Somogyi Néplap, 1953. október (10. évfolyam, 230-256. szám)

1953-10-10 / 238. szám

2 SOMOGYI NÉPLAP v Szombat, 1953 október 10, A HL Szakszervezeti Világkongresszus megnyi tusának el ő est éj én Bées (TAtSZSZ). Béeaben október lö-én kezdődik a III. S?.ataeOTiezte<' tli Világkongresszus. A kcngrieaszu- son megítárgyaLjiák a dolgozók ér­dekvédőimével ^apcsotatoe kérdése- Wt. Különösen nagy figyelmeit szentelnek .majd a dolgozók akció- egységének abban a harciban, amely a 'tőkés országokban növekvő ki­zsákmányolás el!:», továbbá a de­mokratikus szabadságjogért. a szakszervezetek jogaiért;, m egye­temes békéiért folyik. A iSzialbszianvezetái Vitágikongresz- szuslti a SzakszenvezÄ Viillágezöviet- iség kezdeményezésére IhíVtlák öeösBCj. A iSzlakszenvezeltü Viágszöveteég ez év áprliiliteálbalni föHhl<vási3alli fordult az összes szakszervezetiekhez és a világ miniden .dolgozójátooiz, hogy haitékonyan vegyenek részt a1 Szak- EzervKoerti Viilágkongresezus előké­szítésében és, megtartásába®. ; A kongresszus összehívásának népszerűsítését jelentős mértékben elősegítette az a felhívási is. aimeTy- Tycl a Szakszervezeti Viilágszövelt- ség a „Szkbad Szakszervezetiek Nemzetközi Szöveltteégélbeá’1 fordult annak érdekéibe®), hogy megteremt­sék a dolgozók akcióegységét a dol­gozók életkörülményeinek javításá­ért, a békéért folyó közös taré alapján. Több olyan szakszervezeti amcily nem tartozik a Szakszerve­zeti Világszövetséghez, szánttá®. he­lyeselte e/Jt ,a fcLÜiivátst és síkna- szállt a kttlönibözö politikai szakszer­vezetek akcióegyeége .mellett. A Szakszervezeti Világszövetség több országba ? ilküMte képviselőit, hagy a helyszínen tegyenek előké­születekéit a1 bécsi1 kongresszusra. Ugyanakkor kongresszust előkészítő bizottságok alaikulitiaU, mi nd a Szak­szervezeti Világszöveftségihez tartó-1 zó. mind a Szakszervezeti ViMgszö- vetséglr íz n/am tartózó szakszer-ve­zetők tagjaiból. A dolgozók mindemüitlt; gyűléseken és összejöveteleken' választották meg a kongresszusi küídötíteket. A .küldötté . közötti többen olyan sziak- szerv.ezeitek.iti képviselnek, amelyek nem tartoznak a Szakszervezeti Vkágszevetbéghez. A kongresszuson több megfigyelő is részt veisz. A Szakszervezeiiii Világazövettség titkárságát a levetlek és itálvirátok százaival árasztják dl. Ezekben, a 'levelekben a dolgozók üdvözlik a Szakszervezeti Vtíágkongrelsazus ösezdbívásiát. .Több külldötit és vendég miár meg­érkezett Bécsibe. Az csatrák főváros dolgozói .me­leg fogadtatásban részesítik a Szakszervezeti Világkongresszus' I küldötteit és vendégeit. A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság minisztertanácsának határozata Phenjan (TASZSZ). A „Koreád Központi Táivtiraitiii Iroda” .közűi ® Koreai Népi Demokratikus' Köztár­saság mimifeztldrtalniácsánialk biatáro- aaitiát. A határozat .elfogadja a Szovjetunióban járt kormánykül­döttség munkájáról szóló beszámo­lóit. r Azok a tárgyalások, amelyek szeptember 11—19 közötti zajlottak le a Szovjetunió fővárosában, Moszkvában, nagy j eiltentőségűe'k or­szágunk további letjliöd'ése szeimponlt- jábóit — mondj:» a határozat. A Koreai Népi Demokraftiikua Köztársaság minisztertanácsa tel­jes mértiéíkbein' Ih'eJyieslii és: üdvözíM. e tárgyalások eredményeit, határta- iam háláját fejezi 'ki ia szovjet kor- mánynlák ée1 .a szovjet népnek azért a gondoskodásért és figyelemért, »mélyöt a kcr. iai nép iránit tanúsí­tott. A lezajlott tárgyalások meg­erősítik és elmélyítik a Korea é;s a Szovjetunió közötti1 baráti toapesola- to'kat. és baftalimae lépéssel! viszi elő­re a koreai kérdés békés megoldá­sát, a béke megőrzését és a bizton­ság iroegvailósíitásá't Ázsiában és az egész világon. Ezek az eredmények fanltos) biztosítékai országunk há­borúsa jtotita népgazdasága gyors helyreállításának és fejlesztésének, továbbá népünk- anyagi és kulturá­lis éléte megjavításának. A szov­jet kormány batlallmias segítsége új­ból bebizonyítja, hogy ia nagy iSzov- jeituniió nemcsak felszabadítója .né­pünknek, hanem igazi barátja is. Ujbód bebizonyítja » nagy és kis népek köCteönös együttműködésére, az egyenlőségük és szuveirémitásuk tiszte!eteenfartásáinsirí elvére aía- po'zotit szovjet) kü’Jpoilitil'.íia igazsá­gosságát. Az egész koreai nép még jobban megerősíti » szovjet nlépth'ez fűződő baráti kapcsolatait, amelyek győ­zelmei nk fontos biztosítékai és egész alkotó munkáját), minden ele­jéit a népgazdaság háborúutáni .helyreállítására .és építésére, a haza békés egyesítésének és függetlensé­gének elérésére’ 'a Távol-Kelét és az egész világ békéjének és biztonsá­gának fenntartására, összpontosít­ja. Ezzel ju italt ja kifejezésre a Szovjetunió iránti báláját« bőkezű segítségért. LA.NIEL FRANCIA MINISZTERELNÖK A NEMZET­GYŰLÉSBEN A BIZALMATLANSÁGI INDÍTVÁNYOK ELUTASÍTÁSÁT KÉRTE Németország Kommunista Pártja elnökségének nyilatkozata a nyugat­német szakszervezeti tagokhoz Párizs MTI). A nemzetgyülés csütörtökön folytiaitftial a vitát azók- ról a javaslatokról, aimeliyeket a Francia Kommunista Párt ipairla- íme'nti csoportja terjesztett; » .rend­kívüli ülésszak elé a. munkáselllíewes. kormányrendeletek visszavonásai, a munkabérek emelési), » sztrájkok - kall kapcsolatos megtorló intézkedé- eék visszavonása érdekében. Daniéi; kérte a kommunista képviselők bizalmatianiS'ág'i indítványának és minden olyan napirendi íjalvais^atniak éUvefését), amely ,,1-átszcOag igazol­hatná a rendkívüli ülésszak össze­hívását.“ A benyújtott javaslatok­ról és ibnzaimatilán.sági indítványcllc­röl pánté.- en délután szavazott a nemzetgyűlés. A pénteki vitában a joibbcudalii -szocialista Julee Motóh is felszólia’.'ic -és olyan beszédet tartott, amelyben megkísérelte, hogy feledtesse a munkás osztály ellen beCügyiminisz- ter korában elkövetett bűneit. A pénteki vitában fedsz ólait Wál- deriki Rochet kommunista képviselő, a Franci» Kommunista Párt Poli­tikai Bizattteáigáinak. tagja iisj, aki követelte, hogy az október 12-én kezdődő rendes paiifeimeniti üléssza­kon indítsanak vitát' a kormány iparaszitetllenes mezőgazdasági poli­tikájáról. Düsseldorf (ADN)„ Németorszáig Kommunista. Pártljániak elnöksége Düssdorfbain megtartott 11. ülésén 'kidolgozott nyilatkezatában, ame­lyet a nyugatinéimet! sziaikszeirvezetlt tagokhoz intézett, a következőket jelenti ki: „A kommunistáik' a szalk- szetvezetfek összes tugjaival együtt védelmezni fogják «, szakssKinveze- tek függetlenségét és; egyS'égét.” Németország Kommunista Párttja a nyilatkozatban javasolja a német szakszervezeti szövetség (DGB) tag­jainak, határozzák el, hogy az ösz- szes szakszervezeti, harci eszközölk alkalmazásával meghiúsítják la CDU-nak a DGB elnyomására irá­nyuló terve írt, továbbá, begy nem hajlandók tárgyalásokat folytatni Adienauer megbízottjaival és hagy a szakszervezeti vezetőségben nelm le­het helyük a kiapitu'lfes'oklnafc és megalkuvóknak. MEGHALT VERA MUHINA, A KIVÁLÓ SZOVJET SZOBRÁSZMŰVÉSZNŐ Moszka- (TASZSZ). Moszkvában október 6-án 65 éveB’ korában el­hunyt Vera Muhina, a kiváló ezov- jet szebrászművésznő, a Szovjet­unió képzőmíívé?2-(ti akadémiájának rendes tagja, a Szovjetunió nép­művésze. SCHÖNHERZ ZOLTÁN HALÁLÁNAK ÉVFORDULÓJA Tizenegy évvel ezelőtt, 1942 októ­ber hó 9-én a Margit-körúti fog­ház udvarán kivégezték Schönherz Zoltánt, a Kommunisták Magyaror­szági Pártjának nagy harcosát, a ma­gyar munkásmozgalom kimagasló ve­zetőjét. Horthy fasisztái Schönherz elvtárs kivégzésével halálos csapást akartak mérni a pártra, a for­radalmi munkásmozgalomra. Téved­tek. Schönherz Zoltán példája, hősi élete, nagyszerű helytállása új és új hősöket nevelt a pártnak, a munkás- osztálynak. Schönherz Zoltán 1905-ben szüle­tett Kassán. Fiatal kora óta részt vett a kassai ifjúmunkások szervez­kedésében. majd a brünni egyetemre került, s itt fáradhatatlan politikai felvilágosító nevelőmunkát végzett a diákok között. Itt érte az a nagy megtiszteltetés is, hogy tagja lett a Kommunisták Magyarországi Pártjá­nak. Egy ideig ebben a városban vett részt a munkásmozgalomban, majd visszatért Kassára. Különösen az if­júság szervezésében végzett nagy munkát. 1934-ben az ifjúsági szövet­ség titkára lett. Jelentős szerepe volt a csehszlovákiai egységfront meg­szervezésében is. Nagy elfoglaltsága mellett rendszeresen foglalkozott az ifjúság nevelésével: a párt ifjú tag­jai tőle tanultak kommunista helyt­állást, bátorságot, szerénységet és rendíthetetlen bizalmat. A Felvidék egyes területeinek Ma­gyarországhoz csatolása után a párt | utasítására Pestre jött. 1940-ben egyik szervezője volt az illegális Or­szágos Ifjúsági Kongresszusnak, s emellett kiemelkedő szerepet vitt a propagandamunkában. A párt a Szovjetunióba küldte, hogy ott felvegye a kapcsolatot a párt vezető szervével, Rákosi elv­társsal. Illegális utakon, titokban ju­tott át a határon, visszaútja még ne­hezebb volt, de töretlen akarattal küzdötte le a nehézségeket, mert a párt üzenetét hozta. Itthon, mint a párt titkára, vezetője lett a párt ál­tal szervezett megmozdulásoknak, a Szovjetunió iránti rokonszenv tünte­téseknek, különösen az 1941-es nem­zetközi vásár idején. Amikor a magyar fasiszták orvul a Szovjetunióra támadtak, Schön- herz elvtárs a párt sajtóapparátusá­nak szervezéséhez látott, s hatalmas munkát végzett. Az illegálisan meg­jelenő «Szabad Ncp-> első számának vezércikkét is ő írta: "Szabad nép — szabad országban» címmel. A rendőrség, csendőrség eszeve­szett hajszát indított Schönherz elv­társ ellen. Minden eszközt igénybe­vettek, s végül a pártba beépített árulók és besúgók útján nyomára j akadtak. 1942 július 6-án sikerült el- fogniok. Hain Péter detektívjei, s a katonai nyomozók minden kínzási eszközüket igénybevették, hogy val­lomást csikarjanak ki Schönherz Zoltánból. Mindhiába: a párt hű ka­tonája egyetlen pillanatig, a legke­gyetlenebb kínzások közepette sem tántorodott meg. Nem rémítette meg a katonai bíróság halálos ítélete, bátran, rettenthetetlenül vágta gyil­kosai arcába: "Harcoltam és harcol­ni fogok azért, hogy Magyarország szabad, független és önálló legyen!» Schönherz Zoltán eszméi ma való­ra váltak, s a szabad magyar nép emlékezetében mindörökre ott áll­nak szavai, amelyeket a párthoz in­tézett búcsúlevelében írt: "Abban a hitben halok meg, hogy munkámban tovább élek. Tudom, hogy munkám nem volt hiábavaló. Ha mégegyszer születnék és újból élnék, akkor sem tudnák másképpen élni». A szakszervezeti választások elé A SZOT elnökségének 1953 au­gusztus 17-i határozata — a magyar szakszervezetek alapszabályainak megfelelően —i kimondja: "Az üzemi szakszervezeti szervek beszámolóit és újraválasztását az üzemi bizott­ságokig bezárólag 1953 szeptember 15 és december 1 között kell megtarta­ni». Továbbá feladatnak szabja meg, hogy a beszámolóknak és választá­soknak az egész szakszervezeti mun­ka megerősödését kell eredményez­niük, fejleszteniük kell a belső de­mokráciát. a szakszervezetek kapcso­latát a tömegekkel. "... Mozgósítani kell a dolgozókat a termelési és a többi feladatok elvégzésére, a Ma­gyar Dolgozók Pártja Központi Ve­zetősége július 27—28-i határozatá­nak, valamint a SZOT II. teljes ülé­se határozatának megvalósítására». A határozat felelősségteljes feladat elé állítja a szakszervezetek központjait, a TB-ket, a SZMT-t, az üzemi és hi­vatali, intézményi szervezeteket. Nem kétséges, hogy a bizalmi, UB és SZB választásoknál a felsőbb szakszervezeti szervek operatív irá­nyítására van szükség. A sikeres munka biztosítása érdekében gya­korlati segítséget kell nyújtani az aíapszervezeteknek, a bizalmiaknak a beszámoló elkészítéséhez és a gyű­lések megszervezéséhez. Ehhez azon­ban az szükséges, hogy a felsőbb szervezetek ne csak határozatokat hozzanak és munkaterveket készít­senek. hanem a szakszervezeti köz­pontok, SZMT-k és területi bizott­ságok tagjai, aktívái a helyszínen, az üzemekben nyújtsanak konkrét segítséget. A szakszervezeti szervek vezetői a választási feladatok elvégzésében nagyban támaszkodhatnak a szovjet szakszervezetek értékes tapasztala­taira. A szovjet szakszervezetek fel­sőbb szervei a szakszervezeti válasz­tásoknál értékes és operatív segítsé­get adnak az alapszervezetek szá­mára, mivel képviselőik ezekben az időkben lent tartózkodnak az üze­mekben. A Szovjetunióban a szakszervezeti beszámolókat, választásokat nagy előkészítő munka előzi meg. Az egyes üzemeken, intézményeken be­lül mind a bizalmi, mind az üzemi bizottsági beszámológyűléseken min­den egyes dolgozót személyes beszél­getések alapján hívnak meg. A be­számolókra a bizalmiak, az üzemi bizottságok igen alaposan — az aktí­vák, illetve az ÜB tagjai bevonásá­val — kollektiven készülnek fel. Ezek a beszámolók — a bírálat és önbírálat bátor alkalmazásával — részletesen foglalkoznak a munka- verseny. a munkavédelem, a kultu­rális és jóléti szolgáltatások, a bizal­mi, az ÜB tevékenységének kérdései­vel. Természetes, hogy az így elő­készített beszámolók elősegítik a nagyszámú hozzászólásokat. A dol­gozók élnek a bírálat jogával, rá­mutatnak a vezetőség munkájának eredményeire és hibáira, bírálják az egyes vezetőket, a felsőbb szerveket és helyes javaslatokat tesznek. Ha megyénkben a szakszervezeti választási munka eddigi tapasztala­tait nézzük és figyelembevesszük a határozat megjelenése előtt lezajlott építőipari választásokat is, megálla­píthatjuk, hogy a választási munka során a szakszervezetek központjai, az SZMT és a területi bizottságok igyekeztek hasznosítani és a gyakor­latban alkalmazni a szovjet szak- szervezeti munka tapasztalatait. A vezetők nemcsak a területi bizottsá­gi és ÜB-e!nökök értekezletein be­szélték meg a választási munka fel­adatait, hanem kint az üzemekben is adtak segítséget az üzemi bizott­ságoknak. Ennek tudható be, hogy voltak igen jó bizalmi beszámoló- értekezletek és taggyűlések. Ilyen volt a 73/4. sz. Építőipari Vállalat üzemi bizottsági beszámoló taggyű­lése, a Kaposvári Fűtőház és vasút egyes bizalmiválasztó csoportérte­kezlete. Ezeken a választógyűléseken álta­lában felkészültek a beszámolókra, a tagság részt vett a vitában és bí­rálta a bizalmiakat, illetve az üze­mi bizottságokat. A 73/4. sz. Építő­ipari Vállalat ÜB-választó taggyűlé­sén élesen bírálták a lelépő UB-t, hogy az üdülési beutalók szétosztá­sánál ndm a legjobb dolgozókat vet­te figyelembe, nem egyszer érdemte­leneket küldött az állam, a dolgozók pénzén üdülni. A Városi Tanács egyik bizalmiválasztó csoportértekez­letén a hozzászólók bírálták az ÜB-t, hogy a párttól elszakadva végzi mun­káját. Ugyancsak bírálták itt a Köz- alkalmazottak Szakszervezetének Területi Bizottságát is, hogy nem ad megfelelő segítséget az ÜB részére. Azonban nem minden beszámoló­gyűlés volt ilyen eredményes. így pl. a Városi Tanácsnál a bi­zalmiak beszámolója alig tartott 4—% percig és a dolgozók közül igen so­kan hiányoztak. Vargáné elvtársnő bizalmi csoportjának pl. csak három tagja jelent meg és a három tagból álló gyűlés választotta meg — jog­talanul, a szakszervezeti demokrácia súlyos megsértésével — az új bizal­mit. Nyilvánvaló, hogy ezekért a hiányosságokért elsősorban a Közal­kalmazottak Szakszervezetének Te­rületi Bizottsága felelős, mert nem adott megfelelő segítséget a Városi Tanács szakszervezeti bizottsága ré­szére, tűrte, hogy a szakszervezeti bizottság nem értesítette ki előre a dolgozókat, hanem csak röpgyűlés- szerűen — amikor a dolgozók mun­kába jöttek — hívták össze a bizal­mi csoportértekezleteket A Terü­leti Bizottság hasonlóképpen nem gyakorolt megfelelő ellenőrzést a megyei bíróságon és az SZTK-ban megtartott bizalmiválasztó értekezle­teken sem. így történhetett meg, hogy ezeknél az intézményeknél a Területi Bizottság tudta nélkül, a kitűzött időpont előtt két nappal tar» tották meg a választást. Azonban nemcsak a Közalkalma­zottak Szakszervezetének Területi Bi­zottságánál tapasztalhatók ezek a hiányosságok, hanem az Elelmiszgr- ipari, valamint a Helyiipari Szak- szervezetek Területi Bizottságai ré­széről is. Bizonyítja ezt, hogy a Ba­romfifeldolgozó Válhűatnál az üzemi bizottság nem bizalmiválasztó érte­kezleteken, hanem üzemi gyűlésen akarta megválasztani a bizalmiakat, ahol a nyolc bizalmi egymásután szá­molt volna be munkájáról az egész tagságnak. A Patyolat Vállalatnál pedig termelési értekezleten akarták a bizalmiakat beszámoltatni és újra­választani. Nyilvánvalóan ezek a hibák első­sorban azért következhettek be. mert sem az illetékes területi bizottságok, sem a Szakszervezetek Megyei Ta­nácsa nem adott kellő segítséget az üzemi bizottságok részére. Annak érdekében, hogy a még hátralévő bizalmiválasztásoknál a fenti hibákat kiköszöböljük, feltétle­nül helyes, ha a Szakszervezetek Me­gyei Tanácsa és a területi bizottsá­gok értékelik az eddig lezajlott bizal­miválasztó értekezletek tanulságait és utána fokozottabb segítséget ad­nak lent az üzemekben az üzemi bi­zottságoknak. Fel kell számolni azt a helytelen álláspontot és gyakorlatot, hogy a területi bizottságok és üzemi bizott­ságok az egész választási munkát rö­viden, gyorsan, de nem elég alapo­san akarták elvégezni. Területi bi­zottságaink, üzemi bizottságaink ál­talában attól félnek, hogy nem feje­zik be határidőre a választást, de az már nem okoz nekik gondot, hogy egy-egy beszámolóülést felületesen készítenek elő. Igaz, hogy — a MEDOSZ kivételé­vel — december 3-ig be kell fejezni ezt a munkát, azonban úgy kell el­végezni, ahogyan azt a SZOT hatá­rozata kimondja, hogy a választás a szakszervezeti munka megerősödé­sét eredményezze és a dolgozók nagyfokú politikai aktivitását váltsa ki. Akkor végzünk jó választási mun­kát. ha ezekben a hónapokban foko­zottabban szélesedik a munkaver- senymozgalom, emelkedik a munka termelékenysége az üzemekben, ha megyénk üzemei a negyedik negyed­évi, illetőleg az évi terveket határ­időre teljesítik. Ugyanakkor a minő­séget javítják, a selejtet csökkentik, a munkafegyelmet megszilárdítják. Pártunk Központi Vezetőségének június 27—28-i határozata értelmé­ben a szakszervezetekre fokozottabb feladatok várnak. Az életszínvonal emelése érdekében mozgósítani kell a dolgozókat a munkaversenymozga- lomra, emelni kell a dolgozók kul­turális színvonalát és meg kell javí­tani a dolgozók érdekvédelmét. Ezeknek a megtisztelő feladatoknak az elvégzéséhez kell a szakszervezeti tagságnak olyan vezetőket választa­ni, akik következetesen, fáradságot nem kímélve készek harcolni pár­tunk célkitűzéseinek megvalósításá­ért. Olyan vezetőket kell választani — haint Lenin elvtárs tanítja — "akik a munkástömegben élnek, ismerik a munkások életét, hibátlanul meg tud­ják állapítani a tömegek hangulatát, a tömegek igazi törekvéseit, szük­ségleteit, gondolatait, akik ki tudják vívni a tömegek határtalan bizalmát az irányukban tanúsított elvtársias magatartásukkal és azzal, hogy meg­értőén gondoskodnak szükségleteik kielégítéséről». Nem kétséges, ha a szakszerveze­tekben dolgozó kommunisták a vá­lasztási munkában a párt segítségé­re és a szakszervezeti tagság aktivi­tására támaszkodnak, úgy már a választások alatt javul a szakszerve­zeti munka, olyan dolgozókat — párt­tagokat és pártonkívülieket válasz­tanak szakszervezeti vezetőknek, akik megfelelnek a Lenin elvtárs által felállított követelményeknek és akik­nek a tevékenysége emelni fogja a szakszervezeti munka színvonalát. Mikecz János, a SZMT elnöke.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom