Somogyi Néplap, 1953. szeptember (10. évfolyam, 204-229. szám)
1953-09-12 / 214. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! Mozgósítson az őszi mezőgazdasági munkák végrehajtására a drávaszentesi pártszervezet Somogyvári Ferenc tanácstag a begyűjtési terv teljesítésére mozgósít Levelezőink írják I A MAGYAR DÓIG-ÓZÓte PÁRT.. IA M EGYE 1 PÄRT BIZOTTSÁGÁN AK LAPJA X. évfolyam, 214. szám. ARA 50 FILLÉR Szombat, 1953 szeptember 12. ATŐKÉSORSZÁGOK NYOMORPOIITIKÁJA A kommunizmus és a szocializmus útján haladó államok és a myugati országok politikai irányvonala,, ennek következtében gazdasági helyzete is mindinkább .eltávolodik egymástól. Ez az eltávolodás leginkább a dolgozók életszínvonalán szemlélhető. A hazánkat meglátogató nyugateurópai munkások csodálkozva ég egyúttal vágyakozva szemlélik dolgozó népünk eredményeit. Látják a munkásosztály megváltozott helyzetét a népi demokráciában, látják kulturális és szociális intézményeinket, melyek mind a dolgozó nép jólétét biztosítják. Só váró írva szemlélik mindazt», ami kapitalista formák között el sem képzelhető: a dolgozó nép államának gondoskodását a dolgozók jólétéről, mely ismeretlen fogalom ott,, ahol a dolgozóknak elkeseredett, nehéz harcot kell vívniuk a mindennapi megélhetésért, a betevő falatért. Amíg nyugaton mindinkább elmélyül a gazdasági válság, nálunk fejlődő gazdasági élet van. Nyugat rohamosan Iha- lad azon az úton, mely az elkerülhetetlen összeomláshoz vezet. A fegyver. ezési flaj sza fokozása miatt csökkennek a beruházások, emelkedik a munkanélküliség a kapitalista országokban. Ebből természetszerűleg az követ ezik. hogy a dolgozók mindig mostohább körülmények közé kerülnek. A tőkéseknek a® a céljuk, hogy az elhatalmasodó válság terheit minél nagyobb mértékben a dolgozók vállára raiják. A kapitalizmus alapvető gazdasági törvénye, a maximális profit biztosítása, a -dolgozók kizsákmányolása folytán fokozott kíméletlenséggel érvényesül. Az Egyesült Államokban évről-évre mindinkább felhalmozódik az a hatalmas mennyiségű mezőgazdasági termék, melyet a dolgozók a magas árak miatt nem tudnak megvásárolni. Az állam -lép fel vásárlóként», hogy az. árakat -továbbra H magasan tudja tartani. Az így megvásárolt árut külföldön ,.segélyként” értékesítik, vagy megsemmisítik annak íllenére, hogy nem tudják fedezni az ország lakosságának szükségletét. Az -amerikai vezető köröknek nem a dolgozók étet" színvonalának emelése az elsődleges, hanem -a haszonszerzés. Inkább veszni hagyják az áruk tetem.® részét azért, hogy az árakat továbbra is a korábbi magas szinten tarthassák. Idén e késztetek értéke 38 százalékkal nagyobb az egy év előttinél. Az egyre emelkedő árak mellett a fokozódó adóteter is nagymértékben csökkenti a dolgozók vásárló- képességét. Az adó 70 százalékát a dolgozók fizetik az Egyesült Államokban. A fogyasztási adó például az utóbbi évben 24.7 százalékkal növekedett. Az adók állandó emelése a fokozott fegyverkezést és az agresszió előkészítését szolgálja. A költségvetés 75 százalékát erre a célra irányozták elő. Ezzel szemben lakásépítésre például a költségvetésnek mindössze 4 ezreléke jut. Ugyanakkor a lakosságnak több mint egynyolcada emberhez nem méltó körülmények között lakik. Kulturális célokra a költségvetés 3 ezrelékét juttatják csupán. Felére csökkentették a munkavédelmi kiadásokat. így érthető, hogy évente 2 millió baleset történik az Egyesült Államokban. Hasonló a helyzet az árak alakú- 1-ásával- kapcsolatban, is. A kapitalista állam nincs tekintettel a fogyasztókra. Nem hajlandó árleszállításra, de nem te képes árra. Ellenkezőleg. Az árak emelkedése esetén lehetőleg meggátolja a bérek emelkedését is. Ez történt az Egyesült Államokban a koreai agresszió kezdete után is, Az árak és a bérek között mindig nagyobb hézag -képződik. Ez természetesen a. reálbérek állandó csökkenését jelenti. Az áremelkedés következtében az Egyesült Államokban és Angliában egynegyedével alacsonyabb a reálbér, mint a háború előtt volt. Francia- országban és Olaszországban -kétharmadával csökkent Az árak emelkedés. a dolgozók legteljesebb kizsákmányolásához vezet. Angliában például a dolgozók nagyrésze még a jegyes ételmiszeradagot sem tudja kiváltani éppen a magas árak miatt. A kapitalista államokban a dolgozók szociális helyzetének megjavítására nincs pénz. Angliában és az Egyesült Államokban egyaránt ijesztő mértéket öltött a lakásínség. A kevés épülő lakás sem a dolgozók jólétét szolgálja, mert lakbérük rendkívül maeras A lakbér a fizetésnek körülbelül 20—30 szá* zalé át- emészti fel. A lakbérek állandó ellenőrzése megszűnt, így a háztulajdonosok tetszés szerint szabhatják meg a béreket. Hasonló a helyzet valamennyi tőkés országban. A „Giornale di Trieste“ című lap hosszú cikket gőzölt a napo-kbainl arról, hogy a -kapitalista országokban még milliók élnek ma is barlangban. így „gondoskodik*; a kapitalizmus a dolgozókról. Veszedelmes méreteket öltött a kapitalista országokban a munka- nélküliség. Veszedelmes rém, amely mindig ott leskelődik az amúgy is mostoha körülmények között élő dolgozók nyomában. Most;, amikor a, válság ijesztő szelleme fenyegetően előrevetítette árnyékát, egyetlen dolgozó sem látja biztosítottnak a holnapot. A n wyorki ...Daily Worker“ szerint; ..Az amerikai Ken- tucki-állam szénbányáiban olyan nagyarányú a munkanélküliség, hogy a helyzet hivatalos körök véleménye szerint is katasztrofális. . A jelek arra mutatnak, hogy a munkanélküliség a jövőben még hatalmasabb méreteket ölt. N.vugat-Eui'ópában a teljes munka- nélküliek száma jelenleg meghaladja az 5 milliót. Ausztriában péh dóul a szezonmunkák1 idején, vagyis a foglalkoztatottsági csúcsponton is 130 ezer ember volt munkanélküli az idén. A nyugateurópai sza’-.szervezeteknek egyik legfontosabb feladata tenne a munkanélküliség elleni harc. A munkanélküliség leginkább a bérek alakulásában érezteti hatását. Természetes, hogy a, dolgozóik nem nézik tétlenül a helyzet alakulását. Több tőkés országban nagy erővel lángolt fel ismét a eztrájk- mozgalcm. A legutóbbi francia sztrájk is azt mutatta, hogy a dolgozók mindinkább állást foglalnak kormányaik nyomorpolitikájával szemben. Mindig több helyen alakúi meg a dolgozók egységfrontja. Mindig erőteljesebben érvényesül az a törekvés, hogy a dolgozók egységesen verjék vissza az életszínvonal ellen állandóan megújuló támadásokat. Ebben a küzdelemben nagy ösztönzőerőt jelentenek a tőkés országok dolgozói számára a Szovjetunió és a népi demokratikus országok sikerei, a felszabadult dolgozók életszínvonalának. szociális helyzetének állandó javulása. Az életszínvonal emelése terén kivívott győzelmeinkkel példát mutatunk számukra is, erőt aduink ahhoz a harchoz, melyet a kapitalista kizsákmányolás elten folytatnak a boldogabb, szebb életért, az életszínvonal megjavításáért. Összehívták a termelőszövetkezetek és gépállomások élenjáró dolgozóinak 111. országos tanácskozását A minisztertanács elhatározta, hogy szeptember 19—20-ra összehívja; a termelőszövetkezetiek és gépállomások élenjáró dolgozóinak III. országos tanácskozását. A minisztertanács az országos tanácskozás megszervezésével a termelőszövetkezetek országos tanácsát és a földművelésügyi minisztert bízta meg, A tanácskozáson részt vesznck: élenjáró termelőszövetkezeti elnökök és brigádvezetők, termelőszövetkezeti pártlUkárok, a növénytermelésben és állattenyésztésben kitűnt termelőszövetkezeti dolgozók, kiváló traktoristák és gépállomásigazgatók. A Textilművek dolgozói teljesítményük növelésével válaszolnak az árleszállításra A Kaposvári Textilművek dolgozói komoly eredményeket értek ól abban a harcban, amelyet a kor- mányprcigramm ráj-uk eső részének megvalósításáért folytatnak. Az ár- leszállítás után még Lelkesebb, még eredményesebb leit a verseny. Fokozódott a verseny a műszakok között is a napi tervek teljesítéséért, illetve túlteljesítéséért. Az árleszállítást követő első napokban nagyszerű eredmények születtek. Csütörtökön az előfonó három műszakának versenyében a C műszak tört előre, amelynek dolgozói 108.8 százalékos napi átlagot értek el. Szorosan mögötte halad az A műszak 107 százalékkal, harmadik a B műszak 105.2 százalékos eredménnyel. Az A műszakban Csapó Gyuláné előfonó ért el kiemelkedő teljesítményt. Napi tervét 137 százalékra teljesítette. A iß műszakban dolgozó Jentefics Mária 129 százalékos, a C műszakban dolgozó Orsik Irén 135 százalékos eredményt ért el. Ezek a dolgozók példaképpen állnak, az előfonó üzemrész dolgozói előtt. Jó munkájukkal nemcsak dolgozótársaik megbecsülését érdemelték ki, hanem hozzájárulnak a harmadik negyedévi terv teljesítéséhez is. A gyűrűsfonóban az A műszak dolgozói vezetnek 102 százalékos eredménnyel. A B műszak 100.3 százalékos eredményt ért el, míg a C műszak lemaradt a versenyben. Az A műszakiban csütörtökön Buzváki Anna 120.8 (százalékos eredményével a műszak legjobb dolgozója lett. A B műszakban dolgozó Dubus Rozália még szebb eredményt ért el. Napi tervét 124.5 százalékra teljesítette. A iáncc'sévétő üzemrészben a B műszakiban dolgozó Fináncsek Ilona ért el kiemelkedő teljesítményt, napi tervét 137.2 százalékra teljesítette. Az Ä műszakban Szabó Mária 132.8 százalékos, a C műszakban Böröcz Margit 125 százalékos eredményt ért el. Ugyanígy a Textilművek minden üzemrésze eredményes harcot folytat a napi tervek teljesítéséért, megértve azt, hogy a harmadik negyedév tervfeladatait csak akkor tudják valóraváltani, ha a részletterveket, a napi, dekád és havi terveket is teljesítik, egy percre sem maradnak iel s ezzel teljesen megszüntetik a „hétvégi hajrákat“. így érték el, hogy a harmadik negyedévi terv ‘teljesítésében eddig még nem mutatkozott lemaradás, az eddigi feladatokat si- kérésén mego Id otfáik, Segíti a versenyt a jó verseny- nyi.vánosság is. A Textilművekben naponta értékelik a versenyt s az eredményeket a művezetők, a fonónők tábláján rendszeresen nyilvánosságra hozzák. Ezenkívül mindén dolgozó gépén táblát helyeztek el, amelyen feltüntetik elért eredményét. Az élenjárók népszerűsítésére rajzos, szemléltető plakátokat készítenek és ezzel jobb munkára ösztönzik a dolgozókat. Ha a Textllművek dolgozói követik a napi tervek teljesítésében a munkaversenyben élenjáró dolgozók példáját, s továbbra is kemény harcot folytatnak ;a „teljesítsük napról-napra a tervet“ jelszó érvényesüléséért, akkor sikeresen teljesítik a harmadik negyedéves tervüket. HUSZONIK JÓZSEF somogyszii középpaxasztot arról ■ismerik a községben, hogy mindig Ez élenjáró gazdák között1 szerepéi. Tudják róla, hogy az idén is elsőnek teljesítette beadását és hogy legjobban az állattenyésztésnél szeret foglalkozni. Most is három sertést hizlal eladásra, ugyanakkor két szerződéses bikát1 nevel, melyeknek árából viziszivaty- tyút akar vásárolni, hogy a vízhordást, az állatok itatását megkömy- nyítse. Húszon ’k József is egyike azoknak., akik a kormányprogramm megjelenése után máris tapasztalják az állam segítségét. A jövedelemadó 15 százalékos csökkentése neki 1000 forintos megtakarítást jelent, ugyanakkor a kukorica, burgonya és napraforgóbeadás 10 százalékos elengedésével Huszonik József 10 mázsával 'több terményt adhat él szabadpiacon. A bevételből télikabátot, gumicsizmát, bakancsot és egy pár lópokrócot akar vásárolni. Gazdag jövedelem jut Sárdi József tszcs-tag családjának Sárái József öttagú családjával dolgozik a ráksi Uj Élet termelőszövetkezeti csoportban. Az öttagú család ez év szeptember elsejéig 846 munkaegységet szerzett. Elő'legosztáskor már sok termény- féleséget vittek (haza. Árpából kaptak 16.58 mázsát, búzából 34 mázsát, zabból 4.80 mázsát, ezenkívül 256 kiló borsót, 3 kocsi szénát és 1500 forint készpénzt. De ez még csak előleg, a jói dolgozó Sárdi-család a zárszámadáskor még sok mindenre számít, aminek egyr'czét szabadpiacon akarja értékesíteni. Az idős Sárdi néni büszkén meséli az érdeklődőknek, hogy még 'sohasem volt ilyen tele a padlása, pedig már megette a kenyere javát. Ahogy számítják, még körülbelül 40 mázsa burgonyát, 3 mázsa cukrot és 20—25 liter étolajat kapnak. A háztáji gazdaságban is szépen termett, összesen 50 mázsa kukoricájuk lesz. Bi zony nem kell attól1 félniük, hogy nem lesz mit aprítani a tejbe. Sőt! — A Sárdi-család már most tervezgeti, mit vásárol majd a szabadpiacon értékesített termények árából. Mert nagy a család, sok mindenre van szükség. Mind a három férfinak bakancs kell a télre. Ki is számították, hogy az árleszállítás nyomán hány forintot takarítanak meg a három pár bakancsom, Az árleszállítás előtt egy pár bakancs ára 311.50 forint volt, tehát a három párért fizettek volna 934.50 forintot. Az árleszállítás után ugyanennek a bakancsnak az ára 218 forintra csökkent, s így a’ három pár bakancsért mindössze 654 forintot kell fizetniük, ami 280.50 forint megtakarítást jelent a családnak. Képünk Sárdi Józsefet ábrázolja feleségével, lányával, menyével és unokájával.
