Somogyi Néplap, 1953. november (10. évfolyam, 257-280. szám)

1953-11-15 / 268. szám

Vasárnap, 1953 november 15. SOMOGYI NÉPLAP 7 jr Élenjáró módszerekkel a terv teljesítéséért A magyar dolgozó nép; hazánk minden öntudatos dolgozója tudásá­nak és 'erejének teljes latbavetésé- vel dolgozik a szocializmusnak ha­zánkban történő felépítéséért. A szocializmus építése a társada­lom minden egyes tagjától képessé­gének megfelelő legteljesebb oda­adást követeli meg. A szocialista tár­sadalom az emberért, a dolgozókért van. Ezt fejezi ki a szocializmus gaz­dasági alaptörvénye: «A szocializmus gazdasági alap­törvénye: az egész társadalom állan­dóan növekvő anyagi és kulturális, szükségletei maximális kielégítésé­nek biztosítása, a szocialista terme­lésnek a legfejlettebb technika alap­ján történő szüntelen növekedése és tökéletesedése útján.» Ennek az alapvető gazdasági tör­vénynek szellemében vizsgálta meg pártunk 1953 június 28-án hazánk építésének problémáit. Pártunk hatá­rozata nyomán az azóta eltelt időben kormányzatunk számos olyan intéz­kedést hajtott végre, amely a dol­gozók életének jobbá, szebbé tételé­hez szükségesek. Ezeknek az intéz­kedéseknek láttán sokan úgy gon­dolták, hogy most már nem köt sen­kit sem a szocialista munkafegyelem, nem köt bennünket a tervek teljesíté­sének kötelezettsége, azt hitték, hogy lehet tetszés szerint egyik helyről a másikra vándorolni, igazolatlanul hiá­nyozni, selejtet gyártani, pocsékolni a nyersanyagot, elherdálni a nép va­gyonát. Ezek azjemberek nem látnak tovább az orruknál, nem akarják megérteni, hogy dolgozó népünk éle­tét, az életszínvonal emelkedését csak a termékek mennyiségének nö­velésével, a gyártott termék mi­nőségének megjavításával, a javak fokozottabb mértékű előállításával lehet biztosítani. Pártunk számtalanszor felhívta ezekre a veszélyekre figyelmünket. ILegutóbb pártunk Központi Vezető­ségének október 31-í ülésén Rákosi elvtárs megállapította: «Keményen szembe keli szállni azokkal, akik iparunk fejlesztési üte­mének meglassítását a munkafegye­lem, bérfegyelem, technológiai fe­gyelem megbontására, normalazítás- :ra, seléjtgyártásrá, anyagpocsékolás- ra használják fel, vagy akik ilyen • jelenségeket eltűrnek, bár megaka­dályozásuk kötelességük lenne. Meg kell értetni minden dolgozóval, minden munkással, minden értelmi­ségivel, hogy most, amikor egész gazdasági életünket népünk jólété­nek emelésére csoportosítjuk át, fo­kozottan fontos, nemcsak a terme­lés egyenletes menete és mennyisé­ge, de a minőség állandó javítása, az ■önköltség szakadatlan csökkentése, a ‘termelékenység emelése, a maximális .anyagtakarékosság és a módosított tervek pontos teljesítése, illetve túl­teljesítése.» Mi, a Kaposvári Textilművek dol- igozói és vezetősége igyekszünk leg­jobb tudósunkhoz mérten pártunk •és * kormányzatunk iránymutatása -mellett a párt- és kormányhatároza­tok szellemében munkánkon keresz­tül egész népünket szolgálni, aminek bizonyságául 1953. évi első negyed­éves tervünket 103.2 százlékra, má­sodik negyedéves tervünket 100.95 ^százalékra, harmadik negyedéves ter­vünket 100.79 százalékra, október ha­vi tervünket 103.7 százalékra teljesí­tettük. A tervek mennyiségi teljesí­tése mellett megjavítottuk a korábbi időszakhoz képest nagy mértékben -gyártmányaink minőségét, hogy ezzel is lehetővé tegyük dolgozó népünk jobb minőségű termékkel történő el­látását. A népgazdasági tervek teljesítésé­inek, végrehajtásának előfeltételeit 'Sztálin elvtárs már 1931-ben leszö­gezte, amikor megállapította, hogy: «Ostobaság lenne azt gondolni, hogy a termelési terv nem egyéb, mint számok és feladatok felsorolása. ;A valóságban a termelési terv em­berek millióinak eleven és gyakorlati tevékenysége. Termelési tervünk -realitása — a dolgozók milliói, akik új életet alkotnak. Programmunk re­alitása — az eleven emberek, mi mindannyian, a mi munkaakaratunk, készségünk arra, hogy új módra dol­gozzunk, eltökéltségünk" arra, hogy a terveket teljesítsük». Nézzük meg, hogy nagy tanítónk ‘fenti megállapításainak jegyében milyen módszerekkel lehet a tervek ■ minden részletében történő állandó teljesítését biztosítani. 1. Mindenek előtt szükséges, hogy a termelési terveket a vál­lalati tervből kiindulva, egyes iizmrészekre, génekre, egyes dol­gozókra lebontsuk. Nem elégséges azonban csak a •mennyiségi tervek munkahelyekre "történő lebontása, feltétlenül szüksé­ges, hogy az egyes kisebb termelő- hegységek vezetői idejében megkap­ják a munka végrehajtásához szüksé­ges létszám, béralap és az önköltségi 'terv legjellemzőbb adatait. Szüksé­ges, hogy a gyártandó termék minő- ■ségi előírásait is meghatározza a le­bontott terv. A tervlebontással egy­idejűleg a vállalat vezetőségének gon-’mutatkozó eredményeket és hiányos­ságokat időben felismerhessük. doskodni kell, hogy a kisebb termelő egységeket ellássa azokkal az alap- és segédanyagokkal, amelyek nélkül az egység vezetői tervüket nem tud­nák teljesíteni. 2. A tervlebontás után elengedhetetlen követelmény a vállalati terv és az egyes üzem­részek részletterveinek a dolgo­zókkal történő ismertetése. Vállalatunknál ezt a munkát a terv­időszakot megelőző termelési érte­kezleten végezzük el, ahol az üzem­részek vezetői ismertetik üzemrészük tervfeladatait. Meghatározzák az üzemrészekben az egyes gépre, egyes dolgozóra eső egy-egy műszak alatt elvégzendő tervfeladatot. A termelési értekezleteken a dolgozók elmondják, hogy milyen módszerekkel kívánják a tervüket teljesíteni és felvetett ja­vaslataikat az üzemrészek vezetői a tervek végrehajtásánál már haszno­síthatják. 3. A tervfeladatoknak előbbiek sze­rint történő meghatározása után a végrehajtásra történő mozgósí­tásban döntő szerep jut az üzemi pártszervezetnek. Vállalatunknál az alapszervezetek népnevelőértekezletein vitatjuk meg ,a tervek végrehajtásának módját. A népnevelők részére az alapszervezeti párttitkárok meghatározzák a poli­tikai munka irányvonalát, ugyanak­kor a népnevelőértekezleteken egy- egy műszaki vezetőnk a termelő munkára történő népnevelésre ad szempontokat. Ezzel a módszerrel el­érjük, hogy a politikai felvilágosító­munka középpontjába a termelést, a tervek végrehajtását tesszük, ame­lyen keresztül a dolgozók láthatják munkájuk elvégzésének jelentőségét. 4. Terveink teljesítésénél dol­gozóink versengése nagyobb és nagyobb eredmények elérésére ösztönöz. A havi feladatok ismeretében dol­gozóink felajánlásokat tesznek a ter­vek mennyiségi teljesítésére, hulla­dékcsökkentésre, minőségjavításra. Műszaki dolgozóink elkészítik havi sztahanov-komplextervüket, amely­ben a dolgozók vállalásaik teljesíté­sére a műszaki feltételek megterem­tését vállalják. A terv teljesítését te­hát fizikai és műszaki dolgozóink szocialista kötelezettségvállalása tá­masztja alá. A munkaversenybe be­kapcsolódnak az adminisztratív osz­tályok dolgozói is, akik egyszerű, világos adminisztráció megteremtésé­re tesznek vállalást, lerövidítik a határidőket, munkájukkal lehetővé teszik, hogy a műszaki vezetők az eredmények és hiányosságok gyors, pontos megállapításáról képet nyer­jenek. A versenyszervező munkában az üzemi szakszervezeti aktívaháiózat a feladatok végrehajtására történő mozgósításával nagy segítséget ad a műszaki és gazdasági vezetésnek. 5. A tervek végrehajtásának biztosítása érdekében gondoskod­nunk kell termelőgépeink állan­dó üzemképességéről, hogy gépen dolgozóink munkája fo­lyamatosan biztosítva legyen. Minden egyes gépünkre egész évre elkészít­tetjük a Terveszerű Megelőző Kar­bantartási tervet és a végrehajtást grafikonokon keresztül naponta fi­gyeljük. TMK tervünkkel megte­remtjük a lehetőségét annak, hogy minden egyes gépünk évente több­ször, meghatározott időben kis, kö­zépjavításon, átvizsgáláson menjen keresztül és 3 éven belül felújításra (generál) kerüljön. Azoknál a gépek­nél, ahol az szükséges, egy éven belüli generálozásokról is gondosko­dunk. A generálozási idő csökkenté­sére tartalék alkatrészkészletet ké­pezünk, úgyhogy a generálozandó gé­pek szétszerelése után a kopott, hi­bás alkatrészek azonnal kicserélhe- tők legyenek. 6 A tcrvfeladat kitűzésekor előre meghatározunk olyan elvégzendő fel­adatokat, amelyek egy-egy tervidő­szak munkájában különösképpen döntőek. Dolgozóink elé feladatokat, elérendő célokat állítunk a minőség megjaví­tásáért, a gépek jobb megóvásáért, a munka könnyebbé és jobbátételéért. A negyedévi tervek minden rész­letében történő teljesítésével lehető­séget kapunk igazgatói alap képzé­sére, amelyből célkitűzéseket tudunk végrehajtni. Negyedévenként átlago­san 30 000 Ft összeget fordítunk az igazgatói célkitűzések feladatainak teljesítéséért történő jutalmazásra. Á tervfeladatok végrehajtásának biztosítására az előbbiekben közöl- tekkel csak a lehetőségeket teremt­jük meg. Nem elegendő azonban ki­tűzni a tervfeladatokat, hanem gon­doskodni kell azoknak időben és rendszeresen történő ellenőrzéséről. Ellenőrző munkánkat vállalatunknál úgy szerveztük meg, hogy a tervtel­jesítésben, munkafegyelemben. az önköltségi tervek végrehajtásában a terv végrehajtásának ELLENŐRZÉSE VÁLLALATUNK­NÁL I Naponta értékeljük a vállalat-*-• egeszére vonatkozó termelési terv teljesítését, mennyiségben és forint értékben. Mindennap 11 óra­kor a vállalat vezetői megkapják az előző nap munkájának értékelését, amiből világosan látják, hogy a ter­melés területén hol mutatkoznak ne­hézségek és ezeken a helyeken azon­nal tudnak intézkedni. Naponta figye­lemmel kísérjük az egyes üzemrészek teljesítésének állását is. A napi terv­teljesítések összefoglaló értékelését megkapja a pártszervezet, üzemi bi­zottság, DISZ-szervezet, hogy a ma­guk munkaterületén megtehessék a szükséges intézkedéseket. Az előző napi munka értékelését végezzük el minden reggel 8 órakor, amikor a vállalat gazdasági vezetői rövid meg­beszélésen megvitatják a területük­höz tartozó fontosabb problémákat, ugyanakkor a vállalat igazgatója és főmérnöke tájékoztatja a gazdasági vezetőket a legközelebbi feladatokról. O A napi termelési értékelése- ken kívül 10 naponként a vállalat tervosztálya összefoglaló je­lentést készít az egész .gyár 10 napi tevékenységéről, a termelési terv, a szövődék felé történő kiszállítás, az üzemrészek tervteljesítése, üzem­részenként az állásidők vizsgálata, a létszámalakulás, munkaerőforgalom, szabadságos terv teljesítése, hiányzá­sok alakulása, munkaverseny, mun­kásvédelem, szakoktatás, újítás, munkamódszerátadás, szövődéktől be­érkező fonalszállítási reklamációk kérdéséről. Ezt az összefoglaló je­lentést a vállalat vezetői, az önálló osztályok vezetői, a vállalati pártszer­vezet, DISZ-szervezet, Üzemi Bizott­ság írásban kézhez kapják. A deká- dokat követő harmadik napon fenti elvtársak rövid megbeszélést tarta­nak és a kézhez kapott Írásos anyag alapján mindenki a maga munkatér rületéről elmondja a közösen végre­hajtandó feladatokban jelentkező problémákat. Ezen a megbeszélésen határozatokat hozunk határidők és felelősök kijelölésével és a követke­ző dekádbeszámolónál ellenőrizzük a hozott határozatok végrehajtását. A 10 naponként történő értékeléssel biztosítjuk, hogy havi tervfeladatunk végrehajtására, a jelentkező nehézsé­gek kiküszöbölésére időben tudjuk mozgósítani dolgozóinkat. O Egy-egy tárgyhónap feladatá­1,1 nak végrehajtása után a kö­vetkező hónap 15-ig a vállalat igaz­gatója Írásos beszámolót készít a pártszervezet és szakszervezet részé­re és ennek a beszámolónak birtoká­ban a pártszervezet és szakszervezet vezetőségi ülésein vitatják meg az előző hónap elvégzett munkáját és határozzák meg a következő hónap folyamán végrehajtandó politikai és gazdasági feladatokat. A Az ellenőrzési munkában tá­"*• maszkodunk vállalatunk Mi­nőségi Ellenőrzési Osztályára (MEO), amely naponta üzemrészenként, gép- lápcsőnként tudományos minőség- vizsgálataival kiséri végig az elsőd­leges feldolgozó üzemrészben kezdődő termelésünket egészen a végtermékig. A MEO műszeres, tudományos vizs­gálatai nemcsak a hiányosságokat ve­tik fel, hanem a hibák okait is meg­mutatják. Minőségellenőrző szerveze­tünk naponta történő minőségvizsgá­lata, napi, 10 napi és havi értékelése alapján a vállalat vezetői állandó tá­jékozódást kapnak a mennyiségi ter­vek teljesítése mellett a minőség alakulásáról is. MEO szervezetünket nagy körültekintéssel, a pamutfonás területén elért szovjet és hazai ta­pasztalatok figyelembevételével épí­tettük ki. C A tervek minőségi és mennyi­*** ségi teljesítése mellett a kor­mány Programm végrehajtásában döntő kérdés az önköltségcsökkentés, a termékek árának olcsóbbá tétele. Ezt a munkát vállalatunknál az ön- elszámolási egységek létrehozásával kívánjuk biztosítani. A műhelyelszá­molás havi tervszámait időben kö­zöljük az üzemrészek vezetőivel és a hónap befejezése után közösen vé­gezzük el az egyes üzemrészek mun­kájának értékelését az üzemrész ve­zetőségével. A tervek teljesítésének fontos fel­tétele dolgozóink munkafelajánlása, szocialista munkaversenye. A mun­kaversenyre történő mozgósítást el­végzi az üzemi pártszervezet, a szak- szervezet, a népnevelők, a munka­helyrészek vezetői. Szükséges azon­ban, hogy a munkaverseny területén elért eredményeket rendszeresen fi­gyelemmel kísérjük. A munkaver­seny nyilvánosságára különösképpen nagy gondot kell fordítanunk. Ter­melő gépeink mindegyikére verseny­táblát helyeztünk el, ahol a gépen dolgozók a napi értékelés folyamán láthatják a versenyfelajánlások tel« Szaporodoft a Nagyatádi Kézímunkaionalgyár sztahanovistáinak száma A Nagyatádi Kézimunkafonal- gyár dolgozói elsők voltak a me­gyében, akik a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 36. évfor­dulójára fogadalmat tettek ter­veik teljesítésére, munkájuk meg­javítására. Az üzem dolgozói fo­gadalmukkal egyidőben verseny­re hívták a megye üzemeit a vál­lalások teljesítésére. A verseny­ben aztán nap mint nap szebb eredmények születtek. Az üzem minden dolgozója kötelességének érezte, hogy úgy dolgozzon, hogy munkája elősegítse az üzem vál­lalásának teljesítését. Izgatottan lesték naponta a versenytáblákon az eredményeket, de nemcsak azt, hogy ki hány százalékkal emelte teljesítményét, de azt is, hogy hány százalékkal sikerült csök­kenteniük a selejtet. > A jó versenyszellem meghozta az eredményt Az üzem október havi tervét hat százalékkal túlteljesítette. Ez az eredmény arra ösztönözte a dol­gozókat, hogy a hátralévő 6 hó­napban még jobb munkát végez­zenek. Forradalmi műszakot in­dítottak, s a műszak 6 napja alatt az üzem minden dolgozója mara­déktalanul teljesítette vállalását De nemcsak az október havi terv teljesítését segítette a ver­seny. Előrelendítője volt a foga­dalmak teljesítéséért folyó ver­seny az évi terv teljesítésének is. Igaz, hogy lemaradásuk ebben az évben még nem volt, hiszen min­den negyedévben teljesítették a tervet — de előbbrehaladtak az évi terv teljesítésével úgy, hogy most már 13.5 százaléka van vissza évi tervüknek. A textilipar legveszedelmesebb ellenségével, a selejttel is ered­ményes harcot vívtak. Még a verseny kezdetekor megfogadták, hogy a selejtet 0.01 százalékról 0,005 százalékra csökkentik. Fo­gadalmukat teljesítették: az üzeni selejtátlaga jelenleg 0,004 száza­lék. A hulladék csökkentése te­rén már nehezebb dolguk volt, hiszen vállalásuk ellenére az első 10 napos versenyszakaszban több volt a hulladék, mint előbb. A jó munkaszervezés és a gondos munka azonban itt is meghozta a gyümölcsét. A verseny ideje alatt a hulladékot 0.3 százalékról 0.245 százalékra csökkentették. így, százalékokban kifejezve talán je­lentéktelennek tűnik ez az ered­mény, nagymennyiségű fonalnál azonban nap mint nap komoly megtakarítást jelent az ilyenmér­tékű hulladékcsökkeptés. Hogy az üzem vállalását teljesí­teni tudta, az nem utolsó sorban a dolgozók jó munkáján mullott. A gombolyagkészítőben például Ma­darász Mária 200.7 százalékos eredményt ért el. Madarász Ma­ria új munkafogás alkalmazásá­val érte el eredményét. A fonal­leszedésnél változtatott munka- módszerén, s így érte el, hogy teljesítménye magasan az üzemi átlag fölött van. Ugyancsak a gombolyagkészítésnél tűnt ki Kulcsár Pálné, aki 176.6 százalékos teljesítményt ért el. Krafcsik Ja­nos jelvényes sztahanovista fo­nalfestő mindig az üzem legjobb dolgozói közé tartozott. A novem­ber 7-i versenyben sem maradt le. Vállalásának teljesítése közben 162.8 százalékos eredményt ért el. A csomagolásnál dolgozók kö­zül Kontli József né ért el ki­emelkedő eredményt 160 százalé­kos teljesítményével. Az eredmé­nyek eléréséhez természetesen hozzájárult az üzem műszaki ve­zetőinek munkája is, akik min­den feltételt biztosítottak a válla­lások teljesítéséhez. Rendszeres és gyors anyagellátással, az üzemza­varok kiküszöbölésével és rend­szeres ellenőrzéssel segítették a dolgozókat munkájukban. így az­tán nem csak a dolgozók teljesít­ménye emelkedett, s vele együtt a kereset, hanem ugyanakkor csökkent a selejt és a hulladék is Az élőórsózóban például Eimer Gyuláné 0.01 százalékra, a nagy- keresztórsózóbaü pedig Knizsek Teréz 0 01 százalékra csökkentet­te a selejtet. A fonalfesitő üzemrészben ugyancsak megjavították a • minő­séget. Az elmúlt hónapban a megengedett 0.5 százalékos újra­festés helyett munkájuk alig 0.1 százalékát kellett újrafesteni. Eredményekkel járt az anyagta­karékossági mozgalom is, különö­sen a kikészítő részlegnél, ahol festék- és vegyszeranyagokkal ta­karékoskodtak. Az elmúlt hónap­ban a festék és vegyszer helyes adagolásával, más féstési és keve­rési módszerekkel 12.460 forint értékű festéket takarítottak meg. A klórfelhasználásánál a helyes adagolással csaknem 50 százalé­kos megtakarítást értek el. Az üzem dolgozói november 7- én jogos büszkeséggel jelenthet­ték, hogy becsülettel eleget tettek adott szavuknak, s a jólvégzett munka jutalmául november 7-én ismét szaporodott az üzem szta­hanovistáinak száma. Országos munkavédelmi ónkéi a kőbányai téglagyárban A /vl n _ r. rtn V — rj nllr'OiTVI - í 1 fi— ~ 1 1 aIíyv, ., V» n rl'4- rt I .TVQ T— A tégla- és csei'épiipar .szakem­berei, biztonsági meghízottjai és az üzemi bizottságok vezetői or­szágos munkavédelmi ankétot tar­tottak a Kőbányai Téglagyár kul­túrtermében. Lovrecz Eteméi’, a:3 építésügyi minisztérium megbízott­ja beszámolójában 'elmondotta, hogy a téglagyárakban a bal »etek egyik főbika a csillék helytelen ke­zelése. A munkavédelmi beruházások felhasználásával elmaradt az ipar­ág — mondotta Lovr.cz Elemér. — A tégí'Jalgyárak vezetőinek fel­adata,. hogy a hátralévő másfél hónapba® pótolják a mullasztásiokat, sőt ha szükség van m, pótberuhá­zást kérjenek.. Az ankét végén filmvetítése« több mint száz fényképen, gépen és szerszámon bemutatták a hely­telen ée h lyes munkamódszereket. jesítését. A munkaverseny értékelésének módját kollektív szerződésünkben le­fektetett vállalásunk szerint végez­zük. Minden hónap 1—3. között üzemrész szakmánycsoportonként csoportértekezletet tartunk, ahol a szakszervezeti bizalmiak a műveze­tők segítségével értékelik csoportjuk előző havi szocialista kötelezettség­vállalásának teljesítését és kijelölik «a csoport legjobb munkását». Min­den hónap 3—6 között a műhelybi­zottságok a műhely vezetőjével, ve­zető technikusával és normásával, valamint a párt és DISZ alapszerve­zet megbízottjával értékelik a cso­portok legjobbjai közül «a műhely legjobb munkását». Minden hó 10-ig a párttitkár, üzemi bizottság, a DISZ titkár, a gyárigazgató, a főmérnök, a munkaügyi osztályvezető, közösen megvitatják a munkverseny kérdését, eredményeit, eldöntik a szakmányok közötti verseny állását, vagyis szak- mányonként kijelölik a műhelyek legjobbjai közül a «gyár legjobb munkásait». Tervmunkánk teljesítésé és ellen­őrzése szempontjából jelentős helyet foglalnak el üzemünk életében a rendszeresen megtartott műszaki ér­tekezletek. ahol vállalatunk műszaki dolgozói és a legjobb pártaktívák megbeszélik az előző időszakban vég­zett munkájukat és a következő idő­szakban a műszakiakra háruló fel­adatokat. A műszaki értekezletek, melyeken vezetőink, középkádereink egymás munkáját bírálják, hasznos nevelő iskolának számítanak minden egyes műszaki dolgozó életében. Ezeken az értekezleteken szakmai tudás párosodik a vezetés kérdésével és egy-egy feladat végrehajtására hasznos tanácsot adnak egymásnak az üzem vezetői. A tervfeladatok teljesítésére és ellenőrzésére alkalmazott módsze­reinkkel maradéktalanul eleget tehe­tünk kormányprogrammunk végre­hajtásának. Feltétlenül szükséges azonban, hogy párt-, szakszervezeti és gazdasági vezetőink legteljesebb odaadással, tudásuk legjavával mű­ködjenek közre a kormányprogramm célkitűzéseinek megvalósításában. Róna Imre, a Kaposvári Textilművek igazgatója. [

Next

/
Oldalképek
Tartalom