Somogyi Néplap, 1953. augusztus (10. évfolyam, 179-203. szám)

1953-08-04 / 181. szám

Kedd, 1953 ««gusztus 4. SOMOGYI NÉPLAP javítsa meg munkáját a zselickisfaludi tanács A zselickísí'aíudi községi tanács­hoz három község, éspedig Zselic- kisfalud, Szilvás-szenímárton és Pa község 'tartozik, E három községben a helyi tanácsnak lenne bőven tennivalója, a tapasztalat azonban azt bizonyítja, hogy a ta­nács nem tölti ibe feladatát. A zse- lickisfaludi községi tanácsot la­punk már bírálta, azonban a bírá­lat ezideig még nem sok eredmény­re vezetett. A községi tanácselnök államigaz­gatási szempontból a község gaz­dája. Azonban ezt a felelősséget -Ütem tapasztaljuk bőrmez élvtárs­nál, ,a tanácselnöknél. A nagy csép- lési és begyűjtési munkák alatt, július 21-én Laczó Anna nyilván­tartóval együtt elmentek vadászni, A tanácselnök egyáltalán nem tö­rődik a falu problémáival. Egyik alkalommal a tanácselnök bezárta a tanácsházát és reggel 9 óra tájban a tanács dolgozói lét­rán másztak be az ablakon keresz­tül a tanácsházba. Vájjon mj lehet a véleményük énről a dolgozó pa­rasztoknak? Lőrinez elvtárs nem gondosko­dóit -arról, hogy a kormányzatunk által! nyújtott kedvezményekről a dolgozó parasztság tudomást -sze­rezzen. Senki, vagy csak igen ke­vesen tudnak a községben arról, h-ogy aki az idei beszolgáltatási kötelezettség-ét teljesíti, annak el­engedik a- múlt -évi hátralékát. A tanácselnök lélektelenü.l és bürokratikusán bánik a dolgozó parasztokkal. Módszereit a többi tanácsi dolgozó is átvette. Akik a tanácshoz feivilágosításént men­nek, azokat durván elutasítják, c-saik 'éppen hogy ki nem dobjaik a tanácsház'ból. Az apparát-us dolgo­zói nem végzik el feladatukat, •egész nap tétlenül ülnék -az irodá­ban iés csak az órát nézik, hogy mikor jár lé már -a hivatalos idő? Bók Sándor,né irodakezelő 23-án Kaposvárra jött a fodrászhoz, te­hát -igazolatlanul elhagyta munka­helyét, de ezért a tanácselnök nem vonta felélésségre. A tanács-apparátus -dolgozói fe­ledő ss égrevonás -esetén azt mond­ják, amit' Lőrin-cz eHvtár-stól tanul­tak: „kiüldjenek -el bennünket“. Azt javasoljuk a zseiickis-faludi községi tanács valamennyi dolgo­zó jánák, sü-rgő-s-en javítsák meg munkájúikat. Szilárdítsák meg té- k-ntélyüket a falu dolgozói előtt és 'harcoljanak a csépié,s, 'begyűjtés íéiadatainaik végrehajtásáért. Az építőanyagipari üzemek vezetőinek értekezlete Á puszrokovácsi gépállomás dolgozói harcoljanak a hibák megszüntetéséért A snmogymegyei -gépállomások j Ennek a -szégyenletes íe-maradás- .n baranyamegyei -gépáillőm-ás-okkaü ;rua)k a -gépállomáson uralkodó íe- folytiatott -párosversenybén már ed-jjeltOenság, szervezetlenség -az -oka. dig iis szép eredményeket ért-e-k el. j A traktorosok tehetetlenek, a Nap mint nap emélikedi-k az egy gépre e-siő átlag í ed ■ esítméay és csökken a műszaki hiba -miatt álló .gépek s-zám-as. Jú'i.us 31-én közei 500 vagon gabonát -csépeltek eil s a íeilellős gépkezelőik pár-osverise- nyiébien is állandóan újabb ered­mények születnek. íM-eigyénlk eredményeit azonban .nagymértékben hátráltatja ,a pusz- tfilkovác-sí gépá-Ho-más hanyag, fe­lelőtlen. munlk-ája. A körzetéhez tartozó M-esztegnyő iközségben a •'doS'jgozó parasztok már egy hétteil1 eze.őti az utolsó kereszt gaboná­jukat is osztagba rakták. Az ott -dolgozó 3 cséplőgép július 16'től mindössze 20 vagonnal csépelt eí> ■ez azt jetenti, -hogy naponta egy gép 41 mázsát teljesített, ami az eilőírtl norma! felét siem őri el. A d-oig-ozó parasztok türelmetlenül várják, hogy gabonájukat eicsépe-1- jé.k és 'eljesdthessélk hazafias ’kö­telezettségűiket. nagyobb hibákat nem tudják kija­vítani.-Fazekas Sándor községi tanács­elnök hiába telefonál a gépállo­másra ,a túlgya-kori --géphibák miatt és -kér segítséget, csak ígéretet kap,. A -sok -sürgetés -után végre ki­ment ia főgépész, Maíletios József, Győrfi János jp-ol. helyettessel.. A íőgiépész hozzálátott -a javításhoz, de azzal az ürüggyel!,, begy neki Nikién -kell sürgősen egy gépet helyrehozni — a gépet szétszedett állapotban otthagyta, A poi. he­lyettes pedig nyugodtan aíudltá- ál­mát a szálraak-azal tövéiben és pi­hente -ki fáradalmait, me-rt már nem bírta a sok felesleges lótlás-fu- tiáis-t. Újabb telefonálás olk kezdőd­itek, végre július 30-án k ijavították a gépeket. 31-én a 3 gé.p 103 má­zsát csépelt el összesen. Amikor a 34 mázsás átSagtelje- 'siíméiny miatt nehezteil'tleik a felsőbb szerveik, nyomban az esőre bivat­koajak. Arról elfeledkeztek,' hogy a m-egázotf- 'kévéket az a-sztagról külön is liehet rakni. A tanácsel­nök kiszámította, hogy ha ilyen „gyors“ ütemben dolgoznak, ák'kor szeptember közepére talán befeje­zik a csáplést. ligyjátszik a pusztakovácsi gép­állomás vezetőségét nem nyugtala­nítják ezek -a hibák, elfelejtették Wt, hogy a t aranyamé gyei -gépál­lomásokkal párosversenyben van- cak 'S ilyen „eredmények“ mellett nem-cs-áik a igcpá.Lomá'S, hanem az egész megye szégyent fog vallani. Súlyos mulasztást követett ed a gépáliotnásók megyei igazgatósága is, mert a pusztakovácsi gépállo­más már a tavaszi munkák idején is hanyagul -dolgozott és még a mai napig sem történt semmi in­tézkedés -az ottani 'tűrhetetlen- ál­lapot {-elszámolására. A ipuszitalk,o-v-ácsi gépállomás ve­zetősége -a ilhgsürgőse-biben -számol­ja lei a hiányosságokat, a megyei igazgatóság nyújtson töltíb segítsé­get é!s vonja felelősségre -a mulasz­tókat. Több mini 10 mázsa tavaszibúzát termelt hoídankint a lábodí Népakarat tszcs A lábodli Népakarat termelő sző' I vaszibúza kifizetődő termeléséről ' hétre vetkezeti csoport -udvarán zúg a gépállomás Bredjuk-mó-dszerre át- -alakított cséplőgépe. A cséplőgép körüli elhelyezett hatalmas aszta­lokat szorgalmas munkáskezek ta­karították össze. A tavaszibúza 'es-éptesét végezték. Öröm 'sugár­zott a gép körül szorgalmasan dol­gozó munkások arcán, ment jól fi­zet a tavaszibúza. A tavasz kezdetén, amikor tu' domására -jutott- a csoportnak, h-ogy a -Szovjetuniótól kapott ta- va-szibúzábál ők is vetnek, a cso­port) 'tagjai közül oéhányan kétél- fcedtiek a tavaszibúza sikeres ter­melésében. A csoporttagok nagy- része -azonban örömmel1 fogadta ezt a segítséget, mert a ta­az vrsáigokon keresztül értesültek. Elhatározták, hogy 5 -hói­don . kísérletet folytának, hogy mindenki -előtt bebizonyosod­jék: aiz a többletmunka, melyet a műtrágyázás és a fejlett módszerek -alkalmazásán keresztül fordítanak a talaj szerkezeti meg­javítására, a több termésből bőven vis-SiZ'aíérülL Ez sikerült is. Az 5 hold kísérleti területre a vetés ellőtt kát, holdanként 80 kg szuperf-oszfá'tot munkáltaik b-e. A kelés után, amikor ,a fri-s-s szántás -száradni kezdett és, a növény már elérte -a 8—10 cm magasságot, a morzsalékos tiaiajsz-eilkeziet vissza­állítása- céljából hengerezést al­kalmaztak. A henger-ezés után egy mivel a tavaszibúzának I gyors fejlődésre van szüksége, 1 mert ® íenyészi-deij-e -nagyon rövid — kát- holdanként 70 kg péti-sót szórták a területre. E módszerek alkalmazásának a hatás®, abban is megmutatkozott, hogy aratáskor holdanként 38 'ke- reszt gabonát takarítottak össze, ele még jobban-miéigmutatkoz-ott a csépi ésniéll, -amikor 5 hold1 terület­ről 54 mázsa 30 ‘kg szemtermést nyertek. Büszkén is mondotta a termelőcsoport fiatal, lendületes tagja, Szabó Karcsi, hogy ilyen ta- vas-zíbúzatermcst még nem látott Lábad -községben. Senke Imre -egronómus, Farkas Lajos cséplőcsapata jó munkaszervezéssel dolgozik JJáksi község déli részén Sza­bó Zoltán dolgozó paraszt szérűjén búg a cséplőgép. A osép- lőcsapat . vidáman seiWhfkedik. Gyorsan fogynak a kévék, egymás­után sorakoznak a ktfvér búzás­zsákok. Farkas Lajos, a gép felelős vezetője felgyűrt ingújjban a trak­tor körül foglalatoskodik. Előbb üzemanyagot tölt a tartályba, majd a meglazult csavarokat szo- rítja meg, ügyel arm, hogy meg­előzze a géphibát. Az állandó el- fa.gMtsággal gyorsan szalad az idő. —■ Farkas elvtárs! jöjjön ide! — kiáltott Posza Istvánná, « cséplöél- lenör. Farkas Lajos olajos kezét törölgetve a tele zsákokkal megra­kott mázsa felé igyekszik. — No, megint egy máz&áüás. így aztán ha­mar végzünk, ügye? — mondja megelégedéssel Farjcas Lajos. AJ ár közel vagyunk a 22 va­gonhoz— szól közbe Faszá­vá mosolyogva, a cséplőgép elején függő versenytáblára tekintve. — Most már nem ér utál bennünket a versenytársunk. — Hát én nem hittem volna a csépiés kezdetén, hogy ilyen kis szérűkön ilyen jól elöretörjibrík —- veszi át a szót Erdélyi István. — Volt olyan nap, hogy 'háromszor, négyszer huza-tUmk. Farkas Lajostól megkérdeztük, hogy a sok huzatos mellett ho­gyan tudtak ilyen jó eredményt el­érni I — Már tapasztalatból tudom — mondja —, hogy főleg a munka jó megszervezésével lehet eredményt elérni. Ezért első dolgom volt. mi­előtt megkezdtük a- cséplést. hogy a csapat tagjait kioktassam. Min­denkinek megmoádtann, hogy mi a feladata üzemközben és amikor a gépet másik helyre házatjuk. Az etetők pé'ldmd a», cséplőt állítják be, nékik a pofyvások adják 'kézhez az összes tartozékokat. Reggel az egyik etető, délben pedig a másik zsírozza fe a csépiöt. Mindig az az etető végzi ezt a maiikat, ame-' lyik leszáll a gépről. így pl.'délben az zsírozza le a c'séplőt, aki délelőtt etetett. A zsákolók a mázsát állít­ják le, amit-én is ellenőrzők és a zsákokat készítek elő. A szalmások és az asztalosok az elevátort állít" jók be és a cséplő asz tol Szélét rak­ják fel. A traktor beállítása az én dolgom. így aztán egy-agy szérűn rövid idő alatt már indulásra ké­szen cdl a gép. Üzem közben két kévevágó adja az etető kezébe « kévéket. A kévészórást, ha szüksé­ges, négy ember végzi. Az egyik etető pedig a zsákoláknak se­gít. Reggel mindig pontosam á óra­kor kezdjük o. munkát és este 9 ómkor hagyjuk abba. Az előírt 126 mázsás tervet minden nap túltelje­sítjük, naponta 160 mázsát is ek csépelünk. —• Minden délben felolvassuk a sajtót és azt közösen a csoport tag­jaival megvitatjuk —. szól közbe Paszárvé elvtársnő. — A csépdtetö gazdával is elbeszélgetünk az ál­lami fegyelemről. Amelyik gazdá­nál^ mi csépeltünk, az hiánytalanul teljesítette gabonabeadását. A cséplőbrigád jól szervezett munkával, harcoljon tovább­ra is, teljesítményének állandó nö­velésével járuljon hozzá, hogy aug.' 10-re befejezzük megyénkben a cséplést, Augusztus 2-án az építőanyagipari üzemek vezetői részére értekezle­tet tartottak a Pártoktatás Házá­ban. Az értekezleten a Somogym-e- gyei Téglagyári ES és a Tanácsi Téglagyári ES üzemeinek párttit­kárai, ÜiB-e'Lnökei és DISZ titká­rai vettek részt. Az értekezlet cél­ja: az építőanyagipari üzemek munkájának megvitatása, a továb­bi feladatok megbeszélése volt. A beszámolót Lőwy Gyuila el-vtárs, a Teriülieti Bizottság elnöke tartotta. Lőwy elvtárs ismerteit-e -a tég­lagyári dolgozók múltbeli helyze­tét, s a íelsz-a'badu'lás utáni, meg' változott életéit. — A múltban nehéz v-olt a tég­lagyári dolgozók munkája, keveset kerestek, rossz -anyagi körülmé­nyek között élteik — mondta beve­zetőben, majd így folytatta: — -a felszabadulás -után — m'm-t minden dolgozónak, a téglagyári munká­soknak is — megváltozott az éle­tük. Államunk a téglagyárak gépe sítésével könnyíti a téglagyá­ri dolgozók munkáját,' emeli az üzem kapacitását. A felszabadulás után megyénkben négy téglagyárat gépesítettek. A gépesítés a telepvezetőiktől és dolgozóktól' új, eddig ismeretlen mun-kamódszier -bevezetését követe­li. A dolgozók egyrésze ne-m isme­ri ,a -gépeket, -ezért a munka nem halad mindenütt kielégítően, nem használják .ki a gépeket, -gyakran fordulnak elő géptörések is. Szak­mai ismeretek hiányaiban ilyenkor b-osszalblb ideig tart a műszaki hi­bák kijavítása. A kap os mérői, nagyatádi, kadarlkúti és a bőszén fai téglagyárban a műszaki hibák­ból -kifolyólag t-clhib napon át -szü netelt a 'termelés. Ez nagymérték­ben befolyásolta a terv teljesítő sét, s míg egyes téglagyárak jóval 100 százalék fölött teljesítették előirányzatukat, addig a másikak nem érték ét -a 100 százalékot sem A 'b-al-atoszenígycrgyi téglagyár pél­dául 123 százalékra teljesítette jú- ilíuw tervét, ugyaniakkor a ziákányi téglagyár mindössze 71 százalékot ért eh Lőwy -elvtárs ezután részletesei! ivozott egy-e-gy üzem munká­jával, rámutatott, hogy a-h-oí jó. dolgozik a pártszervezet és aiz üzemi bizottság, ott jó eredmé­nyeket érnek el, ahol' "Viszont rossz a vezetés, gyengéik az eredmények, ibt'la t-orjboigl-áron nincs verseny, kollektív munka, nem kielégítő a szakvezetés munkája, ez rányomja bélyegét a telep t-ervéne.k telje­sítésére. A Vörösh-ads'ere'g'úti tég­lagyáriban nincs meg a napi -átvé­tel, rossz a tégla minősége. A leg­többet a Sziget vári-utcai tégla­gyárban szünetel a munik-a, mert a 'telepvezető é,s a műszaki -vezető nem követeli meg a fagy-elmet., s-ok az időbéres és a mulasztott órák . száma. A telepvezető és a műszaki j vezető -sem jelenik mag a reggeli ^indulásnál, Lőwy elvtárs ezután a minőség kérdésiével' foglalkozott —- Több üzemiben nem tart lépést a t-erme- 4 lés növekedés-évei az előállított í termékek minősége. Sokhelyütt nem fordítanak gondot a tégla mi­nőségére-, így adódik ellő, hogy a tégla már nyers állapotban is mi­nőségi kifogás alá esik. A helyte­len vezetés, a felelőtlen munka bi­zonyítéka, hogy egyes telephelye­ken nagymennyiségű nyerstégla ment tönkre az esőzés -alajtt. A gondatlanságból tönkrement nyers­téglákból 96 kislakást lehetett vol­na felépíteni. Ebből is láthatjuk, hogy milyen hatalmas kárt -okoz­nak népgazdaságunknak a felelőt­lenül, hanyagul -dolgozó vezetők. Lőwy elvtá-rs ezután -a dolgozók egészségviédelmérőiT, szociális és kulturális juttatásairól .beszélt. Vé­gül pedig megszabta az augusztus havi feladatokat. — Téglagyárainknak úgy kell dolgozniok, hogy augusztusban teljesítsék 1953, évi tervüket, megteremtsék a jövő évi terv teljesítésének kitételeit. Ennek érd-ekéiben fokozzák az au­gusztus 20'i verseny lendületiét, a fogadalmak v'aló-ruvá'ltásáva'l bizto­sítsák a téglagy-ártási idény lezá­rulásáig a terv teljesítését, Lőwy elvtárs beszámolóját hoz­zászólások -követték. Elsőnek a Vöröshadsereg-úti téglagyár telep­vezetője szólalt fel1. A telep dol­gozóinak nevében -megfogadta, hogy augusztus 10-r-e befejezik évi tervüket, s az őszi esőzések bekö- szönitéséiig terven felüli munkát vé­geznek. SziOlk'O'dí Sándor, a Tanácsi Tég­lagyári Egyesülés igazgatója hoz­zászólásában a telepvezetők mun­kájával íoglla'llkozott. Elmondotta, hogy az Egyesülés vezetősége nem ícglailhozo'-’t ikie'jégít-ő'c/n -a telep­vezetőkkel, ezért egyesek nem tudják a téglát osztályozni és •emiatt egymásután -érkeznek a mi­nőségi reklamációk. Suhajda elvtárs a szakszervezet munkájáról szólva megállapította: gyenge íi szakszervezet kaposolata a tömegeikkel. Számos telepheilyen nem ismerik a szakszervezet fel­adatát, a szakszer vezeti mozgalom célját, így nem tudják, milyen ked­vezményeket biztosít. Su>ri Károly, a Megyei Pártbi­zottság ipari osztályának vezetője értékes hozzászólásában' bírálta a téglagyári pártszervezeteik -munká­ját. Rámutatott arra, hogy nem megfelelő a népnevelőmunka, nem foglal',koznak eléggé a termieilé-s -kérdésével, a pártonkívülii dolgo­zók, nevelésével. A megye tégla­gyáraiban számos dolgozó tűnt ki jó munkájával, -olyan, aki megér' de.mli -a pártba való felvételét, en­nek -ellenére mindössze 9 dolgozót vet'dk fel tagjelöltnek. A megvá­lasztott vezetők nem érzik, 'hogy felelőseik a tervek teljesítéséért, -az egész üzem -munkájáért. Bírálta az Egyesülés vezetőségét., amely nem követeli mag ,a telepvezetőik­től -a kiadott utasítások vágrehaj-, fásét, t határidők betartását. Vé­gezetül hiányolta, hogy az értekez­leten estük az Egyesülés vezetői szólaltak fel, míg a párttitkárok, ÜB "elnökök és a DlSZ-biíkárok közömböseik v-oltak, nem segítet­ték bíráíiataikkiaá, javas'k'taiikikal a-z" -értekezletet, az értekezl-eteii meg­szabott feladat-ók sikeres .végre­hajtását, ‘ _ MrJkecz elvtárs, a SZOT Megyei Tanácsának -elnöké hozzászólá­sában a möszak} vezetőik felada­taival foglalkozott. — Fontos, hogy a műszaki ve­zetők támogassák a versenyt, rendszeresen foglalkozzanak a dolgozókkal, teremtsék meg a műszaki feltételeiké* a terv tel­jesítéséhez, ^ Az üzemi szakszervezet nyújtson Rágyoblb segítséget ebben ,a mun­kában a műszáki dolgozóknak, hogy azok a termelés irányítói éi' harcosai legyenek. Az értekezlet eredményes volt, mert (beszámoló foglalkozott az -elért -eredménye-kkel, felszínre hoz­ta a- hiányosságokat és megszabta -az építőanyagipari üzemek előtt álló feladatokat. Az értekezlet árnyoldallá, hogy a részvevők nagyrésze közömlbüs-en h-alilg'at*,a végiig a beszámolót, a--fel- s-zólailásokat és egyes-elk ahelyett, hogy felszólailáis-ai-kka-l emelték vol­na az értekezlet színvonalát, a'lud tak, mások külön ibeszélgetést folytattak, órájukat lesve várták az értekezlet végét. A jövőben nagyobb gondot kell fordítani az értekezletekre, bizto­sítani kell, hogy a részvevők fele­lősségük tudatában vitassák meg a feladat-ókat, m-ert csak ebben az -esetben van értelme az -értckezl-et- jnek. Kultúr híradó Az elmúlt -évben jelent meg -a Népzene Tára első kötete: Kodály Zoltán akadémikus, kétsz-eres -Kos- suth-díjas kiváló művész „Gyer­mekjátékok“ című műve. A máso­dik kötet „Jeles napok“ címmel a) népszokásokkal1 foglalkozik és a közeljövőben adják ki. A kötet, amelynek -szerkesztési munkáját Kodály Zoltán irányításával Keré" nyi György végezte, mintegy 1200 dallamot tartalmaz a -századtól napja inlkig.

Next

/
Oldalképek
Tartalom