Somogyi Néplap, 1953. szeptember (10. évfolyam, 204-229. szám)
1953-09-24 / 224. szám
2 SOMOGYI NÉPLAP Csütörtök, Í953 szeptember 24. Az új világháború veszélyének elhárítását és a nemzetközi feszültség enyhítését szolgáló intézkedésekről Visinszkij elvtárs beszéde az ENSZ közgyűlés 8. ülésszakán A. J. Visinszkij, a Szovjetunió küldöttségének vezetője az ENSZ közgyűlés 8. ülésszakának szeptember 21-i teljes ülésén «Az új világháború veszélyének elhárítását és a nemzetközi feszültség enyhítését szolgáló intézkedésekről» mondott beszédet. A beszédet nagy érdeklődés előzte meg. Az üléstermet megtöltötték a küldöttek, a sajtó képviselői és a vendégek. A. J. Visinszkij beszédének elején rámutatott arra, hogy az ENSZ mostani ülészakán a figyelmet elsősorban a nemzetközi helyzet és az Egyesült Nemzetek Szervezete szerepének kérdésére kell összpontosítani, hiszen az ENSZ kötelessége, hogy elősegítse a nemzetközi problémák rendezését, elősegítse a nemzetközi együttműködésnek, a békének és a népek biztonságának megszilárdítását. Ehhez a munkához a szovjet kormány erőteljes támogatást nyújt. A. J. Visinszkij megállapította, hogy az ENSZ most súlyos válságban van, minthogy az északatlanti tömb egyik elősegítőj évé alacsonyí- tották. Az ENSZ-nek ez a szerepe különösen akkor vált észlelhetővé, midőn az ENSZ nevét a koreai fegyveres intervenciók palástolására használták fel. A szovjet küldöttség vezetője megállapította, hogy a koreai fegyverszünet aláírása elősegítette a nemzetközi feszültség némi enyhülését, bármennyire próbálják is a reakciós erők a nemzetközi feszültséget tovább fokozni. A. J. Visinszkij a továbbiakban az Egyesült Államoknak a Szovjetunió és a népi demokratikus országok ellen irányuló «földalatti háborús-jóval foglalkozott, majd bebizonyította, hogy a John Foster Dulles által kifejtett «merészségi politikája» csütörtököt mond és sorra hiúsulnak meg a béke ellenségének bűnös tervei. A. J. Visinszkij a továbbiakban a koreai fegyverszünet aláírása után 1 kialakult távolkeleti helyzettel foglalkozott és rámutatott arra, hogy az amerikai javaslattól eltérően a távolkeleti kérdés rendezésében mindazoknak az országoknak részt hell veniük, amelyek érdekeltek a kérdésben és amelyek elősegíthetik az értekezlet sikerét, tehát nemcsak a Koreában harcolt feleknek. Ezt a célt szolgálja a Szovjetunió javaslata, amelyet már benyújtott a főbizottságnak. Visinszkij bebizonyította, hogy az Egyesült Államok Korea egyesítésének kérdésében teljes egészében Li Szin Man álláspontját képviseli, vagyis Észak-Koreát szeretnék alárendelni Li Szin Man népellenes uralmának. Visinszkij ezután foglalkozott Dul- lesnak, az Egyesült Államok küldöttsége vezetőjének néhány nappal ezelőtt elhangzott felszólalásával és az amerikai külügyminiszter előző beszédeivel cáfolta meg Dullesnak a közgyűlésen elhangzott kijelentéseit, amely szerint «az Egyesült Államok soha nem fárad el, soha nem csügged el a béke útjainak keresésében». Visinszkij emlékeztette a közgyűlés tagjait, hogy Dulles nemrégiben többek között Bostonban az amerikai ügyvédszövetségben, majd az amerikai légió kongresszusán uszító beszédeket tartott. «Hogy az amerikai kormányfők nem tartják érdeküknek a nemzetközi helyzet enyhülését — mondotta Visinszkij — azt Dulles úr beszédének az a része is bizonyítja, amely az ENSZ-alapokmány felülvizsgálatának kérdésével foglalkozott». Visinszkij rámutatott arra, hogy az ENSZ alapokmányának felülvizsgálatával az amerikai kormánykörök az Egyesült Nemzetek Szervezetét az agresszív politika eszközévé akarják tenni. Ez azt jelenti, hogy egyes hatalmak kísérleteket tesznek a béke egész ügyének aláaknázására. Ezután A. J. Visinszkij elemezte a jelenlegi nemzetközi helyzetet,' amelynek egyik jellemzője, hogy az atlanti tömb országainak táborában tovább mélyültek az ellentétek és egész sor ország közvéleménye mindjobban követeli, hogy a tárgyalások útján rendezzék a vitás nemzetközi kérdéseket és az államok kössenek egymással megfelelő egyezményeket, amelyek elősegíthetik a nemzetközi feszültség enyhülését. Ezek a követelések egyre nagyobb és nagyobb nemzetközi súlyt kapnak és halomra döntik azokat az akadályokat, amelyeket a béke ellenségei gördítenek a megoldhatatlan nemzetközi problémák rendezésének útjába. Visinszkij rámutatott arra, hogy a szovjet állam megalakulásának első napjai óta a béke politikáját folytatja és.a Szovjetunió egész politikája azt bizonyítja, hogy nincsenek területi igényeik semmiféle állammal, így egyetlen szomszéd állammal szemben sem. A szovjet külpolitika elve bármely ország — nagy avagy kicsiny — nemzeti szabadságának és szuverénitásának tiszteletben tartása. «A Szovjetunió a demokratikus tábor országaival szoros közösségben valósítja meg békeszerető politikáját — mondotta. — Ez a tábor nem ismer belső ellentéteket és belső harcot, a teljes, kölcsönös bizalom és tisztelet, az őszinte barátság és önzetlen kölcsönös segélynyújtás tartós kötelékei fűzik eggyé. Hatalmas forrása ez a béke és a demokrácia országait magába foglaló tábor erejének és haladásának. Az ilyen vitathatatlan, világtörténelmi jelentőségű tényekkel szemben milyen nyomorúságosak azok a kísérletek, amelyeknek célja, hogy elferdítsék és árnyékba borítsák a Szovjetunió és a demokratikus tábor országainak kölcsönös bizalmon, tiszteleten és testvéri együttműködésen alapuló viszonyát!» Nem ez a helyzet az északatlanti tömb táborának országaiban. Visinszkij bebizonyította, hogy e tömb célja nem a védelem, hanem az új világháború előkészítése a világuralom zagyva eszméjének megvalósítása céljából. Az északatlanti • tömb a leghamisítatlanabb katonai szövetség — amelynek egyesegyedül agresszív céljai vannak. Az északatlanti tömb a béke ügyét fenyegető fő veszély. A tömb létezéséhez csak azoknak fűződnek érdekei, akik a háborúra tették fel tétüket. Visinszkij a továbbiakban ismertette az Egyesült Államok és néhány más tőkés ország reakciós elemeinek erőfeszítéseit, amelyeket a háborús pszichózis szításáért tesznek. A béke ellenségei — mondotta Visinszkij — most azzal a ténnyel próbálják megfélemlíteni a népeket, hogy a Szovjetunió a hidrogénbomba előállítási titkának birtokában van. Ilyen riadalomra semmiféle alap nincs, mert a .Szovjetunió változatlanul, következetesen a béke megszilárdításának a politikáját folytatja, amelynek célja az együttműködés és a kereskedelmi kapcsolatok fejlesztése minden állammal, amely ugyanerre törekszik. A Szovjetunió politikájának az a célja, hogy valóban elősegítse a vitás nemzetközi kérdések rendezését. Visinszkij ezután lerántotta a leplet Dulles amerikai külügyminiszter arra irányuló erőfeszítéseiről, hogy békés színben tüntesse fel az Egyesült Államok külpolitikáját. Nem lehet elleplezni az igazságot azoknak a katonai intézkedéseknek jellegéről és céljáról — mondotta Visinszkij — amelyeket az északatlanti tömbhöz tartozó országok fokozott ütemben tesznek a nemzetközi helyzet kiélezésére irányuló politika megvalósulásával kapcsolatban. Visinszkij a továbbiakban rámutatott arra. hogy mit jelent a «kollektív védelem» rendszere, amelynek lobogója alatt az Egyesült Államok az agresszív célokat szolgáló katonai intézkedéseket valósítják meg A kollektív biztonságra történő hivatkozások — mondotta —• csupán a katonai terv palástolására szolgálnak. A. J. Visinszkij ezután a koreai kérdéssel kapcsolatos politikai értekezlettel foglalkozott. Visinszkij ismét bebizonyította — ellentétben az Egj'esült Államok próbálkozásaival, — hogy a koreai háborút Dél-Korea kezdte. A beszéd további részében a német kérdéssel foglalkozott Visinszkij. A nyugati országok reakciós erői kijelentették, hogy Nyugat-Né- metország fegyveres ereje rendkívül fontos egy «életképes Európa szempontjából». Ez az út nem a béke érdekeinek, nem a német nép érdekeinek, nem a francia, vagy angol nép érdekeinek és általában véve nem a békeszerető népek érdekeinek az útja, «azoknak, akik valóban törekszenek a német kérdés békés rendezésére, feltétlenül el kell ítélniük és el kell vetniük a háborúra vezető militarizmus újjáteremtésére irányuló terveket» — mondotta. Visinszkij a nyugateurópai gazdasági helyzettel foglalkozva rámutatott arra, hogy Nyugat-Európa országai most még jobban függnek az Egyesült Államoktól, mint valaha. Megállapította, hogy a Szovjetunió, Kína és az európai népi demokratikus országok gazdasági blokád alá helyezése csak azt segítette elő, hogy ezek az országok gazdaságilag tömörültek és megszervezték a gazdasági együttműködést és kölcsönös segélynyújtást. Visinszkij adatokat idézett a nyugati országok költségvetéseiből, amelyeknek jelentős részét katonai kiadások teszik ki. E költségvetések egész szerkezete azt bizonyítja, hogy főirányzatuk az agresz- sziv tervek végrehajtását szolgáló intézkedések finanszírozása. Az Egyesült Államok e katonai kiadások nagyrészét az idegen területeken lévő katonai támaszpontok kibővítésére és újak építésére, új fegyverek gyártására fordítják. A fegyverkezési hajsza nemcsak hogy nem csökkent — .mondotta Visinszkij, — hanem még nagyobb méretekben folyik és a tömeggyilkoló fegyverek, az atomenergia e célra történő alkalmazásának legutóbbi eredményeivel kapcsolatban mind pusztítóbbá, sokmillió ember számára veszélyessé válnak. A hatalmas katonai kiadásokat a mindinkább fokozódó fegyverkezési verseny okozza, amely a békeszerető népek ellen irányul, viszont új aranyözön reményével szárnyakat ad az amerikai monopolistáknak. A. J. Visinszkij statisztikai adatokat közölt a nagy amerikai monopóliumok, profitjának növeléséről, majd megállapította, hogy a fegyverkezési verseny egyre súlyosabb teherként nehezedik a lakosságra. «Ezen az ülésszakon — mondotta — éppen úgy, mint a megelőző ülésszakokon is, az a rendkívül fontosságú feladat áll a közgyűlés előtt, hogy intézkedéseket fogadjon el az új világháború veszélyének megszüntetésére és a nemzetközi kapcsolatokban mutatkozó feszültség csökkentésére». A. J. Visinszkij emlékeztette a közgyűlést, hogy a szovjet küldöttség az előző ülésszakokon milyen erőfeszítéseket tett annak érdekében, és felhozta azokat a kifogásokat, ámeneket akkor az Egyesült Államok külügyminisztere ezeknek az erőfeszítéseknek a meggátlására felhozott. «A koreai hadműveletek megszüntetése fontos lépés a nemzetközi feszültség enyhítése terén. A koreai fegyverszünet aláírásával az emberek milliói és milliói világszerte erősebben remélik, hogy nem csupán a koreai kérdés békés rendezése lehetséges, hanem meg lehet találni a többi vitás és megoldatlan kérdés rendezésének útját». A szovjet küldöttség vezetője ezután részletesen ismertette a szovjet határozati tervezet egyes pontjait és rámutatott azok megvalósításának fontosságára. A. J. Visinszkij beszéde végén a közgyűlés elé terjesztette a határozati javaslatot, majd beszédét a következő szavakkal fejezte be: «A Szovjetuniót az a mély meggyőződés hatja át, hogy ez az igazi út ahhoz, hogy ne csak a nemzetközi légkör feszültségét enyhítsük, hanem biztosítsuk a népek számára a békét és biztonságot, a lehetőséget, hogy félelem nélkül éljenek tovább és építsék életüket úgy, ahogy szükségesnek tartják». A. J. Visinszkij felhívta a közgyűlés küldötteit, hogy támogassák a béke és a nemzetközi biztonság megszilárdításéra irányuló szovjet javaslatokat. A koreai nép hálás köszönetét fejezi ki a Szovjetunió testvéri segítségéért Phenjan (TASZSZ). A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság városaiban és falvaiban gyűléseket tartanak, amelyeken a dolgozók a koreai kormányküldöttség moszkvai tárgyalásainak eredményeiről szóló beszámoló meghallgatása után hálás köszönetüket fejezik ki a Szovjetuniónak. Szeptember 21-én Phen- janban, a városi1 népi bizottság épületében — az épségben maradt csekélyszámú phenjani épületek egyikében — a fővárosi építőipari tröszt munkásai ültek össze. Csűrön Ok Csőn munkásnő a gyűlésen mondott beszédéiben a töb.i között ezeket mondta:-.Amikor mélységéé kösz öné temet és hálámat fejezem ki a Szovjetunióinak, felihívom trösztünk minden dolgozóját, hogy még jobban dolgozzék fővárosunk főútvonalának, a íSztálin-útinak mielőbbi helyreállítása érdekében.’4 Ezután Kim Szán Ok technikus szólalt fel. ígéretet tett, hogy a maga munkaterületlén megjavítja munkája minőségét és határidő előtt teljesíti tervét. A moszkvai tárgyalások eredményeivel kapcsolatban gyűlést1 tartottak a Vegyiipari Minisztériumban, az Építőipari Minisztériumban, továbbá a phenjani textil- gyárban és több más vállalatnál is. Egy éves a Román Népköztársaság alkotmánya Az új alkotmány fontos határkő azon rz úton, amelyen az ország dolgozó népe 1944 a.ugüsztus 23-án indult el, amikor a dicsősége? szovjet hadsereg kiűzte Romániáiból a hitlerista csapatokat és szétzúzta Antoneseu fasiszta diktatúráját. Az ország dolgozó népe a Román Munkáspárt vezetésével, a Szovjetunió önzetlen, baráti támogatásával inluilt el a szabad élet. a békés építő munka útján s ezen az úton egyik sikert a másik után aratta. Szüntelenül fejlődő mezőgazdaság és ipar, emelkedő kultúra és életszínvonal — ezekben lehet összegezni az eddig megtett utat. Számos nehézséggel kellett megküzdeni az országépítő munkában, de a román nép minden akadályt leküzdött és..,. . . alkotó erőibe vetett szilárd bizalommal haladt a demokrácia, a . szocializmus útján/4 (Gh. Gib, orghiu-Dej). Az új alkotmány szentesíti a román dolgozó nép eddig kivívott politi, .si és gazdasági győzelmeit. Cikkelyei eleven, lüktető valósággá váltak. A Román Népköztársaság egyik Tegragyoigó'bb eredménye a munka- nélküliség megszüntetésé. Az ország munkásosztálya számbelileg tetemesen megnövekedett és jelentősen emelte szakmai képzettségének színvonalát. A tervgazdálkodás útján haladó Romániáiban ma már egyre érezhetőbb a munkaerőhiány. A népi kormány társadalmi és kulturális téren 1949—1953 között több mint 3 milliárd lej beruházást eszközölt. Ugyanez alatt az idő alatt 1.731.000 négyzetméter területű lakást építettek a dolgozóknak. Számos kulturális és egészségügyi intézményt hoztak létre. i952-ben már 340.000 dolgozó üdült az ország legszebb vidékein. Idén ez a szám már 443.000-re emeikelett. íme néhány .nagyszerű számadat az alkotmány cikkelyeinek eleven valóságából. Mindez azonban csak a kezdet, mert a párt és a kormány új programra ja, még ragyogóbb táviatokat nyitott meg a román dolgozók előtt. Az új programra értelmében 1953—55 között a költségvetés 72.2 százalékát fordítják a dolgozók anyagi és kulturális szükségleteinek kielégítésére. Az eredeti terven felül 5 milliárd lejt ruháznák be a mezőgazdaság, a fogyasztási cikkeket gyártó ipar fejlesztés érc, lakók á zépí tkezése kr e, eth. Ez 1953-hoz viszonyítva 100 százalékos emelkedést j. lent. AZ ENSZ KÖZGYŰLÉS FŐBIZOTTSÁGÁNAK ÜLÉSE New York (TASZSZ). Az ENSZ- közgyűlés főbizottsága szeptember 22-én ülést tartott. Ezen megvitatták a Szovjetuniónak azt. a javaslatát, hogy tűzzék a közgyűlés napirendjére a következő pontot: «A főtitkár emlékirata a közgyűlés 1953 augusztus 28-án hozott «C» határozatának végrehajtásáról». Ez a, határozat arra kötelezi a főtitkárt, hogy a Kínai Népköztársaság kormányával és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormányával közölje azokat a javaslatokat, amelyeket a közgyűlés 7. ülésszaka a koreai kérdéssel kapcsolatban jóváhagyott. A. J. Visinszkij, a szovjet küldöttség vezetője felszólalásában megmagyarázta a Szovjetunió javaslatait. « ............................. L odge, az Egyesült Államok képviselője a Szovjetunió javaslataival szemben foglalt állást. Anglia, Franciaország és Belgium képviselője támogatta az amerikai küldöttet. Katz-Suchy, Lengyelország képviselője síkraszállt a szovjet javaslat mellett. Több küldöttség felszólalása után A. J. Visinszkij ismét felszólalt és kijelentette, hogy a szovjet küldöttség által javasolt pontok a napirendből való kizárására és ezzel a Koreával foglalkozó politikai értekezlet elhalasztására irányuló kísérletek «veszélyes játékot» jelentenek. Ezután szavazásra tették fel a szovjet javaslatot, aminek során a főbizottság elutasította a javaslatot. As iráni helyset Teherán (TASZSZ). A „Keilhan“ I című lap beszámol arról, hogy az utóbbi időben Teheránban több helyen tüntetéseket rendeztek. A ,.sah“ és a ..dzsame’4 mecsetben több hívő olyan jelszavakat hiangozI letartóztattak, a .-dzsiame'’ mecsetben pedig lőfegyvert alkalmaztak. A katonai kormányzó iköztemlé- nyábőt kitűnik- hogy ,ai feltartóztatott személyeket Luristan vidékére száműzték. tatott, amelyek a katonái kormányzó kijelentése szerint „az ország érdekei ellen irányultak4’. A katonai hatóságok több embert Az „Ettélaat“ című lap közlése szerint Teherán katonai haltóságai az elmúlt három nap során 80 embert tartóztattak le. AZ AMERIKAI SZÖVETSÉGI NYOMOZÓIRODA IGAZGATÓJÁNAK MEGDÖBBENTŐ ADATAI AZ AMERIKAI BŰNÖZÉSRŐL (MTI). Az „Associated Press" hírügynökség jelentése szerint' J. Edgar Hoover, a hírhedt szövetségi nyomozóiroda (FBI) igazgatója iközöltie. hogy az Egyesült Államokban az év első hat hónapja alatt 1047290 főbenjáró bűncselekményt követtek el és hogyha így folytatódik, akkor az év végére a bűnözés: arányai csúcsmagasságot érnek el". Hoover 1958. első félévi jelentésének adatai még ,a következőket mondják; Főbenjáró bűncselekményt 14 perc 9 másodpercemként, gyilkosságot, vagy gondatlanságból! elkövetett emberölést 40 perc 3 másodpercenként, súlyos testi sértést 5 pere 41 másodpercenként, 'betörést 1 perc 112 , másodpercenként, lopást 25 perc 6 másodpercenként, rablást 8 perc 8 másodpercenként, autólopást 2 perc 31 másodpercenként követnek éli az Egyesült Államokban. A gyilkosoknak az országban 6470 áldozatuk volt és összesen 54.000 személyt támadtak meg 1953 első hat hónapja alatt. ítéletet hoztak a lengyelországi kém- és diverzánsközpont tagjai ügyében Varsó (TASZSZ). A varsói körzeti katonai bíróság szeptember 22-én ítéletet hozott a Kaczmarek. ,a Kiéled egyházmegye volt püspöke által vezetett kém- és diver- zánsközpo.nt tagjainak ügyében. A bíróság Kachmtarek vádlottat 12 évi szabadságvesztésre, ezt követően állampolgári jogainak 5 évre való felfüggesztésére és vagyon- elkobzásra ítélte, Danilewicz vádlottat 10 évi szabadságvesztésre, ezt követően állampolgári jogainak 5 évre való felfüggesztésére és vagyonelkobzásra, DabrowsTi vádlottat 9 évi szabadságvesztésre, ezt követően állampolgári jógáinak 4 évre való felfüggesztésére és vagyonelkobzásra, Widliak vádlottat 6 évi szabadeágvűsztésre. ezt' követően állampolgári jogainak 3 évre való felfüggesztésére és vagyonelkobzásra ítélte. A bíróság figyelembe vette, hogy Niklewska vádlott őszintén beismerte bűnét. Ennek, továbbá egyéb enyhítő körülmények beszámításával 5 évi szabadságvesztésre ítélte, s az ítélet végrehajtását felfüggesztette, NikTewska vádlottat letartóztatásából szabadon engedték.
