Somogyi Néplap, 1953. szeptember (10. évfolyam, 204-229. szám)

1953-09-02 / 205. szám

2 SOMOGYI NÉPLAP Szerda, 1953 szeptember 2, „Csalók bizottsága“ A „Pravda“ cikke Moszkva (TASZSZ). A „Pravda” szemleírója „Csalók bizottsága“ címmel a többi között a .követke­zőket írja: A napokban Genfiben megkezdő­dött az ENSZ 'hadifoglyokkal fog­lalkozó különleges bizottságának ülésszaka- Az ülésszakon James Dunn, az Egyesült Államok spa­nyolországi nagykövete — nyilván­valóan azzal a céllal, hogy becsap­ja a közvéleményt — azt erősítget- te, hogy állítólag a Szovjetunió ..az egyetlen olyan ország1’, amely nem közölt jelentést a hadifoglyok­ról. Hasonló rágalmazó kijelenté­seket tett a Szovjetunióval kapcso­latban a Adenauer-Mikknek az ülésszakra érkezett képviselője is. 1950 óta, amikor szabályellene­sen megalakították ezt a bizottsá­got, az Egyesült Államok agresszív körei a bizottság segítségével egy­más után gyártják az elejétől vé­géig kitalált legendákat arról, hogy a Szovjetunióban állítólag hazate­lepítés alá eső német és japán kato­nák tartózkodnak, akik a második világháború idején estek fogságba. Ismeretes, hogy a német, ‘japán és más hadifoglyoknak a Szovjet­unióból való hazatelepítését már régin befejezték és még hárem évvel ezelőtt kimerítő jelentéseket tettek közzé ebben a kérdésben. A TAiSZSZ-.iroda 1950 április 2:2-i jelentése rámutatott, hogy 514.109 japán hadifoglyot telepí­tettek haza Japánba azon a 701880 főm kívül, akiket közvetlenül a had­műveletek területén szabadonbocsá- tottak A Szovjetunióban mindössze 1487 japán hadifogoly maradt, aki­ket az általuk elkövetett bűntette­kért ítéltek el, vagy- ellenük a vizs­gálat még folyt, ezenkívül 971 hadi­foglyot, akik súlyos bűntetteket kö­vettek el a kínai nép ellen, átadták a Kínai Népköztársaságnak. A „TASZSZ1’ 1950 május 5-i je­lentése szerint a Szovjetunióból 1,939.063 hadifoglyot telepítettek haza és csak 9717 ember maradt a Szovjetunióban, akiket az általuk elkövetett súlyos háborús bűntet­tekért ítélték el, továbbá 3811 em­ber, akik háborús bűntetteiknek ügye akkor a nyomozás stádiumá­ban volt. Erősen kiéleződik az olasz-jugoszláv viszony Róma (TASZSZ). Az utóbbi na­pokban Trieszt ezabadterület hely­zetének kérdésével kapcsolatban erősen kiéleződött Olaszország és Jugoszlávia viszonya. Hírek terjed­tek el arról, hogy mindkét fél ka­tonai lépéseket készít elő. Az olasz sajtó közölte a „Jugo* press’1 jugoszláv hírügynökségnek jugoszláv hadgyakorlatról szóló je­lentését. Olaez sajtójelentés szerint a jugoszláv hírügynökség utalt ar­ra, hogy Jugoszlávia hivatalosan területéhez szándékszik csatolni Trieszt ^zabadterület B-övezetét. Az olasz külügyminisztérium hiva­talos nyilatkozatot tett közzé. Eb­ben rámutat, hogy amennyiben Jugoszlávia valóban megteszi ezt a lépést, akkor „Olaszország két­ségtelenül úgy fog reagálni, ahogy azt népünk lelkiismerete megköve­teli.1’ A nyilatkozat hozzáteszi, hogy augusztus 29-én Pella olasz miniszterelnök fogadta az Egye­sült Államok, Anglia és Franciaor­szág diplomáciai képviselőit, ta­nácskozott Taviani hadügyminisz­terrel és Marrássál, a vezérkar fő­nökével, hogy megvitassa ennek a problémának „politikai és technikai oldalait”. A lapok rámutatnak, hogy a „Jugopress“ közleményét éppen a jugoszláv partizán ó nnak Gorizia közelében tartandó kongresszusa és a jugoszláv hadgyakorlatok kü­szöbén hozták, nyilvánosságra. A partizánok kongresszusán Tito is f 1 fog szólalni. A jugoszláv had­gyakorlatokat pedig, mint a „Tem­po“ című lap írja, nem messze Ljubljanától, azaz az olasz határ közelében fogják megtartani. Az „Ari“ nevű olasz hírügynök­ségnek a „Quotidiano” című lapban megjelent 1 özlése szerint Pella miniszterelnök. Taviani hadügy­miniszter és Marras, a vezérkar fő­nöke két tanácskozáson vitatta meg a jugoszlávellenes „ellenrendsza­bályokat1’, amilyek között a keleti határra történő csapatáthelyezések is szerepelnek. . hogy mód nyíl­jék haladéktalanul visszaverni bár­mely csapást, amelyet Jugoszlávia esetleg ránk mérni próbál“. Ezekkel az intézkedésekkel kap­csolatban felfüggesztették a kato­nák szabad.ságolását.'Ezenkívül is­meretessé vált. hogy a belgrádi olasz katonai attasé megtagadta a részvételt a jugoszláv hadseregnek az olasz határ közelében tartandó hadgyakorlatain. A japán kormány előkészületei a nagyszabású feifegyverkezésre Peking (Uj-Kína). A „Nemzet- biztonsági Tanács", Japán álcázott katonai főhadiszállása elhatározta, hogy októberben „Nemzetbiztonsá­gi Kutató Intézetet’* állít fel ma­gasrangú katonatisztek kiképzésére — mondja egy tokiói jelentés. _ Ez az intézkedés a nagyszabású újra- felfegyverkezési tervek végrehajtá­sának keretébe tartozik. A „Kiodo“ hírügynökség jelen­tése elismeri, hogy ez az új intézet megfelel a háború alatti „totális háború kutató intézetének”, amely a japán militaristák egyik legfőbb irányító szerve volt támadó hábo­rújukban. Már elhatározták, hogy az inté­zetben 25 volt japán katonatiszt és öt polgári tisztviselő működik majd tanárként, a kiképzés pedig amerikai mintára történik. A Joszida-kormány felkészül ar­ra is, hogy újra életbeléptesse a hírhedt háború alatti „nemzetbiz­tonsági törvényt1’, amely a japán nép szólás- és sajtószabadságának megfojtását célozza. Ennek a tör­vénynek végrehajtását össze akar­ják kapcsolni az amerikai „köl­csönös biztonsági segély‘‘-jel. A japán közvéleményben felhábo­rodott ellenállást,szülnek a háború- alatti rendőruralom feltámasztását célzó kísérletek- A japán lapszer­kesztők és kiadók szövetsége nyi­latkozatban óva intette a Joszida- kormánvt a sajtó- és szólásszabad­ság korlátozásától. A nyilatkozat rámutat, hogy a kormány a „biz­tonság“ jelszavával akarja vissza­állítani a háború alatti fasiszta törvényeket. HÍREK A SZÓ Ukrajna cipőgyárainak dolgozói a Szovjetunió Legfelső Tanácsa ötödik ülésszakának határozataira válasz­képpen kiszélesítették a határidő előtti tervteljesítésért és a termelés minőségének javításáért folytatott munkaversenyt. Az idén a köztársaság cipőterme­lése 1952-höz viszonyítva csaknem 8 és félmillió párral növekszik. A ki­váló minőségű divatcipők gyártása négyszeresére emelkedik. Jelentős mértékben bővül a választék. Az elmúlt két és fél év alatt a cipőgyárak műhelyeiben 1800 külön­böző gépet és berendezést szereltek fel. Az idén kilenc cipőgyárat szer­veztek újjá a köztársaságban. HETUNIÓBÓL Ukrajnában a közeljövőben még öt új cipőgyárat és két bőrgyárat épí­tenek. * * * Litvánia húsipara ez év folyamán terven felül 3300 tonna húst és kü­lönböző húskészítményt hoz forga­lomba. A terven felüli húsáruk gyár­tását a vállalatok teljesítőképességé­nek fokozása teszi lehetővé. Kau- naszban és Tauragban már meg­kezdték a húskombinátok új műhe­lyeinek építését. Litvánia tejipara is fejlődik. A következő két év folyamán 15 új sajt- és vajgyárat építenek, 13 meg­lévő tejipari vállalatot pedig kor­szerűsítenek. A «Chicago Daily News» az Egyesült Államok és Irán kapcsolatairól New York (TASZSZ). A «Chicago Daily News» című lap közli wash­ingtoni tudósítójának cikkét az Egyesült Államok és Irán kapcsola­tairól. Irántól — írja a lap — olyan ké­relem érkezett, hogy a sah helyre­állított kormányának sürgősen pénz­re van szüksége bármilyen kormány­tól, amely szert akar tenni az irá­niak örök barátságára. A cikkíró szerint Iránnak az a ké­relme, hogy «készpénzt» adjanak neki, stratégiai jelentőségű az Egye­sült Államok szempontjából, tekin­tettel arra, hogy Irán közel van a Szovjetunióhoz. A külügyminiszté­rium képviselőinek azonban az a vé­leményük, hogy az Egyesült Álla­moknak nem szabad elhamarkodníok a «készpénz» nyújtást, amíg Hen­derson amerikai nagykövet nem je­lenti, hogy a sah új kormánya «elég­gé szilárdan megalapozta» hatalmát. A cikkíró hozzáfűzi, hogy «mielőtt az amerikai kincstár kapui megnyíl­nak Irán előtt, valószínűleg olyas­féle gesztusra lesz szükség, amely az Angliával támadt olajvita rendezé­sére irányuló készségről tanúskodik.» Ridgway tábornok nyilatkozatában nyugtalanságának adott kifejezést a hivatásos katonák «moráljának» süllyedése miatt Washington (MTI). Mint az «AFP» jelenti, Ridgway tábornok, az Egye­sült Államok szárazföldi hadseregé­nek vezérkari főnöke egy értekezlet során nyugtalanságát fejezte ki a hivatásom katonák «moráljának» süllyedése miatt és az amerikai köz­véleménynek a katonai hatóságok iránt táplált ellenszenve miatt. A tábornok közölte, hogy elrendelte az alája tartozó hivataloknak a kérdés alapos tanulmányozását. Kijelentet­te, hogy elsősorban azt akarja meg­tudni, miért hagyták el a tisztjelöl­tek olyan ’ szokatlanul nagy számban a katonai iskolákat? Hidas István nehézipari miniszter sajtófogadást adott a lipcsei vásár magyar pavilonjában Berlin (MTI). A vasárnap meg­nyílt lipcsei nemzetközi vásárt ed­dig több mint 130 ezer kelet- és nyu­gatnémetországi, valamint külföldi érdeklődő tekintette meg. A legnagyobb figyelmet a Szovjet­unió és a Kínai Népköztársaság ki­állításai vonják magukra. Nagy elis­meréssel nyilatkoznak a látogatók a népi demokratikus köztársaságok termékeit bemutató kiállítási pavi­lonokról is. A kapitalista államok gazdasági és kereskedelmi köreinek eddig több mint ezer képviselője érkezett Lip­csébe. A már megindult üzletkötés mutatja, hogy az idei lipcsei vásár milyen komoly mértekben segíti elő a Kelet és Nyugat közötti kereske­delem kiszélesítését és a német öve- zetközi kereskedelem továbbfejlesz­tését. A lipcsei vásáron részvevő magyar küldöttség vezetője: Hidas István ne­hézipari miniszter hétfőn a Magyar Népköztársaság pavilonjában foga­dást adott a sajtó képviselői számá­ra. Hidas István a sajtófogadáson a többi között u következőket hangsú­lyozta: A Magyar Népköztársaság ebben az esztendőben is felhasználja a le­hetőségeket, hogy a hagyományos lipcsei vásár keretében bemutassa a Német Demokratikus Köztársaság dolgozóinak a magyar népgazdaság fejlődését és eredményeit. A Magyar Népköztársaság ilyen módon is ki akarja fejezni, milyen nagy jelen­tőséget tulajdonít az országaink kö­zötti barátságnak és egymás kölcsö­nös támogatásán alapuló gazdasági kapcsolatainknak. A marokkói kérdés a Biztonsági Tanács előtt London (MTI). A londoni rádió je­lenti, hogy a Biztonsági Tanácsban hétfőn folytatódott a marokkói kér­dés vitája. A szavazásra valószínűleg kedden kerül sor. A III. Diák Világkongresszus Varsó (TASZSZ). Augusztus 31-én folytatta munkáját a III. Diák Vi­lágkongresszus. A délelőtti ülésen először Hi Kim An, a khmeri diákok küldötte szólalt fel. Utána a tuniszi diákok képviselő­je, majd Sepp Remseh, a Német De­mokratikus Köztársaság diákságának képviselője szólalt fel. A kongresszus ezután nagy figye­lemmel hallgatta Avarzidnak, a Mongol Népköztársaság diákfiataljai képviselőjének felszólalását. ÁzMDP siófoki járási választmányának kibővített ülése A megyei pártválasztmány ülése után a siófoki járási pártválasztmány augusztus 30-án kibővített választ­mányi ülésen tárgyalta meg a párt Központi Vezetőségének 1953 június 27—28-i határozatát, a járási párt- bizottság és a járás pártszervezetei­nek feladatát. Mind a beszámolóból, mind a hoz­zászólásokból kitűnt, hogy a siófoki járásban az ipar és a mezőgazdaság területén az elmúlt évek során ko­moly eredményeket értek el. Az As- ványolajvezeték Vállalat például kétszer nyerte el egymásután a mi­nisztertanács vándorzászlajával járó kitüntető élüzem címet. A balaton- kiliti gépállomás első helyezést ért el országosan. Jelenleg a megyében a harmadik helyen áll. A mezőgaz­dasági és begyűjtési munkák egész évi versenyében kétízben is a siófoki járás szerezte meg a megyei első helyet. Többször volt a járás az or­szág 10 legjobb járása között. Az eredmények mellett azonban igen súlyos hibákat követtek el a siófoki járás vezetői, amelyek az utóbbi időben gátolták a járás egészséges fejlődését, s a feladatok elvégzését. A beszámoló és a hozzászólók is élesen bírálták a járási pártbizott­ság munkáját. Bírálták Törekes elv-' társat, a járási pártbizottság titka rát, aki sok esetben diktatórikusán, parancsolgató módon, kiskirályként irányította a járási pártbizottság munkáját. A járási pártbizottság megsértette a kollektív vezetés elvét és pártsze- rűtlenül a választmány fölé helyez­te magát, semmibevette a választ­mány tagjainak javaslatait. A vá­lasztmány tagjainak nem volt meg­adva a lehetőségük ahhoz, hogy bí­rálják a járási pártbizottság munká­ját. A járási pártbizottságon belül Dinnyés Ferenc, Bakos István és Tö­rekes elvtárs szabták meg a tenni­valókat. Sok esetben igen fontos párthatározatokban nem a járási pártbizottság egésze, hanem külön- külön e három elvtárs hozott dön­tést. Törekes elvtárs több esetben egyedül döntött a taggyűlések napi­rendi pontjaiban, figyelmen kívül hagyva az egyes munkatársak vagy osztályvezetők véleményét. Az egész járási pártbizottságon belül elterjedt a parancsolgatás szelleme, amely ki­hatott a járási pártszervezetek mun­kájára is. A járási pártbizottságon belül Törekes elvtárs olyan munka- módszert vezetett be, amely gátolta a pártbizottság tagjainak fejlődését, csökkentette felelősségérzetüket, ön­állóságukat. A pártbizottságban nem érvénye­sült a bírálat és önbírálat, a JB-ta- gok nem bírálták egymást, fátyolt borítottak a hiányosságokra. A párt- bizottságon a személyi vezetés, Tö­rekes elvtárs, járási titkár vezetése érvényesült. A ve.zetés helytelen módszere a kritika gyengüléséhez, egyes esetekben a bírálat elfojtásá­hoz vezetett. Számos esetben elő­fordult, hogy ha valaki felvetette a hibákat, akkor megalkuvónak, op­portunistának nevezték vagy durván, fölényesen elutasították véleményét. Például Törekes elvtárs Yajda János elvtársnak az egyik pártbizottsági ülésen azt mondta: «nem érdekel a véleménye». Az ilyen durva maga­tartása végett az elvtársak nem mer­ték bírálni Törekes elvtársat. Nem egy esetben előfordult, hogy Töre­kes elvtárs utasításokat adott az ál­lami szerveknek, önkényeskedett. Ez a módszer átragadt a különböző ál­lami vezetőkre és sokhelyütt megmu­tatkozott az alapszervezetekben is. Előfordult olyan eset, hogy Domsa Bálintné elvtársnőt, a balatonkiliti Dózsa tszcs tagját Ácsbók elvtárs utasítására kizárták a pártból és a termelőszövetkezetből, mert követel­te, hogy a beadott minőségi mag he­lyett kapják meg az érte járó szok­ványminőségű kenyérgabonát. A já­rási pártbizottság nem figyelt fel a tömegek hangjára, bírálatára. Olyan eset is előfordult, hogy szépített je­lentéseket küldtek a párt felsőbb szerveinek, igyekeztek széleskörben a «minden jól megy» hangulatot meghonosítani. Élesen bírálta a beszámoló Bakos elvtársat, a mezőgazdasági osztály vezetőjét, aki például Balatonszaba- diban figyelmen kívül hagyva a dol­gozó parasztok véleményét, kierő­szakolta, hogy fagyos földbe vesse­nek, ahol a magot nem tudták föld­del betakarni, s így több mint 100 hold ilyen vetést kiettek a varjak és vadlibák. A politikai felvilágosító munkát parancsolgatással helyettesítették. Ez a párt tömegkapcsolatainak lazu­lásához vezetett. Példa erre Apró Mihályné ságvári 3 és fél holdas pa­rasztasszony esete, aki kérte Balas­sa Tibor és Siller István elvtársakat, hogy tegyenek engedményt a beszol­gáltatással kapcsolatban, mert mint özvegyasszony, 10 éves unokáját tartja el, egyedül dolgozik a földön és nem tudja teljesíteni a beszolgál­tatást. Ezek az elvtársak ridegen, lé- lektelenül elutasították kérelmét. Németh Jenő elvtárs, a 73/4. sz. Építőipari Vállalat párttitkára el­mondta: ha bírálni merték a vezető­ket, opportunistának bélyegezték és elnyomták őket. Előfordult olyan eset, hogy jelentést kértek a válla­latnál folyó munkaversenyről. Tel­jesíthetetlen határidőt szabtak meg számára és amikor közölte, hogy a jelentést csak később tudja megadni, azt a választ kapta, hogy fegyelmi terhe mellett azonnal jelentsen. O jelentett is, de hamisan, mert nem tudott rendes értékelést adni. Az ön­kényeskedés hazugságra kényszerí­tette. Nem egy esetben megsértették a járásban a pártdemokráciát. A bala- tonzamárdi erdőgazdáságban például a tagság megkérdezése nélkül állí­tottak be egy tagjelöltet titkárnak. Amikor ezért bírálták a járási párt- bizóttságot, Törekes elvtárs figyel­men kívül hagyta a pártszervezet vé­leményét. Balatonszabadiban is a párttagság megkérdezése nélkül; más községből vittek titkárt az alapszer­vezethez. Nem egy esetben pártfe­gyelmi elé állítottak és fegyelmi ha­tározatokat hoztak párttagokkal szemben anélkül, hogy beszéltek vol­na az. illető párttaggal. Az ilyen és ehhez hasonló jelenségek súlyosan kihatottak a pártszervezetek életére, gátolták a pártszervezetek munkáját és a párt tömegkapcsolatának lazu­lásához vezettek. Nem érvényesült a pártonbelüli demokrácia, a párttagok nem élhettek a kritika jogával. A járás vezetői figyelmen kívül hagy­ták, hogy a bírálat és önbírálat ki- fejlesztése erősíti a párt viszonyát a dolgozó tömegekhez. A járási pártbizottság lebecsülte az elmélet jelentőségét. A JB tagjai és munkatársai, de maga Törekes elv­társ sem tanult rendszeresen. Nem foglalkoztak elméleti kérdésekkel. A járásban meglévő helyzetet felszíne­sen értékelték, munkájukban nem alkalmazták nagyjaink tanításait Mindez arra vezetett, hogy a járás­ban a feladatokat nem tudták sike­resen megoldani. A pártválasztmányi ülés foglalko­zott a kormányprogrammnak, a mi­nisztertanács határozatának megma­gyarázásával, végrehajtásával is. Bí­rálták a pártbizottságot, hogy nem nyújtott segítséget a kormánypro­gramra megmagyarázásához, de azok­nak a hatalmas jelentőségű határo­zatoknak a leviteléhez sem, amelyek dolgozó népünk életszínvonalának felemelését segítik elő. A hozzászólók foglalkoztak azzal, hogy a kormányprogramra megvaló­sulásának a munka az alapja. Csak akkor tudja a siófoki járás a kor- mányprogrammot sikeresen megvaló­sítani, ha az iparban és a mezőgaz­daságban egyaránt megszilárdítják a munkafegyelmet, ha többet termel­nek. A többtermelés előfeltétele, hogy a járásban teljes egészében, időben végrehajtsák a miniszterta­nács legutóbbi határozatát. Azonnal hozzá kell látni a szántás-vetés mun­kájához. Nincs idő várakozásra. Az ősziárpát szeptember 15-ig el kell vetni. A feladatok elvégzéséhez moz­gósítani kell a járás kommunistáit, minden becsületes dolgozót. Oda kell hatni, hogy a járásban elmélyül­jön a törvényesség, hogy minden községben időben eleget tegyenek a begyűjtési feladatoknak és végre­hajtsák a soronlévő mezőgazdasági munkákat. A választmány határozatot hozott, hogy a járási pártbizottság nyújtson segítséget az alapszervezetek taggyű­léseinek előkészítéséhez. A pártbi­zottságnak oda kell hatnia, hogy. minden alapszervezetben keményen és bátran mondjanak bírálatot a ve­zetők a saját munkájuk és az alap­szervezetük munkája, valamint a járási pártbizottság munkája felett. El kell érni, hogy a járásban az egészséges, pártszerű bírálat és ön­bírálat szelleme honosodjék meg. A pártválasztmányi ülés megálla­pította, hogy hosszú évek óta még nem volt ilyen járási pártválasztmá­nyi ülés, ahol bátran és őszintén fel­tárhatták a hibákat, utat szabhattak a hibák megszüntetésére, a felada­tok elvégzésére. Ez a választmányi ülés azt mutat» ta, hogy a járás kommunistái jelen­tős lépést tettek előre a bírálat és önbírálat kifejlesztésében, a pártsze­rű, elvtársi kapcsolat megteremtésé­ben, amely elengedhetetlenül szüksé­ges a feladatok végrehajtásához.

Next

/
Oldalképek
Tartalom