Somogyi Néplap, 1953. november (10. évfolyam, 257-280. szám)

1953-11-15 / 268. szám

Vasárnap, 1953 november 15. SOMOGYI NÉPLAP 3 A háromfai gépállomás pártszervezete gondoskodik a dolgozókról PROPAGANDISTÁINK SEGÍTSÉGÉKE Az elmélet és gyakorlat összekapcsolása a pártoktatásban Gépállomásainkra nagy feladat há­rul a mezőgazdasági termelés hoza­mának emelésében. A gépállomáso­kat pártunk azért hívta életre, hogy jó gépi munkával segítsék elő a mezőgazdasági termelés színvonalá­nak emelését, szakszerű gazdálkodás­ra, az agrotechnika sokoldalú alkal­mazására tanítsák a falu dolgozóit, ezzel emeljék dolgozó parasztságunk és egész dolgozó népünk jólétét, élet- színvonalát. Mindezeknek a feladatoknak a megoldásához elsősorban az szüksé­ges, hogy a gépállomások párszerve­zetei és politikai helyettesei gyöke­resen megjavítsák munkájukat: jó politikai nevelőmunkával, a szakkér­dések alapos megtanításával képessé tegyék a gépállomások dolgozóit a feladatok megoldására. Gépállomá­saink pártszervezeteinek továbbá fel­adata az, hogy állandóan foglalkoz­zanak a dolgozók problémáival és orvosolják azok panaszait. A háromfai gépállomás pártszer­vezete szép eredményeket ért el az utóbbi időben ezen a területen. A párttagok és pártonkívüli dolgozók nevelésében, aktivizálásában főleg a Központi Vezetőség június 28-i és október 31—i határozata óta eltelt időszakban végeztek jó munkát. A pártszervezet vezetősége alaposan ta­nulmányozta a Központi Vezetőség határozatait és megmagyarázta, hogy mit jelent egy-egy traktoristának sze­mély. szerint a KV határozata. A Köz­ponti Vezetőség határozatát úgy magyarázták meg a traktorosoknak, hogy az serkentőleg hatott a termelő munkára. A Központi Vezetőség ha­tározata csak akkor valósul meg tel­jes egészében, ha minden kommunis­ta és minden pártonkívüli dolgozó lelkesen küzd a saját munkaterületén a feladatok maradéktalan végrehaj­tásáért: ennek szellemében magya­rázták meg a pártszervezet vezetői a Központi Vezetőség határozatát. a gépállomás dolgozóinak. Az agitációt tettek követik. A gépállomás párt­szervezetének vezetősége a gazda­sági vezetőkkel karöltve odahatott, hogy minden dolgozó saját anyagi gyarapodásán és gondtalanabb, egy­re szépülő életén érezze a kormány- programm megvalósulását. A gépállomáson számos olyan pél­da van, amely mind azt bizonyítja, hogy ahol a vezetők és a dolgozók a KV határozatának szellemében dol­goznak és harcolnak a tervek telje­sítéséért, ott nap-nap után szépül az élet és rohamosan haladnak a dolgozók az anyagi és kulturális fel- emelkedés útján. A gépállomáson nemrég még hiba volt a traktorosok szociális ellátásában. Ezen a terüle­ten ma már hatalmas előrehaladás tapasztalható. A gépállomás párt- szervezetének vezetősége, a. gépállo­más . vezetősége a dolgozókkal meg­beszélve, helyesen használta fel a kormányprogramm által nyújtott bő­vített szociális keretet. A közpoht- ban és a területen dolgozó traktoro­soknak barátságos, rrtéleg otthont rendeztek be ahol a napi munka után tisztálkodási, pihenési és szórakozási lehetőségek várják a traktorosokat. A meleg étel rendszeres biztosítását is megoldották. Azoknak a dolgozók­nak is naponta biztosítanak meleg ételt, akik a gépállomás központjá­tól távol dolgoznak. Ezek a szántást végző dolgozók napközben a napi há­romszori étkezésen kívül meleg teát vagy meleg kávét kapnak. A gépállo­más vezetősége a területen dolgozó traktorosokat meleg ruhával látta el. Az utóbbi napokban 8 tartalékos állományba helyezett honvéd kérte felvételét a gépállomásra. Ezeknek az elvtársaknak, mint a gépállomás új dolgozóinak is, megadják azokat a szociális juttatásokat, amelyek őket megilletik. Valamennyien meleg ru­hát és egyéb anyagi támogatást kap­nak. A róluk való gondoskodást meg is: hálálják jó termelőmunkájukkal. Az eddigi tapasztalatok azt mutat­ják, hogy jól megállják a helyüket a szántásban. A honvédségnél szerzett tapasztalataikat mind a politikai munkában, mind szakmai téren jól hasznosítják. Legtöbbjük mint szak­ember, . motorszerelő stb. tért haza. Különösen jó munkát végez ezek kö­zül az elvtársak közül Kiss Ignác elvtárs, aki jó minőségi munkát és kiváló agitációs tevékenységet fejt ki a termelőszövetkezeti dolgozó pa- rasztok körében. A termelőszövetke­zeti tagoknak elmondja azokat az eredményeket, amelyeket az alföldi tsz-ek elértek. Ö ezeket jól ismeri, mivel a honvédségnél biztosított sza­badidejét sok esetben köztük töltöt­te. A pártszervezet vezetősége nagy gondot fordít a dolgozók úgyneve­zett «apró» ügyeinek elintézésére. Farkas Kálmán vontatós távol la­kott a gépállomás központjától, a munkahétvig több mint 15 kilométert kellett megtennie naponta. Ez sok esetben akadályozta munkája vég­zésében, csökkentette munkakedvét. Többször előfordult, hogy vontatójá­val késő éjszaka érkezett a gépállo­más központjához a területről. Ez­után még hosszú utat kellett meg­tennie lakásáig. Farkas elvtárs azzal á kéréssel fordult a pártvezetőséghez, hogy az illetékes szerveken keresz­tül biztosítsanak számára lakást a gépállomás közelében. Ezt a kérdést a pártszervezet vezetősége rövid időn belül megoldotta. Farkas elvtárs ma már mentesítve a lakáskérdés pro­blémáitól, minden erejét munkájának szentelheti. A pártszervezet intézke­dett abban is, hogy a gépállomás dol­gozói megkapják a szükséges téli tü­zelőt. Számos ehhez hasonló esetet lehetne felsorolni, amit a pártszerve­zet vezetősége ezideig elintézett a gépállomás dolgozóinak. > A pártszervezet további feladata, hogy biztosítsa pártunk és kormá­nyunk gépállomásokra vonatkozó ha­tározatainak pontos végrehajtását. Javítsák ki azokat a hibákat, ame­lyek még előfordulnak a pártszerve­zet életében. Hiba az, hogy még van­nak olyan esetek, hogy a pártszer­vezet vezetősége a párttagság meg­kérdezése nélkül dönt olyan kérdé­sekben, amiben az egész párttagság­nak, sőt a pártonkívüli dolgozóknak a véleményére is nagy szükség vol­na. Javítanivaló van még a kollek­tiv vezetésben is. Előfordul olyan eset, hogy Györki János elvtárs, a politikai helyettes egyedül intézke­dik olyan ügyekben, ami az egész pártszervezet vezetőségére tartozna. A dolgozókra fokozottabb mértékben támaszkodjanak, hallgassák meg minden esetben véleményüket, ja­vaslataikat és azok figyelembevéte­lével végezzék további munkájukat. Az előttük álló feladatok megoldá­sában minden esetben támaszkodja­nak a párt június 28-i és október 31-i határozataira, amelyek pontosan meg­szabják tennivalóikat. A színvonalasabb pártoktatás az egész pártmunka színvonala eme­lésének, a termelési feladatok megoldásának fontos tényezője, A tömegek nevelése végeit szintén magasabb színvonalra kell emel­nünk a kommunisták marxista- leninista képzését. Az oktatási munka színvonalának emelésében igen nagy szerepe van az elmélet és gyakorlat összekapcsolásának. Éppen ezért propagandistáinknak fokozott figyelmét kell fordítaniuk arra, hogy a marxizmus-leninizmus egyik, Vagy másik elvi tételeiből időszerű, gyakorlati következteté­seket tudjanak levonni, illetve a tanfolyamok hallgatóival levonatni. Pártolktatásunknak nem szabad elmaradni a haladó élettől. Tudni kell helyesen összekapcsolni az el­mélet kérdéseit a gyakorlattal, kü­lönösen a 'Szocializmus építésének gyakorlati kérdéseivel. Pártunk Központi Vezetősége 1953 június 28-i határozata,, a kormány prog- rammja követelőén állítja elénk, hogy az elméletet me dogmatiku­san sajátítsuk el. Tényekkel, & mindennapi eseményekkel kap­csolatban alkalmazzuk a tanulta­kat, legyen