Somogyi Néplap, 1953. október (10. évfolyam, 230-256. szám)

1953-10-17 / 244. szám

Szombat, 1953 október 17, SOMOGYI NÉPLAP 3 A kaposvári BELSPED „üépszeríi“ Igazgatója „Kétféle népszerűség van ­mondotta Rákosi elvtárs. — A: • egyiket az öntudatos, jó munká- .soik 'között szerzi meg az igazgató ■azzal;. hogy fegyelmiét, rendel-, poaitosságoit követel, a másikat az e-lJma-radoit, nem őntudato-s m-unká- .sok közönt azzal szerzi meg az igazgató, hogy nem fogja kemé­nyen a fegyelmet..." Ebiből a két féld népszerűségből csiaík az egyi­ket bírja a kaposvári BELSPED '.igazgatóid, mégpedig, azit a „nép­szerűséget.“, amelyet az el'miara- doft, öntudatlan dolgozóiktól, sőt \ ■ o-s-ztályidegan, karrierista eltem-ek- } tői kap. ’ Szabó György eJv'tár.s nem régen került a vállalat éllére. Amikor el­fogadta az igazgatói megbízatást, kemény kézzel fogott a vállalat vezetéséhez-. Mumlkiálján-alk csakha­mar 'eredményié is mutatkozott: a vállalat az országos versenyben a 22. helyiről) laz -ellsiő helyre került. Ebben) az időben Szabó elvtárs bátran támaszkodott .a páríiszierve iziert segítségére, meghallgatta éls fi­gyelembe vette a doilgo-zók javas­latait, panaszait és azokat a lebe tőségek szerint orvosolta. Munká­ja mimden területén íaizt mutatta, . hogy megértette, mi a kötelessége, 'Szabó György elvtárs azonban 'mindinkább elhanyagolta köitieles- ; s-égét, s 'ebben segítségére volt I Kunfalvi, a vállalat főkönyvelőié, akiit nemrég zártak ki a pártiból viharos múltja és hamis adatokat tartalmazó önéletrajza miaitlt. Kun­falvi Ernő „kiváló képességeivel“ 'Csakhamar .eüéríle, hogy Szabó György ellvtárs imi-nd-enlben 'kikérte tanácsiát, sőt későbbéin már a vál­lalat vezetése csaknem 'teljesen Kunfalvi kezeibe került1 ©s ott van még ma is. A visszahatás csakha­mar -rpégmuflatk-oizott: a válllallait is­mét lemaradt a versenyben, ismét .felléptek azok a komoly hiányos­ságok. melyekrői a „Somogy Nép­lap“ egyik februári száma éles bírá­latot mondott1 's amelyek miatt az akkori igazgatót és több más osiz- tályádegen elemet ©1 kellett -t-ávo- Hítan-l a válflálattóí. Kezdődött mindez aizzal;, hogy Kunfalvi javaslatokkal állít ‘élő, ja­vasolta az igazgatónak a váltadat „átszervezését“ azzal az indokolás­sal, bogy vannak olyanok, akikikét ő nem tud dolgozni. A ijavasláit r.y orcán megkez dő d beik az „átszer­vezések“. Eigy-egy -dolgozónak 5— ■6 féle beosztása, maj-íj' leváltása következe ti;. Például Végh Imré­mét, akit a bérelszámoláshoz vet­lek fiel, egyszerre álhebyeztéík az i-degerű-uvar-elSizámolőho z. Ezután, fia®folyamra küldték, amelynek el­végzése után nem f u var elszámolj ó- ziiakl, hanem versenyfelelősneik tet­ték meg. miaíjdi isiméit leváltották és miás beosztásiba iheiiyezttiélk. Ugyan­így a többi dolgozó is 5—6 féle beosztáson, majd leváltásom esett kér észtül. Kútnía-l-ví Ernő 'ugyanis szereti váltogatni az ‘emberéket, ak;i nem tetszik neki, azt más be­osztásiba '.helyezteti az ‘igazgatóval. 'KúmífalIVíntak szimpatikusabb-ak voltak azok iaiz embereik,, akiket februáirbam a „Somogyi Néipláp“ bírálata utáni eltavoÄotJtialk., hiszen kijelentette, hogy „azokkal lehe­teti! csak dolgozni“. Persze, mada­rai tollárói ... A februárban leváltott igazgatót, Raíjczit, ugyancsak Kunfalvi tar- toüta kezében). Erről ő maga; ezt mondja: „Rájczí nem értett a ve­zetéshez, íém megcsináltam az uta­sításokat, Rajczi cs.aík aláírta“. Kunfalvi Ernő az igazgató .hallga­tólagos beleegyezése mellett most ugyanezt csinálja. Például a -doilgo- izólkíkall! leginkább Oeve-Bekem ke- reszltiüj! éirilnítkezík. Utasításokat ad ";z ő .hanyagsága miatt elmaradt 1952-jeis ‘Számviteli muníkák elvég- zléisiére,, miközlben ilyen szavaikat ihásznál: „elrendelem“, „ennyi időt engedélyezek“ sib. Hanyagsága miatt ia könyveié síben nemcsak él­ni..- rúd iák. hanem ia könyvek hely­it elein1,' hamis adatokat is 'tartal­maznak. Az 1952-es zárómérlegben, például olyan nagy anyagiké®,ziletet. mutatott ki, ami neim felel meg ív valóságnak. 35 ezer forint érték- ben mutatott ki raktáron lévő munkarulhaíkéiszletet, ibololtt1 ezzel a v-álMat nem rendelkezett. Kún- fálvi Ernő munkája azt mu­tatja: megfeledkezett arról, hogy a .szocialista számvitelinek, statisz- t-lkánalk az a feladata, hogy tiszta képeit mutasson mindenről, helyes, a termelőmunka eredményeinek megfelelő adatokat tartalmazzon. Jogos tehát a dolgozók íeilibálbo- redása, akik a helytelen kimutatás miatt Ik-ev-eseibbet' keresnek, miint z eÜmúHf hóna-pokba-n. Szépítem benb-én például a kaposvári rész­legnél 40 volt a kocsiállás száma, ezzel! szemben Kunfalvi .statisztiilká- íja 200-n'ál többet mutat ki, ,s így műhely dolgozói a megérdemelt munkabér és prémium helyett ke ve seb-bet kapnak, mint amennyi jánna. Ezzel] szemben Kunía-lvi és az igazgató -rendszeresen felSv-esziiik prémiumot, míg ,a Iklreindeltség- vezeieknek ezt hónapokon kérész tül r.-am fizették ki. Az -igazgató gyengesége oda vezie-tieitá. hogy a murika fegyelem m-eglazuilit. A dolgozóik áigaz-oiliatt-la- niuí távioilana-ra-dn'ak, munka közben eltávoznak a munkahelyről. E hó­nap 15-é'ii például a két Dezső ne­vű dolgozó ismételte® részegen je­lcint meg munkahelyén-. A ipárttit- )k-ár megtiltotta nekik, hogy része­gen munkába/ áüljianak, -az igazgató •azonban ügyeit sem vetett -részeg­ségükre, hanem mu®(káfl>a állította őket. A vállalat munkáját komoly mértékben akadályozza az abból keletkező „anarchia“, hogy a dol­gozóik két táborra szakadtak. A dolgozók egyik része, nagy több­sége éls a párttagok a ipárfltiitikár, míg. ia másak része a főkönyvelő köré csicporto,sulit. A pártszervezet erélyesen feffiéipeí't ez 'ellen, azon­ban .eredménytelenül. -Szabó elv- társ minden atlkalómmal ígéretet telsz, hogy megjavítja munkáját, de az ígéret csák ígéret marad, nem követi tett. A verseny értékelése 'és az eredményeik -nyilvánosságira hozása hömip-ck Óta sz un-eitel, így azután érthető a dolgozók versienykedvé- neik leíohiadásai. A tiervísmert-ető ■értieikezleíen több -dolgozó -szólalt fe,l s -elmondta, hogy felesleges fel­ajánlást tenni, -mert eddig sem ér­tékelték, s ezután sem értékelik azt. Az igazgató és Kúnifalvi így kettesben, a -dolgozók, a párt- és iszaik'Szier.vezet tudta nélkül’ Ikészí- teítélk -el ia v-álilal'ait -nieigyedäk ne­gyedévi vállalását éls küldték a központba. Papíron léhát „aktív verseny“ folyik a BELSPED-náí, £ gyakorlatban azonban semilyen Ugyiainiíjgy nem kiéibe ki a' pártszer­vezet- véleményét az 'Igazgató fl s‘z|tahano-vlistáik f-elterjesztésénél. A dcljgolzck -egyhavi einedményét vet, ffe -csak figyelembe a, feiliteirjieisztés né!, h-oiloitt legalább 6 hónap ered­ményét kellett volln-a figyelembe- vennie. Médián háborodtak líel a dodgo­zió'k ajkkor is, amikor ,a vállalatve­zető megkérdezésük nélküli, csu­pán Kunfalvival történj megbe­szélése alapján b-eköilíőizöüt a kul­túrterembe. Kulturális m-agmo-zdu- iásra így a vállailátinál most nincs lehetőség. így sor ólba (bánik tovább a hiá- nyiosisáigolkait, amelyek mind a-zt m-uitatjálk, hogy a-z a vezető, aki megfeledkezik arról, hogy mi a kö- tetess-ége -s olcsó népszeírűisiégre vadászva einféizi a Jaizaiságck-at, aJkalrvia, nem akarva az -ellenség, usaaáíyálba- kerül, I;gy tört-árit ez Szabó ejviársssll' is, aki Kúnfalvi hajtása alá Ikeirülve, eiiszakadt a páriitól, eilszaikadt azoktól a mun- kásokitól,, alkiik közé ta-rtozoitt, -s akíkn/ek érdekeit milndennél job­ban szívén kellett v-olinia visel­nie. A dolgozók élő‘tf_Szabó -elv- társ szava -már bibéiét vesztette akikor, amikor oldalakat jegyzett fel a dolgozók javaslataiból és pa­naszaiból, de azok végrehajtásáról, orvoslásáiró! megfeledkezett. Gyen­gesége miatt elvesztette tekinté­lyéit -s ma- már valóban csak az ön- tudatllia-n, fegy-eímeizetlein dolgozók körében -népszerű, -akiknek -elnézi kiisebb-nagyobb m-ulaszitásaika't- Szabó etytárs mo-st már rit­kábban keresi fel a dolgozóikat, -megelégszik az íróasztal m-aHőli írJLiázkedétsekkel: és Kúnfalvi tár- s-aiságáva!, ita-nác-saival. Rendkívül súlyosak -a BEL- SPED-né] fennálló hí-á-nyosságolk s sürgősen változtatni ke'il rajtuk. Vál-tioztíáíni ike-ll Szabó György elv­társinak munkaiján és magatart-ásán. Jó m-unkáv.a-l, keménykezű veze­ti ss-ei kell visiszanyern'e a dolgozók bizalmát és -meg- bees-ülésé-t.. S hogy ezek hibák megtörténtek, azért nem utolsósorban a vállalat Ik-ommunis- ái a- felelősek. Hosszú időn ke­resztül elnézték az igazgató és Kúnfaíví hibáit, hagyták, hogy Kunfalvi befolyása alá kerítse ;l gyengének bizonyuló igazgatót Nem léptek fel akkor -sem, amikor Kúnfalvi rágalmazta néphadsere­günket s áll amr-endün.keit. Kúinfai vi, a- volt horthysta kaibonatiszt, aki -a -páirt -soraiba iis beférkőzött, már a pártból való kizárása után rászolgált arra, hogy editávojíksáik vállalattól. Éppen -ideje, hogy új szeltem kö-1- tözzé-k a BELSPED vállalathoz, ez a szellem csak akkor ajakul ki, ka az igazgató megjavítja m-agaiar ás át- és az öinfu dalos dolgozókkal együtt keményen feli-ép minden 'hi­ba, lazaság -ellen, s ugyanakkor fi- gyelembevesz-i isméit a dolgozók javaslatait, -panaszait is. Miin-dén-ek- előtt azonban itt a-z -idle§e a-nna-k, hogy Kúnfalvit, a váll’alat rossz szellemét, -eltávolítsák a BEL­SPED-tői. Nagy T^más, Tss-ük megszilárdításáért harcolnak az andoesi Sztálin termelő- szövetkezet kommunistái A f-efaz-absdiulfe -eEtt Andoos. köz ség határa is. mint ’az oris-záig sp-k1 más köz-s-églénieik ihai-ána. a kiz^áíkmá nyollók birteka volt. E nmeik köveit- kestében -a szsgiÉinypairiaBatdk 'éije-te nycmio-r.gá-s, E-ói-küliöiziés v-olt. A íethnav baiduliás. után- megváltozott aiz -ando- esi dolgozó .parasztok éOeite ils. A földreform s-or.án a ‘dolgozó parasiz- -tcik földiét kaptak. ÉvrőUávre v-idá imabbain merit a munka -az a-ndo-csi hiaitáúban, a d'oil-gozó parasztok tud­ták, hogy magúknak diclgoz-riak. Rá­kosi -elvtárs emlék,-zete-3 ikecskeimélti beszéidének .haitás-ára az országban egy,re t-cübib termeliőszövetik-ezieit ala tallt,, amely a -parseizlti -éíie-t felieim-eb ikedéséit tűzte ki- óéiul. Ezen kiad- tele igomiddilkoidnii az -egyénilieg d-cll- igozó .parasztok An-docs fcözséigbe-n is. Egyre többen jultc-ttak a-rxa -a •megállapításira,, hogy ;:.g egyéni gazdálkodás nem vezet* lei a nyo­morból' még akikor s-eim, bal az or­szágban megiszüin'tettélk a íö-lldestÚTiii -kizsákmányolásit, -ügy liafározt-a e® az and'ocsi dolgozó paraisizteág, hogy tfenmielőszövetkez-eteit -aüiaikáít. 1950 deee-mfc-er 2il--én. -S-ztáPiíim 'elv­it axis szüMIésoapj'án aliaíkiu-lit mag -a® a-ndocsi :Sztálin -tsz. A tsz tagsága is-cik beihié.Zfiiéggel- küzdött, de ezek eletaérei is létn-i lehetett azt, hogy -a szöv-eltkeizeti gazdáJikodáB-baü megta­lálják számításukat. Ez. ;éiv nyairámak közepéin azonban meglazult a -m-unkaifegyelem, -egyrie tcblben arról l-lezdtak beszállni, hogy kilÉpneik a tsztbőí. Az -eiillenság ’i-gye- kezett ezt1 a hanguliatot miéig j-olb- b-an szítaná. Azt akartáki elhitet- •ni hogy a kedvezmények cs-ak á.t- meneiti ij-esüleig-űék, hogy aaoikait a kormány visszavonja. A fíaHulban -lé­vő 'kuJliákök -emefiett azt is ihamigifz- •tattáki, hogy „neim -éndlemies' a sző- vetkez-etb-en: -dbligozni. az egyéni; keit jobban itám-ogsitjia a ko-rmány1’. Az ei;j6E®éig ..agi-tációj-»’1 megtévesztette a tsz tagjainak egy résziét. Egyre többen v-clitak -oilyainicllc, akik a ki­lépésről ‘beszélitek. A ku-Mkság b-nz- itaitásáira Sipos Fprlenic fez-teg alá­írásokat gyűjtött a tagság körében, hogy 'liéipjun-e'-:! lei a szövetkezetből}. A tsz kommunistái lláltwa, hogy &z eíljenség miiyen fondorlatoe módo® igyekszik arra -bírni a tagság-ot, hogy hagyja ott a .tormelőszövetk-e­ziete-t, megkezdték if'eiv-iilláigois.íitól munkájúikat. Harcolt indítottak!, hogy -minden taggal -magiértes-sék -a1 sz-cvetikeiz-eti -g-azdálkodás vlSnyéfc, le- üepBazziák a,z eföenSég ihiresztóés'ei't. A pártsZieirvezet ,taggyűlés-én t-ár- gyiaátiak mag a felaidaito/ia-t ezzel ika-pasolaitib-an, Kopáosi elív-tiárs, -a tsz párttiitkára ‘beaz-ám-olójában- ihang- isúilyozta, hioigy a ikommum-stáik Jeig- fonitosialbb Miadlaltal, lagyómenfc-ánlt! foglalkozni -a tsz Itaigjaivall, megm-a- gy-airázini nekik azt, bogy ea eOlien- ség oélijia: szetzüililiesizltieini! a paraszt­ság jobb jövőjének tóis'tyé'i't;. A .k-ommunásták magyaráiziziálk .mag aet is, 'hogy az állam -segítsége nyomán a eziövetkeatít 8.5.845 . f-o-riplttali g;aa- dá'g-oidiott. Magyaráznák meg iá tag­ságnak azt, hogy a kedvezményiek mit j-eHen-ten-ek egy-egy tagnak. A kormány álllandóan segíti a tsz tag* ja-ilt fetem-elikecfésüikéirít ífollyhaltott harcukban.-A -pártsz-eimezet fe'ivilágosító munkájának máris vannak e;red- ményíii a Szövetkezet. ímegszátodií- tásáért ifc-llyitait-oltt hairdban. A ;tsz- ’'tagcik többöége szilárdam kiáll « közös -gaadiáiikodiáa mellett, minden erejükkel hiaircclhaic tsz-iiík f-elh-v ráigoizitaitáisáért. A szövetkezet meg- SElárdííitíásáiént foliy-tatott -fellvi'légo- síftó munkában különösen- péMamu- ta-tó munkát végez Zrínyi, divtára* nő. A teirmiölősziövötkezet párltsze-nve- zetérek felivilálgosiíitó miuinkájiábian, nem sz'aibad m-egfelleidkezni az őiszi -miezőgaiztíais'ágii -munkáik lelwégzié'sjái- •r&3 sem. AI párttagc'kaafe keilll1 mc®- -gósiíitaniiok a; Itöz tágjaiit a- 'betiakarí- tás, a vetés -gyors eOvéptósére.- A piáir-tsZe-rvezelt tagsáiga- 'Helkesie-n, -péijdamutatóan dolgcaik az őszi munkákban. E-zt a. leílfceisedlé'st pedig fo-kc-z-ni keli hegy a tsz. vailíamennyj tagja -ai ikommunistá-kait követve hancoljon a fez megsziláuidításáért, az őszi munkák gié -er-élér-t. A tsz pámts-zerveizetie r. [bizakod­jon e! az eddigi -eredményeken, ha­nem fekoziza munkáját és akikor .si­keresen végre tudja hajtani a rá há.rüló »f^lajdatclkalt-., E munkáb-ami nincs egyediif a párfezervi;zet>, itá* mioigiaitja őt harcos munkásoszta- 1-yunik. Érces Imre A minőségi vetőmagcsere dolgozó parasztságunk fontos érdeke Kormányz-atum!! a -n-eimtesített ve- itőmagellétáiSíon- 'karesztü-I -dolgozó parasiz-tsáigunlk nészér-e 31.5 -milidó forin-t -támogatást nyújt. A magas belső értékű memiesített őazii kalá­szos vdtőmagot áljíaimunk az-onc-s nurnny-iségű, s-zokiván-y -ga/boná-vaa1 cseréid ki. A n-emeis-ít-ett v-ető- magefátás -a -dollgozó parasztság támogatását j-ejieriti, mert a neme­sített, eszi kalászossal heve,tett te­rület kát, holMánikéimt 2—?> -mázsa ,t:ermlés.többlefi:t iád. Fontos é-rdeke telhá-t -dcHg-ozó pa- rasztsá'gunknaik. hogy a nemesített vetőmágicit idejében r.u-g apja. -azt elivesse és éHv-ezze amn-ak -terimés- többlietb'ijn' jejentlkező eredményéit. A nemesített vetőmagvak sziítcisz- tása a megyei és já-ráisi« tanácsok miezcigazidasági és begyűjtési -osztá­lyainak, a forg-ail'om'báhioiziaitall peidiiig a -Rizs-, Hüvelyes- ési Maigifcirigallimí V-állail-at-nak, -illetve a megyei tiér- ményf-orgaflm-i -válla'teltciknialk ai fel­adata. Ezeknek -a -szerve'.-:műk jó vagy notasz munkájiáin múíii'k1. hogy, -kor- m.án-yzatuinlk támcg.aitása hogyan -ér­vényesüli dolgozó ipairasz-tsáigunk re­lé. A vetömagcsene eredlményes vég­rehajtása 'érd'ákélbem a megyei és já­rási mezőgazdasági osztály,otonaik felüli ike-lii viize-gá'niuik a községi tá­rná csak vetőmaigcseiréjiéveiJ kaiptceoTa*- ,tois munkáját. Gondoskodjanak ar­ról, hogy a dclgo-zó parasztok is- ■m,erjjék meg ‘ a vétomaigcserévell nyújtott 'kiedly-eE-m-ényeket és éljenek ils ezekkel a ík-edvezményekkul. A földművesszövetkezeti mozgalom A Maigyar Dolgozóik Pártja' Köz­ponti Vezetőségének június 27— 28-i határozata doligo'zó miépünk életszínvonalának .szakia-diaitlan emelését 'tűzte k-i célul. E Pro­gramm megvalósítása foko-zottaibb munkát kíván meg -a fölídműves- s z ö vetik ez c t ek 'ágságátó;». szövet­kezeti rendszerünk minden veze­tőjétől' é-s doüigo'zójától is. Falusi dolgozóink növekvő igényeinek jóminőségű, bőséges válla-sztakú áruval való kielégítését egyrészt 1'ölániüvcsszövetkeze‘i rendsze­rünknek 'k-elil bizfosírania. F öldmüveisisizövet'kezeli rendsze­rünknek biztosítania kell azt is, hogy a városi dolgozók asztalára bőségesen kerüljön élelmiszer, valamint azt, hogy iparunk el te­gyen látva kellő nyersanyaggal. Mindezt csak úgy tudják föl'dmű- v es sz ö ve tke /. e t e In k végrehajtani, ha begyüij'téisi és sz'a'ba'dlfielivásárlásí tervüket mara-déktalaniul (teljesítik. Ezzel egyben elősegítik a munkás- | paraszt szövetség további megszi­lárdítását Földmű vessző ve tke z-eteii nikn-ek most a negyedik negyedévlbien' igen ik-omoiy és odaadó munkát kieLl végezniük, hogy részjegybeíizétésí és tag­szervezési tervüket az év vé­gére teljesíthessék. Különösen meg kel javítania mun­káját a siófoki járás földiművesiszö- vet-kezeti vezetőségeinek 'és dol­gozóinak, mert az 5 iszázailékois e re dm ény üMi ÖZ, mélyeit szeptem­ber 30-ig elérteik, még sok munka ke'iíl, 'hogy -elérjék a 100 százalékot. De nemc-sajk a siófoki, hanem megyénk valamennyi szövetkezeti vezeitőjjénjeik és dolgozójának meg kelti! javítania -ezen a- 'tlé-ren munká­ját, Szövetkezeti .dolgozóinknak is példát kell venniük az ipari dol­gozóiktól, akik versenyben iküzde- nek égymáss-alí a terv 'teljesítésé­ért. Indítsanafc szövetkezetjeiinlk is versenyt egymással, hogy tervüket minél -előbb 'téljesítbessék -éls túl'- i megerősítéséért teljesíthessék. Harcoljanak szövetkezeteink a 'tervteljesí-tés ‘sikeréért úgy, minit a 1-engy-el-tóti -és a nagvat^i- földlmű- v ess z ö v e t ke ze tele vezetői és dol­gozói, akik nemcsak a .részj-egybe- fizetésben és a tagszervezésben' járnak élői jó példával, hanem harcolnak a dolgozók jobb áruellátásáért is. Ezekről a szövetkezeitekről vegye­nek -példát a somogyvárí és -so- níogyjádi szövetkezetek, am-elyék -az -eigész rnejgye -szövetkezeti mun­káját' hátráltatják. Járási szövetség eink adjanak m-eg minidén .segítséget földműveis- szőveitlkeizeteiink vezetőinek. A iöldműveissizövetfceze'teik jó vagy rois-sz muinikájájtól függ a járási szerveik munkája is. Indítsanak versenyt járási -szöveitségeink egy­más között. A meglévő h-iányosisá- gókat minél előbb javítsák ki, tel­jesítsék -hiiánytálanuli a részjegybe­fizetési és tagszervezési tervet. Hegedűs László előadó. Á leleplezett terményrejtegető kulák Segead község a nagyaitáldli já- -ráBlbain- az utc-lsóik között’ kuEog' a hegyiüijtiáslben. -Em-neik iolkla. a köz­ségi tanács -roiss,z murkája. A tar ná-cs menni 'klöveteffi- ímeg a törvé-nyes- ség b-: tartását, -nem mozgósítja, rj.im neive'M. a dolgozó parasztokat az állami fegyeleim 'betifflr'táisána. Hozzá­járul a llemarad-áslho-z -a HcullákoiA! szabotiáiliása is. aikilkkali szenriben nem lép fe*I -teljes szigorral a ítam'áics. Tóth Samu F-erenc, se®eB‘dii' kulák edldiiig mág nem vefetlt semmit s'em. Beadását i8 hiányosan töljieisiíteltte. Búzából 10.18 -mázsányi MtiralMka van,, r-ozsiból. 7.44 imáz-s;áfva‘ll teev-eseb- ibe’t ad-c-tt be, árpából ia 5.90 m-ázsü- v-al elimair-a-dt. N-apraifongcbiöaidását 7.14 .mázsa- hiányával t-eiljiesútet'tie. B'u'rgonyiábói mem ad’ott ibb még semmit, axira- hivatkozva!,, hogy a ma-ga számára sem termett ele­gendő. A helyszíni vizsgádat során- azianíban mégis megváltozott a vS- lieménye. A járási tanács- egyik dallgozőjia felfedezte, ho-gy a pajtába», a szé­na. alatt 5 zsák ‘burgonya bever. A kuláf szemfüles lánya . gyorsam .rá­beszélte az egyik házukban -fakó asszonyt, hogy magáénak ismerje -el -a megtalált -terményt. Az aiStszony férje a-zomban megmcn-dita -a váló- .s-ágot, líelieptezve -a fon-doirikiodói iku- 1-ákot. Mit v-clt mit tenni. Tóth Sa­mu Ferenc e-iiismeir'fe, hogy az -el­rejtett 'burgonya válóban az övé. Tóth Samu Ferenc hű volt ku­lák miivoltálboz. Uj-ra be.bi-zcnyítioit- ta, -amit már -száimitailan más -péli- ída ie bebizonyít, hogy -a hulláik min­den Mnetős-éig-et megragad, hogy- (ki- ját&s-za. a -törvényeket-, -renidei-ekése- -ket. akadályokat gördítsen a- niSp boldogulása elé. Tóth Samu Fe- reincineík ibetotörött a bicskája a väü- -1-alkozástoa. mint ahogy al törvényi kijátszani akaró -valamennyi Máik­nak. I

Next

/
Oldalképek
Tartalom