Somogyi Néplap, 1953. október (10. évfolyam, 230-256. szám)

1953-10-01 / 230. szám

világ PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! « Négy évvel ezelőH kiáltották ki a K.nai Népköztársaságot Cttőber öjsején ül i:-.p’í » Kínai Né1 »köztársaság' kikaáltásánalc ne- dife évfordulóját a kínai nép, s v< e együtt az eváaz haladó és foé* ■"> emberi - lg, Négy évvel; ez- e'őtt a diada'm.N £ zabadtó for- i tdalom véget vetett. iunperiaílista- ' eudúMs uralom1:,:k . utat nyitott íz új, népi demokratikus Kína fejlödéeéneik, Az új Kína nagy népe & 'baráti eaovjet nép segítségével din.Suit az új étet útján, amely a és ommunizmus­Jioz vezet. Az elmúlt négy év alatt a kínai dolgozók a kommunista párt veze­tés.’. 1 óriás•’ eredményeket értek «1 hazájuk építésében. Szerte a kínai .-rirazföld egész kűűzkiult a nép — eddigi történőimében p&Mo. nélkül álló — egysége. A küi.v. dí imperialista erőstt éikergették ;. országból és nagyrészt már felszámolták a belső ellenforradalmi erőket. A népi de- mokratikus .gységfront kiszélese­dett és megszilárdult. Nagy győzelmeket édt eí a kúrái nép Korea megsegítésében az ame­rikai agresszióval szemben. A kí­nai népi önkéntesek és a koron- néphadsereg nő !es íharca, a népek ■rendíthetetlen oá eakarata a íegy- verszüneti egyezmény megkötéséne kénysBerítette .. támadókat. Az új Kína. népe megdöntötte a feuda'izmus a föklbirtOkosok ki- zs#tmányoló rend z írét hazájában. Kínában 1953 ig megközelítően itegy 800 millió paraszt jutott z. TA*r I. ,1-. • • L-.*Iw. irvrenyjailfcgíf’ nagyarányú éprtőmunkiilioz, Kína fokozatos ipa­rosításához. Kína gazdaság’ ó ének félgyar­mati és íéSfeudá! i > jelege gyöáere- _,cjn megváltozott. Az állami gazdái * fcódás vezető szereire még jobban ntcgszilárdulli. A Kínai Népköztársaság az ip®r- •bar és a .'.ozőgazda&ág'ban .lérte, főt. túl is haladta a hábc-rúelőtti tér teíés színvonalát Az ipart ter­me'A aránya a nép . zdaságban ro- r,p.< i >san nőtt: 1552 végéig 10 szá­zalékról csaknem 30 százalékra emelkedett. Má: uz első kínai »téves terv e;l- ő éve — 1953 — nagymértékben mt gvátoz.tatj'i ’ ág arculatát, '' ’ ben az évben például 21 kohó* ű ,é~ vegyipar; (izom. 24 gépgyár, 24 hő- és vvziorőmü építésiét és újjáépítését k.zdtik meg és 600 ki­lop. .-ternyi új vasútvonalat építe­nek. A kínai ipar évi termelése 28 százeiékkal növekszik majd. Az épülő uzerrw k közül a legna­gyobbak közé tartozik a tajjuani 3lehúzgépgyár. Az ..IJjlKína’1 hir­'d gyn: feég i te mrégi ben közötte, hogy a Szovjetunió új gépii: beren­delt hajjuainibfa, jAa ötéves t> ilaő éviének, egyik fő- aikotása ; -. ansani kbhókomibinát újjáépít . Ez év márciusában már u embekelyeztéVj itt Kína -első önműködő kohóját. 19í3-ban jeOen- tősen kiszélesítik az ország ener­getikai bázisát is. A kínai lapok be- . - imolta1" -.í rói, hogy Északkelet- Kír. legnagyobb víziertművének szerelési munkálatait 6 hónap he* b ott ’ hónap .alatt befejezték. Ez a nagy eredmény . . a szovjet szakembere egí.t ség ének és épí­tők ouf.iáld... . munkájának kö­szönhető’1 : ta a „Takungbaö” c. lap. ÉszaÁiyugat.-K inában hatalmas ‘. . Az új gyér kor­szerű gépi -berendezését a -Szovjet­unió szállította. Az egés-z -kínai nép a nagy épí­tés lázában ég. Az ország iparosí­tása a -kínai -dolgozók régi vágya, hisz;in ez az .alapvető biztosíték arra, -hogy- hazájuk soha többé ne legyen kiszolgáltatva az imperialis­ták kénye-ked vének. Kín,a népgazdaságának .fejlődéséit igen -szemláütietően mutatja, ihogy 1953-ban — 1952-hez -képest — a népgazdaság fejlesztésére előirány­zott összeg 41.6-8 százalékkal emel­kedik. A középü-'et.'k és lakóházak építésére -idén 204.1 szá-Zahékkiai na­gyobb összeget fordítanak, mint tavaly. A tavalyi mezőgazdasági terme­lés több mint 50* sz-ázai-élk' all halad­ta meg az 1949. évit. Eltekintve -a földreform tó i és -a népi ko rmány hathatós segítségétől, a mezőgazda­sági termelés gyors helyreállítása és fejlődése szoros összefüggésben van a. kölcsönös segítség -mozgalom és a szöv etkezeti mozgalom térhódí­tásával. nem különben, a megvaló- eított folyamszabályozási tervek­kel. 1 • -!# Az élmu-^Kégy év alatt Kínában óriási foiyatnszaib-ú-lyozá.si terveket valósítottak meg olyan- -gyorsasággal és olyan mértékben, amíly m-re az ország történelmében eddig még so­ha m-em volt példa. Az egész or­szágban visszhangra talált Mao Ce- tung felhívása; ,,A Huajifolyótmeg keli fékezni!“ A népi kormány me^. részi terve nyomán ha.s-znQA'fóíyŐva -^ctUmi a nrmrég-"«t6g vizekkel pusztító Huaj.-Kína nagy né-pénck 'egyszerű fiiai, ée leányai a szovjet nép önzetlen segítségével, -a szovjet szakemberek gazdag tapasztalatainak felhaszná­lásával soha nem- látott sikereiket értek el hazájuk gazdasági és kul­turális építésében.-Idén -március végén, amikor Ki­na népe megkezdte -első ötéves ter­v-ének teljesítését ép. ami or az Egyesült Államok vezető körei ma-s országok kormányait arra fcémysze- rítették, hogy -fokozzák gazdasági blokádjukat Kínával sz;: miben, — Moszkvában 3 egyezményt írtak aié a szovjet-kínai gazdasági együtt­működésről. Az egyezmények értel­mében a Szovjetunió fémigyiá-rtö. bányászati, gépgyártó, áramfejlesz­tő és más felszereléseket szállít -éh­ben az évben Kínának, valamint korszerű mezőgazdasági gépek’el, fajállatok-kal és vetőmagvakkal lát­ja el a népi Kína mezőgazdaságát. Kína- viszont fémeket, .növényi- olaját, húst, dohányt, teát, -gyü­mölcsöt, gyapjút, selyemszöveteiket, bőrt és más termékeket szállít a Szovjetuniónak. A I inai-szovjet, ke­reskedelem -a kölcsönös itigyenjogű- sá-g és baráti együttműködés elvem alapszik. Ez a kereskedelem év-ről- áv-ra nagyobb arányokat ölt. A Szovjetunió és Kína- gazdaságii együttműködése elválaszthatatlan a nemzetköziségen alapuló őszinte és önzetlen 'barátságtól. Az 1950. évi -február 14-,i -egyezmény szerint a Szovjetunió 300 millió dolláros hi­telt biztosított Kína számára. A hitel- után Kína csupán 1 százalék kamatot fizet. Az új Kína dolgozói, akik. meg­mutatták, milyen csodákra képes egy szabad ország szabad- népe, még -lendületesebb munkával, újabb győzelmekkel ünneplik a Kína,! Népköz-társaság 4. születésnapját. HARCBAN AZ ŐSZI MUNKÁK SIKERÉÉRT Teljesítik adott szavukat az orciak — az ősziárpa- és rozs vetést határidő előtt befejezték Őrei íközséig dolgozó parasztjai néhány héttel -ezelőtt versenyre hívták megyénk valamennyi dol­gozó parasztját az őszi mezőgazda- sági munkák határidő előtti elvég­zésére. A versenyben nem akarnak lemaradni és vállalásu­kért jó munkával harcolnak. Mindig népes az őrei határ, s a szorgos kezek munkája nyomán az őszi kapások helyét egyre nagyobb területen foglalják el -a friss- szán­tás ok és zöld elő vetések, A község dolgozó parasztjai egymást segítve harcolnak az adott szó betartásáért. A fogattál rendelkezők ,a termé­nyek bebordás-ánal és a vetésnél segítik azokat, akiknek -nincs foga­tuk. Kesztyűs József Anderka Fe­rencnek segített a kapások betaka­rításában. A község dolgozó parasztjainak jó együttműködése,, -segitseginyuj- tá-sa -és a tanács helyes irányítása máris szép eredményeket hozott. A versenyfelhívásban vállaltakból az eddig esedékes részt teljesítet­ték, illetve t'úl-í-eijiesií'.ieittiélk. Az őszíárpa vetését a terve­zett 120 holdo-n szeptember 25 he yelí szeptember í8-ra, az 50 hold rozs vetését szeptem­ber 25 helyett szeptember 20- ra beiejezték. A napraforgó és ,a burgonya -beta­karítását is a vál s haláridő előtt elvégezték a közi -igocr. Örömmel dolgozna k gazdák, tő termést takarítanak »e. Sovák Lajos élenjáró 10 -boitó-ao -dolígoz-ó paraszt fél hold földről 8 mázsa niapraforgó-t taka-ríi,'otit be, amely­ből beadását azonnal teljesítette. Lovró János 8G0 négyszögölről 50 mázsa burgonyát takarított be. Le Lehetne -t-ováb-b sorolni a hasonló szép .eredményeké . Az orciaik megfogadtok-, hogy jó munkájukkal! megt eremtik a jövő- évi bő termés alapját, vallál.ásu-kat a -továbbiakib-an -,■» becsülettel- tel­jesítik. Jól halad a szántás-vetés, beta kan Pasimk községben Pa-miuk -községiben szorgalmas, muníkas-zereljő -e-miberek laknak. A párt1 és a kormány útmutatása nyo­mán dolgoztaik mindig és most az ő.szi munkáiknál i-s h-alligatitak a párt s-zav-ára. Időben hozzáfogtak az ősziek betakarításához, a szántás­vetés munkájához. A pamukiak -tudják, hogy a kor­mány intézkedéseit az ő lelki:s- Jp%í-retes munkájuknak keli kiegé- szífeni-e. Az eredmények a ’'község dol­gozóinak lelkes munkáját tükrözik. A napraforgó, a burgonya és a cu- fcorré”?, -betakarítását 1O0 száza­lékra -elvégezték. A talla-jelőkészí­téssel is hamarosan végeznek. Az ős-ziárpa vetését pedig -már s-zieptemltier 27-fíe befejjyzlék. A íjrálgjyátziásii it'ervdí ,'105 száza-iékra teljesítellte a község. Szeptember 29-ig rozsot 40 holdon, búzát 10 holdon vet-et'iek -ek J-ó példával járnak az élen: Dó­ra János, alki 1 hold őszi-árpáját el­sőnek vetette e*l, Polgárdi István, •aki -az ős-ziár ■ riá-r 2 hóid rozsot és 1 ,b A elvetett. Az ilyen gaz-.- szívesen követik a közs • i . gozi'd. Az eredsné’ ~k r. l özségi ta nács, szem« '. >ci, T'álos Fe­renc tunác •; ió munkáját is dk ík. Segítse a tanács a község dolgozó para szíja:; ' «zi mező- gazdasági raunk-ak la-uoe-i-i -elvég­zés-énéi, .hogy megalanozzák a jö­vő évi gazdag termést. Fokozzuk a verseny lendületét, hogy győztesen -kerüljünk ki a Baranya megyével folytatott vers ^ybői Megyénk dolgozó parasztsága még a tavasszal versenyszerződést kötött Baranya megye dolgozó parasztságá­val mind a mezőgazdasági munkák időbeni elvégzésére, mind az állam iránti kötelezettség maradéktalan teljesítésére. E nemes versengés nagy jelentősége már több esetben meg­mutatkozott megyénkben: előrelendí­tette a nyári betakarítást és a gabo- nabegyüjtést. Most a jövőévi bő ter­més megalapozásáért folyó harcban is váljon lendítőerővé a nagyszerű versenymozgalom. A szántás-vetésben és az őszi ka­pások betakarításában megyénk dol­gozó parasztsága maga mögött hagy­ta a baranyaiakat, amit a legutóbbi versenyértékelés is mutat. A két megye dolgozó parasztság versenyének eredménye a következő­képpen alakult: Munka megnevezése Bar. Som. % % Lucernavetés 66.2 148 Őszi tak. kev. vetés 69.1 97 Ősziárpavetés 27.5 42 Rozsvetés 11 16 Őszibúzavetés 0.5 1 Vetőszántás, 40.9 48 Őszi mélyszántás 13.5 14 Trágyázás 45.1 49 Cukorrépaszedés 18.5 31 Napraforgószedés 77.7 86 Munka megnevezése Bar. Som. % % Napraícrgószár béták. 32.6 28 Purgonvaszedés 78.1 66 Kukoricatörés 13.8 11 Kukoricaszár be tak. 6 3 Megyénk dolgozó parasztsága an­nak ellenére, hogy az őszi munkák többségénél előbbre haladt, mint a baranyaiak, nem pihenhet meg az eredményeken, éppen azért, mert országosan ezek az eredmények nem kielégítők. Még nagyobb lendülettel kell folytatni a har­cot, hogy megyénk dolgozó paraszt­sága győztesen kerüljön ki a Bara­nya megyével folytatott versenyből. Minden gép dolgozzon két műszakban Gépállomásaink legsürgősebb fel­adata: becsülettel harcolni a jövő­évi gazdag termés előfeltételéért, a szántás-vetési terv sikeres teljesíté­séért. Minden gépállomásigazgatót, minden politikai helyettest, minden traktorost át kell hasson ez a tudat. A vezetők feladata, hogy bizto­sítsák a traktorosok számára a megfelelő munkakörülménye­ket: üzemképes gépeket, elegen­dő munkaterületet. Ezen a téren még sok hiányosság van. A legutóbbi öt napban pl. 548 műszaki kiesés volt a megyében, eb­ből 481 műszaki hiba következtében. A csurgói gépállomáson 49, a nagy- atádin 67, az igalin 84 műszak esett ki a termelésből. Mindez arról ta­núskodik, hogy a gépállomásvezetők nem gondoskodnak elegendő alkat­részről, másrészt a szerelők, mecha­nikusok sem végeznek gondos, lel­kiismeretes munkát. Mindenütt biztosítani kell a két- műszakos üzemeltetést. A iadi gei> állomáson azonban mindössze 3, a marcalin 5, a pusztakovácsin pedig 2 gépnél biztosították csak a két mű­szakot. De nem forWMfcak figyelmet a munkársT^U^^%t(ifif/VV^r‘eSszbv­vezték a kétműszakos üzemeltetést. A tabi gépállomás jelentése szerint 32 traktor dolgozik két műszakban. Ha azonban a tervteljesítést vizsgál­juk, megállapíthatjuk, hogy a trak­torosok egyrésze nem teljesíti mű- szaktervét. Ezen feltétlenül változ­tatnunk kell. A vezetők arra töre­kedjenek, hogy gépállomásuk a talaj- munkatervet a szántásban és vetés­ben teljesítsék, sőt túlteljesítsék. De ne csak a számszerinti tervteljesítés­re törekedjenek, tartsák szem előtt. hogy a tsz-ek hogyan készülnek el a soronlévő munkákkal. Nagy felelősség hárul a traktoro­sokra. A legtöbb traktoros egyben a tsz tagja is, tehát közvetlenül érdekelve van a többtermelésben. A többterme­léshez pedig jóminőségű szántásra, jó talajelőkészítésre van szükség. Sokhelyütt azonban a traktorosok nem tartják be a minisztertanács határozatát és gyakran' tűrhetetlenül rosszul dolgoznak, sekélyen szánta­nak. Felelősség terheli ezért a gép­állomások agronómusait is. Nekik kellene éberen őrködniük a minisz­tertanácsi határozat betartása felett. Fokozottabban ellenőrizzék tehát a minőségi munkát. Vonják felelősség­re a hanyagokat, akik gátolják a jövőévi bő termés megteremtését. Az agronómusok egyben magyarázzák meg a tsz-tagoknak, egyéni gazdák­nak azt is, hogy jó vetésforgóba, jó magágyba lehetőleg nemesített és csávázott vetőmagot vessenek. A gépállomások versenyének értékelése szerint az őszi talaj- munkaterv teljesítésben: élenjárók: gépáll, ig:: vez. agr.: segesdi, Ferenczi Lajos, Tallián La­jos; háromfai, Fuller Ferenc, Mikics Im­re; tabi, Visi Imre, Zdrengya Miklós; kereki, Szabó Ferenc, Csák István; csurgói, Csöndör Lajos, Bogdán .Já­nos. Lemaradók: marcali, Lengyel József, Lőrincz Ist­ván; nagybajomi, Herr István, Horváth László; fonói, Duics János, Kovács János; kaposvári, Vittman József, Stark Fe­renc; pusztakovácsi, Vajda Sándor, Nagy István.

Next

/
Oldalképek
Tartalom