Somogyi Néplap, 1953. szeptember (10. évfolyam, 204-229. szám)

1953-09-27 / 227. szám

6 SOMOGYI NÉPLAP Vasárnap, 1953 szeptember 27. Harcban a III. negyedéves terv teljesítéséért Fokozott lendülettel küzdenek tervük teljesítéséért az építőipar dolgozói A 73/4 Építőipari Vállalat szta­hanovistái és minden dolgozója a negyedév utolsó napjaiban foko­zott lendülettel küzd a III. ne­gyedéves terv teljesítéséért. A tanítóképző építkezésénél is megnőtt a munka üteme, napról- napra nőnek a falak és bontako­zik ki a pompás épület. Az építke­zésen dolgozó Bálint István sztaha­novista kőműves és Merényi Jó­zsef párosversenyben harcolnak terveik túlteljesítéséért. A ver­senyben az első helyet Bálint Ist­ván szerezte meg, de Merényi Jó­zsef sem nagyon maradt le. Mind­ketten kifogástalan minőségi munkát végeznek. A Hűtőház-építkezés kiváló dol­gozója Vajda Ferenc, ácsbrigádja most is, mint az előbbi hónapok­ban, megállta helyét. Szeptember második dekádjában tervét 176 százalékra teljesítette. A befejezéshez közeledő Véradó építkezésén Megyei /György bri­gádja érte el a legjobb eredményt. Dekádtervét 166 százalékra telje­sítette. A Petőfi-utcai iskola építkezé­sén Böröcz István ácsbrigádja ér el kimagasló eredményt. A vidéki építkezéseken is kivá­lóan dolgoznak a lelkes építők. Az öreglaki építkezésen, a sztahano­vista kőművesbrigád teljesítmé­nye a legutóbbi értékelésnél 229 százalék volt. Ugyanitt dolgozik és hasonló szép eredménnyel Nagy József segédmunkás brigád­ja, teljesítménye 171 százalék. Az építőipar női dolgozói is megállják helyüket. Gelencsér Mária segédmunkás brigádja a marcali építkezésen e hónap má­sodik dekádjában 152 százalékot ért el. Építőiparunk dolgozóiból nem hiányzik a lelkesedés, felelőssé­gük tudatában dolgoznak, tudják, hogy népgazdaságunknak szüksé­ge van a lakásokra, gazdasági épületekre, az épülő üzemekre. Az építőipari vállalat műszaki vezetősége és üzemi bizottsága biztosítja a jövő negyedév zavar­talan munkáját. Díjazásos piun- kaversenyt szerveztek, brigád­utalványokat adnak a dolgozók­nak, melyen fel van tüntetve az elvégzendő munka és az elvégzett munkáért a fizetés. A termelés emelésének érdeké­ben fokozpttabban törődnek a 100 százalékon alul teljesítő dol­gozókkal. Külön-külön megvizs­gálják minden dolgozónál, hogy milyen nehézségek merülnek fel munkája közben, miért nem tudja a 100 százalékot elérni. A IV. negyedév kezdete előtt a dolgozók újabb lendülettel lát­nak munkához, hogy teljesítsék éves tervüket, még jobb munká­val akarják elősegíteni a kor­mányprogramra megvalósulását. 100 kislakás építéséhez gyártanak terven felül téglát a Téglagyári Egyesülés dolgozói A Somogymegyei Téglagyári Egyesülés háromnegyedéves ter­vének eddigi szakaszát nyers­gyártásban 106, égetésben pedig 109 százalékra teljesítette. Több üzem, így a kaposváriak közül a Vöröshadsereg-uti, az Arany­utcai és a Tüskevári téglagyárak már jelentősen túlszárnyalták évi nyersgyártási tervüket, így meg­teremtették az égetés folyama­tosságának további feltételeit. Eredményüket annak köszönhetik, hogy jóval a beindulás előtt kellő mennyiségű földet termeltek ki, és a munkahelyhez közel tárolták. A gyártáshoz szükséges munkaesz­közöket, időben kijavították és széleskörű munkaversenyt szer­veztek. Üzem üzemmel, brigád brigáddal, egyén egyénnel vetél­kedik a nagyobb teljesítményért és a jobb minőségért. Az égetési folyamatot a Duvanov-féle ége­tési módszerrel meggyorsították. A minőségért folyó verseny­mozgalom különösképpen a kor- mányprogramm elhangzása után terjedt el széles körben. Mig má­jusban és júniusban közel 200 ezer darab nyerstéglát minősítet­tek le, a leszállított ,-mennyiségből, addig a kormányprogramm be­jelentés utáni időben minőségi reklamáció nem érkezett az Egye­süléshez. Az Egyesüléshez tartozó gyá­rak szocialista kötelezettségválla­lást tettek, hogy kormányzatunk I lakásépítési programmjának meg­valósításához tervüket túltelj ési- tik és közel 100 kislakás felépíté­séhez gyártanak terven felül tég­Tanácsaink rossz begyüjtőmunkája akadályozza a Baromfifeldolgozó Vállalat tenrteljesítését A Kaposvári Baromfifeldolgozó Vállalat dolgozói nem tudják tel­jesíteni a harmadik negyedéves tervüket. Az üzem dolgozói pedig lelkiismeretesen teljesítik felada­taikat és jó eredményt érnek el. Nem az üzem vezetőin és nem az üzemfelszerelésen múlik a terv nem teljesítése, hanem azon, hogy tanácsaink nem kezelik kellően a tojás- és baromfibegyüjtést. Nem gondolnak arra, hogy ha nem megy kellő ütemben a tojás- és baromfibegyüjtés, akkor aka­dályozzák a terv teljesítését és a dolgozók asztalára kevesebb ba­romfihús és tojás jut. Tanácsainknak és a MÉSZÖV- nek több gondot kell fordítaniuk a begyűjtésre, lelkiismeretesebben kell dolgozniuk, hogy munkájuk nyomán több baromfi és tojás jusson a feldolgozó üzembe, a fo­gyasztásra. Az üzem dolgozói lelkesen dol­goznak és a minőségre nagyobb súlyt fektetve végzik munkáju­kat. Szeptember második dekád­jában jó eredményt ért el Zámbó Mária, teljesítménye 157 száazlék volt. A tojás-lámpázásnál szép teljesítményt ért el Balázs lá- nosné, eredménye 143 száazlék. Papp Erzsébet lámpázó 162 száza­lékot teljesített. Ugyancsak jó eredményt ért el Pintér Sándor és Szerelem József, teljesítmé­nyük 152 százalék volt a második dekádban. Teljesítette III. negyedéves tériét a Bőripari K. T. Sz. lószerszámkészítő brigádja A Kaposvári Bőripari KTSZ ló­szerszámkészítő brigádja örömmel jelenti, hogy a 24-i szállítással teljesítette III. negyedéves tervét. Brigádunk tagjai leküzdötték az anyaghiány okozta nehézsége­ket és lendületes munkával har­colnak a dolgozó parasztok igé­nyeinek kielégítéséért. ígérjük, hogy terven felül, szeptember 30-ig, még 20 pár ló­szerszámot elkészítünk és leszállí­tunk. ígérjük, hogy a következő negyedévben is ezzel a lendület- j tel végezzük munkánkat, hogy- brigádunk mint eddig is, mara­déktalanul teljesítse, sőt túltelje­sítse tervét. lát. Klauz János. Egyetlen hold tartalékföld sem marad parlagon Szentgáloskéren Feltűnően nagy a sürgés-forgás a szentgáloskéri tanácsházán. Mos­tanában a kormányprogramm nyo- nyán megjelenő rendeletek óta egy­másnak adjak a kilincseit, különö­sen estefelé a dolgozó parasztok. Nagy dolog, nagy kérdés az amit a fejükbe forgatnak. Eljönnek ide ki­tudakolni pontosan és egymás kö­zött is komolyan jól meghanyui-vet­ni a tartalékföld bérletére vonatko­zó minisztertanácsi határozatot. Igv van ez mindenütt, amikor megjelenik egyegy új hír. rendelet. Csoportokba gyűlve, lelkesen olvas­sák az újságét és a kifüggesztett hirdetményeket. S mikor kiszámít­ják. mennyi könnyebbséget, mennyi jövedelmet jelent egy-egy kedvez­mény. hamarosan felderül az ar­cuk, még a korábbi hitetienkedők- nek is. Aztán boldogan, bizakodás­sal sietnek a tanácshoz földet bé­relni az állami/ tartalékterületből. Szentgáloskéren szorgalmas em­berek laknak, becsülettel végezték mindig munkájukat. Szeretik a földet is: most sietnek megragadni az állam által biztosított kedvező feltételeket és növelik földterületü­ket, A földet, amire teremtő, ke­mény munkával ringó, kalászos iétettengert varázsolnak majd. Jönnek olyanok is, akik 1951 au­gusztus 1 után leadták a földjei­ket. Most visszakérik. Á falu összes tartalékterülete 402 lat. hold, ebből 80-at visszaadott a tanács volt tulajdonosuknak, 127- re már készek az új ha­szonbérleti szerződések, s a fenn­maradó 144 holdnál csak az | elosztás lesz probléma. Fő a feje a tanácsnak, mert sok igénylő je- lenkezett, s nem tudnak annyi föl­det előteremteni, hogy mindenkit kielégítsenek. Eddig 31 ezer forint kedvezmé­nyes állami hitelt kértek: a faluban. Vetőmagból pedig: 79 mázsa bú­zát és 17 mázsa árpát. Ezek a készletek rendelkezésre állnak a terményraktárban, s az igénylők­nek azonnal kiadhatók. Balogh János annak idején lead­ta földjét, nem tudott a nehézsé­gekké! megbirkózni, most vissza­kapott 6 kh.-náil nagyobb terüle­tet. erre 220 kg vetőmag és 3000 forint; pénzkölcsönt kapott. ,Tótih. József szintén saját 4 kih. földjét kapta vissza, s már 1 holdon zöldié az árpavetése. 1 holdon pedig las­san a föld alatt sarjad a jövőévi kenyér ígérete, a búza. Böjté János 8 holdra 2000 _ fo­rintot, 220 kg búzát és 60 kg árpát igényelt. Takács Sándor 4 Bioidat, 2 mázsa búzát, 60 kg árpát és 2000 foritöt kért. .S 'lehetne még hosz- szan sorolni a falu dolgozó paraszt­jait, akik tartalékföldet, vetőmagot és kölcsönt igényeltek. Dolgozó parasztjaink tudják, hogy földadó nincs, s a jövedelem­adó is kisebb, a beadás^ pedig jóval hevesebb gabonából és állati termé­kekből a tartalékföldek után. Dolgozó parasztságunknak és ál­lamunknak egyformán érdeke, hogy ne álljon a falva/ határában par­lagon. kihasználatlanul egyetlen l'hold föld sem. A minisztertanács intézkedései a tüzelőellátásró! A minisztertanács ileigútóbbi ülé­sén foglalkozott ,a 'lakosság tüzelő- -eülátásíávaB'.-Az eddigi intézkedések révén 1953-ban összesen mintegy 200 ezer vagon szén, 36 ezer va gon brikett és 78 ezer vagon tűzifa áBj] a lakosság rendelkezésére, azaz 70 ezer vagonnal több szán, 6 ezer vagonnal több brikett1 és 17 ezer vagonnal több tűzifa, mint 1952- ben. A tüzelőmennyiség jelentős emelkedése effienére a lakosság köbéből) számos indokolt panasz érkezett az dlDeltékes szerveikhez a íüzelöidlDátással kapcsolatban és különösen a háztartási szén minő­ségével ‘kapcsoSalban. A minisztertanács a itüzeBlőe/lfá- tás megjavítása érdekében 'további intézkedésekéit tett: U-tasíto'ta az illetékes miniszte­reket a háztartási szén minőségé­nek lényeges megjavítására. Csök- keinwení kell a szén poritairtalmát és gondoskodni kell arról, hogy * háztartási szenekbe ai jövőben ne­hezen iéigő, magas hum u tart ui in is iszén ne kerüljön. Ez áltál! .a 'haztar— táisí sizén kdlöniahair:, Írna emelke­dik és égési tulajdonságai jelentő­sen megjavulnak. Egyúttal meg: kelj gyorsítani a tűzálló 'házhoz- szállífiásá'.. A minisztertanács ulbasátotita 'a bel- é s külker esik ed élrní m ini sz­tert: itioválblbi tűzifa, brikett, vala­min! háztartási koksz behozatalra. A behozatali miár megindult. Egyút­tal utasította a földművelésügyi min’sztori arra, hogy. növelje az: erdőkibő] kiszállítandó fa meny­nyi ségéi. Csendes, szeptemberi szél zörgeti a kukoricaszárak sárguló leveleit. Alkonyodik. A lenyugvó nap arany­sárga sugarai bearanyozzák az amúgyis sárguló tájat. A fülecspusz- tai Kossuth termelőszövetkezet gaz­dasági épületei festői szépségben bontakoznak ki az évszázados fák sokszínű levelei közül. A puszta csendes, de annál hangosabb a ha­tár. A tsz valamennyi tagja kint van a földeken: szorgalmasan dol­goznak, hogy minél előbb végezzenek az őszi betakarítással és elsőnek fe­jezzék be a járás területén a szán­tás-vetés nagy munkáját. Már egészen beesteledett, amikor a termelőszövetkezet tagjai abbahagy­ták a munkát és hazafelé indultak. A napközben szántás-vetést végző fo- gatosok kukoricával, burgonyával megrakott szekerekkel igyekeznek hazafelé: nem akarnak üres szekér­rel hazatérni. Az esténként hazaszál­lított egy-két kocsi terménnyel is nagy segítséget nyújtanak a betaka­rítást végző brigádnak. — Vacsora után gyűlés lesz, juta­lomkiosztás — mondogatják egymás között a munkából hazafelé ballagó tagok. — Emellett megbeszéljük a termelőszövetkezetek és gépállomá­sok élenjáró dolgozóinak harmadik országos tanácskozásának határoza­tait is— mondja ífj. Tóth Ferenc, a növénytermesztési brigád vezető­je. — Az jó lesz, legalább megtud­juk, hogy milyen határozatot hoz­tak, milyen kedvezményekkel segí­tenek bennünket — szól közbe az öreg Horváth Pista bácsi. Este 8 óra van. Zsúfolásig megtelt a termelőszövetkezet háza. A gyűlé­sen megjelent minden tse-tag, csa­ládtag, sőt még áz iskolásgyermekek is. — Ebben a tsz-ben ez nem ritka­ság — mondja mosolyogva Matán elvtárs, a tsz elnöke. :— Nálunk min­den gyűlésre egyemberként megje­lennek a termelőszövetkezet tagjai. Magukénak érzik a szövetkezetét, egészséges, jó javaslataikkal segítik a ve^tőség munkáját. Pl. idős Tóth Feri bácsinak, a csoportunk egyik I\em cserélnének egyetlen egyéni gazdával sem a fülecspusztai Kossuth tszcs tagjai legidősebb, legtapasztaltabb tagjá­nak minden esetben kikérjük a vé­leményét. Segít is ő készségesen. De nemcsak ő, hanem a többi tag is örömmel segédkezik a vezetésben, át­adja tapasztalatait. — Megy a munka rendesen — szól közbe Szabó István párttitkár. — Mindenki szívvel-lélekkel végzi a rábízott feladatát. Szorgalmas mun­kájuknak meg is van a gyümölcse: gazdag jövedelem, bőséges osztalék jut a munkaegységekre. Termelőszö­vetkezetünk tagjai az államtól, ki­váló munkájukért már több esetben nagyobb összegű pénzjutalomban is részesültek. Ezen a gyűlésen is 3 ezer forintot fogunk kiosztani a do­hánytermelésben kiváló eredményt elért dolgozóknak. A gyűlés megkezdődik. Mindenki elcsendesedik. Matán István elvtárs, a tsz elnöke emelkedik szóra. Megszokott, csendes hangján üdvözli a megjelenteket: elmondja a gyűlés napirendi pontjait. Az első napirendi pont a 3 ezer forint pénzjutalom ki­osztása, a második pedig az orszá­gos tanácskozás határozatainak meg­vitatása. Az elnök üdvözlő szavai után Gavallér elvtárs, a Nagyatádi Dohánybeváltó Üzem vezetőie dicsé­retben részesíti a tsz tagjait, amiért a 7 hold dohányukat kiválóan meg­művelték, jól előkészített talajba ül­tettek és utána is gondosan ápolták. — A gondos munka és törekvés ju­talmául az élelmiszeripari miniszté­rium által nyújtott 3 ezer forintos jutalmat osztom szét a jó munkát végző dohánytermelők között — mondotta Gavallér elvtárs. özv. Hor­váth Jánosné 250 forint, Borosán Margit 200 forint jutalmat kapott szorgos munkájáért és még vagy tíz jó munkát végző női és férfi doigozo kapott hasonló összegű jutalmat. A jutalomkiosztás után Matán elv­társ részletesen ismertette az orszá­gos tanácskozás útmutatásait, ame­lyek betartása nagymértékben meg­erősíti, megszilárdítja a szövetkeze­tét. — Nekünk a tanácskozás szelle­mében kell végeznünk további mun­kánkat, hegy az eddigieknél sokkal nagyobb eredményeket tudjunk el­érni — mondotta. — Most különösen minden erőnket a szántás-vetés gyors befejezésére kell fordítanunk. Matán elvtárs többek között is­meretté a termelőszövetkezetek alap­szabályára vonatkozó határozatot és azokat a hatalmas kedvezményeket, amelyek nagymértékben megkönnyí­tik, szépítik és gondtalanabbá teszik a termelőszövetkezetek dolgozó pa­rasztjainak életét. Matán elvtárs beszédét élénk vita követte. Valamennyi tag hozzá akart szólni, valamennyien el akarták mon­dani, hogy az eddigieknél sokkal na­gyobb lendülettel, sokkal szorgalma­sabban végzik feladataikat: a szán- j tás-vetést és az ősziek betakarítását. Elsőnek id. Szabó Vendel bácsi — a fogatos brigád büszkesége — emel­kedett szólásra. — Idős ember vagyok — kezdte beszédét — életemben sokat szenved­tem. sokat nélkülöztem az urak bir­tokán. Kora hajnaltól késő estig gürcöltem és mégis nehéz volt a megélhetés. 1945-ben azonban elér­kezett az az idő. hogy földet kaptam, ezután már saját magamnak dolgoz­hattam. Ekkor már jutott kenyérre, ruhára, sőt még egyébre is. 1949-ben új utat választottam. A nagyüzemi gazdálkodás útjára léptem, hogy még jobban élhessek. Megmondom őszin­tén, kezdetben kissé nehézkesen ment. szokatlan volt, de valahogy minden újjal így van az ember. Em­lékszem rá — mondja mosolyogva — amikor vettem egy pár új csizmát és először felhúztam, kissé szokatlanul lés bizonytalanul jártam benne. Szo­rította a lábamat, néha meg is bot­lottam benne, szívesebben jártam a régiben, mert azt megszoktam és az a lábamhoz igazodott. De amikor az új csizmámat kitiportam és az a lá­bamhoz igazodott, mindig kényelme­sebb lett, már rá sem akartam nézni az elavult, régi lábbelimre. Hát amint említettem, így voltam a ter­melőszövetkezettel is. Kezdetben ne­hézkesen indult, de mindig jobban és jobban beleszoktam. Ma már nem cserélnék egyetlen egyéni gazdával sem. Van mindenem, ami csak egy háztartáshoz szükséges. — Munkaegységeim után sok min­dent kaptam. — Közben egy kis pa­pírdarabkát vesz elő és olvasni kez­di. — Augusztus 15-ig fiammal együtt 750 munkaegységet szereztünk. A 750 munkaegységre előlegként eddig 18 mázsa kenyérgabonát, 3 mázsa ár­pát, 15 mázsa kukoricát, 30 mázsa burgonyát és emellett 15 ezer forint készpénzt kaptam. De ez még nem minden. Több «aprólékot» is kap­tunk, amit a feleségem tudna részle­tesen elmondani. Azok értéke is többezer forintra rúg. A tervünk pe­dig az, hogy október 1-re a 750 mun­kaegységet ezerre szaporítjuk, ami újabb jövedelmet jelent. A közösből származó jövedelem csak egy ré­szét képezi az egész évi jövedelmem­nek. Van nékem olyan háztáji gaz­daságom, ami ugyancsak sokezer fo­rintot biztosít családomnak. Van egy jó fejőstehenem, annyi tejet fejek, hogy a család tejszükségletén felül még szabadpiacra is jut bőven. Fő­leg most. amikor a háztáji gazdaság­ban lévő tehén után nem kell tej­beadást teljesíteni. Ezenkívül van két hízóm, amit a télre darabonként 180—200 kilogrammosra is fel tudok hizlalni. Van egy gyönyör^ anyako­cám, ami a szaporulatával évenként ezreket jövedelmez. Baromfiállomá­nyunk pedig szép számban- van. Hát így állok én a szövetkezeti! gazdálkodással — mondja megelége­detten. — De nemcsak én, hanem valamennyien, akik ebben a terme­lőszövetkezetben vagyunk. Jövőre- már milliomosok leszünk, ezt bizto­sítja tagságunk lelkes munkája, a> kormány programmja — mondta- lelkesülve Szabó bácsi. Valamennyien helyesléssel fogad­ták Szabó bácsi hozzászólását és osztották véleményűét. Utána Tóth* Ferenc, a növénytermesztési brigád vezetője szólalt fel. Tóth Ferenc szor­galmas, becsületes ember, szeretik » csoportban. A feladatát mindig be­csülettel ellátja, most beszámol az- őszi szántás-vetés és betakarítás ál­lásáról. A «mindentudó» kiskönyvét veszi elő és felsorolja az eredménye­ket: — Árpavetéstervünk 30 hold,, ugyanakkor 36 holdat vetettünk el jól megmunkált talajba. 10 hold: őszirepcét és 7 hold bíbor vetését is- határidő előtt befejeztük. A rozs ve­tését 80 százalékra tudtuk elvégezni, de ez a «lemaradás» a nagyatádi: gépállomás hibájából adódott. Napo­kig állt a rossz traktor a földeken. Azonban hiba van a búza vetőszán­tással. Még nem készítettünk el min­den földet a búzavetőmag alá. Ezt a lemaradást a legsürgősebben be kelt' ■hozni, ennek érdekében javasolom, hogy valamennyi fogaterőt vasárnap* mozgósítsunk a szántásra és ve­tésre. A tagok egyhangúlag elfogadták & brigádvezető javaslatát és valameny- nyien megígérték, hogy ezután még' jobban kiveszik részüket a munká­ból és vasárnap pedig egyemberként jelennek meg a tsz földjein, hogy be­hozzák a szántás-vetésben mutatko­zó lemaradást. Az óramutató elkerülte a tizet, mire a gyűlés befejeződött. A tsz-tagok el­indultak hazafelé, hogy kipihenjék napi fáradalmaikat, hogy reggel friss- erővel láthassanak a munkához. Wirth Lajos.

Next

/
Oldalképek
Tartalom