Somogyi Néplap, 1953. október (10. évfolyam, 230-256. szám)

1953-10-18 / 245. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! t Vasárnap, 1953 október 18, A MAGYAR DOLGOZÓK PÁRTJA MEGYEI PÄRT BIZOTTSÁGÁNAK LAPJ X. évfolyam. 245 szám. Á 1 ETA nTT T fin Megvédik; szövetkezetüket a buzsáki ;tsz kommunistái Mégis megmarad az Úttörő tsz A dolgozókról való gondoskodás a kutasi állami gazdaságban A spppsrii sznniá.lis nflhnn Jó népnevelőmunkával a kormányprogramm megvalósításáért Páiri>s®eirviez‘etei;nik, tegtfonitosalbb feffiáidlatai közé tairitaziik a politikai nevefőmumika kiszélesítése. a kor- mányproigramm ismertetése és a széles dolgozó tömegeik mozgósítása e Programm végrehajtására. Soha mem volt még olyan hálás feladatuk a népnevelőknek, mint most. Olyan Programm végrehajtására kell mozgósítani, mélyet egész dolgozó népünk örömmel fogadott, hdtezen étetszínvonatank gyorsabb emelésé­hez járni hozzá. E programra végrehajtása most attól függ, hogy dolgozó paraszt­jaink hogyan állják m»g helyüket a föMeken, az őszi szántás-ivetésiben, a (betakarításban; állami' gazdasá­gaink hogyan -válnak a nagyüzemi gazdállkiodás előbareosaivá, gépálö- másiaiimik minőségi munkát végez­nek-e, ,meigvaiósítjá'k-e a ikét műsza­kot. Attoll függ, (hegy ipahi mun­kásaink hogyan teljesítik 1953-S's évi tervet, hogy adóssággal vagy adósság nélkül1 imeninek-e 'át az új évibe. Éppen ezért minid a falusi, mind pedig az üzenni pártszerveze­tek inágy feüíaid'atla: a maguk terüle­tén münden dolgozót ha-röba vinni ezeknek ,a célkitűzéseknek a (végre­hajtásáért, a kormán yprogriatomi következetes imiegváíólsítáeáért. Ezt a feladatot1 csálc úgy tudják meg­oldani ipártszervezeteink1, ha á®an- dóam javítják a párt és a tömegeik közötti1 (kapcsoliatclt. Ennek legyik iegfontosatib eszköze a népnevelő- munka megjavítása. A Központi Vielzétőség 1953 jú­nius 27—28-i határozatának meg­vitatása után a mi megyénkbe® a® jelentős javulás ált be a félvilágo­sító munkába®. Ez ai javüfe; azon­ban még nem általánosítható min­den terülietre. A legnagyoiblb javu­lás a tétnmelószövietkezeti pártszer­vezeteiknél mutatkozik, ahol a párt- vezetős'égek többségüklben iigyökez- tek helyileg feldöllgozni azokat a jelentős kormáinyrendtetetéket, me­lyek a szöivetkeaet tagságát érin­tik. Ezeknek a rendeleteknék nép- nevifLŐértekezlieteken való megvitatá­sa után pártszerv-ezeteiin'k tele tar­sollyal indították úftbaanépnevelőkeft a termelőézöiveítloezetieik megtszliSár- dítása) érdekéiben. így volt ez iá ba- Mionkiliiti Dózsa termelőszövetke­zetben is, ahol mindlen, imumtkaesa- p atban két-két kommunista; és pár- tonkívüliil népnevelő Ibelszéligelt ai tsz- baigóMoaill a kormány nyújtotta' ked­vezményekről.. A Jíátrányi1 Allikiot- imóny termeillőszöveitkezetlbeni újeág- felolvasá,sokat, fcisgyűffléseikelt tarta­nak a kommu’nástá'ki munkacsapa­tonként. És tovább Mhietnei még' so,roEni az olyan termélőszövetikieze- taktet. -mint a paitösfai Törekvő, vagy a ceokonyavisoritai Hatodás, ahol az időben végzett. poMtikaii fölvilágosító munkai nem engedte az ellenség hangját érvén,yosüllni a Szövetkezeit,ben. Nincs is etlímjarai- ,dás ezeknél a- tsz-eknél az őszi munkáiban. A tsZ-haigo!k döntő több­sége meg van győződve arról, hogy Myeeen cselekedett, amikor a nagyüzemi gazdálkodás útjára lé­pett. A népnevelők munkája azonban nem lehet egyoldalú. Nem elégsé­ge®, hogy cs-ak a népnevelők beszél­jenek. Népnév:tőinknek beszélget­niük kell a dolgozókkal. Meg keli hallgatniuk az ő véleményükét, kívánságukat is. Igen sok hibát isilkierüitt már a mi megyénkben is felfedni a dolgozók jogole panaszai által, amit ,a népnevelők közvetítelt- ték. Az ilyen népmevelőmunka szo­rosabbra fűzd a párt .és a tömegek kapcsolatát. A tátrányi Alkotmány .tsz-iben ,pí. Kaidllicskó József — az állattenyésztési brigád dolgozója — ivégez legjobb népnievellőmunká-t. Elmondja' ,a dolgoz óknak: miért járnak jól, ha továbbra is a tsz- ben maradnak, de meghallgatja a dolgozóik panaszait is és megmagya- rázzai,. hogyan lehet a bajokra or­voslást Szerezni. Kaldlieskó elwtárs i niépnevdőimunfeáját mindig úgy végzi, hogy az iá seronkövetkező mezőgazdasági munkákat éllősegít- s,e. 'Számois pártszervezetben azonban még mindig nem kapnak a népne­velők érveiket, hogy azokat felhasz­nálva eredményes munkát végezhes­senek. A ráksi Rákóczi termelőszö­vetkezetben pl. tleHjeiaen elhanyagolt terület a feüvállágosító munka, még a párttagok sem állmaik ki efflá’g szi­lárdan a szövetkezet mellett. Az iharosberényii községi pártszervezet pedig mindössze annyit tett a Köz­ponti Vezetőség határozata után, hogy a népnevelők új beosztását elkészítette, de infcstruálásUklkal és főleg munkájuk ellenőrzésével senkii sem törődik. Körülbelül ugyanez a helyzet a legtöbb üzemi pártszerve­zetben is. A Csurgói lenüzeimben. a barcsi fűrészüzamlben jóformán nincs is népnevelőmunka és ha va® is, az olyan általános, hogy a féladatok megoldását neon segíti elő. Az előttünk álló feladatok meg­követelik. hogy pártszenvezdteim'k- iben most már végérvényesen fel­számoljuk azt a közömbösséget, mely a népmevelőmunka területén,' mindenekelőtt a népnevelőik, fölké­szítése és ellenőrzése területén megmutatkozik. A kormány,Pro­gramm végrehajtásai csakis ‘pontos, fegyelmezett munkával valósítható meg. Erre kell nevedini a dolgozó tömegelet. Ha pártszervezeteink most bárhol rést hagynak az ellen­ségnek. sokkal nehezebb lesz ké­sőbb a hibáikat kijavítani. Az a fel­adat tehát, hogy megelőzzük a hi­bákat. A dolgozók szívesen várják a népnevelőiket, szívesen veszik, ha egy-egy fontos kérdést megmagya­ráznak, ha feleletet adhak minden olyan problémára,, amely még nem elég világos előttük. Ma már a dolgozók érdeklődése igen sokrétű. Érdék! őket. hogy mi történik a nemzetközi poiltika porondján, ho­gyan erősödik a béketábor,, hogyan harcoíimak a kapitalista országok dolgozói függetlenségükért. Érdek­lik a dolgozókat a; Szovjetunió és a népi demokráciáik sikerei, elért eredményei, és nemi utaisósorlbiam azok a határozatok, re® dőltetek, me* lyefeet pártunk és kormányunk a mi dolgozó népünk éleitezí'nvonalSa! emelése érdekében hoz. Száz és ezer kérdésre várnáik a, dolgozók vé­tesz,t. Kitől kapnának minderre vi­lágos, érthető iválászt, ha rém a népnevelőktől Természetesem csak úgy, ha azok magúik is ismerik a mai' nemzetközi helyzet et, ai párt és a kormány mindé®’ fontos határoza­tát. Éneikül nem leihet jó népneve­lőm unkát végezni. Érvek és tényék ismeretének hiányában a kiküldött népnevelők sokszor inkább ártanak a párt politikájának, mert félre- m agy a,rázzák azt. Ezéirt szükséges, hogy pártszerv,ezeteink rendszere­sítsék a népneveliőérltékeziMielket, és párttitkáraink. pártvezétőségi tag­jaink1 alaposa® felkészüljenék ezek­re az értekezletekre. Egyben köve­teljék meg a népnevelőktől, hogy jegyezzék feb aiz ott halllottakíat, ugyanakkor a legközeíiébbi1 népneve­lőé rtekezíieten, és ménét köziben ts ellenőrizzék; hogyan, használják fel a népnevelők az értekezlet taPas*ta- lataii't. Különösen falusi, .termélőszövet- kezeti pártszervezéteimkre vár most nagy feladat a népnevelőmunika. to­vábbi megjavítása terén, elsősor­ban a népnevelőmunka Színvonalá­nak megjavításába®,. Pártszerveze: teink őzért .tekintsék munkájuk kö­zéppontjának a rendszeres1 ,politikai’ felvilágosító munka megvalósítását területükön, hiszen ez az alapja an­nak hogy mind a mezőgazdáság­ban’ mind- az -iparban megoldjuk 'feladaitaiiinfcat, hogy megyénk min­iden dolgozója becsülettel kivegye részét a kormányprogramm megva­lósításából. A Központi Statisztikai Hivatal jelentése az 1953. évi népgazdasági terv III. negyedévének teljesítéséről A népgazdaság fejlődését, vala­mint a dolgozók anyagi és kulturális színvonalának alakulását 1953 III. negyedévében a következő adatok jellemzik: IPAR A gyáripar — helyiiparral együtt — 1953 III. negyedévi módosított ter­melési tervét 102.5 százalékra telje­sítette. Az egyes minisztériumok 1953 III. negyedévi termelési tervüket a kö­vetkezőképpen teljesítették; 1953 III. negyed­évi tervtelje­sítési százalék: kohó- és gépipari minisztérium 99.5 nehézipari minisztérium 102.7 könnyűipari minisztérium 101.2 élelmiszeripari minisztérium 107.6 építésügyi minisztérium iparvállalatai 103.4 A szocialista ipar 1953 III. ne­gyedében 12 százalékkal termelt töD- bet, mint a múlt év azonos időszaká­ban. A gyáriparon belül a bányá­szát termelése 6.5 százalékkal, a ko­hászaté 8.3 százalékkal, az építő­anyagiparé 14.4 százalékkal, a vegy­iparé 19.7 százalékkal, az élelmiszer- iparé 18.1 százalékkal, a bőriparé 9.1 százalékkal emelkedett. A gyáripar 1953 III. negyedében terven felül jelentős, mennyiségű pe­nicillint, autóbuszt, fúrógépet, kar­tont, étkezési olajat, finomított szeszt, cukrot és kolbászfélét gyártott. Egyes minisztériumok — így a kohó- és gépipari minisztérium — több fontos cikk, köztük exportcikkek ter­melési tervét nem teljesítette.­A gyáripar 1953 III. negyedévi ön­költségcsökkentési tervét nem tel­jesítette. A gyáriparban a munkások létszá­ma egy év alatt 6.8 százalékkal, az egy főre eső termelés 2.8 százalék­kal emelkedett. MEZÖGAZDASÄG A III. negyedévben befejeződött a gabonaneműek betakarítása. A ga­bonaféléknél a holdankénti termés­átlag, a zab kivételével, kedvezőbb, mint a felszabadulás előtti évek bár­melyikében; az őszibúza és az árpa holdankénti átlagos termése a ki­magaslóan jó 1951. évit is meghalad­ja. Az őszi betakarítású növények ho­zama a legtöbb növénynél magasabb, mint a megelőző legjobb években; különösen kedvező a burgonya, a ku­korica és a cukorrépa holdankénti átlagtermése. Az állami gazdaságok a gabona- neműeknél általában mintegy 10—25 százalékkal magasabb termésátlagot értek el, mint az egyéni gazdaságok. A nyári betakarítási munkák minő­sége azonban számos állami gazda­ságban nem volt megfelelő. Ez év III. negyedében az állami gazdaságok 19 százalékkal több te­jet, 74 százalékkal több tojást és 39 százalékkal több hízósertést adtak át az államnak, mint a múlt év ha­sonló időszakában. A párt és a kormány nagyarányú támogatása, valamint a kedvező ter­més nyomán emelkedett a termelő­szövetkezeti tagság jövedelme: egye­dül kenyérgabonából egy termelő­szövetkezeti családra átlag több mint két és félszer annyi jut, mint az el­múlt évben. A gépállomások traktorállománya egy év alatt 18 százalékkal, a kom­bájnok száma 200 százalékkal, az aratógépeké 42 százalékkal nőtt. Az elvégzett traktormunkák mennyisége 40 százalékkal volt több, mint a múlt év III. negyedében. Az őszi talajművelési és vetési munkák üteme nem kielégítő. KÖZLEKEDÉS A vasutak 1953 III. negyedévi te­herszállítási tervüket 96.1 százalék­ra teljesítették; 12.2 százalékkal több árut szállítottak, mint a múlt év har­madik negyedében. A negyedév folyamán hajón 14.8 százalékkal, tehergépkocsin 35.8 szá­zalékkal több árut, városi autóbuszon 24.1 százalékkal, távolsági autóbu­szon 32 százalékkal több utast szál­lítottak. mint a múlt év harmadik negyedében. ÁRUFORGALOM Az év harmadik negyedében erő­sen emelkedett az áruforgalom, ami­ben nagy szerepet játszott az élel­miszerek és iparcikkek árának le­szállítása, valamint a zöldség-, főze­lék- és gyümölcsfélék a múlt évinél jóval alacsonyabb ára. A lakosság — az állami és szövetkezeti kereskede­lemmel történt vásárlásoknál — szeptemberben az alacsonyabb árait következtében mintegy 160 millió fo­rintot takarított meg. Az állami és szövetkezeti kereskedelem 1953 III. negyedében 8 százalékkal, szeptem­berben 16 százalékkal több élelmi­szert és iparcikket adott el a lakos­ságnak, mint a múlt év hasonló idő­szakában. A piacokon is több me­zőgazdasági terméket adtak el, mint tavaly. A fontosabb élelmiszercikkek el­adása a múlt év harmadik negyedé­hez képest a következő mértékben emelkedett: kenyér és péksütemény 26.3 százalékkal, liszt 4 százalékkal, zsír 31.2 százalékkal, hús 20.8 szá­zalékkal, cukor 31.6 százalékkal, édesipari készítmények 20.7 száza­lékkal, likőrök 35.9 százalékkal. A főbb iparcikkek közül férfiöltönyből 14 százalékkal, gyermekruhából 26.1 százalékkal, férfiingből 6.4 százalék­kal, férficipőből 32.7 százalékkal, női cipőből 11.1 százalékkál, gyermekci­pőből 27.5 százalékkal, tűzhelyből 5.7 százalékkal, varrógépből 3 száza­lékkal, mosószappanból 21.6 száza­lékkal^ pipereszappanból 27.1 száza­lékkal adtak el többet, mint a múlt év azonos időszakában. Egyes ruházati cikkekből, főleg méterárukból a harmadik negyedév­ben kevesebbet adtak el, mint ta­valy. A negyedév folyamán bővült az áruk választéka, azonban a lakosság fokozódó igényeit és egyéb fonto­sabb cikkek iránti keresletét a ke­reskedelem számos esetben még nem tudja kielégíteni. BERUHÁZÁSOK — ÉPÍTKEZÉSEK Az év III. negyedében az építő­ipar termelése mintegy 10 százalék­kal volt több, mint 1952. év hasonló időszakában; a beruházásokra folyó­sított összeg a múlt év III. negyedé­hez viszonyítva 9.1 százalékkal emelkedett. A negyedév folyamán több új vál­lalat és üzemrész kezdte meg mű­ködését. Átadták rendeltetésének többek között a Wilhelm Pieck Va­gongyár présműhelyét, a Rákosi Má­tyás Művek csőgyárának új csőnyo­móberendezését, az Oroszlányi Ke­nyérgyárat és a Győri Hűtőházat. A mezőgazdaság a III. negyedév­ben is többezer erő- és munkagépet kapott, köztük traktorokat, arató­cséplőgépeket, kévekötő-aratógépe­ket stb. 23 falut, 24 állami gazdasá­got, 7 gépállomást és 19 termelőszö­vetkezetet villamosítottak. Elkészült a Népstadion, üzembehe­lyezték a pincehelyi 80 ágyas kórhá­zat. Ezenkívül Budapesten, Sztálin- városban, Gödöllőn, Orosházán, Nagybátonyban és az ország sok más helyén új óvodákat, általános és középiskolákat adtak át rendelteté­süknek. A lakásépítkezések üteme a 111. negyedév folyamán a kormánypro- grammnak megfelelően meggyorsult. A negyedév folyamán az ország szá­mos helyén adtak át új lakásokat a dolgozóknak, többek között Budapes­ten és Sztálinvárosban 400—400, Ta­tabányán több mint száz, Székesfe­hérvárott közel száz, Pécsett 80, Do­rogon 70, Szigetszentmiklóson 60 lakást, ezenkívül Miskolcon, Komlón, Győrött, Szolnokon, Kecskeméten stb. is számos lakás készült el. A ne­gyedév folyamán számos helyen kezdték meg új lakóházak építését, így pl. Budapesten, Zalaegerszegen, Martfűn, Rudabányán. A lakásépítkezéseket számos he­lyen késve kezdték meg, a lakások átadására vonatkozó tervet több építőipari vállalat nem teljesítet­te. A kormányprogrammnak megfe- felően az építőipari vállalatok a ne­gyedév . folyamán megkezdték a 100 millió forintos tatarozási programm megvalósítását. A tatarozási munká­latok üteme még nem kielégítő. A munkavédelmi beruházások ter­vének teljesitése nem folyik meg­felelően. Több minisztérium nem fordít gondot sem az eredetileg jó­váhagyott, sem a kormány által pót­lólag engedélyezett 100 millió forin­tos munkavédelmi és üzemegészség­ügyi beruházási terv teljesítésére. SZOCIÁLIS ÉS KULTURÁLIS EREDMÉNYEK . A kormányprogrammnak megfe­lelően tovább fejlődött az egészség- ügyi hálózat; a negyedév végén hét­száznegyvennel volt több a kórházi ágyak száma, mint egy évvel ez­előtt. A szakorvosi munkaórák szá­ma 40 százalékkal, az üzemorvosi munkaórák száma 15 százalékkal nőtt. Az év III. negyedében anya- és csecsemővédelemre mintegy 40 százalékkal nagyobb "összeget fordí­tottak, mint 1952 azonos időszaká­ban. A bölcsődei férőhelyek száma •23 százalékkal emelkedett. Bővült a városi vízvezeték- és csatornahálózat. Az elmúlt negyed­évben többek között Budapesten 12 ezer méter vízvezetéket és 3100 mé­ter csatornát, Sztálinvárosban 3000 méter vízvezetéket és 2000 méter csatornát építettek. A középiskolákba 9 százalékkal több tanuló iratkozott be, mint a múlt évben. Nagymértékben emelkedett a mo­zilátogatók száma, amihez hozzájá­rult filmszínházaink helyárainak le­szállítása. 1953 szeptemberében 35 , százalékkál többen látogatták a film­színházakat, mint a múlt év azonos időszakában. A negyedév folyamán 82 új mozi létesült. 1953 III. negyedévében 80 száza­lékkal több művet adtak ki, mint a múlt év III. negyedévében. A rá­dióelőfizetők száma egy év alatt 25 százalékkal, ezen belül a vezetékes rádióelőfizetőké 156 százalékkal emelkedett. TUDOD-E... ... hogy Kutason 20—30 évre szóló állami kölöcsönnel 20 kis­lakást építenek még ebben az esz­tendőben. * * * ... hogy a nagyatádi járás terü­letén több óvoda és iskola átala­kítási munkálatait kezdték meg, így a szabási és bolhási iskola, va­lamint a kutasi és segesdi óvoda átalakítása még ebben az évben befejeződik. * * * ... hogy Somogyszobon az 1954- es esztendőben 320 tanuló részére új iskola épül. * * * ... hogy a nagyatádi téglagyár kibővítése és munkáslakásainak építése befejezés előtt áll, ugyan­így a gyár korszerű gépesítése is hamarosan befejeződik. __hogy Bakháza, mely az ara­tási, behordási és eséplési ver­senyben az ország 10 legjobb községe között volt, 3000 forint jutalomban részesült. A község továbbra is példát mutat, a bur­gonyabeadást 75 százalékra, a ku- kukoricabeadást 62 százalékra, a napraforgóbeadást 113 százalékra teliesíette. * * * ... hogy Szabás község is élen­jár a beadásban. Burgonyából 61 százalékra, kukoricából 47 száza­lékra, napraforgóból 113 százalék­ra teljesítették a dolgozó parasz­tok beadási kötelezettségüket. Ez­zel szemben Segesd község csú­nyán lemaradt. Burgonyabeadá­sukat mindössze 12 százalékra, kukoricabeadásukat 19 százalékra, napraforgóbeadásukat 48 száza- ! lékra teljesítették. 1

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom