Somogyi Néplap, 1953. szeptember (10. évfolyam, 204-229. szám)

1953-09-29 / 228. szám

VILÁG PROLETARJAI EGYESÜLJETEK! A kőröshegyi Táncsics tsz tagjainak harca a szebb életért A csurgói kultúrotthon munkájáról A második Kínai Filmhét hazánkban Sport M ft GYÁR ’ DOLGQ ZÖ K PÁRTJ A MEGYE I PÁRTBIZOTTS AGÁNAK LAP. X, évfolyam, 228. szám. ARA 50 FILLÉR Kedd, 1953 szeptember 29. SZÁNTSUNK — VESSÜNK Páriunk Központi Vezetőségé­nek június 27 28-i határozata vi­lágos útmutatást adott a mez.őgaz- dasá.gunJk terén mutatkozó hiányos­ságok: {kiszámolására, termésho­zamának .növelésére. Ezt a .pártha­tározatot követte a kormány pro­gram®) a,, a rendel etek lés 'határo­zatok egész sora. A párt és a kor­mány intézkedéseinek nyomán ja­vult a városi és falusi .lakosság életszínvonala, vidámabb lett az élet, vidámabban .folyik a munka is. A mezőgazdaságot érintő kor many intézkedések közve liléimül nö- veiitéík a falu lakosságának, első­sorban a term el ő sző vetkezeti ta­gok jólétét. De nagy jelentősége van ezeknek a r entfélk ezé se km e k a városj lakosság, az ipari' munká­sak életszínvonalainak emelésében, ellátásának megjavitásában is. Ahhoz, hogy jövőre még na­gyobb mértékben nőjön a munkás­osztály és a parasztság életszínvo­nallá, az 'szükséges, hogy tovább fo­kozódjék a parasztság munkaked- ,ve, hogy termeljen sók gabonát, terményt, neveljen sok állatot. Ez az üt vezet a dolgozó nép szükség­leteinek kielégítéséhez, a munkás- paraszt szövetség állandó szilár­dul ásához. A falún kemény harc folyik most a jövő,évi kenyérért, a kormány- pro,gramm megvalósításáért. Jog­gal figyel -egész népünk ezekben a napokban a falura. A párt és a nép azt várja, a falu dolgozóitól, hogy «okikat tevékenyebben, gyorsabban küzdjenek a jövőévi gazdag gabo­natermés megalapozásáé rí. Az ■idei év tainufeág lelhet számunkra. Noha az idén gazdag termést taka­rítottunk be földjeinkről, a múlt év őszén nem teljesítettük ikenyér- g-abonáiból vetési tervünket, egyes helyeken pedig későn és rosszul előkészített földbe, az agrotechni­kai módszerek alkalmazása nélkül vetettünk, s alacsonyabb volt a terméshozam. Ebből feltétlenül ta­nulnunk kéül. Az idén nem szabad késni a vetéssel. Minden módunk megvan ahhoz, hogy a miniszterta­nács határozatában megjelölt ve­tési határidőiket betartsuk, gyors ütemben földbe kerüljön a mag. Pártunk Központi Vezetőségének nemrégiben megjelent határozata az új, három évre szóló begyűjtési rendszer irányelveiről is azt a célt szolgálja, hogy jövőre még na­gyobb jövedelme legyen, dolgozó parasztságunknak, különösen a tér­ni elősző vetik e z e t ék tagjainak. A kaistélyosdombói Felszabadu­lás tsz jövőiávi beadása csak gabo­nából az új begyűjtési rendszer kö­vetkeztében 312 mázsa búzával, 53 mázsa árpával és mintegy 37 má­zsa zabbal lesz kevesebb, mint az idén. Elismerésre méltó, nagy 'Szá­mok ezek. Csupán ezáltal közel 10 forinttal több osztalék jut eigy-egy munkaegységre a tagoknak. Élni kell a párt és a kormány által 'biztosított kedvezményekké!, ki ke# használni azokat. A be­adás csökkentése legyen még na­gyobb serkentő erő a töb.bterme- lésre, a mostani sürgős munkákra. Termeljünk több gabonát, több terményt, hogy a beadáson félül több jusson a piacra. Ha idejében •— az ősziárpáit szeptember 30-ig, a rozsot október 10-ig, a búzát ok tóber 31-ig — elvetünk, minden alapunk meglesz ,a jövőéVi bőséges termés elérésére. De nem elég csak korán vetni; jól elmunkált talajt, jó vetőágyat, helyes vetésforgót kell biztosítani és fejlett agrotech­nikai módszert — mint pl. a ke­reszt soros vetés — keli alkalmazni. Az ádámdi Petőfi- tsz azért tudott -ebben az évbeli búzából 16 mázsás holdankénti átlagtermést betaka­rítani, mert a tagok nem féltek az újtól, nem fukarkodtak a munká­val!, betartották a minisztertanács határozatát. Elsőrendű egyéni és közös érdek fűződik a 'gondos, idő­ben végzett szántás-vetési mimiká­hoz. Vegyünk a kezünkbe ceruzát és számoljunk: megyénk rozsvetési terve 58.298 hold. Ha a vetést szakszerűen és határidőre elvégez­zük, holdanként legkevesebb egy mázsa többtiermést érünk el. Ez 583 vagon gabonát, vagyis 26.500 ember évi kenyérszükségTétének biztosítását jelenti. Nem közöm­bös tehát, hogv egy-két mázsával több vagy kevesebb búza, rozs te­rem földjeinken, A bő termés a mi hazánkban ne.m okoz gazdasági válságot és csődöt, mint ,a tőkés or­szágokban, hanem a dolgozók jobb ellátását szolgálja. Megyénikben nem halad kielégí­tően a szántás-vetés. Az elmara­dás pedig súlyos károkat okozhat: csökkenti a terméshozamot, aka­dályozza a későbbi munkánkat, terveinket. Párt- ©s állami szer­veink hívják fel erre a dolgozó pa­rasztok, tsz-tagok figyelmét. Ter­melőszövetkezet,einknak jobb pél­dát kell1 mutatnioik az őszi száníás- ve lésben, mint eddig. Sok tsz-ben ahelyett, hogy miniden erővel hoz­zálátnának a munkához, tétlenked­nek, halogatják a vetést. Meg kell értenie minden, szövetkezeti tag­nak, hagy a vöt-és (gyors elvégzése mind armyiunknak közös érdeke. A vetésben is. a tsz 'kommunistáinak, a becsületes, a szövetkezethez hű tagoknak ke# példát mutatniuk Magyarázzák meg azoknak, akik még most is a kilépés mellett van­nak, hogy a vetést közös erővel kell elvégezni és csak ha már n földiben lesz a vetőmag, Iha betaka­rították az összes terményt, akkor hagyhatják el a szövetkezetét. Aki ez ellen vét és akadályozza a kö­zös munkát, a szántás-vetést, bűnt követ él: árt a tsz tagjainak, á’-t az ország ügyének. Nevelni és felvilá­gosítani kell a megtévesztett, a ma még ingadozó becsületes tsz- tagok.it. Meg kell nekik magyaráz­ni, hogy igep rosszul teszik, ha az egyéni gazdálkodást választják. Ugyanakkor ki máié Lenül le keit leplezni az ellenséget, me'.ly most a kilépésre, a- szántás-vetés meg­akadályozására bíztatja a tagokat. Teljes szigorral ,'kell eljárni .a tsz és a vetés ellen izgató ellenséges elem ékkel szemben. Nem szabad megengedni azt sem, hoigy ©gyes gépállom ás ve.z e - tők és_ dolgozók hanyag, nemtörő­döm munkája miatt íkárt szenved­jen a tsz-ek tagsága. Teljes kapa­citással, éjjel-nappal, két műszak­ban szántsanak-vessének minden géppel. A politikai helyettesek pe­dig törődjenek sokkal' többet a tiraiktoro'Sioik nevelés ével. Tanácsainktól azt követeli a szántás-vetés nagy csatája, hogy nagyobb odaadással, lelkesebben Irányítsák e harcot. A megyei és járási főagronómusolk erezzenek fe­lelősséget a minőségi munkáért. A munka oroszlánrésze — mint min­dig — most is a kommunistákra há­rul. A járási pártbizottságok sok­kal nagyobb gonddal és felelősség­gel irányítsák a pártszervezeteket, neveljék példiaadálsra, helytállásra a falusi kommunistákat. A pártta­gok menjenek a tömegek közé, fá­radhatatlanul magyarázzák a tíz­tagúknak, dolgozó parasztoknak z pár; és a kormány intézkedéseit. Agitáltnak a termelőszövetkezetek megszilárdítása és a vetés meg­gyorsítása érdekében. A kommu­nisták vezetésével, a pártonkívü- iie'k mozgósításával indujon az ed­digieknél sokkal lendületesebb harc -az őszi szántás-vetési terv sikeres teljesítéséért, a jövőévi gazdag termésért. A termelőszövetkezetek és gépállomások élenjáró dolgozóinak megyei tanácskozása Vasárnap a Béke Szálló .nagy­termében tartották meg a termelő- szövetkezetek és gépállomások élenjáró dolgozóinak megyei ta­nácskozását. Az értekezleten mint­egy 516 küldött vett részt: tsz-el- nököfc, gépállomásigazgatók, bri­gádvezetőik, .párttitkárok, ,a gép- áiliomásclk és termelőszövetkezetek legjobb dolgozói. Az értekezleten megjelent Matolcsi János eívtárs. az MlDP Központi Vezetősége me­zőgazdasági osztályának vezetője. Megyeri István eívtárs, földműve­lésügyi miniisziterhelyettes, Tóth István elvtárs, az MDP Somogy megyei Bizottságának titkára, Da­ni János eívtárs, a Somogymegyei Tanács Végrehajtó Bizottságának elnöke, Nemes János, az MDP So- mogymegyei Bizottságának mező- gazdasági osztályvezetője, Básí Jáaois, a Somogymegyei Tanács mezőgazdasági osztályvezetője, Takács András eívtárs, ,a megyei gépállomások igazgatója és sokan mások. Sási János elvtárls meg­nyitója után Dani János elvtárs tartott beszámolót. ■ DANI JÁNOS ELVTÁRS BESZÁMOLÓJA Dani eívtárs beszámolója elején foglalkozott az ipar és ,a mezőgaz­daság felszabadulás után elért eredményeivel. Többek között ezeket mondotta: Iparunk gyors fejlődése meiliett azonban el kél 1 ismernünk azt, hogy mezőgazdasági termelésünk egészében véve ne.m jutott sokkal tovább a háború okozta károk 'tel­jes kiküszöbölésén és termésátla­gaink gSobáffisian nem haladják meg lényegesen a felszabadulás előtti kapitalista mezőgazdaság átlagát. Mezőgazdasági termelésünk elma­radása nem azért van,, mintha nem lenne szorgalmas, a földműveléshez jól értő parasztságunk, ellenkező- leg, ,a mi országunk parasztsága be­csületes, 'szorgalmas, a földműve­léshez jól értő, méltán lehelünk büszkék dolgozó paifászóságiunkra. Mezőgazdasági termelésünk el­maradottsága érződik egész dolgo­zó népünk életében. Az alacsony színvonalon termelő mezőgazdaság nem tud ia dolgozó parasztság szá­mára olyan életszínvonalat bizto­sítani, mint amilyent kívánnak, ugyanakkor munkásosztályunk, iparunk meg növekedett igényeit sem tudja bőségesen kielégíteni. Megyénk termel őszövetkezeteí megalalkullláisuk óta, sok nehézséget .leküzdve, a termelőszövetkezetek megszilárdításában, ,a termésered- mé,nyelv, a szövetkezeti, közös va­gyon növelésében komoly eredmé­nyeket értek el. Ezek az eredmé­nyek nyilván nem maguktól 'Szü­lettek. Sikereikért harcot kell vívniuk termelőszövetkezeteinknek Pártunk és kormányunk már ed­dig is a gazdasági intézkedések egész sorál foganatosította a me­zőgazdasági termelés emelése ér­dekéiben. Pártunk és kormányunk a dolgozó parasztság kizsákmá­nyolástól mentes életének megte­remtése érdekében, az egyéni gaz­daságoknál lényegesen nagyobb tá­mogatást nyújt termelőszövelkeze- teink számára. Ezért van az, hogy míg az egyé- iffieg dolgozó ip,árasztok termány- beedása 10 isziázaíékkiaí, addig a termelőszövetkezeteké 25 száza­lékkal csökken az új begyűjtési rendszer alapján,. Míg az egyéni parasztok állat- és állati termékbe- adása 15 százalékkal, addig a ter- mellőszöve’ikezeíeké 30 százalék­kal lesz kevesebb. A szerződéses termelések után a termelőszövet­kezetek kétszer akkora prémiumot kapnak, mint az egyénileg dolgozó parasztok. A gépállomások a ter­melőszövetkezeteknek mintegy 15 százalékkal olcsóbban dolgoznak mint az egyénileg dolgozó pa­rasztságnak, T erm ellős z ö v etkez e-tei n.k egyre­sze az elmúlt években megszilár­dult,, virágzó, jómódú gazdasággá fejlődött. Viszont termelőszöveiike- zeteínk másik része, különösen az 1952—-53-as években akkuit- 'ter­melőszövetkezeteik ISOIÜL .nehéz­séggé] küzdenek és eredményeik sem kielégítőek. Nézzünk meg közeiíebbről ebből a szempontból! két egymás melletti termelőszövetkezetet. Az egyik a somogyigesizti Uj Barázda, a másik a soímcgygeszti Verseny tsz. Sz-áu- tóik minőségét tekintve nincs kü­lönbség, de annál nagyobb az eredményüket nézve. A somogy- igeiszti Uj Barázda tsz magas ter- méisiátliagot ért el Búzából például holdanként 21 mázsa 10 (kg-os ter­mést ért el. A somogyigesztí Ver­seny tsz pedig mindössze 10 má­zsát A somogyigeszti Uj Barázda ' 1/eir mefőiszö vti ílkez et fejlett lállLat- tenyészt fesse® rendelkezik, tehené­szetéből a fejlbeadásán felüj bő­ven jut szabadpiacra is, ezzel szemben a Verseiny term elősző vet­kezet —■ bár van tehenészete — nemcsak, hogy szabadpiacra nem tud tejet adni, hanem mlég <a be­adási kötelleiziettségét sem teljesíti- Méig nagyobb ,a különbség a- két szövetkezet között, ha az egy munkaegységre eső jövedelmet nézzük. A somogygeszti Uj Baráz­da termeíöiszö v etkeze tb en egy munka,egységre — piaci árakon számítva ® terményt' — 39 forint -jut, a Verseny ter-mellő, szövetke­zetben— amelyhez hasonló sok van Érthető, hogy az utóbbi szövetke­zeiben — amellyliez haisonó sok van mlég ,a megyében — laza a munka- f-egyelllem, a, tagság -jelentős része -elégedetlen és közüüük sok hallgat -az .ellensége« elemeik, fculákok, ■spekulánsok hírveréséire, -akik job­ban szeretnének cselédet, napszá­most, részesmunkást látni a falu­ban a szövetkezeti tagok helyett. Hogy a Verseny termeííőszövet. kezet,nek ilyen alacsony az egy munkaegységre eső jövedelme, azt nagymértékben fokozza az a kö­rülmény, hogy mintegy 80 hold ‘ku­koricása Jkiapálaxilan a csoportnak, ami -ugyancsak nagy veszteséget jelent a term éli őszövetkez-at tagjai számára. Sók termcll'ciszövetikezetünkben a bajok onnan indulnak ki, hogy kü— -Lömhöző hibák miatt a ’tagok mun­kájának nincs meg a kellő ered­ménye, vagyis egy munkaegységre kevés pénz és termény jut. Ilyen termelő-szöveíkez-etékben ai taigság- nak elmegy a 'kedve és nem szí­vesen vesz részt a közös munká­ban. Hogy tenmellőszövetfcezeteink vonalán az egy munkaegységre eső piénzjöv ed elmet és terményt emel­ni tudjuk, mindenekelőtt növelnünk kell a termelő- szövetkezetek termésátlagát ■illetve a közös állattenyésztés ho­zamát. Elismeréssel 1-ehet .megemlékez­ni a kaposvári Szalbaidisálgzászló term elősző vel'keze t er edmiény el löQ, ahol az áflagterméis ősziárpából 22.14 mázsa, rozsból 14.48 mázsa. A somogygeszti Uj Barázda terme­lőszövetkezetben a Ikere sztso.ro,san vetett búzából 21.10 mázsa termett' kát. holdanként, a kereisztsorosian vetett ősziárpája pedig 21 mázsás áfüagtérmést adott, Selbök László, a Iböhönyei Sza­badság tsz juhásza nemcsak a fa­lujában, hanem a környező közsé­gekben is híres arról, hogy az ái- l.a5l veznte-tí juhtenyészet nyírási O Qafa 5,6 kg’ z kosoknál pedig ö-9 teg-os nyírási átlagot ért el. A harányozási százaléka 119 száza­ik, vagyis 100 anyajuhnál 119 bá­rányt nevelt fcí. Einnéil a termelő- szö ve .kezeimet a terméiőis'ziöveíke- zef jól hasznosítottal Sebők László tapasztaliaí-aiií. De sokszáz termelő­szövetkezeti tag vau, akinek ta- p ászt adatait nem használják íeii, akinek tanácsaira nem fi- gyeünelk és nem engedik, hogy fa- pas'zcalatai, valamint kezdémíénye- zésci a közös gazdájkcdiás javára legyenek fordítva, Termelőszövetkezeteinlk meg- szilárdi-ftá,sárnak ©gy .k 'líagalapve- tőbb' hiányosságai, hogy termélő­szövehfcaze&amk veze'tőisége, 'tag­sága, de nem utolsösorban tanács- szervéirik a köziépparasztság fcér- •uesét elhanyagolják. Lemoinidianak a k ö zap p arasz fok megnyeréséről' a térmérő,szöve-iJkezeti mozgalom számára. Nem egy esetben és nem egy termelő,szövetkezeitoéill a tag- ■sá'g egyre,sze a becsületes közép- pár,osztókról ágy -nyilatkozik, hogy azok is kullákoik. Ezenkívül döntő hiba volt a kö- z-Lpfparasztsaiggaiü való foglalkozás terén, hogy azoknak a köziéppa- rasztóknialk, akik a termiélősziövet- k©ze’.ekbe belépitek, 'lebecsültük a szaktudását. Számos í-ernielősző - vetkezetben ezek -a becsületes kö- zépparasztoik nem tüdkak érvénye­sülni, nem juttattuk őket -olyan be­osztásba., hogy .szaktudásúkat a termelő,szövellkezeti mozgalom fel1— leradiese .érdelkében hasznosíiani ■tudták volna, Meg kelül hogy mond­juk őszintém, hogy ezen a területen sú.yos hibát követtünk el. Ezek­nek a hibáknak 'a kiküszöööliésiére ■irányt kell vennünk és a legrövi­debb időn hetiül ezeket ki kell kü­szöbölnünk. Ahhoz, hogy az élenjáró módsze­reket 'termeöőszöveik'ezcíeink sike­resen alkalmazzák, .sóik szorgos .munkáskéz is kell!!. Olyan tennelő- szövetkeze'tifcen ugyanis, alhol még az egyszeri kaipállásra -sem ju't ,mun­kaerő, nem lehet beiszédni a négy­szeri kapálásról. Példa érnie a bed­re helyi Búzaikallász tsz, -ahol t'öibb mint 100 hold kukoricát egyszer sem ikaipáfták meg. Ezen a réren is segíteni kell ■terme.l'őszövefke- zetiMmikinelk. Ott', ahol kevés a mun-' kaerő, a tanácstagok, vall'amint új tagok bevonáaávail kell meigerősí- ten-i a férmelőszővetkezetét. Fel iktűi! használni a miihisztertamács- nak azt1 ia hatálrozatát. amely léhe­vé teszi, hogy az iparbóK — a bá­nyászat és kohászat Ikivétiélével — yisszamenjenek a tagok a terme- iőszöveiííkezetbe, ha rájuk szükség van és ők maguk is vissza alkarnak térni. Te rmeÜ-őszö vet kéz et eimlkbe n a munkaeírőkérdiás-t azonban csupán új tagok bevonásával nem lehet megoldani. F-eLtlétíenül szükség van arra, hogy mezögazdasáigunlk ter­melését gyorsabban gépesítsük» mint ezideig. Ennek el ős ági lése ér­dekéiben kormányzatuink az eddi­ginél sokká! nagyobb mértékben látja él ,a gépállomásokat oilyan gé­pekkel, amelyekre termeiüőiszövet­kezet einkn ék a legnagyobb szük­ségük van, Már a jövő gazdasági évre a, munkák viteléhez 'nagy­számban kapnak növényápoláshoz ■szükséges könnyebb traktorokat gépállomásaink. KomdÜy érdeke fűződik a ter- melő-szövetikezete-k tagjainak ah­hoz. hogy az őszi vetéseket időben és jól végezzék el, mert a tagság messzemenően ér­dekéit abban, hogy minié!!) nagyobb (Folytatása a 2. oldalion.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom