Somogyi Néplap, 1953. november (10. évfolyam, 257-280. szám)

1953-11-29 / 280. szám

Vasárnap, 1953 november 29. SOMOGYI NÉPLAP A dolgozókról való lelkiismeretes gondoskodás növeli a termelékenységet a nagybaráti állami gazdaságban A dolgozókról való fokozottabb gondoskodás kormányzatunk cél­kitűzésének egyik sarkalatos pontja. A gazdaság vezetősége kormányprogrammunk nyomán helyesen ismerte fel, hogy a ter­melés nem önmagáért történik, hanem azért, mert a többterme­lés, a termelékenység növelése, a dolgozók felemelkedését szolgálja. A dolgozókkal való törődés eredménye megmutatkozik a gaz­daság munkájában. A vetés és a mélyszántás ideje alatt a hideg­ben dolgozók részére tűzhellyel ellátott melegedősátrat állított fel a gazdaság vezetősége és a hely­színen készült melegítőitalt min­denkor megkapták a gazdaság dolgozói, de idejében ellátták őket meleg, védőöltözettel is. Ez a gon­doskodás azt eredményezte, hogy határidőre elvégezték a vetést, sőt vetéstervüket 97 kát. holddal túl is teljesítették. normálholdat teljesítettek. Ugyan ilyen jó munkát végeztek a foga- tosok is, amikor napi tervüket ál­landóan 160—180 százalékra tel­jesítették. A gazdaságnak sok női dolgozója van, dé nem okozott ne­kik gondot, hová helyezzék el a gyermeküket, mert egy szép napköziotthont létesítettek a gaz­daságban, ahol biztosították a gyermekek gondos felügyeletét és megfelelő étkezését. így szívesen eljöttek dolgozni a férfidolgozók feleségei, akik ezideig 5000 mun­kanapot töltöttek munkában és erősen hozzájárultak a jó növény­ápolási munkájukkal ahhoz, hogy pl. burgonyából kát. holdanként 45 mázsával többet takarítottak be, mint a tervezett mennyiség. Jó munkájuknak meglett az ered­ménye, mert keresetükön felül 30.000 kg burgonyát és 1000 kg cukrot kaptak prémiumként. A kalászosok termésében is jó A traktorosok évi tervüket már | eredmény mutatkozott. Pl. búzá- ezideig 150 százalékra teljesítették j ból 7.2 mázsával, rozsból 1.1 má- azáltal, hogy 10.000 normálholdat; zsával volt több termésük holdan- munkáltak el. Pl. Molnár János ként, mint amit a termelési tér­és váltótársa, Bakk János 1800 > vük előírt. Ezért prémiumként Siirgősen fejezd be az eliradl őszi mezőgazdasági Hl a mini Di tlef lermÉszöretaih 16.000 forint készpénzt és 11.000 kg gabonát osztottak ki a dolgo­zók között. A dolgozók szívesen töltik sza­bad idejüket a gazdaságban, mert bő alkalmuk nyilik kulturális igé­nyeik kielégítésére. Van a gazda­ságnak mozija, gramofonja, rá­diója és 400 kötetes könyvtára. A női és férfi sportfelszerelés sem hiányzik, amit igyekeznek is ki­használni a fiatalok és vidáman röplabdáznak, kosárlabdáznak és futballoznak. Sokan szeretnének a gazdaság­ban lakni, azonban megfelelő szá" mű lakóházzal nem rendelkeznek. Ezért arra kell törekednie a gaz­daság vezetőségének, hogy a párt és a kormányadta lehetőségeket kihasználva, még több lakóházat építsenek a következő esztendő­ben. A gazdaság példája bizonyítja, hogy ahol törődnek a dolgozók anyagi és kulturális szükségletei­nek kielégítésével, ott vidámab­ban megy a munka, növekszik a termelékenység és jelentősen emelkedik a dolgozók keresete. A begyűjtés jó teljesítésével hálálják meg áltatnunk gondoskodását Gadács község dolgozó parasztjai T errnel őszövetkezeteink megye- szerte megértették, hogy az időben elviégzctit betakarítás, vetés és mélyszántás a taigsiág anyagi jólé­tét biztosítja. A gyorsan iéá jól öl- végzet munka eredményiét mutat­ják az elkészült zérszáima’dásdk, amelyek a'tsz-itagők gazdag ’jövedel­miéről száimoHn-aík be. A naigycsleipe- iyii Uj É'et tsiz tagságának egy- része pedig Poil'cz Lajos, Kriniász János és Göl ncsér Lajos tsz-ből kilépők ellenséges hangjára hall­gat. akik arra biztatják a tagokat, hogy ne dolgozzdniaik, hanem ők is lépjenek ki. miért úgyis felbom­lik a ttsz. Ez az öltenséges — és <a tagááig érdekéivel élten tétben álló — hang bizonytalanná teszi) a tag­ság egy részét munkájában. A iközségii tamáösdnök, Tóth Já­nos . ívtárs ahelyett, hogy ezzel » jelenséggel sZemíbiein föllépne, -in­kább a borospliincékiet látogatja. Pedig a -tez .becsületes elnökének, -Szakács István eivtárs-nak elkelne segítség, hogy visszaverjék az elitem ség támadását és a tagságot meggyőzzék. mi:yen, kárt jelent sa­ját maguknak és az egész népgaz­daságnak -már eddig iís a késedéi' mes betakarítás. A tsz-mek még most is eztetíetöan 14 -hold- níipirafor- gója. -amelynek jórészét a madarak m- getták. Ha azt idejében leszedr A kaposvári járásban Gadács 400 lakója a felszabadulás előtt alig ismerte a kultúrát. Petróleumlám­pa melleit vakoskodfak, a község­be vezető úton térdigérő sár aka­dályozta terményeik értékesítését, de még telefonja sem volt a köz­ségnek. A felszabadulás új életet hozott Gadács dolgozóinak is. Kormá­nyunk megépíttette a -kövesutat, az autóbuszjárat bekapcsolásával megrövidült a -gyaloglással eltöl­tött idő. Telefon is van és villany­fény -mellett művelődnek, szóra­kozik a- falu apraja-nagyja. Mindezekre - gondoskodásokra a gadácsiak jjőlvégzett munkával és a beadás maradéktalan teljesí­tés-évei válaszolnak. A gabonabe- gyiijtés idején is a járás első ‘köz- ségei között emlegették őket. Az időben végzett őszi mezőgazdasági munkák mellett most a begyűjtést sem hanyagolták él. A múlt hó­napban egyik gazda,gyűlésen elha­tározták, hogy november 7 tiszte­letére -kukorica-, napraforgó- es burigonyabeadásukat 1Ü0 százalék­ra teljesítik és megfogadták azt is, h-ogy november 30-ra Gadácsön nem tesz egyetlen gazda sem adó­sa államunknak. Az adott szót tett követte. A község kommunistái, az-é’i önjárók főleg abban az utcában, a-hol leg­több volt a hátralékos. Erre külön meglhívták azokat is, akik a falu becsületét rontották. A köz-séig büszkeségei, m'nt pl- Udvar] István 8 holdas dolgozó parz-sz*., aki már október 25-ig a hízottseríés kivételével mindenből teljesítette egész évi beadását, az olyan ma-kacs gazdákat, mint f e~ lekes István 8 holdas, a'ki közel 20 -k,g baromfival, 10 kg tojással, több- mázsa burgonyával és kukoricával /tartozott, vagy Somogyi Lénárd 8 holdas élenjáró paraszt, Bognár -Mihály 9 holdas gazdatársát ke­reste fel, aki többféle terménybői nem tett eleget kötelezettségéne-k, •megmagyarázta neki a begyűjtés fontosságát és azt, hogy miinek köszönhetik megváltozott életüket. A jó fel-világosító munka -meg is hozta a várt eredményt. -November 25-én burgonyából, kukoricából, tojásból, vágómarhából -és tejből egyetlen hátralékos s-ern volt a községben, A mindig hátul kullogó Bognár Mihály és Tele-kes István dolgozó parasztok is -rendezték tartozásukat és nevük a szégyen­kisgyűléseke* tartottak ! tábláról a dicsőségtáblára került­Már minden gazda óljában készen áll a leadásra szánt hízó is, csak az átadás napját várják. Nem is kellett alkalmazni a tőr v-énvt Gadácsön, mert a falu dol­gozó parasztjai a járási tanács be­gyűjtési vándorzászlaja mellé most ki akarják érdemelni kormányunk további segítségét, a fiatalság ré sz.ére építendő ku'túrlházat és mo­zit i-s. A SZÖVOSZ ez év januárjától 541 új bolttal bővítette hálózatát A SZÖVOSZ ez év januárjától november végéig 541 új földmű­vesszövetkezeti bolttal bővítette bolthálózatát. Az új földműves­szövetkezeti boltok túlnyomó ré­sszé a városoktól és nagyobb fal­vaktól távoleső kis községekben és a tanyavidékeken épült, 20 ve- gyessbolt pedig olyan helyeken, ahol üzlet eddig egyáltalán nem volt. t'slk vol-n-a, akkor legkevesebb 50— 60 mázsa -napraforgóm-aigjuk len-ne s -a tiaigeá’g jövedelme jelentősen emelkedne. 30 hold kukoricájuk tö­retlen és a 20 -hold gyapot szedé­sét még meg sem kezdték. Azt h-iszi -a terme-Iőszöivetikezeit -tagsága, hogy az éfeitszí-n-vonal eméfflc-edlésé- liiez és saját jólétük gyarapodásá­hoz elegendő a kormány proigT-amim- ja, vagy az a-zt követő egyniélhán-y rendelteit. A boirm-ánypro-gramim csak úgy valósulhat me®, ha éhhez a becsületes és m nép érdekeiinek megfelelő munkát a tsz tagsága ma­radéktalanul elvágzil. Niem -Lise tölbb és olcsóbb zsír, -olaj, 'hús és textil­áru akkor, ha a kukorica, -n-apira- forg-ó és -a gyapot iát f-öl-dieklein- ma­rad. Ezeknek a helyén- miikor akar­ják a szántáét, vöt-ésit eUvég-eznii-, hogy jövőévi kenyerüket biiztosít­sák? A tanácselnök elivtáiis sürgősen adjon segítséget a tsz-n-ek. hogy saját érdekükben sürgősen vé­gezzék el' a betakarítást és a ve­tést, amelynek késedelme már ed­dig is jelentős károkat okozott. A tsz tagsága n© néz-z-e ölhetett ke­zekkel. hogyan pusiztul a saját ma­guk és a többi dolgozóik élelme. Ezt követeli- tőlük az áMlatoi fe­gyelem. aimelynek ibetlartáisa egy- a ránt kötelező min-dieniki- száméira-. ILLETÉKESEK FIGYELMÉBE Amíg egy tűzhely megszületik A Csurgói Tangazdaság dolgo­zói lelkesen fogadták pártunk Központi Vezetőségének határoza­tát, mely a dolgozók életszínvo­nalának a fokozássát tűzje ki fel­adatul. Ez azonban feladatot ró dolgozókra, vezetőkre egyaránt. A Csurgói Tangazdaságban azóta már számos példa igazolja a ha­tározat helyességét, azonban van még hiba is, ami helyi kérdések­ből adódik. özv. Horváth Györgyné, a gaz­daság dolgozója 5 km-re lakik munkahelyétől. Kora reggeltől távol van otthonától, még a nap­közi szabadidőt sem tudja kihasz­nálni a nagy távolság miatt. A gazdaság vezetősége úgy döntött, hogy özva Horváth Györgyné szá­mára lakást biztosít a gazdaság­ban. Ez meg is történt, egy hiba merült fel csupán, az, hogy a la­kásban nem volt tűzhely. A gaz­daság kőművese 30 forint munka­díjért vállalta a tűzhely elkészíté­A LÁTÓHATÁR szélén már csak néhány sápadt fénycsóva látható s hamarosan a ködös novemberi este veszi -birodalmába a falut, A berzenceí Uj Barázda tsz irodájá­nál egymásnak adják a kilincset a tagok. Öregek, fiatalok egyaránt szívesen jönnek össze, hogy elbe­szélgessenek közös problémáikról. Van miről beszélgetni. Az őszi ka­lászosok gyönyörűen zöldélnék a tsz tábláin, határidő előtt földbe került a mag. Az államnak sem maradtak adósai. Most különösen a zárszámadási közgyűlésről esik a legtöbb szó. Amint Hent elvtárs, az elnök belép az irodába, szinte kórusban csattan felé a kérdés: — No, elnök elvtárs, bo-gy döntötték a járásnál? — Úgy lett, ahogy megbeszéltük — válaszol az elnök mosolyogva. Tekintetét v-égigjártatja az öröm­től' ujjongó embereken s tovább folytatja: — Jóváhagyták a zár- számadási jegyzőkönyvet, eszerint tehát egy munka egységre jut ösz- szesen 3 kg kenyérgabona, 80 dkg árpa, 6 kg burgonya, 20 dkg cukor, 1.5 kg széna és 10 forint- Hát eny- nyi az egész. De él ne felejtsük, hogy az állami kedvezmények is növelték a munkaegységek érté­két, mert a beadás csökkentése és a hitelék elengedése, mieg más egyéb kedvezményék közel 450 ezer forintot jelentenek összesen a tsz-nek. — Most várakozóan körül­néz, vájjon -kinek mi a véleménye? Néhány pillanatnyi feszült csend után Gasp alles István, a-kj a -kály­ha mellett ül, tétovázva hol fel­néz, hol pedig a kezében szórón­I iivó évi zárszámadáskor még (le! akarnak szétosztani a berzenceí Új Barázda tsz tagjai — Én úgy látom, nem lesz hiá­nya annak, aki rendesen dolgozott az idén. így hamarjában, ahogy ki­számítottam — mutatja a kis fehér papírdarabot, amelyen számok vannak — a-z idén összes jövedel­mem 10 mázsa kenyérnek váló, 300 kg körül árpa, majdnem 21 és fél máz% burgonya, 71 íkg cukor, az­tán 530 kg széna, meg 3580 forint készpénz. Persze, aki fölbfo muruka- egységet szerzett, annak több jut- De örülök, hogy 'koros létemre ■ennyit kerestem egy láv alatt. Vót itt nálam fiatalabb, aki nem dol­gozott annyit, mint én.- IGAZA van, István bácsi — szólt közibe Do-bri István — maga becsületesen dolgozott és lesz is mit aprítania a tejbe. —• Bár -valaha csak fele is lett volna — vet] közbe Gaspalics bá­csi. Majd Dobri István tovább folytatja; — A jövőben meg még többre számolhatunk. A munka is ,■-obiban megy-, mert a lógósok már nincsenek köztünk, akik csak a fe­gyelmet bomlasztották. Jankovics Is’-ván is megbánta már, bogy az ellenségre hallgatott, jönne már vissza szívesen. De hagyjuk még nem jött dolgozni, s közben va­dászni meg halászni járt. S ha szól­tunk neki emiatt, mindjárt fenye­getőzött. Hát most -egyénileg pró­báljon el lógni a munka elől, ne a mi .kánunkra. AZ EMBEREK most mind gon­dolatban ott vannak a nyár dere­kán, amikor kemény harc folyt, h-ogy megmentsék a közös gazdag­ságot, amit áldozatos munkával egyre gazdagabbá építenek. De hogy is lőhetett volna it'hagyni ezt. a szép gazdaságot. Hisz a gazda­sági felszerelésük is gyarapodott, a jószágállomány is megnőtt. Most már 16 ló, 48 szarvasmarha), 71 sertés van közös tulajdonban. Most adtak el 40 süldőt mintegy 10 ezer forintért. Hamarosan eladásra ke­rül a 17 szerződéses hízó, (amiért megint szép összeget kap­nak. A közös vagyon értéke már meghaladja a 622 ezer forintot. — De -hát hogy gondolkodhatott az az ember, aki igyekezett kmaradni a munkából — mondja Zsirai Gézá- né — hisz jól tudja mindenki, hogy a tsz-ben a munkaegység -után ad­ják a részesedést. — Én 70 éves vagyok — vág gatott papírra veti tekintetét, majd Iszik vissza az elnök, —- A nyáron, őszülő fején megigazítja a kucsmát, I amikor égető volt a munka, akkor s megszólal: >ő azzal a kifogással, hogy beteg, gondolkodni egy kicsit, 'legalább közbe az öreg Zsirai néni — de megtanulja, hogy a tsz nem átjáró- ‘ ház és nem is fejőstehén. — B-'zony, nagyon becstelen mó­don igyekezett félrevezetni ben­nünket Viand Sándor is — emlék­szíves örömest megyek most is dől gozni, miért érdemes. Sok éven át dolgoztam és nagy időt megértem, ide még ennyi liszt, meg kukorica nem volt a padlásunkon, mint most van. A fiam tudott venni magá­nak 750 forintos ünneplő csizmát, meg a négy gyereknek ruhát, ci­pőt, nagykalbátot, A múltkor csak 4 ezer forintot költöttünk el ruhá­ra. Még soha ennyi pénz nem volt a kezemben. Most veszünk egy szép zoimáncos tűzhelyet, meg rá­diót. A -fiam azt mondta, hogy en­gem már nem is enged dolgozni, -hanem csak a rádió mellett ülök, meg eszem és iszom ... He(j — só­hajt fel Zsirai néni — csak azért, én hiába, nem bírom én azt ki' hogy itthon legyek tétlenül- A nyáron is, mikor azt mondta egyiik is, másik is, hogy kilép, én bizony akkor azt mondtam és most is azt mondom, ha egyikfelül kizavar­nának, a másikfelül visszamennék. Persze, nem napo-t lepni, mint ahogy azt egyesek csinálták, de neon ám. — JÓL VAN, Zsirai néni — szólt közbe derűsen Dobri István —- majd beszélünk a fiával, hogy engedje magát valami könnyebb munkára a tsz-be. — Az ám, -elnök elvtárs — terelte másra a szót Dobri Ist­ván — megcsináljuk a halastavat? — Meg bíz, már a járásnál van. a -kérvény. Mihelyt megkapjuk az engedélyt, mindjárt hozzálátunk a halastó elkészítéséhez. Ha jól megy, csak halból közel 150 ezer forint bevételünk lesz a jövő év­ben. De kelj is, mert a jövőévi zárszámadáskor még többet aka­runk osztani. 20 holdon termelünk anyarozsot is, ami a- szákértők sze­rint legalább 70 ezer forintot jö­vedelmez. De a többi gabonából is többet várhatunk jövőre, mint az idén, mert most nagy részét ke- resztsorosan vetettük. Az állam lehetőséget ad, csak rajtunk múlik, hogv egy év múlva niég jobban megteljen a kamránk. sét, a szükséges anyagot is bizto­sítani tudták volna egy romépü­letből, egy akadály merült fel csupán, az, hogy a vállalat fő­könyvelője nem akarta biztosítani a költséget, sőt, amikor tiltakozá­sa ellenére építeni akarták a tűz­helyet, a minisztériumba való fel­jelentéssel fenyegetőzött. A főkönyvelő elvtárs feltétlenül nézzen körül iratai között, talán akad olyan „rovat“, ahonnan az ilyen költséget fedezni tudja. Ne felejtse el, hogy legfőbb érték sz ember! Természetes, hogy a tűz­hely időközben elkészült, de nem a főkönyvelő jóvoltából! Elégítse ki _ a dolgozók igényeit a TÜZÉP A Kossuth Lajos-utca 4. számú ház lakói nincsenek megelégedve a fűtéssel. A házban központi fű­tés van, ami1 a rossznyelvek sze­rint már működik is, azonban meleg egyáltalán nem érezhető. Mi az oka ennek? Az, hogy a TÜZÉP nem a megfelelő, a ren­delt minőségű szenet szállította. Tehát a TÜZÉP a hibás? Igen, ezt állítja a KIK is, azonban a TÜZÉP-nél hallani sem akarnak a kérdésről. Ez pedig tény. Olyan szenet szállítottak a helyszínre, melyet egyáltalán nem lehet hasz­nálni központi fűtésnél. Mind a KIK, mind a TÜZÉP jegyezze meg a jövőre vonatkozóan azt, hogy a dolgozók igényeit nem elé­gíti ki a fentiekhez hasonló „gondoskodás“! Néhány szó az SZTK-hoz Horváth Ferenc rinyaujlaki, Géza-pusztai lakos, aki a Geofi­zikai Vállalat dolgozója, kezdi el­veszteni a türelmét. Ezen egyál­talán nem is lehet csodálkozni. 1953 június 9-e óta dolgozik a vállalatnál, de még egyetlen fii— lérnyi családi pótlékot sem ka­pott gyermekei után. Két kisfia van, kiknek iratai már régen az SZTK-nál vannak, de úgylátszik, hogy csak megőrzés céljából. Horváth Ferenc optimista ember lévén, gyakran érdeklődött az SZTK-nál, ahol készségesen ígé­retet és újra csak ígéretet kapott, de mivel köztudomású ,hogy áz ígéretet nem lehet pénzzé váltani. Horváth Ferencet sem elégítik ki az üres szavak. Most már csupán azt szeretné tudni, hogy az SZTK meddig bírja türelemmel a kifi­zetés elodázását.

Next

/
Oldalképek
Tartalom