Somogyi Néplap, 1953. október (10. évfolyam, 230-256. szám)

1953-10-08 / 236. szám

Csütörtök, 1953 október 8. SOMOGYI NÉPLAP 3 Fejlődik, erősödik az öreglaki Ifjú Gárda tsz Az öreglaki Ifjú Gárda tsz 1952- íben alakult. A tsz tagjai példamu- ■4310, szorgalmas munkájukkal jó­létiét teremtettek maguknak. Mos­tanában a falu jó gazdái közül töb­ben jönnek érdeklődni hozzájuk, s •elmondják, hegy be akarnak lépni a lisztbe, mert a tények meggyőz­nék őket a szövetkezet előnyéről. A tsz-íagok elhatározták, hogy jó ''felvilágosító munkával erősítik szövetkezetüket, a belépni szán­dékozókat meggyőzik a közös gaz­dálkodás fölényéről. Segítenek nekik a beszédes ered­mények is: az idén búzából 14 mázsa, árpából 15, rozsból pedig 10.5 mázsa termett holdanként a szövetkezeti földön. Napraforgójuk 10 mázsát, a kukorica 25 mázsát, a burgo­nya pedig 70 mázsát adott holdanként, A zárszámadáskor egy-egy mun­kaegységre 5.5 kg kenyérigabona, 1 kg árpa, 1 kg burgonya, 2 kg ku­korica . és 8 forint készpénz jut. Cukorrépát is termeltek, munka- egységenként egy negyed kiló cuk­rot osztanak .majd. Tóth János egymaga eddig 404 munkaegységet szerzett, így csak kényérgabonajárandósága 22 mázsa és 22 kg. Becsülettel dolgoztak, így megtalálják számításukat: F Ki­tér István, aki 345 és Vímcze Ist­ván, aki 339 munkaegységet szer­zett. Idős Horváth László harraad- magávál dolgozik, a .családnak ösz- szesen 691 munkaegysége vau. Az Ifjú Gárda tsz-ben tisztáiban vannak azzal, hogy szövetkezetük, jólétük alapija a jó munka. Nem is kési'ekeidnek a szántás-vetéssel, időben, jó minőségbe ni végzik azt­Ösziárpájukat 12 holdon ke- resztserosan elvetették, s tel­jesítették 100 százalékig rozs­vetési tervüket is, A búza alá kész a talaj és 10 hol­don ebből is a földben van már a mag. A betakarítás Is jól halad. Burgonyabeadásukat már teljesítet­ték. Az állam segítségével fejlesztik I gazdaságukat is. 15 ezer forintos bosszúlejáratú hitiéiből bevezették a villanyt a gazdasági épületekbe. Az új vezetékek, égők és kapcso­lók már csak arra várnáik — a ta­gokkal együtt, lassan már egy hó­napja, — hogy az új vezetéket be­kössék a hálózatba. Az illetékes szervek azonban bürokratikusán halogatják az ügyet. Kellene pedig a villany az istállókba, -ser- tésólakba, mert könnyebb lenne a gyönyörű állatállomány gondozá­sa, amelyre a legbüszkébbek a szövetkezetben. Az idén már — beleértve a szer­ződésiekét is — eladtak 60 süldőt, húszat pedig anyakocának szánnak jövőre, 10 anyakoca alatt most is visítanak a kismalacok. Bőséges jövedelmet jelent az ál aiállomány a tagságnak. Úgy számítják: jövőre még több jut szabadpiacra sertésből is, szarvas- marhából is. A kormányprogramul intézkedé­sei nyomán új lendületet vett a munka. — Nagy segítséget kapunk hogy saját magunknak tesszük — mondja Illés elvtárs, a Tsz elnöke. 1 államiunktól, igyekszünk mii is min­den munkát jól1 elvégezni. Tudjuk, Megszilárdították a munkafegyelmet, nagy lendülettel végzik az őszi munkákat a kiskeresztúri December 21. tsz tagjai alapszabály sízerin't jár el az illető I ha kint van a termény még a föl— A kiskeresztúri December 21 tsz ■ tags aga szeptember 30-án tsz-köz­■ gyűlésen megvitatta a munkafe- gye’leim megjavításának kérdését. A közgyűlésen kiderült, hogy a munka szervezetlensége és .a mun­kafegyelem lazasága .abból fakadt, hogy ,a tsz vezetősége hosszú időn á't nem ült össze megbeszélni a fel- ■-adatokat és a tagsággal' sem fog- üálk^zlíak ilyen kérdésiekkel. Ig,y a vezetőség egyre inkább elsza­kadt a tagságtól és a tagok egy- része rendszertelenül vett részt a k özős munkában. A közgyűlésen egyhangúlag hoz­tak olyan határozatot, hogy ezen­túl minden tag köteles rendszere­sen hás,zt venni a tsz közös mun­kájában és igazolatlan mulasztás «eiset,én a fegyelmi bizottság a t'sz­tagg.al szemben. Emellett a vezető­ség biztosítja azt, hogy minden tag a háztáji gazdaságában is betaka­ríthassa a hapásterméniyelket. A munkafegyelem megjavítása érde­kében azt is elhatározta a tagság, hegjy a betakarítási munkát min­denki egy meghatározott1 területen végzi, amelyért felelős. A közgyűlésen sok lelkes hoz­zászólásban nyilvánult meg, hogy a tagság örömmel fogadta a 'kor­mány által nyújtott kedvezménye­ket, amelyek több mint 18 ezer fo­rintot jelentenek a tsz-nek. Húklai elvtárs, a tsz traktorosa arról be­szélt hozzászólásában, hogy eddig is szívügyének tekintette a tsz munkáját. Arra kérte a tagságot, hogy igyekezzen a betakarítással, jmert a szántás-vetést akadályozza. dön. A tegság megígérte, hogy teljes erővel harcol az őszi munkák gyors elvégzéseiért. Az adott szót tett követte,'A gyűlés óta nagy lendü­lettel dolgoznák a tsz-tagok a föl­deken. Már elvégezték 14 hold napraforgó és 6 hold cukorrépa be­takarítását. Elvetettek 40 hold ősziárpát, s 15 hold rozs vetésével is hamarosan elkészülnek, A búza alá már készül a jó magágy, két traktor éjjel-nappal dolgozik a *sz földijein. A íkisk,eresztúri Decem­ber 21 tsz tagjai továbbra is har- co1|jainak a jövőlév.i bő termés meg- alapozlásiáért, a nagyobb ,jövede­lemiért. Fekete József kaposvári járási tanács. Javítsák meg a munkaverseny szervezését a tahi és balatonkiliti gépállomáson Ahhoz, hogy megyénk gépállo­másai becsülettel teljesíteni tudják A rájuk háruló feladatokat, hogy -az eddigieknél sokkal jobb, szerve­zettebb gépi munkával segítsék a termelőszövetkezetek megszilár­dítását, feltétlenül szükséges, hogy jó versenyszellem legyen a trak­torosok között. A szocialista ver­seny a mi hazánkban — áh öl a rminiKa becsület és dicsőség dol­gává (Lett — nagy erő a tervtelje- sítésérti folyó karóban. A tapasz- tálatok azonban arról tanúskod­nak1, hogy gépállomásaink vezető­ségei, pártszervezetei és szakszer­vezetei nem ismerték fel a ver­seny jelentőségét. A TABI GÉPÁLLOMÁSON ■csak papíron van versenymozga­lom. A vezetőség .ahelyett, hogy törődne a versenyszervezéssel, a dolog könnyebbik végét választja. A termelésben élenjáró traktoroso­kat kinevezte „versenyzőknek“. A traktorosok jórésze azonban vaj­mi keveset tud a versenyről, pe­dig ők szívesen versenyeznének, hai valaki kezdeményezné ezt. A hibái azonban éppen ott van, hogy a versenynek nincsen gazdája a gépállomáson. A verseny szerve­zése, értékelése és népszerűsítése a szakszervezet feladata lenne, a szakszervezet azonban ezt & funk­cióját nem látja el. A politikai helyettes, Nagy Já­nos elvtárs sem neveli a dolgozó­kat a felajánlások teljesítésére. Nagy elv társnak a Prezecsán-bri- gádoti kellett lelkesítenie, azonban ha megnézzük a brigád teljesítmé­nyét, azt látjuk, hogy a brigádban baj van a munkafegyelemmel. A gépállomás ugyan 55 száza­lékra teljesítette őszi tervét, de több traktoros az átlagos tervtei- jesítés mögött elmaradt. Kovács Lajos pl. 43, Beneczki István pe­dig 38 százaléknál tart. Ez is mu­tatja Nagy elvtárs politikai neve­lőmiunkájának hiányát1. A trakto­rosok számára kiadott röplapok is igen általánosak, nem mozgósíta­nak kellően jobb munkára. A BALATONKILITI GÉPÁLLOMÁSON Peeze Lajos elvtárs, vezető agro- nómus elmondja, hogy gépállomá­sukon „kialvófélben“ van a ver- senymozgalcm. Peeze elvtárs isme­ri a hibákat és azok forrásait, lát­ja. azt is, hogy a lazaság milyen káros hatással van a munkákra, mégis úgy beszél erről, mintha ö külső szemlélője lenne az esemé­nyeknek. Sem a szakszervezet, sem a pártszervezet nem érez ko­moly felelősséget a verseny szer­vezéséért. A versenytáblák üresek, a gra­fikon kezelését is elhanyagolták. Pedig égető nagy szükség lenne most a verseny nyilván osságár a, a (jó versenymozgalomra. A gépállomás őszi tervét csak 40 százalékra teljesítette. Az ala­csony tervteljesítés egyik oka, hogy az utóbbi időben komoly mértékben lazult a. .munkafegye­lem a gépállomáson. A traktorosok a ifélelősségrevonás hiányában megszegik kötelezettségüket1, nem tartják be az éjszakai műszakot. Pl. Farkas elvtárs, aki a legjobb traktoristák közé tartozik, az utol­só dekádban mindössze 7 normál­hold talajmunkáti végzett, az elő­ző 69 normálholddal szemben, Bá­lint Károly, aki már éves tervét is teljesítette, az utóbbi időben ha­nyagul dolgozik. Kisdeák elvtárs, az ádándí Pető­fi tsz elnöke, a megyei tsz tanács­kozáson elmondta, hogy a balaton- kiliti gépállomáson mostanában gyakran hivatkoznak műszaki hi­bákra és emiatt rengeteg a gép­kiesés, kárt szenved a tsz mun­kája. Szunomár Gábor elvtárs, a cséplésben kiváló teljesítményt el­ért traktorista nemrégiben ott akarta hagyni a gépállomást, mert traktorát hosszú időn keresztül nem javították ki. Ezek a példák azt is mutatják, hogy a gépállomáson igen seké- iyes a politikai munka. Ez abból adódik, hogy Takács elvtárs, a (politikai helyettes, aki nemrég ke­rült a gépállomásra, nem dolgozik tervszerűen, nem a saját munkáját végzi, s így elhanyagolja a trakto­rosok, szerelők közötti politikai felvilágosító munkát. Az utóbbi napokban kétségtele­nül észlelhető némi javulás mind. két gépállomás munkájában, de ez korántsem kielégítő. Javítani kell elsősorban a vezetés munkáját. A politikai helyettesek és a párt­szervezetek vezetői ne nyúljanak át a gazdaságvezetők feje fölött és a versenyszervezést se maguk akarják elvégezni. Bízzák meg ez­zel a szakszervezeti vezetőket és segítsék őket feladatuk megoldá­sába«, A politikái helyettes és a párt- szervezet legnagyobb feladata most: politikailag neveim a dolgo­zókat, fejleszteni öntudatukat, A pártszervezet népnevelői magya­rázzák meg, hogy a kormánypro­gramra megvalósításának alapja a dolgozók jó munkája, a jó tervtel- jeíjíhési. A szakszervezetek szün­tessék meg az eddigi bürokratikus versenyszervezési módszert, indul­jon hatalmas, a gépállomás minden dolgozóját magával ragadó, lelkes versenymozgalom. A IV. negyedéves terv teljesítése érdekében felkészülünk a téli építkezésre Vállalatunk műszaki dolgozói jól felkészültek a negyedik negyed­éves terv teljesítésére. Terjvism,ér­té tő értekezletet tartottunk a mű­szakiak részére, ahol ismertettük és megbeszéltük az új terv negyed feladatait. Minden műszaki vezető me,gkapta feladatát s önnek szelle­mében az építésvezetők munkahe­lyenként 'brigádvezeíőí értekezle­tet tartanak, áhoí a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évforduló­jának 'tiszteletéire indított; munka- verseny mozgalomra,, ® ezzel együtt a negyedéivé« terv túlteljesítésére hívják fel a dolgozók figyelmét. A negyedik negyedéves terv si­kerét csak úgy tudjuk vállalatunk­nál is biztosítani, ha az idényjel- 1 egét már elvesztett építőipar ez év telére, azaz a téli munkákra is kell) ő,képen fel tud készülni. Ez- írányban is komoly intézkedéseket tettünk, s így előreláthatóan a téli időben végzett' munkánk termeté- »kenysége felülmúlja majd az ed­digieket. A szovjet tapasztalatok alapiján a téiiesítést különöskép­pen a Hűtcház és a lakóház épít­kezéseknél fogjuk megszervezni. A negyedik negyedév kezdetén megkezdtük az előkészületeiket' ® dolgozóik szociális normáit (kielé­gítő szállások rendbehozására, az új munkásszállásunk berendezése most van folyamatban. Eddigi eredményeink és dolgo­zóink lelkes versenyszelleme arra engednek ikövetkeztetni, hölgy a rendelkezésre álló lehetőségek ki­használásává] a negyedik negyed­évi tervünket sikeresen teljesítjük. Szigetvári György, iá 73/4. sz. Építőipari Vállalat főmérnöke. Kiküszöböljük a hibákat, munkaversennyel harcolunk a terv teljesítéséért A Kaposvári Nagymalomban csak október hatodikán tudtuk a tervismertető értekezletet megtar­tani. Hogy enn/yit1 kiestünk, annak többféle oka van. Nem tudjuk, hogy hol késett például a negye­dik negyedéves tervünk, amit csak szeptember 29-én kaptunk meg, holott már 20-án kézhez kellett volna kapnunk. A másik ok az volt, hogy az igazgató elvtárs ahe­lyett, hogy a tervismertető érte­kezlet anyagának feldolgozásához látott volna, ismét kétnapos sza­badságra ment, s így a termelési értekezlet anyagát az üzemi bi­zottságnak kellett összeállítania. A terv anyagát ennek elleniére feldolgoztuk, ahol lehetett, egyes dolgozókra lebontva ismertettük a dolgozókkal. Már az értekezlet előtt a műszaki vezetőkkel meg­beszéltük az elkövetkező negyed­év feladatait és hogy mik azok a főbb szempontok, amelyekre a dolgozók figyelmét kell irányíta­nunk a verseny szervezése terén. A legfontosabb kérdés a mi üze­münkben a tervek teljesítése, 12 egyenletes termelés. Az értekezle­ten nemcsak az Új tervet ismer­tettük, hanem az elmúlt negyedév tapasztalatait, hiányosságait is. A dolgozók, miután megismer­ték az előttük álló feladatokat, felajánlásokat tettek az energiafo­gyasztás csőikként,ésére, az anyag- takarékosságra, valamint a Gaz­da-mozgalomban váló részvételire. A vállalások bizonyttéka,i annak, hogy dolgozóinkban nem lohadt le a versenyszellem. De ez az üzemi bizottság élé is új feil,adatokat ál­lít: fokozni keil a verseny lendü­letét, fel kell karolnunk a kezde­ményezéseket. Ennek megfelelően szerveztük meg munkánkat. A versenyszervezést üzemünk­ben most a bizalmiak végzik, akik a brigádokon belül megszervezik •a versenyvállalást. Az új vállalá­sok a ‘bizalmiak erre a célra rend­szeresített naplójába kerülnek, s ezeket a termelési felelős össze­gyűjti, hogy kellőiképpen segíteni tudja a dcíg őzök at a vállalások végrehajtásában, hogy minden fet­tételt biztosítsanak a verseny si­keréhez. Rendszeresen ellenőriz­zük a Vállalások végrehajtását. Ezc az üzemi bizottság és a statisztikus végzi. A vállalások teljesítését 10 naponként ismertetjük a dolgozók­kal a faliújságom, az üzemrészek­ben elhelyezett verseny tábláikon és brigádértekezleteken. Fontos feladatnak tartotta az üzemi bizottság a szakszervezeti választásokra vájó felkészülést is. Ezt újabb alkalomnak látjuk, hogy a dolgozókkal szorosabb kapcso­latba kerüljünk, s még sikereseb­ben végezhessük körükben a ver­senyszervező munkánkat. Horgosi Ferenc ÜB-elnök. A munkavédelmi1 és ", szociális lé­tesítmények c áljaira a miirisztenta- náes által engedélyezett, 60 miliő forintos rend1 ívüli -beruházásból 8 millió forint jut a ‘földművelésügyi minisztériumnak. Ebből az összeg­ből sok mezőgazdasági üzemben épülnek szociális létesítmények: böl­csődék, napközi otthonok, üzemi konyhák. , Az állami gazdaságokban 1.5 mil­lió forintos költséggé:!1 építene!'..' napközi otthonokat. Mintegy 400.000 forintos költséggel orvosi rendelők létesülnek az állami gaz­daságokban. Végül csaknem1 fél­ni illő forintos költséggel sok álla­mi gazdaságban rendeznek be für­dő- és mosidóhellyiséig'ell.tet és más egészségügyi létesítményeket. Ezek az építkezések, is megindultak a legtöbb helyen már és legnagyobb­részt még ebben az évben, 'befeje­ződnek. 75 helyen tartottak Kérdezz—felelek-estet megyénkben A dolgozó parasztok előtt gyak­ran merülnek feil probléma' . gyak­ran állnak elő kérdések, melyeknek megol'dáéáraj segítségre, f elvi'úgois’í - tásra lenne szükség. A dolgozó sok­szor nem tudja, hogy hova. IbeB fordulnia,, így a problémák hosszú időn áit megoldatlanok maradnak. Ilyenkor adódnak élő ai hibák, mu­lasztások, A dolgozókat érdeklő kérdések megoldására, a. dolgozó parasztok fel világosít ásóira rendsze­resítették a „Kérdezz — felelek’1- eS'feket. < Megyénkben, már 75 helyen tar­tottak „Kérdezz — feleleik”-.estet, A járási tanácsok dolgozói utaz­tak egy-egy községbe és >a helyi tanáccsal együttműködve o dotiták meg a feladatokat. A dolgozóik ös­szegyűltek és felvetették iá problé­mákat, amelyekre választ vártaik. Begyűjtés, adó és számos más pro­blémai merült fel. Az előadók sek esetben a helyszínen orvosolták a felmerült kérdéseket, vagy pedig ismertették azok elintézési módját. ,Az egymásután megjelenő kor­mányhatározatokkal 'kapcsolatban is sek segítséget nyújtottak a „Kérdezz — fedelek“-estek. Ismer­tették a dolgozókkal az egyes hatá­rozatokat, megmagyarázták aiz egyes pontok jelentőségét. Az .stek népszerűvé váltak ,a dolgozó parasztok előtt. A felvilá­gosítások, kielégítő feleletiek meg­oldották a fennálló kérdéseket, hozzájárultak a jobb munkához. A járási tanácsok minél több helyen és minél több 'alkalommá!!! .tartsanak „Kérdezz — feletól“-es- teket. Lehetőleg minden községben gyűjtsék össze a dolgozókat és oldják meg azok problémáit. A „Kérdezz — fedek,”-estieknél rend­kívül nagy. a jelentőségűk, mert a felvilágosításokkal a jobb, eredmé­nyesebb munkát segítik elő.

Next

/
Oldalképek
Tartalom