Somogyi Néplap, 1953. szeptember (10. évfolyam, 204-229. szám)
1953-09-10 / 212. szám
2 SOMOGYI NÉPLAP Csütörtök, 1953 szeptember 10, A „Pravda64 a választások alán iVyugaí- Németországban kialakult helyzetről Moszkva (TASZSZ). F. Naumov, a „Pravda“ berlini tudósítója írja: Szeptember 7-én, a nyugatnémet- országi parlamenti választásokat követő napon Adenauer klikkje .sürgősen kihirdette revansiszta pro- grammját, amelyről a választási kampány idején jobbnak látta hallgatni. Szeptember 7-én Benn központi terén gyűlést rendeztek. Adenauer a gyűlésen mondott beszédében cinikusan elutasította Németország egyesítésének jelszavát, amelyet a választások előtt demagóg célokból rövid időre elfogadott. Felhívta a vele egyihúron pendülőket, hogy ,,:ne gondoljanak Németország egyesítésére, hanem Kelet felszabadítására I1’ Pontosabban; Adenauer meghirdette a ^keleti tartományok“ meghódításának programmját. . . Németországi társadalmi körökben mind gyakrabban emlékeztetnek a Németországban 1D®3-ban kialakult helyzetra. Annakidején ugyanis — mint ismeretes — Hitler, az újsütetű kancellár hozzálátott a fasiszta diktatúra megteremtéséihez, a Wehrmacht feltámasztás álhoz, őrült világuralmi tervek kidolgozásához. Adenauer •— mint a tények mutatják — .elődje nyomdokain halad. Adenauernek és védnökeinek terveiről természetesen mindenkinél jobban tájékozottabbak az őket hatalomba ültető Ruhr-vidéki 'hadiipari mágnások. Ezek az iparmágnások, előre élvezve az újabb hadi- nyereségeket, már dörzsölhetik tenyerüket. Szembetűnő az a tény — mutat rá a továbbiakban a tudósító, — hogy az új szövetségi gyűlésbe bekerült több hétpróbás hitlerista is, bár ezek a választásokon vereséget .szenvedtek. így -például Kraiftot, az „Össznémet-tümb” mvű revansiszta párt elnökét — aki a múltban SS- esoportvezető volt — a választók közvetlen szavazással krbuktatták. Kraft azonban mégis -képviselői mandátumot kap az úgynevezett „tartományi listákon“. Ugyanilyen módon kerül a Bundestagba a hitlerista Mende, a lovagkereszt, tulajdonosa, továbbá Manteuffel fasiszta tábornok. Löwenetem herceg és több más hitlerista. Németország hazafias erői tudják — írja Naumov —hogy most még jobban fokozódott a fasizmus és 'a háború veszélye. A nyugatnémet 'hazafiakat most sokkal inkább, mint valaha, áthatja nagy felelősségük tudata. A nyugatnémet hazafiak hiszik, hogy Nyu- gat-Németország dolgozó népében találhatók. olyan erők,, amelyek felismerik az Adenauer vezette mill" tarista-fasiszta klikk veszedelmes irányzatának végzetes következményeit és ‘készek megakadályozni azokat. A nyugatnémet, hazafiak szert feladatuknak tartják, hogy egyesítsék ezeket az erőket és harcba vigyék őket a béke fenntartásáért és ,a néhait nép nemzeti érdekei nek megvédelmezéséért. Németország összes hazafias erőinek ma ez a jelszava: „A harc to vább folyik!“ „Amerikai segély" Iránnak és ami mögötte rejlik A „Pravda" cikke Moszkva (TASZSZ). A „Pravda“’ I. Plisevszkij cikkét közli „Amerikai segély Iránnak és ami mögötte -rejlik" címmel. Mint ismeretessé vált, Irán 23 millió 400 ezer dollárt „kap“ az Egyesült Államoktól az 1954 június 30-én végetérő folyó költségvetési évben nyújtandó „technikai és -gazdasági segélyként”. Továbbá 20 millió dollár katon-ai „segélyt“ és 45 •millió dollárt az úgynevezett „kölcsönös biztonsági törvény“ alapján Zah-edi tábornok kormányának nyújtandó „sürgős és rendkívüli segély" formájában. Plisevszkij hangsúlyozza,, hogy azok a kötelezettségek, -amelyeket az Egyesült Államok ie „.segély“ ellenében az iráni kormányra rónak, az ország legszentebb érdekeit,, ezuve- rénítását” és nemzeti függetlenségét érintik. Az iráni kormány kötelezettséget •vállalt arra, hogy a „segély“ fel- használását ellenőrző ameri'--ai tisztviselők csoportját diplomáciai missziónak tekinti -ég előjogokat, valamint diplomáciai sérthetetlenséget biztosított e misszió tagjainak, Az iráni kormány -elvállalta mindazoknak az adóknak és illetékeknek megfizetését, amelyeket e misszió tagjainak kellene fize-tniök. Irán kormánya kötelezettséget vállalt arra. hogy viseli az Egyesült Államok által Iránba szállított különböző berendezések és • anyagok összes adó- ég vámköltségét.. Az iráni kormány az ország bankjainak egyikében köteles az amerikai kormány külön számlájára befizetni mindazokat az összegeket, amelyeket amerikai árucikkek és felszerelések iráni piacon történő eladásából visszakap. Az amerikai tisztviselőknek lehetővé tették, hogy a külföldiekre, vonatkozó rendelkezések ellenére az egész országban akadálytalanul közlekedjenek. Világos — állapítja meg Pli- sevszkij —. hogy a hatalmas létszá mú amerikai tisztviselő-gárda egyáltalán nem azért tartózkodik Iránban, hogy kutak fúrását irányítsa. Az Iránban tartózkodó amerikai tisztviselők munkájának igazi jellegére több külföldi lap rámutat. így például az „As-Sark“ című libanoni lap -felhívja a figyelmet arra a gyanús tevékenységre, amelyet az Iránban lévő amerikai szakértők a -Szovjetunióval határos térségekben kifejtenek és közli, hogy ezek a szakértők e határvidékeken tereprajze- kaf készítenek, utakat, hidakat, hágókat tanulmányoznak, vizsgálhatják a Káspi-tenger partvidékén lévő kikötő-berendezéseket, gtb. V, Korionov, a „Pravda“ diplomáciai s semleír ójának cikke Dulles beszédéről Moszkva (TASZSZ). V. Korionov, a «Pravda» diplomáciai szemleírója kommentálja Dullesnek, az Egyesült Államok külügyminiszterének néhány nappal ezelőtt az amerikai légió kongresszusán St. Luisban- mondott beszédét. Dulles ekkor elsősorban a koreai kérdésben összehívandó politikai értekezlettel és a távolkeleti helyzettel foglalkozott. A szemleíró megjegyzi, hogy Dulles beszéde teljesen fenyegetésekre épült. Dulles fenyegeti a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságot, a Kínai Népköztársaságot, majd Vietnam népét. Dulles befejezésül az egész világot fenyegeti. Amint kitűnik — írja Korionov — az Amerikai Egyesült Államok harcias körei nem tanultak az amerikai csapatok dicstelen vereségéből. Az Egyesült Államok vezető köreinek képviselői meg akarják menteni tekintélyüket, ezért minden erőfeszítésüket arra fordítják, hogy fegyveres erőik Koreában elszenvedett vereségét győzelemnek tüntessék fel. Dulles beszédében éppen ezért állította olyan kitartóan, hogy az amerikaiak «nem hasztalanul» harcoltak Koreában és hogy a háború eredményei állítólag «igazolják a hozott áldozatokat». z Nem nehéz megérteni — jegyzi meg a szemleíró, — hogy az Egyesült Államok külügyminisztere miért dicsőíti annyira a koreai hódító háborút. Dulles nyilvánvalóan arra törekszik, hogy új távolkeleti és délkeletázsiai katonai kalandok előfeltételét teremtse meg. Dulles nem ok nélkül fenyegeti fegyverrel a Kínai Népköztársaságot, kijelentvén, hogy a koreai fegyverszünet «megszegése esetén» az Egyesült Államok nemcsak újra kezdi a háborút, hanem kiterjeszti azt «a Jalu folyótól északra» is. Felmerül a kérdés: az Egyesült Államok külügyminisztere milyen célból intézte ezt a provokációs kijelentést a békeszerető kínai néphez, amely igen nagy mértékben hozzájárult a Távol-Kelet békéje megvédésének ügyéhez? Mindenekelőtt azért, hogy jó előre ürügyet teremtsen az Egyesült Államok agresszív koreai cselekedeteihez. Dulles foglalkozott a koreai kérdéssel foglalkozó politikai értekezlettel is, amely véleménye szerint akkor járhat «sikerrel», ha feltétel nélkül követi az amerikai diktátumot. A koreai kérdés békés rendezésének ellenzése érződik Dulles beszédének abban a részében is — írja Korionov, — ahol Indokínáról szól. Természetesen álszent módon azt állítja, hogy az Egyesült Államok állítólag «az Indokínában folyó háború megszüntetését» akarja. Azonban Dulles nyíltan arról beszélt, hogy az Egyesült Államok ki fogja terjeszteni Franciaországnak nyújtott katonai «segélyét», mégpedig «olyan feltételek mellett, hogy ez energikus és határozott cselekedetekre vezet» — azaz az indokínai háború további fokozására és kiterjesztésére. A Dulles által ismertetett Programm újra csak azt bizonyítja — írja befejezésül Korionov, — hogy az Egyesült Államok vezető körei nem értik meg, vagy nem akarják megérteni azt a nyilvánvaló tényt, hogy diktátum-politikája, «cfi erő politikája» eddig nem igazolódott. Ez az agresszív kalandorpolitika a jövőben sem igazolódik. A Nagyatádi Kézimunkafonalgyár pártszervezetének taggyűlése ü kínol vöröskereszt Miatta a tsreai-Mfiai ídrösliereszt-bfzotísíigofe emMari munliájánah aMálitósa miall Fek-ing- (Uj-Kína). A kínai vöröskereszt társaság tiltakozást jelentett be a vöröskereszt társaságok genlfi szövetségénél • a koreai-kínai vöröskereszt képviselők Dél-Koreá- ban végzett emherba-ráti munkájának akadályozása miatt. A tiltakozás részletesen ismerteti az amerikaiaknak a koreai-kínai vöröskereszt-osoportok emburbaráiti munkáját akadályozó cselekményeit. Adenauer fel akarja függeszteni Nyugat-Németország „alkotmányát Berlin (MTI). Adenauer megkezdte a bonni kormány átalakításával kapcsolatos megbeszéléseit. Az eddigi három kormánypárt mellett ,a 27 mandátummal- rendelkező BHE-t, az Áttelepültek Pártját is be akarják vonni a kormányba. Ez esetben Adenauer kormánya mögött 334 képviselő, a parlament tagjainak több mint kétharmad része állna. a A szövetségi gyűlés kétharmados többsége megváltoztathatja, vágó felfüggesztheti az „alkotmányit", amelynek sokat emlegetett negyedik ei k !ye nem engedi meg az általános hadkötelezettség bevezetését Nyugat-Németországban. Adenauer politikai körökben nem titkolja, hogy fel akarja függeszteni az „alkotmányt“ -és dikitátori módszerekkel kíván kormányozni. Az ENSZ ázsiai és távolkeletí gazdasági bizottsága munkacsoportjának tanácskozása Bangkok (TASZSZ). Bangkok ban hétfőn megnyílt az ENSZ ázsiai és távolkél-eti gazdasági bizottsága munkacsoportjának tanácskozása. A tanácskozás az ázsiai és távol keleti országok gazdasági fejlesztése programmjának pénzügyi kérdéseivel foglalkozik. A részvevők 16 ázsiai ország pénzügyi szakemberei. A Szovjetunió megfigyelő- jekén-t jelen van B. M. Vol-kcv, -a -Szovjetunió thaiföldi ügyvivője. A PÁRTVÁLASZTMÁNYOK ülései után most az alapszervezetek taggyűlései tárgyalják meg a Központi Vezetőség június 27—28-i határozatát a Politikai Bizottság irányelvei alapján. A pártváiasztmányok üléseit a bírálat és önbírálat egészséges szelleme hatotta át, ahol bátran, kommunista módra bírálták a vezetőket, személyre való tekintet nélkül. A pártválasztmányok ülései hatalmas mértékben elősegítették, hogy az alapszervezeti taggyűléseken a pártszervezetek tagjai felszabadultan, bátran bírálják a pártszervezetek vezetőit, önbírálatot gyakoroljanak saját munkájuk felett. A Nagyatádi Kézimunkafonalgyár kommunistái hétfőn tartották meg taggyűlésüket, ahol alaposan megvitatták a Központi Vezetőség június 27—28-i határozatának irányelveit. A taggyűlésen a pártszervezet tagiai valamennyien részt vettek és bátor felszólalásaikkal, egészséges javaslataikkal tartalmassá tették a taggyűlést, elősegítették a hiányosságok kijavítását. A taggyűlés beszámolóját JarA-o- vics Mária elvtársnő, az alapszervezet titkára tartotta. A beszámoló az egész vezetőség beszámolója volt. amelyben kifejezésre jutott a partszervezet egész tagságának véleménye is. A beszámoló bátran feltárta azokat a súlyos hiányosságokat, melyek a pártélet egészséges kialakulását és az üzem dolgozóinak a termelésben való aktív részvételét gátolták. A beszámoló rámutatott arra, hogy a Nagyatádi Kézimunkafonalgyár kommunistái és valamennyi dolgozója örömmel fogadta a Központi Vezetőség határozatán alapuló kormányprogrammot, a jólét emelésének programmját. A kormány programmjának minden egyes pontja a dolgozókról való állandó gondoskodás és a dolgozók életének szebbé tételét tükrözi vissza. Hogy ez így van, azt bizonyítja az elmúlt napokban megjelent, az árleszállításról szóló párt- és kormányhatározat. A BESZÁMOLÓ megállapította, hogy az alapszervezet kommunistái még nem küzdenek megfelelő aktivitással a párt és a kormány határozatainak végrehajtásáért. Ez nagyrészt abból adódik, hogy a pártszervezet vezetősége nem áll hivatása magaslatán, nem mozgósítja az üzem kommunistáit és pártonkívüli dolgozóit a soronlévő feladatok megvalósítására. A pártvezetőség eddigi munkáját az jellemezte, hogy a párttitkár teljesen egyedül irányította az alapszervezetet. A vezetésbe nem vonta be a vezetőség tagjait és egyáltalán nem hallgatta meg az egyszerű párttagok véleményét. A kollektív vezetést a személyi vezetés váltotta fel, ami teljesen lecsökkentette a pártszervezet vezetőinek szerepét. így gyakran megtörtént, hogy fontos 'kérdésükben a párttitkár elvtárs egyedül hozott határozatot és egvedül döntött. A beszámoló önkritikusan feltárta, hogy a kollektív vezetés elvének megsértéséért a felelősség elsősorban a párttitkárt terheli. Ugyanakkor bírálta a vezetőség többi tagját is, akik nem törekedtek arra, hogy a vezetésben — mint a pártszervezet vezetőségének egyenjogú tagjai — részt vegyenek. . A beszámoló megállapította, hogy I a Kézimunkafonalgyárban az üzem . vezetői durván elnyomják a bírála- ' tot. A vállalat vezetői a bírálókkal 1 szemben megtorló intézkedéseket fo- 1 ganatosítottak. Pl. Szél József elvtársat azért bocsátották el az üzemből, mert bírálta Kuglosits Mária vállalati igazgatót és a vele jóbarátságban lévő Greller Gyulát, helyte- [ len viselkedése és munkája miatt. A beszámoló további részében megszabta azokat a feladatokat, amelyeket a pártszervezet vezetőségének és tagjainak végre kell hajtaniuk a munkák megjavítása érdekében. A beszámolót hozzászólások követték. Szél Júlia elvtársnő elmondta: már hosszú ideje nem volt a taggyűléseken ilyen alapos beszámoló, amely ennyire nyíltan és világosan felvetette volna a hiányosságokat. Jankovics Mária párttitkár elvtársnő eddig azzal akart népszerűvé válni a gazdasági vezetők előtt, hogy elhallgatta és takargatta azok hiányosságait, «függőségben» volt tőlük. Ebből az következett, hogy a pártszervezet vezetőségének nem volt tekintélye. Kuglosits Mária teljesen a pártszervezet fölé kerekedett és az ő akarata érvényesült a pártszervezetben is. A bírálatot Kuglosits Mária a legdurvább módon elfojtotta, a bírálatot goromba eszközökkel megtorolta, nem ritka esetben a bírálót eltávolította az üzemből. Tóth János pártvezetőségi tagot azért bocsátották el, mert bírálni merte Kuglosits Máriát. De rajta kívül több párttag — aki bírálni mert — erre a sorsra jutott. AZ ÜZEMBEN súlyos hiányosságok voltak, de senki sem merte azokat felvetni, mert aki esetleg szólt, az Kuglosits Mária vállalati igazgató és Beregszászi Mária személyzeti felelős «áldozata» lett. Mindezt a párt- szervezet vezetősége, a párttitkár elvtársnő szájtátian elnézte, ahelyett, hogy felelősségre vonta volna Kuglosits és Beregszászi elvtársnőt pártszerűtlen magatartásukért. Csatos György elvtárs hozzászólásában elmondta: a partszervezetet súlyos felelősség terheli, mert elnézte, hogy Greller Gyula műszaki vezető — akit jobboldali tevékenysége miatt kizártak a pártból — hatalmába kerítette az üzem vezetőségét és ezen keresztül bomlasztó munkát végzett az üzemben. Kuglosits Mária vállalati igazgatót és Beregszászi Mária személyzeti felelőst Greller behálózta és saját kártevő munkájának leplezésére használta fel őket. A vállalat autójával Greller és Kuglosits Mária több esetben egyéni kirándulásokat rendeztek és ilyen kiszállásoknál jogtalanul napidíjat számítottak fel, így megkárosították népgazdaságunkat. A kommunista műszaki vezetőket nem hívták meg a műszaki értekezletekre, mert Greller, a festészet műszaki vezetője és Kuglosits Mária félt attól, hogy a kommunista szakmunkások felfedik romboló munkájukat és különböző csalásaikat. Greller, Kuglosits Máriával és Ormai Jánosnéval, az újítóbízottság elnökével összejátszva, hatalmas ösz- szegeket vett fel újítás címén, jogtalanul. Előfordult olyan eset is, hogy* egyes elvtársak különböző újításokat adtak be és ezeket az újítóbizottság visszadobta, ugyanakkor Greller egy-két hét múlva ugyanezekért az újításokért nagy összegű jutalomban részesült. Ez legutóbb Tóth János elvtárssal történt meg, akinek újítását az újítóbizottság nem fogadta el azzal, hogy az nem használható. Ugyanakkor rövid idő múlva Grellertől elfogadták ugyanazt az újítást. Aki ezeket a hibákat szóvá merte tenni, azt elbocsátással fenyegették meg. Jelenleg a festődében Greller rpellett egyetlen párttag sem dolgozik, mivel ő nem tűri meg a párttagokat maga körül. TÓTH JÁNOS elvtárs felhívta a pártvezetőség figyelmét a kollektív vezetés kialakítására, mely növeli a pártszervezet vezetőinek aktivitását és felelősségérzetét. Nem szabad előfordulnia többé olyan esetnek — mondotta, — hogy Jankovics elvtársnő egyedül végezze munkáiét. Hiba volt, hogy az eddigi taggyűléseken a bírálat egyáltalán nem érvényesült, de ez nagyrészt abból is adódott, hogy a titkár elvtársnő egyedül készítette el a beszámolót és a beszámoló nem foglalkozott a hiányosságokkal, senkit sem bírált hanyag munkája miatt. Ezután Tóth elvtárs bírálatot gyakorolt az üzem vezetői felé. Kuglosits Máriát és Beregszászi Máriát bírálta. akik az üzem egyik irodahelyiségében Grellerrel és egy vállalaton kívül álló személlyel reggelig dor- bézoltak. Még számos hozzászólás hangzott el a taggyűlésen, amelyek lerántották a leplet a bírálat elfojtóiról és feltárták a pártszervezet gyenge munkáját. Egyben számos javaslat hangzott el a pártvezetőség felé a hibák kijavítására. A KÉZIMUNKAFONALGYÁR kommunistáinak életében igen nagy jelentőséggel bírt ez a taggyűlés. Hosszú idő óta az első esetben merték bátran, személyre való tekintet nélkül bírálni az üzem vezetőit. Rámutattak, hogy a gazdasági vezetők kiskirályoskodása és a pártvezetőség szájtátisága hogyan akadályozta a termelés emelését, hogyan vpzetett selejtes munkához, a politikai munka elhanyagolásához. Ezen a taggyűlésen is megmutatkozott Kuglosits és Beregszászi elvtársnők helytelen viszonya a bírálathoz, amikor felszólalásaikban nagyképűen visszautasítottak minden feléjük elhangzott bírálatot azzal a pártszerűtlen kijelentéssel, hogy az «ő ügyeikbe senkinek semmi beleszólása nincs és őket senki nem vonhatja felelősségre». Most a nagyatádi járási pártbizottság feladata odahatni, hogy megjavuljon a pártszervezet munkája. Segítenie kell a pártvezetőséget abban, hogy a taggyűlésen megnyilvánult egészséges bírálat szellemében megélénküljön a pártélet, szorosabbá fűződjék a párt és a tömegek kapcsolata. A pártszervezet vezetőinek jó tömegmunkával el kell érniük, hogy a Kézimunkafonalgyár dolgozói — mind a párttagok, mind a pár- tonkívüliek — bizalommal forduljanak a párthoz.
