Somogyi Néplap, 1953. október (10. évfolyam, 230-256. szám)

1953-10-03 / 232. szám

2 SOMOGYI NÉPLAP Szombat, 1953 október 3, Az ENSZ közgyűlésének S. ülésszaka New York (TASZSZ). A politi­kai bizottság szerda délelőtti ülé­sén: a bizottság alelnökiének és elő­adójának m g választás a után Co­lumbia képviselője szólalt fel 'és azt javasolta, hogy a 'koreai kérdést sorrendben utolsóként tárgyalják meg. Ezután A. J. Visinszlkiy, a Szovjetunió küldöttségének vezető­je emelkedett szólásra. Rámutatott, mennyire tarthatatlan Columbia és Görögország küldötteinek érve­lési?!, amelynek az a célja, hogy el­odázza a koreai kérdés megtár­gyalását., A. J. Visinszikij: felhívta a bizottság tagjainak figyelmét lia képviselői, továbbá az okiéit tá­mogató fcüjdPJttségekl tgyekiszenei:; kitérni a koreai kérdés megtárgya­lása élői, gyakorlatilag is- akadó? _ lyozzák az értekezlet összehívását. ( Á Szovjetunió képviselője han­goztatta. a koreai kérdést elsőként keJl megtárgyalni a politikai bi­zottságban. Hangsúlyozta e kérdés- rendkívüli fontosságát és sürgőssé­gét, valamint azt,, hogy figyelembe kel v;nnii, milyen kávés- idő van hátra az értekezlet összehívásáig. A. J. Vis-insz-kij; felhívta a bi­zottság figyelmét Li Szín Man-nak és híveinek arra a kijelentésére. több olyan tényre, amely megkötne- ,kogy erőszakkal szándékoznak meg teli, hogy a (kérdést haladéktalanul tárgyalják meg. A. J. Visinszkij rámutatott, oldani -a koreai kérdésit'. £-z a kije­lentés' olyan helyzetet teremt,, hogy az Egyesült Áfflamoki és Ang-j amelyben az a'Iapoikm'önynak m-egiféielöen,— az EíN'SZ -beavatko­zására van szükség. A Szovjetunió' képviselője utalt az új világháború -veszélyének el­hárítását. a nemzetközi- feszültség -enyhítését szolgáló intézkedésiek kérdésének fontosságára és javasol­ta', 'hogy ezt a kérdést vegyék a másodiknak, = köEvetlitinül a- koreai kérdés megtárgyalása után vizsgál­ják meg. 1 Az E-gyesülti Államok. Anglia, Ausztrália és Uj-Zéland -képviselője a columbiai javaslat mellett is a Szovjetunió küldöttségének- javasla­ta ellen szólalt fel. Lengyelország, Csehiszloiváikia, -az Ukrán SZSZK és a Bj-dlorussz SZSZK képviselői erőtéljesnn támo­gatták a Szovjetunió küldőttsiégé- nek javaslatát. SZÖVETSÉGESEINK NEM VESZIK BE A KERESZTESHADJÁRAT MESÉJÉT“ New York (MTI). Walter Lipp- manm, a ,,New York Herald Tri- bune”-ban azzal a kérdéssel fog­lalkozik. hogy az Egyesült Államok szövetségeseinek körében egyre na­gyobb a felháborodás- a növekvő háborús terhek tmiaitt, Liipipmann ugyanakkor beismeri, hogy a ,, ki ? reszt e shad j árat' ‘ jelszavának hangoztatása meddő erőifeszítés, mert — mint írja — szövetségese­ink nem veszik be a ..keresztes- hadjárat meséjét“. Walter Uippmamn ezután- hang­súlyozza, hegy az amerikai háborús próbálkiozáisok mindeddig kudarcot valiliottaík. Adenauer igazságügy minisztere hadjáratot hirdet a sztrájkjog ellen Bonn (-ADN). Dehi-er bonni igaz­ságügyminiszter szerdán a iSzabad Demokrata Párt sajtószolgálatai út­ján nyíltan bejelentette, hogy az Adenauer kormány a dolgozóik- leg­elemibb alkotmányos jogának, a sztrájkjognak 'elrablására készül. Dehler -a „sztrájkjog újjászervezé­se“ megjelöléssel Taft-Hartley min­tájú sztrájkelfenes törvény mellett szállt síkra. Eszerint minden ^po­litikai ,sztrájkot-, „jogsértésként“ kell kezelni és- -büntetni'. Delhle-r lep­lezetlenül azt követelte, h-ogy^ bi­zonyos ' üze-micsaportokban egyálta­lán; tilos legyem a sztrájk. Ide' tar­toznék a vasút. ia po-sta, mind n köz­lekedést szolgáló vállalaít, a tá-vhír- közl-és, valamennyi vízellátást, vilá­gítást' hö-; vagy áramszolgáita-' tá-st ellátó váltólat, ,stb. A dolgozóik legfontosabb politikai és gazdasági harci eszköze ellen intézett e hal­latlan támadáshoz a bonni dgazság- üigymistzter még azt az -arcátlan kö­vetelést is -hozzáfűzi, hogy a szak- szervezetek anyagi eszközeiről nyil­vánosan — vagyis a-z Adenauer kor­mánynak — elszámolást kell nyúj­tani. Az Indiai Köztársaság új tagállama; Andhra Uj-Delhi (ADN). Nehru indiai .mi­niszterelnök csütörtökön ünnepélye­sen az Indiai Köztársaság tagálla­mának nyilvánította az újonnan megalakult Andhra államot, amely­nek ideiglenes fővárosa Kurnul. Andhra állam kormányzójává Csan- dulal Trivedit nevezték ki. Megala­kították a kormányt is, amelynek feje -T. Prakaszan. Andhra az Indiai Köztársaság 29. tagállama. Madrasz -állam egy részé­ből alakult és területe 57 ezer négy­zetkilométer. Határai: északon Orissza állam, nyugaton Haiderabad és Jaszur, délen Madrasz és keletén a Bengáli-öböl. Az. állam lakossága több mint 20 millió lélek. RÖVID KÜLFÖLDI HÍREK SYDNEY Szeptember 30-án ©site Sydney­ben- a béke és a háború :• érdesével foglalkozó ausztráliai kongresszus' munkájának befejezésié alkalmából; nagygyűlést tartottak. A n-a-gy- igyűüéseínl több mint 3000-ten vettek részt. . A gyűlés részvevői elhatározták, hogy Ausztráliában -évente bék-e hetet tartatnak. * * * BERLIN Mint a ..DPA“ és az ..AFP“ je­lenti, csütörtökön Bonnban tárgya­lások ikezdőd'fcek -az Egyesült Álla­mok képviselői és .az Aden-auer- Ikormány megbízottai között -egy új barátsági és kereskedelmi szerző­dés1’ megkötéséről. Ismerete», hogy jiúniuisba-n Adenauer és Cc-nant amerikai főbiztos ideiglenes szerző­dést írt -alá az 1953-as aimerikai- n-émet „barátsági,' kere-ske-de-’mi és- konzulátusi szerződés*’ felújításá­ról. A mostani tárgyalásokm-afe. as ia célja, hogy ezt az ideiglenes meg­állapodást' újjal pótolják.-X- * -X­WASHINGTON Mint az „AFP“ közli, az Egye­sült Áfiam-ok -vasutasainak négy szakszervezete szerdán1 este bejelen­tette bér-emelési követelését. A vas­utasok kollektív szerződései szerdán éjfélkor lejártak. A. bér-emelési kö­vetelést csütörtökön eljuttatták -az ül-eitékesi szerveikhez. SZABÓ ERVIN 1877—1918 Harmincöt évvel ezelőtt, 1918 ok­tóber 3-án, délután négy órakor tíz percre megállt a munka Budapest gyáraiban és üzemeiben: a főváros proletáriátusa — a csepeli töltény­gyári dolgozók kezdeményezésére — munkabeszüntetéssel tisztelgett az európai hírű szocialista tudós, Szabó Ervin emléke előtt, akit azokban a percekben kísértek utolsó útjára. Szabó Ervinnel sírbaszállt a ma­gyar munkásmozgalom hőskorának egyik legképzettebb, legnagyobb te­kintélyű harcosa,'aki jelentősen hoz­zájárult a munkásosztály öntudatá­nak fellángolásához, ideológiai fel­fegyverzéséhez és akire — elkövetett súlyos eszmei tévedései, politikai hi­bái ellenére — tisztelettel emlékezik haladó hagyományaink hordozója és továbbfolytatója, a párt. Szabó Ervin működése a század első két évtizedére esik, arra az idő­re, amikor a munkásosztályt kétféléi is szorongatta halálos ellensége: egy­felől a jobboldali szociáldemokrácia, mely elárulta Marx és Engels forra­dalmi tanításait, másfelől a háborúra készülődő, majd a háborút kirobban­tó uralkodó osztály. Szabó Ervin ■ előbb, mint a «Népszava»- munkatár­sa, majd mint a fővárosi nagykönyv- tár nagyszerű szervezője és igazga­tója — mindkét ellenséggel felvette a harcot. A szociáldemokrata párt jobboldali vezető klikkje, mely áruló politiká­ját szemérmesén a «reformizmus» fügefalevelével takargatta, a mun-, kásosztályt megpróbálta' lecsalni a forradalom útjáról. E cél érdekében felhasználta a kegyelemfillérekkel le­pénzelt, vékony munkásarisztokrá­ciát, s ugyanakkor féltékenyen vi­gyázott arra, hogy a munkásosztály legjobbjai ne vehessék birtokukba Marx és Engels szellemi fegyvertá­rát. Ezzel szemben Szabó Ervin han­gos szóval hirdette, hogy a munkás­arisztokrácia többletjövedelme: a jú- dáspénz, és abból az extraprofitból származik, melyet az uralkodó osz­tály a mezőgazdasági dolgozók szél­sőséges kizsákmányolásából szerez. Hirdette azt is, hogy az osztályharc győzelmes megvívásához nélkülözhe­tetlen eszköz a modern tudomány bevitele a nép legszélesebb rétegei­be. De nem maradt csupán a sza­vaknál. Amellett, hogy egész sor ön­álló művel gazdagította a társadalom- tudományt, a munkásosztály kezébe adta — bő magyarázó jegyzetekkel ellátva — Marx és Engels magyarra fordított, válogatott munkáit. A két­kötetes mű közreadása felbecsülhe­tetlen segítséget jelentett a munkás- osztály szellemi felfegyverzése terén s nemzedékeket segített hozzá a marxista tanok hamisítatlan forrásá­hoz. v Szabó Ervin volt hazánkban, aki felemelte tiltakozó szavát az impe­rialista háború őrültsége ellen. Egyik szellemi vezére és ösztönzője volt annak a háborúellenes mozgalomnak, mely nemcsak a munkásosztályt so­rakoztatta fel az imperializmus vi­lágméretű rablókalandja ellen, ha­nem magához vonzotta a társadalom marxizmustól távolálló — szélesebb rétegeit is. így olyan társadalmi ele­inek is kapcsolatba kerültek a pro- letáriátussál, akik egyébként nem tudtak volna eltalálni a munkásmoz­galomhoz. Ez az antimilitarista szer­vezkedés — amint népünk fokozódó utálattal és gyűlölettel fordult el a háború véres mészárszékétől — egy­re számottevőbb tényezővé erősödött, s később építő szerepet játszott a munkásosztály forradalmi pártjának megalakításában, a 19-es események­ben is. Dióhéjban így lehet összefoglalni Szabó Ervin munkásságának pozitív részét. És most nézzük meg hibáit. Mert Szabó Ervin, a marxizmus egyik első hazai magvetője, életútja során konkolyt is hintett, sokat és sok mindenben tévedett. Tévedett, amikor úgy gondolta, hogy az imperializmus szülőanyja a védővám, az imperializmus ellen te­hát a szabadkereskedelem a legfőbb orvosság. Hibázott, amikor azt állí­totta, hogy a munkásosztály még a huszadik században is csupán ven­dégoldala lehet a burzsoázia-vezette forradalomnak, nem pedig zászlóvi­vője. Tévúton járt, amikor azt fej­tegette, hogy a munkásosztály harca kizárólag gazdasági harc. Az osztály­harc ilyen antimarxista, kizárólago­san gazdasági értelmezése méhében Békebizottságaink feladatai az őszi munkák meggyorsításában Napjainkban egyik fontos fel— ada-tunik -az őszi munkák időben és jó minőségben való elvégzése. Az őszí munkák -nem -kevesebbet, mint a jövőévi jó termés alapjainak le­rakását jelentik. Ebiből a harciból kei.i kivegyék részüket megyénk b-ékébizottsáigai is.-Mut tehetnek, illetve mit tegye­nek béik-ebizo-tts ágaink az őszi munkák -meggyorsításáért? Béke-bizöttsáigaink -magyarázz ák meg minden -becsületes dolgozó ipa­ra színak: kormányunk mindent megtesz azért, hogy dolgozó né­pünk jóllétben élbes-sen és -jóléte állandóan emelkedjék. Ezt -szolgál­ják a ko-rmányprogramm megvaló­sítása során megjelent ren-deleteik és -az árleszállítás is. r Békebizottsá-gáink tehát magya­rázzák meg, hogy mind az árle­szállítás, mind -a korimánypro- gramm megvalósítását jelentő egé-sz sor -egyéb intézkedés, a különböző kedvezményeik nyújtása nagymér­tékben segítik a falu dolgozói élet- színvonalának ’emelését. .Meg ikelí érteniük, hogy az őszi munkák elvégzése két szempont­ból is ■ igen fontos. Egyrészt a ko­rai vetés sokkal magasabb termést eredményez, mint a kései, amit számos példa is igazol. Másrészt ha várunk, ;ha az egyes őszi -mun­kákat nem végezzük el időben, azok összetör]ódnak, ami azt 'je­lenti, hogy -egyszerre s-o-kat kell elvégezni, -ez pedig gátolja az ala­pos, jó munkát. Minden békebizottságí tagnak, minden dolgozó parasztnak látnia kell; most az őszi. munkák idején dől el, hogy jövőre mekkora darab kenyér kerül a dolgozók asztalára. Most dől1 el az őszi munkák során az is, hogy terrmelőszőve-t-kezeteink tagjai és egyénileg dolgozó pa­rasztjaink jövőre mennyi -gabonát tudnak szabadpiacra vinni. Béke-bizottságainknak meg ik-ell értetniük a dolgozó -parasztokkal -azt is, hogy -amiként a bék-e -és a jólét szorosan összefügg egymással, éppen úgy össze kelj függnie a mi bék-eakaratunknak tötteinkik-el: béke vágyunkat béke tettekkel -kell alátámasztanunk. Napjainkban az őszi munkák gyors -elvégzésével keli m-egmutvatnunk, .hogy tisztában vagyunk -azzal: a. bélkét nem elég csak kívánni, a békéért nem él-ég csak sóhajtozni, hanem cselekedni kell -é-rte. Az őszi munkák gy-or-s elvégzé­sével a dolgozó parasztok is mu­tassák m-eg, hogy -helyeslik -pár tünk és kormányunk politikáját -és tettekkel -járulnak hozzá annak m-egvatósíitásáíh-o-z. Rak-o-sí elvtá-rs -ez év május 10—í beszédében azt mondotta: „Nálunk -mindenki a bé­ke megvédésének harcosa-, ákí jól végzi munkáját“. -Békebizattsá gaink ezt eigy pillanatra -s-e t-évesz­hordta azt a másik, merőben helyte­len nézetet is, mely lebecsülte a J szék szem elől, ennek -széliemében munkásosztály forradalmi pártjának j végezzék munkájukat. Községi bé­jelentőségét. Ikebi-zot-tságaink mutassanak rá. Szabó Ervin hibainak eredendő b az ^ . munkák gyors elvég- forrása abban keresendő, hogy o ma- , M ■ i • c ga nem állott szoros és mindennapi !zeSe anaal- mk-abb is fontos, mert kapcsolatban a jobboldali szociálde- ------­m okráciával szembeforduló forradal­mi tömegekkel. A szindikalizmus ál­láspontjáról bírálta az áruló szociál­demokráciát, tehát egész sor kérdés­ben maga is helytelen következtetés­re jutott. Ezenkívül szoros szálak fűzték a polgárság radikális — de forradalomtól rettegő — köreihez, s ez a kapcsolat nem maradt nyomta­lanul Szabó Ervin felfogásában. E hibák, tévedések töményen jelent­keztek abban a tényben, hogy Szabó figyelmen kívül hagyta az oroszor­szági forradalmi eseményeket és még a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom győzelme után is az angol munkáspárt politikai irányvonalát állította követendő példaképül a ma­gyar munkásmozgalom elé. A szociáldemokrácia, a munkás- mozgalom e hitvány kerítője, har­minc éven keresztül hamisította hi­bátlan hőssé Szabó Ervin alakját. El­sikkasztotta, kihazudta művéből mindazt, ami érték s az így bemocs­kolt Szabó Ervinnel is igazolni pró­bálta saját áruló politikáját. A párt, a népi demokrácia nyilván­valóan nem követi ezt az utat, mi a teljes Szabó Ervint akarjuk látni. Művének úgy állítunk méltó emlé­ket, hogy feltárjuk értékeit is, fényt derítünk hibáira is. Megmutatjuk — figyelmeztető tanulságul tévedéseit, de becsüljük és megtartjuk életmű­véből mindazt, ami érték, mindazt, ami előremutatás volt a marxizmus- leninizmus győzelmes jelene felé. nem -lehet -közömbös egyetlen be csületes dolgozónak sem, bogy ai jövő évben -milyen termést takarí­tunk be. Magyarázzák meg: megvan a -le­hetőségünk az őszi munkák időben váló -elvégzésére, megvan a lehe­tőségünk, hogy időben szántsunk és vessünk, m-er-t az idén kedve­zőbb körülmények között kell ezt a munkáit -elvégeznünk, mint ta­vai-" Kedvezőbb az időjárás és a vetőmag beszerzése nem okoz gondot, mlint a- múlt eszten­dőben. Meg kél! magyarázni azt is, -hogy az őszi -munkák gy-o-rs -el­végzése minden becsületes dólgio- zónak -egyénileg is érdeke. Egy­részt azért, m-e-rt ha időben -elvé­gezzük az őszi munkákat, ha ’idő­ben vetünk, ezzel nagyobb lesz a termés, ezen keresztül dolgozó parasztjaink jövedelme is. Más­részt azért, mert az őszi munka és a kormány.proigramm — mely -a -dolgozó parasztság-életét is -egyre inkább szebbé és jobbá teszi — messzemenően összefügg egymás­sal. Ahhoz, hogy községi, termelő­szövetkezeti és gépállomási béke- bizottságaink -ezeknek a feladatok­nak megfeleljenek, ahhoz, hogy munkájukkal elő tudják segíteni az őszi munkák gyors elvégzését, szükséges, hogy járási bék-ebizott- ságaink is megjavítsák munkáju­kat, t-ö-blb -segítséget -ás irányítást -adjanak a járásuk területén műkö­dő .békebizottságoknak. E téren már vannak eredményeink. Pl. a kaposvári járási békebizottság jói foglalkozik a békebizottságok-kal, ez-t igazolja az is, hogy a kaposvári járásban augusztus -hónap folya­mán -a községi -béke bizottságok .381 kis-gyűl-ést tartottak. Meg kell azonban mondanunk, hogy járás-i békebizotiiságaink több­ségének munkájára még nem -ez a jellemző, hanem az, h-ogy járásúk területén nem fogják össze a 'béke- bizottságok munkáját, -nem irányít­ják és nem segítik azolk-at megfe­lelően. Hogy béke-bizottságaink si­kerrel vegyék ki részüket jövő-évi kenyerünk biztosításából, az szűk-, séges, hogy járási béke-bizottsá­gaink megjavítsák munkájukat, irá­nyítsák és -segítsék a -járásuk te­rületén lévő békebizottságokat. De a b é keb -i z-o,11 s á-g ok n a-k meg kell- ja­vítaniuk -a felvilágosító, nevelő- munkáit i-s. A községi, termelőszö­vetkezeti és gépállomás: békebi- zo-ttságok titkárai, elnökei és tag­jai tartsák mindenkor szem előtt, hogy akkor tudnak eredményes ne- vélőmunk-át végezni az őszi ipun- k-á'k érdekében, ha sz-em-élyes pél­damutatásukkal -is alátámasztják mondanivalójukat, ha a békéért folytatott agitácíójukat béketet- tei'kkel js megerősítik. Békebizottságaínk használják fel a személyes példamutatás mellett és az egyéni beszélgetések mellett a bék-ekísgyűl-éseket, a szemléltető és kult-úragitáció adta lehetősége­ket is. Tegyék érdekessé, színessé a békebízottságo'k agitációs mun­káját. Különösen nagy -gondot for­dítsanak a „'békevédelmi szerződé­sek“ kötésére. Mint -a korábbi ta­pasztalatok igazolják, |a Ibiákev-é- deT-m-i szerződések komoly ered­ményt hoztak. Pl. ,a Bék-e-Világt-a- nács budapesti ülésének előkészí­tése idején, a nyári munkák ide­jén, az aratás-cséiplés -elősegítésé­ben. Most, az őszi munkák idején se féíed-kezzenek még béikebiz-ott- ságaink ,a békevédelmi szerződések kötéséről, -illetve köttetésiéről, an­nak mozgósító -erejéről1. -Hassanak oda, hogy minden községben, ter­melőszövetkezetben és gépállamá- s-on minél többen kössenek kon­krét felajánláson alapuló békevé­delmi szerződést, A békevédelmi szerződések kö­tésénél azonban óvakodjunk attól, hogy a békevédelmi szerződések kötését — amely a felvilágosító ne- velőmunba -egyik e-szfcöze — egy­szerűen bürokratikus adminisztrá­lássá változtassuk, Né tévesszük szem elől, hogy a békevédelmi szerződés célja az, -hogy bélk-ebi- zottságiai-uk meggyőző munkájuk-ooi keresztül1 segítsék élő konkrét bé­ketettek kibontakozását, vállalá­sok megtételét és végrehajtását. Ahhoz, hogy békebizottságaink az előttünk -állő feladatokból jól kivegyék részüket, -feltétlenül- szükséges, hogy a békebizo:ttságo:k titkárai sz-orois kapcsolatban le­gyenek ia pártsz-ervezeteklke-l, kér­jék segítségüket e-gy-e-gy feladat megoldásában. Ha békebizottsá­gaink így végzik munkájukat, ak­kor az őszi munkák meggyorsítá­sát nagymértékben segíteni tudják és munkájuk eredménye nem ma­rad el. Virányi István, ai Megyei Békebizott-ság titkára. A francia kormány további csapategységeket küld Indokínába Párizs (MTI). Párizsban ás Washing­tonban szerdán délután egy közle­ményt adtak ki arról, hogy a francia kormány 385 millió dolláros «pótse­gély» fejében kötelezettséget vállalt arra, hogy a végsőkig^folytatja az indokínai háborút, fokozza a hadmű­veleteket és újabb francia csapato­kat küld Indokínába. Amerikai hírügynökségek értesülé­sei szerint 9 újabb francia zászlóalj­ról van szó.

Next

/
Oldalképek
Tartalom