Somogyi Néplap, 1953. december (10. évfolyam, 281-306. szám)

1953-12-03 / 283. szám

Csütörtök, 1953 december 3. SOMOGYI NÉPLAP 3 A fonói gépállomás megkezdte a gépjavítást Az őszi munkák elvégzése után,mert (hiszen a KV rá,mulatott arra, ihoz osztották he. A gé.oálnotmás ez- igépál.omásaink letsidöntőbb fel- hogy ezen a téren az i le telkes fel- jzel gondoskodik arról i hogy a trak­mogatást adni. termelőszövetkeze­teinknek, egyénileg dolgozó pa­rasztjainknak, ha a gépállomások jól felkészülnek a gépek kijavítá­sára (és rendbehozaáik gépeiket. A fonói gépállomás a vetőszán­tási tervét 200 ‘Százalékra teljesí­tette, azonban traktorai még az 'őszi mélyszántást végzik Göld ében, Kisgyalániban. A szántás elhúzó­szér- emel­hogy ezek a hiá- jtetés közben bekövetkező üzem- nyossáigok ne forduljanak elő és ! hibáikat jobban és gyorsabban: ki- igy a gépállomáson van a sor, hogy (‘.javíthassák. A gépállomás vez-ető- mindent megtegyen a gépek ki-jsége az elmúlt év tapasztalatából javítása érdekében. . okulva megállapította, mélyek A fonói gépállomás hozzá is fo- !azok az a.ka részek, amelyék leg- gott ‘azoknak a gépeknek kijavítá- I gyakrabban törnek, vagy egyéb sálhoz, amelyeket már nem üzemel- : módon elpusztulnak és azokat már tétnek. Több kisebb segcldalkat- 1 1 J" 1 x részt házilag készítenek. Tervszerű A Mi »ezt a Jütai-út aszfaltozásának A „Somogyi Néplap’1 nowemlber < vári állomástól a Textilműveík'ig a 14-,i számából; értesültünk arról; ’ műút jobboldalán egy gyaliagjlárá hogy a Texftlilművek dolgozói meg- i megépítéséi. lepetésiseJ vették tiudctmá'su], hogy a j A Textilművek Vezetősége még Jutái-(úton abbamaradtuk az út • 1032 ;év végén írenidleikiezietit ai gy&­munkájukat zavarja az áramszol­dásálnak egyik oka, hogy négy. gálfadó vállalat helytelen intézike­traktoruk -áld, amelyből kettő a megyei gépjavító vállalatnál van. A gépéHásoknak oka az, hogy az elmúlt évben úgy ahogy rendbe­hozták a gépéket, de pótalkatré­szeket nem biztosítottak hozzájuk. Igaz az, hogy sok esetben nem ís -voltak hibásak a gépállomások, most betervezte beszerzési tervé, be. A ’fonói gépállomás célul tűzte ki, bogy a télien minél gyorsabban elvégzi ‘a javításokat, beszerzi az, dése. Több esetben napokig kikap- alkai nészeket, a most következő csoiják a villanyt anélkül, hogy j gazdasági évben kiküszöböli a gép- azt előre közölnék és így az esz-; állást. Ezzel .sokkal több egyéni tergagiép napokig áll és onnan csak Igazdárjaik tudnak gépi munkát vé- ,késve tudják átcsoportosítani mun- Igezni, ami a kormányiprogiramm bájukat. Azokat a traktorosokat, imegvalósítását, a mezőgazdaság akik a gépállás miatt traktoron, j terméshozamának emelését nagy­nem dolgoznak, a gépek javításié- ban elősegíti. Á som'ogyjádí tanács a község gazdájává vált A törvényesség1 betartásával mu­tatta meg ,a somogyjádi tanács ál- iiamunlk szilárdságát. Ugyanakkor >ai községben több helyen, gazdagyű- SUést tartottak lés ismertették a be­adás jelentőségét a kedvezménye­ket és kormányunk célkitűzését. A gaadaigyűléseket jól előkészítették, mert, előzőleg a pártszervezet •veze­tőségével, ta állandó-bizottságok­kal, az élenjáró gazdákká] jól átta­nulmányozták. nevekre lebontva konkretizálták a kedvezményeket és azután ismertették a község dolgozó parasatjaivíjl. Ezt követőlag íbegyüj- -feésil napot tartottak, amikor min­den hátralékost felkerestek a nép- nevelők. Az eredménye meg is mu­tatkozott,: pl. november 26.-án egy nap ‘afcttíiesafc bairomjf'ilbcl 360 kg-ot gyűjtöttek íbe. A község parasztsága kukorica- burgonya-, napralfcrgóibcad'ását 100 százalékig teljesítette. A gazdagyűláseken ‘ismertették, hogy a ibe.szollgáltatési kötelezett- aéget három ‘élvre előre megállapít­ják, aminek az lett a következmé­nye,hogy több gazdia márts töb­bet’adott too. mer't az már bele­számít a jevőévi beadási tervébe. Ennek a jő tömeg,kaposoi’atr.ak és fel'vil.ágarttiásn ak a hatása, megmu­tatkozott a vetésűéi, amikor ,ai ka­lászosokból az előírt 38 százalék helyett átlagosan 32 százalékot ve­tettek el, hogy 3 éven belliül miinél előbb teljesíthessék beadásukat és több jusson a szabadpiacra is. A jó eredményhez aiz is hozzájárult, hogy mind a v-b-, mind az állandó- bizottság tagjlaii példamutatóan élenjárnak és elsőként teljesítették miniden kötelezettségüket A kor- mánypragraimmot nyomon követő intézkedések komoly változást je­lentették egész mezőgazdaságunk fejlődése számára. A KV. 1953; ok­tóber 31-i határozata megállapít­ja: mindezek a rendszabályok ked­vezően befo-yásoijiák a parasztság helyzetét,. Emelik jövedelmét, fo­kozzák ■termelési kedvét, ‘növelik biztonságérzetét. Somogyjádi köz­ség dolgozó parasztságának helyze­te jelentősen megváltozott a kor­mány fatézkedéssneik következtíé- bun. Csak az őszi növények be­adásának. csökkentése 71 miáiasia ku­koricával, 87 mázsái napraforgóval és 148 mázsa burgonyával emelte a község dolgoz ói nak jövedelmét, amit szabadon értékesíthettek. Ezenkívül nagyarányú kedvezményt jelentett a multévi adóhátralék el­engedése és több növényi ős állati termek be adásának csökkentése is. Ezek a kedvezmények egyaránt érintik a dolgozó parasztság egé­széit bármelyik másik községben is. Mégis előfordul az, hogy egynémely községben a dolgozó parasztság nem használlfaj fal a kormány által adott lohetőiségékat a saját boldo­gulása érdekében. Ennek maigyiadä- zata‘ abban rejlik, hogy egyes ta- nSiCEidk nem sokat foglalkoznak a köz] :égiü|ket érintő itaőrdáseMoeS ás nem világosítják fel eléggé a, dol­gozó parasztoikát, hogy mit jelent a kormányprogramul megvalósításai számukra. Somogyjlád községben is a kormányprogramul' 'miegjale-i nése után az ellenség azt, kezdte hangoztatni, hogy ne ítélj, isitisék a partetsrtok a íjbeadásullqsjt, mert jövőre úgyis elengedik. és a tör­vényeket már nem merik alkalmaz­ni'. Főleg Kántor Ferenc 14 holdas ;g‘azda vonakodott kötelességét tel­jesíteni. A ítanács ellsizlámolitialttai, 10 százalékkal f, lem élt ék a beadá­sát, saját költségén szállították be a terményt és az érte járó össze­get adótartozásra bevételezték,. Fábos János kúlák pedig nem vetette el az őszilárpát, nem adta be a napraforgót, hanem a sza­badpiacon értékesítette. A tanács megtette ellene a bírósági1 fejje-; lantéit és egy évre elítélték. A falu dolgozó parasztjai saját szükségletüfcre neveltek. illetve hiz­laltak ‘Si rtést. A borjúkat pedig elválasztás után eladták az állat- ■fcTgiairni vállalatnak. A kormány- pro,gramm után a jő felvilágosítás következtében ez merőiben meg­változott. Pi. . Vdncze István 2 any aßen test vásárolt, abból az egyik 9'-‘ t fiait s ezeket tovább- ■tenyésztésre megtartja Vincze 1st-' vám. Ifj. Nagy József 10 süldőt vásárolt, lazt leszerződitette s anya­kocát tart a. további szaporításra. Micigvoilit ä glaadák bibtoinságérj zete és ma már jókedvűen teljesí­tik kötelességüket, mert tudják, hogy a termelés, a beadás értük, a dolgozókért történik. A terme­lési kedv növelését bizonyítja, hogy lazok a gazdák, akik koriáib- •ban lamon-ditak íölldjükrő), most mint 'tiartaiékföMiat vissizaviették. — 'Sajnos, csak 72 hód volt —- mondja Magyar József vb-elnök eivtárs —. de ha tízszer annyi) lett vdlrJ.i, akikar is akadna gazdája. — Ennek a termésével is több ■gábana jut a hazának. A tanács gazdájává lett a községnek,, a ‘dol­gozó piarajszitok ezerefijki a taná­csot, isiegíitőjülket és két látják benne. aszfaltozási munkái; A gyár dói gőzéi kénytelenek a visszamaradt 63 méter hosszú úton gyár ka­pujáig továbbra is pocsolyában járni. A dolgozóik e jogcs panasza és kritikája érthető és sürgős ‘or­voslásra szorul. Azonban arra Eső­sorban a Textiimüueik vezetősége van hliyativá, hagy operatív iantléz- kedlásekkel yáitoztasisan 'ezen, nem pedii© ,a Megyei.’ ‘Tagráűsi,, áiilfetviei annak illtetékes ceztiáliya, b a kor-,, szerűsítésii munkákra pedig ugyan­csak nem ta Megyei Tanács, ha­nem a minisztérium biztosít fede­zetet. A rendelkezésire álló összeg vailólbfan «elfogyott, s így a oslaj Ikiély 63 méter hosszú útszakasz csak pótih’iteli biiztositása után épülhet meg. Ének az útsziaikasiz- nak megépátésiéveií azonban még mindliig nőm olidódtoa mag a dolgo­zók jogos panasza, mert n, mostani út korszerű sütésével a forgalom sebessége fokozódók s így a gya­loglás ezen az úton ves^yes. Ép­pen ez tenné szükségesisié a tüske­iogjúiró építéséhez szükséges fede- zötrőil és tárgyalt iái Kaposvárt Út­fenntartó Válllaíiafitiái az út építé­siéről1, azonham aiz Ufifienintairtó Vállalat cementhiány milaitt az út elkészítését nem váli-lailta. A Textil- művék vezetősége aizonban ‘mlég ezek után S‘em gonidoőkodott ar­ról, hogy a riendlelkeizésire áEó anyagot felhaisanálijia s elvégezze ® földmunkát, esetileg ideiglenes gya­logjárót készítsen. Nem1 gondosko­dott a TOzetőeiég arról sem, hogy 1953. ‘évben, iá szükséges ‘fedezet ibiztösá'tva tegyen. A vezetők fel­adata tehát nem más, mint utó­ikig eljárni és biztosát,ami a járda lépí'tiéséhez szükséges hitelt, hogy a gyalogjáró máeiőbb megépüljön s a Textíi’iműveik dolgozóinaik ne kelljen testi épségük vesizéllyeztó' tése mellett a műúton közlieikednii- ök„ Horváth Imre t MT, Közilekedési Oszt. vezetője. Lelkes verseny folyik a Somogymegyei Téglagyári Egyesülés üzemeiben A Somogymegyei Téglagyári Egy esüli és üz emeire kormányunk lakásépítési és tatarozási pr-o- ,grammja komoly fleladatcíkat ró. Nem utolsó,sárban az ő munkáju­kon,, a sikeres tervteljesítéaen mú­lik az, hogy a kormányprogramm lakásépítési célkitűzését valóra tudjuk váltani. Az Egyesülés ‘ele- peiraek legnagyobb része ‘becsület­té! teljesíti is feladatait s máris jelentősen előre haladtaik tervük teljesítésével és ennek köszönhető, hogy ,az Egyesülés globálisan évi tervének teljesítésével 104 száza­léknál tart. A kisméretű téglák nyers,gyártását 102 százalékra, az égetési tervet 106 százalékra tel­jesítették. Az Egyesülés üzemei között ló- kés verseny alakúit ki, amelynek céiljja az évi tierv túlteljesítése. A versenyben a kaposvári Vöröshad- serctg-úti téglagyár dolgozói járnak az éten 127.4 százalékos teirvtíelje­s illésük kel. Az üzem diolgozói be. nyersgyártási tervüket 138 száza­lékra teljesítették. Nem sokban marad el ,a Vöröislhiadsereig-úti tég- 1 agyártól az Arany-úti téglagyár, ahol 116 százalékra teljesítették a tervet. Itt a nyersgyártási terv teljesítésénél értek el kimagasló eredményi. Ezekben az üzemekben 'kézive­téssel doügoiznak még mindig,, míg a tabi és kőíröSheigyi téglagyárakat már gépesítették, A tahi és körőis- hegyí téglagyárak sem maradtak le a terv telje,sítéséveí, azonbian ko­moly lemaradás 'tapasztalható a nagyatádi téglagyárban, ahol a ter­vet csak 81 százalékra teljesítet­ték. A Szigetvári-úti téglagyár ugyancsak elmaradt a tiöiblbi üzem mögött. Éppen ezért 'külörnösen a tervszerűség kérdését kellll1 a kő­vetkező terviévben. fígyelemlbe veöiní, hogy a gyártási idény végé­re mindegyik üzem egyaránt, sike­res tervteljesítesről számoillhaisison Közszükségleti cikkek gyártása A iRákosi Mátyás Művek dolgo- J szerszáimolkat ‘és a gyártásra ke­zűi indították el azt a mozgalmat, rülíő közszüksiég'letí cikkeikből még hogy nehézipari üzemeink is gyárt- .Sanlalk terven felül közszükségleti viédidlmcizőjüi í cikkeket. Az RM-ben már e-ké- Isizítet'ték a gyártáshoz szükséges Háncs Jíán/os (alsó), az ötvös- feónyi Alkotmány tsz tagja •neki veti hátát az istállóajtónak s miután pipájára töm, mégegyszer alaposan szétnéz: rendben van-e lm,^a jól gazdálkodott egyénileg is, minden a josizag korüli. Mikor a aztán meg adóssága sem szökött kisebbik fia, katonának ment, o ;ienaii. Hát most mondja meg őszin- ve loe át 'tőle az :eigy pár lovat & jtén, a termelőisizövetktezetfeen hogy ^sz-oen s úgy igonidjukat Visen, I érzijk magúikat?... ment hallottam ho,gy aWbao sien-ki ne találjon kiio_ ! (minapj hogy is lkiié_ gast. Ig-az, hoigy érti is a jószag- jpiési szándékuk volt gondozás minden csmjáteb,inját. Ez I ekÄk várakozóan fürké­nem i‘s csoda, hisz mar a batvana- szi az ör;eg Da,ncS lbácsi dík evet tapossa es k:a gyermek^ öszinte tekilntetét, míg az elgon- kora óta Ibamk jószággal. Ami me:o öol'koziva pipája után nyúl, rátöm mríitrvc rrup-tf. hndv is a 10- c i fontos még, hogy szereti is a Jö szágolt. Most is hosszan, szinte gyönyörködve nézi a két szép ál­latot, amint azok jó étvággyal ro­pogtatják az ábráko't. Am.nt a rend láttán megelégedettem indulni alkar hogy benéz a konyhába a vacsora véjgett, éppen ráköszön Miskolczi József, a községi tanácselnök. — Jó estét, János bácsi — köszön az leílnöik. — Jó estét, fiam — fogadja Danes bácsi s szokásához híven sapkája széléhez fciölk a pipaszár­ral. Majd tágranyílt szemmell, kissé gyanakodva fürkészi a vendéget: vájjon mit keres őnála ilyenkor a tanácselnök? Rövid tétovázás után betessékeli a szobába az elnököt. — No,, kerüljön^ beljebb, fiam . .. azt míj áraiban van ilyen este? —• Nincs különösebb dolgom itt s felemeli fejét. — Hát úgy volt az fiam, hogy sok mindent össze-visszia beszél­tek és igaz, hogy én is mondtam, hogy kilépek, de aztán meggondol­tam . .. mert érdemes ám gondol­kodni, mielőtt az ember cselekszik. Aztán meg az asszonnyal ahogy számolgattunk, mindenhogyan oda­jutottunk, hogy amikor még egyé­nileg dolgoztunk a 19 holdunkban, ákkior se;m volt kevesebb a fárad­ság, a jövedelem pedig nem volt ennyi. . . ugye így volt, anyjuk? — fordul feleségéhez Danes bácsi. Az asszony először szótlanul le­tisztítja kezéről a gyúrás 'közben rátapadt tésztát, aztán a tűzre dob egy kis fát, majd megszólal. — Én szeretek itt a csoportban dolgoz­ni, de őszintén szólva bosszantott az, hogy nem tudtam a tavasszal — válaszol az elnök mosolyogva, j baromfit ereszteni, mert nem volt miután a kivilágított konyhában i mit enni neki. Mert én mindig sok helyet foglalnaík —- csák mondok, i baromfit szoktam tartani úgy, hogy egy kicsit elbeszélgetünk ... Rég- ja konyhára is volt, meg a piacra is ót,a ismerem magát János bácsi, 'jutott. Danes báet-ii megfasokntt a közösben — No, te meg örökösen ‘azokkal a baromfiakkal hozakodsz ellő — bölki oda Danes bácsi csitítóan — íhisz most is van belőlük. — Jó, jó, maga. meg csak a pi­pájával törőldik — vág vissza az asszony éles hangon — de arra nem gondol, hogy tojásból szoktam venni a dohlányt, meg ,a gyufát. .. — He, he, he — kacag fel Danes ‘bácsi huneuíkodva — hiszen már egy féléve nem vettél dohányt. Termett a csoportban elég a 10 holdon. , Az elnök szerető mosollyal nézi a ‘két kedves !kis öreget, ahogy vi­tatkoznak s aztán közbeszól: —• Hát úgy látom, akkor sem ba­romfiból, sem dohányból nincs hiány maguknál, Danes néni. IJát most már nincs — vála­szol az asszony leeresztett hangon — mert a nyáron, mikor kaptunk a csoportból etetni valót, ajkkor eresztettem néhány tyúk- alja csibét. Most 12 tyúk és 22 rántani való csibe van. Kacsa is volt 6 darab, az utolsó kettő most van a tömlőben, a többit már le­vágtuk. — A jövő tavasszal nem iész hiányuk kukoricából veszj át a szót az elnök —• ugye Danes néni és akkor több baromfit nevelhet. — Nevelek én bizony. Magludat is veszek, mert libákat is ,akarok nevelni — mondja Danes néni most már jókedvűen — csák ez a másik gyerek hozna már egy menyecskét a házhoz, hogy én nyugodtan me­hetnék az aprójószágtól a csoport­ba dolgozni, — Na . és talán ha menyecske volna a hláznál, akkor is maga men­ne ,a mezőre, az meg itthon ma­radna? — kérdi az elnök. — Bizony, hogy én nem ás ma­radnék itthon, annyi munkaegysé­gei én is akarok szerezni, mint a •többi asszony — válaszol sietve, önérzetesen az asszony — szeretek én dolgozni, ha látom, hogy van miért. — Akkor hát ,a csoportban ér­demes igyekezni? — faggatja to­vább a tanácselnök. — Ha már itt tartunk — vág az asszony elé a válasszal Danes bá­csi — akkor mondjuk meg őszin­tén, melyik 19 holdas egyéni gaz- dánák van most 23 mázsa kenyér­gabonája a padláson, mint ahogy nekünk van. Árpát is kap'unk 700 kilót, kukoricából 475 kilót, majd­nem 10 mázsa krumplit, aztán cu­kor, bor, olaj, meg mák is jutott. Készpénz is olyan ötezer forint kö­rül jör a munlkaegys'égeinkrie 5sz- szesen, A háztájiban is lett 33 zsák kukorica éis 5 mázsái krumpli. Hát ennéd jobb magyarázatot ne is kérjen fiam, hogy miért maradtunk j (bent a csoportban. ÍJ n sok évig próbáltam egyé­nileg, a közősben csak két éve dolgozom, de úgy megszok­tam, hogy most már nem tudnám ittenagyni a csoportot. Szűcs Ferenc. a hét végéig legyártják az első min t as o ro z at ot. A kerékp,árgyárban terven felül' az év végéig 500 gyerimeklkerék- párt készítenek, ezenkívül' habve­rőket, futball pumpák at gyártanak majd. A szerkezet és emelőgép- gyárban szenes lapátokból, ród- 1 kból és tűzlhelyájtó'klból' készül­nék az eC'ső darabok. A motorke- rélkpárgyár dolgozói palacsintasü­tőket, gáztűzlhélygyujltókat, aszta- lit enísz-hálóf eszítöket gyártanak tervükön felül. BARCS községből levél érkezett hoazlánlk, mellyiban Varga 'Gyulai dod- goizó a,rrói Sir. kegy a barcsi mozi pénztárnál több jegyet _ ad'naik ki, mint amennyi ülőhely van. A szé­keket nem számozzák; meg ős min­denki ' tetszés .szerint fogtól! helyet. Kéri ;a Ezerkesatőséiget^ hasson oda, hegy a kibírhatatlan állapot meg­szűnjek Szerkesztőségiünk cdiahaitott, hogy cinvasolita a barcsi dolgozók 'jogos panaszát. * * * PAKSA Géza torvaji lakos arról ír, hogy édesapja háztáji igaiadúl- kodásra visszatartott földjét és 200 négyszögöl szőlőjét a tagosítás során özv. Kulkuosika Józsefmé ku- illákiaBszonynak adták, mival a szőlő- terület szántóként ezerepelt ,ai Öir- toikáven. Arra kéri szerkösztőségüin- ket, intéfcaei el, hogy a szőlőterüle­tet visszakapja édesapja. Néhány nappal a levél megírása után Pateai elv,társ megkapta azt a határozatot, amelynek, utolsó so­raiban ez áll: „az 1480 négyszögöl ingatlant, melyből 200 négyszögöl szőlő. Ad. Paksa György tulajdona- ba visszaadom.“

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom