Somogyi Néplap, 1953. október (10. évfolyam, 230-256. szám)

1953-10-04 / 233. szám

2 SOMOGYI NÉPLAP Vasárnap, 1953 október 4. PALMIRO TOGLIATTI BESZÉDE AZ OLASZ KÉPVISELŐHÁZBAN AZ OLASZ KÜLPOLITIKA KÉRDÉSEIRŐL .Róma (MTI). Palmiro„Togliatti, az Olasz Kommunista Párt főtit­kára az olasz parlamentben folyó külügyi vita során pénteken nagy beszédben bírálta a korábbi ke­reszténydemokrata kormányok és a jelenlegi olasz kormány külpoli­tikáját. Togliatti részletesen is­mertette azokat a károkat, ame­lyeket az atlanti politika okozott Olaszországnak. Togliatti megállapította, hogy június 7 óta az olasz parlament­ben egyre több oldalról hallatszik néhány olyan követelés, amelyet azelőtt csak a kommunisták és a szocialisták hangoztattak. Gazda­ságpolitikai vonalon ma minden­felől azt hangoztatják, hogy har­cot kell indítani a < néptömegek nyomora ellen. Togliatti ezután I a nemzetközi politika főbb kérdéseivel foglalko­zott. A trieszti kérdés alakulása következtében a közvélemény rá­döbbent, hogy az előző keresztény- demokrata kormányok helytelen külpolitikát folytattak. Olaszor­szágnak az atlanti tömbbe való bekapcsolódása ugyanis eleve ve­szélyeztette az olasz nemzeti ér­dekeket. Az olasz gazdasági élet számára elzárta a keleti piacokat, megakadályozta, hogy Olaszorszá­got felvegyék az ENSZ-be és ko­moly veszélynek tette ki Olaszor­szág földközitengeri és adriai ér­dekeit. Olaszország most súlyosan megfizet az atlanti politika hibái­ért, amint ezt például a trieszti helyzet elmérgesedése is bizonyít­ja. Togliatti a trieszti kérdésről a következőket mondotta: A trieszti kérdés népszavazás útján való megoldására vonatkozó javaslat elvileg elfogadható, de gyakorlatilag veszélyes és alkal- mazhatatlan. A népszavazás megtartására vo­natkozó javaslatoknak csak két eredménye lehet, vagy zsákutcá­ba, vagy pedig olyan helyzethez vezet, amely még a jelenleginél is rosszabb — például a trieszti sza­badterület felosztásához. Ezért van az, hogy a kommunis­ták a békeszerződés rendelkezé­seinek alkalmazását követelik, vagy legalább is azt, hogy a két övezetet ideiglenes polgári kor­mányzat alatt egyesítsék. A kom­munisták elismerik, hogy ez a két megoldás is nehéz, de pillanatnyi­lag a legjobb, mert megakadá­lyozná a trieszti kérdés további elmérgesedését. A továbbiakban Togliatti fel­szólította Péllát, tájékoztassa a parlamentet Papagosz görög kül­ügyminiszterrel Albániát illetően folytatott tárgyalásairól. Az olasz kormánynak kötelessége kijelente­ni — mondotta Togliatti —, hogy Albánia függetlensége, szabadsa­ga és területi épsége mellett fog­lal állást. Beszéde befejező részében Tog­liatti hangsúlyozta, hogy nagy veszéllyel jár Olaszország számára az, ha az olasz kormány továbbra is az atlanti politika útján halad. Az atlanti politika — mondotta — világviszonylatban válságban van. Az egész világon egyre job­ban érvényesül az az irányzat, amely az összes vitás kérdések bé­kés rendezését követeli. Mi azt követeljük, hogy az olasz kormány folytasson olyan külpo­litikát, amely találkozik mind­azoknak az olaszoknak a helyes­lésével, akik szívükön viselik Olaszország és a béke érdekeit — fejezte be beszédét Palmiro Tog­liatti. JELLEMZŐ HÍREK A TŐKÉS ORSZÁGOK GAZDASÁGI ÉLETÉBŐL RÖVID KÜLFÖLDI HÍREK PÁRIZS A sajtó közlése szerint a Le-Hav- re-i «Suncan» repülőgépgyár mun­kásai folytatják harcukat a «rende­léshiány» ürügyével végrehajtott tö­meges elbocsátások és a gyár bezá­rása ellen. A gyár területét megszálló munká­sok erélyes fellépésétől megrettenve a miniszterelnöki teendőkkel ideigle­nesen megbízott Paul Reynaud bele­egyezett abba, hogy egy hónappal halasszák el a gyár bezárását-és fi­zessék ki minden munkás munkabé­rét. * * * RÓMA Olaszország legjelentősebb szén­medencéjének, a Szardínia-szigetén lévő sulcisi bányamedencének mun­kásai sztrájkba léptek. A sztrájk va­sárnap fejeződik be. A sztrájkot a három szakszervezeti szövetség egy­ségesen határozta el, mert a bánya- társaság nem fizette ki a» munkások augusztusi és szeptemberi bérét és mert tíz munkást, valamint két tiszt­viselőt elbocsátott. • * •* * (MTI). A «Reuter» hírügynökség jelenti, hogy az Egyesült Államok John Quinnt megfigyelővé nevezte ki és azzal a feladattal bízta meg, hogy az úgynevezett külföldi gazda­sági műveletek hivatala számára je­lentést kért Európa (értsd: «atlanti- zált» Európa) gazdasági helyzetéről. Quinn vasárnap utazik Európába. * * * (MTI). A «Reuter» hírügynökség jelenti, hogy a délafrikai parlament két házának együttes ülése pénteken felhatalmazta Maian miniszterelnö­köt, hogy benyújthassa legújabb tör­vényjavaslatát a színesbőrű válasz­tók külön választói névjegyzékbe vé­teléről. =i? * * (MTI). Eisenhower elnök Thomas Gates philadelphiai bankárt nevezte ki tengerészeti miniszterré. A tisztség betöltetlen volt, amióta Charles Tho­mas helyettes hadügyminiszter lett — közli az «AFP» hírügynökség. * * * PÁRIZS St. Denis polgármesterét felfüg­gesztették tisztségétől, mivel a vá­rosházán a nemzeti lobogót félárboc­ra eresztette a Rosenberg-házaspár kivégzésének napján. A „Neue Züricher Zeitung*1 ot­tawai tudósítója egyik cikkében a kanadai gazdasági életben mutat­kozó válságjelekkel foglalkozik. — Néhány hónap óta olyan je­lek figyelhetők mert Kanadában — írja a tudósító —, amelyek arra mutatnak, hogy az ország külke­reskedelmében és belső gazdaságá­ban küszöbönáil az egyensúly fel­bomlása. A kanadai gazdasági élet nemzetközi versenyképessége az idén lényegesen romlott. Kanada fizetési mérlege az idén már az év első felében 365 millió dollár­hiánnyal zárult a múlt év hasonló időszakának 69 millió dolláros többletével szemben. London (MTI), A londoni „Ti- mes‘‘ foglalkozik az angol szén- termelés kedvezőtlen kilátásaival és ezzel kapcsolatban hivatkozik az országos szénbizottság köz el­múltban közétett jelentésére. A jelentés szerint a termelés eddig 2 millió 484 ezer tonnával keve­sebb, mint a múlt év megfelelő időszakában. A lap felhívja a figyelmet arra is, hogy a szénkészletek sem ele­gendők. A készletek már kétmil­lió tonnával kisebbek, mint egy évvel ezelőtt voltak. Jugoszláviai tények, amelyekhez nem szükséges kommentár Moszkva. A «Za Szocijaliszticsku Jugoszlaviju«, a jugoszláv hazafiak szövetségének Moszkvában megjele­nő lapja írja: A Jugoszláviában évente háborús előkészületekre fordított kiadások körülbelül egyenlők azzal az összeg­gel, amelyből két és fél millió, a ter­melésben foglalkoztatott munkás évi fizetését fedezhetnék. * * * A jugoszláv munkanélküliek ha­talmas seregében igen sok gimná­ziumot és ipari középiskolát végzett fiatal tengődik. Mint az «Omladina» című ifjúsági lap megírta, Szerbiá­ban «a múlt évben végzett ipari kö­zépiskolai hallgatók közül körülbelül 2500 még mindig nem tudott elhe­lyezkedni». KÁRTEVŐ BANDA FELSZÁMOLÁSA A KOREAI NÉPI DEMOKRATIKUS KÖZTÁRSASÁGBAN Phenjan (TASZSZ). A „Koreai Központi Távirati Iroda“ jelentése szerint szeptember 22-én a Kan­von tartomány Kimgan járásában lévő szinphunri falu rendőroszta­gának tagjai letartóztattak ki­lenc fegyveres kártevőt. A kár­tevőktől hét puskát, karabélyt, géppisztolyt, kilenc kézigránátot és százhetvenezer hamis bankje­gyet koboztak el. Cső Men Cse­nek, a banda vezetőjének vallo­mása szerint valamennyien két­éves hírszerző tanfolyamot végez­tek és amerikai tisztek képezték ki őket. A távolkeleti amerikai csapatok vezérkarának hírszerző osztályához tartozó kártevő cso­portot a lakosság éberségének se­gítségével leplezték le és tették ártalmatlanná. ANGOL KIKÖTŐMUNKÁSOK SZTRÁJKJA London (MTI). A londoni kikö­tőben négyezer kikötőmunkás be­szüntette a munkát, tiltakozásul a rossz munkakörülmények, vala­mint az ellen, hogy elbocsátottak egy munkást. Southamptomban nyolcezer kikötőmunkás lépett sztrájkba tizenhét százalékos bér­emelési követelésének kiharcolá­sáért. AZ ANGOL MUNKÁSPÁRT KONGRESSZUSÁNAK OKTÓBER 2-1 ÜLÉSE Mar,gälte. A „TASZSZ" íküílön- tudősí'tőja jelenti; Az angol 'munkáspárt kongresszu­sának október 2-i délelőtti ülésén A. Deakin, a szá/Uátámunkásdk1 szak- szervezetének főtitkára és Jack Tanner, a szakszervezeti főtanács elnöke bírálta Thomas 0‘Brien-neKj, a főtanács volt elnökének a „Man­chester Guardian“ dktólher 2-i szá­mában - közzétett nyilatkozatót. amely szerint a -főtanácsnak ki kél] lépnie -a munkáspártból:. O’Brien a ,,Manchester" Guardi­an“ tudósítója előtt ki jelen,tettl.': kész javaslatot terjeszteni a -főta­nács élé arról-, hogy a munkáspár­tot tisztán politikai párttá alakít­sák és tagságát a munkáspárt; 'he­lyi szervezeteinek tagjaira -korlá­tozzák. Mint ismeretes, a munkás­párt föderativ szervezet, amélynek 5 millió kollektiv tagja van. Ezek a szakszervezeti tagokból kerülne* ki. Az egyéni tagok száma,, akiket 'a munkáspárt helyi szervezetei egyesítenek;, mindössze 1 miliő. O’Brien! javas,oilita, hogy a főtanács mondjon te jelenlegi politikai te­vékenységéről és -kizárólag munka­ügyi kérdésekre összpontosítsa fi­gyelmét. Az ülésen- megvitattak tölbb hatá­rozati javas,ltat-o-f, amelyek határo­zottabb intsakedés-ek megtételét követelik az o-rszág pénzügyi rend­szere -ellenőrzésének megteremtésé­re. Követelték ezenkívül, hogy te­gyenek javaslatokat az adókivetésre illetően, a lakosság szegény rétege­it sújtó terhek megkönnyítésére. A -végrehajtó bizottság tiltako­zott a bank-részvénytársaságok ál­lamosításáról szóló javaslat ellen. A javaslatot elvetették. Az érte­kezlet azonban határozatot foga­dott el.' amely intézkedéseiket -köve­tel ..,a -tőkeeloe-ztá-s jelenlegi- rend­szerében mutatkozó komoly 'arány­talanságok" megszüntetésére. Az értekezlet arról is határozatot fo­gadott el, hogy növelni kell -az öre­gek, rokkantak és más állami nyugdíjasok nyugdíját. Az erről a kérdés,ről felszólalók példákat hoz­tak fel az öregek nyomorúságos helyzetére és rámutattak, hogy egyeseik Iközülük a-z ,.éhség’* hatá­rán vannak. Ezután az értekezlet zárt ü-lésen szervezeti kérdéseket vitatott meg. A DALAI LÁMA ÉS A PANCSEN LÁMA ÜDVÖZLETE MAO CE-TUNGHOZ . Peking (TASZSZ). Az „Uj Kí­na“ hírügynökség jelentése sze­rint Mao Ce-tung, a központi né­pi kormány elnöke a Kínai Nép- köztársaság megalapításának ne­gyedik évfordulója alkalmából üd­vözletét kapott a Dalai Lámától, a Pancsen Lámától és a tibeti helyi kormánytól. A Dalai Láma üzenetében azt írja, hogy a tibeti nép a legutóbbi több mint két év alatt testvéri kapcsolatokat létesített a Tibetben állomásozó kínai csapatokkal. Az üzenet rámutat, hogv Tibetben ha­ladás történt politikai, gazdasági és kulturális téren. A Dalai Láma végül kifejezi azt a meggyőződé­sét, hogy a Kínai Népköztársaság központi népi kormányának veze­tése alatt Tibet boldogabb jövő felé halad. NEMZETKÖZI SZEMLE ___________:______________________4*__________________________________ M IÉRT NEM FELEL MEG AZ EGYESÜLT ÁLLAMOKNAK AZ ENSZ ALAPOKMÁNYA? Az Egyesült Nemzetek Szervezete a második világháborúban a fasiz­mus felett győzelmet aratott nemze­tek koalíciójából nőtt ki. E szervezet magasztos céllal alakult meg: biz­tosítani a világ valamennyi népének baráti együttműködését, a nemzetkö­zi konfliktusok békés rendezése, az agresszorok megzabolázása, a tartós béke érdekében. E célokat fejezi ki az ENSZ alapokmánya. Az alapok­mány egyik legfontosabb cikkelye a biztonsági tanács felállításáról és működéséről szóló rész. Ez a cikkely a biztonsági tanácsra ruházza a dön­tés jogát a háború és béke legfonto­sabb kérdéseiben. így például a biz­tonsági tanácsnak kell döntenie ak­kor, ha a béke megóvása érdekében az ENSZ fegyveres beavatkozása vá­lik szükségessé valahol. A biztonsági tanács működésének alapelve a biz­tonsági tanács öt állandó tagjának — a Szovjetuniónak, Kinának, az Ame­rikai Egyesült Államoknak, Angliá­nak és Franciaországnak — egyhan­gúsága. Ez az elv azt jelenti, hogy a biztonsági tanács az említett legfon­tosabb kérdésekben csak akkor hoz­hat érvényes határozatot, ha a hatá­rozat meghozatalában az öt nagy­hatalom egyetért. Ezt az elvet neve­zik általában vétójognak. Ha arra a szerepre gondolunk, amelyet az Amerikai Egyesült Álla­mok imperialistái a második világ­háború befejezése óta a nemzetközi légkör megmérgezése. a nagyhatal­mak háború alatti együttműködésé­nek meg nem történtté tétele, új konfliktusok provokálása, új háborús tűzfészkek megteremtése és új hábo­rú megindulásának kierőszakolása terén játszottak és játszanak, nem okoz meglepetést, ha azt látjuk, hogy az ENSZ-ben helyetfoglaló amerikai képviselők már az ENSZ gyakorlati működésének első napjá­tól kezdve aknamunkát folytatnak az ENSZ alapokmányának megvál­toztatása, elsősorban a vétójog meg­semmisítése érdekében. Az amerikai imperialisták azt szeretnék, ha az Egyesült Nemzetek Szervezete ame­rikai-kézben lévő nemzetközi szerve­zetté változna, amely ráütné pecsét­jét az amerikai imperialisták vala­mennyi agresszív cselekedetére, «jo­gi indokkal» vértezné fel a szabad és független népekre törő támadókat. Ennek akadálya a vétójog. Az amerikai imperialisták foly­tatják az ENSZ-alapokmány elleni támadásukat most az ENSZ 8. ülés­szakán is. Wiley szenátor, az ameri­kai szenátus külügyi bizottságának elnöke és Dulles külügyminiszter már a 8. ülésszak megkezdése előtt kampányt indított az alapokmány módosítása érdekében. Dulies kül­ügyminiszter bejelentette. hogy Amerika kidolgozza az ENSZ-alap- ökmány módosításának tervezetét. Nem kell magyarázni, hogy az j ENSZ-alapokmánya csak az amerikai I imperialisták véleménye szerint szó- | rui módosításra. A béke és a nem­zetközi együttműködés valódi hívei­nek véleménye szerint az ENSZ alap­okmánya tökéletesen megfelel a bé­ke érdekeinek. Az amerikaiak legújabb manőverei még a szövetségesek józanabb körei­ben is nyugtalanságot keltenek. Ezek a körök' a nemzetközi téren uralkodó valóságos erőviszonyokat tekintetbe véve, óvatosan figyelmeztetik az amerikaiakat, hogy veszélyes ka­landra vállalkoztak. A londoni «The Times» például azt írja, hogy az ENSZ-tagállamok többségének véle­ménye szerint «a jövő világának és az egész világ rendjének rendkívül komoly kárt okoznak, ha lehetővé tennék az ENSZ állandó kommunis­taellenes szövetséggé való elkorcso- sulását.» Az ENSZ 8. ülésszakán az alapok­mánymódosítás körül folyó vita még nem ért véget. Az eddigi jelek azon­ban máris azt mutatják, hogy az amerikai mesterkedések komoly el­lenállásba ütköznek, mert az ellenük folyó harcban a Szovjetunió és a népi demokratikus országok képvise-i lői mellett felsorakoznak a gyarmati és függő országok világosabban látó politikusai és több nyugati ország képviselői is. SZÖVETSÉG FRANCOVAL Az Egyesült Államok és Franco Spanyolországa között támadó jel­legű katonai megegyezés jött létre. A megkötött egyezmények feljogosítják az Egyesült Államokat, hogy katonai berendezéseket építhessen és hasz­nálhasson Spanyolország területén, hogy oda katonai missziókat küldjön, ennek ellenében Amerika kétszázhu­szonhat millió dollár «segélyt» nyújt Spanyolországnak, magától értetődő- leg katonai célokra. Az egyezmény kétségtelenül beleilleszkedik az Egyesült Államok háborús előkészü­leteinek láncolatába. Spanyolország ezzel az egyezménnyel lényegileg szerepet vállal a támadó atlanti szö­vetségben. Ugyanekkor ez a szövet­ség elmélyíti Spanyolország gazdasá­gi válságát, amerikai megszállást hoz az országra, méginkább ameri- kanizálja a spanyol gazdasági életet és újabb elviselhetetlen adókkal sújtja a spanyol népet. Az Egyesült Államok uralkodó kö­rei tehát nyílt szövetséget kötöttek az egész világ népei által megvetett és kiközösített Franco-rendszerrel és ezzel megmutatták, hogy kalandor­politikájuk keresztülvitele érdekében a legszégycnteljesebb cinkosságtól sem .riadnak vissza. A helyzet kínos voltát még az amerikai burzsoá sajtó is látja. A «New York Times» című amerikai burzsoá lap képmutató hangon meg is írta, hogy «szembe keli néznünk azzal, hogy le Kell nyelnünk egy keserű pirulát. Ez a pirula a Franco-Spanyolországgal kö­tött katonai egyezmény.» Az «Atlanti szövetségesek» táborá­ban az egyezmények megkötése al­kalmából felhangzottak a hivatalos dicshimnuszok. A hozsannázás mel­lett azonban hallani lehetett más hangokat is, amelyek azt mutatják, hogy az amerikai-spanyol egyezmény tovább mélyíti az Amerika és nyu­gati partnerei közötti ellentétet. Ez­zel az egyezménnyel ugyanis az Egyesült Államok jelentősen meg­erősítette pozícióit az Atlanti-Óceán keleti részén és a Földközi-tengeren, ami csorbítja Anglia érdekeit. ! Ugyancsak az angol érdekeket fe­nyegeti, hogy az egyezmény megkö­tésével a Gibraltár angol támasz­pontra amerikai biztatásra igényt tartó Franco feltehetőleg további amerikai buzdításban részesül majd. Franciaország érdekei szintén újabb veszélyben vannak, mert amerikai haderők kerülnek az északafrikai francia gyarmatbirtokok közvetlen közelébe. Minthogy e szövetségesek egyrészt kénytelenek számolni né­peik antifasiszta beállítottságával, másrészt aggódnak pozicióik miatt, nem nézik túl jó szemmel Franco és az amerikaiak közeledését. Ez sajtó­jukban is kifejezésre jut. A "The Times» már az egyezmények megkö­tésének másnapján nyugtalankodott, hogy «abban a pillanatban, amikor az Egyesült Államok használatába veszi a spanyol támaszpontokat, földközitengeri hatalommá növi ki magát.» A francia «Combat» .amiatt fakad ki, hogy az amerikaiak lénye­gesen udvariasabbak a fasiszta Fran­céval, mint a franciákkal: «milyen diszkrétek voltak Spanyolországot il­letően és ugyanakkor hogyan foglal­ták le La Rochellet, Chateauxrouxt, vagy Yerdunt, hogy amerikai tá­maszpontokká változtassák — írja a lap. Ez a párhuzam semmiesetre sem kellemes a franciák számára.» Washington és Madrid megegye­zése az amerikai háborús politika újabb bizonyítéka. Hiába szónokol­nak az amerikai vezető körök kép­viselői «békeszeretetükről», cseleke­deteik megmutatják, hogy minden­képpen fokozni igyekeznek a nem­zetközi feszültséget.

Next

/
Oldalképek
Tartalom