Somogyi Néplap, 1953. július (10. évfolyam, 152-178. szám)
1953-07-26 / 174. szám
2 SOMOGYI NÉPLAF V, M. Molotov fogadta N. Bischolíot, Ausztria moszkvai nagykövetét Moszkva. (TASZSZ) V. M. Mo- Szovjetunióban, abból az alkaiom- lotov, a Szovjetunió külügymi-j ból, hogy a nagykövet a közeljö- nisztere július 24-én fogadta N. ] vőben átnyújtja megbizólevelét a Bischof főt, Ausztria rendkívüli és. Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elmeghatalmazott nagykövetét a I nöksége Elnökének. Végeiért az angol alsóház külpolitikai vitája London. (TASZSZ.) Az angol alsóháziban szavazási nélkül végétért a külpolitikai vita. A vitában .felszólaló munkáspárti parlamenti tagok többsége fcrélta, a washingtoni értekezlet után közzétett közleményt és megállapította, hogy az lépée visszafelé'- a Churchill által .május lil-em javasolt kormányfői értekezlettől. A hivatalos parlamenti közlöny szerint a munkáspárti Arthur Bottomley rámutatott a fasizmus németországi feltámadásának veszélyére és kijelentette: Bizonyos mértékig aggasztó, hogy Japán és Németország kérdésének eldöntését ilyen vagy olyan mértékben az Egyesült Államokra bízzák." A konzervatív Elliot beismerte, ■hogy Churchill kezdeményezését nem támogatták: a washingtoni értekezleten. A munkáspárti Ernest Davies aggodalmának adott kifejezést amiatt, hogy'az angol • kormány -- amennyiben élőre kötelezi magát. hogy csak olyan feltétellel hajlandó beleegyezni Németország egyesítésébe. ha Németországot bekapcsolják az „európái1 védelmi közösségbe". vagy az északatlanti tömbbe — kudarcra kárhoztatja a négy külügyminiszter értekezletét. A munkáspárti Paggiter követelte a négyhatalmi megbeszéléseket minden előzetes feltétel nélkül és nagyobb megértést követelt az iránt, "..mit kell éreznie Oroszországnak’1. A munkáspárti Mallaliew kijelentette, hogy a washingtoni értekezletről szóló közlemény egyértelmű egy olyan nyilatkozattal, hogy „nemi akarunk! tárgyalásokat". Mallaliew hozzátette; ^Véleményem szerint az egyszerű emberek világszerte azt akarják, hogy a két egymással szembenálló tömb a legmagasabb szinvonalon találkozzék: az egyszerű emberek úgy vélik, hogy ha ezt sikerül megszervezni, a béke lehetséges lesz’1. A Francia Kommunista Párt Poliiikai Bizottságának határozata A Világifjúsági Találkozó előtt Peíru Groza üzenete a III. Világifjúsági Kongresszus részvevőihez Bukarest (Agerpreá). Petru Groza, a nagy nemzetgyűlés elnökségének elnöke üzenetet intézett a III. Világ- ifjúsági Kongresszus részvevőihez. Néhány nap múlva hazánknak, a Román Népköztársaságnak fővárosa vendégül látja a III. Világifjúsági Kongresszust — mondja az üzenet. - -■. Az a tény. hogy annyi ország ifjúságának képviselői a mi fővárosunkat. Bukarestet választották találkozóhelyül, nagy megtiszteltetés számunkra. A román nép szívvel-lélek- kel támogatja a béke ügyét és a népek barátságát. Szeretettel vár benneteket, hogy megismerkedjék veletek és rajtatok keresztül jobban megismerje népeiteket, amely kétségtelenül szintén gyűlöli a háborút és boldog jövőt óhajt ifjúsága számára. A különféle nemzetiségű és fajú, különböző politikai meggyőződésű és hitfelekezetű ifjak között a Kongresszus és a IV. VIT idején kötött barátság szálai erős sorompót állítanak majd azok elé, akik el akarják rabolni az ifjúságtól az örömet, azok elé, hkik új háborúban egymás ellen akarják uszítani az ifjú nemzedéket. Meleg üdvözletemet küldöm nektek. akik az egész világ ifjúságának küldötteiként érkeztek és teljes sikert kívánok a béke és a boldog jövő elérése érdekében kifejtett törekvéseitekhez. VoJiot-Curie üzenete a VIT részvevőihez Frédéric Joliot-Curie, a Béke-Vi- lágtanács elnöke üzenetet küldött a IV. Világifjúsági Találkozó részvevőihez. Az üzenetben Joliot-Curie sok sikert kíván a IV. VIT-nek. Újabb küldöttségek érkeztek Bukarestbe Párizs. (TASZSZ). A „1‘Humani- té‘‘ közli a Francia Kommunista Párt Politikai Bizottságának határozatát, amely i egyrészt kiemeli a béke-, a demokrácia és a szoicaliz- müs' táborának sikereit, másrészt rámutat a kapitalizmus általános válságának fokozódására és az imperialista tábor, országai közötti ellentétek kiéleződésére. A határozat hangsúlyozza, hogy a Francia Magdeburg. (ADN) A magde- burgi járásbíróság hatévi fegyházra és vagyőnáhMk elkobzására ítélte Erich Blancke volt gyárost. A fasiszta provokátor június .17-én úgy gondolta, hogy „elérkezett az órája“'. Blancke június 17-én elszánt, csirkéfögók kíséretében behatolt a népi rendőrségre és a magdeburgi börtönbe. A banditák megkísérelték, a. .börtönben lévő bűnözők kiszabadítását. Blan- cke gyalázkodó szavakkal szidalmazta a Német Demokratikus Köztársaság kormányát. Kommunista Párt Poétikai Bizottsága teljes mértékben egyetért a Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottságával, amely újabb nagy szolgálatot tett a nemzetközi munkásmozgalom ügyének azzal, hogy leleplezte Be- riját, a nemzetközi imperializmus ügynökét és megakadályozta őt káros tevékenységének folytatásában. Erich Blancke. mint az első világháború volt tartalékos tisztje, Stahlhelmben közreműködött a második világháború előkészítésében. 1951 óta terjesztette a „szabad jogászok munkaközössége* ‘ nevű nyugatberlini terrorista központ uszító iratait. Amidőn fiát 1953 januárjában a Német Demokratikus Köztársaság biztonsági szervei letartóztatták, Blancke Nyugat-Berlinbe ment és felajánlotta szolgálatait a terrorszervezetnek. 'Szerdán újabb küldöttségek érkeztek Bukarestbe a Világifjúsági Kongresszusra és a VIT-re. Az érkezők j között amerikai, kanadai, ausztráliai. [ újgélandi, chilei, északafrikai, argentínai, braziliái, transzjordániaig libanoni, szíriai. bolíviai és olasz küldöttek vannak. Az olasz hatóságok szabotálni akarják az olasz fiatalok részvételét a VIT-en-Terr acini kommunista szenátor ti “lakozott az olasz külügyminisztériumban az ellen, hogy az illetékes kormányhatóságok szabotálják az ifjúságnak a IV. VÍT-en való részvételét. Ez különösen megnyilvánul abban, hogy rendkívül hosszadalmasan járnak e! az útlevelek kiadásánál, vagy pedig kereken visszautasítják az útlevél kiadását. tn Előadás Argentínában a szovjet színművészeiről Buonos-Aires. (TASZSZ.) Az argentin-szovjet kultúrkapcsolatpk intézete előadást rendezett a szovjet színművészeiről. Az előadást Leonidas Barletta, a buenos-airesi nemzeti színház igazgatója tartotta, aki az idén a Szovjetunióiban járt és megismer fedett a szovjet színházak munkájával. ítélet a Német Demokralil<us Köztársaságban egy fasiszta provokátor ellen Vasárnap, *953 július 26, A mimisstertanáes határozata a dolgozó 'parasztságnak nyújtandó adókedvezményekről A minisztertanács a dolgozó parasztság fokozottabb megsegítése érdekében határozatot hozott a mezőgazdasági lakosságnak nyújtandó adókedvezményről. A határozat értelmében törölni kell a termelőszövetkezetek, valamint termelőszövetkezeti csoportok tagjainak az 1952. évi december 31-én fennálló összes adóhátralékát és nyilvántartott megváltási árelőleget (beleértve az 1953, évre kivetett árelőleget is), ha a termelési év befejezése után továbbra is termelőszövetkezeti tagként gazdálkodnak és az 1953. évre kivetett adóikat év végéig megfizetik. Az egyénileg gazdálkodó parasztok 1952. évi december hó 31- én fennálló adóhátralékának ötven százalékát törölni kell. ha a folyó évi esedékes adójuk mellett a hátralék másik ötven százalékát december 31-ig megfizetik. Megválasztották a Népköztársaság Legfelsőbb Bírósága elnökét A Népköztársaság Elnöki Tana-1 gyár Népköztársaság Legfelsőbb csa Molnár Erik elvtársat a Ma-' Bírósága elnökévé megválasztotta. Az alkotmányban foglalt alapelvek megvalósítása, valamint a törvényesség fokozottabb érvényesítése érdekében a minisztertanács az alábbiakat határozza: 1. A rendőrhatósági őrizet alá helyezés (internálás) intézménye megszűnik és az erre vonatkozó jogszabályok 'hatályúidat vesztik. 2. A minisztertanácsi utasítja a belügyminisztert, hogy a rendőr- hatósági őrizet alá helyezéseket (iritoriiálásokat)' legkésőbb az 19S3, évi- október hó 31 napjáig oldja fel és az ■ internálótáborokat szüntesse meg. •3. A minisztertanács utasítja a belügyminisztert, hogy a jelen minisztertanácsi határozat kihirdetéséig elrendelt kitiltásokat (kitelepítéseket) ' ugyancsak október hó 31 napjáig oldja fel. 4. Ez a határozat nem érinti, az egyes városodban (községekben) való letelepedés engedélyihez kötéséről szóló jogszabályok hatályát Az egyes városokban (községekben) való letelepedési engedélyhez kötéséről szóló jogszabályok azokra is alkalmazandók, akikkel szemben a kitiltást a jelen határozat értelmében fel kell oldani. AZ ALBÁN KORMÁNY ÁTSZERVEZÉSE Tirana. (TASZSZ.) Az „Albán Távirati Iroda" jelentést közöl az Albán Munkáspárt Központi Bizottsága plénumának, az Albán Népköztársaság Minisztertanácsának és az Albán Nemzetgyűlés Elnöki Tanácsának július 23-i együttes ülésén hozott határöza-! tokról. Az, államapparátus központi ad- j minisztratív szerveinek egyszerű- j sítése, kevésbbé költségessé tétele, j az operatív és közvetlen vezetési! lehetőségek további megjavítása céljából határozatot hoztak a minisztertanács elnökségének megszüntetéséről és számos minisztérium összevonásáról. Az állam- igazgatás munkáját tíz minisztérium között osztották fel. Ezenkívül a minisztertanács mellett állami tervbizottság és állami ellenőrző bizottság alakult. Az utóbbit az állami ellenőrzési minisztérium. helyett hozták létre. Növekszik Jugoszlávia államadóssága Bukarest. Hónapról -hónapr a, év- rő'-évre emelkedik Jugoszlávia államadóssága — írja a ..Bőd Zasta- vom Interriaaionaüklmia’'. a jugoszláv forradalmi emigránsok Bukarestben megjelenő lapja. Jugoszlávia álfeimadóssága jelenleg, a legutóbbi, az amerikai kongresszus képviseloházátó: júniusban kapott kétszáztizenhatmillió loilenc- százhatezer dollár ösezegű kölcsönnel együtt egymiUiár.dl háromszázmillió dollárra emelkedett. Jugoszlávia minden, egyes lakosa, beleértve a csecsemőket is. sze- mély-szerint nyolcvan dollárral, illetve minitegy huszonötezer dinárral tartozik a külföldieknek. NEMZETKÖZI SZEMLE ____„____ • 1 t ______<flö_________________________________ A WASHINGTONI ÉRTEKEZLET ÉS AMI AZ IMPERIALISTA „EGYSÉGFRONT“ MÖGÖTT ÁLL Július 14-én végei ért Washingtonban BidauH francia külügyminiszter, Lord Salisbury brit kiilügyminiszter- heiycítes és Dulles amerikai külügyminiszter öt napig tartó tanácskozása. A «-Pravda» július 23-i számának «Miről tanúskodik a washingtoni értekezlet?» című vezércikke megállapítja, hogy «a három miniszter értekezlete nem vitte előbbre a nemzetközi viszonyok egyetlen égető kérdését sem». Ez a tanácskozás nem is szolgálhatta a béke ügyét, mivel a washingtoni értekezlet szervezői a hitiégháíjprű fokozására irányuló imperialista egységfront kialakítását tűzték ki célként a három külügy- Kihiínztcr találkozója elé, A washingtoni értekezlet eredményeit kommentáló nyugati saitóhan- •fcokÍMil azonban máris világosan kitűnik: az imperialista tábort marcangoló mély ellentéteken hajótörést szenvedett az amerikai háborús köröknek az a kísérlete, hogy ezen az értekezleten szilárd, szovjetellenes «nyugati egységfrontot» hozzanak léire. Noha Salisbury és Bidault — Dulles nyomására — úgyszólván minden ; lényeges kérdésben beadta derekát, Nagy-Briíannia továbbra is tartózkodó álláspontot foglal el az európai hadsereggel szemben és a három nyugati hatalom egyáltalán nincs egységes véleményen a Kínával szemben követendő politika tekintetében. Távolról sem sikerült felszámolni azokat a mély ellentéteket, amelyek az indokínai kérdésben jelentkeztek a francia gyarmatosítók és az őket kiszorítani igyekvő amerikai imperialisták között. Mélyreható nézeteltérések voltak az Egyesült Államok és partnerei között a négyhatalmi tárgyalások megtartásának ügyében is. Nem volt tehát a három külügyminiszter értekezletének egyetlen, fontosabb napirendi pontja sem, amelyet ne a szembetűnő imperialista ellentétek jegyében vitattak volna meg. Már Churchill angol miniszterelnök ismert beszéde is teljesen világossá tette, hogy az Egyesült Államok és egyik legfontosabb európai partnere, Anglia között komoly nézeteltérések vannak a legfontosabb nemzetközi kérdésekben. Nem sokkal e beszéd elhangzása után röppentették fel Washingtonban — ahol ellenségesen fogadták Churchillnek az előzetes feltételek nélküli négyhatalmi találkozóra vonatkozó javaslatát — a bermudai háromhaíalmi értekezlet gondolatát. Ennek nyilvánvaló célja az volt, hogy megkíséreljék elsimítani a nyugati hatalmak közt fennálló ellentéteket és «egységfrontot» kovácsoljanak ki a Szovjetunióval szemben. Noha a bermudai értekezletet az amerikai kormány kezdeményezte, Washingtonban mégis megkönnyebbüléssel fogadták az értekezletnek újabb, bizonytalan időre történő elhalasztásáról szóló hírt. Ennek a látszólagos ellentmondásnak a magyarázata azokban a megnövekedett nézeteltérésekben rejlik, amik miatt az amerikai vezető körük nem látták biztosítottnak, hogy a kormányfők találkozása útján sikerül nekik valamiféle «egységet» kierőszakolni. Ezért javasolták a kormányfők értekezlete helyett a három külügyminiszter összehívását és a nyugati partnerek közti vitás kérdések tisztázása szempontjából sokkal korlátozottabb célokat tűztek a tanácskozások elé. Ilyen mesterkedések után angol részről nyílt bizalmatlanság előzte meg a washingtoni értekezlettel kapcsolatos amerikai terveket. A «Sunday Times» című angol konzervatív lap rámutatott, hogy «ez nem az egyenlő felek értekezlete lesz és hogy az otthonülő házigazda következetesen faggatni fogja a hozzá érkező két ügyfelét». A félhivatalos és konzervatív angol és francia politikai körülinek e jogos bizabvHÜ ans ágár az értekezlet lefolyása teljes mértékben igazolta. Dulles ugyanis minden rendelkezésére álló eszközt felhasznált — az ígérgetéstől kezdve a zsarolásig, — hogy Angliát és Franciaországot tevékeny részvételre bírja a demokratikus tábor ellen irányuló amerikai provokációs kalandokba, amelyek — a népek egységesen megnyilvánuló akaratával szöges ellentétben — a nemzetközi feszültség fokozását cé-j ország mielőbbi ’megteremtését tart- lozzák. 1 ja szem előtt, hanem éppen elienkeKülónösen erős nyomást fejlett ki jzeleg,. egyenesen arra h'ányul, hogy Dulles angol és francia kollégáira j még a nyugatnémetországi váfasztá- ann&k érdekében, hogy ejtsék el a! sok időpontja előtt segítse kihúzni négyhatalmi találkozó összehívására J Adenauer szekerét a kátyúból, amibe vonatkozó követelésüket. Noha ebben j kalandor háborús politikája miatt a kérdésijén — mint a «Reuter» jutott. washingtoni jelentése megállapította — «nyilvánvaló nézeteltérések állnak fenn» az Egyesült Államok és partnerei között, Duilesnek bizonyod mértékig itt is sikerült elérnie célját. Amint a «Pravda» vezércikke mondja: «Anglia és Franciaország képviselői az Egyesült Államok nyomásának hatására visszaléptek a négy kormányfő közös tárgyalásának gondolatától, s ez egy lépés visszafelé ahhoz a javaslathoz képest, ame- Jvet azelőtt Churchill terjesztett elő és amelyet támogatott Anglia és Franciaország közvéleménye». Emellett a «Pravda» vezércikke megái’ pítja, hogy «ez a közlemény kísérletet tesz a négyhatalmi értekezlet feladatainak zsugorítására, az értekezletet csupán nehány Németországé ra és Ausztriára vonatkozó kérdésre korlátozza». Fz szintén visszalépést jelent Churchill javaslatához képest. Az értekezletről kiadott záróköz- lemény minden megállapítása azt bizonyítja, hogy z-rak szerzői figyelmen kívül hagy :’, a békére vágyó; Kudarcra van kárhoztatva azonban a washingtoni záróközlemérsy megszövegezésének az a terve, hogy ily- mődon csúfot űznek a népek őszinte békevágyából, Angliában és Francia- országban hatalmas felháborodás fogadta a három külügyminiszter «siralmas döntését», amely — mint a londoni «Daily Mirror» írja — «kancsal. egyodalúan beállított találkozót» helyez kilátásba és «amelynek feltételeit előre megszabták az egymással összecimboráló nyugati hatalmak». «4 washingtoni konferencia — állapítja meg ezekután joggal az «Evening Standard» című konzervatív angol lan — semmivel sem erősítette a világ reményét a tartós békét illetően. Remélni kell, hogy a közlemény nem e.z utolsó szó; hogv az a nyugati nolitika tévedését jelzi, s nem pedig annak sírfelirata». Egészen bizonyos, hogy a béke kérdésében az utolsó szót a népek mondják ki, s a népek mind hatalmasabban megnyilvánuló békeakarata szét- I Zúzhatja a háborús politika fovábbemberiség legégetőbb követe!ését, a ....................... nemzetközi feszültség enyhítésének i folytatásait célzó imperialists «egy- problémáját Ebben a torz felfogás- ságírontekat». Ezt a tényt még az ban született meg az a .Tavaslat is, újabb provokációs kalandok tervét amely a négy hatalom külügyminisz- amerikai imperialista kistereinek találkozóját irányozza elő. .. . . , Az erre vonatkozó javaslat távolról főknek is tudomása, kell venmok sem az egységes, békeszerető Német- előbb, vagy utóbb.
