Somogyi Néplap, 1953. szeptember (10. évfolyam, 204-229. szám)
1953-09-06 / 209. szám
2 SOMOGYI NÉPLAP Vasárnap, 1953 szeptember 6. A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának és a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének határozata az árleszállításról (Folytatás az 1. oldalról) JÁTÉK-, PAPER ÉS ISKOLASZEREK: százalék gyermekikocsik 15 játékok 12—15 iskola- és óvodatáskák 20 befőzőhártya 20 VENDÉGLÁTÓIPARI ÁRAK: az átlag szerinti ételek ára átlagosan: I. kategóriájú üzemeknél 6 II. kategóriájú üzemeknél 10 III. kategóriájú üzemeknél 15 IV. kategóriájú üzemeiknél 15 cukrászsütemények minden cukrászdában átlagosan 10 likőrfélék minden üzemben átlagosan 15 a 10 forintos és 10 forinton (felüli menük ára 1 forinttal csökken a kenyér ára szeletenként 10 fillérrel csökken minden üzemben a péksütemény ára az I., II. ikategóriájú üzemekben darabonként 15 fillérrel, a III., IV. kategóriájú üzemekben darabonként 35 fillérrel csökken. SZOLGÁLTATÁSI DIJAK: cipőjavítási díjak 15 gyorsmosás zsákban 15 puha férfi ing mosás 15 kemény férfi ing mosás 15 vegytisztítás 15 Budapest mindazon kerületeiben, ahol a villanyáram díjszabás jelenleg magasabb a budapesti belterületi díjszabásnál, a fogyasztói villanyáram dija a legutóbbi leolvasás időpontjától számítva a belterületi díjszabás mértékére csökken. MOZI ÉS CIRKUSZ HELYÁRAK: mozibelyárak 33 cirkusz bel.yárak 33 A bel- és külkereskedelmi miniszter és az illetékes miniszterek biztosítsák, hogy az árleszállítás szeptember 6 tói az ország egész területén végrehajtásra* kerüljön. Gondoskodjanak az árleszállításba bevont valamennyi cikk és szd- gáltatás úi. leszállított árának közzétételéről. Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége, Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa. Wilhelm Pieck rádióbeszéde Nyugai-Németország lakosságához Berlin (ADN). Wilhelm Pieck, a Német Demokratikus Köztársaság elnöke péntek este rádión keresztül beszédet intézett 'Nyugat-Né- metország lakosságához, a küszöbönálló szövetségi gyűlési választások alkalmából. Wilhelm Pieck hangsúlyozta, hogy a választások egész Németország számára döntő időpontban kerülnek megtartásra. Két út áll népünk előtt. Az egyik út az össznémet megegyezésen keresztül a békekonferenciához és a békeszerződéshez vezet. Meghozza Németország újraegyesítését demokratikus alapokon és nemzeti függetlenségét — mondotta. A másik út a bonni és a párizsi háborús szerződésen keresztül a reakció és a militarizmus korlátlan uralmához vezet. Ez az út az idegen imperialista uralom tartóssátételéhez és német földön folyó harmadik világháborúhoz vezet. Ezen az úton nem lehetséges Németország egységének helyreállítása és a békeszerződés. Adenauer a szétdaraboltság táltossá tételének, a fegyverkezésnek és a háborúnak az útjára lépett. Adenauer politikája nem német, hanem amerikai politika. Ezt újból megerősíti Dulles amerikai külügyminiszternek, a koreai háború kezdeményezőjének beavatkozása a választásokba. Ezért az 1953. szeptember 6-i választások döntő jelentőségűek a háború, vagy a béke kérdésében. Aki Adenauert, vagy jelöltjeit választja, az a háborúra szava«.. Aki Ádenauer ellenfeleit választja, az a békére szavaz. Aki békét akar, csak olyan jelöltekre szavazhat, akik elszánt ellenfelei Adenauer kormányának — folytatta beszédét Wilhelm Pieck elnök, — majd hangsúlyozta, hogy a szovjet kormány javaslatai a békeszerződéssel kapcsolatban útat nyitnak az egységes és demokratikus Németország felé, amely megszabadulva minden jóvátételtől. minden adósságtól mentesen a megszállás alól felszabadulva, független és szuverén államként békében élhet minden néppel. Ezen az úton az első lépés a kerten és nyugaton élő németek megegyezése össznémet ideiglenes kormány megalakítására, hogy e kormány képviselje a német nép nemzeti érdekeit és jogait a békekonferencián. A németek ügye, hogy síkra- szálljanak jogos nemzeti követeléseikért. Ez a nép igazi képviselőinek feladata, akiket az egész nemgpt érdekei vezetnek. Ezért a szövetségi gyűlési választásokon olyan jelöltekre kell szavazni, akik a németek egymásközötti megegyezéséért, Németország érdekeinek a békekonferencián történő közös képviseletéért és a békeszerződés mielőbbi megkötéséért küzdenek. A szövetségi gyűlési választás tehát választás a szétdaraboltsag tartóssátétele és a demokratikus egység, a háború és a béke között. Minden német férfinak és nőnek nemzeti kötelessége, hogy az egységre és a békére, Adenauer ellenfeleire szavazzon. „AZ IRÁNI SAJTÓ PROVOKÁCIÓS MEGNYILATKOZÁSAI“ I. Pilsevszkij cikke a „Pravdádban Moszkva (TASZSZ). P. Naumov, a «Pravda» berlini tudósítója a nyugatnémetországi választási küzdelembe történt durva amerikai beavatkozásról ír: A nyugatnémetországi választási kampány első napjai óta — hangzik a tudósítás — az amerikai hatóságok Washingtonban és Bonnban mindent elkövettek annak érdekében, hogy a választásokon biztosítsák az Adenaüer-féle koalíció győzelmét. A választási harcba elsőnek maga Eisenhower elnök avatkozott be a július végén Adenauerhez intézett, nagy port felvert «nyílt levelével». Ezután amerikai részről provokációhoz. durva nyomáshoz folyamodtak. Három nappal a választások előtt nyilatkozott Dulles amerikai külügyminiszter. Dulles Washingtonban tartott Sajtóértekezletén «végzetes következményekkel» fenyegette meg a németeket arra az esetre, ha az Adenauer-vezette mostani bonni kormánykoalíció vereséget szenved a választásokon. Dulles ‘ nyilatkozata — állapítja meg Naumov — még az Egyesült Államokban is bizonyos ingerültséget keltett:, A. «New York Times» szerint az a nyíltság, amellyel a külügyminiszter a küszöbönálló választásokkal foglalkozott, meglepte több olyan munkatársát, akik szeretnék tanácsolni főnöküknek, hogy tartózkodjék az ilyen nyilatkozatoktól. A «New York Herald Tribune» hangsúlyozza, hogy Dulles nyilatkozatának a nyugatnémet közvéle«némileg megfélemlítette az amerikai külügyminisztériumot». Nyugat-Németországban Dulles nyilatkozatát valóban a nyugatnémetországi választási küzdelembe történt durva amerikai beavatkozásként fogadták. Mint a «DPA» hírügynökség jelenti, Erich Ollenhauer, a Német Szociáldemokrata Párt elnöke Esch- wegeben mondott beszédében Dulles amerikai külügyminiszter nyilatkozatát «az eddigi legkevésbbé helyénvaló beavatkozások egyikének» nevezte. A szociáldemokrata Brauer, Hamburg város polgármestere Dulles nyilatkozatával kapcsolatban felhívta Nyugat-Németország lakosságát: «fejtsen ki ellenállást az ilyenfajta nyilatkozatokkal szemben, amelyek abból indulnak ki, mintha a német nép gyarmati nép lenne». A gazdáinak nyomdokain haladó bonni klikk a legutóbbi napokban szintén fokozott mértékben megfélemlíteni igyekszik a választókat az Adenauer-íéle koalíció választási bukásának állítólagos «veszélyes következményeivel», Adenauer arra irányuló kísérleteivel kapcsolatban, hogy a lakosságot olyan nyilatkozatokkal ijesztgesse, amelyek szerint a bonni kormány az Adenauer-féle koalíció bukása esetén az Egyesült Államoknál kegyvesztetté válik. A «Fuldaor Volkszeitung» című lap felháborodással jelenti ki: «Engedjék meg feltenni a kérdést, milyen kancellárunk van: német vagy amerikai?» Moszkva (TASZSZ). A ..Pravda" szombati száma közli I. Pil- sevszkijnek „Az iráni sajtó provokációs megnyilatkozásai“ című cikkét. A cikk teljes szövege a következő: Az utóbbi időben egyes iráni lapok hasábjain egyre gyakrabban jelennek meg olyan cikkek, amelyeket csakis provokációsaknak lehet nevezni. A cikkek szerzőit igen határozott cél vezeti: meg akarják bontani a jószomszédi viszonyt a két szomszédos állam — a Szovjetunió és Irán —* között. Minek nevezhető például, ha nem kihívónak a „Nabarde 1 Melliat‘‘ című lap augusztus 30-i számában megjelent cikk, amely teljesen nyiltan provokációk szervezésére bujtogat a teheráni szovjet nagykövetség ellen. Senki előtt sem titok, hogy az agresszív amerikai erők már több év óta igyekeznek bevonni Iránt az új világháború előkészítése érdekében folytatott provokációs tevékenységükbe. Igyekeznek iráni területen megteremteni katonai és légitámaszpontjaikat. Minden alap megvan annak feltételezésére, hegy éppen ezek az erők uszítanak bizonyos iráni lapokat szovjetelienes megnyilatkozásokra. Ez annál valószínűbb, mert sok külföldi lap az augusztus 19-i iráni államcsínyt az Egyesült Államok hivatalos képviselőinek cselekményeivel hozza kapcsolatba. Az amerikai monopóliumok mostanában elég nyiltan elárulják azt a törekvésüket, hogy megkaparintsák Irán gazdaságát. Ezzel kapcsolatban az amerikai kormánykörökben már tervezik, hogy kölcsönt, vagy „ellenszolgáltatás nélküli segélyt“ nyújtanak Iránnak. A „Wall Street Journal' című lap szerint ilyen segélyt csak akkor lehet nyújtani, ha „az új iráni kormány nem lesz szolidáris Oroszországgal" és „baráti kapcsolatokat létesít a nyugattal.“ ' ; Jól értesült megfigyelők utalnak .arra, hogy az Egyesült Államoknak Anglia és Irán közti normális kapcsolatok megteremtéséről való látszólagos gondoskodása, valamint áz angol—iráni olaj vitában való „közvetítői'1 működése egyáltalán nem szünteti meg azokat a mély ellentéteket, amelyek ebben a kérdésben az Egyesült Államok és Anglia között megvannak. Szombaton az agrártudományi egyetem épületébe összehívott országos gsbonatermelési értekezleten a gabonatermelésben élenjáró államj gazdaságok dolgozói, termelőszövetkezetek elnökei és bri- gádveaetőiii gépállomások agronó- musai és élenjáró traktorosai, valamint .a gabonatermeléssel foglalkozó kutatók és szakemberek vettek részt. Győri Mihály földművelésügyi miniszterhelyettes megnyitójában hangsúlyozta: az értekezlet jelen- lcsc<-i- különösen növeli a Magyar Az amerikabarát teheráni lapok az augusztus 19-i államcsíny után minden módon dicsőíteni kezdik a haladó irániak elleni terrort és fizikai erőszakot. Az amerikai sajtó nem titkolja, hogy az amerikai olajtársaságok nak nagy érdekeik fűződnek az iráni olajhoz. Az amerikai imperialisták tudják, hogy az iráni nép egészséges erői valamennyien védelmezni fogják nemzeti függetlenségüket. Ilyen körülmények között neu. véletlen, hogy provokációs és uszító cikkek jelennek meg a sajtóban a Szovjetunió és az iráni szovjet nagykövetség ellen. Az iráni hatóságok nemcsak hogy nem akadályozzák meg, hanem inkább védelmezik az ilyenfajta megnyilatkozásokat, amelyeknek célja a szovjet—iráni viszony, í megbontása. Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének ezévi júliusi határozata és (kormányunk programmja, mely célul tűzte ikii a dolgozókról való fokozott gondos,kodást, *az élet- színvonal fokozottabb emelését. A ikormányiprogramm elő kívánja segítem’ a mezőgazdaság gyorsabb fejlődését, hogy mezőgazdaságunk több kenyérgabonát, több húst és más mezőgazdasági terméket adjon népgazdaságunknak. Ezután több előadásra került sor. DURVA AMERIKAI BEAVATKOZÁS A NYUGATNÉMETORSZÁGI VÁLASZTÁSI KÜZDELEMBE A „Pravda“ cikke ményben keltett éles visszhangja Országos gabonatermelési értekezlet nemzetközi szemle AZ AMERIKAI POLITIKA ELSZIGETELŐDÉSE EURÓPÁBAN Az amerikai nagyburzsoázia leg- reakciósabb szócsöve, a «Newsweek» című folyóirat figyelemreméltó beismerést tett: megállapította, hogy az amerikaiak presztízse a mélypontra süllyedt Európában. Mi késztette erre a beismerésre a «Newsweek»-et? A felelet egyszerű: a tények ereje. A nyugati polgári sajtó közleményei és a legutóbbi nemzetközi események alapján ugyanis teljesen nyilvánvalóvá vált. hogy az Egyesült Államok külpolitikája elszigetelődött. Eri a tény az ENSZ közgyűlésének politikai bizottságában legutóbb lefolyt vita során, majd magán a közgyűlésen lezajlott vita és szavazás során nyilvánult meg legélesebben. Az a szavazás, amelyet Indiának a koreai politikai értekezleten való részvétele kérdésében tartottak meg, ismét mélyen feltárta az imperialista tábor ellentéteit. A burzsoá sajtónak az ENSZ-ben lezajlott eseményekkel kapcsolatos kommentárjai az amerikai diktátum- politika újabb vereségét tükrözik. A «New York Times» tudósítója szerint az ENSZ-beli vita «olyan nehéz helyzetbe juttatta az Egyesült Államokat, amilyenben még nem volt, mióta hét és fél évvel ezelőtt az í:NSZ megkezdte tevékenységét. Nagy politikai kérdésekben az Egyesült Államok vezetőszerepét az ENSZ-ben még soha nem. fenyegette ilyen komoly veszély. Mindezek alapján nem meglepő, hogy Stewart Alsop, a «New York Herald Tribune» szemleírója az alábbiakat volt kénytelen megállapítani az Egyesült Államok politikájának elszigetelődéséről, Amerika presztízsének romlásáról: «Senki sem, még az amerikai kormány tekintélyes külfö’di képviselői sem tagadják, hogy az utóbbi hónapokban katasztrofálisan hanyatlott Amerika tekintélye, vagyis az Egyesült Államok képessége a vezetésre. A McCarthy- val kapcsolatban csapott hűhó csupán annak a mély szakadéknak az előcsarnoka, amely Amerika és Európa között feltárul. Ha továbbra is a hajlhatatlanság szerepében lépünk fel, ez a szakadék a jelek szerint olyan méllyé válik, hogy külpolitikánk egész struktúrája fejünkre omlik». VÁLASZTÁSOK NYUGAT-NÉMETORSZÁGBAN Ma, vasárnap tartják meg Nyugat- Németországban a szövetségi gyűlési választásokat. Ez a nap sorsdöntő a német nép számára és egyben Európa népeinek békéje szempontjából is. Az Adenauer-klikk uralmának 4 éve alatt mindenben elárulta a német nép érdekeit. Keresztülhajszolta a bonni, a párizsi háborús szerződések elfogadását, az atlanti politika szekeréhez láncolta Nyugat-Né- metországot, újjáélesztette a militarista és revansszellemet, nyomorba döntötte a nyugatnémetországi dolgozókat és lábbal tiporta a dolgozók szabadságjogait. Ezeket a tényeket még a burzsoá sajtó sem tudja eltagadni. A «Fuldaer Volkszeiíung» című polgári lap például kénytelen volt megállapítani, hogy «Adenauer négy éven keresztül szemrebbenés nélkül kormányzott a nép ellenére». A «Reuter» hírügynökség pedig így jellemezte Adenauer szerepét: «Adenauer bebizonyította, hogy az amerikai külpolitika legerélyesebb híve Európában». A német nép előtt lelepleződött Adenauer klikkjének minden aljassága. Adenauer és óceánontúli támogatói ezért arra kényszerültek, hogy a hazugság és a terror minden eszközét felhasználva biztosítsák győzelmüket a nyugatnémetországi választásokon. A bonni rendőrség letartóztatta azokat, akik a Kommunista Párt választási programmját terjesztették, elkobozta a demokratikus pártok választási anyagait, betiltott egész sor kommunista lapot, feloszlatta a Kommunista Párt választási gyűléseit, gumibottal verte szét sok gyűlés részvevőit. Mindebben tevékenyen közreműködtek a nyugatnémetországi újfasiszta szervezetek. Adenauer uralmának fenntartását szolgálja a nemrég jóváhagyott népellenes választási törvény is, amelynek célja a választók megtévesztése. Az Adenauer-klikket választási hadjáratában az amerikai és a nyugatnémet monopolisták pénzelték. A nyugatnémetországi konszernek 50 millió márkát, az amerikaiak — főbiztosuk útián — 6 millió márkát , juttattak Adenauer számára. Mindezek. mellett Dulles amerikai külügyminiszter személyesen is beavatkozott a nyugatnémetországi választási küzdelembe Három nappal a választásolt előtt Dulles sajtóértekezletén «végzetes következményekkel» fenyegette meg a németeket abban az esetben, ha az Adenauer-vezette bonni kormánykoalíció vereséget szenved a választásokon. Adenauerrel '-vemben ugyanakkor erős ellenzék áll. Az ellenzék legnagyobb pártja a Német Szociáldemokrata Párt. A Német Szociáldemokrata Párt jobboldali reformista vezetősége tömegbefolyásának megőrzése érdekében és a tömegek nyomására e választási hadjárat során több kérdésben kénytelen volt bírálni Adenauer kül- és belpolitikáját és bevetni olyan népszerű jelszavakat, mint Németország újraegyesítése, a katonai szövetségekben való részvétel elvetése stb. Ugyanakkor azonban a Szociáldemokrata Párt kommun istaelienes propagandát is folytatott és folytat. Ádenauer ellen foglal állást a választásokon az Össznémet Néppárt és a Németek Szövetsége, amelyek közös listán indulnak. E pártok követelik Németország egységének megteremtését, függetlenségének biztosítását és bármiféle katonai szövetségben való részvétel elvetését. A német dolgozók érdekeinek és Németország nemzeti érdekeinek, az egységnek és a békeszerződésnek következetes harcosaként Németország i Kommunista Pártja indul a választásokon. Ez a párt a kormány-klikk veszett terrorja közepette vesz részt a választási hadjáratban. A német nép történelmi kérdésben dönt a választáson. — Erre figyelmezteti a nyugatnémetországi dolgozókat Németország Kommunista Pártjának felhívása is, amely hangsúlyozza: — A német nép sorsa kezetekben van! Amikor a választási helyiségbe léptek, gondoljatok magatokra, gyermekeitekre, otthonotokra és az utóbbi ötven év tapasztalataira. Az értelem és a lelkiismeret szavára hallgatva, szavazzatok Németország Kommunista Pártjára, nemzetünk megmentésének pártjára, amely a megegyezésért, a békéért, a dolgozók jólétéért harcol.
