Somogyi Néplap, 1953. november (10. évfolyam, 257-280. szám)

1953-11-03 / 258. szám

SOMOGYI NÉPLAP Kedd, 1953 november 3. ■MMHHHBBMnini Az ENSZ-közgyűlés gyámsági bizottságának ülése New York (TASZSZ). Az ENSZ­közgyűlés gyámsági bizottsága be fejezte annak a kérdésnek megvi­tatását, hogy a holland kormány beszüntette a tájékoztatást az An­tillákon lévő holland birtokról; és Surinam önkormányzattal nem ren. delkező területről. A tájékoztatást olyan indokkal szüntette be, hogy ezek a területek „önkormányzatot“ nyertek. A valóságban ezen terüle­tek helyzete nem különbözik a gyarmatokétól. Lakosságuk ugyan­olyan joglcszíott és kizsákmányolt, mint a gyarmatoké. Tö‘b;b feli szól a lás után Svédor­szág küldöttsége határozati javas­latot terjesztett e bizottság elé. A javaslat teljesen mellőzte azt a lényeges kérdést: miként foglaljon állást a gyámsági bizottság a hot­land kormánynak azzal az önké­nyes döntésével szemben, hogy megszünteti a tájékoztatást. A határozat' javaslatihoz szá­mos módosftájst terjesztetitek be, többek között a Szovjetunió kül­döttségének módosítását, amely — mint a vita mutatta. — a bizottság tagjai többségének véleményét tükrözte. A Szovjetunió küldöttsé­gének módosítása megerősítette az; az elvet;, amely ellen a gyar­mattartó hatalmak tiltakoznak, ne. vezefesen, hogy csakis a közgyű lés dönthet abban a kérdésben, el­érte-e valamely önkormányzattal nem rendelkező terület az önkor­mányzat teljességét- A szovjet mó­dosítás javasolja a holland -kor­mánynak, tájékoztassa rendszere­sen a főtitkárt a holland Antillák és Suriname helyzetéről, mindad­dig, amíg a közgyűlés nem hoz ha- lánotzajiot a tájékoztatás beszün­tetésére. A bizottság 30 szavazattal 13 el­lenében és 9 tartózkodás mellett elfogadta Svédország határozati javaslatát a Szovjetunió módosítá­sával, továbbá 8 má.s ország együt- '.es módosításával.. A Szovjetunió, az Ukrán SZSZK, a Bjelorussz SZSZK, Lengyelország és Csehszlovákia küldöttsége tar- tózikodott a szavazástól a módosí­tott határozati javaslat szavazás, rábocsátásakor. E javaslatba ugyanis bevették a 8 ország módo­sítását, amely dicséri az említett területek „előrehaladását az ö; kormányzathoz vezető úton“. Gyarapodik az Olasz Kommunista Párt tagjainak száma Ráma (TASZSZ). A jl‘Unitá‘’|«z O'ksz Kommunista Párt .taigjai- kJöa’J, hogy 1953 szeptember 30-ánInaik száma leliá-rtle .a; 2.r20.208-ait, NAGY ÁRVÍZ AZ INDIAI BIHAR ÁLLAMBAN Uj Delhi (TASZSZ). Nehru in­diai míniszteraln-ök október 31-lén elutazott Bjihar-iállamba, ahol nagy árvíz pusztított A Gamgesz* é® a Koszi-folyó áradása súlyos károkat okozott az állam lakosságának. Hi­vatalos adutok szerint 1.670.000 ar­cé területen ment tönkre a vetés, körülibe!® 55 ezer ház dőlt cBsze;, több m-ir.t 3 millió 600 ember sze‘n'- M.'de-tit bárt. Nehru miniszterelnök kezdemé­nyezésiére nemzeti a,’lapot létesítet­tek az árvízsuij tóttá feko-ssá® meg­segítésére. Az alap a ileigiutóiblbn ideig körülbelül 450 ezer, rúpia volt. A Szovjetunió Vörösként szt "és Viö- i ös Féilhlold Társaság1! Szövetség által nemrég nyújtott segítség ré­vén ez az lalap iközel 300 ezer rúpiá­val növekedett RÖVID KÜLFÖLDI HÍREK PÁRIZS A ,,1‘Bumani'té“ közli a Tun:,szí Kommunista Pártnak azzal kap- cscilatos -nyilatkozatát, hogy a tu­niszi francia főhely-tartó határoza­tot hozott a cenzúra eltörléséről, a nemzeti felszabadulásért harco­lók -egy száműzött csoportjának szabadombocsátásáró] és arról, hegy egyes, korábban katonai 'ha­tóságokat illető felhatalmazásokat polgári szervekre ruházzák át. „A tuniszi nép — hangzik a nyi­latkozatban — ezeket intézik-e déseket elszánt és kitartó harcá­nak eredményeként fogadja. A Tuniszi Kommunista Párt azt tart- ja, hogy ezek az intézkedéseik az első lépést kell jelentsék az ősz s.zes köztársasági és egyéni szabad ságjogok visszaállítása felé, azt tartja, hogy ezek az intézkedéseik a tuniszi probléma igazi megoldásá­nak előzetes feltételét kell hogy je­lentsék“. A lengyeltóti pártszervezet népnevelői az őszi munkák sikeréért LENGYELTÓTI KÖZSÉG dolgo-j m<»s tengérit jelent a község dolgo­zó parasztjai jól megállják a he-1 zárnak, aimr-FIyieí 28—30 sertést tuid­ly-ükef a -texmiíJésIben, lendületesem harcolni:,k a soromlávő mezőgazda sági feladá-telk végrehajtásáért, az RÓMA Az Olasz Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága ülésszakának október 20-i ülésén széleskörű vita indult Berünguer beszámolója felett. Többek közlőit fölszólalt Luigi Longo, az Olasz, Kommunista Párt főtitkárhelyette­se és Di Vittorio, a CGIL főtitká­ra is.. SANGHAJ ' A 't-oikioi rádió közlés^ szerint október 31-én a fokioi „Jocuja“ parikban tömeggyűlés volt, melyet a k özalka lmaz-o ttok sz a-k s ze r v e z-et-é- n-eík egyesített ta-nácsa hívort ösz- sze. A gyűlésen a közalkalmazot­tak, a vasutasok és a tanítók szak- szervezetének, valamint a japán parasztszövetségnek és más szer­vezeteknek miniegy 15 ezer kép­viselője vett részt- A gyűlés rész­vevői határozatokban tiltakoztak a „ikcillcsönö-s biztonsági programm“ köretében nyújtott katonai -segély ellem, az elbocsátások ellen, mun­kabéremelést követeltek, továbbá 300 milliárd jen kiutalását a ter* meszeli csapások -sujt-otta vidékek helyreállítására. NEMZETKÖZI SZEMLE GONDOK NYUGATON Az Eisenhower—Dulles kompánia tagjainak mostanában nehéz gond­jaik* vannak. Nem is csodálható. 1952 februárjában ötlötték ki az «európai védelmi közösség" tervet és azóta sem sokat jutottak előre. Sőt a kö­zösség egyes vezető tagjainál most mutatkoznak csak igazán a bajok. Franciaországban új események van­nak kialakulóban éppen az «európai védelmi közösség"-gel kapcsolatban és ezek az események megérdemlik, hogy behatóan foglalkozzunk velük. Valójában mi is történik most Franciaországban? Hatalmas, óriás méretű tömegmozgalom születik, amely szélességében és mélységében alapvetően különbözik minden eddi­gitől. A tömegmozgalom széles kiter­jedését illetően nemcsak arról van szó, hogy dolgozó milliókat tömörít maga köré az «európai védelmi kö­zösség" elutasításának gondolata, ha­nem olyan társadalmi rétegeket is. amelyek azelőtt vajmi kevés kapcso­latot tartottak e tömegekkel és még kevesebbet a harcoló íömegek veze­tőjével a kommunista párttal, hogy csak a legjellemzőbb példákat említ­sük: az «európai védelmi közösség» elíen harcoló mozgalom egyik legak­tívabb szóvivője Daladier volt mi­niszterelnök, ugyanaz a Daladier, akinek a második világháborút meg­előzően oly nagy része volt a kataszt­rofális következményű müncheni paktumban. Ez a Daladier ma Kije­lenti: «mások is harcolnak az európai védelmi közösség ellen és én szövet­ségesük vagyok ebben a harcban, bármilyen párthoz tartozzanak is, bármi jegyen is politikai meggyőző­désük". Ott találjuk a sorban Herriot-ot, a francia radikálszocializmus egyik ve­zető személyiségét, a parlament el­nökét. Bethonart tábornokot, Fran­ciaország volt ausztriai főbiztosát és még sok mást a polgári politikusok táborából. Felmerül a kérdés: mi az, ami ösz- szetartja ezt a kialakuló egységfron­tot, milyen törekvések vezetik? És itt elérkeztünk a probléma második részéhez, ami arra válaszol, mit is jelent e mozgalom mélysége. A leg­főbb összetartó erő, amely egybekap­csolja a más kérdésekben különböző érdekű társadalmi rétegeket, az el- szánság, hogy elhárítsák a veszélyt Franciaország fölül. A veszély a fel­támasztott német militarizmus, a né­met revansvágy képében jelentkezik, amelyet Adenauer nyugatnémetor­szági klikkje testesít meg. Az amerikai tervek az «európai védelmi közösség» fő erejévé akar­ják tenni a bonni «Reichtet és «európai hadsereg» magjává az új Wehrmacht-ot. Feltámadna tehát az a Németország, amely az évszázadok során annyi keserűséget zúdított a világra és különösen Franciaország­ra. Az igazi franciák, amikor hazáju­kat ilyen veszély fenyegeti, csak egy utat választhatnak: összefogni min­denkivel, aki őszintén és becsülete­sen szívén viseli az ország sorsát. A harcban részvevő dolgozó töme­geket persze más is vezeti, ami csep­pet sem elválasztható az előbbitől. A francia kormány amikor indokolni próbálja, hogy miért követi fenntar­tás nélkül az amerikai diktátumot cs miért hajlandó aláírni Franciaor­szág halálos ítéletét, beleegyezve az európai védelmi közösség»-be, ame­rikai mintájú propagandafogásokhoz folyamodik. Azt állítja, hogy létezik valamiféle «szovjet veszély», «vörös agresszió fenyeget» és ettől kell «védeni» Európát, amiatt keli «áldo­zatokat hozni». Nos, ma már nehéz megmagyarázni a francia dolgozók­nak, hogy a fegyvergyártás, a szeny- nyes gyarmati háború érdekében a kenyérért, vajért és húsért kétszer annyit fizessenek, mint a második világháború előtt. Különösen nehéz ez, hiszen ugyanakkor azt látják, hogy a Szovjetunióban a «háborús készülődések» jegyében leszállítják az árakat, határozatokat hoznak az el­osztóhálózat szervezetének megjaví­tására, a közszükségleti iparcikkek és élelmiszerek választékának bővíté­séről, minőségük megjavításáról, mennyiségük növeléséről. Ilyen «há­borús készülődéseket» Franciaor­szágban is szívesen vennének. Különösképpen, ha tekintetbe vesz- szük, hogy a francia milliók nemcsak anyagilag áldoznak az uralkodó kö­rök háborús készülődéseiért, hanem vérükkel is. AZ INDOKÍNAI HÁBORÚBAN Ez ismét egy olyan kérdés, amely az amerikai és francia uralkodó kö­rök akarata ellenére csak még job­ban eggyé forrasztja a tömegmozgal­mat, további lendületet ad a francia nép széles kiterjedésű és mély har­cának. Ugyanazok a polgári körök, amelyeket az «európai védelmi közös­ség»-^! kapcsolatban fentebb emlí­tettünk, ebben a kérdésben is telje- az j sen egyetértenek a harcoló milliók­kal. Hiszen az ázsiai gyarmati hábo­rú cseppet sem választható el az agressziv európai tervektől. A kér­dést úgy vetik fel: «mi feláldozzuk Indokínában anyagi értékeinket, had­seregünk zömét, ugyanakkor pedig mi biztosít bennünket Európában, hogy védve vagyunk a nyugatnémet agressziótól». Valóban, Franciaor­szágnak senki nem nyújt garanciát | arranézve, hogy ugyanakkor, amikor ' amerikai érdekekért vérét hullatja | a Távol-Keleten, Európábn majd má­sok «megvédik». Franciaországnak 1940-ben alkalma volt megismerni a nyugati «szövetségi hűséget». Ez a tanulság akkoriban is igen sokba került neki. Most az őszi számlás -(vetésiben, őszi kapások betakarí fiúsában- szor­goskodtak. Az őszi mezőgazdásági munkák sikeréért folyó versenyben ismét elsők (között r.kiarnaik lenini-, ailmg.y a tavaszi -és- nyári munkák mái IK az -elöctk* közt ív öl tál. i. Az ed1 dig elért eredmények dicsérik jó -munkájúikat. Az- ősziiá-npa lés a rozs 'vetéséit -teljes egészéiben, a Ibúiza ve­tésiét -peidii® 80 százalékra -végezték el. Jól- halad az őszi- mélyszántás is, eddi® 220 W.d'a-t szántottak fel. A sZiántá-s-vetés és 'betakarná- munkád mellett nem feledkeznek -el a íbegy-üjtés teljesítés-érői sem, Burgonya-, ktuf. So-rioa- és inaiprafor gctbeadíási kötelezi ititséigii/kimsk 100 -százaDékra eleige-t tettek. Az cs-e-de kés t-ej-, tojás- és ba-noimfiiibeadá suk -tejesítésével -is rendiben van­nak. Ezek az eredmények -termié szí te son nem önmaguktól szülöttek. A «1- kereti eléréséért kemény (ba-redt olyta-tott a helyi pártszervezet. A -pártszervezet (népnevelői areiwsr színesen felkeresték és mozigósítot- ták a 'község dolgozó parasztjait a soroníévő mezőgazdasági munkák­ra. A PÁRTSZERVEZET NÉPNE­VELŐI azonban nemcsak akkor ke- Tle-s-Hk fel a dolgozó parasztokat, amikor egy-egyi !’ lampányfel-adatct kell! megáldani, hanem rendszere sco me®5:itci®?.tják eket és beszél­getnék ve'liülk a legújabb ni mzet közi! eseményeikről1, a belpollíi/knii elyzctről és által árban- azokról, a kérdések ró',, amelyek a dolgozó pa- parasztoik érd-J fódésénefc iköziép- 'Pom-tjiábnn áll nak. Ez jelen pi.lta- atlbao- tenme'ezetes a kormény- proigTamimaí- ikap-c-stotetots-ar- megje- 1 n-t határc-za-t-clk, -rendeletek, ame- yefc a dolgozók lélietszínvo-nn-líának emelését szolgálják. A népnevelők személyhez szólóan, kcmlknét adártok- a-i agitaliniak. Dávid Gáspár, 8 üio’da$ dolgozó paraszt kiváló -népnevelő munkát Végez. A népnevelő -munkálj ába-n naigy gondot fordít a -személlyee péxk-mutatásra. Ő már teljes egé­szében végzett az őszi szántás've- tési és bi.takarítási munkával1, ugyanakkor minden tenményifiéle- ségtoől teljesítette egészévi ibeadíásil kötelezett.ségláit. Az egyik néipneve"ö útija alkalmával felkereste Kovács Fen mc 9 Qioldáe do’lgczó parasz­tot. Beszélgettek-1 a legújabb kül- és belpolitikái- eseményekről és a kormány proigramimjárói. A beszier- getés alkalmával elmondta Kovács Ferencnek, hogy -a 10 száznlékcs beatíáisii 'kedvezmény 140 imázs a szé­nák meghízlalni. A napraforgó 10 százalékos elengedése pedig -azt je­lenti. hölgy a- ll.lözslég lakossága 56 mázsával tölbíbef adhat be szabadon, ami- 1019 liter olajrészesedlés.t je­lent, A) 120 -mázsa burgonyaibeadSs csökkentése pedliig 60 -ember egész- évi 'bőséges burgonyái -Hatását .je­lenti. Az adócsökkentés 142.693 fo­rint k-edlvezményt jelent tai község dolgoz én p ar a sz-tij aiiinak. Ilorvátb Józself 8 holdas -dolgozó parasztnak 2507 forint volt az egészévi adó előírása, dtíből törlőitek 1604 farinito-t, amely összegen- ,je- lenitős menny,ieéigű 'iparetket vásá­rolhat Családjának. Dávild Gáspár népnevelő ebhez hasonló adatokkal fi:® lészülve indul el rép-nieive'ő út­jára. Az eredmény ferrcnélszetíeseii nem marad eí. Például Kovács Ferenc határidő előtt, jól -előkészí­tett -talajba elvetett 2 hold búzát, 2 ho-’ld roz'sot. Az őszi mélyszántását is elvégezte. A beadását egész évre -teljie-sítette miniden tenmiánytféleség- iből. D-e n-emcsafc Kovács Feren-c, feainem a -körzetiébe tartozó vala­mennyi dbl-gozó paraszt beCsüie,t-tet végzi munkáját, eleget tesz állam i ránti fcöte lez-et tségének. JÓ NÉPNEVELŐ MUNKÁT vé­gez miéig Ken-eaí-i Lajos elivtárs is, aki- a hozzá -beosztott do-'gozók pa­naszait felsőbb szervek elé terjesz­ti orvoslás végett. Szeretik is a falusiak, jóbarátot, segítőt lábunk benn-e. hallgatnak szavára. A pártszervezet vezetősége a r„ép- nevtdcknieL mllin-d-en 2 hétbeni érte­kezletet tart, de ih-a a so-rion-Hévő fentes féádaitck úgy (kűvánj-ák, akkor -hetenként tartanak értiek-ez- ]etet. Most az őszí munkák ideje alatt minden héten tartottak nép- n-evielő-értekealetet. Ezeflen az érne-“ kczlqtéken Lerího-ff-er József eiv- t-árs, az -alo-pszervezetiii titkár act tájékoztatást, agitációs érveket a népnevelőkul 'k. A néipn-evelő-lért-ekezletelk tapasz­talatcsere eze-rű-en- fo-ly-nalk te. A jó munkát végzők átadják módszerei- iet. t aipasz t-í tataik at. Közösen meg- ibeszélik azokat a feladatokat, eset­lég:« nehézségeiket, amelyeik-eii meg kelt -oldan-iök. Felvilágosító mu-nlkiá- juk közben- jót alkalmazzák a mép- -nev-efő-értekezletein hallottakat, a ipá-nto.' itatásiban tan-ui’-takat. A mun- ikákra ivaéó mozgósítás mellett -szak- tanácsoikkail- is ellátják a dolgozó­kat. A TOVÁBBI FONTOS FEL­ADATA a páritszervezetinek, -lmigj11 ezeket a-z eredimié.nyak t torváiblb nö­veljék, a felvilágosító iniev-előmun- k-át erősítsék, hogy az éKkövef ezö i-dőklben , is jó eredményeket tudja­nak elérni. Kiváló teljesítményekkel készülnek november 7-re a Fűtoház DISZ-fiataljai Ezért vonult be a kialakuló egység­front a nemzetgyűlésbe is az indokí­nai vita idején. Kommunisták és szo­cialisták, radikálszocialisták és még egyes más kormánypárti képviselők is egyetértettek abban, hogy véget kell vetni az indokínai kalandnak. A I.aniel-kormány csupán a legreak- ciósabb képviselők szavazatával tud­ta biztosítani, hogy nem került csőd­be ebben a kérdésben. Arra azonban már nincs biztosítéka, hogy a parla­menten kívül is jóvá tudja hagyatni politikáját. A franciaországi tömegmozgalom kialakulásának még csak a kezdetén vagyunk. Most érik csak igazán si­kerré az a hosszú küzdelem, amely­nek kitartó, fáradhatatlan harcosa a Francia Kommunista Párt. Most ala­kul ki alulról a különböző szerveze­tekhez tartozó munkások akcióegysé­ge, amely a bázisa, ereje, mozgatója az egész mozgalomnak. Ezek miatt fő gondban a háborús uszítok feje. És előre megjósolhatjuk, hogy gondjaik csak szaporodni fog­nak. Minél közelebb akarják hozni a veszélyt Franciaországhoz, annál fokozottabb mértékben növekszik a francia nép ellenállása, annál haté­konyabb lesz az a ihozgalom, amely az elkövetkező hetekben az eddigi milliókhoz újabb tömegeket csatla­koztat. Köz-étedlilk n-oveimlber 7, -a Na®y Októberi' Szocialista Forra-cfalcim 36. iávtfoudulója. ÜzeimeMo, dioilteoaó pa-rasztij.aiiinik muiník-aifelajá-iilásokíkalt, a terveik -teljiesí'tiésóvel ikés-ziülin-eik er-re az üinn-epre. A Kapoisv-ári Fűitőház DlSZ-fia- ta-'ljai között -is nem-e? vens-einy ala­kult ki a novemiber 7 tiszteletére tett vállalások teljesítéséért. A f ia­talok a -tökhtr-rmelisre. terveik túl­teljesítésére, valamint szénme-gtaka- ■rítá-s-ra tettek vállalást. A fiatalcflc -nia-gyrésze máris -becsltV.ettel teljesí­tette válV-ását. A -moz-d'cnylaikatasok közül Kem-e- di Rudolf ért el szép eredményi. 130 százalékot teljesített iSfadler József latotcs- hicinr-poki® a 100 százalékom alul teljesítők közé tartöz-o-tt. Nov-emibe-r 7 fiiisz- teietére válklfa. ho.gy -eléri a 100 százalékot. Fogadalmát Ibecs-üllettell valóraViáitotta. -a ieguitöbbi értiéke- léanél 111 százalékot teljesített. A mozdonyveziető DliSZ-bri-g-ád itagjai is szép eredményeke-t ért-eik el vállalásulk teljesítéséiben. A bri­gád 4 fíaitaJból áf;, akik naponta váltják egymást. Az -egyik -pár: Révész Jakab mo.zdomy|vezető -és Kiss János fűtő. A -másik pár: Merkei Lajos és Vas® jános. Ré­vész Jakab és társa 2 tom-r.a széin- mégtakar5tűst vállalt. Vállalásükat jóval túlteljesítették, mert edldi-g 7 tonna szeneit takarítottak meg. Melkeli Lajos és Vass József is szép eredményt értek el. 5 tonna eaén- m-egtak-arítási vállalásuk' al szem­ben 8 tiomn-át takar-íto-ttalk ímeg ech -dig. A négy D-IiSZífiatal a Fűto­ház legjobb dolgozói közé tartozóik. Érdemük -a-z i®, hogy jó mu-nká-jiutk mellett az összes mozdonyok kö­zül az ö gépük a legtisztább. Ezért juto-Iim-at is kaptak. -A mözdbnyveze- tek 200—200, a: fűtők -pedig 100— 100 forint- jutalimait -kaptak ibecsü* íeites miuinlkiájuíkl elíVmeréísielkléippen. A fiBitaiiok miQ-zdomyikilomiéter ter- ■iitiíkeit liis ibec süilett éli itléljesíitették. Révész Jakab terve 2100 kilomiéter. ezzel -szemben az ciktóibe-r 2í7-i' érté­kelésig 2300 kilométert, ■ M-eríkei La;jo.s terve 2420 kilcimiétar. ezz-el szemben ckitób ír 27-dg 2493 kilomé­tert ért el. Ezek az eredmények rmiin-d iazt bizon-yiítják, hogy a fiatalok megér­tetitek ; pártunk elvárja tőrük, hogy péfldlaimuita-tóan helytálijaniak a ter- melésben. A Nagy Októberi Szo- ck-liteta Forradalom 36. évforduló­járól szervezett versenyben éppúgy, mint mindén munkáiban helytállnak a fíátal-olk. Jó munkájukkal tervük túlteljesítésével ünnepük meg mo- vemibev 7 ét.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom