Somogyi Néplap, 1953. szeptember (10. évfolyam, 204-229. szám)

1953-09-29 / 228. szám

Kedd, 1953 szeptember 29. SOMOGYI NEPLA5 3 Eredményes munkát végeznek a Fűtőház dolgozói A ‘kaposvári Fűtőház dolgo­zói 'jó munkájukkal kivívták a 'dolgozók elismerését, a fűtőhá- .zak közötti versenyben az el­ső helyre kerültek, A vasutas- nap tiszteCetére indított verseny is szép eredményeket hozott. Több tonna 'szeneit takarították meg tér­vén felül1. Az augusztusi munkaver­seny szeptember hónapban töret­len -lendülettel folyt tovább. 204 tonna szemet takarítottak meg szeptemberben. Eredményes mun­kájukat ,az is mutatja, ho-gy ebiben- a hónapban ieigy gép sem -esett ki _a 'termelésből. A túlsúlyo-s vonatok szállításá­nál!) -a legjobb eredményit Csontos -Jarnos kétszeres 'sztahanovista mozdony vezető és Garami János fűtő érték el. A Fü tő ház dolgozói jutalomban é.s dicséretben részesülnek, mert mozdonyaikat -tisztán tartják. Leg­utóbb Mer,kei Lajos és Nagy Jó­zsef kapott az-é-rt jutalmat, mert az ő gépiik voiltt a legtisztább. A túlsúlyos vonatok szállít ájs-áuá] szeptember, hómatplban még kiváló eredményt ért e!l Kővári György és Posvai István, ákik 158 tonna túlsúlyt továbbít ott ak. A hartm-aidilk negyedév eredmé­nyes munkáját elősegítette ai d-o-í- gozók felajánlása, amit az árleszál­lítás után tettek. Ezek a vállalá­sok .szénm-egta'karíttá'sira és irányvo-n-ait -továbbítására vonat­koztak. Nagy József 4 tonna szén- megtakarítást vállalt, Earlk-as Gyu­la és Horváth IV. József az irá.n>- vomatok gyors továbbításával vá­laszoltak az árlesz-áMításra. Jól dolgozott, mint eddig minidig, Me­ző fi Lajos ifjúmunkás, Teljesítmé­nye 133—144 százalék között moz­gott augusztus hónapban. A Fűtő- ház -minden egyes dolgozójának lelkiismeretes, jó munkája előse- gí'ii a harmadik negyedéves terv teljesítését. Nagy feladat vár a vasút dolgo­zóira: az ő-sizi csúcsforgalom za­vartalan lleíbo.nyoilítá'Sa. Ennek ér­dekében -egyhetes Iskoilát szerv ez- íeik, ahol a- dolgozók elmélyítették, kiszélesítették szakm-ad 'tudásuk a-t, megiisim-ertélk a sz-ovjet munkamód­szereket. Ez-ein a t-anfeifyamoo részi vettek a Fűtőbáz sztahano­vistái, 'élenjáró dolgozói is. A síz-alkmaj; tanfolyammal! is elő akar­ják segíteni a negyedik negyedév jó iindluil-ásiát és az őszd csúcsíorga- ltom zökkenőmentes lelbonyo-l'ítá- sá't. A jövőévi bő termés alapjait teremtik meg szorgos munkájukkal a pusztaszemesiek Dombcktaal övezett, festői szép 'táj vefezi körül! Pusztaszemes köz­ként termelltűlk a napraforgót, de -aiz i-dén már nagyobb Összefüggő h-cigy fkíc-seréllijék az éveik óta baisz­ség-et. N-e-m -nagy ,a falu, mindössze 11O0 hold •szántóterületét művel­nek -a község szorgalmas dolgozó parasz-tj-ai. Gyönyörű a község ha­tóra. A bét -méter megás Ikukori- eás'dk, lia'.almas niap.raíorgótámyé- j*oík, frissen zöldeilő árpavetések egyaránt arról!) tanúskodnak, hogy a föld -igazi mesterei lakják ezt a 'községet. Szorgalmas munkával, .szakértelemmel! bőséges termést érnek -el. Ezen a nyáron kenyér gabonából 10—12 mázsáit takarítottak ib-e hol- •da-nként. Különösen az őszüárpa tíáíálta meg -az időben . végzett szorgalmas imuntkát. A 95 holdon átlagosan 17 mázsás termést értek el holdanként a község dolgozó parasztjai. £z a. tenmé® eredmény annál is in­kább meglepte a- község dolgozó parasztjait, mert ezelőtt 3 évvel még csak hírből' ismerték az ős'zi- árpát. — Nem is volt könnyű az első év — mondja Szipli -elvtárs, a ta­nács elnöke. — HázróI-házra kel­lett járni, míg néhány holdat si­került -dliveitte'tni. Az -első évi ter­més eredményei azonban bebizo­nyították, hogy a puszta szemesi iöldek igen alkalima-saik az ősz-iár- pa termesztésére. Az idén, a múltévá tapasztalát alapján, iszeptemb erben elvetik 'az -ősziárpát. Eddig a vetéstervet 85 s zá z-al-é k ra telLje.sítétfiék. — De így voltunk a napraforgó­val is — mondja Szipli elVtárs. — Az elmúlt években csak szegély­ie-rüiietelket vetettünk be v-ele. Nem is jártak ros-szul a dolgozó parasztok, mert -ahogy aiz -eddigi terméseredmény mutatja, 8—9 má­zsát Is megterem holdanként. Ed­dig 100 mázsát adtak be a ikö-zség dolgozó -parasztjai. A beadáson fe­liül pedig bőven -marad -szalba-d el­adásra. Torma István már eddig 5 mázsát adott el ,a -szövetkezetnek szabadon. A pusztaszemesi dolgozó parasz­tok megtanulták, hoigy ha a párt­ra, -az álamra hallgatnak, jói jár­maik. Moist is ennék a -széf lem élben fogtak -az őszi szántás-vet,és mun­kájához. Náluk évek óta az a szokás, hogy október 20-át az őszi munkák teljes befejezésével várják. Ekkorra- még a ikulkoricasz-árat is betakarítják a föld-ékről. Most is ehhez a jó „szokáshoz“ ralgaszlkod- nak. Az árpa vetése m-éLlett a 100 hold rozsból már közelii 80 holdat elvetettek. Az élén-járó ga-zdák, mimt Pál István, Baranyai Mihály már ia búzát is vétik. Gyors ütem­ben folyik a kukorica, napraforgó betakarítása i-s. A burgonyát pe­dig már — pár hold kivételével — -betakarították. Nagy volt az öröm ,a községben, amikor meghalló t'ták, hogy az -egész község minőségi vetőmagot kap. Ugyan-is a pusztaszemesiefk mindig kényesek volit-ak a vétő- magra. Az elmúlt években, -még ia hetedik községbe is -eüimenték, máJt vetőmagot. Mo-st az állam gon- doskodása folytán saját szövetke- z-ctüikib-en cserélték Ik-i vetőmagju­kat jóminőséigű, bő termás-t -adó, minőségi vetőmagra, A köziség doígcizó ,paras zt|aji imliinítié'ív 300 má-zisa búziáit, 100 mázs-a rozsot, 86 mázsa ősziiárpát c-serélték ki eddig. Most úgy 'számítanak, hogy jövőre csupán az új vetőmag ré­vén mintegy 2—3 mázsával; .n-övak- E'z'iik -a terméisátliag, ami jelentősen mőveCji a jövedelmet. Nem is m-ulas-zitiam-ak -el' 'egyet­len -napolt -sem, Ikifiaszn. állják a jó ideit. „Miniéi -edlcbb földbe -a ma­géit“ — -eiz -a 'jelszó .most Pusztasze- m-eisen. A községi1 taimáos nagy se­gítségeit ad ehhez, szervezi, irá­nyt íja -a község dolgozó paraszt­jainak küzdelmét. Szipli -elvtárs igazi vezető módjára, a map nagy- -rész-.éit kint töiitli ,a faluiban, ,a me­zőn, ,a ddligozó iparasiztoik közt. Ta- iKácaolkat ad és tanácsokat kér a dolgozó .parásztcikt-ól, .mert ahogy ő mondijiai: — A tanács csak akikor láthat­ja el jól a feladatát, ha tanítja a dolgozókat, de tanul is tő­lük. Lelhet is tanulni a mi dolgozó pa­rasztjainktól, mert -valamennyien munkában m-egedzétt, tapasztalt -ember-ek, la'kilk Ik-étsz-ek minden ne­hézségeit (leküzdeni, ha -az a haza javát, a -m-agulk használt szolgálja. A pus-zta-szemesieik ez-en az őszön iis meg -akarják mutatni, régi jó hírnevükhöz méltóan, hogy be- csüQet’jei- -áüliják meg -helyüket a jövőévi kenyérért vívott nemes 'küzdelemben. | Jól felkészült a pártoktatási évre a bélavári pártszervezet BéC'ávár fcöztség megyénk déli határán fekszik. Szo-rg-alírnais, tö­rekvő -embereik ílakják, jól megmű­velik f-öllídjeilkét. Munkájukat a föld sokszorosan v-isiszafizetíi, szép ter­mést 'takarítottak be az idén í's •minden terményféileséglbőíi. Búzá­ból 10, ,burgonyából! 80, 'kukoricá­ból! ,25 mázsás termélsit -értek iel' hol­damként. Az állDam iránti Ikötelle- 'zet'tságülk teljesít és ét elsőrendű fel­adatúiknak tartják a falitu dolgozó parasztjai. Gabcinalbeadásukat hiányltafanu] telijesit ették éls most az őszi beigyüj-tésnél is iszép ered­ményeket érnek -el, Niapraforgóbe- adásuknák 100 'Százalékra, burgo- n-yabe-adlásukruak 80 -százalékra’ leäte- g-et tettek. A -sziánltás-vetés munlká-jávalJ sem akamaik (lemaradni a járás tölbbi községe mögött. Az idei jó termés eredményei meggyőzték a dolgozó­kait arról, hogy -a jól előkészített földbe idejében elvétett mag jó termést hoiz. Az ő'sziáripa vetését .szeptember 30-ra befejezik, a búza és a rozs álá már nagyrészben elő­készítették -a talajt. Több helyen már ia rozs is ,a_ föídb-e fcerüJit. A bél-avári községi alapszerve­zet veize-tőséige a szántás-vetési és 'betakarítási munkák -irányítása melll'Jeitt nagy gondot -fordít állan­dóan arra is, hogy -az új -párt-okta­tási évet alaposan és gondosan elő­készítse, hogy -a párttagok és az éHenj-áró dolgozó parasztok -megis­merkedjenek a -párt politikájának alapvető kérdéseivel. Az eifmúílt oktatási évben rosszul szervezték m-eg a -podiitilkái ofcta- t-á-st a községben. Kiss József elv- társ, az előző párt-titkár nem for­dított kellő gondot iaz -oktatásra. A h-aíigatókat nem egy,én,i 'beszél­getés állapján osztották be, hanem csak kijelölték őket és a haFJga- tek -nagy többsége így -nem járt el' -rendszeresen a fogitailko-zásokra. A páítvezetős-ég nem -törődött -az ok­tatás irányításával és ■ellenőrzésé­vel, magárahagyta -a propagandis­tát. Január hónapban azután mér meg is szűnt iaz oktatás, mert a haffigatőik nem jeitemitek meg. Pá.pics János elvtárs, -a jelen liegt pá-rttitkár már elsőrendű kötefes- ségének’ tartotta- a most meginduló pártoktatási év előkészítését, A háromtagú kiválogató bizottság egyéni b-eszégetés után válogatta ki és osztotta be -az -elvtársakat az oktatásba. Egy első évfolyamú pp- l'itikai isko-fai lindul a iközisiégben 20 hailligafóvail. 12 párft-ag és 8 p-ár- todkívülli -becsületes élenjáró 'dol­gozó paraszt ve-siz részt az okta­tásban. Olyan dolgozó (parasztok vesznek részt a-z oktatásban, mint Varga Mihály és Kovasec Vendel, ekük példamutatásukkal', jó mun- kájuklkaif -él'emjárnak -a fal'u dolgozó parasztjai előtt. A politikai iskola propagandis­tája, Szv-acsina P-á] eív'társ az ők- t-atá-si munlk-ára propagandi-stakép- zőn készült feli. Helye fi esét is 'biz— toisította -a pártv-eizetősiég. Az ok­tatásba bevont1 elvtársakkall a ‘ki­válogatás ótia is állandóan tartja a kapcsol'atiot a pártszervezet veze­tősége, beszéligetnék velük az ok­tatás jellientőisiégéről, A DlSZ-alíapszervezet vezetői is jóf lélőkéiszíitett'ék az oktatási év-et. Itt i-s ellső -évfolyamú politikai i«- fcolia indiu'l!, ugyancsak 20 h-áJtlgiató- va-1. A hallgatókat ők is gondosan válogatták ki. Olyan le5k-es, jól dolgozó fiatalokat vontaik be az oktatásba., áfcilk DISZ-tagakhoz méltóan dőligoztak 'eddig fs 'és akik pofiit lkai képzésük folkozásávall) még 'sokka-l jolbb mudkát tud-n-ak -majd végezn-i.-Mindkét islkoiía 'számárai a be- ilíyísiáget és az -anyagot biiz'o-sítoitta a pá-rtszerve-zef vezetősége. A jóil előkészített oktatás sikerrel in- duLmajd a jövő hónap 15-ón Bél;i­v ár ott. Kormányunk felbecsülhetetlen segítséget nyújt a dolgozó anyák­nak azzal, hogy egyre növeli a böl­csődék és napközi otthonok szá­mát. A kcrmányprograirm megvalósí­tása során további új bölcsődék, naptiözí otthonok létesülnek szer­te az országban, így megyénkben is. Ehhez azonban még több szak­képzett gondozónőre van szükség. Ezért a Megyei Tanács egészség­ügyi osztálya csecsemő- és gyer- mekgondozónőképző iskolát indít Kaposvárott. Jelentkezhet minden 18 30 év közötti egészséges Qö* í,kinek legalább 6 általános iskolai végzettsége van. A kérvényeket a Megyei Tanács VB XI, egészség- ügyi osztályának 1953 október 5-*fS kell beadni. A kérvényhez csatolni kell: ön-* életrajzot, születési bizonyítványt, vagyoni bizonyítványt, legutóbbi iskolai bizonyítványt, orvosi bizo­nyítványt, ha már dolgozott, mű­ködési bizonyítványt. A kőröshegyi Táncsics tsz tagjainak harca a szebb életért 'Távol a falutól' dombok közt meghúzódva áll a köröshe­gyi Táncsics tsz tanyája. Tiszta időben messziről ide látszik a Ba­laton napfényben csillogó (víztükre. Körös-körül frissen szántott _ föl­dek, gondosait művelt szőlők, virág­zó gyapottáblak mutatják, hegy a tsz tagjai szorgalmas, dolgos em­berek. Hosszú, küzdelmes utd-t jártak be. •míg idáig jutottak. Erről beszél a csoport legidősebb [tagja, az 59 éves Borbély József bácsi. Mint elmond­ja, a csoport 1949 -márciusában alakult mindössze 12 taggal.. Az­előtt mindnyájan cselédemberék; ’mmások nincstelen sze gény ék ltok. Se földjük, se jószáguk ym volt. A tsz-be nem is hoztak tagúkkal egyebet két erős karjuk- lál s szorgalminknál, ügy gondol­ták, hogy lebzös erővel majd job- yan boldogulnak, s végre az ö éler ük is nyugodtabbá, biztosabbá, bol­dogabbá válik iés a maguk zni tesz­ik. I.ay is történt. — Pedig hej, de nehéz idők kö- keztek ránk — emlékszik vissza, rbély bácsi. — Itt minden d- 1yagolt, rozoga -állapotban volt. 'ült-bedült épületek, üres istáP magtárak. Az istállóból saját izünkkel hordtuk ki ja teá­mért nem vM még egy vas- tk sem. De nem csüggedtünk, segítettürúk magunkon, ahogy nk. Lassan összeszedeget-1 n. egypár szerszámot és •Át tudtunk, magunk készhtet- •k. Boronát is úgy csi- tunk, .szedétt-vedeM drótokból, fából. Felhasználtunk mindent, ami kezünkbe került. Aztán segítsé­günkre sietett az állami is, úgy­hogy lassan egyenesbe jöttünk. Szaporodott a tagság is. Egy- re többen léptek u tsz-be, megindult a munka. Bizony voltak bajok a kezdelt-kezdetén. Az elnö­künk, Német Ferenc jó ember volt, szerették is őt, értett a gazdálko­dáshoz. De mi tagadás, gyenge volt, nem akart senkit megbántani, így aztán a rendbontók nem érezték 'maguk mögött az erős kezet, megla­zult a munkafegyelem. Az 5% tagból csak 14—15 jött rendszeresen dol­gozni, olykor még annyi sem. Nem is ‘értek el valami fényes eredményt. Ezért aztán Nemét Ferenc helyett új 'elnököt választotta|fc, fKomlódi Sándor személyében. Kezdetben mutatkozott is valami változás, de végül ö maga volt az, aki a fe­gyelmet újra megrontotta, s meg­bolygatta a tagok közötti békét. Iszákos volt, goromba, hanyag. Mikor látta, hogy a helytelen gaz­dálkodás következtében bizony nem nagyon jó termés mutatkozik, vég- kép nem törődött semmivel. Ez volt a tsz életében a mélypont. A tagok zúgolódtak, elégedetlenked­tek, különösen akkor, mikor tudo­másukra jutott, hogy Ko<mlódi Sándor hibás• pénztár könyvelés miatt 44.682 forinttal nem tud el­számolni. Komlóéi Sándor a pénzt állandóan magánál hordta, s így a tagok nem tudták ellenőrizni a pénztárt. Mikor a I tagság előtt világossá vált, hogy mi-1 lyen óriási károsodás érte őket, el- ’ keseredtek, sokan ott akarták hagyni a csoportót. jPJekor, 1955 II. hó 22-én vette ^ kezébe a tsz vezetését a fia­tal Gutmann Imre, aki akkor nem­rég szerelt le a ‘katonaságtól. Tisz­tán láltd a bajok forrását. Először is a munkafegyelem megszilárdítá­sát tűzte célul. összehívták a tag­ságot, s megbeszélték, hogy milyen rendszabályok megvalósításéval le­het a csoportot újra szilárddá, egy­ségessé tenni. Határozatom hoztak arról, hogy a munkából mindenki egyaránt vegye ki a részét. Az ipar zoMtlanul hiányzókat két munka­egység levonásával büntették. Be­tegségi-e való hivatkozást is csak orvosi igazolvány ellenében fogad­tak el. így van ez ma is. Ha vala­ki nem jön ej, azonmtl utó,na 1 néz­nek, hogy hiányzásának mi az oka, s fia elfogadhatóan igazolni nem tudja távolmaradását, a fegyelmi bizottság azonnal határozatot hoz megbüntetésére. Az egyéni felvilá­gosító munkáról sem fdedkeztek meg. így szoros kapcsolat jött hét­re a vezetőség és a tagság között. A személyes jó példamutatás nyomán az elnök tekintélye emelkedett, s ma a tagak közt nagy szeretetnek örvend. A z eredmények nem is marad­tak el. Megmulatkoztak mind a tsz termelési eredményei­ben mind a csoport megszilárdu­lásában. Ebben az évben már jO termést takarítottak be. A munka terén kiváló eredmények születtek. Békefi Ferenc állatgondozó 844 munkaegységet, id. Tömör Károly (fiával együtt) 496 munkaegységet ért el. A csoportban 10 asszony dol­gozik, mindnyájan előljárnak lp munkában, de ezek közül is leg-ö jobban az 54 éves Lidi József né. Igazi pénzjövedáhnük nem sok lesz, de a kamrák már nem mamának üresen. Most az államunk nyújtotta sok és jelentős segítség nyomán még virágzóbb, boldogabb élet vár a tsz tagjaira. Isménk mindnyájan a rendeieteket. Sokat beszélnék ró­la, azt is számít gat ják, mit jelent nékik külön-külön és mit jelent az egész tsZ-nek együttesen. Nagy terveik vannak, tavaszra tyvikfair- möt és konyhakertet létesítenék, Rendbehozzák a még javításra; váró gazdasági épületeket, s mindezt sa­ját erejükből. Egy világért el nem hagynák a tsz-t, olyan szeretettel beszélnek róla, mint otthonukról, mint (x legkedvesebbjükről. Emlé­keznek még, mennyit küzdöttek ér­te, hány nehézséget kellett legyőzni kemény akarással, s most, hogy már ennyi szép ered­ményt értek el, mikor kor­mányunk ennyi kedvezménnyel segíti munkájukat, ékkor hagyják ott a csoportot? Nem. Nincs közöt­tük egy sem. akinek ilyen szándélcat lennének. Még keményebb akarattal végzik munkájukat, mért tudják, hogy most tárul ki előttük az iga­zi jövő. TJarbély József bácsi beszélge­■ tés közben ezt mondja; — Tudja elvtársnö, nagyon nehéz, ke­serves életem volt ezelőtt — bele is rokkantam. De mindig tudtam, hogy eljön az az idő. amikor a mi életünk is jóra fordul. Egyszer 1926-ban kaptam egy könyvet egy tanítótól. Petőfi írta versek voltak benne. Ott olvastam én azt, hogy az ember addig nem hálhat meg, míg boldog nem volt. S ahogy öreged­tem,, úgy vártam mindig jobban és jobban a boldogság jöttét. 1945- ben elérkezett. S most, ha öregen, gyengébb erővel is, mint a többiek, de dolgozom ezért a boldogságért, ezért a szép, új életért.~ Ezért dolgoznak a többiek is. A bajok, nehézségek, arra voltak jók, hogy tanuljanak belőlük, s legyőz­zék őket. A termelőszövetkezet tag­sága kiállta a próbát, s most még szorosabb egységben harcolnak szö­vetkezetül: megszilárdításáért, a szebb életért. Szijj Róbertné

Next

/
Oldalképek
Tartalom