Somogyi Néplap, 1953. július (10. évfolyam, 152-178. szám)

1953-07-21 / 169. szám

Cséplőgépkezelők! Etetők! Cséplőmunkások! A napi teljesítmények állandó növelésével harcoljatok a cséplés gyors befejezéséért, népünk jólétének emeléséért! e i pa'rt b 1 zi mmiüUP X, évfolyam, 169, szám. üRA 5U FILLÉR Kedd, 1953 július 21. A TERMELŐSZÖVETKEZETI TAGOK GAZDAG JÖVEDELMÉÉRT Megyénk termelőszövetkezeti pa­rasztságának többsége soha nem látott lelkesedéssel küzd — mun­kája. gazdag gyümölcse — a bő ter­més szemveszteségmentes betakarí­tásáért. E nemes küzdelemben a gazdag jövedelem tudata, a boldo­gabb életért való küzdeniakarás olthat g,tl an tüze fűti a termelő­szövetkezeti tagokat. Sokan már most számvetést- tesznek, hogy- mi­ből mennyit visznek majd haza munkaegységeik után, S azt is elő­re tervezgetik, hogy mit vásárol­nak majd a jövedelemből. A rákéi Uj Élet «tsz-ben Sárdi József családjával nyofcszáz mun­kaegységet akar elérni őszig, ami után többek között a következő terményeket kapja: kenyérgaboná­ból 40. árpából 12, kukoricából 30, burgonyából 25 mázsát. — Most látom csak igazán, hogy érdemes igyekezni — mondja Sárdi József elégedetten — a jövőben még több munkaegység elesésére törekszem. Ahogy számoltam, az eladott ter­ményekért kapott /pénzből és a pénz­osztalékból több'mint 10.000 fo­rintot kapunk, amiből jut ruhára; cipőre, kerékpárra. Egyéni gazda koromban, ha megfeszültem is, éj­jel-nappal dolgoztam is, sem tud­tam ennyit biztosítani családom­nak, Nincs számomra ' szebb, mint a szövetkezeti élet. A barcsi Vörös Csillag tsz-nek két holdon újburgonyából a terve­zett 500 mázsa helyett HMM) mázsa termett, amelyért félmillió forintot kapott. A többtirmés egynegyedét prémiumként kapták meg azok a tagok, akik a burgonyánál dolgoz­ták. Gelencsér Margit 794, Hering Istvánná pedig 850 fo­rint prémiumban részesült. Napi ikeresetük a munkaegységre járó osztalékot és a prémiumot számít­va együttvéve több mint 100 fo­rint volt. Tovább lehetne így sorol­ni a tsz-tagok boldogulását hirdető nagyszerű eredményeket. Nem vé­letlenül hangzanak el olyan vélemé­nyek a tsz-tagoktól, mint a kapos- homoki Uj Ut tszcs-ben Sipee Sz. Benjámintól is: „Úgy megszeret­tem a szövetkezeti életet, a kollek­tiv munkát,, hogy soha nem hagy­nám itt a csoportot. Míg egyéni gazda voltam, soha sem volt ilyen jövedelmem, mint a csoportban. Előlegként kaptam már 4 mázsa árpát saját részre és szabadpiacra is bőven jut majd. A termelőszövetkezetek és cso­portok már eddig is sokoldalú se­gítséget kaptak államunktól. Pl. a pár forintért kapott teljes orvosi és gyógyszerrellátá.st, ingyenes kórházi ápolást, családi pótlékot és szülési segélyt. Pártunk és kormá­nyunk a jövőben — a legutóbbi intézkedések alapján — még sok­kal fokozottabban segíti' a terme­lőszövetkezetek és csoportok tag­jait, bogy évről-évre jobban élje­nek. Ilyen mindenekelőtt az a kor­mányrendelet, amely tíz százalék­kal csökkentette mind az önálló termelőszövetkezetek, mind az I., II. és III. típusú termelőcsoportok beadási kötelezettségét. Ez például a szabadi Béke tsz-ben azt jelenti, hogy 60 mázsa búzával többet oszt­hatnak ki a tagoknak, ami 40 dkg- val növeli az egy munkaegységre jutó jövedelmet. Eszerint egy olyan tag. mint pl. Magyar György, aki­nek közei 300 munkaegysége van eddig, s az év végéig több mint 400 lesz, 160 ■'kiló búzával gazda­godik. Felbecsülhetetlen', nagy, köz­vetlen segítség az , is, hogy az ál­lam elengedi a termelőszövetkeze­tek tartozásának nagy részét. De jelentős segítség az is, hogy — mint,az egyénileg dolgozó paraszt­ságon.: — a termelőszövetkezetek­nek Sem kel! a tavalyi késedelmes beadás miatt kártérítést fizetniük. sőt a rendelet előírja, hogy töröl­ni kell mindazoknak a beadási'hát­ralékát, akik az idén pontosan ele­get tesznek kenyér- és takarmány- gabonabeadási kötelezettségűiének. A tez-ek állatállományának továb­bi növekedését segíti a bevezetett ingyenes állatorvosi szolgálat, s a fertőző betegségek megakadályozá­sához szükséges oltóanyag ingyenes biztosítása. Világos tehát, hogy; miközben a párt és a kormány mesz- szememő segítséget nyújt az egyé­nileg dolgozó parasztság életszín­vonalának emeléséhez — mégin- kább növeli a termelőszövetkezetek segítését. Ez abból is követ' tezifc, mint azt Rákosi elvtárs mondotta; ,.mi vál­tozatlanul valljuk a termelőszövet­kezeti termelés fölényét, valljuk azt. hogy a tlclgozó parasztság gazdasági és kultúralis felemelke­désének egyedül járható útja a t rme’őszövet.ezet.'' A termelőszö­vetkezeti parasztság jövedelme emelésének fontos alapja, hogy a termelőszövetkezetek helyesen, gaz­dálkodjanak, A termelőszövetkezeti tagok tudják azt, hogy a közös va­gyon állandó növelés©, annak meg­védése alapja a szövetkezeti gaz­dálkodásnak. Azonban nem szabad, hogy a közös vagyon fejlesztése — a beruházások túlméretezésével — a tagok egyéni jövedelmének ro­vására menjen. Megyénkben is számtalan olyan eset fordult elő mint a tahi Petőfi tszcs-nél, hogy hatalmas összegeket fektéitekbe sertésfiaztató építésébe, holott azt házilag féle költséggel megoldhatták volna. Több jutott volna a tagoknak a jövedelemből. Molnár Lajos, a járási építési elő­adó nem törekedett arra-, hogy se­gítse a csoportokat az egyszerűbb, olcsóbb építkezési eljárások alkal­mazásában. De más termelő- szövetkezetek és csoportok is igén költség/:sen építkeztek',, légin- kább a járási és megyei tanács hi­bája miatt. Ezek a szervek nem egyszer megsértették a szövetkezeti demokráciát azzal, hogy a -szövet­kezet vezetőségét nem nevelték ar­ra. hogy .szövetkezeti közgyűlésen döntsenek afelett mennyivel akar­ják növelni a közös vagyonit. Az ilyen hibáé ellen fel keil vc-nni' a harcot. A járási tanácsok segítsék, neveljék a termelőszövetkezetek ve­zetőségeit, tagjait, de ne intézked­jenek "úgy, hogy az a tagság jöve­delmének rovására menjen. A ter­me lös zö veik ez éti tagoknak tudniok kell, hogy nagyobb jövedelmük ée boldogulásuk) először is az ő lelki- ismeretes, fegyelmezett munkájuk­tól függ.' Sokszor meggyőződhet­tünk annak a jó magyar közmon­dásnak igazságáról; „Ki mint vet, úgy arat’1. Verjék vissza keményen az ellenség hírveréseit. Ne enged­jék, hogy előforduljon olyan eset, mint a taszári Uj Barázda tszcs * nél. ahol az ellenség hangjától fél­revezetve ellentétek voltak a cso­portban, s ez a munkák rovására ment. Még 50 hold búzaja aratat' lan a tsz-neki és ha nem igyekez­nek, a szempergéssel legalább 100 mázsa gabonával károsíthatják meg a csoportot és az államot is. E napokban méginkább eggyé kell forrni megyénk termelőszövetkeze­teiben és csoportjaiban is a tag­ság erejének, s- a szemvesztes.ég- menteö betakarítással, az állam iránti kötelezettség teljesítésével, a jobb életért folytatott harc sikeré­vel adjanak választ az ellenségnek. Megyén; termelőszövetkezeti pa­rasztságát is még fokozottabban segíti pártunk és államunk, hogy harcos munkával, a közös vagyon megvédésével szilárddá kovácsolják a-szövetkezeteket és egyre szebbé, boldogabbá formálják a tag-sáv életéi. ; Gyorsítsuk a behord ást, cséplést, begyűjtést! Á ncaybajomi dolgozó parasztok gyors behordással biztosítják a cséplés zavartalanságát Nagybajom .községben a mai nappal már hél cséplőgép ontja a zsákokba a gazdag gabonatermést. A cséplő brigád ok egymással ’ ver­senyezve végzik a csépi est. Tud­ják, hogy az idei begyűjtés győzel­me nagyrészt tőlük függ. Már aiz első napon nemes versengés insdu&t meg a cséplbgépvezetők között. Kuzma József cséplőbrigádja az első napon 140 mázsát csé­pelt el. CsépLőigépterve 96 mázsa. Ez a cséplőbrigád azóta is tartja ezt az eredményt. A nagybajom! dolgozó parasztok ezt a nemes versenyt 'a folyama­tos, gyors behordás&al biztosítják. A behordási munkát 5—6 dolgozó paraszt közösen végzi. A községi tanács/ ezekben a napokban min­den erőt a gabona behordására mozgósított, hogy a legrövidebb időn belül a rendelkezésre álló H gépet munkába tudják állítani. A cséplőlbrigádok és a dolgozó pa­rasztok együttes jó munikája ered­ményeként a községben eddig íkö- zel 30 dolgozó parasztnál csépel­ték e] a gabonát. Búzából mintegy 531, rozsból 351 mázsát csépeltek el. A község dolgozó .parasztjai követik azt a jelszót, hagy: „A cséplőgéptől az első gabonát a, ha­zának“. Ezt mutatják az eddigi ta­pasztalatok. Eddig közel 200 mázsa gabo­nát adtak a hazának a nagy- bajomiak, Svicz Antal, Sós Imre, Tóth János dolgozó parasztok neve ott vám a község legjobb békeharccsai kö­zött. De ne hanyagolják el a községben a tarlóhántást, a má­sod vetést sem. Eddig 300 hold tarlót szántottak fel és kezel 90 holdon végezték el a. másod vertest. Ezen a területen még bőven vaii tennivaló, mert a terv­bevett 1500 holddal szemben ez az eredmény nagyon gyenge. A községi tanácsnak a cséplési mun- kák mellett fokozott gondot kell fordítania a másodvetési tery vég­rehajtására is. KÉT MÁZSÁVAL TÖBB TERMÉST ADOTT HOLDANKÉNT A KERESZTSOROS VETÉS A kaposliomokí Uj Ut termelő- csoport befejezte az aratást es tel­jes erővel megkezdte a behordást. A gyors cséplés érdekében kint a tarlón hordják össze a gabonát és készítenek szérűt. Az ősziárpa oséplését má befejezte a csoport, s árpából az állam iránti kötele­zettséget is teljesítette. Gazdagon fizetett az ösziárpa. A kereszt soro­san vetett 20 mázsát, az egyirány- ha vetett 18 mázsát adott holdan­ként. A tagságnak előlegben 1-5 k ló árpát oszlottak ki munkaegy­ségenként. Búzából 12 mázsa átlagtermés­re számítanak, de a keresztsorosan vetettről abból is többet várnak. Most már nem kétséges a csoport- tagok előtt a keresztsoros vetés előnye. Ha a 60 hojd búzájukat mind keresztsorosa-n vetették vol­na, legalább 100 mázsával többet takaríthatnának be. A bő terméskilátás tudata jó munkára serkenti a tagokat. Si­pos Sz. Benjáminnak 268 munka­egységet írtak eddig javára, Gszi" árpábóli több mint 4 mázsát ka­pott előlegként. Az őszig még több lesz a munkaegysége s a gazdag jövedelemből szépen jut majd ne­ki is. Sipos Sz. Benjámin az ősz­szel lépett a csoportba. Megelége­déssel beszél a közös gazdál­kodásról, több jövedelmet tud 'biz­tosítani családjának, mint egyéni gazda koráibam. Hasonlóan véle­kedik a többi tag >s a csoport­ban. Igyekeznek • jó munkájukkal, kötelezettségeik teljesítésével hoz zájárulni a kormány programm- jáoak megvalósításához. Már 50 hold tarlóhántást végeztek el és 10 hold kölest vetettek másodnö­vényként. A csoport tagsága fegyelmezett munkával harcoljon továbbra is a miniszter tanácsi határozatok Vég­rehajtásáért, a tszcs megszilárdí- tásáértl" MINDEN ERŐ MOZGÓSÍTÁSÁVAL FEJEZZÉK BE AZ ARATÁST A LADI ÁLLAMI GAZDASÁGBAN Bőséges a termés a hadi állami gazdaság földjein. Az érett gabona várja a kaszái, hogy a szorgos ke­zek learassák. A sok eső követ­keztében megdőlt a gabona egy‘ része. A dőlt gabona aratásánál figyelmesnek kell lennie az arató- gépkezelőnek és a dolgozóknak, keményebb' munkára van szükség, A Hadi állami gazdaság vezetői azonban nem készültek fél' ala­posan az aratásra. Nem biztosítot­tak megfelelő számú munkaerőt. A gazdaságban még jónéhány hold gabona várja a kaszát, pedig egyetlen perc vesztegetni való idő sincs, minden késlekedés sú­lyos károkat okozhat népgazdasá­gunknak. Nem lehet kifogás a kés­lekedésre a dőlt gabona sem, mert olyan másutt is volt, de szervezett munkával, a gépek (beállításával azt is levágták. 37 kaszaerő dolgozik, ele ezek nem teljesítik a normát. Csütörtö­kön pL mindössze 29 holdat arat­tak le, az egy főre eső teljesítmény nem éri el az egy holdat sem. A j gazdaság vezetői, s a gazdaság ] kommunistái nem lendültek még! mindig teljes rohamra. Nem moz­gósították a dolgozókat, nem ma­gyarázták meg nekik, hogy a ga­bonatermés szemveszteségmentes betakarítása minden dolgozónak saját ügye, anyagi érdeke és be­csületbeli kötelessége, gazdag jövedelem tudata, a boldog­ben á napokban minden óra mulasztás helyrehozhatatlan káro­kat okozhat. A gazdaság vezetői és dolgozói ne vesztegessenek egyetlen percet sem. A kommu­nisták álljanak az élre, a gazda­ság dolgozói halogatás nélkül fe­jezzék be az aratásf, A .gazdaság vezetősége, az. agronómu&ok adja­nak meg minden támogatást a dol­gozók munkájához. >• € Az igaii Rákóczi tszcs elsők között teljesítette beadási kötelezettségét Az igaii Rákóczi termelőcsoport tagsága kiváló, példás munkát vég­zett annak érdekéiben, hogy az új kenyér mielőbb dolgozóink aszta­lára jusson. Folyó hó loán, szom­baton befejezték a kenyérgabona csépi é-sét és teljesítették beadási kötelezettségüket. Kőröshegyen az. élenjárókat kövessék a lemaradók Kőröshegyen nehezen indult meg az aratás. A felvilágosító munka nyomán azonban a község dolgozó parasztjai megértetlek a gyors be­takarítás jelentőségét. Ma már ja­vában folyik a cséplés. Az egyé­nileg dolgozó parasztok is példá­san dolgoznak. Közülük Hekeli Ferenc egyénileg dolgozó paraszt csépelte ell először gabonáját és közvetlenül a cséplőgéptől teljesí­tette az állam iránti kötelezettsé­gét. Beadását feilobo.gózott, kidí­szített kocsival vitte a begyűjtő- helyre. Az ő példáját sokan kö­vették, köztük Fehér József egyé­nileg dolgozó paraszt szintén teljesítette már állam iránti kö­telezettségét. Kövesse példájukat Nagy Károly is, aki már rég le­aratta gabonáját, de még mindig nem ’kezdte meg a betakarítást. A siófoki Uj Barázda tszcs 2G mázig, termést ért el holdanként A s ófoki Uj Barázda tszcs tag­sága is szép bizonyítékát adta a termelőszövetkezeti gazdálkodás fölényének. 5 hold földről 101.35 mázsa, tehát holdanként több mint 20 mázsa búzát takarítottak be. Ezt az eredményt az új agrotech­nikai eljárások alkalmazásának köszönhetik, annak, hogy nem fél­tek m új módszerek bevezetésé­től. A legmesszebbmenőkig igény- bevették a gépi munkát, nem fél­tek attól, hegy ha nem fogattal- szántanak,, nem 'lesz gabonájuk, nem voltak szűkmarkúak a műtrá­gyával1, Nagy gondot fordítottak minden növényféleség alapos meg­művelésére. A tszcs-ben egy tal­palatnyi föld sincs roegmunkálat" lanul. A tszcs eredményei Zsirai István tszcs-elnök jó szervező és irányító munkáját is dicsérik. Balatonőszöd községben egymást segítik a tszcs-ék a behordásban Baíatonö'szöd községben a Vö­rös Csillag és a Petőfi tszcs tag­sága szép példáját adja a szocia­lista segítségnyújtásnak. A gyors, szem vesztes égnél kiül 'betakarítás érdekében a két tszcs tagsága kö­zösen végzj a behordást, a két tszcs fogatai együtt hordják be a bő termést. így 3 naporVbelüJ be fejezik a behordást, A Vörös Csil­lagban már folyik a cséplés. Az edd'gi eredmények alapján a tszcs- nek 17.5 mázsa búzája termett át­lagosan holdanként. A tszcs-k tagságának szorgal­mas, lelkes munkája láttán az egyénileg dolgozó parasztok is se­rényen dolgoznak a bő termés be­takarításáért. A munkák üteme azt mutatja, hogy augusztus 1-re az egész községben befejezik a cséplést. Az egyénilleg dolgozó pa­rasztok közül 30 már elcsépelt és azonnal teljesítette állam iránti kctelezettefgé't. Ifi. Antal Imre egyénileg dolgozó parasztnak 22 mázsa, A-rel.j Lajosnak 16 mázsa kényér,gabona ja maradt a beadás teljesítése után. A községben 100 kát. holdon végezték el a tarlóhán­tást, eddig 32 hold másodnővényt vetettek. A tarlóhántás és a má- sodvetés munkájának ütemét gyor­sítsák meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom