Somogyi Néplap, 1953. szeptember (10. évfolyam, 204-229. szám)

1953-09-24 / 224. szám

2 SOMOGYI NÉPLAP Csütörtök, Í953 szeptember 24. Az új világháború veszélyének elhárítását és a nemzetközi feszültség enyhítését szolgáló intézkedésekről Visinszkij elvtárs beszéde az ENSZ közgyűlés 8. ülésszakán A. J. Visinszkij, a Szovjetunió kül­döttségének vezetője az ENSZ köz­gyűlés 8. ülésszakának szeptember 21-i teljes ülésén «Az új világháború veszélyének elhárítását és a nemzet­közi feszültség enyhítését szolgáló intézkedésekről» mondott beszédet. A beszédet nagy érdeklődés előzte meg. Az üléstermet megtöltötték a kül­döttek, a sajtó képviselői és a ven­dégek. A. J. Visinszkij beszédének elején rámutatott arra, hogy az ENSZ mos­tani ülészakán a figyelmet elsősor­ban a nemzetközi helyzet és az Egyesült Nemzetek Szervezete sze­repének kérdésére kell összpontosí­tani, hiszen az ENSZ kötelessége, hogy elősegítse a nemzetközi problémák rendezését, elősegítse a nemzetközi együttműködésnek, a békének és a népek biztonságának megszilárdítá­sát. Ehhez a munkához a szovjet kor­mány erőteljes támogatást nyújt. A. J. Visinszkij megállapította, hogy az ENSZ most súlyos válság­ban van, minthogy az északatlanti tömb egyik elősegítőj évé alacsonyí- tották. Az ENSZ-nek ez a szerepe kü­lönösen akkor vált észlelhetővé, mi­dőn az ENSZ nevét a koreai fegyve­res intervenciók palástolására hasz­nálták fel. A szovjet küldöttség vezetője meg­állapította, hogy a koreai fegyverszü­net aláírása elősegítette a nemzetkö­zi feszültség némi enyhülését, bár­mennyire próbálják is a reakciós erők a nemzetközi feszültséget to­vább fokozni. A. J. Visinszkij a továbbiakban az Egyesült Államoknak a Szovjetunió és a népi demokratikus országok el­len irányuló «földalatti háborús-jó­val foglalkozott, majd bebizonyította, hogy a John Foster Dulles által ki­fejtett «merészségi politikája» csü­törtököt mond és sorra hiúsulnak meg a béke ellenségének bűnös ter­vei. A. J. Visinszkij a továbbiakban a koreai fegyverszünet aláírása után 1 kialakult távolkeleti helyzettel fog­lalkozott és rámutatott arra, hogy az amerikai javaslattól eltérően a távol­keleti kérdés rendezésében mind­azoknak az országoknak részt hell veniük, amelyek érdekeltek a kér­désben és amelyek elősegíthetik az értekezlet sikerét, tehát nemcsak a Koreában harcolt feleknek. Ezt a célt szolgálja a Szovjetunió javasla­ta, amelyet már benyújtott a főbi­zottságnak. Visinszkij bebizonyítot­ta, hogy az Egyesült Államok Korea egyesítésének kérdésében teljes egé­szében Li Szin Man álláspontját képviseli, vagyis Észak-Koreát sze­retnék alárendelni Li Szin Man nép­ellenes uralmának. Visinszkij ezután foglalkozott Dul- lesnak, az Egyesült Államok kül­döttsége vezetőjének néhány nappal ezelőtt elhangzott felszólalásával és az amerikai külügyminiszter előző beszédeivel cáfolta meg Dullesnak a közgyűlésen elhangzott kijelentéseit, amely szerint «az Egyesült Államok soha nem fárad el, soha nem csüg­ged el a béke útjainak keresésében». Visinszkij emlékeztette a közgyűlés tagjait, hogy Dulles nemrégiben töb­bek között Bostonban az amerikai ügyvédszövetségben, majd az ameri­kai légió kongresszusán uszító beszé­deket tartott. «Hogy az amerikai kormányfők nem tartják érdeküknek a nemzet­közi helyzet enyhülését — mondotta Visinszkij — azt Dulles úr beszédé­nek az a része is bizonyítja, amely az ENSZ-alapokmány felülvizsgála­tának kérdésével foglalkozott». Vi­sinszkij rámutatott arra, hogy az ENSZ alapokmányának felülvizsgá­latával az amerikai kormánykörök az Egyesült Nemzetek Szervezetét az agresszív politika eszközévé akarják tenni. Ez azt jelenti, hogy egyes ha­talmak kísérleteket tesznek a béke egész ügyének aláaknázására. Ezután A. J. Visinszkij elemezte a jelenlegi nemzetközi helyzetet,' amelynek egyik jellemzője, hogy az atlanti tömb országainak táborában tovább mélyültek az ellentétek és egész sor ország közvéleménye mind­jobban követeli, hogy a tárgyalások útján rendezzék a vitás nemzetközi kérdéseket és az államok kössenek egymással megfelelő egyezményeket, amelyek elősegíthetik a nemzetközi feszültség enyhülését. Ezek a köve­telések egyre nagyobb és nagyobb nemzetközi súlyt kapnak és halomra döntik azokat az akadályokat, ame­lyeket a béke ellenségei gördítenek a megoldhatatlan nemzetközi pro­blémák rendezésének útjába. Visinszkij rámutatott arra, hogy a szovjet állam megalakulásának első napjai óta a béke politikáját folytat­ja és.a Szovjetunió egész politikája azt bizonyítja, hogy nincsenek terü­leti igényeik semmiféle állammal, így egyetlen szomszéd állammal szemben sem. A szovjet külpolitika elve bármely ország — nagy avagy kicsiny — nemzeti szabadságának és szuverénitásának tiszteletben tartá­sa. «A Szovjetunió a demokratikus tá­bor országaival szoros közösségben valósítja meg békeszerető politiká­ját — mondotta. — Ez a tábor nem ismer belső ellentéteket és belső harcot, a teljes, kölcsönös bizalom és tisztelet, az őszinte barátság és önzetlen kölcsönös segélynyújtás tar­tós kötelékei fűzik eggyé. Hatalmas forrása ez a béke és a demokrácia országait magába foglaló tábor ere­jének és haladásának. Az ilyen vi­tathatatlan, világtörténelmi jelentő­ségű tényekkel szemben milyen nyo­morúságosak azok a kísérletek, ame­lyeknek célja, hogy elferdítsék és árnyékba borítsák a Szovjetunió és a demokratikus tábor országainak kölcsönös bizalmon, tiszteleten és testvéri együttműködésen alapuló vi­szonyát!» Nem ez a helyzet az északatlanti tömb táborának országaiban. Visin­szkij bebizonyította, hogy e tömb célja nem a védelem, hanem az új világháború előkészítése a világura­lom zagyva eszméjének megvalósítá­sa céljából. Az északatlanti • tömb a leghami­sítatlanabb katonai szövetség — amelynek egyesegyedül agresszív céljai vannak. Az északatlanti tömb a béke ügyét fenyegető fő veszély. A tömb létezéséhez csak azoknak fű­ződnek érdekei, akik a háborúra tet­ték fel tétüket. Visinszkij a továbbiakban ismer­tette az Egyesült Államok és néhány más tőkés ország reakciós elemeinek erőfeszítéseit, amelyeket a háborús pszichózis szításáért tesznek. A béke ellenségei — mondotta Vi­sinszkij — most azzal a ténnyel pró­bálják megfélemlíteni a népeket, hogy a Szovjetunió a hidrogénbomba előállítási titkának birtokában van. Ilyen riadalomra semmiféle alap nincs, mert a .Szovjetunió változatla­nul, következetesen a béke megszi­lárdításának a politikáját folytatja, amelynek célja az együttműködés és a kereskedelmi kapcsolatok fejlesz­tése minden állammal, amely ugyan­erre törekszik. A Szovjetunió politi­kájának az a célja, hogy valóban elő­segítse a vitás nemzetközi kérdések rendezését. Visinszkij ezután lerántotta a lep­let Dulles amerikai külügyminiszter arra irányuló erőfeszítéseiről, hogy békés színben tüntesse fel az Egye­sült Államok külpolitikáját. Nem le­het elleplezni az igazságot azoknak a katonai intézkedéseknek jellegéről és céljáról — mondotta Visinszkij — amelyeket az északatlanti tömbhöz tartozó országok fokozott ütemben tesznek a nemzetközi helyzet kiéle­zésére irányuló politika megvalósu­lásával kapcsolatban. Visinszkij a továbbiakban rámutatott arra. hogy mit jelent a «kollektív védelem» rendszere, amelynek lobogója alatt az Egyesült Államok az agresszív cé­lokat szolgáló katonai intézkedéseket valósítják meg A kollektív bizton­ságra történő hivatkozások — mon­dotta —• csupán a katonai terv pa­lástolására szolgálnak. A. J. Visinszkij ezután a koreai kérdéssel kapcsolatos politikai érte­kezlettel foglalkozott. Visinszkij is­mét bebizonyította — ellentétben az Egj'esült Államok próbálkozásaival, — hogy a koreai háborút Dél-Korea kezdte. A beszéd további részében a né­met kérdéssel foglalkozott Visin­szkij. A nyugati országok reakciós erői kijelentették, hogy Nyugat-Né- metország fegyveres ereje rendkívül fontos egy «életképes Európa szem­pontjából». Ez az út nem a béke ér­dekeinek, nem a német nép érde­keinek, nem a francia, vagy angol nép érdekeinek és általában véve nem a békeszerető népek érdekeinek az útja, «azoknak, akik valóban tö­rekszenek a német kérdés békés ren­dezésére, feltétlenül el kell ítélniük és el kell vetniük a háborúra vezető militarizmus újjáteremtésére irá­nyuló terveket» — mondotta. Visinszkij a nyugateurópai gazda­sági helyzettel foglalkozva rámuta­tott arra, hogy Nyugat-Európa orszá­gai most még jobban függnek az Egyesült Államoktól, mint valaha. Megállapította, hogy a Szovjetunió, Kína és az európai népi demokra­tikus országok gazdasági blokád alá helyezése csak azt segítette elő, hogy ezek az országok gazdaságilag tö­mörültek és megszervezték a gazda­sági együttműködést és kölcsönös se­gélynyújtást. Visinszkij adatokat idé­zett a nyugati országok költségveté­seiből, amelyeknek jelentős részét katonai kiadások teszik ki. E költ­ségvetések egész szerkezete azt bizo­nyítja, hogy főirányzatuk az agresz- sziv tervek végrehajtását szolgáló in­tézkedések finanszírozása. Az Egye­sült Államok e katonai kiadások nagyrészét az idegen területeken lévő katonai támaszpontok kibővítésére és újak építésére, új fegyverek gyártá­sára fordítják. A fegyverkezési haj­sza nemcsak hogy nem csökkent — .mondotta Visinszkij, — hanem még nagyobb méretekben folyik és a tö­meggyilkoló fegyverek, az atom­energia e célra történő alkalmazásá­nak legutóbbi eredményeivel kapcso­latban mind pusztítóbbá, sokmillió ember számára veszélyessé válnak. A hatalmas katonai kiadásokat a mindinkább fokozódó fegyverkezési verseny okozza, amely a békeszerető népek ellen irányul, viszont új aranyözön reményével szárnyakat ad az amerikai monopolistáknak. A. J. Visinszkij statisztikai adato­kat közölt a nagy amerikai monopó­liumok, profitjának növeléséről, majd megállapította, hogy a fegyverkezési verseny egyre súlyosabb teherként nehezedik a lakosságra. «Ezen az ülésszakon — mondotta — éppen úgy, mint a megelőző ülés­szakokon is, az a rendkívül fontos­ságú feladat áll a közgyűlés előtt, hogy intézkedéseket fogadjon el az új világháború veszélyének megszün­tetésére és a nemzetközi kapcsola­tokban mutatkozó feszültség csök­kentésére». A. J. Visinszkij emlékeztette a köz­gyűlést, hogy a szovjet küldöttség az előző ülésszakokon milyen erőfeszí­téseket tett annak érdekében, és fel­hozta azokat a kifogásokat, ámene­ket akkor az Egyesült Államok kül­ügyminisztere ezeknek az erőfeszíté­seknek a meggátlására felhozott. «A koreai hadműveletek megszün­tetése fontos lépés a nemzetközi fe­szültség enyhítése terén. A koreai fegyverszünet aláírásával az embe­rek milliói és milliói világszerte erő­sebben remélik, hogy nem csupán a koreai kérdés békés rendezése lehet­séges, hanem meg lehet találni a többi vitás és megoldatlan kérdés rendezésének útját». A szovjet küldöttség vezetője ez­után részletesen ismertette a szovjet határozati tervezet egyes pontjait és rámutatott azok megvalósításának fontosságára. A. J. Visinszkij beszé­de végén a közgyűlés elé terjesztette a határozati javaslatot, majd beszé­dét a következő szavakkal fejezte be: «A Szovjetuniót az a mély meg­győződés hatja át, hogy ez az igazi út ahhoz, hogy ne csak a nemzetközi légkör feszültségét enyhítsük, hanem biztosítsuk a népek számára a békét és biztonságot, a lehetőséget, hogy félelem nélkül éljenek tovább és építsék életüket úgy, ahogy szüksé­gesnek tartják». A. J. Visinszkij felhívta a közgyű­lés küldötteit, hogy támogassák a béke és a nemzetközi biztonság meg­szilárdításéra irányuló szovjet javas­latokat. A koreai nép hálás köszönetét fejezi ki a Szovjetunió testvéri segítségéért Phenjan (TASZSZ). A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság városaiban és falvaiban gyűléseket tartanak, amelyeken a dolgozók a koreai kormányküldöttség moszkvai tárgyalásainak eredményeiről szóló beszámoló meghallgatása után há­lás köszönetüket fejezik ki a Szov­jetuniónak. Szeptember 21-én Phen- janban, a városi1 népi bizottság épületében — az épségben maradt csekélyszámú phenjani épületek egyikében — a fővárosi építőipari tröszt munkásai ültek össze. Csűrön Ok Csőn munkásnő a gyű­lésen mondott beszédéiben a töb.i kö­zött ezeket mondta:-.Amikor mélységéé kösz öné temet és hálámat fejezem ki a Szovjet­unióinak, felihívom trösztünk minden dolgozóját, hogy még jobban dol­gozzék fővárosunk főútvonalának, a íSztálin-útinak mielőbbi helyreállí­tása érdekében.’4 Ezután Kim Szán Ok technikus szólalt fel. ígéretet tett, hogy a ma­ga munkaterületlén megjavítja mun­kája minőségét és határidő előtt teljesíti tervét. A moszkvai tárgyalások eredmé­nyeivel kapcsolatban gyűlést1 tar­tottak a Vegyiipari Minisztérium­ban, az Építőipari Minisztérium­ban, továbbá a phenjani textil- gyárban és több más vállalatnál is. Egy éves a Román Népköztársaság alkotmánya Az új alkotmány fontos határkő azon rz úton, amelyen az ország dolgozó népe 1944 a.ugüsztus 23-án indult el, amikor a dicsősége? szov­jet hadsereg kiűzte Romániáiból a hitlerista csapatokat és szétzúzta Antoneseu fasiszta diktatúráját. Az ország dolgozó népe a Ro­mán Munkáspárt vezetésével, a Szovjetunió önzetlen, baráti támo­gatásával inluilt el a szabad élet. a békés építő munka útján s ezen az úton egyik sikert a másik után aratta. Szüntelenül fejlődő mező­gazdaság és ipar, emelkedő kultúra és életszínvonal — ezekben lehet összegezni az eddig megtett utat. Számos nehézséggel kellett megküz­deni az országépítő munkában, de a román nép minden akadályt leküz­dött és..,. . . alkotó erőibe vetett szilárd bizalommal haladt a demok­rácia, a . szocializmus útján/4 (Gh. Gib, orghiu-Dej). Az új alkotmány szentesíti a ro­mán dolgozó nép eddig kivívott politi, .si és gazdasági győzelmeit. Cikkelyei eleven, lüktető valósággá váltak. A Román Népköztársaság egyik Tegragyoigó'bb eredménye a munka- nélküliség megszüntetésé. Az or­szág munkásosztálya számbelileg tetemesen megnövekedett és jelen­tősen emelte szakmai képzettségé­nek színvonalát. A tervgazdálkodás útján haladó Romániáiban ma már egyre érezhetőbb a munkaerőhiány. A népi kormány társadalmi és kulturális téren 1949—1953 között több mint 3 milliárd lej beruházást eszközölt. Ugyanez alatt az idő alatt 1.731.000 négyzetméter terü­letű lakást építettek a dolgozóknak. Számos kulturális és egészségügyi intézményt hoztak létre. i952-ben már 340.000 dolgozó üdült az or­szág legszebb vidékein. Idén ez a szám már 443.000-re emeikelett. íme néhány .nagyszerű számadat az alkotmány cikkelyeinek eleven valóságából. Mindez azonban csak a kezdet, mert a párt és a kormány új programra ja, még ragyogóbb táviatokat nyitott meg a román dolgozók előtt. Az új programra értelmében 1953—55 között a költségvetés 72.2 százalékát fordítják a dolgozók anyagi és kulturális szükségletei­nek kielégítésére. Az eredeti terven felül 5 milliárd lejt ruháznák be a mezőgazdaság, a fogyasztási cikkeket gyártó ipar fejlesztés érc, lakók á zépí tkezése kr e, eth. Ez 1953-hoz viszonyítva 100 százalékos emelkedést j. lent. AZ ENSZ KÖZGYŰLÉS FŐBIZOTTSÁGÁNAK ÜLÉSE New York (TASZSZ). Az ENSZ- közgyűlés főbizottsága szeptember 22-én ülést tartott. Ezen megvitatták a Szovjetuniónak azt. a javaslatát, hogy tűzzék a közgyűlés napirend­jére a következő pontot: «A főtitkár emlékirata a közgyűlés 1953 augusz­tus 28-án hozott «C» határozatának végrehajtásáról». Ez a, határozat ar­ra kötelezi a főtitkárt, hogy a Kínai Népköztársaság kormányával és a Koreai Népi Demokratikus Köztár­saság kormányával közölje azokat a javaslatokat, amelyeket a közgyűlés 7. ülésszaka a koreai kérdéssel kap­csolatban jóváhagyott. A. J. Visinszkij, a szovjet küldött­ség vezetője felszólalásában megma­gyarázta a Szovjetunió javaslatait. « ............................. L odge, az Egyesült Államok kép­viselője a Szovjetunió javaslataival szemben foglalt állást. Anglia, Fran­ciaország és Belgium képviselője tá­mogatta az amerikai küldöttet. Katz-Suchy, Lengyelország képvi­selője síkraszállt a szovjet javaslat mellett. Több küldöttség felszólalása után A. J. Visinszkij ismét felszólalt és kijelentette, hogy a szovjet küldött­ség által javasolt pontok a napirend­ből való kizárására és ezzel a Koreá­val foglalkozó politikai értekezlet el­halasztására irányuló kísérletek «ve­szélyes játékot» jelentenek. Ezután szavazásra tették fel a szovjet javaslatot, aminek során a főbizottság elutasította a javaslatot. As iráni helyset Teherán (TASZSZ). A „Keilhan“ I című lap beszámol arról, hogy az utóbbi időben Teheránban több he­lyen tüntetéseket rendeztek. A ,.sah“ és a ..dzsame’4 mecsetben több hívő olyan jelszavakat hiangoz­I letartóztattak, a .-dzsiame'’ mecset­ben pedig lőfegyvert alkalmaztak. A katonai kormányzó iköztemlé- nyábőt kitűnik- hogy ,ai feltartózta­tott személyeket Luristan vidékére száműzték. tatott, amelyek a katonái kormány­zó kijelentése szerint „az ország érdekei ellen irányultak4’. A katonai hatóságok több embert Az „Ettélaat“ című lap közlése szerint Teherán katonai haltóságai az elmúlt három nap során 80 em­bert tartóztattak le. AZ AMERIKAI SZÖVETSÉGI NYOMOZÓIRODA IGAZGATÓJÁNAK MEGDÖBBENTŐ ADATAI AZ AMERIKAI BŰNÖZÉSRŐL (MTI). Az „Associated Press" hírügynökség jelentése szerint' J. Edgar Hoover, a hírhedt szövetsé­gi nyomozóiroda (FBI) igazgatója iközöltie. hogy az Egyesült Államok­ban az év első hat hónapja alatt 1047290 főbenjáró bűncselekményt követtek el és hogyha így folyta­tódik, akkor az év végére a bűnözés: arányai csúcsmagasságot érnek el". Hoover 1958. első félévi jelentésé­nek adatai még ,a következőket mondják; Főbenjáró bűncselekményt 14 perc 9 másodpercemként, gyilkossá­got, vagy gondatlanságból! elköve­tett emberölést 40 perc 3 másodper­cenként, súlyos testi sértést 5 pere 41 másodpercenként, 'betörést 1 perc 112 , másodpercenként, lopást 25 perc 6 másodpercenként, rab­lást 8 perc 8 másodpercenként, autólopást 2 perc 31 másodpercen­ként követnek éli az Egyesült Ál­lamokban. A gyilkosoknak az országban 6470 áldozatuk volt és összesen 54.000 személyt támadtak meg 1953 első hat hónapja alatt. ítéletet hoztak a lengyelországi kém- és diverzánsközpont tagjai ügyében Varsó (TASZSZ). A varsói kör­zeti katonai bíróság szeptember 22-én ítéletet hozott a Kaczmarek. ,a Kiéled egyházmegye volt püs­pöke által vezetett kém- és diver- zánsközpo.nt tagjainak ügyében. A bíróság Kachmtarek vádlottat 12 évi szabadságvesztésre, ezt kö­vetően állampolgári jogainak 5 év­re való felfüggesztésére és vagyon- elkobzásra ítélte, Danilewicz vád­lottat 10 évi szabadságvesztésre, ezt követően állampolgári jogainak 5 évre való felfüggesztésére és va­gyonelkobzásra, DabrowsTi vádlot­tat 9 évi szabadságvesztésre, ezt követően állampolgári jógáinak 4 évre való felfüggesztésére és va­gyonelkobzásra, Widliak vádlottat 6 évi szabadeágvűsztésre. ezt' köve­tően állampolgári jogainak 3 évre való felfüggesztésére és vagyonel­kobzásra ítélte. A bíróság figyelembe vette, hogy Niklewska vádlott őszintén beismerte bűnét. Ennek, továbbá egyéb enyhítő körülmények beszá­mításával 5 évi szabadságvesztésre ítélte, s az ítélet végrehajtását fel­függesztette, NikTewska vádlottat letartóztatásából szabadon enged­ték.

Next

/
Oldalképek
Tartalom