Somogyi Néplap, 1953. október (10. évfolyam, 230-256. szám)

1953-10-09 / 237. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! cO 'Pi y mG V A R DOLGOZÓK PARTJA M EG VE I PÁ RT BIZ OTT S ÁGA' X. évfolyam, 237, szám. ARA 50 FILLER Készüljünk fel jól a szakszervezeti választásokra aKMiaSI Péntek, 1953 október 9, A üábonymegyeri Dózsa tsz DíSZ-fiataljainak harca szövetkezetük megszilárdításáért Megnyitásra készen áll a kaposvári Őszi Vásár A TAGGYŰLÉSEK FELADATAI ■Megyénk párlttezsrivieBeitisákidk ko-gycibb feladat meet a. fenmeiőszövet­moily náS’Zük van eddigi eredménye- ink elérésében, a párt határcza.tá- mik. a kormány pro gramm j á nak köveítkeaefes m-egvalésátíásábam. A kommunistáik irmaidéin nap, mdiidern óráiban közlvteit'kiniül1 érinitikeznelk dol­gozó térsaákfeaLY és feMIágoaíitiá sza­vukkal", tettükkel, péld'amutat'ásu'kkal ismertetik pártunk politikáját, taréba Mívják a dolgozó tömegeket a, konmáinyprogramim megvalősltiá- sáéntí. A tiag'gyűóésiek: ,a kommunis­ták tanácskozása, ismételten hatalmas mozgósító erő |tól hogy legyen .az elkövetkezendő tónapban kormányunk programmjämak' kö- v etkezetes végre haj tásáiban. íMegyénik pártszervezeteiiben 5- ■tői 12-ig -tartják meg az október havi taggyűlissekiet. Ab oötólben taggyűléseik feladata megvitatod hogy a piá.rsze.rvezeitiek hogyan moz- góisíitcttak ács jászai mezőgazdasági munkák, a szántás-vetés,. a. ibefeka- ríifcás eűvégziésére és a III. negyed- évii tervek teljesí t égére. Egyúttal1 meg kell szabni a (komrmmisták feladatait! az őszi mezőgazdasági munkás ihefejezésében .és az 1953- as évi tervek tteíjesíítésiéb-ein. A taggyűlések másik fontos miaipirend- jie a párt'épíitési feladatok megvi- taltiása le®. A beszámolóknak kü­lönösen nagy gondot kel fordíta­niuk a 'közeli napot ban megkezdődő pártok tatás jó előkészítésére, 'is­mételt). In feli kell hívná-'a: pártta­gok figyelmét egyiik llegeilieimibib kö­telességük végrehajtására;, arra, hegy állandóan fejteszék politikai tudásukat, -emeljék műveltségi színv-c.n-alukat. De igen gondosan fog! átkozniuk keiül a taggyűlések- ne-k a tag- és tag jelű Ulf el vétel ké-r- déséviC isi, alő ikeilí készíteni azok­nak at 'becsű-letek tdo-lgozókniak tagje- äöMe'Iveteli kérelmét, akdír. -bebizo­nyították 'jó muinfcáijiuíkfcalL hogy K-zeretik a pártot és kérték is már felvételűikéit a pártiba. Az októberi taggyűlések igen je- tent’őeek pártéletünkbcm1, egyes- he­lyeken mégis t|aipasizitaillh®tíá,. hagy párttvezetŐBégei-nk nőm készülnek fel elég gondosan a- -taigigyűsiésekre, a beszámolók általánosak,, nem eléggé tükrözik vieSEa. a pártsz-er- vezet munkáját, s nem elég kon­krétan (határozzák meg a feladato­kat. Emellett hiba az is, hogy a párttagok lelckésziitié-se a taggyűlé­sekre nem kielégítő, legtöbb eset­ben csak arra korlátozódik, hogy ismie-Htettikj velük a taggyűlés- idejét és napirendjét, ’Nyilvánvaló, hogy az ilyen előkészítés magával! hozza a taggyűlés alacsony színvonalát,, elkeni a párttagok felelősségét, nincs mozgósító jeti-egük. Pedig bő­ven. -van- most minden, ata.ps'zerve- zeitlben. miegvitBiijni- v-a-lő. Van alka­lom arra. (hogy használják a bírá­lat fegyverét, nymiesia'k -a. páiffctiag- ság, hanem a pártlv-eizetőség felé -is. Vonják felelősségre az olyan párt­tagokat — párt vezetőségi tagokat is —>, akik -nem tesznek -becsülietitel elegtit) a rájuk .bízott. friadatoknak. Suilaft ©kitár®, a- csökölyi községi alapszervezeít pártltitíkára — aki fermeiőszövetk-ezet’i tag -is — a- tsz elnökével együtt -elsőnek írttá- alá a tsz-ből való kilépési! ívet. -Sa©ai elvtársi munkájúban sem példamu­tató. eddig mindösstee' 80 -mun-ka- egységet szerzett1. Az ilyen párt- titkár dóra, kommunistákra nem haillgattaak a dolgozók, -nem. is tud­nak másokat mozgósítani a ifea-efe •megszilárdításáraj, az őszi- munkák él végzésére. A mos tani taggyűlése­ken élesen, meg kell bíráíini az ilyen .párttagokat. Rá kell mutatni, hogy éppen, ezekben a -hetekben van -rendkívül nagy szükség a kommunisták héliytállásáira-, példa­mutató és jó -felvilágo-síitló munká­jára. Egyes járási pártbiBctteágalnik- azzaJ az indokkal, ihogy a legn-a­kiezefek megezilálr-dítiása, -elhanya­golják a többi felládlatiokat# még -olyat ist,, mint a taggyűliástö; előké­szítés. , és -lefolyásániaiki dfenőrzése. Járási pá!rfbiz-citlti3ágiain!ktióainte',cisaka taggyűléseik eiőttti órákban menje­nek ki a területbe, hiis-zen ekkor már úgy sem tudnak komoly segít­ségeit -nyújtani1. Töltsenek több időit egy-egv alápszervezeitbéi és nyújtsanak elvi- segíiteiégat a tag­gyűlések. elctkés-zítlé-sében. A talbi járásban -5-én és, 6-án 12 aiiapszei-ivezébben tartatták meg a taggyűlést, A tapasztalat azt mu­tatja, hogy ahol gondos vofiit az leiLő- készítés, ott jól sikerülteik a- tag­gyűlések, a rosis-z előkészítés azon­ban magával! hozta több Miyen a taggyűlés alacöony SBÍnivonanájt. Járási pártbizottságaink se­gítsenek abban is, hogy meg­javuljon a pártp-zorv-ezetekben. a tag- és -tagjefölf.elvétel. A tabi járásban a 12 ailap- ezerve-zot közül alig 2-—3-ban voiit tagjelöltjfe'lvléteil'. D-e nem azért, miért niihlcs- teilt :felváram-, igenis vian- n-ák 'becsületes, jól1 dolgozó paxa-sz- •tok, a. ik alkalmasak a itaigjdölít- ídkételire —- pl. Samogyacsán 4:, Kötésén 6—-8 -ilyen dolgozó pa­raszti van — csak ,a páxtvezetceé- gek elhanyagolják a velük való foglalkozást), nem készítik elő okát a ta;gjelü;tségre. Párt.vezetőségeinknek jobban kell ügyelniük ai beszámolóik ellkiészí,tű­sére is. Különösen . nagy gondot fordítsanak arra), hogy a beszámo­lok -az egész párt vezetőség éa a párttagság véleményéit is tükröz­zék vissza. Ez csak! úgy lehetséges, ha a beszámolók kollektíván ké­szülnek el. Csak ia-z ilyen, -beszámoló -leihet elég sokrétű és vetheti fél kommu­nista ős-zdnteséggiel, a tó!iyaetn'ek megfelelően- a hibákat, és csak ilyen beszámoló mozgósít eléggé a hibák kiküszöbölésére. Párlts-zervez-ateinkn-ek az addigi tapasztlaiatokbóili Levomviar a itianufeiá,- gc-t s-okka'l nagyobb gcndd.d kéül elő'hészíteimiik a taggyűiése-keit. Pártsvezeitőaágeink koMáktívía® -ké­szítsék -e’l a beszámolói,, mely tárja fel nyílt,ap, li-ogy a1 pá-rtpeea-vezet mit tett eddig -az őszi munkák vagy -a Itenvek Mjiasütiás© érdekéből. Di­csérje, dill-et-v bíráljál me-g a beszámo­ló azokat -a- kommun ist ákat, akik pél - da mutat leukka! segítették. 1 Illetve rossz munkájukká® hát-ráltíaíütiák a- munkálk menetéit, a tervéi teljesí­tését, Nagy gonddal 'készítsék elő a tdg-gyűíés-ekre a- párttlago-kat ás, •s ebb.m a- munkában- támaszkodja­nak a párteSoportb-izailmiaikra. A 'taggyűlésiek csak akikor tesznek ;ere!dimén-yesiékh ha reálisa® tudják éiltJílkie'ini eddig végzett' m-un-kéj-u- kat, s az e-Mveíkeziemdő időikre meg-, sziaiboltt. feladatok végtehlaljtésába minden ko-mmunilstiáti bevonnál’-. Ezért heTy.s, ha otít mindjárt^ a taggyűlésen konkrét megbizatást adnak a pár-ttaigoknaik,. s a k-ésőto- bi-elklben állandóan elteinőrzik ezek­nek -,1 megb-izahá soknak avógreha.i- tását. A mostani taggyűlések megyénk párttagságának! nagy .tanácskozá­sai. De ezek a tamÖcsk-oziáBiofc csak akkor válnaik iiendítő erővé a) to­vábbi munkákban, ha -a hibák -bá­tor feltárása mellett jói!) -mozgós-í- tanuk a feladatokra is. Alapszín-ve- zeteinik vezetősége, pár.tte|gjiai!nk -es «Beknek a taggyülése,''.niek.aze]őkiészí­á.t, hogy milyen- nagy • felelősség ezeknek a taggyűléseknek előkészl- .tés-e. Érezzék át), hogy csiaki-s koh te'kfliv beszámolóval, a párttagság aktív részvételével a vitában, a he­lye;? javaslatok feifli-asználás-ával é-s a határozattok végi'.eh-aj.tásáva-l! yák .hatnak az októberi taggyűlések új. hatalmae erőifo-rrássé. MEGYÉNK ÉLETÉBŐL 82*7 tonna öntvényt adtak terven felül a Kaposvári Vas- és Fémipari Kombinát dolgozói A Kaposvári Vas- és Fémipari Kombinát dolgozói a harmadik ne­gyedéves tervüket határidő előtt 16 nappal teljesítették és 82.7 tonna öntvényt adtak terven felül. A se- lejtet sikerült 9 százalékra leszorí­tani. A dolgozóknak csaknem 100 száza­léka versenyben van s most újabb fogadalmakkal készülnek a negyedik negyedéves terv sikeres teljesítésére és november 7 méltó megünneplésé­re. Verdősi László sztahanovista for­mázó megígérte: november 7 tiszte­letére a jelenlegi 864 százalékos tel­jesítményét 1000 százalék fölé emeli. Somogyvári Lajos, Szabó József szta­hanovista formázok vállalták, hogy negyedik negyedéves tervüket a ha­táridő előtt egy héttel befejezik. De hasonló fogadalmakat tett az üzem többi dolgozója is. Traktoristáink versenye as őssi munkák sikeréért Ezekben a napokban nagy felelős- | teljesítette. Az őszi tervteljesítésben ség hárul gépállomásaink dolgozóira, elsősorban a traktorosokra. A trak­torosok harcos, odaadó munkájától függ, hogy a termelőszövetkezetek mikorra tudják az őszi vetéstervet teljesíteni. Megyénk gépállomásainak trakto­ristái közül a legjobb teljesítményt Horváth II. János, a csokonyavison- tai gépállomás traktoristája érte el, aki 175 normálholdas őszi talajmun- katervével szemben 375 normálhold talajmunkát végzett el, s ezzel 211.4 százalékra teljesítette őszi kampány­tervét. Horváth elvtársnak a leg­utóbbi öt napban az átlagos napi ke­resete 158.07 forint volt. Vagyis öt nap alatt csaknem 800 forintot ke­resett. Az őszi tervteljesítésben a legjobb női traktorista Keserű Sándorné a tabi gépállomáson. Teljesítménye 5 nap alatt 25 százalékos emelkedést mutat. Őszi tervét így 56 százalékra a brigádok közt a legjobb munkát Vida János brigádja végezte a cso- konyavisontai gépállomáson. A bri­gád augusztus 20-tól 5 erőgéppel 1495 normálhold talajmunkát vég­zett el, tervét 85 százalékra teljesítet­te. A brigád egy-egy tagja naponta ■ átlagosan 123.60 forintot keresett az utolsó öt napban. Az éves tervét legjobban teljesítő traktoros Angyal László a háromfai gépállomáson 125 százalékkal, váltó­társa, Nagy János 150 százalékot tel­jesített. Szép eredményt ért el Simon Mária, a nagybaj omi gépállomás traktoristáia is, aki 523 normálhold éves tervével szemben 548 normál­hold talaj munkát végzett. A brigádok közti versenyben első Angyal Ferenc brigádja 3 háromfai gépállomáson. 4 erőgéppel 5872 nor­málhold talajmunkát végzett, éves tei’vét u brigád 142 százalékra telje­sítette. Kél nap alall 121 haldia ölel dahánvtaelési szerződést a szuloti dolgozó parasztok Szülök község dolgozó parasztjai már hosszú évek óta foglalkoznak dohánytermeléssel és mindig meg­találták vele számításukat. Most, hogy kormányunk intézkedésével még kedvezőbbé és kifizetődőbbé vált a dohánytermelés, még szíve­sebben kötnek szerződést dohányter­melésre. Különösen az tetszik a dolgozóknak, hogy a kormányrende­let értelmében a dohánytermelők az 1954-es évben már minden mázsa be­adott száraz dohány után 1000 darab cigarettát kapnak, s emellett a be­ültetett terület kétszerese mentes a beszolgáltatás alól. Ezeket és a többi kedvezményeket a helyi pártszervezetek népnevelői állandóan tudatosítják a falu dolgo­zóival. Ennek eredményeként 2 nap alatt 121 holdra kötöttek dohányter­melési szerződést a dolgozó, parasz­tok. Knol György a jövő évben 1 hol­don akart dohányt termelni, de a kormány intézkedése után megvál­toztatta számítását és 2 holdra kö­tött dohánytermelési szerződést. Községünk dolgozó parasztsága jó­minőségű dohány termelésével járul hozzá a kormányprogramm megvaló­sításához, a dolgozók dohányszükség­letének ellátásához. Hód is László párttitkár, Szülök. Anyanyelvűken tanulnak az iskolában a szentborbási délszláv gyermekek Somogy megye déli határszélén, a Dráva mellett, festői szépségű he­lyen terül el Szentborbás délszláv község. A lakosság ismert népmű­vészetéről. Erről tanúskodnak ma is a házak faragott oszlopai, a bútorok, hímzések, szőttesek. A Horthy-rend- szer idején minden eszközzel gátol­ták a dolgozó nép kultúrájának fej­lődését. A 94 éves Pavlakovics Vin­ce, a 86 éves Filip Mihály, de a töb­biek is jól emlékeznek azokra az időkre, amikor a «kegyes tanítórend» birtokán húzták az igát és Szabó Je­nő botosispán vadrácoknak, állatok­nak nevezte őket; még azt is tiltot­ta, hogy anyanyelvükön beszéljenek Erőszakos magyarosítást vittek az iskolába is és a diákok között sem | engedték meg az anyanyelv haszná­latát. A felszabadulás új életet vitt Szentborbásra. A község 74 gazdája között közel ezer hold földet osztot­tak ki. A Magyar Népköztársaság törvényei biztosították részükre, más nemzetiségiekkel együtt az egyenlő életjogokat, az ősi hagyományok, a kultúra és a nyelv további ápolását. Ehhez minden lehetőséget meg is ad az állam a szentborbásiaknak. Az 1948—49-es iskolai tanévben bevezették a tanulók délszláv okta­tását. Anyanyelvükön írott könyve­ket adtak a nemzetiségük múltját, jelenét megismerni vágyó kisdiákok kezébe. Az iskolát rendbehozták, új pado­kat, tanulóasztalokat, táblát és más, á tanuláshoz szükséges eszközöket adtak az iskolának. Tóth Mihály dél­szláv tanító szemléltető képekkel is elősegíti a fiatalok fejlődését. A kis­diákok tanítójukkal együtt szívesen veszik ki részüket a régi szokások, táncok, énekek gyűjtéséből, hogy azt I tovább ápolják. A szentborbási iskola tanulói az eddiginél is jobb tanulással köszönik meg kormányunk szerető gondosko­dását. Tudják, ha tovább akarnak tanulni anyanyelvükön, nyitva áil előttük az út, a délszláv nyelvű gim­náziumok és tanítóképzők várnak rájuk. Keresztsoros vetés — több termés A balatonkiliti Dózsa tsz tagjai a keresztsoros vetés hasznáról nemcsak szakkönyvekben olvastak, hanem a Szovjetunió élenjáró mezőgazdaságá­nak 1951-ben nálunk járt küldöttei­től is hallottak. A tőlük átvett ta­pasztalatok alapján már 1951-ben ke- resztsorosan vetették el árpájukat. A tavalyi aszályos esztendő ellenére is megmutatkozott ennek eredménye. 1952-ben már 59 holdat vetettek be keresztsorosan ősziárpával, mely holdanként ebben az évben 15.27 mázsát adott a sorosan vetettel szem­ben, amely csak 11.23 mázsát ho­zott. Továbbra is közösen gazdálkodnak a libickozmai Bem tsz tagjai Október 7-én a libickozmai Bem tsz tagjai közgyűlést tartottak. A tsz-tagok többsége amellett szava­zott, hogy 326 hold földjükön to­vábbra is együtt gazdálkodnak. Még szorosabbra zárják soraikat, felvirá­goztatják szövetkezetüket. 8-án már lendületesen haladt a szántás-vetés a tsz földjein. Örömmel jegyeztek békekölcsönt a barcsi Vörös Csillag tsz tagjai Mi, a barcsi Vörös Csillag termelő­szövetkezet dolgozói örömmel je­gyeztünk negyedik békekölcsönt. Boldoggá tett bennünket az, hogy fo­rintjainkkal is hozzájárulhatunk né­pünk életszínvonalának emeléséhez. A mi szövetkezetünk tagjai büszkék arra, hogy jegyezhettek békekölcsönt. Az a vélemény alakult ki, hogy munkaegységeink után bőven van jö­vedelem terményből is, meg pénzből is, tehát, van miből jegyezni. Jegyzé­sünket jó munkánkkal támasztjuk alá. Mindenki szorgalmasan dolgo­zik, mert tudja, hogy munkájának megvan a gyümölcse, azt akarjuk, hogy szövetkezetünk még gazdagabb és virágzóbb legyen. Gulácsí Erzsébet Barcs. Ünnepi Könyvhét a csurgói gimnáziumban A könyvhét ünnepélyes megnyitá­sát már napokkal előbb élénk ké­szülődés jelezte a csurgói gimnázium­ban. Lendvay tanár elvtárs vezetésé­vel lányok és fiúk díszítették a te­rem falait, asztalait. Az irodalmi kör tagjai pedig már kiválasztották ta­náraik segítségével azokat a köny­veket, amelyeket a kiállításra hoz­nak. Október 5-én ünnepélyes keretek között az igazgató njütotta meg a könyvhetet. ízlésesen díszített, szé­pen berendezett terem várta a könyvszerető ifjúságot. Az egyik dél­előtti szünetben a terem nyüzsgő elevenséggel telt meg. Mindenki lát­ni akarta az asztalokon elhelyezett könyveket. Minden asztalnál volt el­árusító, könyvhöz értő és azt ma­gyarázó fiatal. Az egyik asztalnál- Marek János, az iskola kiváló ma­gasugrója sportkönyvvel a kezében magyarázott egy elsőosztályos fiú­nak. A másik asztalnál Sifter Mária á népi táncról beszélgetett leánytár­saival. Bertók László, az iskola «köl­tője» Benjámin László verseit ol­vasta elmélyülten. A szovjet könyvek iránt is igen nagy az érdeklődés. A szépirodalom mellett a technika és a nagyszerű szovjet tudományos müvek kelen­dők. Nemcsak a tanulóifjúság, de a ta­nárok számára is igen jó hatású és eredményes volt a kiállítás. Dr. Czei- ner Géza, Pókos Ferenc, Gál Ambrus és dr Écsy ö. István tanárok az if­júsággal versenyezve vásárolták a legjobb könyveket. Az első nap szép eredménnyel zárult. A fiatalok né­hány perc alatt 430 forint értékű könyvet vásároltak. A kiállítást a hét végéig tartjuk nyitva. Megtekintésére a járás vala­mennyi pedagógusát meghívta az is­kola vezetősége és a járási szakszer­vezeti vezetőség. Krénusz József, * ■ IV. o. tanuló, Csurgó.

Next

/
Oldalképek
Tartalom