Somogyi Néplap, 1953. november (10. évfolyam, 257-280. szám)

1953-11-05 / 260. szám

4 SOMOGYI NÉPLAP Csütörtök, 1953 november 5. A kultűrmunka színvonalának emeléséért A KAPOSVÁRI Városi Pártbizott­ság és a Városi Tanács népművelési osztálya az elmúlt szombaton városi népművelési aktívaértekezletre hív­ta össze Kaposvár vezető kultúrmun- kásait. Az értekezlet tárgya az volt, hogy a pártunk Központi Vezetősé­gének június 27—28-i határozata alapján létrehozott kormánypro­gramul végrehajtásának elősegítésé­ben milyen feladatok várnak a nép­művelésre, általában a kultúrmunká- ra. A tárgy fontosságra való tekin­tettel az értekezlet igen népes volt. Eljöttek a szakszervezetek területi bizottságának kultúrfeielősei, az üze­mek, vállalatok, hivatalok üzemi bi­zottsági, illetve szakszervezeti bizott­sági elnökei és kultúrfeielősei, a Me­gyei Könyvtár vezetője, a Társada­lom- és Természettudományi Isme­retterjesztő Társulat képviselője, a megyei népművelési osztály vezető előadója. A Városi Pártbizottságot Ferka Imre elvtárs, ágit. prop. titkár képviselte. Az értekezleten Pócza János eiv- társ, a Városi Tanács népművelési előadója mondott beszámolót. Beszá­molójában részletesen ismertette, milyen feladatok várnak a kaposvá­ri kultúrmunkásokra a kormánypro- gramm végrehajtásának segítése ér­dekében. Pócza elvtárs részletesen foglalko­zott a város kulturális munkájának eddigi eredményeivel, ugyanakkor feltárta a hiányosságokat is és meg­mutatta azok kijavításának útját. Súlyának megfelelően foglalkozott az ismeretterjesztő propagandamunka helyzetével és megállapította, hogy az év első felében mutatkozó jelen­tős fejlődés megállt, sőt visszaesés tapasztalható. — Míg ez év első felében havonta 120—130 előadást tartottunk a város területén, addig október hónapban az. előadások száma alig érte el a harmincat — mondta. A hibákat elsősorban az üzemek­ben kell keresni. Az üzemi bizottsá­gok, a kultúrfelelősök arra hivatkoz­nak, hogy az előadások nem érdek­lik a dolgozókat. Ez pedig nem fedi a valóságot. Ott, ahol az üzemi bi­zottság a dolgozók véleményének meghallgatásával állítja össze az előadások tematikáját, az érdeklődők száma nem csökken, hanem állan­dóan emelkedik. Ezért felhívta Pócza elvtárs a jelenlévő üzemi és szak- szervezeti bizottságok figyelmét a témaválasztás fontosságának kérdé- ' sere. Beszámolójában foglalkozott azzal, hogy a kultúragitáció rovására elha­nyagolták a művészeti agitációt. — Nem az volt a hiba, hogy túl sok volt a kultúragitáció, hanem az, hogy a kuUúrmunka még mindig eléggé egyoldalú és képtelenek vagyunk egyszerre a fontosságának megfele­lően többirányú népművelési mun­kát végezni. A pártunk határozatán felépült kormányprogramm megkö­veteli, hogy sokkal többet törődjünk dolgozóink kulturális igényeinek ki­elégítésével. Ez csak úgy lehetséges, ha a színvonalas kultúragitáció mel­lett művészi értékkel bíró. szórakoz­tató műsort is többet rendezünk — mondta Pócza elvtárs. Itt felhívta a részvevő elvtársak figyelmét arra a veszélyre, hogy most a szórakoztatni akarás ürügye mellett régi, elavult, nem szocialis­ta tartalmú jeleneteket, konferánsz- szövegeket ne engedjünk közönség elé. BEFEJEZÉSÜL az üzemi könyvtá­rak helyzetével, egyes üzemek kul­turális munkáiéval foglalkozott Pó­cza elvtárs. Bírálta a nem megfelelő munkát végző üzemeket, különösen a Textilműveket. Az elhangzott beszámoló vitájához többen hozzászóltak, s nem egy ér­tékes javaslatot tettek a népműve­lési munka színvonalának emelése érdekében. Zitás Bertalan tanár ja­vasolta, hogy a város jobb zenei el­látása érdekében rendezzenek hang­lemez operaelőadásokat. Ismertessék a művet, annak alkotóját megfelelő előadással. Zitás elvtárs hozzászólá­sához kapcsolódott az igazságügy je­lenlévő képviselője, aki elmondta, hogy náluk már tettek hasonló kez­deményezést a hanglemezről való ze­neismertetésre. Ugyanakkor javasol­ta. hogy valamilyen formában talál­ják meg a módját annak, hogy a vá­ros kúttúrmunkásai gyakrabban ösz- szejöhessenek, ahol a szerzett jó ta­pasztalatokat egymásnak átadnák. Javaslatát az értekezlet elfogadta. A jövőben negyedévenként tartanak ha­sonló megbeszélést. Kerekes András, a Megyei Könyv­tár vezetője arról beszélt, hogy az 'üzemi könyvtárak munkájában meg­lévő hiányosságok abból is adódnak, hegy nem igénylik a Megyei Könyv­tár segítségét, amelyet számtalan esetben felajánlott a SZOT-nak és közvetlen az üzemeknek is. Brogyanecz Ilona, a Textilművek kultúrfelelőse felszólalásában szintén foglalkozott a könyvtár kérdésével. Elmondta, hogy az üzemi pártbizott­ságtól és az üzem vezetőitől még mindig nem kapnak kellő segítséget a kuli úrmunkához. Többek között a könyvtárról szólva elmondta, hogy a könyvtárhelyiségben állandóan ér­tekezleteket tartanak. Ez nemcsak az olvasómozgalom terjedését akadá­lyozza, hanem a nyitvafelejtett könyvtárajtó miatt többször feltörték a könyvszekrényeket és mar közel C0 kötet hiányzik. A FELSOROLTAKON KÍVÜL még többen hozzászóltak és különböző ja­vaslatokat tettek a munka megjaví­tása érdekében. Az eredményes ér­tekezletnek azonban hiányossága is volt. Elsősorban az. hogy a Szakszer­vezetek Megyei Tanácsa nem képvi­seltette magát. Felmerül a kérdés, hogyan várják azt, hogy a kaposvári üzemek kultúrmunkájában javulás állion be, ha a legilletékesebb szerv ehhez még ennyi segítséget sem ad. Az nem elég, hogy az Orvos-Egész­ségügyi Szakszervezet területi bizott­ságának elnöke,. Katonáné elvtársnő elmondta, hogy a kaposvári kórház kultúrélete azért nem fejlődik, mert a kultúrház. illetve az ápolónőképző iskola létesítésére szánt 180 ezer fo­rintot épüiethiány miatt nem tudják felhasználni. Igen szükséges lett vol­na, hogy a SZOT képviselője elmond­ja: mit várnak az üzemi szakszerve­zeti bizottságok elnökeitől, a kultúr- felelősöktől és ehhez milyen elvi és gyakorlati támogatást nyújtanak. A SZOT közönye az értekezlet, iránt befolyásolta az üzemi kultúrfelelősö­ket is, akiknek nagyrésze tartózko­dott a hozzászólástól, s ezzel nem­csak az értekezlet eredményességét, de az üzemi kultűrmunka megjaví­tását sem segítették elő. Amikor az „Auróra” ágyulövései eldördültek A «Szabad Nép» november 1-i számában hangulatos cikk je­lent meg Leningrad történelmi emlé­keiről. A cikk megemlékezik a Néva partján horgonyzó, világhírű «Auró­ra» cirkálóról is, ahonnan a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom kezde­tét jelentő, történelmi nevezetességű ágyúlövések eldördültek. A Lenin- grádba látogató kirándulók, turisták és külföldiek számára a történelmi nevezetességekkel zsúfolt városban az egyik legvonzóbb látványosság a há- romkéményes acélóriás, az «Auróra». A Nagy Októberi Szocialista For­radalom 36. évfordulóján emlékez­zünk meg mi is a világtörténelmi hír­névhez jutott hadihajóról, amelynek döntő szerep jutott a forradalom győzelmes kivívásában. 1903 július 16-án vették fel a 28 ágyús, erős páncélzattal védett «Au­róra» cirkálót a balti flotta első arc­vonalbeli egységei közé. 13 évi szüntelen használat után az 7«Auróra» 1916 november közepén befutott a Néva torkolatába, hogy alapos tata­rozást végezzenek rajta. 1917 februárja. Az elcsigázott mat­rózok már negyedik hónapja dolgoz­nak esőben, fagyban a fedélzetén. A kovácsműhelyben naphosszat izzik a parázs. Egyszerre mint lövés sivít át a levegőn a vezényszó: Harc! Ez az egyetlen út a szabadság felé! Az «Auróra» legénysége megvá­lasztotta a hajó bizalmi férfiait. Csu­pa elszánt bolsevikot: Alexandr Bje- lisevet, Timofej Lipátovot, Lukicse- vet. A főárbocra fölrepül a forrada­lom vörös lobogója. Egy őszi napon az «Auróra» bizal­mi férfiai meghívást kaptak a gzmol- nij-akadémiára. Szverdlov fogadta a két kiküldöttet. Felvilágosításokat kért a cirkálón uralkodó állapotokról és átadta Bjelisevnek megbízóleve­lét: ő lett a hajó biztosa. — Sok szerencsét, elvtársak — mondotta Szverdlov búszúzásul. — Ne felejtsétek el, hogy a pártvezető­ség és Lenin igen nagyra értékeli az* a szerepet, amelyet az «Aurórádnak kell játszania az elkövetkező ese­mények során.* Másnap délben a hajóra hívatlan vendég érkezett: a tengerészeti mi­niszter adjutánsa. Hozta a parancsot, hogy azonnal induljanak nyílt ten­gerre. Alig olvasta még el a parancs­nok és a biztos a parancsot, máris feltárultak a dokk kapui és két pán­célhajó tűnt fel a tengeren. A ten­gerészeti miniszter biztos akart len­ni a dolgában. De a cirkáló legénysé­ge sem aludt. A matrózok pillanatoK alatt szótlanul felsorakoztak az ágyuk mögött és valamennyinek csövét a két páncélhajóra irányították. Az adjutáns jobbnak látta takarodót fújni és gyorsan eltűnni. któber 24-én este az «Auróra» megkapta a Forradalmi Kato­nai Bizottság parancsát: a hajó fel­adata az volt. hogy biztosítsa a za­vartalan közlekedést a Nikolájev-hí- don a forradalmi csoportok számára. (A híd ma Schmidt hadnagy nevét viseli.) A haió legénysége szakadó esőben, a ködös éjszakában csónakba szállt és megkezdte a biztosító szol­gálatot. Reggel 3 óra után a híd rendben volt és a munkások szaba­don eljuthattak a központba. Estére a lövöldözés erősödött. A Péter-Pál-erőd felől felszikráztak a jelzőrakéták. Tompán megdördültek az erőd ágyúi. — Eljött az idő, rajtunk a sor — mondta halkan Bjelisev biztos és in­o í tett az ágyuk mögött álló emberek- i nek. — Tűz! I Az «Auróra» ágyúinak bömbölése túlharsogta a Téli Palota körül folyó harc zaját. A felkelők, munkások, ka­tonák, matrózok egy elszánt lendü­lettel benyomultak a barrikádokon és lépésről-lépésre visszaszorítva a vé­dőket, behatoltak a Palotába, mely­nek egy legtávolabbi szobájában ül­tek halálsápadtan a reszkető minisz­terek, akik rövid kormányzásuk alatt annyi bajt és szenvedést okoztak az orosz népnek. Másnap, a proletárforradalom győ­zelme után az «Auróra» cirkáló rá­diója már sugározta a szovjet kor­mány dekrétumát a békéről... Az emlékezetes nap óta 36 év telt el. Az «Auróra» matrózai önfeláldo- zóan harcoltak az idegen beavatko ­zók és az ellenforradalom csatlósai ellen. A polgárháború után az «Auróra» iskolahajó lett és ebben a minőségé­ben gyakran tett hosszú külföldi uta­kat. Árbocán sokszor lengett a szov- jethatalom nagy vezéreinek: Frunzé- nek és Vorosilovnak zászlaja. A Nagy Honvédő Háború alatt az «Auróra» a fronttól 2—3 kilométerre látta el a légvédelmet az oranien- baumi kikötőben. A történelmi nevezetességű cir- káló most a leningrádi tenge­részeti iskola birtokába ment fit. A Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom évfordulóin rendezett ünnepsé­geken a legendás «Auróra» mindig megáll azon a helyen, ahonnan vala­mikor ágyul dörgésével jelentette a világnak, hogy egy új korszak kez­dődött a történelemben. Szabó Gyula. eSPORIé A csurgói járás sportélete A csurgói járásban ebben az évben a ta­valyihoz viszonyítva komoly sportélet indult meg. A sportköri vezetők újraválasztása után minden sportkörben lendületes munkai indult, amit/ mindaddig fokozni tudtak, amíg el nem érkezett a nyári munka ideje, -amelyből a fa­lusi sportkörök sportolói becsületesen ki­vették részüket, és mint a sportban, itt is megadták helyüket. Az MIIK munkai a sportkörökben, a közép­es álifcalánoskskuillákbain még -az óv elején meg­indult, s a jelentkezők istzáma hamarosan túlhaladta az előirányzatot.. A sikeres próbá- zásoki érdekében Csurgón a járási TSB 1 na­pos MIIK tanfolyamot. rendezett a sportkö­rök és iskolák MIIK bizottsági ragjai részé­re. A hiba csak ott volt, hogy az itt h-aobt- takat a bizottsági tagok nem vitték! le a de- lüietükre. s nem követitek ,el, mindent annak, érdekében, hogy az MHK-ra jelentkezetteket le is próbázkassák. Először a csurgói gimnázium és a növény­termelési technikum tanulói tettek eleget a próbázátsokiiak és már májusban vaftamemoiyr jelentkező lepróbázo-tt. . Különösen Együd Árpád tcst.nevtdjlő tanár végzett jó munkát a próbáatialtások terén. •A* egységei? Must sportkörök’» közül Szen- ta és Gyékényes községek sportkörei értek o.li jó eredményt, és már a nyár elején befe­jezték a próbázásókat. Az ismétlő próbázások terén még mindig nagy a lemaradás. A sportkörök legnagyobb része, különösen a Gyékényest Lokomotív, , ahol 1951. és 1952_ évben 134-cn teti'Jeik* MHK próbát, nem fordítottak elég gondot arra, hogy a múlt évben sikeres próbát tett sportolókat az idén bevonják az ismétlő pró- bázók közé. Vizsgáljuk most meg, hogy hogyan áll u járás a versenyrendezések terén. Tavaly csak néhány versenyt sikerült rendezni az év é>- jén és az év végén. Ebben az évben már a járási TSB 7 versenyt rendezett a külön­böző sportágakban (ökölvívás, asztalitenisz, atlétika, szpaadakiád, mezei futás, s.b.). A versenyeken összesen 260 induló vett részt, közöttük 86 leány versenyző. Eredmények voltak tehát és előre látható­lag "esznek is még. Csupán a járási DISZ- bizottságnak, a járási pártbizottságnak és a járási tanácsnak kell. megvylioztia'.uiuk néze­teiket a sport iránt, és nagyobb érdeklődés­sel kell segíteniük á járási TSB munkáját. Ne forduljon elő olyan esel hogy a járási tanács titkárnője felelősségire vonja a tanács dolgozóit azért., mert a munkaidő leteltével a társadalmi munkával készített röblabda- pályán röplabdádnak. Helyesebb lenne, ha* a titkár elvtársim ahelyett, hogy megfosz­taná dolgozóinkat -az alkotmányunk álltai' biztoisítolt jogokból, maga is aktív 'támo­gatója lenne a sportnak. Ilyen megnyilvá­nulások nem hogy segítenék, liánéin hátrál­tatják a járási TSR munkáját^ Megengedhetetlen alapot az is, hogy & i TSB elnökéi' a beosztásom kívül gyakran más munkára is felhasználják, pedig neki Is­idore kelti teljesitíeme & tervét, ami fontos» állami feladat. Sajnos még mindig nem ismerik' el a sport jelentőségét, pedig a sporton keresztül nevelhetünk erős, edzett, munkára, harcra kész embereket, akik Sok­kal jobban megállják helyüket a munka- bármely területén, mint azok, akik egy­általán nem foglalkoznak sporttal!. Ezeket a hiányosságokat a legrövidebb- időn belül fel kel! számolni. Az eddigi eredményekkel pedig nem szam­bád megelégedni. Még jobbam, fokozni ke.lií a tömeg bekapcsolását a sportba. A csur­gói járás Csurgón kormányunk segítségévei új,- korszerű sportpálya építését kezdte meg. Csurgó sportkedvelő közönsége. iaiz államtól kapott összegből minél szebbre és minél al­kalmasabbra akarja felépíteni sporttelepét. Már most meglátszik, hogy kik azok az elv­társak és melyek azok az üzemek, vállala­tok. amelyek szívükön viselik a sport je­lentőségét. Ezek áldozatkész munkával!, fá­radságot nem kímélve dolgoznak, hogy sportpályájuk minél előbb felépüljön. Ezúton is köszönetét kell mondani mind­azoknak, akik 'kükiismeretesen támogatták a munkát és ezután is segíteni fognak a nehéz íeladóitok megoldásábanI Reméljük, hogy az új sporttelep felépítése- után Csurgón is sokkal jobban fellendül « sportélet éis még több és szebb eredményt fognak elérni. Ehhez még az szükséges,, hogy ezután a tömegszerrezetek sokka! job- I ban segítsék a járási TSB munkáját. A KOMLÓI SZÉNBÁNYÁSZATI TRÖSZT üzemeihez nagy számban felvesz dolgozókat. A szorgalmas, jó dolgo­zókból három hónap alatt betanított munkásokat, egy éven belül szak- I munkásokat, vájárokat képezünk ki. Kereset a bányász kollektív szerint. Földalatti munkánál ehhez : minden dolgozónak 20—30 százalék földalatti pótlék jár. Minden komlói dolgozó ehhez külön fizetésének tíz százalékát «komlói pótlék» címén kapja. A nős és családos dolgozók, családfenntartók évi 40 má­zsa ingyen illetményszénben részesülnek. A hiány nélkül dolgozók., 1 minden év eltelte után egy teljes rend «hűségruhát» és földalatti | pótlékkal növelt alapkeresetének 3—5 százalékáig terjedő összegben f hűségjutalmat kapnak. Napi 8.70-ért háromszori minőségileg is fel- i emelt, bőséges ellátást biztosítunk. Legényszállás díjtalan. \ A nem önkényesen kilépettek és nem elbocsátottak — orvosi vizs- ; gálát után — nyomban szerződést köthetnek és 600 forint toborzási jutalmat kapnak. A bevált és igényjogosult dolgozók és akik kitanulják a vájárságot, jövő év első negyedében, a vájárok még ez évben lakást kaphatnak. A minisztertanács határozata szerint a Komlóra munkára jelentkező­ket az üzemvezetők kötelesek elengedni. Jelentkezni lehet Komlón a Szénbányászati Trösztnél, vagy a Bu­dapesti Kirendeltségen Budapest, V., Tanács-körűt 10.). KOMLÓI SZÉNBÁNYÁSZATI TRÖSZT A rádió műsorából 1953. november 6. pántéi;. KOSSUTH RÁDIÓ 11.30: Leningrádi gyermekek. Elbeszétlés. 12.00: Hírek. 12.15: Hangverseny üzemnek. 13.00: Nótacsokor. 13.30: Részletek Rókái Lé- Isizen ágyú c. daljátékéból. 14.00: Időjárás- és vízállás jelentés. 14.15: Úttörő-híradó. 14.40: fíj. Ma gyári Imre és zenekara játszik. 15.15: Hírek szerbül. 15.30: Szovjet Zenlei Hét. 10.20: Orosz nyelvlecke. 16.40: UttörÖ- -sporthíraidó. 17.(X): Hírek. 17.10: Nemzetközi kérdések. Előadás. 17.25: Részletek Bródy Ifjú szívvé!! c. film zenéjéből. 17.40: Hangos Újság. 18.40; Hírek németiül. 19.00: Az épülő kommunizmuís nagy országában. 19.30: Hírek szerbül. 20.00: Hírek. 20.10: Mit liallunK holnap? 20.15: Magyar népi muzsika. 21.00: Ünnepi műsor. 22.00: Híreik. 22.10: Tíz perc külpolitika. 22.20: Szórailcoztiaitó zene. 22.51: Hazánk zenei életéből. 24.00: Hírek. PETŐFI RÁDIÓ Somogymegyei mozik műsora; Balatonboglár: Két út 4 -5. Barcs: Császár pékje 4—5. Csurgó: Eladó lány 4—5. Igái: KŐ virág 7—8. Siófok: Pórul járt keresztes lovagok 4—5- Tab: Széttört bilincsek 4—5. Nagyatád: Fiatalok 4—5. Lengyeltóti: Föltámadott a tenger 7—8. Eladó egy teljesen jókarban lével férfiöl­töny Berzsenyi-u. 37. utcai .bejáratú lakásban. Női, férfi fehérnemű készítését váltatom. Nemeth Jánosaié (Iícvényi Erzsébet) Sándor- utca 7. Egy szoba, konyha, speizes magános hax kerttel _ elcserélném' 2 szoba, konyhás lakás­sal. Állomás. (Ibusz Pavilon) Középfokú gépkocsivezetői jogosítvánnyal, gyakorlattal rendelkező eMhelyezkeduía vidékre is. Cím: Egervári László. Pofcdom. Mit szeretnének a kis fémgvüjtők Kaposvárott a Május 1-utcában két diáksapkás fiú áll az egyik kirakat előtt, kíváncsian szemlélik a kiállí­tott tárgyakat. — Nézd, milyen szép légpuska — mondja élénken a fiatalabbik és csil­logó szemmel nézi a fegyvert. — Nekem inkább ez a bicikli kel­lene — mutat a másik a kirakat sar­kában feketén ragyogó férfikerék­párra. — Már régóta szeretnék egy kerékpárt. A kirakatban a tárgyak fölött egy tábla lóg, melyen a következő fel­irat Olvasható: «A fémgyűjtés! ver­seny jutalomtárgyai». A két fiú hát­rábblép és figyelmesen olvassa el a szöveget, azután ismét elmerülnek a tárgyak szemlélésében. Váratlanul az idősebb töri meg a csendet. — Érdemes lenne megpróbálni. Tudod, az árokparton hever néhány használhatatlan vasdarab, ugyanak­kor otthon is körülnézhetnénk. — Igazad van — lelkesedik a má­sik. — Szólunk majd a fiúknak is. Az egész rajt mozgósítjuk. Van egy hónapunk a gyűjtésre, sok fémet ösz- sze lehetne addig szedni. — A nagybátyám szőlőjében is van egy régi vaskád — veszi át a szót is­mét az idősebb. — Nem használják, csak a rozsda eszi, elkérem azt is. Elég nehéz, ugyancsak megnyomja majd a mérleget. — Bizonyára a fiúk is sok heverő fémről tudnak! — Gyere, siessünk, mert már há­romnegyed nyolc. Hamarosan kezdő­dik a tanítás. Majd a szünetben megbeszéljük a többivel is a dolgot. A kirakat előtt sorban állnak meg a járókelők. Mindenki kíváncsian szemléli a jutalomtárgyakat. Férfi és női kerékpár, világvevő- és néprádió, márkás óra, értékes töltőtoll és kör­zőkészlet, bakancs, légpuska, fényké­pezőgép és még sok más, értékes tárgy sorakozik a szemlélődök előtt. Sokan azzal az elhatározással siet­nek tovább, hogy körülnéznek majd otthonukban, a munkahelyeken és a heverő fémet összegyűjtik. Nem csupán a kiállított tárgyak ösztönzik őket a gyűjtésre, hanem az a tudat, hogy az összegyűjtött fémből új gépek, új edények, ter­melőeszközök lesznek, melyek a terv I megvalósulását, a mielőbb: 7.15: Hírek szlovénül. 7.35: Roggeói szóra­koztató hangverseny. 8 00: Könnyű hangszeres muzsika. 8.30: Reggeli hangverseny. fl.20: Kinizsi Pál. Mesejáték. 10.00: Hírek. in.10: Dalok. 10.30: Óvodások műsora. 10.50: A (.yennek rádió nni-ora. 11.00: A Magyar Rádió népi zenekara játszik. 11.30: Műsor­zárás. 15.00: Szovjet operettekből. 15.40: Az ágyú. André Sül regényéit ismerteti Hege­dűs Géza. 16.00: Régmúlt idők harcos dalai­ból. Iß.20: Szív küldi szívnek szívesen. 16.40: Történelmi előadás. 17.00: Tánczcme. 17.40: A Pénzügyőrzenekar játszik. 18.05: Pártok Ita­tási előadás. 18.25: Hírek szlovénül. 19.00: A Magyar Rádió énekkara énekel. 19.30: A Magyar tRáddó népi zenekara iáit zik, 20.00: Műsorzárás. A Kaposvári Járási Tanáes a fűtési idény­re napi 4 órai elfoglaltság mellett munkást Ugyanitt állandó szolgálatra hivatal­iéból. jelen kozni. Bővebbet a gond­Segédirtimkásokat és szakmunkásokat fel­veszünk budapesti építkezéseinkre. Vidékiek útiköltségét megtérítjük, ingyen szállátt és olcsó e,bédet biztosítunk. Egy éves szerződés nél 200 forint jutalmat fizetünk, de kötünk 2—3 hónapos megállapodást is. Jelentkezni lehet az ÉM Építőipari Vállal:) munkaügyi osztályán, Budapest. V. Józse AUila-u. 18. III. em. 14. Paray István műn kaügyi vezetőnél. LM 41/1. Építőipari Váltala SOMOGYI NÉPLAP Felelős szerkesztő: Zsurakovszki Mihály Felelős kiadó: Tóth István. Sze rkesztőség: Kaposvár, Lat inka Sándor-u. 7 Telefon: 901, 463, 468. Kiadóhivatal: Kaposvár, Május 1-utca 12. Telelőn: 999. Somogymegyei Nyomdaipari Vállalat Kaposvár, Katinka Sándor-u. 6. Telefon: 82f Nyomdáért felel: Hidas János. kormányprogramm végrehajtását segítik elő. keres, i segédnek ltoknál.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom