Somogyi Néplap, 1953. november (10. évfolyam, 257-280. szám)

1953-11-04 / 259. szám

Szerda, 1953 november 4. i SOMOGYI NÉPLAP A fonyódi járás munkás-paraszt levelezőinek értekezlete A PÁRTISAJTÓ ÚGY tudja be­tölteni fei'adhtát, ha a munkás- palraszt levelliezclk saéfes itötoegiéiine táma^zk'e'di'k. A mai »ajtonik a nép érdiekéit. • szolgálja, lés. ezért értádas .a munkás-par.aszt levelezek miniden írása. Különöslen most értékes, amikor a tormányprcigrumm ímegr TV'al'ósulásáélrti, az életszínvonal to­vábbi emelte,dióséért' foíyiik a kiűz­hetem üzemainkibeni >és kint ,a fői- éleiken egyainánt. Szükség van .a do*- gozók Mráliaitaiira lés javaslataira. Ezért szél: éltjük a kapceolatot a -dolgozókkal, n'övéíj-ülk lalpiunLl leve* aőániek tábor itt. Lapunk szebkesztősislge által no­vember elsején a fonyódi járás munikás-pan:szt 'levelezőivel! tairtott értefloezleté áis a ieWeícaők táborának növelését szolgálta. Az értekezleten Győri Vendieí elvtáins, a , .'Somogyi Néplap’1, mezőgazdasági rovatának vezetője tartott beszámolót. Beszélt a sajtó jelbintősiéigiérőilj, (a, levelezek Madaítaiinól. Btaszámoíőjfi: iután a levelezői értekezleten meg je i ént­éivtáírsaó szólaltaik. fel. Kalász Ferenc eivtárts hozzászó- Tá sálban először önkritikáival élt. Elismerte, hogy (az utóbbi ’üdcibani kassá elhanyagolta a levelezést, nem int a lapnak, pedig érdemes lejt •volna, megemlíteni! a vasút dlclgo- zóinak jó munkáját az őiszi csúcs­forgalom zavartalan lebcinyoMtása­ért. Hozzá,sz'óiKsálban megígérte, hogy ezután tc&lb tudósítást küld! s bátorította a járás levelezőit is az írásra. GLOBíICZA ELVTÁRS, öreglakul dolgozó paraszt köszönetét fejezi® ki a szerkesztőségnek, hogy elintéz­te ügyét. Glolhizca elvitáis hozzá" szóláséiban • mondta- hogy itcvábfcupi is bfealamimaií fcmdül ieveMveff a „iSomogyi Néplap“ szeríoesztőségS- heiz. Horváth János elvtárs Lengyeltó­tiból, egyszerű példán mutatta Ibé azt. hogy a lapon ikeresztiül nyúj­tott bírálat,, dicséret hogyan- segíti R mun' lát. A ..Somogyi Néplap" megbírálta a -puszitalbenényii ,t,sz el­nökét. Riilba eiMánsát, akii ©lő'szclr a bírálatért megharagudott, ki akart lépni a tazíből. De «sutáin gondolkodott: lés 'eliementei a bírálat helyességét, magatartásán lényege­sen javított és azóta ,at tsz-bein job­ban megy a munka, jolblbák az. ‘ered­mények. A járási levelező értekezleten megjelent elvtársiak nemcsak eiiis- meréssell szóíltak a szerkesztőség, munkájáról» hanem helyesen íbí,Hál­ták'. is az.t. Magyar Imre elvtárs felhívta a lap szterkeaztőségiének figyelmét arra, hogy a lap munka­társai eMlenőriizzélk a beküldött adia- toik helyességét.' Konc elvtárs, aki Jeyeieiiveli, cik­kéivé] eddig jól i^'gátette a láp műink álját, az utciobi időiben. nem árt. Úgy gon delt a, mivel minden cikke nem került he a lapba, már nem. is ír többet. Látjfa, bogy ez helytelen, ezután ír. Szekér Éva elv,társnő ibíirálata1 ih helyes volt, hogy 3iveiére hosszabb lidő óta a szieaDeszitőség nem* vála­szolt,, ami itermiészetes'en elveszi a- levélírástól a dolgozók kedvét. De ■Szekér elvtársim) ígéretet tett ar­ra, hogy ezután1 is: küilidil tevéiéit ,a szerkesztőségnek, beszámdl munká­járól, cer.ik azt kiéri rövidielhb lidlőn belül válaszoljanak rá. Szőke elvtárs félsz,qllalásáibaui élf- memdita, hegy a szer'lesztő-ség he­lyes: m tenné, hisd megnézné 'az egyes, 'bírálat! után ,az i'Iefiélses szer­vek hogyan intézkednek, s1 azt kö­zölné iá, lapban; A FONYÓDI JÁRÁS munkás- paraszt levelezői megértették- hogy írásaikkal milyen segítséget nyúj­tanak a szerkesztcesgnelk, ezért a levelezők versenyre hívták a síófo'.lL járás munkás-paraszt levelezőit, hogy melyik járás ad1 több segítsé­get a .Somogyi N'élp]'3p‘’-mk, A ifeikeisihanig'ú ilgveiaző-ténteikezillet miniden' bizonnyal eirteidimiényre vezet és levoleziődink többet írnak életűid­ről és munkájukról ,a lapnak. Az újítómozgalom to vá b bfejlesztéséért íi miniszter dicséretben részesített töl tsz-eliiöt A földművelésügyi miniszter elv­társ dicséretben részesített0 azoknak a termelőszövetkezetek­nek az elnökeit, .amelyek határidő •előtt befejezték az őszi mezőgaz­dasági munkákat. Mlegyénikben a 'következő ter­melőszövetkezeti elnökök kaptak miniszteri dicséretet; Hent József, a iberzenicei Uj Barázda tsz ‘elnöke, Sejcz István, a szuloki Kossuth tsz ■elnöke, Szemet Ferenc, a puszta- kovácsi Dimitrov tsz elnöke, Szán­tó Aladár, ,a csákányi Úttörő tsz elnöke, Surugli Györgyné, a hét­helyi Petőfi fisz elnöke, Miklós Ká­roly, a záíkámyí Haladás tsz elnöke, Kisdeiik József, az ádándi Petőfi tsz elnöke és Gyurkó József, a nagybaj onxi Győzelem tsz elnöke. Költséges „takarékosság a A jő 'eredményeik egyik lényeges tényezője a 'ta’.larékc'ssáig, Tudják! ezt a gépállomások mieigye::; igazga­tóságánál' -te. cssfe éppen- he'ytel sírni «Ikálmazzóuk a ‘takarékosságot. Olyanképpen taíkaréfeosíkodinak, hogy a megtakarített öszeg tízszeresét ráfizeti . Ne vágjunk azonban elé­be a doJc.gn; v, nézzük miéig » te­il,vetet. A keneki gépállomáson nincs i,po­ri áram. Már 1950-lbein kérték a bevezetését. de imind'eddig nem ^va­lósult meg a terv. Talán Ikomöiy akadály, bépzőidlik a m'egvailiósu'lás elé? Ne;m. Egy transzlfenraá.toirit tellene kicserélni, melynél a táöön- ibözeití összeg 10 vizen forint, 800 ■méteres útszak-szon pediig két dircít- szálat kellene kifeaítet-i lés me@ob- dődna a kérdés. Mii történt ezzel szemben? 1950- ben. egy rendkívül bonyolult folya­mait vette a k. zdetét. A kérelmet a megyei igazigaitóság' a Keszthelyi Mezőgazdasági YStSafflMjsBÄgi Aóé’.’­la'Jatihoz tovibbította, aftiol miinident megáigértete, de ai meglvalósufe d- maraidt. A válllalalt átaidípi az- ügyet Budapestre, onnan Pléicsire toiváb- Mtották, majd Siófokra, a Délidiu- nántúli Áramszolgáltató Viállhlat helyi 'kir.endielits égéhez kerSiillt az 1 ügy. Siófokon azonban elakadt a I kérdés, azzal az indofeka], hagy nem hozzájuk tartozik. Ter­mészetes, hogy az egész ifolyamaitoit hatalmas levelezés követte, mely felesleges szóesénliésen. üres ágiéng/v- tésen Ikíviil .nem tartalmazotit sem­mit; Az idő pedig köziben telit lés a gépállomás még 1-953. végére som kapta meg .az iiparii áramat. Miit szólt éhhez « giéjpállcmásök me,gyed iigaizgatósága? Máit szólha­tott vollíná? Lényeg a takarlélkosság. Nézzük meg mc-st art, hogy mii Cinnek ,ai „■takaiiékosságnak“ a kö- vetitoezimiéinye? Az ipari áraim hiá- ínyiábain nem tudnák' a giápálöomáson forrasztani. A naponta sztölksiéiges forraszltási munkát 8 Ikilbimlétoeír tá­volságra. kell elviinni. hogy eliésizát- hessék. Tízpe:rces munkát. így leg­kevesebb egy óra -alatt tudnák csak elvégezni, mert a/ út is . lényege» időt vesz igénybe. Egy lév alatt, 250-szer fordul elő ilyen felesleges 'út. 1950-tői számítva' kereken ezer óra pocsékolódott el. Ezer óra ér­téke 4000 -forint. Ennyi; idő alatt 8 gép javítását 'lehetne elvégezni. Azolk a .gépeik, melyeik erre az időre javítás miéi ül álltak, 1920' hold: földet szánthattak volna föl. En­nek a területnek a megmunkálá­sa 26.112 forintos bevételit’ bizto­sított volna' gépállomásnak. Végez­zük tcváhlb a számít ásókat, érdekes adatok kerülnek felszínire. Az az: üzemanyag,; amit a szerelőik a for­rasztási! munkál:1 szállításéikor a mofoirikerékpárinai elhasználnak, 4 év alatt fcöirüiibeliüí 4000 formtót 'követeli al plnztár-tóJ. Mindez, azon- íban Csak egyik része a fefosleges ki/adásnak. Az ipari áram hiú,nyá­lban a gépállomás vett -egy motort, amely 5 ezi r fonintiba tepüilt, ugyanakkor 4200 fcirádtot egy.mfi- si'.. motor renidlböhozásárá foridiítot- •tak. Ezek a motorok napcinta 60 forint értékű üzemanyagot fogyasz­tanak, amely 4 éven keresztiül, csak a miunkanapcik&t számít via;, 72 ezea- forinit kiadást jielentenélc :a gépál­lomásnak. Érdemes tovább sorolni ia szá­mokat? Nem szülségc's. A fenti adatok beszédesén bizonyítják azt, hogy az ilyennemű takarékosság­nak” niiince semmi értelme. Hasson oda a ■ gépállomásck megyei' igaz­gatós ága,, hogy a kereki gépállomás végre megkaphassa a taikairélkcisságil jelsziavalk és a ibüírd irácia úbvesz- itőjlében élikiaLódott üpariii áraimat. Vessem k véget a f elesleges pénz­es üzemanyagpocsékoLlásniaik! Az utóbbi évek folyamán ko­moly fejlődésinek indult Ihazánlkban ,az újítómozgalom. Az újítások je­lentőségét mi sem bizonyítja job­ban, mint az, hogy csak az 1952-cs évben benyújtott mintegy 35p ezer javaslat körülteM 1 milliárd 900 millilió forint értékű el'ő/kaikúlált ‘gazdasági eredményt jele mtett nép­gazdaságunk részére. A statiszti­kai adatok azt bizonyítják, hogy a mozgalom állandóan fejlődik. Ez. résziben a benyújtott javaslatok számában, részben a megvalósítás révén, elérhető gazdasági eredmé­nyeik növekedésében jelentkezik. Az űjílómozga'ómnak jelentős szerepe van azokban a sike­rekben, amelyeket népgazda­sági terveink teljesítése terén eddig elértünk. A munka termelékenységéinek fo­kozása, a ínyersainyEiggal történő nagyobb mértékű tálkán ékes sag, a gépek, szerszámok gazdaságosabb kihasználása és mindezt egybevé­ve, az ‘életszínvonal emelése sok esetben az újítási javaslatok meg­valósítása által vált tehetségessé. Teljesen reális alapokon nyugszik az a becslés, amely az újítási ja­vaslatok megvalóisításia útján elér­hető tényleges népgazdasági ered­ményt az 1953. évre 1 milliárd 300 millió forinltibam jelöli meg. ■Megyénk üzemeiben is jelentős eredményeiket értek el az újítómoz- galoim taréin-. Jelentős újítást vezet­tek Ibié nemrégiben a Kaposvári Vas- és Fémipari Kombinátban Az újítás nemcsak jelentős mér­tékben segíti a termelékenység emelését, ‘de csaknem teljes egé­széiben megszünteti a séiejíiet is. Előbbre segítették megyénkben az újítómoizgaloim fejlődésiét az üze­meikben megtartott újítóhetek, a különböző öitjetnapok is, melyek alkalmával számtalan, komoly meg­takarításit jelentő újítást, ,a munkát könnyebbé tevő észszerűsitést nyújtottak be a dolgozóik. Azokban az üzemekben, ahol a vezetők az újítómozga’om fej­lődését szívükön viselték, szép eredményeket értek el a moz­galom terén. Több üzemünkben azonban nem foglalkoztak kielégítően az újító- mozgalommal];, elfektették a be­nyújtott újításokat, nem törődtek azok bevezetésével', megvalósítá­sával. Nemrégiben rendelet jelent meg, amely az újító,mozgalom további fejlődésének elősegítője. A rende­let lehetővé teszi az újítóik számá­ra újításuknak túlórában történő kikísérletezését,, amennyiben ,a ja­vaslat kikísérletezése és megvaló­sítása a törvényes munkaidőn be­lül és a tervteljesítés sérelme nél­kül nem végezhető el. Ebben az esetben a szükséges túlóra a meg­állapított túlórakeretből biztosít­ható. Uj rendelkezést tartalmaz a ren­delet a 'taipaisztal'atcserére átvett újítások 'díjazásáról i.s. Eddig a tapasztalatcsere útján átvett újítás szerzőiéit a teljes újítási díj 60 szá­zaléka illette mag, most az eredeti újító csupán 50 százalékos díjazás­ban részesül, az átvételt javasló dolgozó 25 százalékos jutalomban, míg a fennmaradó 25 százalék a javaslatot átvevő vállaltat igazga­tói alapját növeli é:s abból az Újítás megvalósítását elősegítő doligozó- ka't kell jutalmazni. Nem kevéisbibé érdekli az újítóikat az az új ‘rendel­kezés sem, hogy országos jelentő­ségű újítások esetében első díj­részletként 5000 forintig I erjedhető összeg fizethető ki az eddigi állta- lánicis 500 forinttal szemben. A most megjelent rendelet megszünie ti az újítási megbí­zóit megjelölést és az újítási élőadó elnevezést alkalmazza. így jobban kidomborodik, hogy az újítási üigyeikikell foglalkozó sze­mély nem társadalmi, hanem álla­mi feladatot lát él. Nem. fordulhat elő majd olyan eset, hogy a válla­lat vagy üzem újítási előadója egy­személyiben több funkciót tölt be. Ez megiehetősen általános jelenség veit eddig megyénk üzemeiben, s nem utolsósorban ez i® hozzájárult ahhoz, hogy az újítási előadó nem tudott kellőiképpen törődni ,a be­adott javaslatokkal, s a legjobb újítások hosszú időn keresztül be­vezeted énül hevertek. Az új re'n" delet értelmében minden újítási előadónak megfelelő képesítéssel kell rendelkeznie, s ennek értelmé­ben hat hónapon béliül vizsgáznia kell. Rövidesen megkezdődik az újítási előadóik iskolája, amelynek tankönyvéit már készíti az Orszá­gos Találmányi Hivatal. „Kísérd figyelemmel újításod sorsát“ címmel: az Országos Találmányi Hi­vatal rövid 'tájékoztatót nyomatott ki az újítóik 'Számára. A rajzos tá­jékoztató szemléltetően ismerteti az újítóikkal az újítás útját, a hi­vatalosan betartandó határidőiket: -az elbírálási bevezetés, díjlkifize-' lés idejét az újonnan megjelent új ít'ás i r enctie!eit#:alaipj á n. A moist megjelent újítási rende­let komoly mértékben segíti újító­in ozgalmunk fejlődését, de egyben arra is inti üzemeink vezetőit, hogy fordítsanak nagyobb gondot az újítómozgafomira, segítsék, ka­rolják fel dolgozóink ilyenirányú kezdeményezéseit is. Új raktárterületekkel korszerűsítik a termény begyűjtés raktárhálózatát A kaposvári gépállomás hanyagsága súlyos kárt okozott a somogyjádi dolgozó parasztoknak Somogyjád község határában 25 holdnyi területről az aprómagnö- vényt a szorgalmas gazdák időben letakarították, de a kaposvári gép­állomás jóvoltából augusztus ófa a mai niapig nem csépelték el. A községi tanács elnöke a keiúyérga- bonaicsépíés befejezéise után a ka­posvári gépállomást kérte, hogy küldjenek egy herefejtőgépet So- mogyjádrai, az aprómag elcséplásé- re. A sok ígérgetés után október elején kihúzattak egyet az állo­másra, hajtóerő nélküli. Ott állt ár­ván vagy tíz napon ikeresztül, míg egy szép napon szőrén-szálán el­tűnt, mintha a föld nyelte volna el. A tanácselnök a mennyei gépállo­máson próbált szerencsét, mert a kaposváriak közben kitalálták nagy böil'cseségükben azt is: ha a mernyej gépállomás csépelte a kenyérgabonát, hát adjon segítsé­get az aprómaghoz is. Persze arról nem beszéltek, hogy pontosan 1 őket segítette a mernyeí gépállomás annakidején, mert nekik kellett volna aizt a munkát js elvégezni. Mernye' nem tehetett semmit, mert az ő gépe máshol, salját körzetiben dolgozott, A türelmes tanácselnök ezután a járási tanácshoz fordult segítsé­gért, ahol a kérelmet szépen, óva­tosan az íróasztal egyik fiókjába süllyesztették. Tehát'nem cildódott meg ,a probléma. Következett egy fokkal feljebb: a Megyei Tanács­nál. Bajcsy Ede főagronőmus írás­ban utasította a kaposvári gépál­lomást, hogy záros határidőn belül Somogyjádon a tsz és az egyénileg dolgozó parasztok kérését teljesít­se. A gépállomás keményfejű igaz­gatója, Vilmáim József azonban még a füle botját sem mozgatta, Köziben a bíbor her emag hullt és egyre kevesebb fett. A dolgozó pa­rasztok elégedetlenségükben a község párttitkárához fordultak, hogy 'tegyen valamit.. A párttitlkár a járási pártbizottságon járt el az ügyben még október közepén, de a járási pártbizottság utasítására is csak hétfőn, november 2-án lát­táik munkához. Somogyjád dolgozó parasztjai a kaposvári gépállomás hanyagsága miatt a 7 hold bíborheremag ter­méséből úgyszólván semmit sem takaríthatnak be. Közepes termést számítva, 30 mázsa mag veszett kárba, amely 150 hold vetés,éhez lerne elegendő. Frank István 4 holda-s dolgozó parasztnak 400 négyszögöl bíborheréje 100 'száza­lékig tönkrement. De nemcsak a iszemvesz’teség okozott kárt, hanem a községi tanács nem tudja fel­mérni az aprómagkészíetet és nem tud tervet készíteni a jövőre. A kaposvári gépállomás vezetői számolják fel a gépállomáson ural­kodó állapotot. A dogozó parasz­tok a gépállomásról alkotott rossz véleményüket aktkor változtatják meg, ha megfelelő .'segítséget nyújt számúkra, kérésüket nem bürokra­tikusán kezeli. A begyűjtés jfevartatensága1 ér­dekéiben' egyre in'ijább szülksiéigeis -a ípJk'telrh'álóza.t 'fejlesztése. A fcor- mányprogirainmiiak megiféMöen ezen a téren, is jelentős intézke­désiek történnék. Ebben az éviben ímeiglkiezditiéik, illetve meiglkezdilk 8 tiípusraiktár és egy n.agyctfo — ,a megyei1 forgalmat túlhaladó készle­tek 'begyűjtésére szolgáló — ráér tár 'építését. Jövő éviben további új raktárukat építenek. Az új raktáriak épitésémél — de a meigliévő raktárhálóza't korszerű­sítésénél .is — arra: törekeidtnítk, hogy 'megjaviíteák a dolgozók mun- ka'kőirüíjmiényeilt. Az új ra'jttáraikb'an a munkai o'lyam,a tokait teljes'en gé­pesítik. A do'jgozók egószségvéd'elime Irdelcében újszerű porelszívó beren­dezésiekkel líá'tjják elí a; Imunlkah-- lyet. Számos szoiciális' Iberen,dezós .— fürdő, öltöző, étterem, kultúrterem;, stb. — létesítéséről is gondoskod­nak. Koperníkusz-emlékest Kaposvárott A megyei békeiroda kulturális bizottsága >éls a Társadalom- és Természettudományi Ismeretter­jesztő Társulat csillagászati szak­osztálya közös rendezéssel: 1953 no­vember hó 5-én, 18 órai kezdettel s. Megyei Tanács nagy termében Kopernikusz-lemlékeistiet. rendez. Az emlékesten dr. Váíy Armand, a ■ Leánygimnázium igazgat ója tart előadást. Az előadás után telesz­kópos hold- és csillagvizisigálás lesz. A rendezőség az emlékestre 'Szere­tettel meghívja az érdeklődőket. Többszázezer folyóméter fenyőfát hoznak forgalomba az idei fenyőfaünnepre Az idei fenyőfaünnepet felké­szülten várja a kereskedelem. ELő- relá'hatólag többszázezer folyómé­ter fenyőfát hoznak forgalomba. Ez a mennyiség meghaladja az el­múlj; évit. A fenyőfákat jóval! több helyen árusítják idén, mint az el­múlt esztendőiben és a torlódások elkerülés éré a tavalyinál koráb­ban kezdik meg az 'árusítást. A magyar fenyőik mellett a népi de­mokráciákból is importálnak fe­it.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom