Somogyi Néplap, 1953. november (10. évfolyam, 257-280. szám)

1953-11-21 / 273. szám

Szombat, 1953 november 21. SOMOGYI NÉPLAP ■P* » ra 3 II zimányi tanács bátran aütaímazía a íörrény! a beadást kijátszó kaikat szemben Zirnány községben elvetették az ••őszieket, jól halad a begyűjtés ős -az adók befizetése is. ízzel#; az »eredmények a tanács jómunkáját mutatják. Dávid elvtárs. ia> tanács elnöke szoros kapcsolatot tart fenn • a mezőgazdasági és begyűjtési :Éllan dó ')bi z ot t s ágókkal. gy ak ra n •összeülnek, bogy megbeszéljék a tennivalókat. Ezekre aú ülésekre meglátja. Dávid elvtárs a község élenjáró .gazdáit, akiket bevon a feladatok végrehajtásába. A legutóbbi ülésen a bizottsági "tagokon kívül resztvettek Kürtös Pál, Bizeiéri Sándor, ifj. Hilt Iet- 'vá-n, Mosonczkí József élenjáró •parasztok, akik mind a kiadásúkat, mind vetésüket elsőként teljesítet­ték. Látják a község dolgozó pa­rasztjai, hogy & tanács megbecsüli • és kitünteti azokat, akik becsülete­sen végzik munkájukat. Ezek a ■dolgozó parasztok a legjobb nép- vievelők, mert ha megjelennek a ■■kötelességét nem teljesítő glazda- -társuknáil, a legtöbb esetben elszé- .jgyenlik azok magukat késlekedésük .miatt és hozzálátnak mulasztásaik felszámolásához. Érdemi:» ie Zir mányban idejében vetni és az ál­lam iránti kötelezettséget teljesí­teni. mert visszakapják a község lakói, amit az államnak üdnak. Már eddig is kaptak villanyt, te­lefont ée tervbe vették már Őrei községgel való összekapcsoló út építését is. P rsze. ezeket az eredményeket nem nézik jó szemmel -a község el­lenségei, a Mákok. Sii>le József Mák, aki a multiban sek keserű­séget okozott a község szegényebb parasztjainak, a beszoligáitatási kö­telezettségét nem teljesített,:, ha­nem kupeckedett, árubabocsátotta azt, ami az államnak, a dolgozó népnek jár. A községi tanács ezért a Mákot elszámoltatta, be­adási kötelezettségét 10 százalék­kal feC,emelte és a Mák költségén beszállította az államnak járó ter­ményt, A község dolgozó paraszt­jai helyeslésed fogadták a tanács intézkedését és joggal feliháborod­tak Sülé József Máik cselekedetén. A tanácselnök elvtárs még foko­zottabban támaszkodjék a község becsületes parasztjaira, akik jó munkájúikkal járulnak ,a község fejlődéséhez és az életszínvonal emelkedéséhez. Tárja fel és javítsa ki a hibákat a jutái tanács Juta községben a dolgozó pa­rasztok. többsége becsülettel telje­síti törvényes kötelezettségét, a ■■.beadást. Ezt igazolja a,z, hogy . napraforgóból, kukoricából 100 -százalékon felüli, burgonyából pe­dig közel 100 százalékra teljesítet­te községünk a begyűjtési előirány­zatot. Vannak olyan példamutató gazdák itt, mint pl. Bencze Imre ÍDózsa-iu.), áki napraforgóból 500 •és más 'egyébből is már 100 száza­lékra teljesítette beadási kötele­zettségét. Hasonlóan élenjár az ál­lami fegyelem betartásában Csiszár József 'B. s aki szintén minden­ből. 1O0 száz óikra eleget tett az állam iránti kötelezettségének. Persze, van a mi községünkben néhány kötele,ssé,gmulasz*.ó is. Tö­rök János miniden lielkiismereífur- daillás nélkül megszegi a törvényt: még ©didiig ^semmiből isem te'ljesí- fiétte beadását. Az ilyen hamyagoik memhioigy azon igyekeznének, hogy becsülettel viszonozzák a kormá­nyunk által1 nyújtott kedvezménye­ket éts elő,segítsék a jobbléitet hozó j kormányproigramm megvalósítását,! hanem arr.a speíkiáálnaik, liqgy majd j megint elengedi az állam a hátra- I lélkot. Ezek persze rosszul számi-1 tojnak és csalódni f ognák a sp e'ku- j lációbain, mert a törvényszegőket eilőibb-utóbb felelősségre vonják. Bár községünk a begyűjtésben él’enjjiár, de a:z őszi szántás-vetés­sel lemaradt. Márpedig, aki most • késlekedik a vetéssel, az először is' saját magát rövidíti meg, de kárt | cikoz egész népga.Z'daságunikinák. i Bár látja a tanács az őszi mun-' kák gyors 'elvégzésének szükséges­ségét, mégis tétlenül nézi a lema­radást. Helyesebben tenné, ha a hibák feltárásával' éis azok kija­vításának; kérdéseivel alaposalkbán fog.laűk'Oizna. íij. Kiss József ______IP éves tanító,jeli&lt, Juta. w mh iiiit hiti—iiiium Jól halad a mélyszántás Kálmáncsán A ikáimáncsaiak bizakodással tekintenék a jövőévl gazdag 'ter­més elé. Meg is van az all'aipja en­nek a bizakodásnak. A gazdagon, zöld,elő vetések arról tanúskod­nak, hogy a 'k a1 mancsa iáik meg­értették ?. korai vetés jelentősé­gét, 'tudják, hogy ez a legfőbb fel­tétele a Ibo 'tie-rmiésnek. Ezen az őszön is kellő ideiben kerüli1 föld­be a mag. A vetéis befejezés© után teljes andülef te] íoly k ,a kálmánosai ■h-atártban a mélyszántás, hogy mi­nél több csapadékot tudjanak tá­rolni jövő évre a kapások számá­ra, ^ November 15-ig nz 1480 hold mélyszántásra kerülő fierütetből min. egy 1010 holdon végezték el a mélyszántást. Egyelt!en tafpal'att- ,nyi területeit sem akarnák fetszán- tatlanu'li hagyni tavaszra, mert ez­zel is jelentős időt tudnak a ta­vasszal' megtakarítani: számosán az ősszel felszántott földbe vetik a kukoricát, a burgonyát anélkül, hogy mégegyszer felszántanák. Kálmáncsa egyénileg dolgozó p'a- rasztfai közüli :s egyre »többen kö­vetik á be'lyi term elősző ve Ifceze tét az agrottebnikai módszereik alkal­mazásában, mart látják, hogy min­den külön .befektetés nélkül,, csu­pán a:z agrotechnikai módszereik a.kaim,ázásává] jelentősen növelbe- tik terméseredményeiket, saját jólétükét. Vessék el sürgősen a gabonát a drávaj amásiak Dráva t amási közs ég dolgozó pa­rasztjai ©zen az őszön is alaposan elmaradtak az őszi mezöjgaizd’asági munkákban, különösen ia vetésiben ■van elmaradás. A rozs vetését 60, a búza vetéséit is csupán 76 ®zá- zalllé.kra telj esti ették., de nem di- csekedh ötnek a betakarítással sem. A drávatamási határban igen sokhelyütt még lábon álil a kulko- ricai- és napraforgószár. Az ilyen munka mellett Uráva- tamási község dolgozó . paras.zltjaii nem igen mondhatják el magukról, hogy mindent megtettek a kor- mán.yprcgramm végrehajtása,, a terméshozam növelése érdekében., sőt ezzel a munkájukkal hátráltat­ják mindezek végrehajtását. Okul­janak a drávalaimásíak is a múlt év tapasztala tálból és ne bízzák a terméseredményeiket csupán az időjárásra, hanem szakszerű, 'gon­dos vetéssel és ’taiajmű vieiés®el te­rem is ék meg a bő termés, ® egy­ben a saját jólétük alapját is. Vegyék igénybe & munkavédelmi be­rendezéseket a Kaposvári Vas- és Fémipari Kombinát dolgozói Napjainkban mindenült a terme­lékenység fokozása mellett mind­inkább többet hallunk a baleset- elhárításról, a dolgozók egészség- veaelmének fokozottabb biztosítá­sáról, pártunk és kormányunk prog.rammjának megvalósítása is ezt a célt tűzte elénk első feladat­ként: az emberekről, ,a dolgozók­ról való gondoskodást. Ennek alapján meg vizsgáltuk a Kaposvári Vas- és Fémipari Kom­binátnál ,a 'balesetelhárítási és murjkavédelmi berendezéseik biz­tosítását. Megnéztük, hogyan gon­doskodik az üzem vezetősége a dolgozókról, s az esetlleges üzemi baleseteik megelőzéséről'. Megálla­pítottuk, hogy az üzem vezetősége ezideíg nem tett meg mindent a b a le setálh árit ás és a dolgozók e g észség véd elm ének biztosítása érdekében. Habár a forgácsoló- üzemrészben az esztergapadok fo- gas'kerékrészeiné'l és a hajtószíjnál védőrácsok vannak 'elhelyezve, mégis könnyen 'érheti baleset a dolgozót. Éz a.z üzemrész ugyanis túl van zsúfolva gépekkel, a meg­munkált és ai még feldolgozásra váró nyersanyag mind a gépek kö­zött ^halmozódik fel, alig van lehe­tőség arra, hogy a dolgozóiknak biztosítva legyen a munkához szükséges mozgási területe. Ehhez még hozzájárul az is, hogy az üzemben rossz a világítás és csak körve’íen, a gépeknél van elhe­lyezve egy-egy villany égő. De haz- zájárul az is, hogy az üzemrész dolgozói, habár biztosítva van a védőszemüveg, de azt sem a meg­munkálásnál, sem ipedig az esz- tergakiések élesítésénél nem hasz­nálják, hiába van a köszörűgép fe­lett feltűnő helyen és jól olvasha­tó írással kifüggesztve a figyelmez­tető tábla: „Használd a védőszem­üveget, testi épségedet védi!“ Ennél súlyosabb a nemtörődöm­ség az öntödében, mely aránylag az üzem 'legveszélyesebb területe. Itt érheti a legkönnyebben és a iegsúlyasáblb baleset a dolgozókat, hisz tüzes, folyékony vassal dol­goznak. Az üzem vezetősége a baleseteik elhárítása és azok meg­előzés e érd ék ében védőkesztyűket éis lábszár védőiket adott a dolgo­zóknak, melyet töbibezer forintos költséggel' vásároltak. Az öntödé­ben minden dolgozó megkapta ezt a védőberendezést, de ahelyett, hogy használnák, a szekrényükben tartják, s az üzem vezetőségének utasításáig sem használják, arra hivatkoznak, hogy a lábszár védő akadályozza őket a gyors mozgás­ban, míg a kesztyű használatával!1 nem biztos a fogás. Ezek a „kifo­gások“ oda vezettek, hogy ma már senki sem használja az 'öntödében a védőberendezéseket. Azt mond­ják: „inkább elmennek az üzem­ből, akkor ;sem használják a kesz­tyűt és a lábszár védőt.“ Ennék a helytelen felfogásnak maguk a dol­gozók vallják kárát. Az utóbbi idő­ben több dolgozó sérült meg. így példáu] Körösi Vilmos öntő, aki égési sebei miatt csaknem két hé­tig volt munkaképtelen és ez idő alatt magától és családjától több mint 700 forintos keresetét vont el. Hasonló eset 'történt Végjh Fe­renc öntővel is, a'ki egy hétig volt beteg és több mint 350 forintot vont el családjától. Mindez a vé­dőberendezések használatával! el­kerülhető lett volna iós mindkét dolgozó jóval több keresetét vihe­tett volna haza családjának és emellett a testi épségük sem lett volna veszélyeztetve. Azért, hogy az öntödében és a forgácsoló üzemrészben a dolgozók nem használják a védőberendezé­seket, legel so sorb an az üzem veze­tősége 'a felelős, de felelősség ter­heli a balesetelhárítási és az üzemi bizottságot is. Megelégszenek az­zal, hogy az új munkavállalókat egy-lkét; esetben balesetelhárítási oktatásban részesítik, de azzal! már 'kevésbbé törődnék, hagy betart­ják-e azokat, vagy hasznosítják-© az ott tanultakat munkájukban. Feladatuk, hogy az elkövetkezen­dő időben az eddiginél következe­tesebben harcoljanak a munkavé­delmi és baiesefielihárítás'i intézke­dések betartásáért és kövessenek el mindent, hogy a dolgozók saját testi épségük érdekében használ­ják-© a reindlell,kezesükre bocsátott munka- és egészségvédelmi beren­dezé-se'ket. \ íülecspusztai Kossuth tsz milliomos szövetkezetté vált ól megy dolga“' Mándli örökre el . h i- rtpo-v éw^t salát 11.a MÁNDLI Sándor 20 ezer hold fölein' k volt birtokosa. F-ülecs-p.uszta ; a környező földekkel csak egy kis részét tette ki a kizsákmányolás­sal szerzett földbirtokainak, ia pusz­tát gazdasági épületekkel nem is igen fejlesztette, mivel kövesútról bekötő útja nem volt. Nagyatád és Lábod felől egyaránt földút ve­zet be a pusztára és egy-egy kiadó- sább eső Alkalmával térdig jártak a sáriban az emberek, de a kocsik is tengelyig süllyedtek el. Talán éppen ezért telepítette a gazdasági cse­lédek jó részét erre a pusztára Mándli Sándor földesúr. A benne élő utálat a cselédséggel szemben nem is adhatott mást,. mint közös konyhás. földes cselédlaká3okat> no meg a látástól vakulásig tartó ro­botot és féktelen kizsákmányolást. Az élet örömtelen volt. tele gondok­kal és keserűséggel. Jött 1945. Mlég élénkén emlékeznek a felsza­badulásra a puszta lakói, 2mi>kor lerázták magukról Mándli föidesúr igáját és birtokba vették ősi jus­sukat: a földet. Á föidesúr nem .mondott le olyan könnyen a gondtalan életről! s a felszabadulás után még azzal fog­lalkozott, hogy megtart magának egypár száz holdat és a volt cse­lédeinek verejtékes munkáját a ma­ga hasznára fordítja. A puszta iá­kéi nem hagyták magukat be­csapni, félrevezetni, mert Mándli ..nagyságos úr’* jóvoltából aűg volt ruhájuk» üres volt a padlásuk és pincéjük. Hogy is tűrnék meg. .mikor ele Ínségük volt és végre nem másnak, hanem maguknak dolgoz­nak, a maguk gazdái lettek. Ifj. Marcsinké János is ott szenvedett szüléivel együtt és beállt a sza­badságuk megvédésének érdekében rendőrnek. Meg is momdta Mándli- mk, Jiorja el az irháját, tűnt és kezdett az élet megváltoz­ni Fülecs-pusztán. FELSZAiB ADULT emberkéin t ás gazdaként dolgozott mindenki a maga földjén. Túl könnyen nem ment a munka. Borosán Józsefnek nem volt ekéje. Szabó Józsefn:k nem volt lova. A puszta lakói egy­másra voltak utalva. .Segítették is_ egymásnak» 'de egynémelyikük .mindig elkésett a munkával, mert egyszerre . nem lehetett mindenütt ott az eke a fogat és egyéb szük­séges fölszerelés. Az évekig tartó szorgos munkának meglátszott az eredménye. Lassanként kicserélték szakadt ruhájukat, már egy-egy hízó is röfögött az ólban, de itt- ott már tehén is állt az istállóban. Többen járattak újságot. Estén­ként összejöttek és beszélgettek az újságban olvasottakról így esett szó a termfelőszövetkeletről'. Egjf alkalommá] ilyen esti beszélgetést folytattak, amikor meglátogatta őket Szabó lelivtár.s. a nagyatádi járási pártbizottságról. Matán Ist­ván fiatal új gazdia megkérte, ma­gyarázza e'í, hogy milyen is az a. termelőszlövetkezat' amiről olvas­tak az újságban. Szabó elvtárs el­mondta a véleményét. Ezen sokat töprengtek» latolgatták így is, úgy is, de mind több szó esett róla. Négy évvel ezelőtt, 1949iben volt, amikor egy pusztai küldöttség fel­kereste Szabó elvtársat a járási pártbizottságon, mert úgy gondol­ták a pusztaiak, hogy megpróbál­ják a közös gazdálkodást. Szép is, meg jó is lehet az, ha összevetik az erejüket és közösen végzik el azt a munkát» ami egy-egy gazdának nem sikerül olyan jól, mint ahogy tározásukból elsőként egész nagy­atádi járásban rátértek az új út­ra- ;a szövetkezeti gazdálkodás útjára. Az első éviben voltak nehézsége­ik. Nehez,n ment a végzett mun­kának az elszámolása, de segített a pártbizottság és a járási tanács. Minden évben több lett a gazda­sági felszerelésük, a jósziágállamá- ny.uk. de becsületes, összetartó, szorgalmas munkájuk után növe­kedett a háztáji vagyonuk is. — MA MÁR nemcsak a járás legrégebbi, hanem a leggazdagabb termelőszövetkezete ja mi jfüflecssi ; termelőszövetkezetünk — mondja Matán elvtárs, a tsz elnöke. Borosán József gazdag szövetke­zeti tag. egykori szegény gazdasá­gi cseléd, a tsz életében legnagyobb eseménynek a kormányiprogrammot tartja. Elmondja» hogy amikor rádióján meghallotta, először nem értette meg tisztán a jelentőségét. Bizonytalanságát igyekezett .ki­használni az ellenség. — Úgy kezd­ték nekem magyarázni, hogy a tsz-ek felbomlanak és csak aZ egyéni gazdákat fogja a kormány segíteni. Még most is szégyelem a többi tagok előtt magamat, de be keile vallanom, hogy bejelentet­tem a kilépésemet. A vejem. a tsz párttitkára, amikor megtudta», megkérdezte tőlem, tán csak nem vesztettem el az eszemet? Eleinte még meg Í3 haragudtam rá» de most látom, hogy mennyire igaza volt. Vasárnap megtörtént a zárszám­adás, amelynek eredménye meg­győzött arrőií. tényleg az eszemet vesztettem volna el, ha ezt a gaz­daságot és nagy jövedelmet biz­tosító szövetkezet elhagytam volna. Nem is 'kell erről sokat beszélni, ha megnézzük, mennyi lett a közös vagyonunk — mondja ifj. Mar­csinké János. — Van 165 darab süldőnk, 40 darab törzskönyv:zett mangalica anyasertésünk» amit még a község is Csodál, mely éven­te kétszer fial- 15 lovunk, 25 Szarvasmarhánk. Külön van még 13 darab hízónk, amellyel a jövő- évi beszolgálDtatást teljesítjük. Ezenkívül van törzskaromfiállomá- nyun'k, ljbánk, kacsánk. Mikor a szövetkezetünk elnöke- ismertette az ezévi eredményünket a zárszám­adáskor. legtöbben egymásra néz­tünk és szemünkkel kérdeztük egymástól: lehetséges ez? HÁT BIZONY azt miagunk sem gondtíltuk, hagy ilyen jövedelmünk lesz. Én ’ Iharmadmagammal dol­goztam és 940 munkaegységet _ tel­jesítettem. Kaptam 18.80 mázja kenyérgabonát, 9.40 mázsa takar­mánygabonát» 9.40 mázsa szénát és 16.356 forint készpénzt. A 800 négyszögöles háztáji földemen megtermett 25 mázsa kukorica. 30 mázsa burgonya. Van tehenem, 4 hízósertésem — mondja Szabó József szövetkezeti tag. Szabó Jó­zsef 6l éves édesanyja büszkén dicsekszik hogy kocsival menték vásárolni a nagyatádi vásárra és sokan irigykedve nézték, amikor csizmákat, 'hosszú kabátot, ruhá­ikat, fehérneműt vásároltak, de majdnem kivétel nélkül minden szö­vetkezeti tag vásárolt egy szekér- revalót. Ott volt Pörögi Sándor, Horváth Vendel» Borosán József. Nekik mindannyiuknak 900 munka­egységen felül volt. A pusztából virágzó, boldog, megelégedett termelőszövetkezet lett. Nem akármilyen» hanem mii* lomos szövetkezet: 1 millió 220 ezer forint a szövetkezet vagyona. Tagjai elérték a jó középparasz- toknak megfelelő gazdaságot. A hitei eöenge'd'ése 98 ezer forinttal, a beszolgáltatás csökkentése 161 mázsa különféle terményei növelte ai tagok jövedelmét. A 'kormány intézkedése párosult a jó termelési eredményi:kikeOí és az ihoátJa meg számukra a gazdag jövedelmet. Jó minőségi dohánytermelésért és el­sőként beszállításért külön 3 ezer forint jjutaJlmat kaptak. Árpából holdanként 15 mázsa termett, ami azon a vidéken még soha nem for­dult élő. A SZÖVETKEZETI tagság ma­gabiztosan tekint a jövőbe. Ezt mutatja az, hogy a gazdag jöve­delem kiosztása mellett 100 száza­lékig teljesítették az állam iránti kötelezettségüket. 116 ezer forint készpénzt tartalékoltak a jövőévi üzemeltetéshez. De tartalékolták a tavaszi vetéshez a. vetőmagot, az állatoknak a ,talkairmáinyt» és 300 köbméter silót 'készítettek. Jövőre még gazdaigabibiaik! akarnak lenni, ezért fejezték be elsőnek a vetést és az őszi mélyszántást. Amilyen biztos és egyenes úton haladtak a felemelkedés felé, olyan biztos- hogy valóravúltják jövőáivi tervüket, amit célul tűztek ki és minden tag látni fogja az új toe- tonsilliókat, az új 5 vagonos górét és az új kislakásokat, laimclyeklet 1954-hen készítenek el A szövet­kezeti tagság eredményekben gaz­dag útja, pártunk és kormányunk gondoskodása biztosítja a fülece- pusztai Kossuth tsz még ragyogóbb jövőjét. amíg szeretnék. A íülecspusztai új gaz-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom