Somogyi Néplap, 1953. november (10. évfolyam, 257-280. szám)

1953-11-29 / 280. szám

Vasárnap, 1953 november 29, SOMOGYI NÉPLAP —im ■ —i iTíTunmuiTwi «■■■aaaa ISMEKJliK MEG MEGYÉNK HALADÓ HAGYOMÁNYAIT Somogy népének helyzete a török kiverése után A z «Ismerjük meg megyénk haladó hagyományait*» című cikksorozat nyitótémájának tárgyalá­sakor sem idő, sem hely nem teszi számunkra lehetővé, hogy részletei­ben tárgyaljuk meg a címben foglalt rendkívül bonyolult és nagyjelentősé­gű kérdést. így csak nagyvonalakban tudjuk bemutatni nemzetünk szabad­ságáért folytatót küzdelmek hatásait Somogy népére, amely nagyjában megegyezik hazánk bármely megyé­jének népére tett hatásokkal. Mégis van-e új szempont és speciá­lisan Somogy népére jellemző törté­nelmi helyzet a nemzetünk szabadsá­gáért vívott küzdelmek történetében? Azt hiszem, nyugodtan állíthatom, hogy van. Ha csak történelmünk két gyászos foltját, a török és a Habsburg kérdést említjük meg, akkor is új színnel gazdagodik a magyar törté­nelem, ha a Somogy megyében tör­ténteket figyelembe vesszük. Foglalkozzunk csak néhány sorban a török kérdéssel. Ismeretesek a so­mogyi végvárak, Szigetvár, Babócsa, Korotna, Kaposvár, Koppány. Bátor és nemzetmentő harcosaink dicső tet­tei. Nemcsak Somogy megye népé­nek, hanem egész országunk törté­nelmének büszkesége volt az itteni végeken karddal és tollal harcoló Zrinyi Miklós, a szigetvári hős és késői unokája, a későbbi Somogy megye «Feő-ispánynya», a költő és kiváló hadvezér. A szigetvári hőst méltán nevezhetnénk el a somogyi Hunyadi Jánosnak. Nemcsak a ma­gyar történelem egyik legtündöklőbb fejezetébe írta be nevét, de ellenfe­lei: a törökök is így nyilatkoztak ró­la. Amikor Zrínyi Miklós fejét Szo- koli Mohamed nagyvezér elküldte Musztafa budai pasának, aki azt to­orgyilkosság után a bécsi udvar ki­találta a «vadkan» meséjét. M érhetetlen sok pusztuláson és szenvedésen ment keresztül a török harcok és uralom alatt a somogyi nép. Érdemes végigkísérni a jobbágytelkek különböző esztendei összeírásait, amelyekből láthatjuk, az elbocsátott végváriak nagy lelke­sedéssel csatlakoznak hozzájuk. A kurucok elől a labancpárti somogyi nemesek Szigetvárra, a főurak pedig Sopronba futottak. A portyázások kezdet' siVnvoi után ]70ö-ben Dunán­túl újra labanckézre került. A rabló ____ _____ _________ bosszúálló császári csapatok dú­m ilyen döbbenetes pusztuláson ment Hasa után ezt írja Nádasdy Ferenc: keresztül népünk. Az 1495. évi ősz-! z effsz Somogyságot már annyira szeírás szerint a jobbágytelkek szá- j elpusztítottak, hogy egész Péchig az II lilát iiiwán jaiolíaí az oÉMiiiiika feliételei ma Somogybán 11.085 volt. 1534-ben 7348, 150-ben 1229, 1582-ben 280, 1622-ben 235 és 1671-ben már csak 106 volt a jobbágy telkek, a por­ták száma. feljegyzések olvashatók ar- ról, hogy a szigetvári kop- pányi, mohácsi bégek számos közsé­get perzseltek fel, ezernyi sokaságot és tömérdek marhát hajtottak el. A Rinyától nyugatra esett falvak sorra elpusztultak. Somogy valóságos vég­hely volt és szakadatlanul ki volt téve a török pusztításának. A pusztu­lás képét élénk színekkel festik az 1669 február 28-án az egyesült vár­megyék közgyűlése elé terjsztett je­lentés, (Somogy megye végkép meg­szűnt, az 1596. évi XLI. te. bekebe­lezte Zala-megyébe), mely szerint Balatoniul fogvást csak minden pusz­taság». A kuruckor nagyszerű vezérei, mint Béri Balogh Ádám, Bottyán János vezetésével sok fényes haditettet vit­tek véghez a kurucok. Balogh Adám vezetésével a nép tömegesen tódult a kurucok zászlai alá és a Kapos és a Rinya völgyében felhangzott a nó­ta: «Török bársony süvegem, most élem gyöngyéletem, Baloeh Ádám a nevem, ha vitéz vagy, jer velem». Amikor a kurucok csillaga leha- nyalott, Somogy erdői, nádasai és rengetegei jó búvóhelyül szolgáltak mindA-Aií számára, akik —*• vettek a Rákóczi-féle szabadságharcban. Bercsényi M’klós fővezér, amikor a gőrösgaíi Bottyán Jánost, a somo­gyi Rákóczit küldi Dunántúl felsza­Somogy és Zala vármegyék helységei I baditasara, azt ina Karo yi . nemcsak rombadőltek, de a török i ■“Megvan az a had bizony kar ne- egész lakosságukat levágta, vagy!bük ott valahol az Somogysagon, elhajtotta, amit pedig meghagyott, az 1csak menjen áltál Bottyán uj haddal, a ragályos betegségnek esett áldoza- ) meglátja kegyelmed, micsoda lordi­tul. Mondanom sem kell, hogv e. . ... . rettenetes állapotokat, legsúlyosab-!J ano.s Parasztserege ki is verte egesz ban a földhözragadt jobbágyság siny- (Dunántúlról a. c5asza" “í lette meg. Adatunk van arról, hogy j ^ í®kzerelt hadseregét. Sikereinek ! tást tesz azoknak szíveken». Bottyán 1556-ban a csurgói tiszttartónak nem volt kikkel learattatnia a nyári ter­mést. A Szalay-oklevélből szószerint idézünk «Mosthan im buzath igeu arattatok, de ugen kewes népnk wa­vábbította a győri táborba, azt írta ^von> mert ez alawaló faluk mind a török: «Legbátrabb Vezéretek fejét küldöm, amelyre jövőre is nagy szük­ségetek lenne.» A ki ismeri Marx Károlynak a -r*- magyar történelemről készí­esmegh elfutamoth l ikőr a töröktől 1689-ben Szi- 1 getvárt visszavették, akkor Somogybán a Habsburg gyarmatosító »•wu. falóra a megyerendszer visszaállító-(--------------------------------- -----------------­t ét- jegyzeteit, az vele együtt meg-j?a katonai uralmat vezetett j helytartótanács tudtára adja a mé­lái lapít hatja, hogy milyen végzetes j be‘ A,n}cgy’e észa*ji része a kaposvá- j gyéknek, hogy a bácsi zendülők már jelentőségű volt a török előnyomulás Peyig a szigetvári tar-• Baranyába is bejutván, attól lehet legfőbb titka az volt, hogy a népet, katonáit nagyon szerette és megvéd­te azokat minden labanc és földesúri túlkapással szemben. , tragikus kimenetelű Rákó­czi-szabadságharc után ren­geteg volt a földönfutó, az üldözöt­tek, a szegénylegények, a betyárok száma. A helytartótanácsnak eré­lyes rendelkezéseket kellett fogana­tosítania a megyéken keresztül a zendülő lázadók ellen. 1736-ban a «gesz Délkelet-Európa kultúrális fej­lődése szempontjából és milyen tra­tományba tartozott. tartani, hogy Somogyba is átcsap a Idegenből jött új földesurak, indi- j zendülés. Ezért a Zala megyében ta- gikus volt az a feudális anarchia,! génák ültek a magyar jobbágyok ‘ nyázó Splényi huszárezredet leren- amely sok európai államban — így ] nyakára. A törököktől visszafoglalt. delte a zendülők megzabolázására és területen a bécsi kormány, hogy a J szétűzésére. Elrettentésül ugyanez magyar nemesség túlsúlyát megtörje, j évben a helytartótanács megküldi a óriási területeket szerzett meg magá- j megyének a békésmegyei zendülők és nak és a neoaquistica comissi (új- j felségsértők ellen hozott ítélet szöve- szerzeményi bizottság) működése kö- i gét. 1738-ban elrendeli, hogy minden vetkeztében a somogyi ősi birtoko- gyanús egyént szoros figyelemmel nálunk is — megakadályozta a nagy törökellenes haderő megszervezését. «A feudális politikai anarchia és abból folyó katonai tehetetlenség egy ■évszázaddal később a magyar állam tényleges bukásához, a nagy magyar nemzeti tragédiához, (t. i. Mohácshoz) a jelenkori magyar elmaradottság egyik főokához vezetett, — írja TMarx Károly — amelynek nem lett volna szabad bekövetkezni.» Hiszen Hunyadi nagy győzelmei és a somo­gyi végvárakban diadallal harcoló és a nagy Szulimánt is halálba kergető magyar hadvezérek győzelmei meg­mutatták, hogy a törökök katonai •ereje nem is volt annyira félelmetes. De az oligarchia, a semittevő főpa­pok és hatalmas országbárók még 'Mohács előtt is egymást gyengítik, ■közös erővel pedig a Dózsa-féle pa­rasztháború kegyetlen vérbefojtásá- val és a hírhedt. Werbőczy-féle tör­vényekkel a nemzet derekát Toppant­ják ketté. ■fjedig milyen más feleletet ad- hatott volna a magyar nem­zet Mohácsnál a töröknek, ha az ön- ígyilkos főúri politika nem követke­zett volna be. «A török áfium és a német maszlag» között hányódó nem­zet egyik legkiválóbb fia, Zrinyi Miklós, a költő és kiváló hadvezér, élete legfőbb célját, a hatalmas tö­rök birodalom Magyarországra előre­tolt bástyáinak a megsemmisítésében látja, amelyhez a legfontosabb esz­köznek a nemzeti függetlenség és ‘hadsereg kiépítését tartotta. Az ifjú költő megértette és magáévá tette a nagy szigetvári hősnek áldozatos pél-, ■darsutatását. A török veszedelemmel szemben az egész nemzetet egy spár­tai átszervezéssel erős hadsereggé akarta kiképezni. Ö volt az, aki fel­ismerte, hogy az ozmán-török biro­dalom kimerülőben van, javasolta, hogy fogjon össze a magyar birtokos- aág és teremtse meg az önálló nem­zeti hadsereget, amely egyedül képes ■az országot a megvédelmezni és felszabadítani. 1663—64 telén maga szervezett had­járatot a török ellen, hogy igazát bi­zonyítsa. Erőfeszítéseit nem koronáz­Pártunk határozata és kormányunk programmja célul tűzte elénk, hogy a jövőben sokkal nagyobb gondot kell fordítani a «kis magyarok» ok­tatására, nevelésére. E cél mielőbbi elérése érdekében hívta fel figyelmünket sürgős meg­oldást követelve a «Somogyi Nép­lap» október 4-i számában a szabad­ságparki általános iskoláról megje­lent cikk. A cikk igen hasznos volt, nyomában az Oktatásügyi Miniszté­riummal karöltve, hathatós intézke­déseket tettünk a hibák kijavítására. Az említett cikk megállapította, hogy a kaposvári szabadsógparki általános iskolában lévő állapotok nem elégí­tik ki azokat a követelményeket, amelyeket meg kell teremteni a kor­mányprogramra végrehajtása során. Feltétlenül oda kell hatni — részben ez már meg is történt, — hogy a dolgozók gyermekei, a jövő szocialis­ta emberei méltó körülmények kö­zött részesüljenek oktatásban, neve­lésben a szabadságparki általános is­kolában is. Nem szabad figyelmen kívül hagy­ni azonban, hogy e téren milyen sú­lyos nehézségekkel kellett és kell még ma is megküzdenünk. Az álta­lános iskolák megvalósítása kapos­vári viszonylatban azt jelenti, hogy ma 35 százalékkal több tanuló része­sül alsófokú oktatásban, mint a fel- szabadulás előtt. Középiskolai vona­lon a felszabadulás e1»**« ° középis­kolával szemben ma Kaposváron 7 •középiskola, valamint 7 diákotthon van. Ennek a hatalmas fejlődésnek a perspektíváit az illetékes szervek az elmúlt években nem látták kel­lően. így történhetett meg, hogy az említett oktató-nevelő intézményeket többé-kevésbbé alkalmas épületek megszervezésével igyekeztek elhe­lyezni. Építkezés nem történt. A fejlődés következményeinek megfelelő, a szocialista igényeket ki­elégítő iskolaépítkezések csak 1953- ban indultak meg Kaposváron: a ta­nítóképző építésével — amely két­éves építkezés — továbbá a Petőfi- uti, Cseri-uti általános iskolák és a siketnémaintézet bővítésével. Ezen énítkezések befejezésével lényegesen jobb körülmények közé kerülnek mind a tanulók, mind a ne^lők. A szabadságparki általános iskola zsúfolt elhelyezése éppen annak ká­ros következménye, hogy sem az illetékes tanácsszervek, sem az Ok­tatásügyi Minisztérium idejében nem figyeltek fel arra, hogy a fejlődő ál­talános iskola és az állandóan fej­lődő közgazdasági technikum egy épületben csak ideig-óráig helyezhető el. Nem gondoskodtak kellő időben hogy a közgazdasági technikum szá­mára épületet biztosítsanak és ezzel a jogutód általános iskola megfelelő elhelyezése mellett, jó körülmények között működhessen. A Megyei Tanács okt. oszt. a tanév megnyitása előtt gondoskodott épü­letről, hogy az általános iskola ta­nulóinak egy részét elhelyezhesse. Ezt az épületet azanban a Petőfi-uti általános iskola tanulóinak kellett átengedni, mivel ennek az iskolának az építése nem fejeződött be. A «Somogyi Néplap» bírálata meg­gyorsította a szabadságparki általá­nos iskola helyproblémáinak pilla­natnyi megoldását. Az általános is­kola tanulóinak egy része elhelyezést nyert a részükre tervbevett épület­ben. Ezzel meg tudtuk szüntetni az alagsorban és a tornaterem lelátójá­ból elfalazott tantermeket. így a szabadságparki általános iskolában az eredményes oktató-nevelőmunka feltételei már jobbak. Ez természetesen nem nyugtathat­ja meg sem a Megyei Tanács Okta­tási Osztályát, sem az Oktatásügyi Minisztériumot. Egy épületben még mindig általános- és a középiskola van elhelyezve, holott a jogutód az általános iskola. Feltétlenül oda kell hatni — és oda is fogunk hatni —, hogy a közgazda- sági technikum más épületben nyer­jen elhelyezést a jövő tanévre és ezáltal az általános iskola jó peda­gógiai feltételek közé kerüljön. En« nek megoldásához azonban az szük­séges, hogy igénybevegyük a párt se« gítségét a megvalósuláshoz. Célunk az, hogy mindkét iskola hiánytalanul betölthesse feladatát: az ifjúság szo­cialista oktatását, nevelését. Almási János, a Megyei Tanács oktatási osztályának vezetője. kát idegeneknek juttatta. 1692-ben Srott György szigetvári tiszttartó összeírása szerint tömérdek birtok kell kísérni és a lázító iratok kibo­csátóit el kell fogatni, mivel «állan­dóan szaporulnak a zendülő társasá­került idegen kézre. Az új adomá- gok». Még ebben az évben megkiil- nyosok, indigénák között szerepel j ói a megyének a leiratot, amely sze­gről Königsüg, gróf Rindsmaul, gróf j rint Rákóczi József, a vezérlő feje­Harrach, továbbá gróf Turinetti Herkules Lajos József stb. A német katonai uralom katoná­kat szállásolt elsősorban a szegény pórnép házaiba. Ez volt a gyűlölt porciózás (katonatartás), amelynek szörnyűségeiről az egykori ismeret­len paraszti versíró így ír: Két tulkom vala, azt is elvivé, Bonta kecskémet tolvaj megmetszé, Hizlalt disznómat szekerbe tévé, Most a tyukaimnak fejeket vévé. A porcióért mindent eladtam, Örökségemet zálogban hagytam, Rongyos bocskorban alig maradtam, öt, hat, hét rívó gyermek van rajtam. A török hódoltság után óriási ** adó és katonai terhek kö­vetkeztében az adózó nép helyzete egyre kedvezőtlenebb lett. A vissza­hódított földön a jobbágyság az in­digénák uralmát sokszor elviselhe­tetlenebbnek találta, mint a török idejében, úgyhogy a nép még azok­ból a falvakból is megszökött, ame­lyek a felszabadító háborúk idején nem pusztultak el. A földesúri ki­zsákmányolás és katonai adózás, zsa­rolás elől a nép elhagyva íalvait, So­mogy ősi rengetegeibe, erdeibe és nádasaiba menekült. Már 1697-ben annyi volt a Dráva erdejében a bujdosó szegénylegény, hogy Bécs- nek hadsereget kellett mozgósítani ellenük. Az Országos Kisipari Szövetség export-kiállítása Az Országos Kisipari Szövetség j valamint a Budapesten működő exportkiállítása pénteken déliben , diplomáciai testületek kereskedeS- nyítt meg Budapesten a városligeti <m; a{fas^j Román“ pavilonban A ldállítá- ‘ __ :_.i _ . r'.-i.A xt_*— uAr­son jelen volt Csikós Nagy Béla könnyűipari miniszterhelyettes és Aleva Lajos, az OKISZ főtitkára, Cs kós Nagy Béla megnyitó be­szédje után a megjelentek megte­kintették a kiállítást. delem fiának hazaáruló és felség­sértő fejére élve 10 ezer, halva 6 ezer forint vérdíjat tűz ki, továbbá kecsegteti a megyéket, hogy a Rá- kóczi-párttól mindenki, ha megtér, ■' utc. nyel előtt alakúit. A község kisiparosai Miután a portyazo csapatok egyre ............ ' , f „ .. K. s zaporodnak, a pandúrok számát no- I tömörültek egybe, hogy közös ero- velnie kell a megyének. 1741-ben a ve' kassáik el a község es a kör­nyező falvak dolgozó parasztjait a kisiparban előállítható iparcik­kekkel. Majd késeibb -iparágak sze­rint részlegekre oszlottak, s így dözött betyároknak szívesen ad a alakúit meg Nagybajom községiben nép menhelyet. A nép elégedetlen-1 g szabói cipész° majd a fodrász helytartótanács a somogymegyei zen­dülésnek általános elfojtására adott intézkedést. Ellenőrizteti a kocsmá­kat és csárdákat, amelyekben az ül­sége egyre fokozódik, az elszökött 1693-ban Becs utasította az egye­sült Somogy-Zala megyéket és föl­töröktől állandóan desurakat, hogy a parasztokat, mes­terlegényeket, hajdúkat, lelkészeket és tanulókat, egyszóval a népet fegy­verezzék le. Ilyen állapotban érte Somogy-vármegyét Rákóczi Ferenc ta siker, mert a magyar főúrak nem j felkelése, aki a kurucparasztok moz- akartak áldozatot hozni. A bécsi ud-Igaimát széleskörű nemzeti szabad­varnak pedig épp úgy nem volt érdé-j ságharccá fejlesztette. «Minden cse- ke az ország felszabadítása, mint j lekedetem célja, kizárólag a szabad­idő évvel előtte az ostromlott - Sziget-jság szeretete volt — írta emlékira- vár felmentése. A költő harcos ma- j taiban Rákóczi — és az a vágy, hogy gatartása az ausztriai háznak nem j hazámat az idegen járom alól fel­tetszett. Bécsben különösen, ha a : szabadítsam ... bátorított és erősített hatalom megvédéséről volt szó, nem ' az a szándék, hogy megérdemeljem riadtak vissza semmiféle eszköztől. > a nép bizalmát és szeretetét». Ami- ’Ezért kellett olyan hirtelen halállal kor 1704-ben az első kuruc portyázók meghalnia Zrinyi Miklósnak, a köl- átcsapnak Dunántúlra Zala és Sü­tőnek a kursaneczi erdőben és az mogy megyében a bujdosó jobbágyok, jobbágyokat «erőszakkal» visszaadni f . r. , , ... , a földesuraknak — így szólítia fel j szokott es ma mar elismeréssel 1733-ban a pécsi káptaian a megyét, .beszelnek munkájukról nemcsak elszökött lakóinak kiadására, mint- j Nagybajom községben, ­hogy sok helységük végromlásra kö- \ kömyezlő falvaikban is. zelít az elhagyatottság és pusztaság Ezért az elismerésért hosszú miatt. Veszprém megye 1713-ban a | ideig kellett harcolniuk a KTSZ Tabra szökött esküi jobágyok visz- í dolgozóinaik, elsősorban a cipész szavitelét kéri. 1713-ban királyi i részlegnek. Ebben a részlegben irat meghagyja a megyének, hogy j - ^ javítási mllnkát vé­miutan Bakics Peterszeremipusnok ^ ^ me grclMÍelésrc ké­es babocsai apat jobbagyai engedet-. , lenek, a földesúri jogokat elhanya- s SZ1 ®nek Új árut. A KTSZ ip golják, a megye tisztikara «zaboláz- részlégé azonban jo munkájává - - • ----------- dolgozó parasztoK m egnyerte a za» meg őket. 1715 október 12-én karádi lakosok folyamodnak a me­gyére. hogy legyen közbenjáró a püspök földesuruknál, miután a tisz­tek «zaklatásait» nem tűrhetik. 1718- ban a gyulakóczi jobbágyok a szőlők miatti végrehajtásnak ellenszegültek, karhatalmat kérnek ellenük. 1735-ben a kornádi lakosok folyamodnak vizs- volt a csurgói Vegyesipari KTSZ gálatért, a Vasdlnnyei által, az ő pa- > doligceóirájk. Ezen ai maipon teíje- rancsára hajdúk által összelövetett ‘ jobbá»vtársuk ügyében. XJosszan lehetne sorolni azokat a levéltári adatokat, ame­lyek azt mutatják be. hogy milyen volt a feudalizmus által kizsákmá­nyolt és társadalmon kívül rekesz­tett egyszerű somogyi pórnénnek az állapota a kuruckori szabadságharc után. Ez a mélyben dübörgő, néma __ f orradalom a későbbi századok folya- I mám ha rövid időre is, ragyogó sza- j 'A :Tn.e„ara(löu;.áe óte a m és rf» badsagharcokban olto** t.es.et. mely-!, +4. ^ nek eseményeivel lapunk hasábjain í ff* működés alatt, mirdtog feec.su későbbi cikkekben fogjuk olvasóinkat i teljesítette terdfelada at a megismertetni. ) szövetkezett s lenneík eredTnttny>elcen/t dr. Kanyar József. ! JTŰincS a miirwi a szövet“ íi anyaggal m MaiosUissai csiUik az öiiilséget a Nagybajomj KISZ clpészrészlcgéaek Égszói A nagybajomi kisipari termelő-: bizalmát és ennek eredményeként szövetkezet alig egy-Aét évvel1 ez- í rendszeresen van munkáljuk. Kifo­gástalan munkájukról tanúskodik az üzemben elhelyezett panasz­könyv is, melyiben ahelyett, hogy bírálnák a KTSZ dolgozóinak mun­káját, dicsérik és csak elismerés­sel nyilatkoznak róla. Ennek a népszerűségnek eléré­séiben jelentős része van a KTSZ elnökének és az olyan dolgozók­nak, mint Mladencsics Ferenc és hanem aj Varga József dolgozóknak, akik lelk.’ismeretesen végzik a rájuk ‘bí­zott feladatot és normájuk túltel­jesítése mellett kiváló minőségű munkát végeznek. A KTSZ cipész részlegének min­den dolgozója hozzájárul a dolgozók jólétét jelentő k'ormány- programm megvalósításához. részleg. A kollektíva hamar össze' Teljesítették éves tervüket a Csurgói Vegyesipari KTSZ dolgozói N'ovemlbor 25-én kettő© öröme | kezeit vagyona egyre gyarapodott;. A mögalallculláEikor imtodo jsae 22 főve® ikezdték .meg a miumkát és mia már 85 taigaa van a szövetkezet­nek. Töblb miint 200 ezer ifcniinttal gyarapodott a vauryonuk. A karmiányprogramm metgjieleiné- se ótía újabb (harcot indítottak a KTSZ dolgozói a lakosság igén yen­nek kfelégíibésére, a minőséig javí­tására. M-a már minőségileg kir fogástalan árut készítenek. A fel­használt nyersanyagnak mintegy 78 százaléka maraidákanyag. amely komoly megtakarítást jelent a szö­vetkezet .számára. éltették egész éró tervüket, is ezen •a 'napom aratott világraszóló győ­zelmet a magyar .sport Angliában, a futball hazájában. A KTSZ doit- gozclinak öröme megérdemelt volt, hisz jó. kiifogásltiallain’ mdinaségű muinikiitt Végezitek s harcos munka- vers 'nnye' készültek erre a napra, tervük határidő előtti teljesítésé-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom