Somogyi Néplap, 1953. augusztus (10. évfolyam, 179-203. szám)

1953-08-20 / 195. szám

7 SOMOGYI NÉPLAP Csütörtök, 1953 augusztus 29. Külföldi visszhangok a szovjet kormánynak a német kérdésről , a három nyugati hatalomhoz intézett jegyzékére < TASZSZ). A kínai, lengyel, cseh­szlovák, tornán, bolgár, albán lapok augusztus 18-án közölték a szovjet kormány •-jegyzékét Franciaország, Nagy-Brifannia és az Egyesült Álla­mok kormányához a német kérdésről. BERLIN A Német Demokratikus Köztársa­ság lakossága és minden békeszerető némot/í őszinte hálával és egyetértés­sel fogadta’ azt az újabb . jegyzéket, omejypt a szovjet kormány a német kérdéskén ua. három nyugati hatalom kormányához intézett. Megállapít- jä’^r qz k jegyzék újabb bizonyítéka annak, hogy a szovjet kormány őszintén',' törekszik a német probléma mielőbbi megoldására. A Szovjetunió békés kezdeményezésére lelkesen he­lyeslő visszhangok érkeznek a Né­met. Derpokratikus Köztársaság va­lamennyi részéből, a lakosság leg­különbözőbb . rétegeitől. '■ Áú&USztúiC Í7-én Berlin demokra­tikus övezeténekszámos vállalatá­ban 'tr dolgozók gyűléseken vitatták mégla szovjet kormány új jegyzékét. 4'A berlini rádiógyár dolgozóinak gyűlésén felszólaltak Walter Ulbricht és Hans Loch, a Német Demokra­tikus Köztársaság,vminisztei'elnökhe- Iyetfesei, ' 1 Áfeite’j‘ AnbHéht beszédében utalt arra: hogy a • Német Demokratikus Köztársaság ’ és"1 Ny ugat-Németország mihden lakosa i azért üdvözli lelkes örqnwael a'szovjet jegyzéket, mert ez reájljs. utát mutat Európa tartós bér kejeneji biztosításához. . Ä beylipi demokratikus sajtó ve­zető melyén közölte a Német Demo- kratífvüs Köztársaság lakosságának a szőyjíL Kormány jegyzékével kapcso­latos 'híranyagokat a lapok vas- tagbetűs.i címfeliratokkal közölték: «A Szovjetunió, megmutatja a német kérdés megoldásának reális . útját» (De^ iVjorgen), «A Szovjetunió kielé­gíti a népűt nép igazságos nemzeti követeléseit» (Neues Deutschland), "A .Szovjetunió javaslatai megfelel­nek rnjnden német akaratának» (Tri­bune) sjb. Különösen örömmel fogadták egész' Németországban a javaslatot, amely! azt indítványozza, hogy 1954 január 1-től kezdve mentsék fel Né­metországot a jóvátétel és háború uíá'Hi államadósság fizetésétől, vala- foifti,, jíiógy korlátozzák a megszálló csapatok Németország területén való tartózkodásával járó magas költsége­ket. A «National-Zeitung», a nemzeti demokratapárt lapja vezércikkében ezeket írja: «Nincs olyan német, aki nem fo­gadja mélységes hálával ezeket a ja­vaslatokat! Mi, németek saját tör­ténelmünkből tudjuk, hogv a béke minden nép legelső és létfontosságú szükséglete». BONN Az «AFP» bonni tudósítójának je­lentése szerint Adenauer augusztus 17-én sajtóértekezleten nyilatkozott a német kérdésről szóló szovjet jegy­zékről és kijelentette, hogy Német­ország számára a békeszerződésre vonatkozó szovjet javaslatok1 elfoga­dása öngyilkosság volna. Semilyen kö­rülmények között sem fogadhatják el ezeket a javaslatokat — jelentette ki Adenauer — igaz, ; Németországot egyesítenék, de el volna szigetelve. Adenauer a továbbiakban kijelen­tette, hogy nem hisz a Szovjetunió^ részéről fenyegető fegyveres agresz-' szió lehetőségében és ugyanakkor azt állítja, hogy a szovjet politika célja Európa érintetlen ipari potenciáljá­nak meghódítása a hidegháború se­gítségével. Adenauer a továbbiakban az Egyesült Államoknak, Angliának és Franciaországnak a négyhatalmi ér­parlamentjei vagy kormányai által létrehozandó ideiglenes kormányra New York (TASZSZ). Augusz­tus 18án a Szovjetunió küldött­sége az ENSZ közgyűlés politikai bizottságában a Koreával foglal­kozó politikai értekezlet összeté­teléről a következő határozati ja­vaslatot terjesztette elő: „A közgyűlés szükségesnek tartja, hogy biztosítsa a politikai értekezlet sikeres munkájának legkedvezőbb feltételeit és java­solja, hogy a Koreával foglalkozó politikai értekezletet a következő vonatkozó szovjet javaslat elfogadha­tatlan a bonni kormány számára. NYTJGAT-BERLIN Az augusztus 17-i nyugatberlini es­ti lapok első oldalon, nagybetűs cím­mel számoltak be a szovjet kormány­nak a német kérdésről szóló új jegyzékéről, amelyet Franciaország, Nagy-Britannia és az Egyesült Álla­mok kormányához intézett. NEW YORK Az amerikai lapok nagy figyelmet fordítanak a szovjet kormány jegy­zékére. A «Newyork Times» a hivatalos washingtoni személyiségeknek a szovjet jegyzékkel kapcsolatos véle­ményét kommentálva ezeket írja: «Moszkva zavarbahozta jegyzékével Washington •diplomáciai köreit, A Szovjetunió ebben a jegyzékében ja­vasolta, hogy legkésőbb hat hónapon belül tartsanak békeértekezletet a német- kérdéssel kapcsolatban». Az «Associated Press» hírügynök­ség washirtgtoni tudósítója a szovjet iegyzéket , kommentálva kiemeli, hogy a szovjet javaslatok (••hivatalos amerikai személyiségek véleménye szerint állítólag kísérletet jelentenek arra, hogy befolyást gyakoroljanak a küszöbönálló nyugatnémet válasz­tásokra». «A Newyork Times» berlini tudó-: sítója ezeket írja: «Általános véle­mény szerint az egyesülési törekvés hogy politikailag veszélyes lenne egyene­sen elutasítani a szovjet javaslato­kat». i összetételben hívja össze: Egyesült Államok, Anglia, Franciaország, Szovjetunió, Kínai Néoköztársaság, India, Lengyel- országj Svédország, Burma, Ko­reai Népi Demokratikus Köztár­saság és Dél-Korea. Ezzel kapcso­latban azt tartja szem előtt, hogy az értekezlet határozatai akkor számítanak elfogadottnak, ha a fegyverszüneti egyezményt alá­író felek beleegyezése megvan. tekezlet összehívásáról szóló nyilat­kozata mögé bújva, befejezésül kije- ti németek körében oly erős, lentette, hogy a két Németország A Szovjetunió határozati javaslata a Koreával foglalkozó politikai értekezlet összetételéről- MUrjti, :i AZ E\SZ~ közgyűlés politikai bizottságának augusztus 18-i délelőtti ülése New l Yóvk (TASZSZ). Augusztus 18-án, az ENSZ-közgyűlés politikai bizottságának délelőtti ülésén vita alá bocsátották a koreai fegyverszü­neti egyezményben szereplő javasla­tot, ámély szerint a fegyverszünet aláírása után 90 nappal politikai ér- fékezlétet kell tartani a koreai kér­dés bélié« megoldásáról, a külföldi csapatok kivonásáról stb. Muniz, a bizottság elnöke az ülést megnyitva-, azt a reményét fejezte ki, , hogy a koreai hadműveletek be­szüntetése «a békés együttműködés szellemében. tartós rendezéssé vál­hat». A' továbbiakban javasolta a bizottságnak, vitassa meg az érte­kezlet összetételének kérdését és rá- mutaiolt. hogy -már három, erre vo­natkozó tervezetet, nyújtottak be és van egy . szovjet tervezet is, amelyet rövidesen szétosztanak a bizottság tagjai között. Ezután Á. J. Visinszkij szovjet küldött szólalt fel és javasolta, hogy á, szóbanforgó kérdés megvitatására hívják-meg a Koreai Népi Demokra­tikus - Köztársaság és a Kínai Nép- köztársaság- képviselőit.. A. J. Visin- ratfcij. kiemelte, hogy részvételük igen fontos nerpcsak Kína és Észak-Ko­ré;}, népe számára, de az általános béke,' biztosítására törekvő minden nép' számára is. Kijelentette, hogy a szovjet küldöttség szükségesnek tart­ja felhívni a figyelmet arra .a rend­ellenes,, a legnagyobb mértékben igazságtalan helyzetre, hogy a Kínai, Népköztársaságnak nincsenek állan­dó kébViselői’ az/ ENSZ-ben, A szov­jet küldöttség most csak emlékeztet erre, de a közgyűlés 8. ülésszakán felveti ezt a kérdést — mondotta. Lodge' amerikai képviselő a szov­jet küldöttség javaslata ellen szólalt fel. A bizottság rövid vita után 34 szavazattal 18 ellenében — heten tar- tózkcdtají;.a szavazástól — elutasí­tóim ! ^fe&HÍNKöreá képviselőjének meghívására szóló javaslatot. 34 szavazattal 14 ellenében — kilencen tartózkodtak a szavazástól — eluta- sített^ák^á' Kínai, Népköztársaság kép­viselőjének, meghívásáról •'szóló ja­vaslatot is, 6 Áz ‘ENSZ-közgyűlés politikai bi­zottságának:,; vitája Lodgenak, az Egyesült ^Államok,, képviselőjének nyilatkozatával kezdődött. Lodge ki- iélétitettU. «feladatunk itt az, hogy a fegyverszünet hatásosnak bizonyul­jon» és .azt állította, hogy az Egye­süli' Államok á fegyverszüneti egyez­mény 60, cikkelyéhez és e cikkely két fél általi koncepciójához tartják ma­gukat a politikai értekezleten. Lodge azt mondotta, hogy az Egyesült Ál­lamok és a 14 más ország által be­nyújtott határozati javaslat «az őket érintő javaslatokat tartalmazza». Megmagyarázva e javaslat feltéte­leit, Lodge kijelentette: «az érte­kezleten a 60. cikkely által előírt konkrét kérdéseket fogjuk megvitat­ni, hogy előrevigyük a koreai béke ügyét. Ha az értekezlet eléri ezt a célt — folytatta Lodge — megnyílik az út más kérdések további megvi­tatása előtt is, beleértve más érte­kezletek összehívásának kérdését, több távolkeleti kérdés megvitatása érdekében. Természetesen elvárjuk — jelen­tette ki Lodge, — hogy azok az or­szágok, amelyeknek különösen ko­moly érdekeik fűződnek az értekez­let elé tartozó kérdésekhez, részt fognak venni rajta. Az a határozat, amelyet most a Koreával kapcsolatos értekezlet részvevőiről hozunk, semmiesetre sem határozza meg, ki vesz -részt a további tárgyalásokon és értekezle­teken». Ezután Schumann francia képvise­lő szólalt fel, kijelentve, hogy a fegy­verszünetnek első lépésnek kell len­nie Korea egységének helyreállítása felé és lehetővé kell tennie «Korea és szomszédai között a normális kap­csolatok helyreállítását és ezzel, elő kell segítenie a távolkeleti béke és biztonság helyreállítását. Annak ér­dekében, hogy e célt elérjük —mon­dotta Schumann — logikus, hogy mindazoknak, akiknek részvétele hasznos a tárgyalásokon, meghívót kell küldeni. Schumann javasolta, hogy az ér­tekezletet tartsák meg .Genfben. Az ezután felszólaló Lloyd angol küldött szintén követelte, hogy a po­litikai értekezletet kerekasztalérte- kezletként tartsák meg. Kijelentette, hogy Anglia nem akarja- örökössé tenni _ a két szembenálló fél kóncep- ciójátj hogy valamilyen «politikai Panmindzson»-félét készítsenek elő. Lloyd helyeslőén nyilatkozott Auszt­rália és Uj-Zéland közös határozati javaslatáról, amely javasolja, hogy a politikai értekezletre hívják meg a Szovjetuniót. Anglia — mondotta Lloyd — javasolja, hívják meg az értekezletre Indiát, mert hatalmas ázsiai ország és mert a koreai fegy­verszünet elérésére törekedve, kez­deményezéseket tett. Lloyd befejezésül kijelentette, Anglia nagy jelentőséget tulajdonít annak az élvnél!, hogy az ENSZ-t tájékoztatni kell az értekezlet mun­kájának menetéről. «Ha az ügy me­nete során — mondotta — zsákutcá­ba jutunk, szükséges, hogy az ENSZ kísérelje meg ennek felszámolását». Spender, Ausztrália képviselője szintén rámutatott, hogy az értekez­letnek a megegyezés szellemében kell lefolynia. Spender szavai sze­rint Ausztrália támogatja a Szovjet­unió meghívásáról szóló javaslatot, mert az értekezlet nerü vezethet si­kerre a .Szovjetunió részvétele nél­kül. Uj-Zéland képviselője hasonló ál­láspontot fejtett ki. Ezután Lodge, az Egyesült Álla­mok képviselője szólalt fel, aki rá­mutatott, hogy az Egyesült Államok teljes mértékben készek «megenged­ni» a Szovjetunió «részvételét» az értekezleten. Lodge szavai szerint azonban a Szovjetunió nem vehet részt az értekezlet munkájában azok­nak az «oldalán», akik részt vettek az Egyesült Nemzetek műveleteiben. Ezzel a bizottság délelőtti ülése vé­gétért. Az ENSZ-közgyűlés politikai bizottságának augusztus 18-i délutáni ülése New York (TASZSZ). Az ENSZ- közgyűlés politikai bizottsága au­gusztus 18-i délutáni ülésén folytat­ta a Koreával foglalkozó politikai ér­tekezlet összetételének megvitatását. Hollandia és Belgium képviselője támogatta a 15 hatalom határozati javaslatát és felhívta a közgyűlést, «tegyen meg minden lehetséges erő­feszítést» az értekezlet' összehívásá­nak megkönnyítésére a «legkedve­zőbb légkör» megteremtésével. Van Balluseck, Hollandia képviselője azt állította, hogy ha a politikai érte­kezlet sikeresen rendezi a koreai kérdést, akkor utat nyit más távol- keleti kéi'désnek szélesebbkörű meg­vitatására. Nisot, Belgium képviselője kije­lentette, hogy a közgyűlésnek min­den lehetőt meg kell tennie a ré­gebben előforduló kölcsönös vádas­kodások elkerülésére, hogy ne ke­rüljön veszélybe a békés rendezés lehetősége. Ezután a politikai bizottság elnöke az ülést bezárta. •' A FRANCIA DOLGOZÓK SZTRÁJKJA LANIEL MINDEN1 FENYEGETŐZÉSE ELLENÉRE TOVÁBB TART Párizs (MTI). Laniel minisz­terelnök pénteken este dühöngő és fenyegető hangú beszédében bejelentette, hogy szakított a jobboldali szakszervezetekkel, a a Force Ouvriere-vel és a CFTC- vel is. Hangoztatta, hogy a kor­mány és a „szabad“ szakszerveze­tek közötti megbeszélések befe­jeződtek (vagyis jobbanmondva megszakadtak), majd beszédét e diktátori szavakkal fejezte be: „Mindenkit felhívok, hogy ked­den szüntesse be a sztrájkot. Re­mélni akarom, hogy a szakszerve­zeti központok felelős vezetői még hétfőn este kiadják az utasítást árra, hogy kedden reggel minde­nütt megkezdjék a munkát. A kormány most már végleg meg­határozta követendő vonalát és nem folytat többé tárgyalásokat azokkal, akik nem lépnek ismét munkába*‘. A sztrájk azonban Laniel íe~ nyegetőzése ellenére is tovább folytatódik. A CFTC hétfőn este felhívta a dolgozókat a sztrájk folytatására. A Force Ouvriere bejelentette, hogy a tárgyalások „pillanatnyi­lag *‘ megszakadtak a kormánnyal és tovább kell' folytatni a sztráj­kot. * * ❖ London (MTI). A londoni szak- szervezeti ftanács nagygyűlést tartott a Hyde-parkban. Á nagy­gyűlés részvevői kifejezték szoli­daritásukat a francia sztrájkotok­kal és egyhangúlag elfogadott ha­tározatot hoztak, mely a többi között hangsúlyozza: A nagygyűlés felhívja az angol szakszervezeti kongresszus főtaná­csát, fejezze ki haladéktalanul rokonszenvét és nyújtson minden tőle telhető erkölcsi és anyagi se­gélyt a francia dolgozó nép vég­ső győzelmének biztosítására. A VIETNAMI NÉPHADSEREG FŐPARANCSNOKSÁGÁNAK SZÓVIVŐJE NA SAN-ERŐDJÉNEK FRANCIA RÉSZRŐL TÖRTÉNT KIÜRÍTÉSÉRŐL Peking (Uj Kína). A Vietnami Hír- ügynökség jelenti: A vietnami néphadsereg főparancs­nokságának szóvivője sajtóértekezle­ten közölte, hogy a franciák legutób­bi visszavonulása Na-San erődít­ményből, kiszélesítette a népi ellen­állás bázisát Északnyugat-Vietnam- ban. A Son-La tartományban tevékeny­kedő helyi népi erők — folytatta a szóvivő — ellenőrzést gyakorolnak Na-San térsége fölött. A parasztok a tartományi ellenállási és közigaz­gatási bizottság védelme alatt visz- szatérnek falvaikba. Na-San kiürítése — mondotta ez­után a szóvivő — újabb vereség a franciáknak, akik sem Északnyugat- Vietnamot nem tudták visszafoglal­ni, sem pedig az elszórt erődítmé­nyekre felépített taktikájuk nem ho­zott eredményt. ÁZ IRÁNI NÉPPÁRT KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK FELHÍVÁSA AZ IRÁNI NÉPHEZ Teherán (TASZSZ). A «Szadzsat» augusztus 18-án «A Néppárt Köz­ponti Bizottsága úgy véli, hogy a jö­vendő győzelmek elérése érdekében fel kell • számolni a monarchiát, ki kell kiáltani a köztársaságot, bizto­sítani kell a demokratikus szabad­ságjogokat, meg kell semmisíteni az imperializmus támaszpontjait» cím­mel közli az Iráni Néppárt Központi Bizottságának felhívását az iráni néphez. A felhívásban többek között ez áll: «Amíg nem semmisítik meg gyökerestől a monarchiát, az árulás tűzfészke fennmarad és árulókat fog szülni... Aki régenstanács létesítése útján fenn akarja tartani a monarchiát — mondja a felhívás — vagy az elme­nekült saiipt más bérenccel akarja pótolni, elárulja a nemzeti független­ségért küzdő mozgalmunkat és együttműködik a gyarmatosítók­kal ... » A Néppárt Központi Bizottsága megállapítja, hogy «az amerikai im­perialisták az angol imperialistákkal vállvetve részt vettek az áruló össze­esküvésben» és kijelenti: «A leghatározottabban meg kell fosztani az amerikai bűnözőket attól a lehetőségtől, hogy befolyásukat összeesküvések szervezésére használ­ják fel». A felhívás a továbbiakban hangsú­lyozza: «Minden erőfeszítést meg kell tenni annak érdekében, hogy a lehető leggyorsabban az egész or­szágban valóraváltsuk a következő szabadságjogokat: a pártok, demo­kratikus szervezetek és szakszerve­zetek szabadságának megvalósítását, az ostromállapot megszüntetését, a szabadságot korlátozó minden tör­vény érvénytelenítését, minden po­litikai fogoly szabadlábra helyezését és az iráni népet valóban képviselő, a gyarmatosítás ellen a Közép-Kele­ten folytatott harc legbiztosabb tá­maszát képező Néppárt szabad tevé­kenységének biztosítását. Az említett célok, az imperialisták feletti végleges győzelem elérése ér­dekében — mondja a felhívás — első és alapvető lépés az összes nemzeti imperialista-ellenes erők egységfront­jának megteremtése .. . Ilyen egységfront megalakítása ér­dekében — mondja befejezésül a fel­hívás — a Néppárt kész őszintén együttműködni minden párttal és gyarmatosítás-ellenes szervezettel és személlyel». A FRANCIA SZTRÁJKHELYZET Párizs (MTI). A francia dolgo­zók sztrájkmozgaíma lankadatla­nul tovább tart. Párizsban a Metro és az autóbuszköziekedés dolgozói továbbra is sztrájkolnak. A kereskedelmi tengerészek csütörtökön 24 órás sztrájkot tar­tanak. Párizsban a csarnoki nagyke­reskedők, kihasználva a Laniel- kormány magatartását, jelentősen emelték az élelmiszerárakat. A gyümölcs ára 100—130 százalék­kal emelkedett és jelentősen meg­drágult a hús is. Kedden Laniel miniszterelnök fogadta a francia szocialista part küldöttségét. A megbeszélés után Guy Mollet, a párt főtitkára ki­jelentette, hogy a szocialisták szolidárisak a „szabad1* szakszer­vezetekkel. TÜNTETÉSEK, RENDŐRTERROR MAROKKÓBAN Párizs (MTI). . Uzsda keletma­rokkói városban kedden hatalmas tüntetések voltak. A rendőrség tűzet nyitott a tüntetőkre és két marokkóit megölt. A városban katonaságot vontak össze és ka­tonai repülőgépek keringtek a város felett. Mint az ,.AFP'* Rabatból jelen­ti, a Marokkói Kommunista Párt, nyilatkozatot adott .ki, amelyben megbélyegzi Glaui pasa mester­kedéseit. Hangoztatja, hogy e mesterkedésekkel a gyarmatosí­tók összeesküvését igyekszik elő­mozdítani. A „Reuter1* jelentése szerint ma összeül a francia miniszterta­nács, hogy megvitassa a marokkói helyzetet és megkísérelje a ma­rokkói kérdés megoldását. A szovjet kormány javaslatai megfelelnek Franciaország és Európa biztonsága érdskeinek Párizs (MTI). A szovjet kor­mánynak a német kérdés megol­dására tfett javaslataival foglalko­zik Yves Moreau, a .,1‘Humanité'*- ben. Rámutat, hogy a szovjet ja­vaslatok Franciaország szamára új lehetőséget jelentenek a német újrafelfegyverzés veszélyének el­hárítására. Ugyanakkor az ame­rikai állásponthoz szolgaian ra­gaszkodó kormányok magatartása csupán a német választások kö­rül folyó végnélküli és kétségkí­vül meddő vitára nyújt kilátást.

Next

/
Oldalképek
Tartalom