Somogyi Néplap, 1953. október (10. évfolyam, 230-256. szám)
1953-10-04 / 233. szám
Kolhozelnök-tanfolyam A Szovjetunió számos kerületéből érkeztek kolhozelnökök a moszkvai 'K. A. Tyimirjazev» mezőgazdasági akadémia tanfolyamaira. Az akadémia szaktanfolyamain marxizmus- leninizmust; matematikát, kémiát, fizikát és orosz nyelvet tanulnak, ezenkívül földműveléssel, állattenyésztéssel, növénytermeléssel és rét-] műveléssel is foglalkoznak. A tanfolyam hallgatói gazdaságtani kérdésekkel is ismerkednek, tanulmányozzál: a kolhoztermelés megszervezését, a mezőgazdasági gépeket. Hasonló szaktanfolyamokat szerveznek Bjelo- russziában, Ukrajnában,. Grúziában, Kazahsztánban, Üzbegisztánban és a területi központok több más he- ! lyén. A kép az «Iljics» kolhozban tör ténő répaszedést ábrázolja. A KOMMUNIZMUS ÉPÍTKEZÉSEINÉL A Szovjetunióban szüntelenül folynak a nagyüzemi építkezések. Üzemek, gyárak keletkeznek, új városok emelkednek ki a földből, lakóházak ezrei épülnek föl. Vízierőművek, áramfejlesztők, kulturális intézmények épülnek, melyek mind a dolgozók jólétét, a munka megköny- nyítését hivatottak szolgálni. Az építkezések a legkorszerűbb formák között történnek, a gépesítés legalaposabb igénybevétele mellett. A kujbisevi vizierőműnél függő drótkötélpályát készítettek. A drótkötélpálya vopalán húzódnak a feszítő állomások, a rakodó és. kirakodópontok, forduló és irányító állomások. A pálya útvonala a Volga felett halad keresztül és összeköti a jobb- és balparti betongyárakat a Zsiguli-hegyek kőbányáival. A szerelők 133 támasztó fémvázat és több mint négy és félezer tonna fémszerkezetet és berendezést szereltek fel. Ezen az utón rövidesen hatalmas áradatban ömlik majd a teherszállítmány az építkezési részlegre. Száatsii éjjel-nappal — lél műsziiaii írta: I. Nyimcsenko, a Rosztov-területi Lenin-gépáHomás igazgatója A tavasziak, de különösen a tavaszi búza bő termésének egyik főfeltétele a korai, jó őszi szántás. A «Lenin»-gépállomás dolgozói ezért iparkodnak mielőbb elvégezni az őszi mélyszántást a tavaszi növénykultúrák alá. A munka sikerét a helyes munka- szervezés, a ‘traktorállomány jó kihasználása biztosítja. Gépállomásunk' traktorvezetői két műszakban dolgoznak: éjjel-nappal szántanak. Minden traktoros-brigád, mindegyik traktorvezető szántási grafikont kapott. Verseny indult az őszi szántás határidő előtti befejezéséért. Versenyeznek a brigádok, a traktor- vezetők és a farosok. A gépállomás dolgozói nagy gondot fordítanak a traktorok, elsősorban a hernyótalpas' traktorok karbantartására. Az üzemegységek gépészei hetente legalább egyszer ellenőrzik, milyen karban vannak a traktorok, a traktorral vontatott és traktorra szerelt munkaeszközök. A traktoros brigádvezetők és helyetteseik a váltásoknál mindig jelen vannak. Amig a brigádvezető vagy helyettese nem vizsgálta meg a traktort, nem lehet vele folytatni a munkát. A központtól öt kilométernél közelebb dolgozó traktorosbrigádok a gépállomás javítóműhelyében végzik a gépkarbantartást, a műhely vezetőjének és ellenőrének felügyelete alatt. Ez a rendszer biztosítja a megfelelő karbantartást, elősegíti a traktorállomány minél termelékenyebb kihasználását. A kétműszakos munka jó eredményeket hozott. A gépállomás traktorai szeptember elején 10.000 hektárból 9.200 hektáron elvégezték az őszi mélyszántást. Nem egy traktoros teliesítményt ért el. M, Hibuhin 132 hektárt szántott a feladatában megszabott 88 helyett. V. Jeremejev traktorvezető teljesítménye 146 hektár. A szántás minősége a gyors ütem mellett is igen jó. Rossz szántás, vakbarázda csajc egész kivételes esetben fordul elő. Ez a jól szervezett, szigorú agronómiái ellenőrzés eredménye. A növénytermelő- és traktorosbrigádok vezetői a gépállomás körzeti agronótnusaival együtt minden nap ellenőrzik a szántás minőségét. A gépállomás dolgozói a kolhozelnökökkel és a brigádvezetőkkel, valamint a mezőgazdasági szakemberekkel egyetemben vállalták: határidő előtt befejezik az őszi mélyszántást,. továbbá nyolc munkanap alatt — kiváló minőségben — elvégzik az őszi vetést s egyidejűleg szemcsézett s?uperfoszfáttal műtrágyázzák az eaész őszi vetésterületet. A gépkezelők minden igyekezetükkel azon vannak, hogy becsülettel eleget tegyenek adott szavuknak. A szovjet kötszövőipar fejlődése Moszkva (TASZSZ). A háború előtti időszakhoz képest több mint másfélszeresére emelkedett a Szovjetunióban a kötöttáruk termelése. _ A divattervezők az idén ötszáz- új kötszövöttruha-mintát készítettek, amelyeket már gyártanak is. A szovjet kormány határozata értelmében a legközelebbi 2—3 év során még nagyobb ütemben növekszik a kötöttáruk termelése. Az országban több mint 30 nagy vállalatot építenek, illetve alakítanak újjá. A működésben lévő gyárak teljesítőképességének növelésére tervbevették teljes átszerelésüket. Bővül a kereskedelmi hálózat a Szovjetunióban A cukorrépa betakarítása A Szovjetunió kolhozaiban és szov- hozaiban folyik a cukorrépa betakarítása. Természetesen ennél a munkánál is, mint oly sok más. munkánál, sok munkafolyamatot gépesítettek. A 1 gépesítés lényegesen megkönnyíti, meggyorsítja a munkát. A földeken a legújabb répaszedő kombájnok, répaszedőgépek, rakodógépek és egyéb gépezetek dolgoznak. A képen a kujbisevi vizierőmű építkezésénél szakasza látható. a drótkötélpálya egyik I erelem és házasságkötés a szovjet társadalomban írfa: A. Harcsev A szocializmus országának ifjú állampolgárai igyekszenek egyéni életüket a kommunista erkölcs követelményeinek megfelelően felépíteni. A kommunista erkölcs jellemző vonásai —■ az emberszeretet, elvhűség és nemeslelkűség — világosan kifejezésre jutnak azokban az erkölcsi követelményekben, amelyek a szovjet társadalomban meghatározzák a férfi és nő kapcsolatát. A kommunista társadalomban a házasságkötés iridítóoka és alapja a kölcsönös szerelem és megbecsülés. Egészen másképen áll ez a dolog az egymással szembenálló osztályokra tagolt kapitalista társadalomban, ahol a burzsoá erkölcsök uralkodnak. A valódi szerelem érzése mentes minden érdektől és számítástól. A burzsoá erkölcs széliemében nevelkedett ember jellemvonásai az individualizmus, önzés, kapzsiság, saját boldogulását mások terhére igyekszik elérni, s rendszerint nem is képes az igazi szeretet érzésére. Ezek az emberek a férfi és nő kapcsolatában csupán egyik vagy másik gyakorlati cél elérésének, különböző előnyök szerzésének eszközét látják. Ezért a burzsoá társadalomban az igazi szerelem «nem divat». Ellenben «előkelőnek", sőt erényesnek tartják, ha a férfi vagy a nő . érdekházasságot köt. A burzsoá társadalomban az emberek a legtöbbször úgy kötnek házasságot; hogy nem ismerik sem egymás jellemét, sem érdeklődési körét, ellenben igen jól tájékozottak — a házasságkötés anyagi előnyeiről. Semmi különös nincs abban, hogy a burzsoá társadalomban a «szerelem» adás-vétel tárgya — méghozzá nemcsak hosszabb, hanem rövidebb időre is. Ha a vágyonos szülők gyermeke igazi vonzalmat érez valaki iránt, az persze még távolról sem eredményez «happy end»-et, ha a vonzalom tárgya nem — dúsgazdag. Melyik gyakorlati üzletember fordít, figyelmet olyan «semmiségre», mint a szerelem, ha az nem ígér semmiféle hasznot? A burzsoáziával ellentétben a dolgozók .körében a szerelmi házasság nem kivétel, hanem szabály, minthogy a , proletáriátus mentes a vagyoni előítéletektől. A szerelem érzését nemcsak a természettől kapta az ember. Az . évezredes közös munka és a külső ellenséges erőkkel folytatott harc alakította ki az emberben ezt az érzést. A szerelem természetes alapja a normális nemi ösztön, amely azonban nem közvetlenül mutatkozik meg, hanem visszatükröződik az ember tudatában. A férfit és a nőt közös munkájúk arra készteti, hogy egymásban az elvtársat és az egyenlő értékű dolgozótársat lássák. Ez a kölcsönös megbecsülés megteremti azf az érdekközösséget, amely elengedhetetlen feltétele az igazi barátságnak. A kizsákmányoló osztályoknál a nők legnagyobb része nem érzi megalázónak, hogy a férfi benne csupán I a másik nemet «értékeli» és látja. Ezzel ellentétben a dolgozó nő tudatában van társadalmi jelentőségének, a férfitől való gazdasági függetlensége megkívánja, hogy mindenekelőtt a társadalom egyenlő tagját lássák és értékeljék benne. Ilyenformán a dolgozóknál a férfi és nő közötti szerelem öntudatuk növekedésével és a társadalmi élettel' szoros kapcsolatban keletkezik és fejlődik ki. A Szovjetunió Alkotmánya kimondja és biztosítja a nők egyenjogúságát a gazdasági, kulturális és társadalmi élet minden területén. A Szovjetunióban a nők tevékenyen részt vesznek az állam irányításában: 280 nő a Szovjetunió Legfelső Tanácsa, 2209 a Szövetséges és Autonom Köztársaságok Legfelső Tanácsa, több mint félmillió a helyi szovjetek küldötte. 1 A kapitalista országokban a nő ugyanazért a munkáért kevesebb bért kap, mint a férfi és ráadásul hermetikusan elzárják előle a művelődés és a szakképzettség megszerzésének lehetőséget. A Szovjetunióban a női és férfi munkát egyformán fizetik. A nők előtt ugyanúgy nyitva állnak az iskolák és egyetemek kapui, mint a férfiak előtt. A Szovjetunióban, ahol nincs kizsákmányoló és kizsákmányolt, ahol mindenki magáért, szocialista hazájáért dolgozik, minden feltételt megteremtettek a jómódú és kulturált élethez. A szovjet országban az ember munkája által teremtett javak, minden gazdagság a népé, az államé. A Szovjetunióban szakadatlanul emelkedik a dolgozók anyagi és kulturális színvonala. Mindez megteremtette a szükséges feltételeket ahhoz, hogy a Szovjetunióban a férfi és nő közötti új kapcsolat tipikussá váljon. A szovjet társadalomban a házasságkötés egyetlen erkölcsi és etikai alapja: a szerelem. Az igazi szerelem alkotó tevékenységre serkent, nemesebbé tesz, kifejleszti az önzetlenség érzését. A szerelmes ember igyekszik megszabadulni fogyatékosságaitól, igényesebbé válik önmagával szemben. A szerelem szociális lényege abban is kifejezésre jut, hogy a házasságkötés és a család alapjául szolgál. Ketten szeretik egymást és megszületik ■ a harmadik — az új élet. A szocialista társadalom érdekei azt követelik, hogy a gyermekek megfelelő nevelésben részesüljenek. A szovjet szülők kötelességüknek tartják, hogy gyermekeiket a társadalom öntudatos tagjaivá, a kommunizmus tevékeny építőivé neveljék. A szocializmusban a férfi és a nő kapcsolata összefügg a társadalmi élettel. A szovjet társadalom, a családi és iskolai nevelésen, a párt- és tömegszervezeteken, a termelési kollektívákon keresztül, a sajtó, a művészet és egyéb eszközök segítségével befolyást gyakorolhat és gyakorol is erre a kapcsolatra: Beleneveli a szovjet emberekbe a társadalommal szembeni felelősségérzetet tetteiért és cselekedeteiért. A szovjet törvényhozás igen fontos eszköz az erős szovjet családért folyó harcban. A szovjet társadalom életében a család jelentőségét mindenekelőtt az határozza meg, hogy az neveli a felnövekvő nemzedéket és az első'közösség a gyermek számára. IA szovjet családra, a burzsoá családtól eltérően, tagjai anyagi és szellemi érdeklődésének egysége jellemző. Őket nem a vagyongyűjtés és a harácsolás utáni vágy, nem a férfinek a nő és a szülőknek a gyermekek feletti uralkodása, hanem a család minden egyes tagjának egy célért folytatott közös munkája, a kölcsönös segítség és az elvtársi együttműködés kapcsolja össze. A Szovjetunió városaiban jelentősen bővül a kereskedelmi hálózat. A kereskedelmi intézmények, létesítmények az egész országot behálózzák, elhatolva a legtávolabbi helyekre is. Bővül a kereskedelmi hálózat, azonkívül fejlesztik a korábbi létesítményeket is. Moszkvában, Le- ningrádban, a szövetségi köztársaságok fővárosaiban és az ipari központokban új, kiválóan felszerelt, tágas üzletek nyilnak. Ezekben a városokban az év első felében körülbelül 900 új üzlet létesült. Az év végéig ez a szám 1450-re emelkedik. A szovjet mérnökök és építészek előtt nagy feladatok állnak. A fenti két számadat világosan elénk tárja az építők előtt álló munka méreteit. Az ország' a közeljövőben 22 ezer új üzletet és 11 ezer új étkezőt, kávéházat és vendéglőt kap. Ebben is megnyilvánul a párt és kormány állandó gondoskodása a szovjet emberekről. A kép az újonnan létesített üzletek egyikét, az újonnan megnyílt karagandi élelmiszeráruház egyik osztályát ábrázolja. Bőséges árukészlet és szép elárusítóhely bizonyítja azt, hogy a szovjet kormány gondoskodik a dolgozókról. A képen a kolhozelnökök különböző körülmények között termelt para- dicsomfajtá kát vizsgálnak. épülő kommunizmus országéból
