Somogyi Néplap, 1953. szeptember (10. évfolyam, 204-229. szám)

1953-09-20 / 221. szám

Vasárnap, 1953 szeptember 20. SOMOGYI NÉPLAP 7 ÍH Valósítsák meg az egyenletes termelést a Barcsi Fűrészüzemben A Barcsi Fűrészüzemben a II. negyedéves terv teljesítése után lendületesen fogtak hozzá a III. negyedéves terv teljesítéséhez. Július hónapban érték el a leg­jobb eredményt 124.1 százalékos havi tervteljesítéssel. Augusztus hónap eredménye 100.4 százalék volt. Az üzem legtöbb dolgozója teljesítette, sőt túlteljesítette az augusztus 20-ra, alkotmányunk ünnepére tett felajánlást, becsü­lettel állta a szavát. Pressing Ist­ván gatteres 121, Stayer Imre körfűrészes, sztahanovista DISZ- fiatal 152 százalékra teljesítette tervét. A női dolgozók közül szép eredményt ért el Tamás József né és Pressing Istvánné. A fűrészüzemben végzett ered­ményes, jó munkájáért Forró Jó­zsef, a vállalat igazgatója, Pandúr Mihály főművezető és Steyer Im­re DISZ-fiatal elnyerte az ..Er­dőipar kiváló dolgozója“ címet. Az augusztus havi tervteljesí­téshez viszonyítva már rosszabb képet mutat szeptember első de­kádjának az eredménye. Minden üzemrész lemaradt a tervteljesí­téssel. Maguk az adminisztratív dolgozók mondják: „Elaludtunk egy kicsit." Azzal vigasztalódna!:, hogy még csak a hó közepén tar­tanak és a hónap végére még jó eredményt érhetnek el. A Fűrész­üzemben még mindig tapasztalha­tó a hóvégi hajrá. Csak az első dekád értékelése után ébrednek fel és a második, harmadik de­kádban pótolják a lemaradást. Szeptember hónapban több dol­gozó teljesít 100 százalékon alul. Csupán azok a dolgozók értek el kiváló eredményt, akik a szállí­tásnál dolgoznak. Például a va­gonberakó csoport 151 százalékot, a kirakócsoport pedig 137 szá­zalékot ért el. Azok a dolgozók, akik a termelésben közvetlenül dolgoznak, a szokottnál alacso­nyabb teljesítményt érnek el. Számos dolgozó s alacsonyabb eredményt ért el, mint az elmúlt hónapban. Steyer Imrének 147, Tamás Józsefnének 120 és Pres­sing Istvánnénak 106 százalékra esett- vissza a teljesítményé. Ellen­ben emelkedett a teljesítménye Hartman Mihálynak, aki augusz­tus hónapban csupán 96 százalé­kot ért el, most pedig 136 száza­lékot teljesített. A lemaradásért és a hóvégi hajrámunkáért az üzemi bizottság is felelős. Azaz csak felelős lenne, mert nem működik. Az üb-elnök 3 hónapra bevonult katonának, ez ugyan nem jelentheti azt, hogy megálljon az üzemi bizottság munkája. Meg kell osztani a munkát. Az üzem pártszervezetének és az üb- nek fel kell venni a harcot a 100 százalékon aluli teljesítmények el­len. Fejleszteniük kell az üzemben a munkaversenymozgalmat. Moz­gósítanak kell az üzem dolgo­zóit a lemaradás felszámolására, a III. negyedéves terv sikeres tel­jesítésére. FORRÓ GYÖRGYÉÉ SZÁMVETÉSE Cserénfa község főutcájának egyik takaros, újonnan meszelt há­zában lakik Forró György 13 hol­das egyénileg dolgozó paraszt. Neve mint élenjáró, jó gazdáé is­meretes a falu lakói előtt. A csa­ládnak rajta kívül még hat tagja van: felesége, menye, két fia és Ikét kis fiú unokája. A család tag­jai közös erővel végeznek minden munkát. Pártunk és kormányunk ha­tározatai és rendeletéi, az árle - ■szállítás Forroóéknak is jelentős ■segítséget j elent. A nagy örömmel fogadott ár­leszállítás után megbeszélésre ült össze a család. Mint Forró Györgyné elmondja, legelőször is azt vették számba, ’hogy milyen eredménnyel zárul ez a gazdasági év. Szorgalmas munkájuk nyomán bő termést takarítanak be, jut saját szük­ségletre, meg szabadpiacra is. A Forró-család főleg állattar­tással foglalkozik, amiből igen szép jövedelmük van. Eddig há- rxom üszőt és két sertést adtak el. Novemberben ismét egy üszőt meg egy lovat akarnak eladni. Szerződéses állatot is nevelnek: mégpedig két borjút, melyek 'Után kb. 800—800 forint prémi­umra számítanak. Ezenfelül tej- beadási kedvezményben is része­sülnek utána. így minden héten kb. 100 forint értékű tejet tud­nak szabadpiacon eladni. Amint látjuk, a Forró-család eredménye­sen gazdálkodik. Ugyanakkor az állam iránti kö­telesség teljesítésében is élenjár­nak. Hiánytalanul teljesítették mindenből egész évi beadásukat, így termékeiket már szabadpia­con értékesíthetik. Az árleszállítás után Forró né­ninek külön munkája akadt. Újra kellett készítenie a család őszi és téli költségvetéseit, mivel eredeti számításaikat „keresztülhúzta“ az árleszállítás. No de ez olyan „baj", ami nem bosszúságot, ha­nem örömet okoz minden család­ban, így Forróéknál is. Ismét ce­ruzát fogott, papírlap került az asztalra és Forró néni a család tagjaitól körülvéve számitgatni kezdte a régi és az új árak kö­zötti különbséget. Mi is kell a családnak? Kisunokáinknak két pár cipő. Apának, a fiuknak három pár, ezenkívül bakancsok is. A gyere­keknek télikabát, apának szintén legalább egy mikádó. A fiatalasz- szonynak egy szép új ruha, no meg egy pár darab fejkendő. Régi áron számítva ezeknek értéke 4.008.40 forintot tesz ki. Ezzel szemben a leszállított árakon 3.094 forint. A megtakarítás nem is csekély: 914.40 forint, majdnem egy ezres. Ha ehhez hozzászámít­juk az adó, beadási és egyéb ked­vezmények utáni megtakarításo­kat, minden gond nélkül megva­lósíthatják régi tervüket is: az ab­lakok és ajtók festését. Az ezen­felül maradó pénzből pedig nö­velni tudják az állattartáshoz szükséges 'takarmánykészletet, pótolni tudják a rossz vödröket, fejőkéket és egyéb szükséges gaz­dasági felszereléseket, háztartási tárgyakat. Mikor készen lettek a számve­téssel, öröm és annak a tudatnak jóleső érzése töltötte el őket, hogy jó munkájuk eredménye nyomán gondtalanul, nyugodtan nézhet­nek a téli hónapok elé. De a jó eredményeken nem pihennek meg, hanem fokozottabban még nagyobb lendülettel vég­zik az őszi betakarítási, szán­tás-vetési munkákat, melyekben éppen úgy elöljárnak, mint a beadási kötelezettség tel­jesítésében. Kövesse példájukat a falu minden dolgozója. TUDOD-E. . . . hogy a 'nagyatádi járás Bakháza ; községének dolgozó pa­rasztjai eddig az előírt 404 kh.-ból 336-on ,végezték el az őszi vető- szántást, ezzel 83 százalékra teljesí­tették tervüket. * * * . . . hogy Lábod község dolgozói a vetőszántásra váró 1765 k!h. te­rületből csak 90 holdat szántottak fel. tehát mindössze 5 százalékra teljesítették tervüket. * * * . . . hogy a nagyatádi gépállo­más hanyagságával, alcadályozza a körzetéhez tartozó tsz-ek és cso­portok szántás-vetési poétikáját. * * * . . . hogy Bolháson augusztus 17-én él kellett volna már kezdeni a mag tisztítást, A \gép ptt is van, azonban a nagyatádi gépállomás hibájából még egy szemet sem sze­lektáltak. * * * . . . hogy Mike és Nagykorpád községekben nem tudnak vetni, mert nincs a mag megtisztítva. * * * . . . hogy a nagyatádi gépállo­más vezetőagronómusa, Merkéi Já­nos ,.elfelejti1’ alkalmazni körzeté­ben a keresztsoros vetést. * * * . . . hogy a segesdi gépállomás I vezetői a nagyatádiakhoz hasonlóan, az új agrotechnikai eljárásokat nem alkalmazzák. Az ö területü­kön sincs egyáltalán keresztsoros vetés. A belegi Virágzó Föld tszcs- nek semmi segítséget nem adnak, pedig a kié csoport alig várja, hogy vethessen. A gépállomás vezetöagro- nórnusa Fábián Lajos.-X- * * • . . hogy Görgetegen a vető­szántást csak 7 százalékm végezték él. Görgetegen az őszi vetőszántást talán télen akarják elvégezni? * * * . . • hogy nemcsak bírálni,, ha­nem dicsérni is tudunk. Rinyabese- nyő dolgozó parasztjai dicséretet érdemelnek, amiért az előírt 18 kh. helyett 24 Mi.-on végezték él az ősziárpa Vetését, ezzel 133 száza­lékra teljesítették tervüket. * * * . . • hogy FiUecs-pirsztún a jó eredményeket elérő és szilárd egy­ségű Kossuth tszcs dolgozói 37 hold, öszlárpát vetettek el, s ezzel tervüket 100 százalékra teljesítet­ték. Ezenlávül 12 holdon már a rozs is földbe került. * * -* . . . hogy a háromfai gépállomás traktorosai jó munkát végeznek a ve tőszántásban. * * * • . . hogy Nagyatád község 830 kh. tartalékföldjéből már 500 kh-at bérbevettek ff dolgozó ipar asztok, de a tanácsnak még van feladata ezen a téren. * * * • • . hogy a somogyegresi Kos­suth tsz tagságának jövedelme pár­tunk Központi Vezetőségének ha­tározata nyomán 19á4Hbert 415 mázsa terménnyel 3020 litter tejjel, 744 kg hússal. 10 kg baromfival és 24 kg tojással lesz több, mint az 1952—'53-as gazdasági éviben * * •» . . . h-ogy az árleszállítás előtt a böltönyei földművesszöveticezet napi forgalma átlagosan1 6 ezer fo­rint volt. Az árleszállítás után \ a napi forgalo-m átlag 9 ezer, forintig emelkedett. A dolgozó parasztok 60 százalékkal vásároltak (több . árut az árleszállítás után. * *- * . . . hogy a nagyatádi'vasboltban az árleszállítás napjától szeptem­ber 17-ig 63 százalékkal volt na­gyobb a forgalom, mint a megelőző hónap ugyanezen időszakában. Nagy mennyiségben fogy a kerékpár, rá­dió és asztalitűzhely. Szeptember 14-én eladtak két kerék­párt, két rádiót és két asztal'itűzhelyet. Hasonló a helyzet a ruházati boltban is, ahol szeptem­ber i4 ig 13 százalékkal volt na­gyobb a forgalom, mint a megelőző hónap ugyanezen időszakában. Fő- *leg .női és férfi télikabátokat vásá­roltak. I ! , i * * * • . • hogy a kaposvári 21. számú ülatszerbottban az árleszállítás után a kölnivíz és '-szappan eladásá­nak forgalma mintegy 15—20 szá~ Zalákkal emelkedett. Különösen a Dorsay lenandykölnih mélynek ré­gi ára 105 forintról 84're, 42.90* ről 34.30-ra csökkent’ valamint a Molnár Mózer-kölniket és dobozos púdereket,,továbbá © 7.4-0,forint 'he­lyett 6.35 forintért árusított mosó­szappanokat vásárolták nagy nneny- nyiségben a dolgozó nők. A dobo- zos púderek ára 25 forintról 21.30- ra, 12 forintról 10.20-ra csökkent. * * * . . . hogy a kaposvári Május 1" utca egyik legszebb, legíz’.ésesebb kirakató boltja a 223-as csemege- bolt, melynek elárusítói — Rózsa­hegyi József, Baksa József. Rei- ni'sch Tibor. Takács Géza, Gáíl Ist­vánná — udvariasságban, figyel­mességben is példát mutatnak min­den üzlet kereskedelmi dolgozóinak. Az árleszállítás előtt az üzlet forgalma 6000 forint volt, az árle­szállítás után ez 7000—80Ö0 forint­ra emelkedett. l4-én az üzlet for­galma 9 ezer forint volt, ebből 3500 forint értékű édességet árusítottak. Kálmán István, a népművészet mestere ugusztus'18-án tizedmagával állt kormányunk tagjai ■előtt i az Országházban Kálmán István, baki ton fen y vés í népművész ■és 1vette át 'fJagy Imre elvtárstól a épművészeti ‘meátere c. kitüntetést •és a vele járó 3000 forintot. Ezzel, ■no -meg a népművészéti és iparmű­vészeti kiállításon (kiállított gyö­nyörű munlcáivail lés iaz azokról ké­szült filmhíradóval vált országosam ismertté neve. Most itt ül dőltem. Beszélgetünk. Munkájáról, a múlt­ról’ keveset a jövőről is. A balaéonmenti aprócska Melken ■épült vakolatlan kis csáládiház ■együk szobájában ülünk. j Vetem szemben Kálmán bácsi. pz egysze­rűségében is |méltóságteljes 58 éves ■parasztember, az egykori cseléd. Látásra semmi sem árulja el a ben­ne rejlő tehetséget. Csak a szoba ■képe mutatja, hogy nem mindenna- :pi -emberek lakják, Az asztalon ké­sek, kicsi és nagy, <d falhoztámaszt- ■va ólomnehéz \kíörtefadeszkák, |az ab­lakban a munkához előkészített csont, a padlón csontforgács. Az asztalon egy munkábariJévő ’ kürt, melyen már bontakoznak p díszí­tések. Kálmán bácsi vigyázva cso­magolja iki egyik gyönyörű mun­káját, egy már kész kürtöt. A fi­nomművű '(murikán pásztorok. éM- iok, virágdíszítéseik ölelkeznek har­monikus sorrendben. Lassan indul a beszélgetés. (elein­te inkább nézzük egymást, ßolc „függ az ilyen első nézésen. Ide ha­marosan értjük egymást, összeírna- solygunk. Segít a burátlcozásban kislánya-, a három és fél éves Ka­tica, apja büszkesége, egyben ,<nép- müvészinasa" is. Kis kezében fmost fis (egy borjúszarvat meg kést szo­rongat. 0 kürtön apja mjzainatic bizonytalan, mása, a .szélén ©z iapja kürtjének csipkézése. Kálmán bácsi mesélni kezd. Gyer­mekkoráréi, ifjúságáról. Hej, de hosszú volt az út idáig, fees eredik, neki. Képletesen úgy mondja: messze esik Zala Somogyiéi. . . Ott látta meg tg napvilágot. Apja, min­den távoli őse pásztor volt. Nem­zedékről nemzedékre őriéték a za­lai földbirtokosok jukait. Hosszú­ak voltak ja napok, a nyáj keveSeft mozgott, volt idő' faragcsálásra. Kálmán bácsi nagyapja nemcsaU tükröst meg pásztorbotot faragott. Csinált egy gyönyörű széket 1 is, támláján 'szebbnél szebb díszítéssel. Ez ragadté meg legjobban a fiatal gyermek figyelmét. TJgy gondolta, ez a legszebb munka a világon; pásztor- kodni, meg faragni. A kis cseied- gpermek ’vágya korábban, Imint sze­retje volna — teljesült, 12 éves korában elszegődött félkommenciós- nak, juhokat őrizni. Fizetése ‘nem volt sok: évi 2d mérő pa-bomi, meg 40 forint. A napi (kenyérre, vörös­hagymám téléit belőle. Neki akkor csak oz ivott |a fontos. Meg az. hogy édesanyja el ne feledje valahogy « fe's tarisznyába tenni la csorba kaszakövet és a 'fásbicskát. Faragott napkeltétől jiapny ugtáig. Közben egyre rokkantabb leüt a nagyapa (széke. TdteJc óta eszten­dők, «, félkonumencíós gyermekből embemyi-ember lett. Hányta-ve- tette az élet, ifié a faragásról csalz nem mondott le. Szeretett volna va­lami nagyot alkotni, főleg a nagy­apa székének mását jdfaragmi. Erre azonban nem nyílt alkalom a pász­torkodásban. Arm gondolt’ majd­csak lesz rá mód. Ekkor )fogott éle­tében először cenczát -a. 1 kezébe, hogy i'ajzoljon. Derajzol(l'n a nagij- apa famgott (szé-kéL s ágy őrizte a rajzot, mintha, élete ettől függött volna. Gyönyörű munkáim fékfigyellek. A keszthelyi múzeum, őrá a leg­szebb darabokat. Könnyebbséget azonban 'nein sókat jelentett, Ké­sőbb, Somogy ■megyében is .felfe­dezték“. 1934-bem a ikaposvári ki­állításon ■ áMtotta ki munkáit. Leg­többje a kaposvári jmúzeumba ke­rült. Művészi munkájáért a bíráló bizottság aranyéremmel díjazta. Az örvendetes hírt a polgármester közölte vele. így; ,.Tisztelettel ér­tesítem’ hogy a .’Kaposvári Virágos Hét“-tel kapcsolatos kiállításon ki­állított tárgyait \a bíráló bizottság aranyéremmel tüntette M. Midőn eme fényes sikeréről örömmel érte­sítem, kérem, szíveskedjék velem lehetőleg postafordultával ' közölni. hogy icdz aranyérem és a (vonatkozó díszes pklevél előállítási költsége címén 6 pengőt hajlandóié, befizet­ni.” így támogatta a múlt veridszer a. hiépi művészetet, u népművésze­ket. z egyszerű pásztor úgy érez­te, ez is igen nagy (kitün­tetés. Igaz< el sem tudta (volna kép­zelni, hogy másként is lehet. JMun- kakedve nem lohadt és keze nyomán egyre több’ szépségében egyre gyár rapodó rművészi alkotás került ki. A .cselédségben is Mérte atz elérhe­tő t, : számadójuhász lett. Az évi 40 pengőhöz kicsinyke krumpli- föld, kukcnica-föld- is járult. 1945-ben rövid időre el kellett szakadnia kedves szórakozásától, életének, alkotó elemétől, a faragás­tól. Üzembe ment dolgozni. Ezalatt is mint a tűz. égette a zsebét a nagyapa székének Tajza. Nem bírt nyugodni. Népi demokráciánk egészen vuís szemmel nézte már akkor is a (népi művészetet. Jgy tkerült felszínre Kálmán István fafaragó neve. Fel­kérték, vegyen részt ggy országos kiállításon. Egyre több segítséget adtak neki. Anyaggal. pénzűéi ltá­mogatták, Elhalmozták '(megrende­lésekkel, minden elkészült darabot átvettek tőle. Ettől kezdve csak a faragásnak élt. Most már ■nemcsak .,mellékest’’ hozottá konyhára, hanem a kis csa­lád megélhetésének forrásává vált Kálmán bácsi művészete. Előkerült a már elsárgvM (ra jz is. Végre hoz­záfoghatott a nagyapa széké­nek kifaragásához. S az ezévi áiprilisi néprmwüészeti kiállítás­ra elkészült a, szék. Már nem éppen olyan, minit a nagyapó készítette hatvan évvel ez­előtt. Fő motívumlcént rúkeriMt a megváltozott élet. A kacskaringós virágdíszek közé építette a ,mező- gazdaság helyzetét ct> múltban és most. ökrökkel 'szánt egy fáíradt paraszt. Munkájának eredményét alig pár barázda mutatja. Felette pedig egy vidáman szántó traktory mögötte végeláthatatlan barázda húzó dili. j ól érezte Kálmán bácsi> hogy ezt a széket el kell leészíte- I nie. Osztatlan sikert aratott vele a kiállításon. Elnyerte az első díjat. A vele Iegyütt kiállított, tárgyakért 4500 forintot !kapott álkimuvlctól. Nem gondolta akkor mérj Kálmán bácsi, hogy innét milyen egyenes út vezet a Népművészet mestere kitüntetés elnyeréséhez. Öt érte a •legnagyobb meglepetés, amikor ki­csiny háza előtt lefékezett a kor­mány gépkocsija< hogy Budapestre vigye, Csak félmondatokban lúd be­számolni arról a boldogságról, me~ lyet ia kitüntetés jelent számára. Budapestről’ az OrszágháZről, Iarról a megbecsülésről beszél, amely so­ha ed, nem múló élményt jelentett számára. Busákén mutatja az arany babérkoszorús kitüntetést’ ■még a borítékot is éltette, amiben a pénzt kapta. , S ma, az egykor mindenki cser lédjénei; házában villanyfény 1mel­lett tervez az egész nép megbecsült népművésze. Közeli utazásáról be­szél. Arról’ hogy a kormány kitün­tetett társaival együtt J.0 napon vendégül látja, melynek egy részét Budapesten töltik. Oly egyszerűen ( luMgatwnk el, mint ahogy beszélni kezdtünk. Mindketten érezzük, nagyszerű és mégis milyen egyszerű dolgokról volt szó. Egyszerű, mert g .nép egyszerű fiának történetiéről< nagyszerű, mert ma ezret és ezret tolathatunk hoz­zá hasonlót. Felszabadult népünk ajkat és élvezi niunlcájánaJc gyü­mölcsét. . „ Pócza Jánosné

Next

/
Oldalképek
Tartalom