Somogyi Néplap, 1953. július (10. évfolyam, 152-178. szám)

1953-07-03 / 154. szám

yilÁG PROLETÁRJA! EGYESÜLJETEK/‘ 1 Morcban a növényápolás és az arafás sikeréért, a fogadalmak valóraválfásáérr! GYÁR DOLGOZÓK PÁRTJA MEGYEI PÁRT R IZOTTSÁáÁt'V/ IA < X. évfolyam, 154. szám. ARA 50 FILLÉR NÉPNEVELŐINK A BETAKARÍTÁS GYŐZELMÉÉRT Egész megyénk dolgozó paraszt sága örömmel takarítja !be évi munkájának, hosszú hóna­pok fáradozásának gyümölcsét. Dolgozó .parasztijaink az elsők kö­zött aratták le az ősziárpát, szá­mos községiben máris hozzáláttak a rozs és a búza aratásálhoz, s meg­kezdték az ősziárpa cséiplésst is. Öreglak község dolgozó parasztjai szerda estig már 60 holdon végez­ték el a búza és a rozs aratását, ugyanakkor learattak 5 hold tava­sziárpát is. A balatonőszödi Vörös Csillag termelőszövetkezetben pe­dig már tegnap 'befejezték az őszi­árpa cséplését. Az aratással egy időben megindult a harc megyénk­ben a másodnövények, a száznapos kukorica, a nyári ültetésű burgo­nya, a köles, st'b. elvetéséért. Az idén gazdag termés vár­ja a gépeket, a kaszákat. Ke­nyér lesz az acélos magyar búzá­ból. Bőséges lesz a falu és a vá­ros dolgozóinak élelmiszerellátása. Tovább emelkedik a gyárakban a Érmelés, több iparcikk kerül a fa­lusi földművesszövetkezetekibe •— egyre inkább erősödik hazánk, a béke országa. A gabonabetakarítás napjai ünnepnapok a falun, olyan ünnepek, amelyek kitartó, odaadó munkát, szilárd munkafegyelmet követelnek, minden óra, minden perc jó kihasználását a dolgozó pa­rasztságtól. az állami gazdaságok, gépállomások és termelőszövi: tkeze- tek vezetőitől és dolgozóitól. A gyors és szemve,szteség-nélküli aratás és cséplés egyik fontos fel­tétele a jó politikai felvilágosító munka. Falusi pártszervezeteink­nek tehát nagy gondot kell fordí­taniuk az apgitáeió'3 kollektívák megszilárdítására, munkálbaállítá- sára. A falvakban napról-,napra nő azoknak a dolgozó parasztoknak a száma, akik élenjárnak a beadás ban, növényápolásban, aratásban Szeműn előtt nőnek fel áz új nép neve’ők. Akkor járnak el helyesen pártszervezeteink, ha ezeket a 'be­csületes dolgozókat is bevonják népnevelő munkába. De nemcsak több agitátorra van szükség, ha­nem jobb agitációra is. Olyan ági tációra. amely a jó munkára, a mi nisztertanács határozatának vég rehajtására lelkesíti a dolgozó pa­rasztokat. A tavalyi tapasztalatok azt bi zonyítják, hogy már az aratás ide­jén, de különösen a cséplésnél ko­moly mértékben elősegíthetjük munkák meggyorsítását kisgyülé- sek tartásával, csoportos viták szervezésével. A falusi egységes uépnevelőcsoportok tagjai tehát az egyéni agitációval párhuzamosan minél sűrűbben tartsanak' kisgyű léseket, csoportos vitákat, újság felolvasásokat. Ennek a feladatnak a megvalósítása azonban csak úgy Muds égés. ha népnevelőink a nyá­ri mezőgazdasági munkák közepet te is rendszeresen, olvassák a saj­tót, elsősorban a párt központi lap ját’ a ,,.Szabad Nép“-et. A sajtó ezernyi jó agitációs érvet tartal­maz. amit népnevelőink kitűnő­en felhasználhatnak munkájukban,. A ..Szabad Nép’1 rendszeresen köz­li a megyék, a járások, egyes köz­ségük ió és rossz tapasztalatait, amelyek segítségül szolgálnak ah­hoz, hogy megyénkben is meggyor­sítsuk a munkák ütemét. Az a fel­adat tehát, hogy jó agitációs ér­vekkel küldjük harcba a népneve­lőket. A kéthelyi pártszervezet vezető­sége például az aratás-csépié.?, ga- bonabegyüjtiéé megkezdése előtt részlet, sen megbeszélte a népneve­lőkkel a teendőket, így a népneve­lők valamennyien tisztában vannak feladataikkal. A pártvezetőség- , jó szervezéssel elérte, hogy minden cséplőgépnél két-három kommunis­ta, ezenkívül két-három párt'onkB vüii élenjáró dolgozó paraszt mép- nevelőmunkát végez. A párttitkár elvtár? személyszeri nt bízta meg a párttagokat1 ki? gyű lés. k tartásá­val. újságfelolvasásokkal, ugyan­csak mindem népnevelő feladatul kapta, hegy valamennyi eséipeltető gazdánál népnevelömunkát végez­zen. A gyors aratás és cséplés mindenkinek érdeke a faluban, hi­szen' így kevesebb gabona megy kárba, a dolgozó parasztok hama­rabb teljesítik beadási kötelezett­ségük t és hamarabb nyerik el a szabadpiacot. Ez pedig a jó, politikai felvilágosító munkától is függ. Az aratás-cséplés idején nemcsak a gépeknél, a faluban is szükség van a felvilágosító munkára. Az ara­tás és a cséplés megkezdése előtt is fel kell keresni a dolgozó paraszto­kat és beszélgetni kell velük a jó munka eredményeiről és arról, hogy milyen1 jelentősége van a be­adás cséplőgéptől, való teljesítésé­nek. Pártszervezeteink mozgósít­sák párttagjainkat és népnevelőin­ket, hogy mindenütt ott legyenek, ahol a munka folyik, ahol a dolgo­zó parasztokat felvilágosíthatják. Példamutatásukkal és nevelömun- kájukka! lelkesítsék megyénk dol­gozó parasztságát a betakarítás nagy munkájának példaszerű elvég­zésére. Csak a jól szervezett agitá­ciós csoportok, azok, amely;.k fel­készültek a feladatokra, tudják megoldani a reájuk váró nagy munkákat. Termelőszövetkezeti, gépállomást és állami gazdasági pártszervezeteink pedig gondoskod­janak arról, hogy ahol mé,g nincs meg, ott kiépítsék brigádonként munkacsapatonként, brig áldszá 11 á sónként a népnevelő csoportokat Biztosítsák. hogy a népnevelők sajtóval, agitációs füzettel legye nek ellátva. A népn velőmunka csak ügy lesz eredményes megyénkben, ha elsősorban a népnevelők maguk tűnnek ki az aratási és cséplési munkákban, a beadás maradéknél küli teljesítésében. Megyénk, nyári mezőgazdasági munkákban versenyben van Baranya megyével Az elsőség megszerzése nagy imér fékben függ kommunistáink példa mutatásától, agitátoraink jó mun kájától, A kommunisták legyenek akik az első sorokban versenyez nek. Népszerűsítsék az aratásiban cséplésben legjobb eredményt él­ért dolgozókat, traktorosokat, ara tógép- és komíbájnvezetőket, csép­lőbrigádokat. Ismertessék a leg­jobban dolgozó termelőszövetkeze­tek és községek dolgozóinak mód szereit és harcoljanak azért, hogy ezek a jó módszerek minél előbb elterjedjenek. A bőséges termés jó betakarí tása: hazánk, dolgozó népünk nagy győzelme, egyúttal ellenségeink nagy veresége. Ezért gondosan ügyeljenek pártszervezeteink és népnevelőink arra. hogy az ellen­ség meg ne zavarhassa a dolgozó parasztság munkájút, meg ne ka rosíthassa népünket. A nyári nagy mezőgazdasági munkák időszaká­ban a párt még felelősségteljesebb munkát vár a kommunistákból. Érezzék át párttagjaink, hogy az egész ország figyeli munkáju­kat. Az aratás és a cséplés nem­csak a falu ügye, hanem az egész dolgozó nép ügye. Úgy mozgósít­sák t; 'hát falusi, termelőszövetke­zeti. állami gazdasági és gépállo­mási pártszervezeteink a kommu­nistákat, valamennyi népnevelőt, hogy ebben a harcban egy pillanat­nyi lanyhulás se álljon be. Párt­tagjaink. népnevelőink pedig ab­ban a tudatban végezzék munká­jukat. hogy a gabona,betakarítás és begyűjtés érdekében kifejtett munka szerves része ötéves Ér­vünkért, hazánk megerősítéséért; s a békéért folyó harcnak.. Péntek, 1953 július 3. Nagyobb felelősséget vár dolgosó parasstságunk a gépállomásoktól Megyénk dolgozó parasztsága, termelőszövetkezeteink igen fontos és felelősségteljes feladat végre­hajtása előtt állnak. A napokban mindenütt gyors ütemben gell vé­gezni a kenyérgabona aratását, hogy a minisztertanács ‘határoza­tában megszabott határidőiben az őszibúzát, a rozsot a megkezdéstől számított nyolc napon belül szem- veszteség nélkül learassák. E; fel­adat sikeres megvalósításának egyik fontos feltétele, hogy gép­állomásaink a tavalyihoz képest számbelileg. megnövekedett gé­peikkel dolgozó parasztságunk se­gítségére siessenek, A gépeket a lehető legcélszerűbben, legjobban kel,] kihasználni, ez fontos nem­zetgazdasági érdek, hisz tudvalévő, hogy a gépi aratás gyors és a leg­minimálisabbra csökkenti a szem- veszteséget. A legtöbb gépállomáson azonban miit Sem törődnek a minisztertaná­csi határozattal. Az eddigi tapasz­talatok azt mutatják, hogy a gép­állomási igazgatók, politikai he­lyettesek és mezőgazdászok nem követtek el mindent a’gépek ala­pos kihasználásáért, a miniszter­tanács határozatának végrehajtá­sáért. Megyénk 21 gépállomása eddig 1693 hold gabonát aratott le gépeivel, ebből kombájnnal 499 holdat, arattak 1? és 13.875 má­zsát csépeltük el. Ezek az eredmények korántsem kielégítőéi,-, megyénk gépállomásai ennél jóval több gépi aratást vé­gezhettek volna. Például a ta.p- sonyi gépállomás bárom aratógép­pel mindössze 40 holdat aratott le, egy gépre alig jut 10 hold aratás. A gépállomás igazgatója az arató- gépnél előállt hibát nem javíttatta ki a figyelmeztetés ellenére a:m, így a gép több napon át üzemelte­tés nélkül állt. Harcot kell indíta­ni az olyan felelőtlen munka ellen is, amilyen a kaposvári gépállo­máson fordult elő, ahol Király élv- társ, a politikai helyettes a rma- gyaratádi Búzakalász tszcs-n-él lé­vő egyik aratógépeit reggel 6 óra­kor leállíttatta és az aratógép egész estig semmi munkát sem végzett. A traktorosok ezen a na­pon nem, tudtak keresni, pedig a tsz-ben még 40 hold árpa lábon állt. Az aratógépkezelő a járási ta- nácselnöklhelyettes utasítására este hét órakor fogott újra az aratás­hoz. De lehetne ilyen és ebhez ha­sonló tűrhetetlen esetet többet is felsorolni, amelyek mind a gép­állomás-vezetők felületes munkáját mutatják. Felelőtlen, hanyag munka ta­pasztalható most a csáplésnél is. Több termelőszövetkezetben már rég learatták az ősziárpát, a gép­állomások azonban nem biztosítják a cséplőgépeket. Nagyszakácsiban például már június 25-én befejez­ték az ősziárpa aratását, a tap=o- nyi gépállomás a cséplőgépeket kiküldte ugyan a községbe, de rossz erőgépeket küldött, így a mai napig még semmi nem csépeltek. A kaposvári gépállomásról Kiske- reszturra kiküldött cséplőgépbe vasdarabot dobtak, emiatt az ön­töttvasból készült szeleit» összetö­rött, a cséplés pedig megállt. So- mogysámson, Somogyzsitfa köz­ségekbe bárom gépet küldött a gépállomás, de a gépek rosszak, eddig még egyetlen mázsát sem csépeltek. Mindezek a hiányosságok arra figyelmeztetik a gépállomások ve­zetőit, a megyei igazgatóságot, hogy nagyobb gondot fordítsanak az ellenőrzésre, s az aratást, csép­iéit akadályozó hibákat azonnal fel kell számolniuk, az ellenséges tevékenységet pedig ],e kell leplez­niük. A megyei igazgatóságtól e feladatok megoldása gyors intézke­dést vár. Harcoljunk a harmadik negyedévi begyűjtési terv teljesítéséért A Megyei Tanács jelentése Az első féléves terv teljesítés-é­neik határideje a begyűjtésben le­járt, megkezdődött a harmadik ne­gyedév. Megyénk dolgozó paraszt­ságának többsége eleget tett ál­lampolgári Ikötelezett'ségénék, be­csülettel teljesítette félévi beadá­sát. Számos -olyan község van me­gyénkben, amely 100 százalékon felül tett eleget (kötelezettségének. Büssü, Kazso-k, Ballatonfaogilár, Öregti'ak 'község dolgozó parasztjai megértették, hogy & beadási köte­lezettség teljesítése előfeltétele annatk, hogy tojás , tej- és baromfi- feíeslegülket szabadpiacra vihes­sék. Ezekben és még sok község­ben a tanács nemcsak a törvényes szankciók betartására figyelmez­tette a dolgozókat, de megmagya­rázta a, beadással járó előnyöket és segítséget adott a dolgozó pa­rasztoknak. A terv teljesítésében számos becsületes dolgozó paraszt tűnd ki. Őrei községben Lo-v-ró Já­nos 11 holdas már majdnem egész évi tojás és baromfibeadását tel­jesítette. Sio'ka.n teljesítették a má­jus 17-á választási és a Béke-Vi­lágtanács budapesti ülésére indí­tott békeversenyben féléves be­adási kötelezettségüket. Aiz eredményeik elérésében nagy­részük volt az állandó bizoitsá- go'k.nak, a tanács tömegkapcsoilata 'kiszélesítésének. Ott, ahol a ta­nácselnök nem -egyedüli' akart min­dent elvégezni és bevonta az ál­landó bizottságot, a legjobban tel­jesítő gazdákat a munkáiba, ott a beadás is jól haladt. Mindez arra tanítja a 'tanácsok vezetőit, hogy fejlesszék tovább a tanács tömeg- kapcsolatát és a vezetők mutassa­nak példát. Tanácsaink új, nagy feladatok előtt állnak, harcra kell mozgósítaniuk mindem dolgozó pa­rasztot, minden termelőt a gabona, a háromnegyedévi tej, tojás, ba­romfi beadására. Már most, a tervidőszak elején meg kell kezdenünk a harcot, hogy a negyedév végére megyénkben egyetlen hát-ra'iékois se legyen. Ta­nácsaink segítsék a dolgozó pa­rasztokat, fejlesszék tovább a v ers e;ny lendül etet, szilárdítsák a tömegkaposo'lato-t, tartsák be a törvényeket, ez biztosíték llesz ar­ra, hogy az esedéike-s begyűjtést augusztus 20 ra teljesíteni tudjuk. A járások sorrendje a félévi tervteljesítéisben: Tojás-, * baromfi-, tejbeadás -eg y ü't tes ere d mén y e: 1. siófoki 2. taibi 3. foinyódi 4. kaposvári 5. marcali 6. csurgói 7. nagyatádi 8. barcsi járás. Kaposvár város eredménye jó­val több a járások tervteljesítésé­nél. GYORSÍTSUK MEG A SZÉNAÜTEMÉT A Megyei Tanács július 1-i jelen­tése szerint megyénkben mind a szántóföldi, mind a rétiszénabegyüj- tésben súlyos lemaradás mutatkozik. A sok bírálat ellenére is alig emel­kedett valamit a tervteljesítés. A szántóföldi széna begyűjtési tervét 36.3, a rétiszéna begyűjtési tervét 35 százalékra teljesítettük eddig. Me­gyénk sok vagon szénával adósa ál­lamunknak, holott az idén bőséges fűterméssel rendelkezik dolgozó pa­rasztságunk. Még a legjobban teljesítő fonyódi járás' is csak 50.6 százalékra tett eleget szántóföldi és 70.1 százalékra a rétiszéna beadásának. A többi já­rás eredménye még az 50 százalékot sem közelíti meg. A begyűjtésben második tabi járás például 58.4 és 30.5 százalékra teljesítette réti-, il­letve szántóföldi szénabeadását. A kaposvári járás, bár a harmadik he­lyezést érte el a szénabegyüjtésben, továbbra is elmaradt, mert még 170 vagon szénát kell begyüjtenie. Még rosszabb a nagyatádi járás, amely 33 és a barcsi járás, amely szintén 33 százalékra teljesítette eddig ter­vét. ­Az elmúlt hét, folyamán .a hetedik helyezett. csurgói járásban egy hét alatt 13 vágón szénát. gyűjtöttek be, ami azt jelenti, hogy a járási és köz­ségi szervek igen lazán kezelik a begyűjtést, mert ilyen'ütemmel még 70 napra van szükség ahhoz, hogy a tervet 100 százalékra teljesítsék. A marcali járásban is lanyhult a szé- nabegyüjtési munka üteme és a járás az utolsó helyre esett vissza. 30 százalékon alul teljesítette eddig szénabegyüjtési tervét. Miért halad ilyen megengedhetet­len lassú ütemben megyénkben a szénabegyüjtés? Azért, mert a köz­ségi tanácsok nagyrésze nem fordít rá gondot. Sok vezető — párttitkár és tanácselnök — .lebecsüli a széna- begyűjtés jelentőségét. Nem egy köz­ségben a tanácselnök bűnös mulasz­tást, követett el. Siszler József szeg­erdői tanácselnök, mulasztásának kö­vetkezménye, hogy a község mind­össze 1 százalékra áll a i'étiszéna- begyüjtéssel. Nem lehet különböző kifogásokkal magyarázgatni a le­maradás okát Szentborbáson sem. A valóság az, hogy Bécsi József ta­nácselnök elhanyagolta a szénabe- gyüjtést és nem követelte meg az időbeni szénabetakarítást, azt. hogy a mezőről és rétről az első és leg­jobb minőségű szénát az állami be- gvüjtőtelepre vigyék. Balatonkeresz- túr tanácselnökhelyettese'. IVagv Pál is jobban szeret az íróasztal mellett könyökölni, ahelyett, hogy mozgó­sítaná a -tanácsot a szénabegyüjtés- re. Hasonló lazaság van Zamárdi községben is, ahol a betakarítást mindössze 70 százalékra végezték el és igen rosszul állnak a begyűjtés­sel. Megyénk súlyos lemaradása a szé­nabegyüjtésben felveti a begyűjtő- szervek, így elsősorban a Termény­forgalmi Vállalat és a MÉSZÖV ve­zetőinek felelősségét. Meg kell ér­teniük, hogy a szénabegyüjtés nem­csak a tanácsok ügye, hanem az ő feladatuk is. Bella elvtárs, a Ter­ményforgalmi Vállalat vezetője te­gyen sürgős intézkedéseket, csök­kentse a rengéteg irodai admi­nisztrációt, a dolgozókat küldje ki a községekbe és fordítson több időt a beeviiito szervek munkájának ellen­őrzésére. Járási és községi sér­veink, a Terményforgalmi Vállalat, a járási és megyei begyűjtési szer­vek vezetői értsék meg, hogy a szé­nabegyüjtési terv teljesítésének most van az ideje, tétlenkedésre nin­csen idő. Pár napon belül döntő vál­tozásnak kell beállnia ezen a terü­leten is. ‘ í

Next

/
Oldalképek
Tartalom