az elmélet valójában a munka iránytűje, a pártmunka megjavításának eszköze. Miért elengedhetetlen feltétele az elmélet és gyakorlat össze­kapcsolása a jó oktatási mun­kának? a) A niairxizmus-leminizmus el­méletét nem lehet megérteni a gyakorlattól elszakítva. Ez magá­nak az elméletnek lényegéiből kö­vetkezik. „Az elmélet az összes országok munkásmo z g almán ak ál t ai án o sít ott tapasztalata“ — tanítja Sztálin elv­társ. Ez azt jelenti, hogy az elmé­let dialektikus egységeit alkot a gyakorlattal. Nem érti és nem ért­heti meg igazán a marxizmus-lenin­izmus tanítását ,pl. ,a parasztlcér- désrő'l az, aki semmiféle ismerettel nem rendelkezik a parasztság réte­gező déséme'k, a falusi osztáiylharc alakulásának konkrét 'tapasztala­tairól. Nem értheti meg pártunk gazdaságpolitikáját az, aki nem is­meri országunk gazdasági szerke­zetét; az ipar és mezőgazdaság termeléséit', a falu és város,, az ipar és mezőgazdaság kapcsolatát, az áruforgalom kérdéseit. A kapitalizmusból a 'Szocializ­musba való á’.menet, a szocializmus építésének elvi kérdéseit nem te­het a gyakorlattól elszakítva ta­nulni. Az SZKP, a Szovjetunió tör­ténete, a népi demokráciák fejlő­dése a marxizmusJeninizmus taní­tásainak gyakorlati megvalósulását tükrözik. A kommunista világnézet a természet és társadalom fejlődé­sének konkrét tapasztalataiból, azok elemzéséből és értékeléséiből született és születik újjá szakadat­lanul. b. Az elmélet és gyakorlat ösz- szekapcsölása a pártoktatásban azért is fontos, mert a gyakorlat­tól elszakadt oktatás megnehezíti, lehetetlenné teszi az elmélet alkal­mazását a gyakorlati munka fel­adataira. Márpedig a marxizmus- leninizmus oktatásának nem az a célja, hogy tételeikkel tömje tele a hallgatók fejét, hanem az, hogy biztos tájékozódást nyújtson a munkában. Sztálin elvtárs mond­ta: „A marxista-leninista elmélet nem dogma, hanem a cselekvés vezérfonala“. Ez azt jelenti, hogy a marxizmus- leninizmus elmélete ,a cselekvés el­mélete, az osztályharc elmélete, a harc és a győzelem tudománya. Ennek a tudománynak a gyakorlat­ban való alkalmazása a munka si­kerének a biztosítéka. De hogyan tudná alkalmazni az elméletet az aki csak „bemagolta“ a marxista tanításokat? Ahhoz, hogy a napi feladatok megoldásában irányítóvá váljék az elmélet, az szükséges, hogy már az elmélet elsajátítása az élet­tel, a gyakorlattal szoros egy­ségben történjék. Amikor az SZKP történetét ta­nulmányozó hallgatók az egyes fa- :. jezeteket vitatják, látniok kell az elméletnek és gyakorlatnak a pro-1 pagand&munkában való igazán marxista .összekapcsolását. Pl. az SZKP története második fejezet 2. pontjában olvashatjuk Lenin élv­társ tanítását: „Forradalmi elmé­let nélkül nem lehet forradalmi mozgalom sem;..“ Ennek az elvi tételnek a gyakorlati igazságossá­gát a Párttörténet be is bizonyítja. Az ösztönösség, az elmélet lebe­csülése az opportunizmus mocsará­ba, a munkásosztály érdekeinek el- árulásához vezet. Az „ökonomis­ták“ példáján keresztiül mutatja, > be gyakorlatilag ezt a Párttörté­net. Ugyanakkor aktuális következ­tetést tudunk levonni a második fejezet 2, pontjából jelenlegi vi­szonyainkra. „A kérdés csak így tehető fel: iburzsoá vagy szociális- 7 ta ideológia. Középút nincs ... Ép­pen ezért, a szocialista ideológia mindem lebecsülése, minden elpár- , tolás tőle, egyben a burzsoá i'deol<3-., gia erősödését jelenti“. (Lenin.) Lehet-e ebből következtetést vonni gyakorlati munkánkra? Le­het és kell is. Szocialista építé­sijük jelenlegi szakaszán az ellen­ség ideológiai téren támad erősen. Az opportunizmus, a szocialista ideológia lebecsülése a burzsoá ideológiát erősíti. Tehát a szocia­lista tudat bevitele a tömegeikbe ma időszerű feladat, valamennyi kommunista feladata. c) A jó oktatási munkának ezért elengedhetetlen feltétele az elmélet összekapcsofása a gyakorlattal, , mert csak ez a módszer felel meg ,a marxizmus-leninizmus lényegé­nek. Ezen az úton érhető el az elmélet helyes megértése, s ezzei együtt az osztályharc konkrét vi­szonyai között, a mindennapi mun­kában való alkalmazása. Az elmélet és gyakorlat össze­kapcsolásánál azonban ügyel­nünk kell arra, nehogy az el­mélet rovására menjen a fa­korlát, I Amennyire helytelen a gyakorlat­tól elszakítva tanulni az elméle­tet, ugyanúgy hibás a túlzott gya­korlatiasság is. A túlzott gyakor­lati példák között elsikkad az el­mélet. Helytelen a történelmi párhuza­mok felszínes, pontatlan alkalma­zása is. Egy-egy kérdést mindig az adott történelmi helyzetben vizs­gáljunk. Igen helytelen az pl, 'hogy a Párttörténetet tanulmányo­zó elvtársak közül egyesek a Szov­jetunió fejlődésének 30 évvel ez­előtti eseményeit teljes egészében azonosítják országunk jelenlegi fej­lődésével, figyelmen kívül hagyva népi demokráciánk és a többi né­pi demokrácia sajátos fejlődését, mely éppen ,a Szovjetunió léte, a nemzetközi erőviszonyok eltolódá­sa következtében más körülmé­nyek között történik. Természetes az azonos vonásokat, a marxizmus- leninizmus általános érvényű ta­nítását hangsúlyozzuk, a mi vi­szonyainkra következtetést vo­nunk le belőlük, Propagandistáinknak tehát na®y gondot kell fordítaniuk az elmélet és gyakorlat összekapcsolására, A jó propagandamunkának, az elmélet és gyakorlat jó össze­kapcsolásának feltétele: az elméletnek sokoldalú, alapos, elmélyült tanulmányozása, a nem­zetközi és belpolitikái kérdések­ben való tájékozottság, a pártmun­ka gyakorlati tapasztalatainak is* mere'ie, állandó kapcsolat az élt­tel. Propagandistáink munkáját has­sa át a felelősségérzet, amikor a világ leghaladóbb elméletét, a marxist a-lenfoisf.a elméletet tanít­ják. A barcsi járási DISZ-bizottság számolja fel az oktatási munkában lévő hiányosságokat Az 1953—54-es oktatási év elő­készítése jó szervező, gondos elő­készítő munkát követelit DISZ szervezeteinktől, DISZ bizottsá­gainktól. A propagandisták, a hall­gatók kiválogatását, beosztását a különböző oktatási formákba, egyéni elbírálás alapján kellett el­végezniük. Biztosítani kellett már előre a helyiséget, az anyagot a tanuláshoz, hogy zökkenőmentesen indulhasson az oktatás. Az oktatás jó indulásának e feltételeit DISZ bizottságaink, DISZ szervezeteink sok helyen azonban nem. vették figyelembe, nem végeztek gondos munkát, ami most aztán rányomja bélyegét az oktatásra. Egyik hiányosság a má­sik után mutatkozik munkájukban. így van ez a barcsi járás DISZ szervezeteinek oktatási munkájá­ban is. A járási DISZ bizottság nem vette figyelembe a DISZ KV május 18-i határozatát, nem kellő gondossággal készítette elő az új oktatási évet. Az egyik legnagyobb hiba az, hogy több községben nem szervez­ték meg a politikai iskolákat, nem indult meg az ’ oktatás. Babócsán, Pato.sfán és Somogyaracs község­ben a vezetőség mit sem törődve az oktatás fontosságával, nem zar vartatja magát, hogy nincs politikai iskola. Nem törekednek, arra, hogy ha késve is, de megszervezzék az oktatást. Somogyaracson nincs a DISZ szervezetnek helyisége, ahol megtarthatnák a foglalkozásokat. A községi tanács nem biztosított, a DISZ vezetői pedig, — ahelyett, hogy maguk néznének helyiség «tán — várnak arra, hogy majd a tanács idővel, lehet, hogy a tavasz- szal, majd szerez számukra helyisé­get, akkor esetleg majd megkezdik a politikai iskolát. A helyiség hiánya több szerve­zetnél is fennáll a járásban. Nem egy szervezet nem tudja hol tartani a gyűléseket, nem ■ tudnak a fiatalok beszélgetésre, kultúr-, munikára összejönni. Nem gondos­kodnak róluk a községi tanácsok, hogy egy házat, vagy egy szobát kiutalnának számukra. Darány községben sok huzavona után végre sikerült a DISZ szerve­zetnek a párttitkár elvtárs segítsé­gével egy helyiséget szereznie, hogy megkezdhessék a politikai foglalkozásokat. Kályha azonban nincsen a teremben, órákon ke­resztül fagyosikodak a fiatalok. sége nem törődik a DISZ oktatás- sál. Legtöbbször nem tartják meg a foglalkozásúkat, mert nem jelen­nek meg a hallgatók. Egészen máskép néz ki a helyzet azokban a gazdaságokban, ahol a pártszervezet irányításával, a DISZ ... ... . vezetői időben gondosan előkészí­Amikor a tanácshoz fordultak ;se- tették, megszervezték az oktatást, gitsegért, hegy a tanácsnál levő Wz,tosították a helyiséget a hallga­tóknak, Jól beindult az oktatás Lakácsa, Potony községekben, A propagandista elvtárs jó felkészü­lésével és jó vezetésével, érdékessé színessé teszi a foglalkozásokat. Szívesen eljárnak a hallgatók, jól felkészülnek minden foglalkozásra. A rinyaújlaki termelőcsoport DISZ szervezeténél, ahol a párt- titkár elvtárs gyakran megjelenik a foglalkozásokon, segítséget ad a hallgatóknak és a propagandistá­nak, szintén jó az oktatási munka. A hallgatók minden foglalkozásra rendesen felkészülnek, aktívan hozzászólnak a kérdésekhez. Szí­vesen tanulnak, mert a DISZ és pártvezetőség törődik és foglalko­zik velük. Ezek a példák azt bizonyítják, hog-r ahol a pártszervezet érzi a felelősséget a DISZ szervezet mun­kájáért, ott jól dolgoznak a DISZ szervezetek, ott jó a DISZ oktatási munkája is. A járási DISZ bizottságnak most legfontosabb feladata, hogy a járás területén megjavuljon az oktatási munka. Építsék ki az ellenőrző- hálózatot, mert éneikül nem tudják irányítani és ellenőrizni az oktatást a járásban. Tartsák meg rendszere­sen a propagandista elvtársik szá­mára a konferenciákat és vonják felelősségre szigorúan azokat az eivitársakat, akik nem jelennek ■meg. Emlékeztessék őket arra, hogy a párt megtisztelő megbízatá­sát becsülettel hajtsák végre. A pártszervezetek vezetői több se­gítséget nyújtsanak a DlSZ-szerve- zeteknek az oktatási munkában. A DISZ szervezetek vezetői pedig felesleges kályhából adjanak egyet számukra, a tanácstitkár elvtárs azza] utasította el kérésüket, hogy úgyse dolgozik a DISZ, minek azoknak kályha. Több községben is előfordul, hogy a községi tanács mit sem törődve a DISZ fiatalok kéréseivel, problémáival, elutasít­ják őket,a segítségnyújtás helyett mereven elzárkóznak. A másik hiányosság ami hátrál­tatja az oktatást, a DISZ vezetők hanyag, feíelősségtelen munkája. Nem veszik figyelembe a DISZ KV; Intézőbizottságának 1952 június 10—i határozatát, amelyben leszö­gezi: ,,E1 kell érnünk, hogy a DISZ politikai oktatás-hálózatában az ifjúság elmélyülteti tanulmányozza, elsajátítsa a marxizmus-leninizmus alap ismereteit, szoros összefüggés­ben a szocializmus építésének gyakorlati kérdéseivel, ismerjük meg pártunk politikáját. Ifjúságun­kat az internacionalizmus, a har­cos hazafiság, a Szovjetunió, a párt iránti odaadás szellemében kell nevelni.,, A Központi Vezetőség határozatának végrehajtása pedig minden DISZ vezetőre kötelező. Hogyan akarják a határozatot Babócsán végrehajtani, ahol a ve­zetőség semmi intézkedést nem tett annak érdiekében, hogy bein­dítsák az oktatást. A propagandis­ta elvtárs egyedül próbálta össze­szedni a hallgatókat, de amikor lát­ta, hogy sem a DISZ vezetőség, sem pedig ,a pártszervezet semmi segít­séget nem ad neki, a kedvét el­veszítette. Látta, hogy egyedül nem képes megszervezni és bein­dítani az oktatást. Nem jobb a helyzet a. somogytar- nócai állami gazdaságban, ahol sem a DISZ vezetőség, sem pedig a jlőbb gondot fordítsanak szerveze- .pártszervezet és a gazdaság vezető-1 tűkben az oktatásra.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom