Somogyi Néplap, 1953. november (10. évfolyam, 257-280. szám)

1953-11-21 / 273. szám

VILÁG PBOLETÁHJA! EGYESÜLJETEK; A megyei pártaktívaértekezlet hozzászólásai A fiilecs-pusztai Kossuth tsz miiiomos szövetkezetté vált Hangverseny Kaposváron * MAG Y A R DOLGOZÓK PÁR T J A M EG VET PÁRT BIZ 01T S Ä G Á N A ló LA X, évio yam, 273, szám. ÁRA 50 FILLÉR Szombat, 1953 november 21. Ünnepi gyűlés a Kommunisták Magyarországi Pártja megalakulásának harmincötödik évfordulóján A Kommunisták Magyarországi (Pártja megalakulásána!k 35. évfor­dulója alkalmából a Magyar Dol­gozók Pártja Budapesti Pártbizott­sága pénteken délután ünnepi gyűlést rendezett az EFEDOSZ szék házában. Az ünnepien feldí­szített ülésteremben felirat hir­dette: „A Kommunisták Magyaror­szági Pártja dicső szellemében előre hazánk felemelkedése, aol- gozó népünk jólétének szakadatlan növelése, ,a szocializmus építése útján!“ Az ünnepi gyűlés elnökségéiben helyet foglaltak: Rákosi Mátyás, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének eíső titkára, Dojbi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, továbbá Far­kas Mihály, Ács Lajos, Hidas Ist­ván, Földvári Rudolf, a Magyar Dolgozók Pártja Politikai iBiizoiit-sá- gának tagjai, Bata István altábor­nagy, honvédelmi miniszter, a po­litikai Bizottság póttagra, Végh Béla, az MDP Központi Vezetősé­gének titkára, Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke, Andics Erzsé­bet, az oktatásügyi miniszter első helyettese, Kiss Károly, Piros László vezérőrnagy, a belügymi­niszter első .helyettese, Farkas László és Csirkés,z Józsefné, ,a Bu­dapesti Pártbizottság titkárai, Réti László, a Magyar Műnkásmozga! nií Intézet igazgatója, Pongrácz Kál­mán, a budapesti városi tanács v égr eh aj tóbizo tts ágának elnök a, Vass István,né, az MNDSZ főtitká­ra, Kádas István, a DISZ Központi Vezetőségének titkára, I'lku Pá] vezérőrnagy, Kálmán József, Sza- ton Rezső, Varga Gyula, a ma­gyar munkásmozgalom régi harco­sai, Fogarasi Béla Ko'ssu'th-díjas akadémikus, Illés Béla Kossuth- díjas író, Ladányi Ferenc Kossut'h- díjas érdemes művész, Bihari Sán­dor, a Budapesti Oxigéngyár igaz­gatója, a szocialista munka hőse é,s Pioker Ignác Kossutb-díjas szta- hanovislai, a szocialista munka hő­se. Az ünnepi gyűlést Földvári Ru­dolf, a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának tagja nyi­totta meg. — Pártunk Központi Vezetősége és a Budapesti Pártbizottság azzal a céllal hívta össze mai ünnepi gyűlésünket, hogy megemLékez- zümk dicső pártunk megalakulásá­nak 35. évfordulójáról — mondot­ta. — Három és fél évtizede hoz­ta létre a magyar ,munkásosztály saját húsából és vér élbő] harci ve­zérkarát, élcsapatát, a Kommunis­ták Magyarországi Pártját, hogy e párt vezetésével széttörje és le­rázza magáról a kapitalizmus bi­lincseit és (békéit, függetlenségei, jólétet biztosítson hazánk minden hű polgárának. Pártunk és népünk történetének ezt a kimagasló je­lentőségű eseményét ünnepeljük ma. Ezután Andres Erzsébet, a Ma­gyar Dolgozók Pártja Központi Ve­zetőségének tagja tartotta meg ün­nepi beszédét, ANDICS ERZSÉBET BESZÉDE Harmincöt esztendeje annak, hogy pártunk, ,a Kommunistáik1 Ma­gyarországi Pártja megszülő tett. Harmincöt esztendő egy pánt éle­tében nagy idő még akkor is, ha erre <a harmincöt esztendőre nem esett volna annyi világrengető ese­mény, (két világháború, a kapitalis­ta társadalom egyre elmélyülő vál­sága, a hatalmas forradalmaik egész sora. Leg válságosabb korszaka volt ez a harmincöt esztendő a ma­gyar nép történetének i®. De pár­tunk állta a megpróbáltatásokat. Míg ,a magyar politikai élet többi pártjait elsöpörte a történelem vi­harai, a ml pártunkat a megpróbál­tatások megedzettélk, egyre izmo­sabb, egyre élet erősebb térit, egyre mélyebbre eresztette gyökereit a magyar társadalom talajába és dolgozó népünk szívébe. Pedig soha még pártnak országunkban nem volt része olyan embertelen üldöztetésekben,, olyan szörnyű megpróbálltatákokban, mint a mi pártunknak. Mi a nyitja, mi a forrás© pár­tunk törhetetlen erejének, szí­vósságának, hősiességének? Az, hogy pártunk eltérően a többi pártoktól, amelyeket eddig a ma­gyar történelem ismert,, a magyar munkásosztály, a magyar dolgozó tömegek, a magyar nép pártja. Pártunk elhivatott új irányt szabni a magyar fejlődésnek, a magyar munkásosztály elhi­vatott a nemzetet vezetni, év­százados bűnöket és mulasztá­sokat felszámolni, népünk jobb jövőjét biztosítani. 1918 novemberében alakult meg pártunk, de gyökerei sokkal mesz- szeibre nyúlnak — folytatta, majd elmondotta, hogy a magyar mun­kásság korán megmutatta, hogy a ha-ladáis nagy hadseregéhez tarto­zik. Visszapillantott a,z 1848—49- es szabadságharc idejére, arra, hogy a magyar munkásság igazi hazafisága mellett tevékeny in­ternacionalizmusáról is korán ta­núbizonyságot tett. A Marx és Engels vezette Kommunisták Szö­vetségének magyar tagijai is vol­tak. A magyarországi munkásmoz- gaiom korán került kapcsolatba az I. Internacionáléva.i is. Megemlékezett Frankel Leóról, Marx >é!s Engels barátjáról és köz­vetlen 'harcostársáról, a párizsi íkommün együk legnagyobb «lakjá­ról, akit a magyar kommunisták büszkén vállalnak elődjüknek. Be­szélt a hősi hagyományokról, a bá­tor tömegmegmozdulásokról. Meg­emlékezett az oroszországi forra­dalmi munkásmozgalom esemé­nyeinek magyarországi hatásáról. De minden előzőnél hatalmasabb volt az a visszhang — folytatta' —, amelyre a magyar munkásság kö­rében az 1917-es oroszországi for­radalmi események, a Bolsevik Párt ihiairca a mun k.áshaíalornért ta­láltak. A magyar munkástömegek egyre kevésbbé titkolták elszántságukat, hogy Magyarországon is az orosz- országihoz hasonló forradalmi vi­szonyokat teremtsenek. A magyar munkásságnak és szegényparaszt- súgnak örök dicsősége, hogy közel százezres tömegével vett részt, az oroszországi polgárháborúiban, fegyverrel a kezében védte a fia­tal szovjethatalmat, Denikin, Köl­es,ak, Vrange| támadásai ellen. Az októberi forradalom — m,utá- t ott rá —• a magyar társadalom íegéjgeflőblb kérdéseire adott vá­laszt, A harcias szellemű, hősies magyar munkástömegek összeta­lálkozása a Bolsevik Párt lenini politikájával, ,a marxizmus—leni- nizmus tanításaival, a Nagy Októ­beri .Szocialista Forradalom nagy­szerű példamutatásávali hoz­ta létre, e,z teremte*.te meg 1918 novemberében pártunk alt, a Kom­munisták Magyarországi Pártját — folytatta. — Ez a párt egyesítette a magyar munkásmozgalom leg­jobbjait, a magyar munkásság ré­gi, kipróbált képviselőit és a har­cos antimilitarista fiatalokat. Pár­tunkban végre veze'őt nyertek a magyar munkás és szegényparasz­ti tömegek. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom és a Bolsevik Párt ta­nításai tették lehetővé a magyar munkásmozgalom legjobbjai szá­mára, hogy lerázzák magukról a többévtizedes opportunista vezie- téis fojtogató bilincselt éis forra­dalmi prole tárpárt megteremtésé­vel ,a fejlődés egész új távlatait nyissák meg a magyar nép előtt­Sztálin elvtárs egyhe’lyüfbt a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalmat „frontáttörésnek“ nevezi, n emz-e tk ö zi viszonylatba n. „1917 októbere —- mondja — a világ társadalmi frontjának át­törése volt... Megkönnyítette, lé­nyegesen megkönnyítette a nem­zetközi proletariátus harcát -a tő- fce ellen.“ Ez teljes mértékben ér­vényes volt a magyarországi mun­kás moztg,alomra is. Emlékeztet Andics Erzsébet <a továbbiakban a magyar szociálde­mokrata vezetők árulására, amely- lyel, évtizedeken keresztül megaka­dályozták a magyar munkásosztály politikai és elméleti fejlődését. Hamis, hazug színben tüntették fél Leninnek és a bolsevikoknák elméleti és gyakorlati tevékenysé­gér. Hazug demagógiával megté­vesztették © munkástömegeket, lö­sze r elit élk elege d e tienságük et. — A Kommunisták Magyaror­szági Pártjának megalakulásával — hangsúlyozta — a magyar munkás­mozgalom régóta vajúdó központ; kérdése talált megoldásra. — A magyar munkásosztály ér­deme, a magyar nép örök dicsősé­ge, hogy azt a nagy „tár­sadalmi frontáttörést“, amit -az októberi nagy szocialista for­radalom jelentett, e iróniát tö­rés által teremtett 'lehetősé­geiket maximálisan felhasznál­ta. Elsőnek lépett a dicsőséges Nagy Októberi Szocialista For­radalom nyomdokaiba, elsőnek 'kö­vette az Oroszországi Tanácsfcöz- fcrsasiäg példáját. Csepel prole- tárjái, a hős salgótarjániak, a. ma­gyar falvak zsellérei,, a grófi és hercegi uradalmak béresei a kom­munisták vezetésével 1919-ben forradalmi tetteikkel hazánkat a történelmi -haladás élvonalába ál­lították. — Hogy forradalmi proletárpárC megalakítása Magyarországion tör­ténelmi szükségszerűség volt, váj­jon nye,rh>ef et,t-e súlyosabb bizonyí­tékot -annál, hogy -ez a párjt alig pár hónapi felvilágosító munkával maga köré tudta gyűjteni ,a mun­kásság és a dolgozó parasztság fő'blbsiégjét -és győzelemre tudta vin­ni hazánkban .a, munkás-forradal­mat. — A magyar nép javát, minit leg­főbb -elv-et tartotta szem -előtt a kommunista párt, amikor az 1914— 18-as világháború után a szörnyű -összeomlásból1 tényleges kiutat, forradalmi kiutat ajánlott a -ma­gyar munkás,osztálynak. Az 19Í9- es Magyar Tanácsköztársaság a nét> állam volt. Rövid, párhónapos •fennállása -alatt többét tett a- ma­gyar mé,p érdekében, az ország lo­vára, mint a kizsákmányoló úri rend századok alatt- Amíg -egyik keze el volt foglalva az alkotó, építő munkával, másik kezében kard volt:: védte az -országot a be­törő Imperialist a rablók és úri ma­gyar -bérenceik ellen. — De pártunk nem szűnt,,meg a magyar nép javát legfőbb törvény­nek tekinteni a forradalom veresé­gét Ikövét-ő eFJenforradail-omi ne­gyedszázados uralma .alatt sem. A föld alá kényszerítve, kimondha­tatlan üldöztetéseknek ki’áve, leg­jobbjaink, Korvin Ottónak, László Jenőnek, Ss h önherczn eik, ivózsa Ferencnek, S-allainak, 'Fürst elv- társnak és másoknak feláldozása árán sem szűnt -meg pártunk foly­tatni 'történelmi harcát ia magyar ,né)p jussáért, felszabadításáért, az eljövendő, boldog Mágyaro-rszág- ért; a magyar parasztság iöldhöz- juttatásáért, a magyar munkásosz­tály politikai és .gazdasági fel emel­kedéséért:, jogaiért, kultúrájáért, hatalmáért, a szocializmusért, —: A munkásosztály, a magyar nép hű szolgálata vezette pártun­kat, amikor megalkuvás nélkül; folytatta él,et-iha:lál küzdelmét a magyar ellenforradalmi rendszer­rel, nem szűnt meg leleplezni an­nak népei] eres, országrontó bel- és külpolitikáját, amikor rámutatott arra, hogy ,a magyar nép halálos veszedelme a fasizmus, hogy Ma­gyar ország helye ott van ,a Szov­jetunió oldalán, létérdeke az ag­resszív háborús erők meg,fékezése, a népek barátsága, a kollektív biztonság megteremtése. — Pártunk az illegalitás nehéz viszonyai között sztrájkokat, gyű­léseket, tüntetéseket szervezett a dolgozók mindennapi követelései érdekében. És pártunk nem hagyta el őrhe­lyét ,a legnehezebb, 'legszörnyűbb időiben sem. Soha egy pillanatra sem szűnt meg a magyar munkás­osztály történelmi elhivatottságát, felszabadításának ügyéit képvisel­ni. -Ha hibázott, kijavította, ha munkája sikertelen volt, élűiről kezdte. A nagybirtokos, nagytőkés ma­gyar államhatalom a provokátorok egész hadát mozgósítóba a kom­munista párt ellen. A magyar re­akció 'egész nyilttan a kommunista kádereik kiirtására törekedett. De nem lehet elpusztítani olyan pártot, amelyet ezer szál köt a munkásosztályhoz és a dolgozó néphez. Pártun­kat nem lehetett megölni, mert nem lehetett megölni a munkásosztály törekvését a fe’szabadulásra. Pártunkat nem lehet kiirtani, mert nem lehe­tett kiirtani a magyar nép sza- hadságszeretetét. Ezért tudta ai párt legniaigyolbb veszteségeit is pótolni. Az elhul­lottak helyébe újak, még többen álltaik sorba. Az elfogott kommunistáik to­vább folytatták a harcot, a bör­tönökben? a bíróság előtt is. 'Gon­doljunk Rákosi elvtárs hősies ma­gatartásának messzeivilágító példá­jára,. A kommunisták erkölcsi szi­lárdsága!, elvihűsége hatalma^ tisz­tánlátása megdöbbentette az ellen­séget és büszkeséggel.: a legyőz­hetetlen, erő. a megdönthetetlen igazság, a morális és intedektuáiis fölény büszke érzésével töltötte éli a dolgozó tömegeket. A felelősségérzet a magyar nép sorsáért, jelenéért és jövőjéért tét­té a kommunistákat rét-tenihetetlen hősökké. Pártunknak nemcsak a fasi-srta erőszakkal, a nyílt kormányraaik- cióvali -a nagybirtokosok és nagy­tőkések . ;ep!ezetl :;n ellenállásával kellett, megbirkóznia, hanem a jobb­oldali Szociáldemokrata, úgyneve­zett y,munkás,vezérek“ csel.vetései- vei is. Ezek belüliről sorvasztották a munkásosztály erejét. A jobboldali szociáldemokrata vezetők ugyanakkor, amikor meg­játszották a fasiszta Horthy-rend­szer ■'ellenzékének -szerepét, valójá­ban annak támogatói, szövetsége­sei voltak. Nélkülük- a. forradalmi munkásmozgalom eme legveszedel­mesebb. ellenségei nélkül nemcsak nem győzhetett volna 1919-ben az ellenforradalom, de . nem is tart­hatta volna fenn magát, egy m - gyedszázadon keresztül. Együttmű­ködésük a magyar uralkodó osztá­lyokkal még cinikusa-bb és elvete­mülte.b-b volt. mint 19:19 előtt. Va­lójában a rendőrség ügynökei von­tak a munkásmozgalmon belül. A párt eszméinek térhódítását azonban nemcsak az ellenség gá­tolta. Saját gyengeségei, saját mu­lasztásai is mm egyezer visszave­tették a pártot. Az 1919-ben el­követett nagy hibákat, a párt je­lentőségének lebecsülését, .a, mun­kás-paraszt szövetség elhanyagolá­sát pártunk csak lépésrőlTépésre számolta fel. A .sz-ektáriusság, az ország gaz­dasági és politikai életében meg­lévő feudális imalriadványok lebe­csülése. bürokratikus módszerek,, balos előreszaladás, ennek követ­keztében elszakadás a tömegektől, az üzemi munka, elhanyagolása, a szo-ciiáMemokráta befolyás lebecsü­lése,^ kellő éberség hiánya újból és újból jelentkeztek munkánkban. Az illegális kommunista párt nem egyszer élt át konspiráció® válsá­got. De pártunk — és ebben van a kommunista pártok nagy ereje — sohasem félt bevallani a hibákat, tudott tanulni a saját hibáiból. A bolsevik párt politikájával stratégiájával és taktikájával való megiemerked'é.s tette lehetővé 1918 novemberében a kommunista -párt megalakulását. Pártunk kezdettől fogva a bolsevikok hősies pártját tartotta mintaképének. Tényleg marxista-leninista párttá a Ma­gyar Kommunista Párt azonban csak azoknak a harcoknak a fo­lyamán vált,, amelyeket a magyar reakció és a jobboldali szociálde­mokrata munkásárulók, úgy ezim- tén a saját soraiban fellépő téve­dések és hibák ellen évtizedeken keresztül kitartóan folytatott. _ A fasizmus egyre nagyebbarányú térhódítása,- új világháború ki­robbantásának egyre reáTisajb-bá-v-álÓ veszélye egyre nyilvánvalóbbá tet­te. hogy az emberiség válságos, nagy fordulóponthoz közeledik, amely a magyar nép további sor­sára is döntő kihatással lesz. Pár­tunk ebben az i-dő'ben nagy ideoló­giai munkát végzett, a magyar társadalom problémáinak felméré­se, ,a magyar történelmi fejlődés marxista-leninista átértékelése, a magyar múlt haladó hagyományai­nak ezámibavevése -terén. A kommu­nisták maguk egyre tisztábban lát­ták. hogy ők -a továbbifolytatói a múltban elbukott szabadsághar­coknak és szabadságtörekvéseknek. hogy ők ja hordozói- mindannak, ami a magyar nemzet múltjában maradandó, élőbbrevilvő, értékes volt. Az egyre inkább előretörő fa­sizmus és az új világháború ellen- a magyar kommunisták igyekeztek kiépít, ni a müinkásegységfront és a népfront gátjait. Pártunk kész yeit összefogni mindazokkal, akik hajlandóknak mutatkoztak a de­mokratikus jogok,a nemzeti füg­getlenség, a béke védelmére. A kommunista párt mindent megtett, -hogy megakadályozza Magyaror­szág részvételét a -fasiszta Német­ország bűn-ös háborújában a Szov­jetunió ellen. Minekután az nem sifc i'ült. pártunk minden eszközt latba vetett, hogy min él előbb ki­ragadja a magyar népet a hábo­rúból és megmentse a katasztrófá­tól. . Elben az időben. a magyar tör- történeiemmek -ebiben a legválságo- subb szaka szálján is, a kommunis­ta párt. mint a magyar nép érde­keinek egyeHoi iga? -kénvisi lője, végig következetes • védelmezője, állta meg a helyét. Nemcsak azzal, hegy szervezte a magyar nép ellen­állását, hanem a-zzai is. hogy ki­dolgozta Ja ifi Lszabaduläß utáni konkrét teendők, tennivalók kem­{Foly tafás a 2. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom