Somogyi Néplap, 1953. augusztus (10. évfolyam, 179-203. szám)
1953-08-02 / 180. szám
Épülő kommunizmus — épülő szocializmus A jörő évi bő termés biztosítása érdekében ne késlekedjünk a tarlóhántássai Á kínai mezőgazdaság új arculata Irta: P. PoSjakov • A mezőgazdaság dolgozói minden évben igen nagy gondot fordítanak a termés betakarítására. Kevesebb fontosságot tulajdonítanak azonban ilyenkor a jövő évi bő termés biztosításának. Sokan megfeledkeznek arról, hogy a jövő évi bő termés egyik biztosítéka az aratás után végzett tarlóhántás. Az időben és jól végzett tarlóhántás, majd az őszi mélyszántás a föld termőképessége megtartásának és a bő termés elérésének egyik legfontosabb tényezője. A feladat a tarlóhántásnál az, hogy a talajt jól átporhanyítsuk, ezzel megszüntessük a felesleges levegőmozgást a talajban és a káros fel- melegedést csak a legfelső 1—2 cm- re korlátozzuk. A learatott növényzettől megszabadult és az árnyékból hirtelen tűző napfényre és szél behatása alá került talaj nem szárad ki gyorsan, hanem meg tudja tartani a nedvességet és porhanyós marad. Az*aratással egyidőben végzett tarlóhántás egyben gyomirtás is. A gyommagvak a tarlóhántás után gyorsan kicsíráznak és az őszi mélyszántással kiirthatók. A földeken rendszerint nagymennyiségű káros bogár is található, amelyek egyrészét a tarlóhántás, a megmaradtakat pedig az előhántós ekével végzett őszi mélyszántás pusztítja el. Viljamsz szovjet tudós számításai szerint a tarlóhántás az őszi mélyszántásnál 68 százalékos munkamegtakarítást jelent. Megfigyelésekkel és összehasonlító kísérletekkel bebizonyították, hogy a közvetlenül sí aratás után végzett tarióhántás a következő évben 25—38 százalékkal emeli a terméshozamot. Azokon a földeken, ahol csak 5 nappal az aratás után végezték a tarlóhántást, már csak 5 százalékkal bővebb termést takarítottak be. Azokon a földeken pedig, ahol aratás után csak 10 vagy még több nappal végeztek tarlóhántást, ugyanolyan volt a termés, mint a tarlóhántás nélkül maradt földeken. Mit jelent az, hogy az időben végzett tarlóhántés 25—30 százalékkal j emeli a termést? Egy termelőszövetkezet például átlag 20 métermázsa termést takarít be egy hektárról. Ebben az esetben a tarlóhántás—• számoljunk csak 25 százalékos emelkedéssel — annyit jelent, hogy egy- eg.v hektárról 25 mázsa termést fognak betakarítani. Ez 20 hektáron már egy vagon, egy járásban többszáz, az egész országban pedig több- ; ezer vagon gabonatöbbletet biztosít. ' Ennek biztosításához pedig nem szükséges semmiféle «varázslat»-, csak közvetlenül aratás után kell végezni a tarlóhántást. I tarlóhántás legjobb eszközei a tárcsás ekék és tárcsás boronái! A tárcsákat gondosan kell élesíteni. A tarlóhántás mélysége nem lehet nagyobb 5—6 centiméternél. A földnek a tarlóhántás után por- hanyósnak és simának kell lennie, nem szabad foltoknak kimaradni. A jó tarlóhántás valamennyi gyomnövényt levágja. Ha betartjuk a tarlóhántás megállapított mélységét, akkor a gyommagvak a földbe kerülnek, gyorsan kipsíráznak és a későbbi • őszi mélyszántás elpusztítja őket. Ha a földet ellepte a tarackfű, a következő módszer bizonyul helyesnek: a gyomos földet aratás után jól élesített tárcsás ekével, vagy tárcsás boronával műveljük meg. Először 5—6 centiméter mélységben végzünk tarlóhántást. Amint a gyomnövény kiüti a fejét, újabb tarlóhántást végzünk a növény gyökerei mélységének megfelelően — ez rendszerint 10—12 cm. A tarlóhántást hosszirányban és keresztirányban végezzük, hogy minél kisebb részekre vágjuk a gyomot. Amint a szétvágott gyom újból kitör, de még mielőtt 'kizöldülne, rendszerint 10—12 nappal a tarlóhántás után mélyszántást végzünk előhántós ekével és legalább 22 cm mélységben. Az előhántót úgy állítjuk be, hogy 1-—2 cm-rel mélyebbre hatoljon a tarlóhántás mélységénél, hogy így mindén gyomrészt a barázda mélyébe fordítson. A szántóvas aztán megfelelő mennyiségű földet borít a gyomra. Ha a szétvágott szárakból újabb növények nőnének ki, azok már olyan gyengék, hogy nem érik el a föld felszínét és elpusztulnak. A tarlóhántás tehát rendkívül fontos feladat és jó végrehajtásához néhány előfeltétel szükséges. Ezek közé tartozik elsősorban a termelőszövetkezet tagjainak és a falu valamennyi dolgozójának meggyőzése az időben végzendő és jó tarlóhántás fontosságáról. Feltétlenül rá kell mutatni annak az «elméletnek» a káros voltára, hogy a tarlóhántás felesleges kiadás, elegendő az őszi mélyszántás is. Az a kiadás, amit a tarlóhántás jelent, sokszorosan megtérül a magasabb termésben, ezenfelül gyommentesek lesznek a földek és az őszi mélyszántás könnyebben és gyorsabban lesz elvégezhető. További fontos feladat a tárcsás ekék és tárcsás boronák lehető legjobb kihasználásának biztosítása. Ehhez feltétlenül szükséges a munka előzetes tervezése és az éjjel-nappali munka beütemezése. Amint a gyom felüti a fejét a tarlóhántás után —• ez rendszerint két- három hét — hozzákezdhetünk az őszi mélyszántáshoz. Minél hamarabb végezzük az őszi mélyszántást, annál jobb lesz a szántás minősége. Különösen az agyagtalajokon kell minél hamarabb elvégezni az őszi mélyszántást, mert ezek a földek késő ősszel, amikor erősen átnedvesedtek, komoly nehézségeket okoznak a szántásnál. Az őszi mélyszántást előhántós ekével végezzük, 20—r22 cm mélységben. A tarlóhántás és az őszi mélyszántás eredményeként tavasszal köny- nyebben lehet elvégezni a talaj munkákat, a vetést. A tarióhántás elválaszthatatlan része az aratásnak és nyugodtan állíthatjuk, hogy ugyanolyan fontos feladat, mint az aratás. Éppen ezért az idei begyűjtési kampány egyik feladata a tarlóhántás fontosságának tudatosítása és a közvetlenül aratás után végzett tarlóhántás biztosítása. Szovjet1 emberek nyilatkoznak az SZKP 50. évfordulója alkalmából A szovjet sajtó bőven foglalkozik a \ Szovjetunió Kommunista Pártjának 50. évfordulójával. A lapok szovjet tudósok, írók, költők, munkások, mezőgazdasági dolgozók cikkeit közük. A cikkek beszélnek a Kommunista Párt vezető és irányító szerepéről a szocialista társadalom megteremtésében, a kommunizmus építéséért folyó harcban. j Mihail Solohov, az ismert szovjet i író kijelentette: «Országunk dolgozói lelkesen, mélységes szeretettel és hálával ünnepük a Szovjetunió Kommunista Pártjának dicső 50. évfordulóját. A szovjet nép kivívott világtörténelmi jelentőségű győzelmeinek ragyogó magaslatáról jogos büszkeséggel tekint végig a vezetésével megtett hős útra — hangsúlyozta Solohov. — Tudja, hogy sokat kell még tennie a hatalmas végső cél elérése, a kommunista társadalom felépítése érdekében». Jó talajelőkészítéssel és helyes trágyahexeléssel « jövő évi bő termésért Talajelőkészítés őszibúza alá Az őszibúzá terméshozamát nagymértékben befolyásolja a jó talajelőkészítés. A talajban csak helyes megmunkálás esetén halmozódik fel elegendő nedvesség ahhoz, hogy az elvetett mag időben ki tudjon kelni. Márpedig .ez igen fontos feltétele a jő termésnek. Ha időben kel ki a mag, akkor ősszel szépen fejlődik a vetés, jobban fel tudja használni az őszi csapadékot, jól áttelel és a következő tavasszal gyors fejlődésnek indul. A sztyeppés területeken nem szoktak hosszabb időközt hagyni a vetőszántás és a rákövetkező talajmegmunkálás között. Az erasztovoi tangazdaságban az elmúlt években a tarlóhántást a betakarítással egyidejűleg végezték, rá egy hétre szántottak, majd kétszer boronáltak, utána pedig, ugarszerű talajművelést alkalmaztak. Az őszibúza e módszer %évén hektáronként 32.8 mázsát fizetett. A Nyikolajev-területi sznyigirjev- szkai kerület kolhoz'ai tavaly ugyancsak korai vetőszántással és idejekorán végzett vetés előtti talajmeg- munkálással hektáronként 20—25 mázsás átlagtermést értek el őszibúzából. A bastanszki kerület Ma- lenkov-kolhoza hasonló agrotechnika eredményeként 1038 hektáron 31.6 mázsa őszibúzát takarított be minden hektárról. A korai vetőszántás, a gondos vetés előtti talajmegmunká- lós, az ugarföldszerű mpvelés tehát biztosítja az őszibúza magas terméshozamát. A betakarítással egyidejű tarlóhántás, a korai vetőszántás, s a rákövetkező kétszeri-háromszori boronálás egyenletessé teszi a talajfelszínt. Olyan táblákon, ahol az őszibúza1 megdőlt és magas tarlót hagynak, a tarióhántás mélysége 5—6 centiméter helyett 8—10 centiméter lehet. Ebben az esetben persze ajánlatos legalább 25—27 centiméter mély barázdákat szántani vetőszántáskor, hogy a magas tarlómaradványok alá- múnkálévát biztosítsuk. Az őszibúza alá tehát szántsunk minél korábban. Ne várjuk meg a gyomnövények kikelését. Minden gazdaságban a lehető legrövidebb idő alatt kell elvégezni az őszi vetőszántást. A henge- rezés olyan esetben célszerű, amikor a talaj nem eléggé nedves és nehezen ülepedik meg. Az őszibúza vetésterületének bővítése a megfelelő elővetemények választékát igényli. Az őszibúza legjobb előveteményei közé tartoznak az évelőfüvek. Az ilyen földet az első kaszálás után kell szántani, s utána egészen a vetésig ugarszerűen megmunkálni. A Zaporozsje-területi ■ rozovojei kísérleti táblán az évelőfüvek után vetett őszibúza tavaly 39.3 mázsát fizetett hektáronként. Lehet vetni őszibúzát kapások után is, bár ezek, mint elővetemények, csak másodsorban jöhetnek számításba. A kolhozok, gépállomások és szov- hozok már most megteszik a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy biztosítsák a helyes talajelőkészítést az őszibúza alá. Ez a feltétele annak, hogy jövőre is bő termés legyen ebből a fontos kenyér- gabonából. Új gép a szovjet mezőgazdaságban Az «ODN» beporzógépet röviddel ezelőtt még nem ismerte a mezőgazdasági gépgyártás. Ez a beporzógép megelőzi a gyapotszedogép munkáját. A gyapotot, amelynek tokjai beértek, behintik vegyi anyaggal, aminek következtében elveszti leveleit és alkalmassá válik arra, hogy a szedést gép- ,pel végezzék el. A képen: a beporzógép munkáját láthatjuk a taskenti terület Kommunizmus-kolhozában. Ez év tavaszán a korsuny-sevesen- koi gépállomás (Ukrán SZSZK) dolgozói levelet írtak a pekingi gépállomás dolgozóinak. Ebben a levélben leírták a magas terméshozamokért vívott harcukat és kifejezésre juttatták azt a kívánságukat, hogy szeretnének minél többet tudni kínai barátaik életéről és munkájáról. A levél azzal végződött, hogy az ukrán traktorosok szocialista munkaversenyre hívták ki a pekingi gépállomás dolgozóit. Ez a felhívás meleg visszhangra talált a pekingi gépállomás traktorosai között és válaszlevelükben részletesen ismertették fiatal gépállomásuk munkáját, amelyet ez év márciusában szovjet technikai segítséggel szerveztek meg. A pekingi gépállomásnak 12 traktora, 15 vetőgépe, több ekéje, boronája és egyéb mezőgazdasági felszerelése van. A gépállomás működési körzetébe kilenc termelőszövetkezet tartozik. A közeljövőben tovább növekedik a gépállomás mezőgazdasági gépállománya. A népi hatalom megteremtése után a kínai falvakban hatalmas változások mentek végbe. Jelenleg több mint 450 millió főnyi lakosságot felölelő területen hajtották már végre a földreformot, amely a parasztságot egyszersmindenkorra felszabadította a feudális elnyomás alól. A földreform eredményeként a földet azok a parasztok kapták, akik azt megművelik. Az új faluban vezető szerephez jutott a parasztszövetségekben egyesült dolgozó parasztság. Azokban a körzetekben, ahol végrehajtották a földreformot, ezidősze- rint négyfajta gazdaság működik: a dolgozó parasztok kisárutermelő gazdaságai, állami gazdaságok, mező- gazdasági termelőszövetkezetek és kulák-gazdaságok. A népi hatalom a falun a kulákok korlátozására irányuló politikát folytat és ugyanakkor minden eszközzel támogatja a szegényparasztokat. A kisárutermelő parasztgazdaságokban nagy szerepük van a kölcsönös segélynyújtási munkacsoportoknak. E munkacsoportok tagjai földjeik megművelésénél együtt használják fel a tulajdonukban lévő igás- állatokat és mezőgazdasági gépeiket. Kínában jelenleg több mint 6 millió ilyen kölcsönös segélynyújtási munkacsoport és több mint 3 ezer mezőgazdasági termelőszövetkezet működik. E szervezetek több mint 35 millió parasztgazdaságot ölelnek fel. A Kommunista Párt és a központi népi kormány minden eszközzel segíti a kölcsönös segélynyújtási munkacsoportok megalakulását, a mező- gazdasági termelőszövetkezet megerősítését és pénzügyi segítséget nyújt számukra. A falu új életének kialakításában nagy szerepet töltenek be az állami gazdaságok. Az állami gazdaságok nagy gabona- és gyapottermesztő gazdaságok és termelőmunkájukat tudományos alapokon végzik. Az állami gazdaságok a korszerű nagyüzemi, gépesített szocialista termelés iskolái és mintaképei. Egyedül Északkelet-Kínában 545 állami gazdaság és kísérleti.állomás, Északnyugat-Kínában p^dig 101 állami gazdaság működik. A kínai földeken az elsőrendű gépek, traktorok, kombájnok és kulti- váterok ezrei dolgoznak. Kína a mezőgazdasági gépeket a Szovjetunióból és a népi demokratikus országokból vásárolja, de már Kína ipara is gyárt mezőgazdasági gépeket és munkaeszközöket. Jelenleg 60 mezőgazdasági ^gépgyár működik Kínában. A kínai faluban végbemenő hatalmas demokratikus átalakulás eredményeként állandóan emelkedik a mezőgazdasági termelés színvonala is. Az 1952-ben betakarított nagy gabonatermés jelentősen meghaladta a múltban elért legmagasabb termés-, hozamokat. 1952-ben csaknem háromszor több gyapotot gyűjtöttek be, mint 1949-bbn és ez a gyapottermés 50 százalékkal meghaladta Kína történelme folyamán bármikor is elért legmagasabb gyapothozamot. Az ország termelőerőinek általános fejlődése eredményeként állandóan javul a lakosság anyagi helyzete, növekszik a parasztok vásárlóereje is. Előzetes számítások szerint az állami kereskedelmi vállalatok 1952-ben a falusi lakosságnak 61 százalékkal több árut adtak el, mint 1951-ben.'A Kommunista Párt vezette kínai parasztság a demokratikus átalakulások útján halad, s mind újabb és újabb sikereket ér el a falu szocialista átalakulása és a kínai mező- gazdaság fejlesztése terén. Vasárnap a prágai kultúrparkban A verőfényes nyári vasárnap a dolgozók ezreit csábítja ki a néhány héttel ezelőtt megnyílt prágai kultúrparkba. A kultúrparkban rengeteg szórakozás várja a látogatókat. Hol kezdje az ember? Játsszon asztaliteniszt, kosárlabdát, vagy kézilabdát, lőjön célba, vagy játssza a Szovjetunióban közkedvelt «gorodki»-t? Hallgasson zenét, vagy nézze a kultúregyüttesek műsorát? Azok a dolgozók, akik most mennek majd csak szabadságra, érdeklődéssel hallgatják a helyes napozásról és fürdésről szóló egészségügyi előadást. Hát még a bábszínház! Egyaránt leköti - az ifjúságot és a felnőtteket. "A fiatal látogatókat csábítja a körhinta, a hajóhinták és a pompás uszoda. Sokan állják körül a honvédelmi sarokban elhelyezett tankot. Kívülről-belülről végigtanulmánycw- zák minden porcikáját és kérdésekkel ostromolják a néphadsereg nyugodtan magyarázó ügyeleteseit. A szocialista kereskedelem frissítőkkel és a legkülönbözőbb áruk bőséges választékával várja a, látogatókat. Nem feledkeztek meg a gyermekparkról sem, ahol szakértő nevelőnők felügyelete alatt játszanak a legifjabbak, amíg szüleik a parkban szórakoznak. A könyvtár és az olvasóterem talán a park leglátogatottab része. A bejáratnál nagy, színes 'földgömb díszeleg. Az asztalok mellett elmerül- ten olvasnak a felnőttek és a gyermekek. Bőségesen válogathatnak a cseh és a világirodalom legújabb alkotásaiban, képes- és szaklapokban. A könyvtár vezetője, Zavázalová elvtársnő különösen a gyermekolvasókkal beszélget el szívesen a könyvekről. Sok állandó látogatója van a könyvtárnak, a fiatalok versenyt indítottak a «legjobb olvasó-' címért. A verseny nem hiábavaló: ezt bizo- njdtja az egyetlen délután alatt kikölcsönzött 150 ifjúsági könyv is. Zavázalová elvtársnő nemcsak könyvekkel köti le a fiatalok figyelmet: szívesen - ad kölcsön ceruzát és rajzlapot, festőállványt, festéket is. A könyvtár falait a legjobb gyermek-festmények és rajzok díszítik. Sokan sakkoznak — felnőttek és gyermekek egyaránt, szombat esténként pedig jóformán a park minden látogatója a könyvtárban ül. A könyvtárban elhelyezett három televíziós vevőkészüléken érdeklődve nézik a prágai televíziós adóállomás műsorát. A park kertmozijában a legújabb filmeket vetítik, előadásokat tartanak, színdarabrészleteket mutatnak be, még táncolni is lehet a természet ölén. A szórakozás és szórakozva tanulás ilyen fajtáját csak szabad ország nyújthatja dolgozóinak, amely megszüntette a kizsákmányolást és állandóan emelni igyekszik a dolgozó nép kulturális színvonalát. Útmutató jelent meg a mezőgazdaság egyszerű építkezéseiről Állattenyésztésünk fejlesztésének fontos problémája az olcsó építési módszerek meghonosítása, alkalmazása. A haladó szovjet tudomány és állattenyésztési gyakorlat iránymutatása alapján állattenyésztőink mind nagyobb gondot fordítanak az állatok természetszerű tartására, edzett nevelésére. A Szovjetunió kolhozaiban a nagyüzemi állattartás korszerű épületei mellett alkalmazott egyszerű építési módok példát mutatnak mezőgazdaságunknak. A földművelésügyi minisztérium kísérletügyi és propaganda főosztálya ezért a közelmúltban illusztrált füzetet adott ki, amelyben leírja a szovjet módszereket, s tapasztalatokat. EGYRE NAGYOBB MÉRETEKET ÖLT BULGÁRIÁBAN AZ ÉSZSZERŰSÍTÉSI MOZGALOM A szovjet újítók és észszerűsítők példáját követő bolgár dolgozók év- ről-évre nagyobb eredményeket érnek el. 1951-ben a javaslatok száma 10.207 volt, 1952-ben pedig már 15.016-ra emelkedett. A javaslatok legnagyobb részét az elektromos és építőipar, valamint a közlekedés területén tették. Az újítási javaslatoknak több mint felét egyszerű munkások nyújtották be. így például a Sztálinvárosban lévő Vulkan ipari 'vállalat minden negyedik munkása észszerűsítő, az Oposz gyárban minden ötödik.- 1952-ben e hatalmas mozgalom eredményeként 81,254.903 lévát takarítottak meg a népgazdaságnak.
