Somogyi Néplap, 1953. szeptember (10. évfolyam, 204-229. szám)

1953-09-27 / 227. szám

/ 2 SOMOGYI NÉPLAP Vasárnap, 1953 szeptember 27. As ÉNSZ-közgyűlés szeptember 24-i teljes ütése New York (TASZSZ). Szeptember 24rén a közgyűlés délelőtti ülésén folytatódott az általános vita. ündeh külügyminiszter, Svédor­szág képviselője kijelentette, hogy a Koreával foglalkozó politikai érte­kezletet feltétlenül meg keli tartani és hogy «presztizsmegoldások» ne akadályozzák az értekezlet összehí­vására vonatkozó előzetes megálla­podást. A svéd küldött beszédének jelen­tékeny részében az Egyesült Nemze­tek Szervezete alapokmánya módo­sításának kérdésével foglalkozott. Unöpn ellenezte azt a javaslatot, hogy szüntessék meg a nagyhatalmak c-gyhanguságáríak elvét a Biztonsági Tanácsban. Javasolta azonban, hogy 'egyes kérdésekben, többi között az új tagok felvételének kérdésében, korlátozzák az egyhangú döntés elvé­nek alkalmazását. Unden kijelentette, hogy «az alap­okmány egészben véve kielégítő». Az érvénybeh lévő alapokmáriy kitűnő szolgálatokat tehet, ha megvan a kel­lő törekvés az együttműködésre». Luns, Hollandia képviselője az ENSZ alapokmányának módosítása ipellett nyilatkozott. .. Lloyd, Anglia képviselője utalt ar­ra, hogy á koreai fegyverszünet meg­teremtése elősegítette a nemzetközi feszültség enyhülését. A tényekkel ellentétben, azt állította, hogy a ko­reai fegyverszünet megteremtésében a fő érdem az Egyesült Államoké, Angliáé'és a többi országé, amely a koreai nép ellen harcolt. Rágalma­zó > kirohanásokat intézett a Szovjet­unió, a Kínai Népköztársaság, a Koreai Népi Demokratikus Köztár­saság, valamint a béke és a demo­krácia. táborának többi országai el­len. Lloyd teljes egészében csatlako­zóit' a'z Egyesült Államok állásfogla­lásához, olyan kérdésekben, mint a fegyverzet csökkentése, a Koreával foglalkozó politikai értekezlet, a né­met és osztrák kérdés. Az ülés végén Jugoszlávia küldötte szólalt fél. Kijelentette, az, hogy a Kínai Népköztársaság képviselőjé­nek meghívását megtagadták, aka­dályozza a távolkeleti helyzet eny­hülését. Jugoszlávia képviselője megpró­bálta mentegetni Jugoszlávia, Tö­rökország és Görögország agresszív katonai tömbjének megalakítását. Az osztrák kérdésről szólva, épp úgy, mint beszédének más részeiben, több rágalmazó kirohanást intézett a Szovjetunió és a népi demokráciák ellen. A délutáni teljes ülésen Dominica köztársaság, Salvador és Venezuela képviselői az amerikai külpolitika provokátorainak szerepében tetsze­legtek. Az izlandi képviselő beszéde sok kis ország aggódását tükrözte a béke sorsát és az Egyesült Nemzetek Szervezetének jövőjét illetően. Izland képviselője felhívta a figyelmet arra a tényre, hogy az ENSZ mindezideig semmit sem tett olyan fontos kérdé­sek megoldása érdekében, mint pél­dául a fegyverkezési * hajsza meg­szüntetése, a vitás kérdések békés rendezése. Felhívta a közgyűlést, se­gítse elő a nemzetközi kereskedelem kiszélesítését. David, Csehszlovákia küldöttségé­nek vezetője megjegyezte, hogy a világ békeszerető erői és elsősorban a Szovjetunió törekvéseinek ered­ményeképpen az agresszív erők ál­tal előidézett és egyre fokozódó nem­zetközi feszültség hosszú időszakát az utóbbi időben felváltotta a nemzet­közi feszültség bizonyos enyhülése. A koreai fegyverszünet megkötése azt a feladatot tűzi az ENSZ elé, hogy biztosítsa az egyezmény felté­teleinek pontos megtartását, akadá­lyozza meg az agresszív háború fel­újítását és segítse elő a politikai ér­tekezlet sikeres összehívását, hogy további lépéssel járuljanak hozzá a koreai kérdés békés megoldásához. A csehszlovák küldöttség határo­zottan támogatja a «kerekasztal-kon- ferencia» elvét és az ázsiai államok részvételét az értekezleten, ugyan­akkor .felhívja az ENSZ tagjainak figyelmét, hogy számos küldöttség, élén az Egyesült Államokkal, á dik­tátum méltatlan módszerei segítségé­vel akarja megakadályozni ezen ál­lamok részvételét az értekezleten. David a továbbiakban felhívta a közgyűlés figyelmét annak szüksé­gességére, hogy helyre kell állítani és meg kell szilárdítani az ENSZ- nek, mint «a nemzetközi viták bé­kés eszközökkel való rendezése köz­pontjának», mint a nemzetközi béke és biztonság támaszának tekintélyét. Ehhez az szükséges — mondotta, — hogy mindenekelőtt helyreállítsák a Kínai Népköztársaság törvényes jo­gait az ENSZ-ben. David bírálattal illette Dulles szep­tember 17-i közgyűlési beszédének azokat a megállapításait, amelyek az Egyesült Államoknak a népi demo­kratikus országokkal szemben foly­tatott politikájára vonatkoztak. Da­vid leleplezte az Egyesült Államok­nak ezen Országok ellen folytatott aknamunkáját. A német kérdést érintve a cseh­szlovák küldöttség vezetője kijelen­tette: ' — A csehszlovák nép, amely át­élte a hitleri agresszió borzalmait, számol azzal, milyen komolyan ve­szélyezteti a békét a Németország kettészakítására irányuló politika^ és Nyugat-Németország egyre fokozódó militarizálása. Csehszlovákia képviselője a to­vábbiakban megállapította, hogy a tartós béke és a nemzetközi bizton­ság biztosítása szempontjából külö­nösen nagy jelentősége volna olyan problémák megoldásának, amilyen az emberek tömeges pusztítására szolgáló fegyverek feltétlen eltiltása, a fegyverzet csökkentése, az idegen területeken lévő katonai támaszpon­tok felszámolása. Ugyanezeket a cé­lokat szolgálná olyan intézkedések megtétele is, amelyek a népek kö­zötti ellenségeskedés és gyűlölködés egyes országokban folytatott propa­gandájának megszüntetésére irányul­nának. A csehszlovák küldöttség — mondotta David — teljes mértékben támogatja azt az álláspontját, ame­lyet mindezekben a kérdésekben A. J. Visinszkij, a Szovjetunió küldött-; ségének vézetője fejtett ki a közgyű­lés előtt. Angol-amerikai harc az új olaj forrásokért Az arab félszigeten — a buraimi-oázis körüli konfliktus háttere London (TASZSZ). Mint a „Re­uter" ügynökség jelenti, az elmúlt két hét folyamán Szaud-Arábia és Anglia között újból kiéleződött a buraimi-oázis miatti konfliktus. Buraimi-oázis az arab félszigeten, a Perzsa-öböl vidékén fekszik. Az oázis határait nem állapították meg pontosan. Jelenleg igényt tárt rá egyrészt Szaud-Arábia, másrészt az oázissal határos Maszkát Abu-Dabi szultánság, amely angol fennhatóság alatt áll. 1952 augusztusában Szaud- arábiai katonák egy csapata el­foglalta az oázisban Namasza fa­lut. Az angolok az oázist teljesen elvágták utánpótlási forrásaitól és jelenleg fegyveres blokád alatt tartják. Az oázis területéről kü­lönböző' módokon igyekeznek el­űzni a szaub-arábiai katonákat. Szaud-Arábia londoni követsé­gének szeptember 2-án közzétett nyilatkozata szerint szeptember 15-én angol csapatok páncélautók bevetésével tizenhárom környező oázisból támadást intéztek Burai­mi ellen. A nyilatkozatban rámu­tatnak, hogy ez csak egy, a Buraimi közelében lévő angol tisztviselők és katonák részéről intézett számos incidens és táma­dás közül.“ Mint a sajtó közleményeiből ki­derül, a buraimi-oázis körüli vita igazi oka az angol-amerikai harc az arab félsziget új olajforrásai- ért. A „Reuter1’ hírügynökség je­lentette, hogy az oázis földje gaz­dag kőolajban. A Szaud-Arábiá­ban működő „Aramco*1 (Arabian­American Oil Company) rész­vénytársaság, amelynek részvé­nyei négy amerikai monopólium kezében vannak, nagy érdeklődést tanúsít a konfliktus iránt, mert úgy tudja, hogy az oázis területén nagy olajlelőhelyek találhatók. Erősen érdeklődik az oázis iránt a „Petróleum (Development Con­cession Limited1’ részvénytársa­ság is. Ez a részvénytársaság a Perzsa-öböl vidékén lévő szultán- ságokban működik és az „Irán Petróleum Company“ lányvállala­ta, amelynek részvénykötegei az angol-iráni olajtársaság és a „Ro­yal Dutch Shell" angol-holland vegyestársaság kezében vannak. A KÍNAI NÉPI POLITKAI TANÁCSKOZÓ TESTÜLET OKTÓBER jLSEJEI JELSZAVAI Peking (Uj Kína). A kina népi politikai tanácskozó testüle or­szágos bizottsága kibocitotta jelszavait október elseje, aKtnai Népköztársaság megalakuljanak 4. évfordulója alkalmából. A jelszavak bevezetőül dvöz- lik a Kínai Népköztársaság meg­alakulásának 4. éviorduló.t. él­tetik a világ békéjét, a koré fegy­verszünetet, üdvözlik a bélért és demokráciáért küzdő népcet és éltetik a béke és derakráeia szovjetunió vezette táorának megbonthatatlan egységét A jelszavak köszöntik i szo­cializmust építő népi demeratikus országokat, az amerikai |resszió elleni harcban nagy gézeimet aratott hős koreai népe és to­vábbi sikereket kívánnak koreai népnek népgazdasága heireáUíta- sa és továbbfejlesztése, aiammt a hazájának békés egjsitésére irányuló küzdelem tér'. Kö­szöntik a jelszavak az iperialis­ta agresszió ellen hősies, harcoló vietnámi népet, az ametai impe­rializmussal szembes/ló japán népet, az egységes, fügtlen, de­mokratikus és békeszerö Német­ország létrehozásáért kdő né­met népet és a nemze' függet­lenségükért és szabadsukért az imperialista agreszió en sikra- szálló gyarmati és félgrmati né­peket. A jelszavak továbbá üdvözlik a kínai népnek az amerikai agresz- szió elleni harcban és koreai meg­segítésében aratott nagy győzel­mét, a kínai népi önkénteseket és az arcvonal mögött szolgálatot tel­jesítőket, valamint az arc vonal kulturális dolgozóit. Az ezután következő jelszavak felszólítják a kínai népi önkénte­sek parancsnokait és harcosait, hogy határozottan tartsák meg a koreai fegyverszüneti egyezményt, fokozzák éberségüket, védelmez­zék meg állásaikat az ellenség bármilyen támadása és szabotázs­cselekménye ellen, biztosítsák a koreai fegyverszüneti egyezmény maradéktalan megvalósítását es küzdjenek a koreai kérdés békés rendezéséért. A további jelszavak felhívják az egész kínai népet, hogy közös erő­feszítéssel törekedjék az első öt­éves terv alapvető feladatainak megvalósítására. A jelszavak így fejeződnek be: Éljen a kínai nép nagy egysége! Éljen a világ népeinek nagy egysége! Éljen a nagy Kínai Népköztár­saság! Éljen a nagy Kínai Kommunis­ta Párt! Éljen Mao-Ce-tung elnök, a kí­nai nép nagy vezére! AZ OLASZ GYÍOSOK TOVÁBBRA IS MEREVEN ELZÁRKÓZNAK* MUNKÁSOK KÖVETELÉSEINEK MjTÁRGYALÁSA ELŐL Róma (MTI). Dr. Ga, az olasz gyáriparosok szövetének elnö­ke, csütörtökön délui Rómában sajtóértekezletet taitt, éppen abban az időben, arcor a város közlekedését a szírt megbéní­totta. Kijelentette, gy a gyár­iparosok továbbra jvisszautasit- ják a bérek egységedére, a bér­különbségek megszüntetésére és a munkaszerződések revíziójára vo­natkozó követeléseket. Közölte továbbá azt is, hogy a gyáriparo­sok szövetsége nem látja lehetősé­gét annak, hogy ezekről a kérdé­sekről bármilyen tárgyalásokra sor kerüljön. A ME'KAI LAP FENYEGETÉSE Fl N Cl A ORSZÁG CÍMÉRE Név York (MTI A „News­week“ című amgai reakciós folyóirat a nyunémetországi választási eredméik kapcsának „Európai Védelmi izösség" rati­fikálásának kérdé’el foglalko­zik. Mint a eikkírja, a bonni választás eredmér „jogot adott az Egyesült Állóknak arra. hogy újabb nyom gyakoroljon az európai hadsei és más egyéb rendszabályok j (hagyása érde­kében, amelyek európai egység megteremtése szoontjából szük­ségesek.“ A „Newsweek'1 erélyesen figyel­mezteti Franciaországot, hogy az Amerikai Nemzetbiztonsági Ta­nács javaslatára a közelmúltban az 'eddigieken; túl, további 385 millió dollár „segélyt1“ szavaztak 'meg az indokinai háború céljaira és ennek következtében „ősszel ratifikálnia kell az Európai Védel­mi Közöségre vonatkozó szerző­déseket és hozzá kell járulnia Nyugat-Németország felfegyver­zéséhez.“ NEMZETK A nemzetközi politika legutóbbi eseményei között kétségtelenül a leg­jelentősebb helyet az ENSZ közgyű­lésének 3» ülésszaka foglalja el, mely ismét színhelyé a Szovjetunió követ­kezetes harcának a világ békéjéért, különösen a koreai kérdés békés ren­dezéséért. Az ENSZ 7. ülésszakának rendkí­vüli ülésén — mint ismeretes — az amerikai szavazógépezet segítségé­vel keresztül tudták hajszolni a ko­reai politikai értekezlet összetételé­re vonatkozó határozatot, amely nem a béke ügyét szolgálja, hanem az amerikai imperializmus háborús cél­jai érdekében fel akarja robbantani ezt- az értekezletet. A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság és a Kí­nai Népköztársaság világosan kije­lentette, hogy nem ért egyet ezekkel a határozatokkal s követelte, hogy «a koreai kérdés vitájában való rész­vételre hívják meg az ENSZ köz­gyűlésre a Kínai Népköztársaság és a Korai Népi Demokratikus Köztár­saság kormányának képviselőit». A politikai értekezlet munkájában pe­dig . vegyenek részt nem csupán a veit harcoló felek, hanem a távolke- leti rendezésben közvetlenül érde­kelt országok — a többi között In­dia is -T- a 8. ülésszak pedig vizsgál­ja felül a. rendkívüli ülésszakon ho­zott határozatokat. E követelések alátámasztását jelentette a Szovjet­unió küldöttségének az a javaslata, hogy tűzzék a közgyűlés napirendjé­re az. ENSZ főtitkárának emlékira­tát az 1053 augusztus 23-án hozott «C» határozat végrehajtásáról. Ez a határozat — mint ismeretes — arra kötelezi a főtitkárt, hogy közölje a Zl SZEMLE Kínai Népköztársaság és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kor­mányával a közgyűlés 7. ülésszakán a koreai kérdésben elfogadott ja­vaslatokat és terjessze be a megfe­lelő beszámolót. A Szovjetunió kül­döttsége különös jelentőséget tulaj­donít az emlékiratnak és azoknak a véleményeknek, amelyeket a kínai és a koreai kormány az ENSZ főtitká­rához intézett válaszában kifejtett. Visinszkij. a szovjet küldöttség ve­zetője az ENSZ-közgyülés 8. üléssza­kán hatalmas beszédben támasztotta alá a kínai és koreai nép jogos kö­veteléseit, s rámutatott, hogy az Egyesült Államok és csatlósaik min­den erővel arra törekszenek, hogy meghiúsítsák a koreai politikai ér­tekezlet kérdésének megvitatását. A koreai és kínai nép követelései­nek elvetésével nem ért egyet még az Egyesült Államoktól függő jóné- liány ország sem. Az angol és francia lapok egész sora száll síkra pl. In­diának a politikai értekezletre való meghívása mellett és helytelenítette ar, «USA makacs, esztelen álláspont­ját». E «makacsának nevezett állás­pont valójában az amerkai monopo­lista uralkodó körök világos törek­vése arra, hogy diktátumot alkal­mazzon, hogy kényszerítse a világot az «amerikai felsőbbség» elfogadásá­ra. letörje csatlósainak mind sűrűb­bé váló amerikaellenes iázadozását és végső fokon háborút robbantson ki maximális profitjának növelése érdekében. Az amerikai imperialisták hábo­rús, a népek millióinak elpusztításá­ra irányuló tevékenységével szemben a Szovjetunió a népek érdekeinek megfelelő és a békét szolgáló javas­latot tett: «az új háború veszélyének elhárítását és a nemzetközi feszült­ség enyhítését szolgáló intézkedések­ről». A Szovjetunió c javaslata kö­veteli az atom- és hidrogénfegyver, valamint más tömegpusztító fegyver­fajták feltétlen betiltását és szigorú nemzetközi ellenőrzés megvalósítását e tilalom betartása fölött, javasolja a Biztonsági Tanács öt állandó tag­jának, hogy egy év alatt egyharma- dával csökkentsék fegyveres erői­ket; javasolja a Biztonsági Tanács-* nak, tegyen intézkedéseket az idegen területen lévő katonai támaszpontok felszámolására; elítéli azt a néhány országban folytatott propagandát, amely a népek közötti ellenségeske­dés és gyűlölet szítására és az új vi­lágháború előkészítésére irányul. E javaslat megvitatása elől nem tudtak kitérni az amerikai tábor képviselői, ez a béke erőinek nagy győzelmét jelenti. Az ENSZ ülésszakával nagyjából »-gyidöben ült össze a római értekez­let, amelyen az úgynevezett «Kis- Európát» alkotó hat nyugati ország külügyminiszterhelyettesei ültek ösz- sze. A római értekezlet részvevői az «egységes Európa» megteremtéséről szóló szóbeszédekkel elvonják a fi­gyelmet az «európai védelmi közös­ség» létrehozásáról szó’ó szerződés militarista tartalmáról és el akarják érni, hogy a nyugateurópai parla­mentek — népeik érdekeinek sem­mibevételével — ratifikálják e há­borús szerződést. A dolog azonban nem megy símán. Nyugat-Európa széles társadalmi körei előtt egyre világosabban áll e tárgyalások igazi rendeltetése. A francia nép egyre erősebben emeli fel szavát e szerződés ratifi­kálása ellen, sőt igán a francia kormányon belül éles ellentétek vannak e kérdési úgyhogy a ró­mai értekezletre tzó francia kül­döttség igen hoyos utasításokat kapott. Az arae.i imperializmus az «engedetlen» nciák igába töré­se érdekében srípóba szólította Adenauert. Aduer kijelentette, hogy Franciaorstak 90 napos ha­táridőt ad az «»pai védelmi kö­zösség» megtéréséről szóló szer­ződés ratifikálás és azzal fenye­gette meg Franrszágot, hogy el­lenkező esetben rancia parlament beleegyezése ns élesztik majd újjá a Wehrmaü. Az amerikai lomaták nem ve­tik meg a közötes zsarolást sem. Ilyen zsarolási kát szolgál Laniel francia miniszinök washingtoni «látogatása», i’nek során előre­láthatólag újat nyomás történik majd arra, he Franciaország tel­jesítse Washini és Bonn kívánsá­gát, azt, hogy elkövetkező három hónapon belü francia parlament hagyja jóvá svansiszta hadsereg megteremtésé tlerista tábornokok vezetésével és'sássa a tábornokok rendelkezéséi francia fegyveres erőket. Franciaorsőia válaszúton áll. A francia kap'ió pártjainak szó­vivői a jeleülanatot használják fel «európa'litikájuk» sikerének hangoztatást francia miniszter- tanács szcp’cr 15—i ülésen éles vita folyt e 1 ^röl. A párizsi sajtó arról ír, hof kormányon belül két csoport ala ki. Az egyik csoport igen tartóban kezeli «Európa egyesítésén mostani terveit. A másik cso*o*> az úgynevezett «ultraeuróiákhoz» tartozik Bi- dault külfinisztcr, Teitgen he­lyettes miniszterelnök, az MRP el­nöke és Pleven. Ezek a «nemzeti» politikusok már majdnem odáig mennek, hogy Franciaország sikere­ként tüntetik fel egy olyan klikk győzelmét Nyugat-Németországban, amely azt hangoztatja, hogy Német­ország felvirágzásának feltétele a francia nemzet szétesése — írja a «l’Hutnaniié». A kapitulációt javasló politikusokkal szemben azonban ott áll a franciák túlnyomó többsége, akik nem felejtették el a jelenkor közelmúlt történelmének tanítását. A francia közvélemény széles köreinek véleményére jellemző a «Le Mon­dénnak, a francia külügyminiszté­rium félhivatalos lapjának állásfog­lalása, amelyben követeli, hogy a francia parlament utasítsa el az «eu­rópai védelmi közösséget». A lap világosan kiemeli, hogy az «európai védelmi közösség» szembenáll az európai népek és különösen Fran­ciaország érdekeivel: «a hat ország­ból álló Európa arra kényszerül, hogy az Amerika által támogatott Németország uralma alá kerüljön. Németország és az Egyesült Államok álláspontja e téren hasonló, de szem- benáll a nyugateurópai népek ál­láspontjával». A római értekezlettel kapcsolatban is megmutatkozott tehát, hogy «Washington egyre nehezebben tudja megvalósítani terveit Nyugat-Euró- pában». Nyugat-Európa széles társa­dalmi körei szembeszállnak minden olyan kísérlettel, amely arra irá­nyul, hogy meggyorsítsák az «euró­pai hadseregről» szóló szerződés ra­tifikálását és végrehajtsák azokat az amerikai elgondolásokat, amelyek szeretnék kiszolgáltatni a nyugateu- rőpai országokat a Sxmni militaris­táknak.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom