Somogyi Néplap, 1953. augusztus (10. évfolyam, 179-203. szám)
1953-08-16 / 192. szám
Vasárnap, 1953 augusztus 16. SOMOGYI NÉPLAP 5 /Ve csak papíron versenyezzen Istvándi és Bárány Istvándi és Darány községek liosszúlej áratú versenyszerződést kötöttek egymással még a tavasz ■elején. Melyik község végzi előbb el a mezőgazdasági munKá - at, a növényápolást, melyik község tel" jesíti előbb beadási kötelezettségét. A verseny azonban csak papíron van meg, mert a valóságban nem folyik verseny. Legalábbis a két „versenyző'1 községben keveset tudnak erről. A szocialista munkaverseny iránt a községi tanács által tanúsított formális magatartás, közömbösség, rányomta bélyegét mindkét község munkájára. A két községi tanácselnöknek még arra sem jutott ideje, hogy ellenőrizzék egymás eredményét, melyik közír .•ség előzte meg a másikat a versenyben. Legutoljára négy hónappal ezelőtt, azaz márciusban -volt versenyértékelés, azóta feléje sem nézett egyik községi tanács sem a másiknak. ISTVÁNDI Augusztus 20-ra, alkotmányunk tiszteletére Istvánéiban csak négy dolgozó paraszt tett felajánlást. Elhanyagolták a versenyszervezést a községben, pedig nagyon sok a tennivaló Istvándiban. A versenyre a községben olyan szükség volna most, mind a vaknak a szemvilágra. Istvándiban a gabona nagyrészét még nem hordták be. Nagy lemaradás mutatkozik a tarlóhántásban is. 763 hold helyett mindössze 264 holdon végeztek tarlóhántást. Másodvetési tervét csak 50 százalékra teljesítette a község. 87 hold rétet egyszer sem kaszáltak le. Sok takarmány megy így veszendőbe. Begyűjtési tervét 50 százalékon alul teljesítette a község. HÁROM ÉVESEK A TANÁCSOK DARÁNY Darány sem áll jobban „versenytársánál“, Istvándinál. A be- hordásban és begyűjtésben ugyan jobb az eredménye, de a tarlóhán' fásban és másodvetésben még nagyobb az elmaradás, mint Istvándiban. A két versenytárs munka- módszere és eredménye között nagyon kevés a különbség. Azaz, hogy valami mégis csak van, mert a darányi tanácsház falán még mindig ott „diszeleg'1 a „Magyar Királyi Anyakönyvi Hivatal’‘-t jelző furcsa tábla. A dolgozó parasztok közül már soknak feltűnt, de a tanács dolgozói közül még senki nem vette észre. Vessenek véget mindkét községben a régimódi, bürokratikus szokásoknak. Élesszék újjá a versenyt, pótolják azt, amit eddig elmulasztottak. ZSELICKISFALUD, SZILVÁSSZENTMÁRTON ÉS PATCA KÖZSÉGEK TELJESÍTSÉK TEJBEGYÜJTÉSI TERVÜKET felvilágosító Községi tanácsaink többsége nagy .gondot fordít, a többi fontos munka mellett, a tejbegyüjtésre is. Az idei gazdag takarmánytermés bő lehetőséget ad a tejtermelés megsokszorozásához. A tejhozam émelkedésé- nek előfeltétele a tehenek jó takarmányozása és gondozása. Ott, ahol jó erőben tartják a teheneket, Jelentősen emelkedett a tejhozam is, s így nem gond a tejbeadás. Kaposszerdahely dolgozó parasztjai állandóan 100 százalékon felül teljesítik tejbegyüjtési tervüket és bőven jut tej ezenfelül a szabadpiacra is. Nem mondható ez el Zselickisfalud, Szilvásszentmárton és Patca községekről, noha e községek között nem nagy a távolság, s az idén itt sem volt hiány a széna- termésben. A tanács vezetői ezekben a községekben elhanyagolták a takarmányok időbeni betakarításának szorgalmazását. Még ma is látni a réteken szénaboglyákat. A természetadta lehetőséget nem használják ki a dolgozó parasztok, mert a tanács erre nem hívta fel figyelmüket- Ezért van az, hogy ezek a községek alig 20—30 százalékra teljesítik napi tejbegyüjtési tervüket. Szilvásszent- márton mindössze 18 százalékra áll a tejbegyüjtéssel. Nem segíti a tanács a teibegyüjtő munkáját sem. Xegtöbb tejjel a kulákok tartoznak Szilvásszentmárton községben. A tanács elnöke sürgősen javítsa meg munkáját, végezzen az élenjárók bevonásával jó munkát a tejbegyüjtés megjavítása érdekében. Szervezzenek széleskörű versenymozgalmat, népszerűsítsék az élenjárókat, bírálják a hátul kullogó- kat. Nagyobb gondot kell fordítani a nyilvántartások vezetésére, a tejbe- gvüjtők munkájának segítésére. Tudatosítsa a tanács a dolgozó parasztokkal a tejbeadás teljesítésével járó kedvezményeket: a szabadpiaci forgalmat, a szabad tej utáni korpajuttatást. Ismertessék azt is, hogy államunk a gabonabeadást teljesítőknek jelentős mennyiségű tavalyi hátralékot, így tejhátralékot is és az összes kivetett kártérítést elengedte. Az állam ezért az állami fegyelem megszilárdítását várja el a község dolgozó parasztjaitól. A tejbeadásban járjanak élen a vezetők, a tanácstagok. Harasztia József, aki járási tanácstag is, mutasson példát a beadásban. Móricz Jenő ellenőr. KITÜNTETÉS elnöki orvosA Magyar Népköztársaság tanácsa Fenyvessy Bélát, az tudományok doktorát, nyugalmazott tegyetemi tanárt 80. születésnapja alkalmából Munkaérdemrenddel tüntette ki. Sipos József példát mutat Sípos József kaposvári dolgozó páraszt 6 hold földön gazdálkodik. Mind a, mezőgazdasági- munkában, mind pedig a begyűjtési kötelezettség teljesítésében példát mutat gazdatársainak. Kenyér- és tak'ar- mánygabonalbeadási kötelezettségét a cséplőgéptől 100 százalékra teljesítette. Tej-, tojás- és baromfibeadásból is már a szeptemberi terv- teljesítésnél tart. A tarlólhántást és a másodvetést a minisztertanács határozatában megjelölt határidő előtt elvégezte. Megyénk és Kaposvár város egyénileg dolgozó parasztjai kövessék Sipos József példáját. Tartsák be az alapszabályt a csökölyi Béke tszcs-ben "1952 március 10-én alakult meg a csökölyi Béke tszcs 22 családdal, 220 hold földdel. A községi pártszervezet és a csoport alakítását kezdeményező dolgozó parasztok már a kezdetben hibát követtek el. Nem voltak eléggé éberek, válogatás nélkül vették fel a jelentkezőket, így aztán kulákok, kupecek is voltak a belépők között. Az ellenség már az alakuló gyűlésen megkezdte romboló munkáját. Az alapszabály megsértésére vette rá a csoport vezetőségét. Azzal az indokkal, hogy nagy a földterület, kevés a - tagság és nem bírnak majd a munkával, megszavaztatták a csoportértekezlettel: mindenki annyi földet hagyhat meg a háztáji gazdaságban, ameny-r nyit éppen akar. A csoportba befurakodott kuláko- kat, kupeceket később kizárták, de nem csökkentették a háztáji gazdaságban lévő föld mennyiségét. Az ellenség eltávolítása után új tagokkal növekedett a csoport, a belépők azonban földterületüknek csak felét vagy kétharmadát adták be a közösbe. Simon György 5 holdat, Kovács Ferenc szintén 5 holdat hagyott meg «háztáji gazdaságnak». Özvegy Korcz Mihályné annak ellenére, hogy egyedül van, 2 hold szántót és fél hold szőlőt tartott vissza magának. A tagságnak több mint fele 4— 5 hold «háztáji gazdasággal» rendelkezik. A kétlakiság rövidesen éreztette hatását, rányomta bélyegét a csoport munkájára. Hol az egyik, hol a másik csoporttag maradt otthon, de volt olyan nap is, amikor a tagságnak csak fele jelent meg a közös munkában. A «háztáji földeket» a csoport lovaival művelték, a csoport trágyáját hordták rá. Lassan odáig faluit a dolog, hogy a csoportba csak akkor mentek dolgozná amikor otthoni munkájuk engedte: olyanok voltak, mint a napszámosok. If aranyák József üzemi párttit- kár állandó harcot vívott ennek az áldatlan állapotnak a megszüntetéséért, de egyedül nem tudott zöldágra vergődni. Valahányszor szóba hozta, hogy csökkenteni kell a háztáji területet, meg kell szüntetni a kétlakiságot, a tagság, de még maga az elnök is lehurrogta* egyesek pedig kilépéssel fenyegetődztek. Most a nyári munkák idején aztán végleg tűrhetetlen lett a helyzet. Gyorsan érett a gabona, de fejlődött a gaz is. Vágni kellett volna a 60 hold rozsot, 40 hold búzát, de ott volt kapálatlanul a 30 hold kukorica, 20 hold burgonya, 11 hold napraforgó, 3 hold répa és 7 hold dohány is. A vezetőség ahelyett, hogy most már kemény kézzel felelősségre vonta volna a kimaradókat, 35 hold gabonát részesaratásba adott ki, de ugyanúgy csinált a csépléssel is. A részesaratóknak 35 mázsa, a cséplő- munkásoknak 41 mázsa munkabért fizettek ki. 76 mázsa kenyérgabonával károsodott meg a csoport. Pedig ha becsületesen dolgoznak, ezt a tagság között oszthatták volna szét. A z olyanok, mint Kovács Ferenc, ' * aki 12 mázsa árpát, 5 mázsa búzát termelt a háztáji gazdaságban — ezenkívül 400 négyszögöl burgonyája, kukoricája és fél hold szőlője is van — természetesen nem nagyon törődnek azzal, hogy a csoportot károsodás érte, nekik megterem otthon az, amit a csoportban vesztettek. De jogosan zúgolódnak azok a becsületes tagok, akik rendszeresen dolgoztak a csoportban, magukénak érzik a közös vagyont, akik a csoportban keresik meg kenyerüket. A csép- lésért és az aratásért kifizetett 76 mázsa kenyérgabonából 1 kiló 20 deka jutott volna munkaegységenkint. Ha a csoport maga' végzi el az aratást és a cséplést, a Kasza-család 609 munkaegysége után 7.30 mázsa kenyérgabonával kapott volna többet. mint így. A 30 hold kukorica harmadik kapálásának és pótbeporzásának elmulasztása — holdanként három mázsa terméskiesést véve alapul — 90 mázsa veszteséget jelent a csoportnak. Ha elvégezték volna a harmadik kapálást és a pótbeporzást, a Kasza-család az ősszel 8 mázsávál több kukoricát vihetett volna haza, a már eddig megszerzett munkaegysége után, A kulákok most is igyekeznek ártani a csoportnak. A kormánypro- gramm megjelenése után olyan híreket terjesztettek, hogy ezentúl jobb lesz az egyéni gazdáknak, mert az állam csak azokat segíti, nem érdemes a csoportban lenni. Sokan hallgattak is a kulákokra. Többen vannak olyanok, akik már elhatározták, hogy az ősszel kilépnek, de vannak olyanok is, akik töprengenek, gondolkodnak, mint mondják, még nem döntöttek, majd meglátják még az őszig. Természetesen nem azok a becsületes tagok akarnak kilépni, akik a szövetkezetben látják jövőjüket, becsülettel harcolnak a szövetkezet felvirágoztatásáért, hanem azok, akik eddig sem sokat törődtek a csoporttal, szívesebben dolgoztak az öt hold «háztáji földön». Ezekért pedig nem nagy kár, a konkoly elválik a tiszta búzától. Azzal, hogy a lógósak kilépnek, nem gyengül, hanem erősödik a termelőcsoport. Az üzemi pártszervezet és 'a csoport vezetőségének feladata felelősségre vonni a fegyelembontókat, a becsületes csoporttagoknak pedig megmagyarázni, hogy a párt, a kormány nem hagyja cserben a szövetkezetei. Segíti, támogatja az eddiginél még fokozottabban a szövetkezeti parasztságot, hiszen fejlődésünknek, a szocializmus építésének falun az egyedüli helyes útja a nagyüzemi gazdálkodás. A minisztertanács nemrég hozott határozatában növelte a csoporti agok háztáji gazdaságának mértékét, s az egy hold bőségesen elegendő minden tsz családnak, hogy rajta a háztáji szükségleteket éven keresztül megtermelje. A csoport vezetősége szerezzen érvényt a minisztertanácsi határozatnak, szüntessék meg a kétlakiságot, vegyék fokozottabban igénybe a gépeket, így könnyűszerrel meg tudják művelni a meglévő területet. Néhány nap múlva ünnepeljük alkotmányunk megszületésének negyedik évfordulóját. Alkotmányunkét, amply örök időkre szóló érvénnyel mondotta: ki: „A Magyar Népköztársaságban minden hatalom a dolgozó népé“. Az alkotmány szelleme és betűje öltött testet három éve, amikor a pánt és a kormány hozzákezdett ta nác s r ends z erünk kiépítéséhez. 1950 június 15-én létrejötteik ,a budapesti és megyei tanácsok, majd két hónap múlva, augusztus 15-én munkához láttak a járási, városi és a^ budapesti kerületi tanácsok. Ugyanez év októberében, dolgozó népünk egységesen és lelkesen választolttá meg országszerte a tanácsokat. Úgy történt, ahogyan a költő megálmodta: a falvakban, a városokban ösz- szeült „a do gozó nép okos gyülekezete“, hogy immár visz- szavonhatatlanul maga egyengesse! útját jövője felé, A tanácsok munkásokat, .parasztokat, értelmiségieket, fiatalokat, asszonyokat, párttagokat és pártonkívülieket, tehát a dolgozó nép legszélesebb rétegeit tömörí- fettéik egyetlen hatalmas táborba’. Hűen kifejezték népünk egységét és elsősorban azt a megbonthatatlan szövetséget, amelyet a munkás- osztály kötött a dolgozó parasztsággal. Nyilvánvaló — és efelöl az elmúlt három év tapasztalatai sem hagynak kétséget, — hogy a tanácsok létrejötte és működése tovább szilárdította miépünik erejét és újabb győzelmek alapiját vetette meg. A tanácsok létrejötte azt is, jelentette, hogy új, mozgékony, életerős tömegiszer vezet keletkezett, ú; hajtószíj, amely állandaón szorosabbra fűzi a párt és a tömegek közötti erős szálakat. A tanácsok eddígj működésük során eredményesen járultak hozzá a párt vezető szerepéhez, tekintélyének és irányító ’erejének növeléséhez, hiszen napról-napra a legszélesebb tömegek felé közvetítik a párt szavát, politikáját. A tanácsok: a szocializálus építésének szervei, rajtuk keresztül történik minden kormányintézkedés, amely dolgozó népünk hatalmának további gyarapítását szolgálja. Az elmúlt három év eredményeit mérlegelve megállapíthatjuk, hogy tanácsaink működése sok jó eredményt hozott. A tanácsok országszerte általában jól hajtják végre nemcsak a központi feladatokat, hanem kielégítően oldják meg a helyi jelentőségű problémákat is. Ahhoz azonban, hogy e fejlődés meg ne akadjon, a tanácsoknak el kell hárítaniok számos, a fejlődés útjában álló akadályt- Ezek között elsőrendű azoknak a hiányosságoknak ai felszámolása, melyek a tanácsok és a dolgozók kapcsolatában számos 'helyen még mindig jelentkeznek. Alkotmányunk 32. paragrafusa kimondja, hogy „a helyi tanácsok munkájukban közvetlenül a lakosságra támaszkodnak, biztosítják a dolgozók tevékeny részvételét, kezdeményezését és ellenőrzését az államhatalom helyi gyakorlásában “, Ennek megfelelően a párt és a kormány mindig napirenden tar- totta a tanács tömegkaposólaiaí- nak kérdéséi és többször hangsúlyozta, hogy ha a legszélesebb rétegek nem vesznek részt a tanács teti hatását e tömegkapcsolatok megjavítása terén is. A tanácsok és a tömegék közötti kapcsolat elmélyült, szervezettebbé vált. Mozgékonyabbak az állandó bizottságok, aiz albizottságok, tartalmasabbak a tanácsülések, rendszeresebbek a tanácstagok fogadóórái, beszámolói. A mín sztertanács helyi tanácsok titkársága megalakulása ugvamesalk sikeresebb munkát ígér. A ’titkárság felállítása azt jeleníti, hogy fontos, elintézésre váró ügyek nem játszhatnak bujós- dit az egyes minisztériumok között, azt jelenti, hogy a tanácsok közvetlenebbül hajthatják végre nemcsak igazgatási, hanem gazdasági és tömegszervezeti feladataikat is. A tömegkapc’solat további szilárdítása mellett nem kevésbbé fontos feladata tanácsainknak az állami fegyelem betartása. A tanácsok teljes mértékben kövess-ék a párt politikáját és hajtsák végre a kormány intézkedéseit! Az a ^SL~ nács, amely késedelmesen, vagy részben, vagy egyáltalán nem hajtja végre a kormányprogramm rá" eső részét, mely a helyi feladatokat nem a kormányprogramm szellemében oldja meg — nem a dolgozó népet szolgálja, sőt akarva- afcaraitlanul az .ellenség malmára hajtja a vizet. A tömegekkel való mind szorosabb kapcsolat és az állami íegye;em betartása és betartatása — ez az a két feltétel, mely biztosítja a tanácsok további fejlődését, a szocializmus eredményes építését, a kormányprogramm jó végrehajtását. A kormányprogramm országunk ereje állandó gyarapításának és a dolgozókról való fokozott gondoskodásnak programmja. Végrehajtása sokrétű feladatot ró tanácsainkra mind az ipar és mezőgazdaság, mind pedig a, szociálpolitika és a kulturális emelkedés 'terén. Ey szerteágazó feladatok közül jelenleg a jövő évi kenyér biztosítása áll első helyen. Örvendetes tény, hogy az idén kétszerannyi gabonát takarítunk be, mint tavaly. A tanács-munka 'dandárja itt a mezőgazdasági és a begyűjtési állandó bizottságokra hárul. Egész sor olyan községi, járási és megyei tanácsot lehetne felsorolni, amelyek jól szervezték meg a cséplést, behordást, szállítást és a géptől történő be:szolgáltatálat. Sajnos a jó példák légiója mellett számos helyen előfordult, hogy a tanácsok nem gondoskodtak a kellő munkaerőről, vagy nem látták el megfelelően a leszerződött dolgozóikat, nem biztosították minden feltételét a Bredjuk-féle gyors cséplésnek, nem vontak össze kellő számú iga- erőt az asztagoláshoz, szállításhoz stb. Az elmaradó tanácsok kövessék az élenjárók példáját, sikeresen és gyorsan segítsék a nagy nyári munkákat és már most készüljenek fel, hogy ősszel töretlen lendülettel foghassam a,k hozzá so- ronlévő feladatuk elvégzéséhez. Dolgozó népünk, amely a tanácsokat megalakulásuk harmadik évfordulóján különös szeretettel veszi körül, új eredményekké'! ünnepli most augusztus 20'án az alkotmányt. Tanácsaink a kormány- programm mindennapos feladataink megvalósításával, a jövő évi kenyér jó biztosításával! járulhatnak hozzá éhhez az ünnephez. Ez s a jó munka lesz a legszebb aján- m unkájában —• akkor .a feladatok í dák, mellyel tanácsaink a három’ éves évfordulón megajándékozhatják hatalmuk forrását, -eredményeik biztosítékát, a dolgozó népet, jó megoldása elképzelhetetlen. A kormányprogramm, Rákosi elvtárs beszéde jótékonyan érezTeljesítsük a szénabegyiijtési tervet Megkezdődött a sarju és a szá- lastakarmänyok második kaszálása. A cs-éplési munka végeztével több erő jut más munkák végzésére, így a szénabegyüjtésre iá. Tanácsainknak most. nagy gondot kell fordítaniuk arra, hogy a rétek és a szántóföldi szálastakarmányok1 fce- hordásával egyidőben mindenütt, egyéni gazdák és termelőszövetkezetek 1(>0 százalékra eleget tegyenek* beadási kötelezettségüknek. Közeláll a 100 százalékhoz a fo- nyódi járás, ahol még a rétiszéna begyűjtésének ütemét kell meggyorsítani. Lemaradás tapasztalható a csurgói, marcali, siófoki járásokban. Elsősorban ezekben, de valamennyi járásban meg kell gyorsítani a szénaibegyüjtést, hogy megyénk 1.00 százalékra teljesíthesse réti- és szántóföldi szénából begyűjtési tervét. A járások sorrendje a szénabe- gyüjfésiben; 1. fonyódi 97, 2. t-ábi 94, 3. nagyatádi 83, 4. kaposvári 78, 5. barcsi 77, 6. siófoki 67, 7. marcali 65, 8. csurgói járás 63 százalékkal.
