Somogyi Néplap, 1953. augusztus (10. évfolyam, 179-203. szám)
1953-08-02 / 180. szám
6 SOMOGYI NÉPLAP Vasárnap, 1953 augusztus 2, Számolják fel az önelégültséget, harcoljanak az első helyért a fonyódi járásban A fonyódi járás továbbra is a megye élenjáró járásai közt halad a békebegvüjtési versenyben. ,A járás termelőszövetkezetei, egyénileg dolgozó parasztjai július 28-án a megyében elsőnek fejezték be a behordást; mint már annyiszor, most is bebizonyították, hogy a megye legjobb békeharcosai közé tartoznak. Országosan is a legjobb 10 járás közt szerepel a fonyódi járás. A járás kommunistái, a tanácstagok becsülettel harcoltak az aratás, a behordás nagy munkájában. Ott voltak kint a mezőn, az első állásokban segítették, buzdították a dolgozó parasztokat. A személyes példamutatás sem maradt el. Most, a betakarítás második szakaszában. a cséplés és begyűjtés munkájában még fokozottabb helytállásra, a kommunisták személyes példamutatására van szükség. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az eddigi eredmények láttán bizonyos önelégültség ütötte fel fejét a fonyódi járásban. A «minden jól megy» hangulat kapott lábra egyes párt- és tanácsfunkcionáriusok részéről. Nem. dolgoznak az aratásnál és a behordásnál tapasztalt szívóssággal és felelősségérzettel. Úgy gön- dolják, hogy a jó termés egymagában is biztosítja a sikert. Különösen a cséplésnél tapasztalható bizonyosfokú lazaság, szervezetlenség, pedig a járás vezetői, dolgozói fogadalmat tettek a pártnak, hogy a cséplést augusztus 7-re befejezik. A fogadalom kötelezi a járás dolgozóit az adott szó betartására. A gépállomás, kommunistáira^ a cséplőcsapatok kommunistáira hárul most nagy felelősség. Elsősorban tőlük függ a vállalás teljesítése. A járás területén 3 gépállomás gépei csépelnek 66 géppel. Ez a gépmennyiség elegendő ahhoz, hogy a járás a vállalt határidőre teljesítse a cséplést. A hiba azonban ott van. hogy a 66- gépből naponta 12 gép áll, ami közepes teljesítést számítva is 120— 150 vagon gabonát jelent egy nap, tehát naponta ennyivel csépelnek el kevesebbet a tervezettnél a fonyódi járásban. A 12 gép munkábaállításá- val egy nap olyan községben, mint Somogytúr, elcsépelhetnék az összes gabonát. A gépek nagyrésze a felületes javításból eredő hibák miatt esik ki a termelésből. De a gépállomás vezetői most sem éreznek felelősséget a gyakori műszaki hiba miatt. Elég számukra, ha csupán tudomást szereznek róla, de a gyors intézkedésről gyakran megfeledkeznek. Pl. a szerelők csak abban az esetben hajlandók hozzányúlni a géphez, ha arra a gépállomástól külön utasítást kaptak. Rád-pusztán 2 napig állt a gép, mert a lengyeltóti gépállomás szerelőbrigádja a gépállomás külön utasítása nélkül nem volt hajlandó kijavítani a gépet. Ordacsehiben az egyik gépet kijavították, mert erre utasítást kaptak, de az ugyanott lévő másik gépet már nem javították, ki, mert arra külön engedélyt nem kaptak. De hasonló bürokratikus eljárás tapasztalható a járásban dolgozó többi gépállomás részéről is. A cséplésnél mutatkozó elmaradás nagymértékben akadályozza a járás begyűjtési munkáját is. A fonyódi járásban 27-én érték el aránylag a legjobb begyűjtési eredményt, 28-án már 2 vagonnal kevesebb volt a begyűjtött termény, ami azt igazolja, hogy semmi ok sincs a megnyugvásra. Szívós munkát kell végezniük a járás dolgozóinak, ha meg akarják szerezni az első helyet a begyűjtésben. A járás 38.4 százalékra teljesítette kenyérgabonabegyüjtési tervét. A fonyódi járás községei, termelő- szövetkezetei zárkózzanak fel Fonyód, Szöllősgyörök községek egyénileg dolgozó parasztjai, valamint az ordacsehi, balatonboglári termelőcsoport mögé, amelyek kivívták maguknak a mfegyében az első helyet. Különösen meg kell javítani a cséplés, begyűjtés munkáját Tikos és So- mogyvár községekben, melyek rossz munkája nagyban hátráltatja a járást a versenyben. Úgy harcoljanak a fonyódi járás kommunistái, tanácstagjai, hogy járásuk a begyűjtésben is megszerezze a Megyei Pártbizottság vándorzászlaját. Somogyacsán a számvetés a szövetkezetiek gazdag jövedelmét bizonyítja Gazdag esztendő köszöntött az idén Somogyacsa község dolgozó parasztjaira. Régen nem volt még ilyen bő termés a községben. Leginkább a termelőszövetkezeti dolgozók beszélnek megelégedéssel a jó termésről. Búza-, rozs- és árpatermésük szebb volt, mint az egyénieké. Egyre inkább látják, hogy helyesen cselekedtek, amikor a nagyüzemi gazdálkodás útjára tértek. Voltak és vannak is nehézségek, de közös erővel a szövetkezet tagsága legyőzi azokat. A Lenin termelőszövetkezet 900 holdas gazdaságában egyre inkább gyökeret vert a tudományon alapuló gazdálkodás, ennek nyomán pedig magasabb eredmények elérésére képesek. Segítette őket az állam is. Az ősszel pl. kamatmentes vetőmagkölcsönt és termelési előleget kaptak. A műtrágya is nagyban emelte a terméseredményeket. Meg- műveletlen föld nem maradt a szövetkezet birtokán. Az eddigi cséplési eredmények alapján kiszámították, hogy ha teljesítik az államnak járó beadást, a gépállomás munkadíját, visszaadják az államtól kölcsönkapott vetőmagot és a jövő évi vetőmagot tartalékolják, osztalékra 1464 mázsa búza és rozs jut. Figyelembevéve, hogy a tavasszal 22 ezer munkaegységet terveztek az elvégzendő munkákra, egy munkaegységre így 6 kiló kenyérgabona jut. Besenyői József a feleségével dolgozik a szövetkezetben. Eddig több mint 250 munkaegységet írtak be a munkakönyvükbe. Október 1-íg még két hónap van vissza, ketten még 150—160 munkaegységet tudnak szerezni. Besenyei Jpzsef 400 munkaegység után gabonaosztalékra a következőképpen számolhat: kenyérgabona 24 mázsa, háromtagú családja élelmezésére kell G—7 mázsa, a többit szabadpiacon eladhatja. Megtalálja számítását Szabó György, Nagy József, Sümegi József és a többi tsz- tag is. Ki hogyan dolgozott, úgy látja most annak hasznát. Hasonlítsuk ezt össze az egyéniek jövedelmével. Ringli József 7 holdas egyéni dolgozó paraszt sem üldögélte el a napokat, úgy dolgozott, ahogy a munka megkívánta. Az ő földjei mégsem adtak olyan termést, mint a termelőszövetkezet jól megművelt földjei. Amíg a tsz 10 mázsán felüli termést számol, az egyéniek 8—9 mázsás átlagot értek el. Ringli György nyilvántartási lapja a következőkről tanúskodik: búza- és rozsvetés 3 hold, termett 23.25 mázsa, beadási kötelezettségre 812 kiló, vetőmagra 330 kiló. Szabadon rendelkezik 1123 kilő 1 kenyérgabonával. Az öttagú család évi kenyérszükségletére kell közel 11 mázsa, szabadpiacra jut 1 mázsa. Ha Ringli György is annyit termeit volna, mint a termelőszövetkezet, akkor most 750 kilóval lenne több gabonája, ennyivel többet vihetne szabadpiacra. A somogyacsai Lenin tsz tagjai tehát gyakorlati példákkal, tényekkel, magasabb terméssel tudják bebizonyítani a szövetkezeti gazdálkodás fölényét az egyéni gazdálkodással szemben. Ennek tudatában fognak hozzá az új gazdasági évhez, harcolnak a nagyobb terméseredmények eléréséért. Á földművelésügyi miniszter utasítása az ingyenes állatorvosi szolgáltatások szabályozásáról A minisztertanács a közelmúltban megjelent rendeletével az állattartók fokozott támogatása, az állategészségügy és állattenyésztés fejlesztése érdekében az állatorvosi szolgáltatásokat díjtalanná tette és egyúttal megszabta az állatorvosok jobb munkafeltételeinek biztosítására a legfontosabb feladatokat. Az állatorvosi szolgáltatások ingyenessé tételével lehetővé vált a fertőző betegségek elleni eredményesebb küzdelem. A minisztertanács rendelete alapján a földművelésügyi miniszter utasítást adott ki az állategészségügyi szolgáltatások kiterjesztésével kapcsolatos intézkedésekről. Az utasítás előírja, hogy 1953. évi augusztus hó i-től kezdődően az állami állatorvosi gyakorlat körébe tartozó teendőket — kivéve a nem hatósági rendelkezésre történő, ivar- talanítást — az állami állatorvosok és az állategészségügyi felcserek díjtalanul látják el. Az utasítás intézkedik arról, hogy minden községben a község terjedelméhez mérten egytől-négy rendelő- helyiséget kell létesíteni, hogy a beteg állatokat ne kelljen messzire vizsgálatra vezetni. A rendelőhelyiségekben az állatorvos előre közzétett rendelőnapokat és rendelési időt tart. Az állatok díjtalan megvizsgálása és gyógykezelése általában az állatorvos rendelőjében történik. Ide kell a beteg állatokat behajtani vagy szállítani, kivéve, ha a betegség olyan természetű, hogy a hajtás vagy szállítás azt súlyosbíthatja. Szigorúan tiltja az utasítás az olyan állatok behajtását vagy szállítását, amelyek fertőző betegségben szenvednek, vagy fertőző betegségre — akár e legkisebb mértékben is — gyanúsak. Ilyenkor az állatorvos köteles az állatok tartási helyére kiszállni. A kiszállások sorrendjét az esetek súlyossága dönti el. Az állami gazdaságok, termelőszövetkezetek és állami vállalatok állatainak vizsgálata és- gyógykezelése továbbra is az állatok: tartási helyén történik. Az állatorvosoknak, munkaidejük jobb kihasználása érdekében, a megelőző védőoltásokat, vemhességi vizsgálatokat, meddőségi kezeléseket ezentúl tervszerűen előre meghatározott időben kell elvégezniök, s erről az állattartókat előre értesítik. A vasúton, hajón vagy gépkocsin szállított állatok megelőző állatorvosi vizsgálatáért a jövőben fizetni, nem kell. Az utasítás kimondja, hogy az állatorvosok megnövekedett feladatai eredményesebb ellátása érdekében munkaszüneti napokon és az éjtsza- kai órákban az állatorvosi segítséget csak elsősegélynyújtás ' céljára lehet igénybevenni. Gondosan tároljuk a szemtermést Könyvek az ellenforradalomról ' Zsigmond László «Adalékok a magyar ellenforradalmi rendszer külpolitikájához 1929—1945» című könyve elsősorban az ellenforradalmi rendszernek az amerikai-angol imperialistákhoz fűződő kapcsolatait tárja fel. «Az ellenforradalom hatalomraj u- tása és rémuralma Magyarországon 1919—1921» Című dokumentumgyűjtemény a vérengző Horthy-fasizmus történetének első két esztendejéből származó iratokat, leleplező dokumentumokat tartalmaz. A kötetet Nemes Dezső szerkesz-, tette és látta el bevezető tanulmánnyal. A tennénytárol'ás kérdése az idei jótermésű esztendőben nehéz feladat. Mind a kenyérgabonát, mind a vetőmagnak szánt magot a legnagyobb gonddal1 kell tárolni. A igabonamagvak gondos tárolása az élelmezésre ,kerülő magvaknál a felhasznál hatóságot, vetőmagnál jövő évi termésünk minőségét be' foTyásolja, A mag állapotának megfelelő ráktárí kezelést minden 'körülmények között biztosítani keli. Az egyik legfontosabb feladat a mag szellőztetése. Ezen ' a téren követjük el sokszor a legtöbb hibát. A friss, 20—22 százalék ’víztartalmú gabona a, magtárban 40 —50 cm magas halomba rakva felmelegszik és erjedésen megy át, amelyben szénsav és vízgőz keletkezik. Ennek következtében a ’gabona megizzad' és nedvesebb lesz, napokon belül dohosodra, pené' szedni kezd. A nein íégszáraz gabonát legfeljebb 8—10 cm magasan szabad tárolni és naponta legalább kétszer teljesen át keil forgatni, A tapintásra már nem szívós, de még; nem tökéletesen száraz magvakat először 40 cm magasan tároljuk és kétnaponként át kell forgatni. A. mozgatásnál, átlapátolásnál nagyon fontos az, hogy a mag minél nagyobb felületen és miméi tovább érintkezzék levegővel. Igen fontos kérdés a tároíóhe— lyíségek szellőztetése, A szellőztetést a meleg nyári napokban ne végezzük nappal. A szellőztetést akkor végezzük, amikor a külső levegő hidegebb, mint a magtár levegője. A meleg nyári napokban, amikor a külső levegő bőmérsék' lete nagyobb, a magtár, vagy .raktár ablakait tartsuk csukva. Akkor szellőztessünk, ha a külső levegő legalább annyira lehűl, mint a belső raktári hőmérséklet. Ez rendszerint csák éjjel következik be, tehát ilyenkor a raktár összes , s zéllő zőny í Lásait, ablak alt nyitv a kell hagyni. Ügyeljünk a magvak keveredés- ment ességére, Különösen fontos ez a vetőmagvak szempontjából. A ke veredésmeote sség biztosítása céljából a. vetőmagvakat a felső emeleten tároljuk. Ügyeljünk az-’ egyes, tételek elválasztására, megjelölésére és a kezelésnél használt zsákok, tisztítógépek, eszközök tökéletes tisztítására. Nem tántoríthat le senki bennünket a boldogulás útjáról Mi, a nagyberki Győző termelő- csoport tagjai örömmel fogadtuk kormányunk programmját. Még nagyobb bizakodás tölt el valameny- nyiünket, mert látjuk, hogy kormányunk intézkedéseivel még fokozottabban segíti szövetkezetünket a szebb élet építésében. Csoportunk tagjai a saját tapasztalatukon keresztül győződtek meg a szövetkezés előnyéről. Mi is hallottuk, hogy az ellenség — amely árgus szemekkel és gyűlölettel nézi a szövetkezeti parasztság életének javulását — igyekszik hazugságaival bomlasztani a szövetkezeteket. ezért határoztuk el, hogy salát, példánkon ’ keresztül is megcáfoljuk az ellenség állításait, megvéd- jük szövetkezetünket. A mi csoportunk még fiatal, csak 2 éves múltra tekint vissza, de máris kézzelfogható bizonyítékát • adta a nagyüzemi gazdálkodás fölényének. Igaz, hogy minden kezdet nehéz, nálunk sem ment minden olyan simán az első időben. 1951 augusztusában, amikor 17 családdal, 49 taggal, 180 hold földön megkezdtük a közös művelést, közös jószágállományunk csupán 9 lóból és 13 tehénből állt. Mi azonban bíztunk népi demokráciánk segítségében és bátran, bizakodva indultunk el az új úton. Nem is csalódtunk. Segítségünkre sietett az állam. Az őszi munkákban sokat segített a fonói gépállomás. Ekkor már sokat hallottunk az új agrotechnikai eljárásokról is, de a csoport tagságának egyrésze még idegenkedett az új módszerektől és csak kísérletképpen, kisebb területen alkalmaztuk azokat. Búzából 10 holdat, ősziárpából 16 holdat vetettünk' ke- resztsorosan. Tavasszal 5 hold kukoricát vetettünk négyzetesen. Még akkor télen pontos üzemtervet készítettünk és utána aszerint dolgoztunk. Brigádokat és munkacsapatokat alakítottunk és minden tag külön megkapta a földterületet. A jólszervezett és irányított munka meghozta eredményét és az új agrotechnika alkalmazásának nagyszerűsége világossá vált előttünk. A múlt esztendő rendkívül kedvezőtlen időjárása ellenére is szép terméseredményt értünk el. Az állam iránti kötelezettséget mindenből teljesítettük és jócskán jutott a munkaegységre is. A múlt őszig több mint 95 ezer forinttal gyarapodott a csoport vagyona. A tél folyamán felépítettünk részben saját erőnkből, részben állami 'segítséggel egy 25 férőhelyes sertésfiaztatót, egy 2000 férőhelyes baromfiólat, egy 200 férőhelyes süldőnevelőt és átalakítottunk egy 67 férőhelyes istállót. A kívülálló dolgozó parasztok közül már akkor sokan figyelték a csoport erőteljes fejlődését és közülük többen közénk álltak. A Győző csoportban az idén 43 család, 116 tag műveli közösen 414 hold földjét. A múlt esztendő kemény iskola volt Csoportunk tagságának. Megtanultuk, hogy a párt útmutatását követve, időben és jól elvégzett munkával érhetünk el még nagyobb eredményeket. Az új módszerek is népszerűvé váltak a tagság előtt. A múlt ősszel már október 15-re bevetettük a traktorral szántott, jól előkészített talajba a magot. Az ősziekből 20 hold ősziárpát és 40 hold búzát vetettünk keresztsorosan. A tavasziak vetésével sem késlekedtünk. Kukoricából 36 holdat, négyzetesen vetettünk. Az őszi vetéseket is gondosan ápoltuk és fej trágyáztuk. A többi növényápolást is időben, a minisztertanácsi határozatnak megfelelően végeztük el. A kukoricát négyszer kapáltuk és a négyzetest pótbeporoztuk, a burgonyát háromszor töltögettük és a cukorrépát is négyszer kapáltuk. Számításunk szerint a négyzetes kukorica megadja holdanként a 36 mázsa termést. A 26 holdas cukorrépatábla olyan, mint egy vastag zöld szőnyeg, közel lesz a 200 mázsához a holdankénti átlagtermése. Az idei átlagtermés jóval felülmúlja a tavalyit. A keresztsoros búza 15.50 mázsát, a keresztsoros ősziárpa 18 mázsát adott holdanként, 2 —3 mázsával többet, mint az egyirányú. Most már a cséplés befejezéséhez közeledünk, s a tarlóhántást is 80 százalékra elvégeztük, valamint elvetettünk 25 holdon másodnövényt. Még elvetünk 20 holdon tarlórépát is. A gazdag jövedelem tudata ló munkára serkenti a tagságot. De különösen nagy a lelkesedés Rákosi elvtárs beszéde óta, mert látják a tagok, hogy pártunk és kormányunk még jobban segíti a csoporttagok boldogulását. Most, hogy a beadást teljesítettük, a 10 százalékos kedvezménnyel közel egy vagon gabonával többet oszthatunk a munkaegységekre. Számításunk szerint az idén egy- egy munkaegységre jut kenyérgabonából 5 kg, takarmánygabonából 2.50. kg, kukoricából 3 kg, burgonyából 1 kg, szénából 4 kg, cukorból 50 deka és 10 forint készpénz. Oszkai Imre, aki családjával az őszig 1000 munkaegységet ér el, boldogan bizonygatja a társasgazdálkodás előnyét. Büszke rá, hogy ő is alapítótagja a csoportnak. Már ösz- szehasonlította, hogy az idén menynyivel lesz több a jövedelme, mint a múlt évben. Az idén hazavisz kenyérgabonából 50 mázsát, dupláját a tavalyinak, takarmánygabonából 25 mázsát, majdnem háromszorosát a tavalyinak, kukoricából 30 mázsát, 14 mázsával többet, mint a múlt évben. Szénából 40 mázsát, kétszer any- nyit, mint tavaly, cukorból 5 mázsát, majdnem ötszörösét a tavalyinak. A készpénz jövedelemből 10 ezer forint körül kap. A házi szükségleten felül több mint 20 mázsa gabonája jut szabadpiacra. A múlt. évben 4300 forintot kapott szabadpiacon a felesleges terményéért. Ruhára, csizmára, cipőre és kerékpárra több mint 4 ezer forintot költöttek. Az idén ennél,sokkal többet’ tudnak vásárolni. Oszkai Imre öntudatosan mondotta:, — Olyan ember aztán nem akadj aki engem eltántorítana a boldogu- |lás útjáról. Eddig is hallgattam a párt szavára és ezután is a párt útmutatását követem. De így vélekedik a csoport többi tagja is. Hiszen a csoportban a fiatalok és az öregek egyaránt biztosítottnak látják boldog jövőjüket. Tamási János 82 éves — a múlt évben lépett a csoportba — őrzi az egyik majorságot és több mint 12 mázsa gabonát, 480 kiló szénát,! 60 kiló cukrot, 120 kiló burgonyát és 1200 forint készpénzt kap az idén. En nyű jövedelemből feleségével együtt gönci nélkül élnek. Az idén már a szépen fejlődő állatállományunk is jól jövedelmez. Jelenleg 16 ló, 6 csikó, 54 szarvas- marha és 223 sertés van a csoporttulajdonában. A baromfiállomány 300-"ról 850-re szaporodott. A tehenészetben alkalmazzuk a napi háromszori fejest, a hidegborjúnevelést. Az idén a szarvasmarhaállomány több- mint 50 ezer forint jövedelmet hoz a csoportnak. A sertéstenyésztésből ez évben több mint 70 ezer forint jövedelmünk lesz. A baromfifarm csak tojásból közel 13 ezer forintot ad. 10 ezer tojást a keltető állomásnak: adtunk le és egész évi tojás-, baromfibeadásunkat már május 17-re- teljesítettük. Most már teljesen át akarunk térni a. törzsállattenyésztésre, mivel az jói bevált nálunk. Építünk egy 80 férőhelyes istállót, amelyhez 23 ezer forint hitelt kaptunk az államtól. A vetett és réti takarmány mellett már eddig 40 köbméter zöldsilót készítettünk és augusztus végéig még 200 köbmétert készítünk. Csoportunk erőteljes fejlődését bizonyítja az is, hogy az ősszel már több mint egymillió forint lesz a közös vagyon értéke. Csoportunk erősödése és a tagság jövedelmének, évről-évre való növekedése fényesen bizonyítja: a dolgozó parasztság felemelkedésének. egyetlen járható útja a termelőszövetkezeti gazdálkodás. Mi, a nagyberki Győző termelőcsoport tagjai ezután is biztos léptekkel haladunk előre pártunk vezetésével a boldogulás útján, virágzó .jövőnk felé, megvédjük szövetkezetünket, még szorosabbra zárjuk sorainkat. ifj. Havasi Károly tsz-eínök.
