Somogyi Néplap, 1953. szeptember (10. évfolyam, 204-229. szám)

1953-09-23 / 223. szám

2 SOMOGYI NÉPLAP Szerda, 1953 szeptember 23. Az ENSZ közgyűlésének szeptember 21-i teljes ülése Ugyanezen az ü'J'ésfen felszólalt még Ooper, Libéria képviselője is. New York (TASZSZ). Az ENSZ (közgyűlésének szeptember 21-i dél­előtti t©íji i3 'ülésén folytatták az ál­talános vitát. Elsőként A. J. Vi* sinszkij. a Szovjetunió küldöttségé­nek vezetője mondott 'beszédet. A. J. Visinszkij bfeszédét nagy fi­gyelemmel hallgatták végig, záró­szavait pedig —- amelyekben fel­hívta a közgyűlés 8. ülésszakát, hogy hozzon határozatot az atom­fegyver. a hidrogénifegyver és más tömegpusztító firgyverlfajiták fel­tétlen eltiltásáról, és tegyen intéz­kedéseket a hagyományos fegyver­zet és a fegyveres erők csökkentésé­re — sok küldött, a sajtó képvise­lői és a vendégek hosszantartó taps­sal fogadták. A. J. Viöinszkij a közgyűlés 8. ülésszaka elé biatározattervezeti ;t terjesztett „az új háború veszélyé­nek elhárítását és a nemzetközi fe­szültség enyhülését szolgáló intéz* New York (TASZSZ). Az ENSZ-köz, gyűlés szeptember 21*1 teljes üilésáni a Szovjetunió 'küldött­sége határozattervezetet1 terjesztet^ elő ..az új háború veszélyének el­hárítását és a nemzetközi feszült­ség enyhüléséit szolgáló intézkedé­sekről“’. • A határozattervezetben többek között ez áll; ..közgyűlés megálla­pítja, hogy a fegyverkezési hajsza számos országban nemcsakhogy ■nem csökken, hanem még nagyobb arányokban folytatódik, s a tömeg- pusztító fegyverek, az atomenergia ilyen irányú felhasználásámak leg­utóbbi ensídményai alapján még pusztítóbbak és sokmiffió emberre még veszélyesebbek lesznek. ■Az új viliágiháború veszélyének csökkentése, a béke és a népek ba­rátságának megszilárdítása céljá­ból a közgyűlés: 1. bejelenti az atom- és h'idro- gétriifegyvier. valamint más tömeg- pusztító fegyverfajiták feltétlen el­tiltását és megbízza a biztonsági tanácsot, tegyen haladéktalan in­tézkedéseket olyan nemzetközi meg­egyezés előkészítésére és megterem­tésére. amely biztosítja a szigorú nemzetközi ellenőrzés megvalósítá- sát e tilalom betartása fölött; 2. javasolja a biztonsági tanács öt állandó tagjának — az Egyesült Államoknak, a Szovjetuniónak, Nagy-Britanni'ának. F'ranciaország- Mak és Kínának —, amelyek legfő- kép felelősek a nemzetközi béke és biztonság fenntartásáért, hogy egy év alatt egyharmadával ősökként- sék fegyveres erőnket és javasolja a biztonsági tanácsnak, hívjon össze a legrövidebb idő belül nemzetközi' áki a kis országok fejlesztésének kérdéseivel fogllaUkozott. Rámuta­tott. hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete ebben a vonatkozásban pozitív eredményeket érhetne el, ha a nagyhatalmak ,,nem élnének visz- sza a szomszédok gyengeségévé'!“, s ha ,-nem folyamodnának az erő politikájához“. A libériái küldött résaltetesem fog­lalkozott az egyre növekvő ázsiai és afrikai nemzeti felszabadító mozgalmaik kérdésével és felszólítot­ta az ENSZ közgyűlését, hogy vegye figyelembe az elnyomott népek kö­veteléseit. ..A függetlenség követelésének hulláma minden világrészre átter­jedi — mondotta —. Ezt a mozgal­mat nem lehet megállítani. Ez a mozgalom elsöpör mindent, ami út­jában va,n‘.. értekezletet annak érd. kében, hogy valamennyi állaim végrehajtsa a fegyverzet csökkentését; 3. elismeri, hogy a katonai, légi és haditengerészetitáimaszpontok lé­tesítése idegen áliamok területén fokozza az új világháború veszélyét s az államok nemzeti szuverenitásá­nak é3 függetlenségének aláá-ásá- hos vezet. A közgyűlés javasolja a> bizton­sági tanácsinak, tegyen intézkedé­seket az idegen területieken tévő ka* fionaft támaszpontok megszünteté­sére. 4. Elítéli azt a néhány . ország­ban folytatott propagandát, amely a népeik közötti ellenségeskedés és gyűlölet szítására és az áj világ­háború előkészítésére irányul, fel­hív minden államot, hozzon intéz­kedéseket az ilyen propaganda megszüntetésére, amely nem egyez­tethető össize az ENSZ alapelveiveí és célkitűzéseivel.“ Hétfőn ismét egy koreai és egy kínai hadifogoly kérte hazatelepítését a semleges hazatelepítési bizottságtól Peking (Uj Kína). A koreai nép­hadsereg egyik fogságbaesett harco­sa szeptember 21-én — miközben úton volt a semleges tábor felé — kiszabadította magát az ügynökök karmaiból és hazatelepítését követel­te. Az indiai csapatok által közzé­tett jelentés szerint ugyancsak hét­főn a kínai népi önkéntesek egy fogságbaesett harcosa is ezzel a kö­veteléssel állott elő. A lengyelországi kém- és diverzáns- központ pere Varsó (TASZSZ). A Kaczmarek, kielcei püspök-vezette kém- és di- verzánsközpont perének során a vád­lottak kihallgatása után a tanuk ki­hallgatására került sor. A tanúval­lomásokból kiderül, hogy az ameri­kai hírszerző szolgálat Bliss-Lanen, az Egyesült Államok volt varsói nagykövetén és a Vatikánon keresz­tül jó néhány éven át irányította a kém- és diverzánsközpont tevékeny­ségét. Puszkarsi tanú vallomásában is­mertette a Vatikánnak a Szovjetunió és a népi demokratikus Lengyelor­szág elleni új háború kirobbantásá­val kapcsolatos terveit. A bíróság kihallgatta J. Szenhaust, a vatikáni legfelső bíróság volt ügy­védjét, aki elmondotta, hogyan ké­pezi ki a Vatikán a kémeket és di- verzánsokat. A hétfői tárgyalási napon Zara- kowski 0«*vész mondotta el vádbeszé­dét. Az ügyész szigorú ítéletet kért. A védőbeszédek elhangzása után a vádlottak szólaltak fel az utolsó szó jogán. Valamennyi vádlott beismerte bűnösségét és enyhe ítéletet kért.. Az ítélethirdetést keddre várják. A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormányküldöttsége Sztálingrádba érkezett Sztálingrád (TASZSZ). Szeptem­ber 21-én Sztálingrádba érkezett a Koreai Népi Demokratikus Köztár­saság k ormányküi döttsége Kim ír Szénnek, a Koreai Népi Demokra­tikus Köztársaság Minisztertanácsa elnökének vezetésével. A küldöttség tagjai a <n,ap folya­mán megismerkedtek a város egyes kerületeivel és történelmi helyei­vel, meglátogattak több kulturális intézményt. P. P. Jeüezejev, a Te­rületi Végrehajtó Bizottság elnök- helyettese ebédet adott a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormányküldöttségének tiszteleténe. A vietnami népi erők júliusi és augusztusi győzelmes harcai Peking (Uj Kína). A «Vietnami Tájékoztató Iroda» szeptember 20-án közzétett jelentésében beszámol a vietnami néphadsereg július és au­gusztus hónapban aratott sikereiről. Júliusban és augusztusban a viet­nami néphadsereg alakulatai 430 na­gyobb hadműveletet folytattak az el­lenség ellen és 2500 ellenséges kato­nát tettek harcképtelenné a Vörös­folyó balpartján elterülő nagy tér­ségben.. Négy nagy löveget, 17 akna­vetőt és «Bazooká»-t, 290 géppuskát, 540 puskát, 15 rádiókészüléket, vala­mint, több tonna lőszert és nagy- mennyiségű egyéb katonai felszere­lést zsákmányoltak. Ugyanebben a térségben, Hajfong- tól nem messze, a népi erők vissza­vertek egy ellenséges támadást és to­vábbi 150 főnyi, valamint kétszakasz- nyi veszteséget okoztak az ellenség­nek. A Hanam-tartományban tevékeny­kedő partizánok az augusztus 15-ével végétért egy hónap alatt több mint 200 ellenséges katonát tettek (harc­képtelenné és 28 tehergépkocsit pusz­títottak el. ■kedesekroi. Az ENSZ-közgyűlés 8. ülésszaka elé terjesztett szovjet határozattervezet szöveg Kiváló teljesítményeket érnek el a battyánpusztai nádüzem dolgozói Mi somogyiak különösen büsz­kék vagyunk arra, hogy ,a magyar tenger egyik .pa.rtja a mi megyén­kén húzódik végig. A gyönyörű kékvizű Balaton hűs hullámaival, a pirostetős nyaralókkal, kényel­mesen berendezett üdülőkkel dol­gozóink üdülését, szórakozását elégíti ki. Dolgozóink kellemes szórakoz­tatása mellett hatalmas hasznot is hajt a magyar tenger. Értékes ha­laival szép jövedelmet hoz népgaz­daságunknak. A Balaton partjait sok helyen sás és —- különösen a Kis-Balatont — ringó nád borítja, bokán nem is tudják, hogy a nád milyen fontos nyersanyag építke­zéseinken és milyen nagy megta­karítást jelent népgazdaságunk szá­mára. A zölden lekaszált nádat kúpok­ba rakva szárítják, majd mennye­zetnádat, fagyvédőket, szigetelő­ket készítenek belőle. Építkezé­seinken a deszkát is helyettesítik vele. A Balatonszentjgyörgy mellett fekvő Battyán-puszitán, gróf Fes­te tich egykori kastélyában van a Balatoni Nádgazdaság egyik feldol­gozó üzeme, A kastélyt körülölelő hatalmas park tele van kúpokba rakott, feldolgozásra váró náddal és boglyákba rakott kész nádpal­lókkal. Bent a (kastély nagy termeiben préselőgépek állnak sorban, Egy- egy préselőgépnél 2 munkás dol­gozik és minden 3 oréselőgépnél 1 hehordónő, A munkások nagyrésze nő, akik ügyes kézzel végzik a. préselt nád drótozását és kapcso­lását, Az üzem dolgozói kiváló minőségű munkát végeznek, a se- lejíet szinte nem is lehet százalé­kokban kifejezni. A legutóbbi 10 napos termelés eredménye 164 százalék volt. Na­ponta értékelik a műszakok ered­ményéit. A 17-i értékelésnél a leg­jobb eredményt Abraham András- né és Nejipál Anna érték, el 200 száziékos teljesítéssel. Szabó Gi­zella és Boll a Anna DlSZ-fiatalok 183 százalékot értek el. Var<% Fe­renc DISZ-titkár és társa, Kinics Mária 180, illetve 171 százalékot teljesítettek. Mindketten a legjobb minőségi munkát végzik az üzem­ben. De az üzem többi dolgozója is jó teljesít mén n vei büszkélked­het. Nincs egyetlen 100 'Százalékon ájul teljesítő dolgozó sem. Az üzem dolgozóinak öntudatos jó munkája, valamint az üzem ve­zetőségének, műszaki vezetőinek ló szervező, irányító munkája ered­ményeként az üzem augusztus hó­napban már teljesítette egész évi tervét. Az ország összes nádfel­dolgozó üzemei között a második helyezést érték el és az országos vándorzászló büszke tulajdonosai. Már 1954. évi tervükön dolgoz­nak a Battyán-pusztai nádüzem dolgozói. Teljesítményük napról- napra 160—170 százalék körül van. Jó munkájukkal járulnak hozzá kormányunk programmjánaik meg­valósításához, életszínvonalunk emeléséhez. Új tanszakokkal bővítették az iparművészeti főiskolát Ipari kímélésünk fejlődése elé egyre magasabb követelményeket ■állít a minőség és a választék foko­zása. Elsősorban építészetünk és az ezzel szerves kapcsolatiban álló iparágak lépnek fél egyre több új iparművészeti igénnyel. Ezeknek az új igényekne k mai iparművészetünk még csak részben tud eleget tenni. A mind követelőbben fellépő új igények felismerése alapját hala* rostáik el illetékes (szerveink az1 ipar­művészeti főiskola átszervezését, ■tanításának a szocialista fejlődés követelte megreformálását. Az átszervezés a szeptember vé­gén kezdődő új tanévben lép életbe. Az átszervezés következtében az iparművészeti főiskola főtanszakai a következőképpen alakulnak: 1. Belső építészet (két tanszak­kal: bútortervezés, belső építészet). 2. Díszítőfest,ászét (öt tanszak­kal : díszítőfestészet, gobellin, szín* padi díszlet., fiiLmdíszlet. jeknezltűr- vezés). 3. Díszítő szobrászat (öt tanszak­kal; díszítő szobrászat, kerámia, porcelán, ötvösség, ipari1 formater­vezés) . 4. Textil (öt tanszakkal: szövött anyag, nyomott anyag. kötszövött anyag, ruhatervező, textil! restaurá­tor). Ezenkívül felállítják a művészet- tömén éti tanszéket ,is.. Az 1953—ő4-es tanévben három megyében — Baranya, Borsod. 'Szabolcs — megyei' pedagógus to­vábbképző kabineteket szerveznek. A kabinetek feladata a megyék te­rületén folyó iskolai oktató-me,velő- munka politikai, szakmai és peda­gógiai színvonalának állandó ■■eme­lése. A kabinetek hatáskörébe tar­tozik a különböző határozatoiki vég- rdhajtása, ,a pedagógus továbbkép­ző intézet altjai kidolgozott temati­kai terv és szempontoknak alkal­mazása helyi (körülményekre, a megyei, tanácsok oktatási osztályai­nak közvetlen irányítása alapján. A (kabinet a megyék székhelyién működik majd. Kelet és Nyugat közötti kereskedelem legújabb fejleményei A kereskedelem nem mindig egy­szerű adás-vétel. A kereskedelem kapcsolatot jelenthet egész népek között is. A Kelet és Nyugat közötti árucsereforgalomhoz a tőkés orszá­gok népeinek is egyben nagy anyagi érdekei fűződnek. Ezért van különö­sen nagy jelentősége a Kelet és Nyu­gat közötti kereskedelemnek az álta­lános világhelyzet szempontjából. Az utóbbi másfél év során, azóta, hogy Moszkvában lezajlott a nemzetközi gazdasági értekezlet — gyakran esik szó a Kelet és Nyugat közötti keres­kedelemről. Nincs ebben semmi meg­lepő, hiszen a nyugati kapitalista or­szágok torkára egyre fojtogatóbban szorul az amerikai gazda vasmarka, s a halálos ölelésből szabadulást kell keresni. Egyetlen szám is megmutat­ja, milyen elképesztő terhekkel jár együtt az amerikai «gyámkodás»: 1946 és 1952 között az Egyesült Ál­lamok 34 milliárd dollár értékű áru­val szállított többet Nyugat-Európa államaiba, mint amennyit azoktól vásárolt. Mit jelent ez? Talán az amerikai monopolisták ajándékba adták ezt az összeget nyugateurópai «barátaik­nak»? Ellenkezőleg: a nyugateurópai országok súlyosan eladósodtak, s az Egyesült Államok nagytőkései fel­használva a kitűnő alkalmat, töme­gével vásárolták fel a «szövetséges» országok ipari és bankrészvényeit, hogy ezzel még inkább megerősítsék gazdasági hatalmukat és befolyásu­kat. Mindaz, ami Nyugat-Europára vo­natkozik, még fokozottabban érvé­nyesül a latinamerikai kapitalista or­szágokra, valamint a Közel- és Tá­vol-Kelet gyarmati és függő orszá­gaira, s a fojtogató jenki-kereskede- iempolitika nemcsak a dolgozók élet- körülményeit rontja, hanem a nem­zeti ipari és kereskedelmi burzsoá­ziának is kárára van. Ez az oka an­nak, hogy egyre szélesebb rétegek keresik a kiutat, s találják meg a szocialista tábor országaival folyta­tott kereskedelemben. Az utóbbi hónapokban különösen elősegítette a törekvést az egész nemzetközi helyzetben bekövetkezett enyhülés. Éles hangok bírálják az amerikai kormányt, amely változat­lanul ragaszkodik ahhoz, hogy, a ka­pitalista államok ne folytassanak ke­reskedelmet a béketábor országaival. A «Western Mail» című angol kon­zervatív lap például így kel ki a blokádpolitika ellen: «A koreai fegyverszünet után az angol keres­kedők remélik és a legerélyesebben fogják követelni a Kína ellen elren­delt kereskedelmi tilalmak megszün­tetését». Egy másik angol lap, a «Statist», így kiált fel: «Anglia el­veszti gépipari árui értékesítési pia­cának egyrészét olyan versenytársak javára, mint Nyugat-Németország és az Egyesült Államok. Régen meg­érett annak a szükségessége, hogy teljesen módosítsák az angol politi­kát a Nyugat és Kelet közötti keres­kedelem kérdésében». A «Tribüne» című hetilap ugyancsak meghúzza a vészharangot: «Az egész nyugati vi­lág értékesítési válság veszélye előtt áll. Ezért a Nyugat és Kelet között fokozni kell a kereskedelmet, amely a gazdasági előnyök mellett a legbiz­tosabb és talán az egyetlen távlatot nyújtja a tartós béke felé». Érthető, hogy az angol sajtó hangja harsogja a legkeményebb követeléseket, hi­szen Anglia ’politikai és gazdasági helyzetére — s tekintélyére —mér­ték a legnagyobb csapásokat az amerikai világuralmi törekvések. Hi­vatalos adatpk szerint Anglia tavaly, egyetlen év alatt több mint 40 millió fontsterlinget veszített a Kelettel való kereskedelem bojkottálása miatt. Persze más országok sem húnynak szemet az amerikai mesterkedések felett. A «24 óra» című olasz tőkés lap például határozottan leszögezi: «Európának mindent meg kell kí­sérelnie, hogy megtaláljuk az utat Kelet felé, mivel a kereskedelem életszükséglet minden nép számára». Ausztriában a gyáriparosok szövet­sége memorandumot intézett a ke­reskedelemügyi miniszterhez. A me­morandumban leszögezik: «A Kelet államaival folytatott kereskedelem fejlesztésének egyetlen akadálya az amerikai tilalom, amelynek követ­keztében Ausztria nem vihet ki sok árut Keletre. Minden lehető intézke­dést meg kell tenni annak érdeké­ben, hogy ez az állapot megszűnjék». De hallgassunk meg egy hangot az ázsiai függő országokból is. A «Ka­rachi Commerce» című pakisztáni újság például így fakad ki: «A nyu­gati országok egyoldalú kereskedel­me következtében romlik az ázsiai országok gazdasági helyzete, zuhan az export, az ipari vállalatok csök­kentik a munkát. Ezért Ázsia gyen­gén fejlett országai részére különö­sen fontos a Szovjetunióval és a népi demokratikus országokkal folytatott szabad és korlátlan kereskedelem». Széles rétegek követelései meg­hozták első eredményeiket, amelyek természetesen elválaszthatatlanok az általános enyhüléstől. Július elsején többszáz angol cé­get képviselő kereskedelmi küldött­ség írt alá 30 millió fontsterling ér­tékű kereskedelmi szerződést a népi Kína állami export-import társasá­gával. Július 15-én szovjet-francia kereskedelmi egyezmény született 3 éves időtartamra, 16-án Dániával kö­tött kereskedelmi szerződést a Szov­jetunió. Görögországgal július 28-án írtak alá árucsereegyezményt a szov­jet külkereskedelmi szervek képvise­lői, augusztus 1-én pedig szovjet-iz­landi kereskedelmi szerződés hírét sugározták a rádiók. Augusztus 6-án Argentínával írt alá széleskörű ke­reskedelmi egyezményt a Szovjet­unió. Közben a Nyugat-Németország- gal való kereskedelemre is módot nyújtott a szocializmus országa, ami­kor 50 millió márka értékű megren­delést ajánlott fel a kiéli Howaldt hajógyárnak. Szeptember elején Egyiptommal is kereskedelmi szerző­dést kötött a Szovjetunió, Iránnal pedig ugyancsak tárgyalások foly­nak, amelynek eredményeként a so- ronkövetkező egyéves időszakban je­lentősen kibővítik a két ország kö­zötti kereskedelmet. Külkereskedelmi megegyezésre ke­rült sor a nyugati államok és kelet­európai népi demokráciák között is. Július közepén például egy évre szóló bolgár-osztrák árucsereegyez­ményt írtak alá, július 17-én pedig a Román Népköztársaság kötött keres­kedelmi szerződést Finnországgal. Hazánk ugyancsak igyekszik a Nyu­gattal is elmélyíteni kereskedelmi kapcsolatait. Szem előtt tartjuk' Ma­lenkov elvtárs legutóbbi beszédének egyik fontos megállapítását: «Régóta megérett a szükségesség, hogy hely­reáll janak a normális kereskedelmi kapcsolatok az olyan országok kö­zött, amelyek számára az árucsere szilárd hagyomány». Június közepén Franciaországgal írtunk alá egyéves árucsereforgalmi szerződést. Augusz­tus 24-én háromévi időtartamra szóló kereskedelmi egyezményt kötöttünk Argentinéval, szeptember elején pe­dig Ausztriával született további egy évre szóló kereskedelmi megállapo­dás. A felsorolt kereskedelmi szerződé­sek nem egyszerű ügyletek csupán, jóval többet jelentenek annál. Azt mutatják, hogy a különböző társa­dalmi rendszerű országok békésen élhetnek egymás mellett. Mindez fé­nyesen igazolja a lenini-sztálini ta­nításokat, s egy igen fontos terüle­ten húzza keresztül az amerikai im­perialisták számításait.

Next

/
Oldalképek
Tartalom