Somogyi Néplap, 1953. október (10. évfolyam, 230-256. szám)
1953-10-15 / 242. szám
SOMOGYI NÉPLAP Csütörtök, 1953 október 15, Ast akarjuk9 hogy jövőre mindemből több termést érjünk el Elmondta: Kovács János községi mezőgazdasági előadó Kesztyűs István az ősziárpát és — öten wagyunJe tagijai Qszfio- pántbairu a mezőgazdasági áluamdő- bisstítts&gnak. Úgy- düligoaumik., faagy községüinikibeai tnájnóQ jdbífaan. menjen a (mezőgazdasági muriba, példamutató eredményeikéit érjiünik el. Miniden ihleten, egyszer, szombat ••este gyűlést tanítunk., mely n .részletesen. — egy hétire eleire — >lci- • jelöljük a tfeladistctot miniden tag számlám. A fail határát felosztattuk öt részre. Mnscten ái!'ia:n.dó -Uiiizc thsáig'i tag bejárja' a .maga területiét., figyeli. ;; Miéin őrzi >a m u niká .1 m enetét Mióta az e-szi számtásovetés ra»eg- hezd'ödött, úgy- határoztunk, hogy minden másnap ;estle össze jövünk a tbanábáházáin és 'besTiáteoluiiüc taipasz- talatainkré],, a vetés előrehaiadásá- ról. Nagy ssgítség. jó módszer ez a Mmerü'iő hibák kiSküszöböiiS- sére. Más3k íeiredmiéiTye» imódszeirüiniki,, amiit rendszeresen meg .is vaDóeí1 tűnik, ah. hogy .loétheterJkénit egyszer az áálandóibizottságd taigdk ikülön- hü'Lön ikisgyűiléut tlant^nak a gondjaikra hízott földeit gardái Számára. így 'köninyen tájékozcidnak a falu helyzet érői', iözösm, családiasain' megbeszélik a közös prcjbiémákiat. Ha valaki leimalraidlt a torlnkávai •vagy rossz módszerül:! dcügozík, felkeressiilk és miegmeigyariáizZiuk neki, hcigy saját imagát 'károsítja meg, ha 1 óaMcletícik és rc.sszui d'oi'- igoziiik. • Több gazdának eleimte nőm jutott ivetögép, .e'ikiczdtíik kézzd! vetnie mert mim alkiaintak leiimainaldini. Az álkindó-ibizottság tagjai aziomban nem tűrték a mairddliteálgot és jó Bzenvőzéeaál faiiizitosítortfcák a veto- gépsike.t a község szalmáira. Szargtsär maaak, foigéttonyiaik a mi falunk dioilgozó'i. így az állandó -.bizottság is jó .eredményeket érhet 'eil. A vetés megkezdése'előtt mozgalmat indítottunk 'a minőségi mun-1 lkáért. iSiiknriii.'t eöémi, hogy egyetmein szem gatawa sam bérűit a földíbe csáváz atiamu 1, Versenyt szerveztünk a ©záKtsfts* vétíás és ,a 'betabarítás gyors eh v.éig-zéísóert, 40 do’goeó panaszt vesz részt a versienyfaen. a rozsot határidő előtt -efe tette Nagy József ősz:iárpája már arasz t o.s. Mindketten vetettek már bír zá't is. A vetéssel' jól haTadunb, a búr gcmya- és napraiforgóbeladásun' teljesítve van. Az 545 bold llaikioini- cáib-ől is, te takarítottunk már 210- et. Büszkék vagyunk arm, hegy 27 gazda póttapönzést affldaí'imaziott a nyáron, ezek most 5—6. mázsával többit takarítottak ibe holdan1’. ónt. A nyáron megszerveztük a her r.yók rendszeres irtását is. Buzeá ki Feineinie zársz«'?; állati felelősnek •köSizörJhető, hogy Os®topáinb»n. nőm ették le. a; fák lombjait a kártevők. Most is minden fát szalmával körülkötöztünlk -a hernyók e'leni védekezésül1. Az államidó-ib'izcttsá.g tágjáé <kl- ka?sn, meggyőz,őidésisleil végzik munkájukat. Nem elégszünk meg edídi- .gii eredmiónyiéiniake!,, sírt’ akarjul hegy jövőre mimöeiübőt még több termést érjünk el, niagyolbib jóléteit 'biztosítsunk magúinknak Javítsa meg a dolgozókhoz való viszonyát a Gyékényesi Kavicsbánya vezetősége Balatonőszöd dolgozó parasztjai jó munkájukkal válaszolnak a kormány gondoskodására Biaöatonoszöd község temmejiőszö- vetkezbtá .és. etgyém'jag d’cflgczó ,pa rasztsága map mint map éírzá pár tűnik és kormányunk gondodkedá' sáit. A község dolgozóinaik IkiuÜtu- raliig fejlődéséihez, szórakozási 'leihe- tőségeihez járult ihozizá kormányuinik ázzál, hagy a községben mintegy 360 ezer forintos iköitdéggelMj l.uii- túriház őpiMifc, lalmelíyet október 30- án ünnepélyes köreteik között 'adnak ’át « község dolgozóinak A község 'dolgozó pamaestjalii fae- ;s ültette! kiveszik1 részűiket a &cr mányprogiralmlm megviálióiSliltái.sááilti iolytátotti harciból, jő munkájukkal, az éflkimi fegyelem betartáséval viszonozzák álkimurM gondoskodását. Szt igazolja az its, hogy ia község >együjté&i te ivét elddiig napíaifor- ■ góbóí 97. .bur.'gomyábóil 100, JcuSoo- rioálból pedig 50 ssaázlaCiSilrta 'teljesítette. Teljes ©reve! hareoliniaik • a szán- tás-.vetés 'iidőbem ég jióminőSégiben való elvégzéséért, é jöívőéivd bő termés megaJapozásiátért is. C'Szi'ár- páJbóil 100., rozsból 100, «búzából 40 százalékra teljesítette a község ősziekből vetéstervét?. A 'kukorica betakarításénak 60 százalékét, az őszi mélyszántásnak pedig 10 százalékát végezték el, A jó eredmények' eléréseihez n'a,gy'b'an ihozzájláír,ültek a'z| ci’yiEiin élenjáró dolgozó, parasztok, mint Guzmics János 9 holdas, Mohai -János 8 holdas. Pajor Sándor 12 hordás, akik mind a beadásba®, mind az őszi munkák 'elvégzéséiben egyaránt' példát mutattak. A községi tanács biz élenjáró doi- igozó parasztokat áltendóain mlépsze- rűeíti, ugyanakkor felviMgositö unutósáwaQ serkenti a iemaradóíkiait. A dolgozó parasztok között egyéni!1 versenyt szervezett, s a verseny közteseinek nevét naponta kiírja a vers: my táblára. A községben lévő Hét iőrmeíő- szövetkezet; a Vprös Csillag és a Petőfi is teljesítette kapásnövényekből a beadási kötelezettségét. A Gyékényesi Kavicsbánya dolgozói 106 százalékra teljesítették a harmadik negyedéves tervüket. A negyedik negyeídév1 eí$ő napjaiban is s'zőp eredményőket mutat a versenytáKa. A vállalat ie.gtöc'b dolgozöia íeíkiiisinereies munkát végez, •b-ecsG?|at(í,ar teljesíti és túltiéljesítí öa.p; temvét. Török Imire 165, Teszlák Ferenc és Tészták János 173, illetve 170 százalékra teljesítették napi tervüket. Eredményes munkát végez Balázsira Tamás, Pap,p József brigádja •éis a Vid,» vágány,gondozó briigád. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy a munka zavartalan és biztosítva van az évii terv sikeres teljesítése, Neip volt meigfeilelő az üzemi ibizdtltsáig munkája. Most az üzemi bizottság élére új ÜB-titkár kerüi't, akinek erediményes mun.ká- jához .a pártszervezet és a válla- íat vezetősége támogatása .szükséges. Számos hiba adódik abból, hogy a pártszervezet és a vállaláltveze- tőség nem vitatja meg a. vállalaT murikájára nézve fon'tos kérdésieket, Ez részben nem. is csodá, meri az igazgató eivtárs még mindig nem változtatott kls'királyiois'kodó ma- gcitartáisián és állítása szerint nem is tud. A dolgozók nem szívesen veszik a heityike, durva hangot, amit a.z igazgató használ. Az elv- t-áirsias magátarfás Újvári etvtárs- nál csupán albiból áll: b,a elmegy a dolligiozóik imélíiett, laizt az elmés kérdést teszi fel: „mi van, szaki?“ éis gydnsiani tovább halad. A doi- gozclki nem tudják problittiáiksit az igazgatóval megbeszélni. Az sem tetszik a dolgoz óiknak, hogy Újvári eivtárs munikés és mur.Ikás 1 között .különbséget te'sz. Más neki 'a műhely-munkás és más a vág onI rakó. A valií'ataivezető,segnete a jdoillg'C'zóikhoz való helytelen viszo- A község dolgozó Apasztja* ^jnyát mutatja ,az is, hogy a kültúrhaitározták, hagy a- még hátralévő számtás-ivetiési1 muinlkiálkait határidő ©lőtt Uivégzik és 3 'beadási kötélé aéttséget is mindiemh® tol;j,esitiik. Aizit akarják, hogy győztesen kerüljenek L'i a Balatloinazemes köz séggel folytatott párosv.irserijibőil, J. háziavallásra nem hívták meg a bánya dolgozóit. Ez, akár figyelmetlenségből, akár ikészakarva történt, •azt eredményezte, hogy a dolgozóik még jobban elhidegültek a vállalataz, hogy a műszaki vezető, Vajda eivtárs és az igazgató között nincs meg a helyes együttműködés, A dolgozók joggal vetik fel. hogy miért tud az igazgató eivtárs barátaivá.:, a főkönyvelő vei é,s ai műhely vezető vei együttdolgozni, velük megfelelő hangon b eszéln# és miért nem tud a többi dolgozókkal ? A v.ezeiősé'gneik ez a helytelen magatartáisa rányomja bélyegét a munkára is, A dolgozók e Iked vet leniednek, ha nieim látják .munkájukért a megbecsüléslt. Az igazgató elvtars munkájábain nem köveikezetes, Számos kérdésben hiozíalk níár határozatot, azonban a vállalatvezető ség nem tartja be i.zeikat. Például már a „Somogyi Néplap“ is közölte azt a vállalást, amit a Ikoirómeistier tett, hogy mé-g az év folyamán a kotró dolgozói 'közül egyet kotró mesterré képez ki. A kotróaneistér eivtárs fogíaiU koziott is Dömötör elvtársisal, aki szereti a gépet, szívesen mennie kctrcimesterii tanfolyamira, de a vállalat nem biztosítja számára a 'lehetőséget. Az üzemelünk és válláltataink előlit álló iegfontoisabb 'Mádat a;z, hogy maradéktalánuj] teljesítsék negyedik negyedéves tervüket, a terv teljesítésével harcoljanak a kormányiprograimm sikeres megvalósításáért. Ezt 'kel szem előtt tartianiok a Gyékényesi Kavicsbánya dolgozóinak és vezetőinek is. Küszöböljék ki a hiányosságokat, javítsák meg a vállalatvezető- ség és a. dioilgozók közti viszonyt, hogy a személyeskedés ne legyen a murJkiálk fékje. Elsősorban a pártszervezet indítson harcot a termelés pár.teifen- •círzésén keresztüli a hibák megve.zet.őségtől. Ugyancsak helytelen | szüniíetéséért. Megyénk agronóimisainak feladata Pártunk és kormányzatunk intéz- edései nyomán megyénkben is ál- mdóan emelkedik a különböző me- őgazdasági üzemekben dolgozó ag- mómusok, mezőgazdasági szakem.- erek száma. Ezeknek képzettséghez és számához viszonyítva azonban növénytermelésben elért eredmé- yek nincsenek arányban. Az egyes övényféleségek terméshozamának melkedését még mindig nem a jó üajmunka, a rendes időben végzett 2tés. a jól végrehajtott növényápo- is, a fejlett agrotechnikai módszert nagyobbmérvű alkalmazása be- ■lyásolja, hanem részben az időjárás. Agronómusaink keveset tartózkod- ak a területen, nem egy esetben elakadnak a gyakorlati élettől, író- íztai mellől, adminisztratív úton inzik feladatukat. Egy jó mezőgazdásznak pedig nü- 'ú többet kell kint tartózkodnia a rületen. Szakmai tudásával, az syes tnunkák végzését megkönnyítő minőségét megjavító tanácsaival ül segítenie a termelőket. Dolgo- iink hálásan fogadják a jó szakmai igítséget és a terméshozam emelése dekében adott tanácsokat végre is ytják. A iábodi Népakarat tsz-ben Ben- ; Imre járási főagronómus és Mer-, ■i János körzeti mezőgazdász ta- icsára 5 kh. tavaszi búzavetést sldanként 80 kg baromfitrágyával 30 kg pétisóval fejtrágyáztak. Ez terület holdanként 11 mázsás átlag- rmést adott, a másik terület 8 má- ás átlagával szemben. Ez az egy Ida is világosan bizonyítja, hogy szakmai tudás és. annak gyakorlati íalmazása milyen nagy mértékben gítheti a termelők munkáját. Most, amikor az őszi munkák dan- rjébah vagyunk, amikor az őszi tésben igen súlyos lemaradás múltaik megyénkben, most kell ag- aómusainknak a legerőteljesebben, legnagyobb felkészültséggel harcol- ik, képességük legjavát adniuk. \ legfontosabb feladat: a még tralévő, megkésett ősziárpát azon- 1 elvetni és a rozsvetést mind a -éknél, mind az egyénieknél beezni. Gyors ütemben kell végezni búza vetését, hogy legkésőbb ok- >er 25-re elvessük. \zokat a földeket, amelyekbe őszi tések kerülnek, a termények gyors akarítása után azonnal fel kell szántani. Az agronómusok vigyázzanak arra, hogy a tsz-ek és az egyéni gazdák az őszi vetéseket jól előkészített magágyba, tökéletesen tisztított maggal, jóminőségű vetéssel végezzék el. A vetőszántást jól beállított, lehetőség szerint előhántós ekével, vakbarázdamentesen, 20—22 cm mélyen kell elvégezni. Vigyázni kell arra, hogy a talaj felülete egyenletes, sima legyen, mert ez megkönnyíti a jövőévi gépi aratást. A szántással egyidejűleg a talajt szükség szerint fogassal, sima- vagy gyűrűshengerrel el kell munkálni. Ha a szántás és a vetés ideje között nincs annyi idő, hogy a talaj a vetésig kellőképpen megülepedjék, úgy az ülepedést és. a talaj morzsalékos szerkezetét hengerezéssel, fogasolás- sa.l, tárcsázással, illetve kultivátoro- zással kell elősegíteni. Agronómusaink fokozottabb figyelemmel ellenőrizzék a szántás minőségét. A tökéletes magágy elkészítése mellett agronómusaink fordítsanak nagy figyelmet a vetőgépek jó beállítására. Vetés alatt állandóan ellenőrizzék a gépek munkáját, hogy azoK a magot megfelelően, ülepedett talajba, 3—5 cm-es mélységben helyezzék el. Folyóméterenként ősziárpából negyvenöt—ötvenöt, rozsból ötven—hatvan, búzából ötvenöt—hatvanöt szem kerüljön. A terméseredményeket nagymértékben lehet fokozni a műtrágyák helyes alkalmazásával. Mezőgazdászaink a termelőszövetkezeteknek és az egyénileg dolgozó parasztoknak adjanak szakmai tanácsot az ősszel felhasználandó műtrágyaféleségekre, azok mennyiségére és felhasználási módjára. Az elmúlt évek tapasztalatai bebizonyították, hogy a keresztsoros vetés milyen nagymértékben fokozza a terméshozamot. Két-hárommázsás. sőt ennél is nagyobb terméstöbbletet érhetünk el ezzel a módszerrel. Ennek tudatosítását fel kell használni annak érdekében, hogy termelőink az arra alkalmas területeken a kétirányú vetést alkalmazzák. Lényeges feladat a munka helyes megszervezése. A két vetésirány egymásra ne derékszöget, hanem ferdeszöget alkosson. A kétirányú vetést lehetőleg egyszerre, de feltétlenül egy napon végezzük el. A talajerő fenntartása, illetőleg annak fokozása érdekében a trágyakezelést és annak felhasználását szakszerűbben kell végrehajtani. Ag- rcnómu.saink nyújtsanak segítséget ebben is a termelőknek. Magyarázzák meg nekik, hogy a helytelenül, kupacba rakott, vagy elterítve, hosz- szabb ideig a földön hagyott istálló- trágya a tápanyagok jórészét elveszti. A trágyát a kihordással egyidejűleg a földön szét kell teríteni és azonnal alászántani. Az őszi mélyszántást is erőteljes ütemben kell végezni a vetőszántásnál, vetésnél és betakarítási munkáknál nem foglalkoztatott gépi és fogaterővel. A gépekkel lehetőleg előhántós ekékkel, 22—26 cm mélyen szántsunk, a fogatokkal is érjük el legalább a 20 cm mélységet. Az őszi szántást nem kell elmunkálni. Mezőgazdaságunk termelési színvonalának emelése, termelőszövetkezeteink gazdálkodásának megszilárdítása és a tagság jövedelmének fokozása nagy feladatokat ró az agro- nómusokra. E feladatokat sikeresen csak úgy oldhatjuk meg, ha szorgalmas, odaadó, jó munkával segítjük termelőinket abban, hogy az alapvető és fejlett agrotechnikai módszerek alkalmazásával nagy terméseredményeket érjenek el. Bajcsy Ede m. főagronómus. Óvónők napja Az elmúlt évekhez hasonlóan idén 1 is megrendezik az óvónők napját. Október hónap egyik napján — a megyei tanácsok maguk jelölik ki — a megye székhelyén, vagy más, központi fekvésű helységben — összejönnek az óvónők tapasztalatcserére. A rendezvényeken részt vesznek a tanácsok oktatási osztályainak képviselői, üzemek, társadalmi szervek küldöttei. Az óvónők napján szakmai előadásokat is hallgatnak a részvevők a gyermekek neveléséről. Kedvező feltételek mellett köthető a sertéshizlalási szerződés Az idei bő takarmánytermés lehetővé teszi, hogy a termelőszövetkezetek és egyénileg dolgozó paraszton a beadási kötelezettség teljesítésén felül több sertést hizlalhassanak. Ezért a minisztertanács a lakosság hús- és zsírellátásának javítása érdekében hozzájárult, hogy a termelő- szövetkezetek és az egyénileg dolgozó parasztok a beadási kötelezettségen felül hizlalt sertésükre üzemekkel, vállalatokkal és egyéb intézményekkel (vendéglátó vállalatok, üzemi konyhák) közvetlenül kössenek sertéshizlalási szerződést. A 126 kiló és ennél nehezebb súlyú sertésekért, ha azt 1953 december 31-ig átadják — beleértve az átadott moslék értékét — élősúly kilónként legfeljebb 20 forint fizethető ki. Az 1954. évben fizethető árak később kerülnek szabályozásra. A szerződés feltételeit a felek szabadon állapíthatják meg. Törekedni A kell azonban arra, hogy a hizlalók az üzemi konyhák moslékait, kony- hahulladékait megfelelő terítés ellenében a szerződésben lekötött állatok részére hasznosítsák. A termelőszövetkezetek és egyénileg dolgozó parasztok ilyen módon a hideg idők beállta előtt hízóbafo- gott süldőket még ez évben felhizlalhatják és kedvező ár mellett értékesíthetik. Konyhamoslékkal és az összes leginkább rendelkezésre álló vizenyős takarmányokkal: tökkel, dinnyével, répával stb. az abraktakarmányokat kiegészíthetik és ezzel a hizlalás lényegesen olcsóbbá is válik. A beadási kötelezettségen felüli hízlalási akció megszervezése a megyei és járási mezőgazdasági osztályok feladata. A szerződéskötéseknél a legmesszebbmenően figyelembe kell venni az önkéntességet. Nem kielégítő még a tartalékföldek hasznosítása A minisztertanács rendelete szerint október 1-ig az állami tartalékföldeket az ország egész területén hasznosítani kellett. A megyei tanácsok ezt a rendeletet nem hajtották végre teljes mértékben. Különösen Baranya, Nógrád és Somogy megye maradt le a tartalékföldek hasznosításában. Ezekben a megyékben a tartalékföldek azért nem találtak eddig gazdára, mert a megyei és járási tanácsok vezetői lebecsülték a tartalékföldek hasznosításának jelentőségét. Nem tudatosították a dolgozó parasztokkal a kormány által nyújtott nagy kedvezményeket. Elhanyagolták annak tudatosítását, hogy az 1952-re esedékes beadási kötelezettséghez viszonyítva 30 százalékkal kevesebb a terménybeadási kötelezettség, hogy tejet nem kell beadni és hogy az állatban és állati termékekben 1954. évben 75 százalékkal, a további években pedig 50 százalékkal alacsonyabb a beadási kötelezettség a tartalék- föld után. De nem tudatosították azt sem, hogy azok, akik 0—6 aranykoronás földet bérelnek, terményből 40 százalékkal, élőállatból és állati termékekből 1955-től kezdve 75 százalékkal kevesebb beadást teljesítenek a1 bérelt föld után, 1954-ben pedig nem isjsell utána állat- és állati termékbeadást teljesíteni. Hiba volt az is, hogy a megyei és járási tanácsok nem segítették á községi tanácsokat megfelelően annak érdekében, hogy minden talpalatnyi földet megműveljenek. Ahol a tanácsok szívügyüknek tekintették ezt, ott már a tartalékföldek művelés alatt állnak. Csongrád megye például 100 százalékig hasznosította tartalékföldjét. Heves megye 98 százalékban, Hajdú megye 97 százalékban, Békés megye 95 százalékban és Szabolcs megye 94 százalékban hasznosította eddig tartalékföldjeit. Az idő sürget! A megyei tanácsoknak ezekben a napokban mindent el kell követniük, hogy a jó fel- világosító munka eredményeként megyéjükben egyetlen talpalatnyi föld se maradjon hasznosítatlanul.
