felesége az előző ősz óta nem dolgozott a tsz-ben, de nem az ő hibájából. Hisz amikor a zár­számadás megtörtént, Varga mondta Francsicsnénak és a többi asszony­nak is, hogy nem kapnak semmit munkaegységeik után a jövedelem­ből. S csak azért, hogy Francsics né­ni ne követelje a jogos részesedést, hát Varga szívesen adott neki saját­kezű aláírásával ellátott igazolást, hogy elmenjen máshova dolgozni, így ment el Francsics néni a kis- iváni sertéstelepre sertésgondozónak. Eszeágában sem lett volna elmenni a tsz-ből, ha a tsz akkori vezetősége megadta volna a munkaegységei után járó részesedést, hisz Francsicsné alapító tagja volt a ísz-nek és sze­D retett a közösben dolgozni, amíg meg nem bántották. Ha pedig a tsz-ben nem kap részesedést, akkor nincs ér­telme a munkának, mert kenyér nél- kü1 nem lehet megélni. Az állami gazdaságban viszont becsülettel meg- ilzettek neki munkája után. Francsics bácsi sokáig nem tudott megnyugodni, de remélte, hogy lesz még másként is. Néhány hónapig csak alkalmi munkákkal foglalko­zott, hol napszámban kaszált, hol kapált és a kisvasúinál is dolgozott egyideig, mint előfütő, de sehol sem találta fel magát, a szíve csak a tsz felé húzta vissza. Az ősz elején, úgy szeptember derekán Francsics bácsi egy este éppen a munkából haza­felé tartott, amikor összetalálkozott Móring Ferenccel, a tsz egyik tag­jával, aki mindjárt újságolta, hogy a tsz-ben új vezetőséget választot­tak. e még jobban megkönnyebbül­ve érezte magát Francsics bá­csi, amikor az Is tudomására jutott, hogy az új vezetőség javaslatára a tagság úgy határozott, hogy megad­ják neki a részesedést arra a munka­egységére, amit javára írtak még a tavasszal. Időst már minden remé­nye megvolt ahhoz, hogy újra vissza­kerül a tsz közös nagy családjába. Nem is sok időre egyszer csak őt is hívták, hogy menjen el a tsz meg­alakulása harmadik évfordulójának a megünneplésére. Azon az estén aztán ünneplőbe öl­tözve, már az ünnepség megkezdése­kor ott ült az első padsorban, kissé feszengve várta, hogy hamarosan őróla lesz szó. Bódog elvtárs, a tsz párttitkára röviden ismertette a tsz fejlődését, az eredményeket és a hi­bákat és többek között így szólt: — Sokat ártott a tsz fejlődésének a tsz előző vezetőségének sok helytelen in­tézkedése, amely megrendítette sok tagban a bizalmat a vezetőség iránt. Sőt, nem egy tagot vesztett el a tsz az előbbi elnök durva magatartása miatt, amiért a pártszervezet is fele­lős, mert nem harcolt keményen a hibák ellen. Most, hogy a kormány­programm óta új szakasz kezdődött meg a tsz életében is és új vezetősé­get választott a tagság, azok közül, ak’ik kiléptek, van, aki már szívesen visszajönne közénk. — A padokban hirtelen mozgás támadt, halk moraj szállt végig a helyiségben, s a te­kintetek mind egy irányba szegezőcl- tek. Francsics bácsi, ahogy tétován egy pillanatra feltekintett, mindenütt biztató mosollyal találta szembe ma­gát. — Itt van pl. Francsics bácsi — folytatta tovább Bódog elvtárs — aki még a tavasszal kilépett a tsz-ből, szeretne visszajönni közénk. Ezen az ünnepi közgyűlésen döntsünk: visz- szafogadjuk-e? De előbb mondja el Francsics szomszéd — fordult a párt­titkár Francsics bácsi felé — hogy miért lépett ki a tavasszal és rppst miért akar visszajönni a tsz-be? Francsics bácsi lassan felegyene­sedett, szemei tágranyíltak és őszinte szavakkal mondta: — A feleségem­mel együtt alapító tagjai voltunk a szövetkezetnek és szerettem mindig itt dolgozni. Nem is léptem volna ki, ha az akkori vezetőség nem vonla volna meg a feleségem jogos járan- dóságát’ és Varga- János nem olyan durván bánt volna velem. Őszintén szólva éreztem, hogy nagyon igaz­ságtalanul sértett meg Varga, az ak­kori elnök. De azóta új vezetőséget választott a tsz tagsága és most már nagyon szívesen dolgoznék itt me­gint, mert tudom, hogy itt ezután még jobban megtalálom a számításo­mat, mint azelőtt. — Hát akkor szavazzunk, elvtársak — szóit melegen a párttitkár — kö­zénk fogadjuk-e? A kezek hirtelen magasra emel­kedtek és hatalmas kiáltás zúgott vé­gig a termen. — Közénk fogadjuk! — Francsics bácsi boldogan tekin­tett körül, arcát örömpír borította el, úgy érezte, hogy szíve a torkába szo­rult s csak ennyi hang jött ki aj­kán: — Köszönöm. A tsz valamennyi tagja együtt örült Francsics bácsival, mert tudták, hogy egy becsületes embert, akit a 'égi vezetőség hibája miatt egy időre el­vesztettek, megmentettek maguknak. Tyflelőtt Francsics bácsi vissza- ült volna a padra, szelíd han­gon mondta: — Akkor hát holnap már jövök is dolgozni. — Szűcs Ferenc — Megyénkben ezép eredménnyel foíyniaik * zöddiiégtormeLási szerző- déskötéiék. T ecrmeiö-szwötikiazc ti. u ■ink és egyénükig doégnzó párását- ságiunk tnaigd'úvá ti&tiíe p 'kormány kaiiiározatát, -mély miagy kedveznjé- nyieüsej; ibiatosít minden sz'anződlfo.B zöiláaégt'errnoőnfcic. Az UFFÉET Vállalat Siomogyuniegyei Kirendelt­sége a köz-jégii iöiidmüves.czövef.ke- zetu.'ii n keres átüli .tudtiiositú» a ter- mcnoitivu; a 'jt'Otmnámy'utkt nika.; nyuj- tatt kedvezményeiket, 'hogy miméi itöto-u megismerjük és a kedvez­ményeikkel é].v3 gaiadsaágU'kat jö- ve de Jmezőb bé tehessék, M egirnagy aná aáik a föJdiinüvesszö- •vetkeaet üközői a pc-raastiolknak, (hogy a lieazeorzuoloitit aüüús'ug:'ieruüet mentes a 'tiimKmybeázo igái'caitás alól, továbbá a hűs-^ baromfi- te (fcotfáebeadás alól. Ezen Étiül egyes zölids'églflOltkydl ai leszerződött te­rűdet -másfcíszeresa^ sőt kétszerese ie menti stti 'tennltnyibeszclgáillatás •altéi iüggeQenü! attól, Ihogy mit vetettek balle. A szerződéses termelés Hlyen ked­vezőivé és előnyössé tételének tulaj- donithiaitó, hogy pl, a öravagiáiidkr nyii Béke tsz 16 kát. thoJdait, a drávatamúsá Dózsa faz 8 kait. hol- dat, az iis'tivián.dli1 Petőfi tsz, 6 lk>at. holdat, a<z itgyénú, termeteik iklöaül MeszÜényi János átílá|n(dl lUkos 5 kait. bofildait, Petrov József íiiátrá- nyi iaikos 3 kát. hcüídia'í. kötött te az OFFÉRt Váliliailiat.’tsii zöfdesg- termeilésire. A szerződéses zöűdségitei'mellée eliőnye a Ibeszdlgáltaitáiá mentes ítós muiiistt aaonbain ábbain iis megmu- tatlcozík, hogy a kitti.irmeft áru ér­tekét a iiíibii áöjdműwesszövetkeaeit az átadás ailcalmávail késizipánzbea» fizeti ki. A szsasBödéses zöMségtter- meűás tehetősiáget nyújt a termetek- nek arra, hogy gazdaságuk hoza­mát ílámiyegKisan >emel|jié(k, jövedal- müket navejjék és a bőséges ter- mieűíssei minden doligozó irébeg élet- sziím/onaánaik emelését eCiősegíteék. Tsz-©:inik és dolgozó parasztjainík éljenek, a kormány álfái nyújtott kedvezimúniyiilkikeil, 'kössenielk minél többen szerződésit folidiségtermeiite- rq, mert ezzel egyrészt a saját ma­gúik, másrészt az egész ország jó- iléténék megteremé-sélhez jiáruilmafe hozzá. i Csepeli Kdlrndn OFFÉRT term. csap. vez. Felíenduit a kuirúr- és sportmozgalom Kaposíón .„A kuLtúrfoirradalom ügye a fa­lun a mezőgazdaság 'területén még- oidásha váró léíádatokka'i egyútt ■az eddigiiniili még inagydőb j'&.entó- ségíi üggyé emeüktnüik. . . Küúöuö- sMn sok munka vár azokra, alkiik eddig is sokait tettek a doügozó pa­rasztság müveltBlégéért: a falusi és tanyai itamíltékm“. (,,Szabad! Nép” 1853 novemtber. 26-i veaér* •,,Azt várjuk pedaigágussiníktól, hqgy az edSdiigimál még haiékoeyab- ban jámijanaik hozzá Iku-turállis foaiiiaidáilmuuilk elörehauadatähoz, a szooiblikilia építés új Szakaszálbain reánk váró nagy fetladatok megoP dá.ához.‘‘ (,,Szamaid Nép’1 1553 no- vemoer 22-i vezéroitok.) Pártunk [i.fliívásának tesznek elegeit a Ikiaiposíói pedagógusok, mi­kor igyekeznek a ikulüúrforrada'iiom ügyét szívós, tervszerű, ól-tinidó munkával dlia)da.r.a vinni, a falu ddigozóiinaik növekvő kufturáiis igényeit a tehető legnagyobb mér­teikben kielégíteni. Már eddig ia többször éitoerült jól választott darabbal és feulltúr- műsoirrai Kaposfő dolgozó pa- ■raßztj'Siit m.göi’vendezttotmi. No­vember 27-én jóísikerült Osiokonai iriodallimj-'estet tartottunk az általá­nos fobola VIII. osztályának rende­zésében. PedagóigiusEiinik tanították be a rnár nagy «ikenreÜ- előadott Mohere: „Duda Gyuri-”jét. Most két színijáisaóo&oiport 'készül flő- ■adásra. Az egyik Kieist „Póruljárt ibíró“-jával, a másik Elyés Gyula „Tűvé t vők’1 'komédiájával igyek­szik szórakoztatva nevelni a köz­ség dolgozóét. Mindkét csoport résztvesz a járáei kulDtúrversenyen is. A kultúrmunka méltett a község sportélete is 'igen nagymértékben f e’itendü]t ® párt, a tanács és a pe­dagógusok egymást segítő, jó együttműködésra fóBybá.n. Az <ij'já- ezervezett sportvezetőség — mely­nek tiaigjal siorá'bam több pedagógius van — egészében megmozgatta a község lakosságát. Rövid :ildő alatt figyelemreméltó eredmények szü- leitteik. A ncnrirr.íber 8'án Kaposvárott rendezett .Falusi Kupa*’ női röp­• lalbdabajmokságot a kaipo&fői lá- i nyiofit szerezték meg. December 6- ' án a ezintián Kaiposvárott randiezett í „Falusi Kupa'1 asztaiiutemii-zba'jinok­* sálban is szép öredirnényekeii) ért «I feözjógriink, púdig asztalitenisz szaJk- oszfcályunk mindössze 3 hónaipoe múltra tekint vissza, A férfi egyesben a 3,, férfi párosban szin­tén 3. helyezést értlüjnlk él. A leg­több versenyzőit a kaposfcii siportkör indítetta. A párt és a tanács meg­értő támogatása és a paidiaigógusok lelkes munkája nyomán sikerűt el­érni, hogy egyre széj sébib tömegek kaijicsotódinaik be a ikiuOturáliia és siportmunikáb». Pár nappal ezelőtt t'ámaidaihni munStávaii ramdfccnoz- tunk egy helyi,fogét, ahol majd a különböző szakosizitiá'lj’icik edaésöi folynak. Iigy érjük el, hogy a köz­ség fiiataÖUaá edzett, aktív építői jegyének szocialiista társadalmunk­nak. Januártól a már működő asztaiilr- ti nász, röplabda, sakk, tefodiarégő. altliétilkai szaikosztály melileitt meg- inidufl pz ökölvívás, tőrvívás, teke szakosztály munkája is. Házi. ver­senyekkel érjük elJ, hoigy m^nl® több és több ember megszeresse a> spor­tot és a fiaitaill tehetségeik fejlődje­nek. Megkezdjük a község sportpályá­jának építését, amely a környéken a leigszébb és legkorszerűbb lesz. Legközelebbi teendőnk a futcupáilya sa-iakozáca, melyhez a Járási Test- nevelési ée Sportbizottság anyagi támogatást nyújt. A pedágógusek miinident elkövet­nék, hogy « kulturáliis és sport- munka minél joblbá váSjék Kaipos- főn. A kultúrm,unkát azomba* nagymértékben akadályozza, hogy a községnek nincs kultúr otthona. Addig is azonban, míg kultúrott­hon nem épül, ® pedagógusok fá- ra'd’Ságot nem iemerve, száwel-lé- lekke'í atzon nmnAlálfcadnak, hogy napró’-napra több és színes) fob kul­turális, sportrendezivényben gyö­nyörködjék Kapostfő 'dolgozó pa­rasztsága. Kovács Sándor ált. isk. lg. Kaposfő.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom