Somogyi Néplap, 1953. október (10. évfolyam, 230-256. szám)
1953-10-04 / 233. szám
2 SOMOGYI NÉPLAP Vasárnap, 1953 október 4. PALMIRO TOGLIATTI BESZÉDE AZ OLASZ KÉPVISELŐHÁZBAN AZ OLASZ KÜLPOLITIKA KÉRDÉSEIRŐL .Róma (MTI). Palmiro„Togliatti, az Olasz Kommunista Párt főtitkára az olasz parlamentben folyó külügyi vita során pénteken nagy beszédben bírálta a korábbi kereszténydemokrata kormányok és a jelenlegi olasz kormány külpolitikáját. Togliatti részletesen ismertette azokat a károkat, amelyeket az atlanti politika okozott Olaszországnak. Togliatti megállapította, hogy június 7 óta az olasz parlamentben egyre több oldalról hallatszik néhány olyan követelés, amelyet azelőtt csak a kommunisták és a szocialisták hangoztattak. Gazdaságpolitikai vonalon ma mindenfelől azt hangoztatják, hogy harcot kell indítani a < néptömegek nyomora ellen. Togliatti ezután I a nemzetközi politika főbb kérdéseivel foglalkozott. A trieszti kérdés alakulása következtében a közvélemény rádöbbent, hogy az előző keresztény- demokrata kormányok helytelen külpolitikát folytattak. Olaszországnak az atlanti tömbbe való bekapcsolódása ugyanis eleve veszélyeztette az olasz nemzeti érdekeket. Az olasz gazdasági élet számára elzárta a keleti piacokat, megakadályozta, hogy Olaszországot felvegyék az ENSZ-be és komoly veszélynek tette ki Olaszország földközitengeri és adriai érdekeit. Olaszország most súlyosan megfizet az atlanti politika hibáiért, amint ezt például a trieszti helyzet elmérgesedése is bizonyítja. Togliatti a trieszti kérdésről a következőket mondotta: A trieszti kérdés népszavazás útján való megoldására vonatkozó javaslat elvileg elfogadható, de gyakorlatilag veszélyes és alkal- mazhatatlan. A népszavazás megtartására vonatkozó javaslatoknak csak két eredménye lehet, vagy zsákutcába, vagy pedig olyan helyzethez vezet, amely még a jelenleginél is rosszabb — például a trieszti szabadterület felosztásához. Ezért van az, hogy a kommunisták a békeszerződés rendelkezéseinek alkalmazását követelik, vagy legalább is azt, hogy a két övezetet ideiglenes polgári kormányzat alatt egyesítsék. A kommunisták elismerik, hogy ez a két megoldás is nehéz, de pillanatnyilag a legjobb, mert megakadályozná a trieszti kérdés további elmérgesedését. A továbbiakban Togliatti felszólította Péllát, tájékoztassa a parlamentet Papagosz görög külügyminiszterrel Albániát illetően folytatott tárgyalásairól. Az olasz kormánynak kötelessége kijelenteni — mondotta Togliatti —, hogy Albánia függetlensége, szabadsaga és területi épsége mellett foglal állást. Beszéde befejező részében Togliatti hangsúlyozta, hogy nagy veszéllyel jár Olaszország számára az, ha az olasz kormány továbbra is az atlanti politika útján halad. Az atlanti politika — mondotta — világviszonylatban válságban van. Az egész világon egyre jobban érvényesül az az irányzat, amely az összes vitás kérdések békés rendezését követeli. Mi azt követeljük, hogy az olasz kormány folytasson olyan külpolitikát, amely találkozik mindazoknak az olaszoknak a helyeslésével, akik szívükön viselik Olaszország és a béke érdekeit — fejezte be beszédét Palmiro Togliatti. JELLEMZŐ HÍREK A TŐKÉS ORSZÁGOK GAZDASÁGI ÉLETÉBŐL RÖVID KÜLFÖLDI HÍREK PÁRIZS A sajtó közlése szerint a Le-Hav- re-i «Suncan» repülőgépgyár munkásai folytatják harcukat a «rendeléshiány» ürügyével végrehajtott tömeges elbocsátások és a gyár bezárása ellen. A gyár területét megszálló munkások erélyes fellépésétől megrettenve a miniszterelnöki teendőkkel ideiglenesen megbízott Paul Reynaud beleegyezett abba, hogy egy hónappal halasszák el a gyár bezárását-és fizessék ki minden munkás munkabérét. * * * RÓMA Olaszország legjelentősebb szénmedencéjének, a Szardínia-szigetén lévő sulcisi bányamedencének munkásai sztrájkba léptek. A sztrájk vasárnap fejeződik be. A sztrájkot a három szakszervezeti szövetség egységesen határozta el, mert a bánya- társaság nem fizette ki a» munkások augusztusi és szeptemberi bérét és mert tíz munkást, valamint két tisztviselőt elbocsátott. • * •* * (MTI). A «Reuter» hírügynökség jelenti, hogy az Egyesült Államok John Quinnt megfigyelővé nevezte ki és azzal a feladattal bízta meg, hogy az úgynevezett külföldi gazdasági műveletek hivatala számára jelentést kért Európa (értsd: «atlanti- zált» Európa) gazdasági helyzetéről. Quinn vasárnap utazik Európába. * * * (MTI). A «Reuter» hírügynökség jelenti, hogy a délafrikai parlament két házának együttes ülése pénteken felhatalmazta Maian miniszterelnököt, hogy benyújthassa legújabb törvényjavaslatát a színesbőrű választók külön választói névjegyzékbe vételéről. =i? * * (MTI). Eisenhower elnök Thomas Gates philadelphiai bankárt nevezte ki tengerészeti miniszterré. A tisztség betöltetlen volt, amióta Charles Thomas helyettes hadügyminiszter lett — közli az «AFP» hírügynökség. * * * PÁRIZS St. Denis polgármesterét felfüggesztették tisztségétől, mivel a városházán a nemzeti lobogót félárbocra eresztette a Rosenberg-házaspár kivégzésének napján. A „Neue Züricher Zeitung*1 ottawai tudósítója egyik cikkében a kanadai gazdasági életben mutatkozó válságjelekkel foglalkozik. — Néhány hónap óta olyan jelek figyelhetők mert Kanadában — írja a tudósító —, amelyek arra mutatnak, hogy az ország külkereskedelmében és belső gazdaságában küszöbönáil az egyensúly felbomlása. A kanadai gazdasági élet nemzetközi versenyképessége az idén lényegesen romlott. Kanada fizetési mérlege az idén már az év első felében 365 millió dollárhiánnyal zárult a múlt év hasonló időszakának 69 millió dolláros többletével szemben. London (MTI), A londoni „Ti- mes‘‘ foglalkozik az angol szén- termelés kedvezőtlen kilátásaival és ezzel kapcsolatban hivatkozik az országos szénbizottság köz elmúltban közétett jelentésére. A jelentés szerint a termelés eddig 2 millió 484 ezer tonnával kevesebb, mint a múlt év megfelelő időszakában. A lap felhívja a figyelmet arra is, hogy a szénkészletek sem elegendők. A készletek már kétmillió tonnával kisebbek, mint egy évvel ezelőtt voltak. Jugoszláviai tények, amelyekhez nem szükséges kommentár Moszkva. A «Za Szocijaliszticsku Jugoszlaviju«, a jugoszláv hazafiak szövetségének Moszkvában megjelenő lapja írja: A Jugoszláviában évente háborús előkészületekre fordított kiadások körülbelül egyenlők azzal az összeggel, amelyből két és fél millió, a termelésben foglalkoztatott munkás évi fizetését fedezhetnék. * * * A jugoszláv munkanélküliek hatalmas seregében igen sok gimnáziumot és ipari középiskolát végzett fiatal tengődik. Mint az «Omladina» című ifjúsági lap megírta, Szerbiában «a múlt évben végzett ipari középiskolai hallgatók közül körülbelül 2500 még mindig nem tudott elhelyezkedni». KÁRTEVŐ BANDA FELSZÁMOLÁSA A KOREAI NÉPI DEMOKRATIKUS KÖZTÁRSASÁGBAN Phenjan (TASZSZ). A „Koreai Központi Távirati Iroda“ jelentése szerint szeptember 22-én a Kanvon tartomány Kimgan járásában lévő szinphunri falu rendőrosztagának tagjai letartóztattak kilenc fegyveres kártevőt. A kártevőktől hét puskát, karabélyt, géppisztolyt, kilenc kézigránátot és százhetvenezer hamis bankjegyet koboztak el. Cső Men Csenek, a banda vezetőjének vallomása szerint valamennyien kétéves hírszerző tanfolyamot végeztek és amerikai tisztek képezték ki őket. A távolkeleti amerikai csapatok vezérkarának hírszerző osztályához tartozó kártevő csoportot a lakosság éberségének segítségével leplezték le és tették ártalmatlanná. ANGOL KIKÖTŐMUNKÁSOK SZTRÁJKJA London (MTI). A londoni kikötőben négyezer kikötőmunkás beszüntette a munkát, tiltakozásul a rossz munkakörülmények, valamint az ellen, hogy elbocsátottak egy munkást. Southamptomban nyolcezer kikötőmunkás lépett sztrájkba tizenhét százalékos béremelési követelésének kiharcolásáért. AZ ANGOL MUNKÁSPÁRT KONGRESSZUSÁNAK OKTÓBER 2-1 ÜLÉSE Mar,gälte. A „TASZSZ" íküílön- tudősí'tőja jelenti; Az angol 'munkáspárt kongresszusának október 2-i délelőtti ülésén A. Deakin, a szá/Uátámunkásdk1 szak- szervezetének főtitkára és Jack Tanner, a szakszervezeti főtanács elnöke bírálta Thomas 0‘Brien-neKj, a főtanács volt elnökének a „Manchester Guardian“ dktólher 2-i számában - közzétett nyilatkozatót. amely szerint a -főtanácsnak ki kél] lépnie -a munkáspártból:. O’Brien a ,,Manchester" Guardian“ tudósítója előtt ki jelen,tettl.': kész javaslatot terjeszteni a -főtanács élé arról-, hogy a munkáspártot tisztán politikai párttá alakítsák és tagságát a munkáspárt; 'helyi szervezeteinek tagjaira -korlátozzák. Mint ismeretes, a munkáspárt föderativ szervezet, amélynek 5 millió kollektiv tagja van. Ezek a szakszervezeti tagokból kerülne* ki. Az egyéni tagok száma,, akiket 'a munkáspárt helyi szervezetei egyesítenek;, mindössze 1 miliő. O’Brien! javas,oilita, hogy a főtanács mondjon te jelenlegi politikai tevékenységéről és -kizárólag munkaügyi kérdésekre összpontosítsa figyelmét. Az ülésen- megvitattak tölbb határozati javas,ltat-o-f, amelyek határozottabb intsakedés-ek megtételét követelik az o-rszág pénzügyi rendszere -ellenőrzésének megteremtésére. Követelték ezenkívül, hogy tegyenek javaslatokat az adókivetésre illetően, a lakosság szegény rétegeit sújtó terhek megkönnyítésére. A -végrehajtó bizottság tiltakozott a bank-részvénytársaságok államosításáról szóló javaslat ellen. A javaslatot elvetették. Az értekezlet azonban határozatot fogadott el.' amely intézkedéseiket -követel ..,a -tőkeeloe-ztá-s jelenlegi- rendszerében mutatkozó komoly 'aránytalanságok" megszüntetésére. Az értekezlet arról is határozatot fogadott el, hogy növelni kell -az öregek, rokkantak és más állami nyugdíjasok nyugdíját. Az erről a kérdés,ről felszólalók példákat hoztak fel az öregek nyomorúságos helyzetére és rámutattak, hogy egyeseik Iközülük a-z ,.éhség’* határán vannak. Ezután az értekezlet zárt ü-lésen szervezeti kérdéseket vitatott meg. A DALAI LÁMA ÉS A PANCSEN LÁMA ÜDVÖZLETE MAO CE-TUNGHOZ . Peking (TASZSZ). Az „Uj Kína“ hírügynökség jelentése szerint Mao Ce-tung, a központi népi kormány elnöke a Kínai Nép- köztársaság megalapításának negyedik évfordulója alkalmából üdvözletét kapott a Dalai Lámától, a Pancsen Lámától és a tibeti helyi kormánytól. A Dalai Láma üzenetében azt írja, hogy a tibeti nép a legutóbbi több mint két év alatt testvéri kapcsolatokat létesített a Tibetben állomásozó kínai csapatokkal. Az üzenet rámutat, hogv Tibetben haladás történt politikai, gazdasági és kulturális téren. A Dalai Láma végül kifejezi azt a meggyőződését, hogy a Kínai Népköztársaság központi népi kormányának vezetése alatt Tibet boldogabb jövő felé halad. NEMZETKÖZI SZEMLE ___________:______________________4*__________________________________ M IÉRT NEM FELEL MEG AZ EGYESÜLT ÁLLAMOKNAK AZ ENSZ ALAPOKMÁNYA? Az Egyesült Nemzetek Szervezete a második világháborúban a fasizmus felett győzelmet aratott nemzetek koalíciójából nőtt ki. E szervezet magasztos céllal alakult meg: biztosítani a világ valamennyi népének baráti együttműködését, a nemzetközi konfliktusok békés rendezése, az agresszorok megzabolázása, a tartós béke érdekében. E célokat fejezi ki az ENSZ alapokmánya. Az alapokmány egyik legfontosabb cikkelye a biztonsági tanács felállításáról és működéséről szóló rész. Ez a cikkely a biztonsági tanácsra ruházza a döntés jogát a háború és béke legfontosabb kérdéseiben. így például a biztonsági tanácsnak kell döntenie akkor, ha a béke megóvása érdekében az ENSZ fegyveres beavatkozása válik szükségessé valahol. A biztonsági tanács működésének alapelve a biztonsági tanács öt állandó tagjának — a Szovjetuniónak, Kinának, az Amerikai Egyesült Államoknak, Angliának és Franciaországnak — egyhangúsága. Ez az elv azt jelenti, hogy a biztonsági tanács az említett legfontosabb kérdésekben csak akkor hozhat érvényes határozatot, ha a határozat meghozatalában az öt nagyhatalom egyetért. Ezt az elvet nevezik általában vétójognak. Ha arra a szerepre gondolunk, amelyet az Amerikai Egyesült Államok imperialistái a második világháború befejezése óta a nemzetközi légkör megmérgezése. a nagyhatalmak háború alatti együttműködésének meg nem történtté tétele, új konfliktusok provokálása, új háborús tűzfészkek megteremtése és új háború megindulásának kierőszakolása terén játszottak és játszanak, nem okoz meglepetést, ha azt látjuk, hogy az ENSZ-ben helyetfoglaló amerikai képviselők már az ENSZ gyakorlati működésének első napjától kezdve aknamunkát folytatnak az ENSZ alapokmányának megváltoztatása, elsősorban a vétójog megsemmisítése érdekében. Az amerikai imperialisták azt szeretnék, ha az Egyesült Nemzetek Szervezete amerikai-kézben lévő nemzetközi szervezetté változna, amely ráütné pecsétjét az amerikai imperialisták valamennyi agresszív cselekedetére, «jogi indokkal» vértezné fel a szabad és független népekre törő támadókat. Ennek akadálya a vétójog. Az amerikai imperialisták folytatják az ENSZ-alapokmány elleni támadásukat most az ENSZ 8. ülésszakán is. Wiley szenátor, az amerikai szenátus külügyi bizottságának elnöke és Dulles külügyminiszter már a 8. ülésszak megkezdése előtt kampányt indított az alapokmány módosítása érdekében. Dulies külügyminiszter bejelentette. hogy Amerika kidolgozza az ENSZ-alap- ökmány módosításának tervezetét. Nem kell magyarázni, hogy az j ENSZ-alapokmánya csak az amerikai I imperialisták véleménye szerint szó- | rui módosításra. A béke és a nemzetközi együttműködés valódi híveinek véleménye szerint az ENSZ alapokmánya tökéletesen megfelel a béke érdekeinek. Az amerikaiak legújabb manőverei még a szövetségesek józanabb köreiben is nyugtalanságot keltenek. Ezek a körök' a nemzetközi téren uralkodó valóságos erőviszonyokat tekintetbe véve, óvatosan figyelmeztetik az amerikaiakat, hogy veszélyes kalandra vállalkoztak. A londoni «The Times» például azt írja, hogy az ENSZ-tagállamok többségének véleménye szerint «a jövő világának és az egész világ rendjének rendkívül komoly kárt okoznak, ha lehetővé tennék az ENSZ állandó kommunistaellenes szövetséggé való elkorcso- sulását.» Az ENSZ 8. ülésszakán az alapokmánymódosítás körül folyó vita még nem ért véget. Az eddigi jelek azonban máris azt mutatják, hogy az amerikai mesterkedések komoly ellenállásba ütköznek, mert az ellenük folyó harcban a Szovjetunió és a népi demokratikus országok képvise-i lői mellett felsorakoznak a gyarmati és függő országok világosabban látó politikusai és több nyugati ország képviselői is. SZÖVETSÉG FRANCOVAL Az Egyesült Államok és Franco Spanyolországa között támadó jellegű katonai megegyezés jött létre. A megkötött egyezmények feljogosítják az Egyesült Államokat, hogy katonai berendezéseket építhessen és használhasson Spanyolország területén, hogy oda katonai missziókat küldjön, ennek ellenében Amerika kétszázhuszonhat millió dollár «segélyt» nyújt Spanyolországnak, magától értetődő- leg katonai célokra. Az egyezmény kétségtelenül beleilleszkedik az Egyesült Államok háborús előkészületeinek láncolatába. Spanyolország ezzel az egyezménnyel lényegileg szerepet vállal a támadó atlanti szövetségben. Ugyanekkor ez a szövetség elmélyíti Spanyolország gazdasági válságát, amerikai megszállást hoz az országra, méginkább ameri- kanizálja a spanyol gazdasági életet és újabb elviselhetetlen adókkal sújtja a spanyol népet. Az Egyesült Államok uralkodó körei tehát nyílt szövetséget kötöttek az egész világ népei által megvetett és kiközösített Franco-rendszerrel és ezzel megmutatták, hogy kalandorpolitikájuk keresztülvitele érdekében a legszégycnteljesebb cinkosságtól sem .riadnak vissza. A helyzet kínos voltát még az amerikai burzsoá sajtó is látja. A «New York Times» című amerikai burzsoá lap képmutató hangon meg is írta, hogy «szembe keli néznünk azzal, hogy le Kell nyelnünk egy keserű pirulát. Ez a pirula a Franco-Spanyolországgal kötött katonai egyezmény.» Az «Atlanti szövetségesek» táborában az egyezmények megkötése alkalmából felhangzottak a hivatalos dicshimnuszok. A hozsannázás mellett azonban hallani lehetett más hangokat is, amelyek azt mutatják, hogy az amerikai-spanyol egyezmény tovább mélyíti az Amerika és nyugati partnerei közötti ellentétet. Ezzel az egyezménnyel ugyanis az Egyesült Államok jelentősen megerősítette pozícióit az Atlanti-Óceán keleti részén és a Földközi-tengeren, ami csorbítja Anglia érdekeit. ! Ugyancsak az angol érdekeket fenyegeti, hogy az egyezmény megkötésével a Gibraltár angol támaszpontra amerikai biztatásra igényt tartó Franco feltehetőleg további amerikai buzdításban részesül majd. Franciaország érdekei szintén újabb veszélyben vannak, mert amerikai haderők kerülnek az északafrikai francia gyarmatbirtokok közvetlen közelébe. Minthogy e szövetségesek egyrészt kénytelenek számolni népeik antifasiszta beállítottságával, másrészt aggódnak pozicióik miatt, nem nézik túl jó szemmel Franco és az amerikaiak közeledését. Ez sajtójukban is kifejezésre jut. A "The Times» már az egyezmények megkötésének másnapján nyugtalankodott, hogy «abban a pillanatban, amikor az Egyesült Államok használatába veszi a spanyol támaszpontokat, földközitengeri hatalommá növi ki magát.» A francia «Combat» .amiatt fakad ki, hogy az amerikaiak lényegesen udvariasabbak a fasiszta Francéval, mint a franciákkal: «milyen diszkrétek voltak Spanyolországot illetően és ugyanakkor hogyan foglalták le La Rochellet, Chateauxrouxt, vagy Yerdunt, hogy amerikai támaszpontokká változtassák — írja a lap. Ez a párhuzam semmiesetre sem kellemes a franciák számára.» Washington és Madrid megegyezése az amerikai háborús politika újabb bizonyítéka. Hiába szónokolnak az amerikai vezető körök képviselői «békeszeretetükről», cselekedeteik megmutatják, hogy mindenképpen fokozni igyekeznek a nemzetközi feszültséget.
